Hírek archívum

A More than a village projekt legutóbbi szakmai ülése és tanulmányútja a szlovén partnerintézmény, az ITC Innovation Technology Cluster működési területén, Murska Sobota és Moravska Toplice településeken került megrendezésre 2024. október 9-10. között.

A rendezvény első napján részletesen megismerhették a partnerek Pomurje régió történetét, jelenlegi gazdasági, társadalmi és fejlesztési körülményeit. Ezt követte az ITC előadásában a projekt témájához szervesen kapcsolódó jó gyakorlat teljes bemutatása. A DIH (Digital Innovation Hub – Digitális Innovációs Központ) AGRIFOOD (https://itc-cluster.com/dih-agrifood/) egy ún. egyablakos rendszer, mely gazdálkodók, termelők, szövetkezetek és érdekképviseleti szervek számára biztosít széles körű szolgáltatásokat a többszereplős együttműködés formájában. Célja a biztonságos, fenntartható és minőségi élelmiszerek biztosítása, figyelembe véve az élelmiszertermelés, -szállítás és -fogyasztás gazdasági, környezeti és társadalmi szempontjait és következményeit. Ez a szemlélet és gyakorlat hívta életre az ITC klasztert.

A DIH AGRIFOOD (https://mapping.dih-agrifood.com/) egy nem formális, nonprofit, ingyenes tagsággal rendelkező, közvetítésen alapuló hálózat, amelyet az agrár-élelmiszeripar szereplői és érdekeltjei irányítanak.

Az ITC egy nonprofit vállalkozástámogató szervezet Szlovénia északkeleti részén, amelynek célja, hogy elősegítse az ágazatközi innovációt, valamint az új technológiák és az IKT alkalmazását a vidéki ágazatokban.

Céljuk, hogy összehozzák a célcsoportokat (például a kkv-kat, az élelmiszer-rendszer szereplőit, a gazdálkodókat és más vidéki szereplőket), és „okossá” tegyük őket, így létrehozva egy Európa-szerte egyedülálló, innováción alapuló ökoszisztémát, amely támogatja a rugalmasabb, egészségesebb és környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból fenntarthatóbb vidéki területek felé való elmozdulást.

Interdiszciplináris szakemberek csoportja működteti, akik erős nemzetközi referenciákkal, intézményi hálózattal és az EU által finanszírozott projektek és más, a vidékfejlesztésre összpontosító projektek lebonyolításában szerzett széles körű tapasztalattal rendelkeznek.

Számos kutatási és fejlesztési projektet valósítanak meg a fenntartható, zöld agrár-élelmiszeripari kutatások gyakorlati megvalósítása érdekében.

Egyik zászlóshajójuk a Green Point Living Lab (https://itc-cluster.com/green-point/): a ZÖLD PONT (Zelena Točka) egy élő laboratórium; a legnagyobb és legfejlettebb regionális rövid élelmiszer-ellátási lánc, amelyet a gazdák alapítottak, több mint 100 helyi gazdálkodó, élelmiszertermelő és szövetkezet bevonásával, az üvegházi és szabadföldi termelés folyamatát lefedve, saját elosztóközpontból történő logisztikával.

Bemutatásra került még a ZEROW (https://itc-cluster.com/project/zerow/), a BREADCRUMB (élelmiszerhulladék csökkentése, https://itc-cluster.com/project/breadcrumb/) és a Data4Food2030 projekt (https://itc-cluster.com/project/data4food2030/) is.

A szakmai bevezetőt követően a projekt előrehaladása került a fókuszba: a menedzsment és pénzügyi feladatok, majd a kommunikációs mérföldkövek megvitatása zajlott.

Délután került sor a helyszíni látogatásokra. Elsőként a Green Point (Zöld Pont) hálózat (https://zelena-tocka.si/) központjába látogattak a résztvevők, ahol a hálózat menedzsere, illetve a Living Lab (élő laboratórium) szakembere mutatta be a kezdeményezést. A bolt elhelyezkedése már önmagában jól átgondolt tervezés eredménye: a főút mentén, egy hústermékbolt és egy tejtermék bolt közvetlen közelében került kialakításra, így a megbízható forrásból származó helyi termékeket kereső vásárlók egy helyen tudnak beszerezni minden terméket.

Jelenleg 12 alkalmazottal dolgoznak, akik mintegy 15 helyi gazdálkodótól, termelőtől szerzik be a zöldséget, gyümölcsöt, az abból készült termékeket (olaj, szörp, lekvár), illetve forgalmazzák a hálózat más tagjainak termékeit is (almaszirom, gyümölcsmasszából készült desszert, helyben pörkölt kávé, csokoládé, teák, stb). A kezdeményezés kulcsszereplője a beszerzéseket koordináló, több évtizedes tapasztalattal és megfizethetetlen helyi termelői kapcsolatokkal és bizalommal bíró szakember.

