A projekt keretében 2026. január 20. és 22. között szakmai tanulmányútra került sor a hollandiai Fryslân tartományban, amelynek középpontjában a közösségi önszerveződés, az önkéntesség és a helyi együttműködések jó gyakorlatainak megismerése állt. A háromnapos program lehetőséget biztosított a partnerek és helyi szakembereik számára, hogy közösen értékeljék a helyi kezdeményezéseket, valamint megvizsgálják azok más térségekben történő alkalmazhatóságát.

A program Leeuwardenben, a Fryslân Tartományi Önkormányzat (Provincie Fryslân) székházában kezdődött, ahol átfogó ismertetés hangzott el a térség társadalmi, gazdasági és közigazgatási sajátosságairól. Az előadások bemutatták a holland decentralizált államszerkezetet, a fríz nyelv és kultúra kiemelt szerepét, valamint azt a közösségi szemléletet, amely az önkéntességre és az alulról szerveződő kezdeményezésekre épül. Külön figyelmet kapott az úgynevezett „fríz paradoxon”, amely szerint a szerényebb gazdasági mutatók ellenére a lakosság életminősége és elégedettsége kiemelkedő.

A szakmai program részeként a partnerek irányító bizottsági ülést tartottak, valamint peer review munkacsoportokban értékelték az önkéntességet támogató szakpolitikai megoldásokat és a projekt előrehaladását.

A második napon több sikeres közösségi kezdeményezést ismerhettünk meg.

• A nap Sint Jacobiparochie-ben, a Netwerkcentrum De Opstap (NWC De Opstap) közösségi központ meglátogatásával kezdődött. Az egykori iskolából kialakított, mindenki számára nyitott közösségi tér bottom-up működési elvre épül: a kezdeményezések a helyi önkéntesektől indulnak, majd a megvalósítás során az önkormányzatokkal és civil szervezetekkel együttműködésben valósulnak meg. A központ programjai kreatív, oktatási és szociális lehetőségeket kínálnak minden korosztály számára, különös figyelemmel a fiatalokra, idősekre, bevándorlókra és szociálisan hátrányos helyzetű lakosokra. Az épületben konyha, közösségi nappali, művészeti stúdió és műhely is működik, valamint veteményeskert és kisállatok számára kialakított tér. A világítótestek kivételével az eszközök és berendezések adományokból származnak. Az önkéntesek kulcsszerepet töltenek be a működtetésben: részt vesznek a koordinációban, marketingben, fenntartásban, kézműves foglalkozások vezetésében, oktatásban, nyelvtanításban és közösségi főzésben.

• Ezt követően Tzum (Tsjom) településen az Energiecoöperatie De Toer energiaszövetkezet működését ismertük meg. A 530 tagot számláló közösségi energiatársulás egy 1 MW-os szélturbina üzemeltetésével évente 2,6–2,8 GWh megújuló energiát A bevételek egy részét helyi fenntarthatósági, szociális és kulturális projektek támogatására fordítják. A kezdeményezés jó példát mutatott arra, miként kapcsolható össze a közösségi tulajdon, a fenntarthatóság és a reziliens közösségépítés, ahol a befektetés, a döntéshozatal és az előnyök megosztása közös. Az önkéntesek a menedzsment- és technikai feladatok ellátásában egyaránt részt vesznek.

• A délutáni program részeként Berlikumban a MFC It Stedhûs multifunkcionális közösségi házat látogattuk meg, amely különböző társadalmi szervezetek, egyházak, egészségügyi szolgáltatók és kulturális csoportok együttműködésének ad otthont. Az intézmény önfenntartó módon működik, és minden korosztály számára elérhető programokat kínál, erősítve a helyi közösségi kapcsolatokat.

