Hírek archívum

Minden szerdán és pénteken (16.15-17.45)  Abakusz Színjátszókör a Vasutas Egyetértés Művelődési Központban.

Vezeti: Nánási Sándor (30/2487698)

Minden szerdán és pénteken (16.15-17.45) Abakusz Színjátszókör a Vasutas Egyetértés Művelődési Központban.

Vezeti: Nánási Sándor (30/2487698)

Saját példaképekre, valamint tudásközpontú roma társadalomra van szükség a felzárkózáshoz, hangzott el a 2015. november 9-én a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnál megtartott a megyei Cigány Területi Nemzetiségi Önkormányzat „Esélyek a kitörésre” elnevezésű konferenciáján.

A Hajdú-Bihar Megyei Cigány Területi Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Bernáth Bálint szerint a romák folyamatos előítélek mellett élnek, ráadásul a magyar társadalom peremén, így csakis összefogással lehet javítani életkörülményeiken.

Bernáth Bálint ennek elérését a megfelelő, számukra is elérhető oktatásban és munkalehetőség teremtésben látja, ám úgy véli, nekik is bizonyítaniuk kell a munka világában, valamint az oktatásban ahhoz, hogy akár ők maguk példaképpé váljanak, ami által megváltozhat a társadalom megítélése a romákat illetően.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke beszélt a felzárkózási lehetőségekről, amelyekhez uniós programok is rendelkezésre állnak, ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a munkaerő-piaci versenyképességet ebben a mai tudásalapú társadalomban a romák csakis az oktatásban való fokozott részvételükkel érhetik el.

– Most hirdették meg az úgynevezett tanoda programot, ami több mint 5 milliárd forintot eredményez. Van tennivaló bőven, mert a óvodások és általános iskolások 30 százaléka hátrányos helyzetű, ezért a roma szervezetek képviselőinek is részt kell venni a pályázatok előkészítésében, hogy célzottan kapjanak segítséget a megye településén élő kisebbségek – jelentette ki Pajna Zoltán.

A konferencián Mező Barna, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal foglalkoztatási főosztályvezetője előadásában azt hangsúlyozta, hogy a munkaerő-piaci elhelyezkedése azoknak a legnehezebb, akik csak általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság illetékese pedig a bűnmegelőzés kapcsán az együttműködési lehetőségekről beszélt.

A Nagybányán alakult Maticska Jenő alkotó és Képzőművészeti Kör Festőiskolája várja a rajzolást, festést tanulni szándékozó, képzőművészet iránt érdeklődőket a Vasutas Egyetértés Művelődési Központban!

Vezető: Kerékgyártó Kálmán – tel.: 30/522-8866

A Nagybányán alakult Maticska Jenő alkotó és Képzőművészeti Kör Festőiskolája várja a rajzolást, festést tanulni szándékozó, képzőművészet iránt érdeklődőket a Vasutas Egyetértés Művelődési Központban!

Vezető: Kerékgyártó Kálmán – tel.: 30/522-8866

Erich Kästner: A két Lotti című darabját a Nevesincs Színház előadásában nézhetik meg az érdeklődők a Vasutas Egyetértés Művelődési Központban.

Két kezdési időpont van: 10 és 14 óra.

jegyár: 700 Ft/előadás

Három előadás egyben 1800 Ft.

A másik két előadás:

– 2016. február 11. Szabó Lőrinc: Mátyás király tréfái (Hókirálynő Meseszínpad)
– 2016. április 14. Jonathan Swift: Gulliver Lilliputban és az óriások földjén (Óperenciás Bábszínház)

Colin Higgins: Maude és Harold című vígjátékát adja elő a Vasutas Egyetértés Művelődési Központban a Körúti Színház társulata, Esztergályos Cecília főszereplésével.

Bővebb információk a művelődési központ hivatalos honlapján!

A 25 éves Kézműves Alapítvány 2015. november 11. és december 1. között “A népművészet mesterei Hajdú-Bihar megyében” című kiállítást mutat be, amelynek ünnepélyes megnyitóját 11-én 15 órakor tartják.

Köszöntőt mond: Hunyadi Sándor, az alapítvány kuratóriumának elnöke.

A kiállítást megnyitja: Dr. Tar Károlyné, az alapítvány alapítója, kurátora.

Közreműködik: Bárdosi Ildikó népdalénekes, a Népművészet Ifjú Mestere.

A kiállítás november 11. és december 2. között munkanapokon 10-17 óra között, szombaton 10-14 óráig tekinthető meg.

A kiállítást Varga Antal rendezte.