A termékek dobozain, ládáin QR kód leolvasásával bármely vásárló azonnal információhoz jut a termelés helyszínéről, a termelőről, a szállítás időpontjáról és magáról a termékről is a blockchain technológia segítésével.

Megtekintésre került a hűtőház, illetve a speciális digitális műtrágyázó önjáró eszköz is.

A látogatás következő állomása a HUDO DOBRO szervezet volt (https://www.hudo-dobro.si/hudo-dobro-2.html). A HUDO DOBRO márka (szlovénül „igazán jó”) egyedi élelmiszertermékek sorozata, amelyet a helyi beszerzés, a kézművesség és a fogyatékkal élők munkájának tiszteletben tartása iránti elkötelezettség jegyében hoztak létre.

A SKUPINA HUDO DOBRO (foglalkoztatási központ), a BM Foglalkoztatási Központ és a JEDRO Ljutomer társadalmi vállalkozás egyesítette erőit, hogy a HUDO DOBRO márkanév alatt kiváló minőségű kulináris termékeket hozzanak létre. Termékeik helyi, természetes, kézzel készített és hátrányos helyzetű csoportokkal együttműködve készültek, ugyanakkor, és éppen ezért, egyediek, eredetiek és finomak.

A hálózat egyik központjába tett látogatás során a partnerek egy speciális helyi termék, a „gibanica” történetét, hátterét, összetevőt, társadalomban betöltött szerepét ismerték meg. A Hisa Gibanica (Gibanica Ház, https://www.hudo-dobro.si/house-of-gibanica.html) azért jött létre, hogy a látogatók megtapasztalhassák a térség történetét, a hagyományok és a kézművesség tiszteletben tartását. Kulináris alkotásaikhoz a legjobb minőségű alapanyagokat használják, és az egész projekt a társadalmi vállalkozói szellem elvein alapul. Fogyatékkal élő munkavállalókat alkalmaznak, esélyt teremtve nekik, és felelős együttműködésben dolgoznak a helyi beszállítóikkal, a helyi közösséggel.

A délután a Kodila gasztronómiai központba (https://www.kodila.si/sl) tett látogatással zárult. A Kodila egy családi vállalkozás, amely több mint 100 éve gyárt sertéshústermékeket Szlovénia északkeleti részén, Purcumulje városában. A Purkumulje sonkát a Pulkumurje hegységben található dombokon állítják elő. A nyersanyagként használt sertés stresszmentesen tenyésztett, nagytestű fajta. A sonkát Piran sókkal sózzák, érlelés után bükkfával füstölik. A Purkumulje sonka eredeti íze a mediterrán éghajlaton, hosszú érleléssel előállított olasz sonka és az alacsony hőmérsékleten, magas páratartalom mellett készült német stílusú sonka előnyeivel rendelkezik. A Kodila nagyon gondosan választotta ki a nyersanyagokat: 170 kg-nál nagyobb sertéseket nevelnek szerződéses gazdák, akik a szokásosnál kétszer több időt töltenek a 170 kg-nál nagyobb sertéshús előállításával. Kukoricával, búzával, bogyóval és szójával etetik a sertéseket, ezeket a takarmányokat a sertésekről gondoskodó saját gazdák állítják elő. A Kodila minden évben találkozik a szerződéses gazdákkal, hogy azok a gazdaságos tenyésztés helyett a minőségi sertéstenyésztést helyezzék előtérbe.

Gourmet boltjukban számos kiváló minőségű helyi, többek között a Green Point hálózat tagjai által előállított terméket forgalmaznak, éttermükben pedig helyi alapanyagokból készülő minőségi fogásokat kínálnak.

A program második napján a munkaülés a Moravska Toplicében folytatódott.

Elsőként a partnerek egyenként bemutatták a partneri cselekvési tervek előrehaladását, az első eredményeket, a felmerülő problémákat. Hajdú-Bihar részéről bemutatásra kerültek a vidéki térségek digitális írástudásának felmérését, az erre reflektáló képzési anyagok kidolgozását, illetve az ezüstgazdasági platform kialakítását célzó tevékenységek.

Ezt követően sor került a következő munkaülések indikatív időpontjának megvitatására. A partnerek 2025 első felében a horvátországi Buzet településre látogatnak, majd a debreceni rendezvény következik, melynek tervezett időpontja 2025 novembere vagy 2026 márciusa.