• Útközben megálltunk Menaam faluban, ahol a Better foar Letter közösségi élelmiszer-szövetkezet működését mutatták be. A hazai kosárközösségekhez hasonló modellben a vásárlók közösen szerveződnek annak érdekében, hogy rendszeresen hozzáférjenek helyi, fenntartható, sok esetben bio vagy organikus mezőgazdasági termékekhez. Az önkéntesek feladatai közé tartozik a heti rendelések begyűjtése és a termékek kiosztása, ami erős közösségépítő szereppel bír.

• A terepi nap zárásaként Franekerbe utaztunk, ahol meglátogattuk a világ legrégebbi, ma is működő planetáriumát, az Eise Eisinga Planetariumot. Az 1774–1781 között egy autodidakta csillagász által, saját nappalijában épített planetárium 2023 óta az UNESCO világörökség része.
• A látogatások során szerzett tapasztalatok arra is rávilágítottak, hogy a holland közigazgatási és közszolgálati rendszer bizonyos esetekben konkrét, anyagi jellegű támogatásokkal is segíti a munkavállalókat: az otthoni munkavégzéshez kapcsolódó többletköltségek (pl. villamos energia, internet) részbeni kompenzálása bevett gyakorlat, valamint a munkaidőn túl történő hazautazás költségeit is megtérítik. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a munkavállalók terhelésének csökkentéséhez és a munka–magánélet egyensúlyának fenntartásához. A beszélgetések alapján bevett gyakorlatnak számít a rugalmas munkaszervezés is: több területen jellemző a heti három napos irodai vagy aktív munkavégzés, amelyet távmunkával egészítenek ki. A leeuwardeni önkormányzat épületében működő, munkavállalók számára fenntartott minőségi fogásokat kínáló étkezési lehetőség szintén a dolgozói jóllétet támogató intézkedések közé sorolható.
• A helyi termékek kapcsán érdekes tapasztalat volt, hogy Hollandiában – Európa egyik meghatározó sajtkészítő országában – a kézműves sajtok sok esetben a vártnál kedvezőbb áron érhetők el. Ennek hátterében a rövid ellátási láncok, a helyi piacokra és közvetlen értékesítésre épülő modellek, valamint a stabil fogyasztói kereslet állhat.
• A látogatások során szerzett tapasztalatok rámutattak arra, hogy bár Hollandiában az önkéntesség erős hagyományokra épül, az elöregedő társadalom és a fiatalabb generációk (különösen a Z és Alfa generáció) csökkenő bevonódása komoly kihívást jelent. Az erre adott válaszok és innovatív megoldások tanulságosak lehetnek más országok számára is. Ugyanakkor fontos kérdésként merült fel annak szükségessége, hogy az állami és hivatalos intézmények ne hárítsák át indokolatlan mértékben alapfeladataikat az önkéntes szervezetekre, hanem az önkéntesség valódi kiegészítő szerepét erősítsék.

A program zárónapján a partnerek és a Peer Review résztvevői munkacsoportokban értékelték az elmúlt napok tapasztalatait, bemutatva az egyes régiók kihívásait és az ezekre adott eddigi válaszokat. Fryslân tartomány részéről sor került a Mienskip koncepció ismertetésére, amely a fríz közösségi együttműködés történelmi gyökereken alapuló modellje, és az alulról szerveződő kezdeményezésekben – többek között az Iepen Mienskipsfûns programon keresztül – valósul meg. Ezt követően a Peer Review csoport bemutatta az önkéntesség támogatását célzó szakpolitikai ajánlásait, kiemelve a rugalmasabb intézményi működés, az adminisztratív terhek csökkentése és a fiatalok hatékonyabb megszólításának szükségességét.

A nap zárásaként egyeztetés zajlott a holland partnerrel az önkéntes tevékenységek és az egyetemi oktatás, illetve kutatás kapcsolódási pontjairól, valamint a portugál és olasz projektpartnerekkel a lehetséges jövőbeni szakmai együttműködésekről.

A tanulmányút során szerzett tapasztalatok jól példázzák, hogy a közösségi részvételre és önkéntességre épülő kezdeményezések jelentős szerepet játszhatnak a helyi társadalom megerősítésében, a fenntartható fejlődés elősegítésében és a közösségi kohézió növelésében.