Az Alföld Színpad minden szombaton és vasárnap délután 3 órától a Vasutas Egyetértés Művelődési Központban tart előadást és összejövetelt.

Az Alföld Színpad minden szombaton és vasárnap délután 3 órától a Vasutas Egyetértés Művelődési Központban tart előadást és összejövetelt.

A Vasutas Egyetértés Művelődési Központ november minden csütörtökjén délután öt órától eszperantó klubot működtet a “Járműjavító” területén található művelődési házban. Ez az alkalom kivételesen szombaton lesz!

A Vasutas Egyetértés Művelődési Központ november minden csütörtökjén délután öt órától eszperantó klubot működtet a “Járműjavító” területén található művelődési házban.

A Vasutas Egyetértés Művelődési Központ november minden csütörtökjén délután öt órától eszperantó klubot működtet a “Járműjavító” területén található művelődési házban.

2015. november 14-én Hajdúnánáson rendezik meg a Magyar szürkék útja – Oxenweg nemzetközi konferenciát. Ebből az alkalomból sajtótájékoztatót tartottak a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat  épületében, amelyen Pajna Zoltán megyei elnök, Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere és Czeglédi János, a Keleti fejlesztő Iroda Kft. ügyvezetője mellett részt vett Szabó Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnöke és Gencsi Zoltán, Hortobágy város alpolgármestere is.

 A magyar szürkemarha örökölt nemzeti kincsünk, amelyhez különleges kapcsolat fűzi a hajdúkat. A Magyar szürkék útja – Oxenweg nemzetközi konferencia célja a magyar szürke hajtó-útvonalának felelevenítése, amely mentén népszokások, hagyományok, kultúrák találkoztak és cserélődtek.

A Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet Egészségfejlesztési irodájának programja a Bethlen utcai rendelőintézetben – a nyugdíjas klub tagjainak.

Minden hónap első péntekjén rendezik a vasútmodellezők és vasútbarátok Körének összejövetelét.

Faragóné Zilahy-Sebess Erzsébet tart előadást a Debreceni Egyetemen az egyes opálfajtákról.

Hajdúsámson Város Önkormányzata még 2015. február 21-én szervezett jótékonysági koncertet, hogy a Hajdúsámsoni Központi Ügyeletet segítse egy Lifepak 12 típusú defibrillátor megvásárlásában.  Azok, akik támogatni szerették volna a kezdeményezést a Hajdúsámson Fejlődéséért Közalapítvány számlaszámára is adhattak pénzbeli adományokat.

Az addig összegyűlt mintegy, 780 325 forintot Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere 2015. május 1-jén ünnepélyes keretek között adta át Dr. Bíró Lajosnak, az ügyelet vezetőjének.

Az életmentő defibrillátor megvételéhez szükséges további összeget Hajdúsámson Város Önkormányzata biztosította. A műszer hivatalos átadására 2015. október 29-én, az Egészségügyért Díj átadási ünnepségén került sor a Polgármesteri Hivatalban. Dr. Bíró Lajos, az ünnepségen elmondta: hogy a több funkciós defibrillátor többek között EKG készítésére, monitorozásra, szívritmuszavarok megszüntetésére, pacemakerezésre alkalmas. Az ügyelet vezetője hozzátette, Hajdú-Bihar megyében, orvosi ügyeletet a Hajdúsámsoni Központi Ügyelet a legjobban felszerelt intézmény.

Az önkormányzat Egészségügyért Díját egyébként Dandé Lászlóné, alpolgármester adta át Dr. Kun József, fogszakorvosnak, aki több mint 35 évig dolgozott a Hajdúsámsoni páciensekért.

Az Európai Uniós forrásból megvalósult beruházás során többek között a régi nyílászárókat, a homlokzat szigetelését, az elektromos rendszert, valamint a vizesblokkokat korszerűsítették, de felújították a tantermeket és öltözőket is kialakítottak az intézményben. Mindezek mellett a sportcsarnokot és a konyhát is felújították, valamint parkolókat és járdákat is kialakítottak. Az egy évig tartó energetikai korszerűsítéssel jelentős összeget takarít meg Nádudvar Önkormányzata.  Beke Imre a város polgármestere az iskola ünnepélyes átadásán elmondta: nemcsak élhetőbbé szeretnék tenni a várost, de az épületek kiadásait is csökkenteni szeretnék pályázati forrásból megvalósuló korszerűsítésekkel.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke hozzátette: elismerendő modell, amelyet Nádudvaron követnek. Fontos, hogy a fiatalok ne akarjanak nagyobb városokba költözni, hanem találják meg saját településeiken céljaikat, számításukat. Hiszen azok a jó szakemberek, akik itt maradnak idővel maguk is hozzájárulnak majd a város fejlődéséhez. Pajna Zoltán elmondta: várhatóan még idén novemberben megjelennek azok az első felhívások, melyekkel a megyei oktatási és közintézményeknek az energetikai korszerűsítésére lehet forrást nyerni. Csaknem 8 milliárd forint jut majd erre a célra.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 2015. október 30-i ülésén Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy szinte egy időben jöhet létre Debrecenben az intermodális központ a mostani Nagyállomás helyén, valamint az egész megyét érintő gyorsforgalmi útszakasz kiépítése, fejlesztése, amely Romániával is összeköti a térséget.