A WEEEWaste projekt 3. nemzetközi rendezvényére 2024. április 24-25. között került sor a németországi Lipcsében.

A találkozó első napján a Aufbauwerk Region Leipzig GmbH képviselőinek hivatalos nyitóbeszédét, továbbá a lipcsei energia és klímavédelmi program 2030 bemutatását hallhattuk. Utóbbi keretében a fő célkitűzések 10%-kal kevesebb városi és kommunális hulladék 2030-ra, a szelektív hulladékgyűjtés, ipar támogatása. A prezentáció során számos lépés is bemutatásra került, többek között az újrahasznosítható csomagolások a gasztronómiában, a javítási bónusz, edukációs munkák, hulladékmentes rendezvények.

Az előadás a román és a spanyol partner prezentációjával folytatódott. Az előbbiek esetében a Bukarest-Ilfov régió fenntartható fejlődését, gazdasági növekedését és munkahelyteremtést mutatta be. A spanyol partner beszámolt arról, hogy milyen módon kívánja felhívni a figyelmet az elektronikai hulladékok gyűjtése iránt, például figyelemfelhívó kampányok, a hulladékok leadásának megtérítése, logisztikai lépések pl. háztól házig szállítás segítségével.

A rendezvény második napján megkezdődött a partneri jó gyakorlatok bemutatása, melyeket a szlovén partner prezentálásában hallhattunk elsőként. Bemutatták, hogy az országban az elektronikai hulladékok 35%-a kerül megfelelően begyűjtésre. Kiemelt fontosságúnak tartják az elektronikai hulladékok begyűjtését a háztartásokból, cégektől és újrahasznosító állomásokról. Fontos a hulladékok anyagonkénti szeparálása, új termékek előállítása az újrahasznosítás által, edukációs törekvések és figyelemfelhívó kampányok a témához kapcsolódóan. Fő céljaik közé tartozik, hogy a munkahelyeket fejlesszék, melyek alkalmasak lesznek a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, de kiemelt cél az erőforrások és nyersanyagok hatékony felhasználása, a munkahelyteremtés a vidéki területeken, az alkalmazottak folyamatos szakmai képzése.

A találkozó tanulmányi látogatással, helyszínbejárással folytatódott, melynek első állomása a helyi bevásárló központi székhellyel ellátott Wiederschön program. 2024 tavaszától mintegy 550 négyzetméteren találhatnak fenntartható termékeket, szolgáltatásokat és tanácsokat a látogatók. Rendszeres kulturális és oktatási programokat is terveznek. A cél az, hogy a koncepcióbolt találkozóhellyé váljon mindenki számára, akit érdekel a hulladékmentesség, a körforgásos gazdaság és a fenntarthatóság. A köztisztasági szolgálat a koncepció áruház mellett egy másik ingatlanban is nyit egy Second Life áruházat. Lipcse városa ily módon támogatja a hulladékmentességet, összhangban nulla hulladék stratégiájával.

A második megálló a lipcsei „inab” szervezet, ahol olyan projektekre szakosodtak, amelyek a fenntarthatóságot és az újrahasznosítást képviselik, és elősegítik a generációk és kultúrák közötti társadalmi interakciót. Elektronikai eszközök újrahasznosítása: PC-k, laptopok és okostelefonok összeszerelése funkcionális alkatrészekből, az egyes alkatrészek funkcionális tesztelése és kiválasztása, biztonsági ellenőrzés és szoftver telepítés, a készülékek átvétele és kiszállítása együttműködő partnerek részére, a készülékek karbantartása a projekt időtartama alatt. Csereüzlet: A szociálisan hátrányos helyzetű embereknek szánt kínálat a ruházattól, játékoktól, könyvektől a háztartási gépekig terjed. Lehetőség van a már nem használt háztartási, otthoni dolgokat, vagy ruhaneműk cseréjére, ajándékozására. Ha nincs mit cserélni, 5 darab elvihető csere nélkül. Kerékpár szerviz: itt a szociálisan hátrányos helyzetűek akár 3 napra is bérelhetnek kerékpárt, közben pedig a kerékpárok folyamatos gyűjtése és javítása is zajlik.

Az utolsó megálló a Dezentarle non-profit szervezet székhelye volt. Ez a helyszín IT-szakértők és más technológiában jártas emberek találkozóhelye. Hálózatépítést szolgálnak, cserelehetőséget biztosítanak, és közös műhelyeket és helyiségeket kínálnak. A Dezentrale egy nagy közös helyiség, amely egy műhelyt, egy társalgót és munkaállomásokat kínál. Fő cél a már megunt vagy javíthatatlannak vélt számítógépek, laptopok megmentése és újrahasznosítása.