Hajdú-Bihar megye közútjainak helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről tartott tájékoztatót Tasó László, a megyei közgyűlés előtt. Fontos lehetőségként említette, hogy a gyorsforgalmi úthálózat kiépítése, korszerűsítése hozományaként a megyei településeken is jelentős fejlesztések következnek be. Példaként Püspökladányban a nemrég épített alagutat hozta fel, amelyet az ottani polgármester, Dombi Imréné is kiemelkedő fejlesztésként értékelt, hiszen – mint mondta – jelentősen egyszerűbbé teszi a városba érkezők vagy onnan távozók közlekedését.

Tasó László szerint arról sem szabad megfeledkezni, hogy minél több elkerülő út épül meg, a zajártalom ezzel fordítottan arányos módon csökken az érintett településeken.

VASÚTFEJLESZTÉSEK HAJDÚ-BIHARBAN

A Hajdú-Bihar megyei vasútfejlesztést illetően négy fontos projektet fognak kivitelezni 2019 végéig.

Az első a Püspökladány-Debrecen vasútvonal fejlesztése, amely egyik jelentős vívmánya lesz, hogy 160 km/h sebességgel gurulhatnak majd a vonatok ezen a szakaszon, tehát a közlekedés felgyorsul. A közbeszerzési eljárás 2016 első negyedévében indítható el a tervek szerint, a teljes kivitelezés pedig 2019 harmadik negyedévére fejeződhet be.

A Debreceni Intermodális Közösségi Közlekedési Központot a tervek szerint 2018 második negyedévében adhatják át – az előkészítést Debrecen városa végzi. Ezzel kapcsolatosan jegyezte meg az államtitkár, hogy minőségbeli változást hozhat a beruházás a debreceni közlekedésben. Innentől kezdve például könnyebben szállhatnak át a vonatról akár autóbuszra, akár villamosra, vagy kerékpárra az ide érkezők.

2019 harmadik negyedévére fejeződhet be a Debrecen-Mátészalka vasútvonal rekonstrukciója, ami régóta tervezett fejlesztés, akárcsak a Debrecen-Nyírábrány vasútvonal korszerűsítése. Utóbbi projekt 2018 végére megvalósulhat. Ezek célja egyaránt a biztonságosabb és gyorsabb vasúti közlekedés elérése.

AUTÓPÁLYA-AUTÓÚT

Debrecent és Ebest érinti elsősorban az M35-ös és a 4-es főút összekötése, amire szintén nagy szükség volt már Hajdú-Bihar megyében. 2018 elejére tervezik a megvalósítást. Kicsit tovább tarthat, 2019 közepére, végére épülhet meg (leghamarabb) a 48-as főút Debrecen-Nyírábrány szakaszának korszerűsítése, valamint a nyírábrányi határszakasz fejlesztése. Ennek kiemelkedő hatása lehet a határforgalomra is, Tasó László szerint.

A köznyelv által „halálútnak” nevezett Debrecen-Mátészalka közötti 471-es útszakasz fejlesztése is időszerű, amit több megyei képviselő, sőt a később más témában tájékoztatót tartó Kovács Ferenc dandártábornok, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője is üdvözölt.

Ezek mellett a tervekben szerepel egy Debrecenből induló, Hajdúsámsont elkerülő útszakasz kivitelezése. Berettyóújfalut érinti az M4-es autópálya Berettyóújfalu és Nagykereki közötti útszakaszának, valamint itt is az országhatár korszerűsítése, illetve az M35-ös autópálya 481-es főút és Berettyóújfalu közötti szakaszának építése. Ez utóbbi fejlesztés Debrecent, Mikepércset, Hajdúszoboszlót és Derecskét is érinti.

Ugyanakkor egyelőre nincs elrendelés arra a projektre, amelyet korábban terveztek, és Debrecen, valamint Hajdúszoboszló között négysávossá tenné a 4-es számú főutat. Az okról Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke annyit mondott, hogy amikor választani lehetett a négysávossá tétel és aközött, hogy inkább erősítsék meg az utat (vagyis 11,5 tonnás járművek is biztonságosan közlekedhessenek rajta), a hajdúszoboszlóiak az utóbbi mellett tették le a voksukat. Ezért a négysávossá tétel – bár továbbra is tervben van – jelenleg nincs benne ebben a mostani fejlesztésben.

STRUKTÚRA- ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS A MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELEMBEN

A megyei közgyűlés előtt tartott tájékoztatót Kovács Ferenc dandártábornok, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője a 2015. évi tevékenységükről.

Az egyes tűztípusokról, valamint a katasztrófavédelmi munkatársak szerteágazó feladatairól szóló előadás mellett szó esett arról is, hogy miben lett más a katasztrófavédelem Hajdú-Biharban a korábbiakhoz képest.

A változásnak köszönhetően Kovács Ferenc reméli, hogy az állampolgárok is elégedettebbek lesznek a munkájukkal, amely egyúttal átláthatóbb lesz és a tájékoztatás is szélesebb körű. Az igazgató arra is kitért, hogy például a tűzoltók munkája alapvetően nem változott, viszont hatékonyabbá válhat. A testület alkalmazottai mind megkapták a modern, új típusú védőfelszerelést, ruhákat, ám emellett maga a műveletirányítás is rendszerezettebbé vált. Zárásként a dandártábornok kijelentette, hogy „úgy gondoljuk betöltjük azt a szerepet, amit az állam szánt nekünk”.

BALMAZÚJVÁROS BEMUTATKOZÁSA

Koroknai Imre alpolgármester előadásában elsősorban a Balmazújvárosi Városi Piac – illetve annak előtörténete –, valamint a Balmazportéka köré építette településbemutatását, amely a jelentős helyi sportéletről is tartalmazott érdekes információkat.

Az egykori piac utódjaként, de más helyszínen 2009 óta működik a jelenlegi piacuk. A Balmazportéka pedig („tanulhatunk egymástól” – jegyezte meg az alpolgármester) a Nánási portéka mintájára, de saját körülményeikre adaptálva jött létre, ami azt jelenti, hogy helyi jellegzetes termékeket, sőt, művészeti vagy éppen sport értékeket, teljesítményeket vesznek fel a Balmazportékák közé.

Szó esett az egész Hajdú-Bihar megyére jellemző termálvízről is, amelyre – illetve a helyi négycsillagos szállodára és egyéb szálláshelyekre – nem csak turizmus épül Balmazújvároson, de kihasználják energetikai adottságait is.

A sporttelepek fejlesztése is kulcsfontosságú Balmazújvároson. A projekt befejezésével a jelenlegi futballstadionjuk I. osztályú C kategóriás lesz, ám a további fejlesztések hatására élvonalbeli, sőt, akár nemzetközi mérkőzéseket is rendezhetnek majd benne. A jelenleg második vonalban szereplő labdarúgó-együttesük mellett NB I-es férfi és NB II-es női kézilabdacsapatukra is büszkék a balmazújvárosiak. Ezek a csapatok az 1200 férőhelyes Kőnig-csarnokban rendszeresen telt ház előtt játszanak. Ez a sportlétesítmény egy helyi vállalkozó tulajdona, ám 180 millió forinttal a balmazújvárosi önkormányzat is segítette a létrehozását, a megállapodás értelmében pedig évente 20 alkalommal térítésmentesen használhatja bármilyen városi rendezvényre.

Pajna Zoltán hozzátette ehhez, hogy öröm látni ilyen fejlesztéseket Hajdú-Biharban, s nem szabad elfelejteni, hogy ez a megye így, együtt erős, ha a részét képező települések is örülnek egymás sikereinek, tanulnak a szomszédtól, ösztönzik a másikat.

A közgyűlés negyedik napirendi pontjaként a korábbi pontokhoz hasonlóan egyhangúan megszavazták az Agrárgazdasági Kamara által végzett megyei öntözési igényekről szóló tájékoztatót is. Itt Pajna Zoltán elnök elmondta, hogy miként korábban is szóba került már Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összefogva tehet komoly lépéseket a térség vízgazdálkodásának fejlesztéséért, ami megnövelné az öntözött területeket.

Képviselői hozzászólás és javaslat érkezett arra, hogy vegyék fel akár még 2015-ben vagy jövőre kiegészítő napirendi pontként azt is, hogy a vízelvezetést is fejlesszék Hajdú-Biharban, ez ugyanis rendkívül fontos. A javaslat szintén elfogadásra talált, később ezt is beveszik a fejlesztési tervekbe.