GOCORE webinar: Szakpolitikai fejlesztések és azok hatása a közösségi rezilienciára

Csatlakozzon 2026. július 6-án a GOCORE nyilvános, angol nyelvű webináriumához!

Az online rendezvényen a GOCORE projekt partnerei mutatják be a projekt keretében kidolgozott szakpolitikai fejlesztéseinek első eredményeit. Minden régió ismerteti saját tapasztalatait, kiemelve a megvalósított intézkedéseket, a levont tanulságokat, valamint azt, hogy ezek miként járulnak hozzá a közösségek ellenálló képességének (rezilienciájának) erősítéséhez.

Az eseményen két meghívott előadó is részt vesz:

• • Etienne Verhelle-Rodzinka, az Interreg Europe szakpolitikai tisztviselője, aki bemutatja a szakpolitikai fejlesztések szerepét az Interreg Europe programban, valamint megosztja tapasztalatait a társadalmi, fejlesztési és irányítási kihívásokkal foglalkozó projektek támogatásáról.
  • Ivo Tartaglia, a Tecnopiani I.C. srl ügyvezető igazgatója, a regionális fejlesztés és az európai együttműködés szakértője. Több mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik a területfejlesztés, a reziliencia, valamint a nemzetközi fejlesztési projektek tervezése és megvalósítása terén.

🗓 2026. július 6.
🕚 11:00 CET
💻 Online

A részvétel regisztrációhoz kötött:
https://us06web.zoom.us/meeting/register/qLn3QMejR3aENAdeRgRa5g

Találkozzunk július 6-án a webináriumon!

Egészséges talaj, élő táj, helyi ízek – széles körű szakmai párbeszéddel, sikeres műhelymunkával és nyílt konzultációval zárult az SReST projekt

A 2026. május 26-án az SReST projekt zárásaként megrendezett műhelymunka középpontjában a tudományos-szakpolitikai-adatközpontú szakmai párbeszéd állt, míg a 2026. május 30-án a helyi szereplőkkel zajló, “Fókuszban az ágazati és térségi szintű együttműködés – helyi termékeink jövője a slow food turizmusban” című nyílt konzultáció a projekt pilot eredményeinek bemutatásához, valamint a helyi élelmiszer-rendszerek turizmusban és fenntartható térségfejlesztésben betöltött szerepéről folytatott párbeszédhez biztosított lehetőséget.

A műhelymunka célja az volt, hogy a projekt eredményeire építve közös gondolkodás induljon arról, miként járulhatnak hozzá a térség természeti adottságai, a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok és a helyi élelmiszer-termelés Hajdú-Bihar hosszú távú fejlődéséhez.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a talaj állapota és az agrobiodiverzitás nem csupán környezeti kérdés, hanem a helyi termékek minőségének, a táji karakter megőrzésének és a slow food turizmus fejlődésének is meghatározó alapja. A helyi adottságokra épülő gazdálkodás, a tájfajták, a fenntartható termelési módok és a rövid ellátási láncok együttesen olyan értéket képviselnek, amely egyszerre erősítheti a vidéki gazdaságot és a térség turisztikai vonzerejét.

A szakmai egyeztetés során több hazai talajadatbázis és digitális térinformatikai rendszer alkalmazási lehetősége is bemutatásra került. A résztvevők kiemelték, hogy a különböző adatforrások összekapcsolása lehetőséget teremt a termőhelyi sajátosságok pontosabb megismerésére, ezáltal jobban azonosíthatók azok a területek és táji értékek, amelyekre a helyi élelmiszer-előállítás és a slow food szemléletű fejlesztések épülhetnek.

Kiemelt téma volt a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás is. Az aszály, a talajdegradáció és a vízvisszatartás kérdései ma már nemcsak a mezőgazdasági termelést befolyásolják, hanem a táj ökológiai állapotát és a helyi közösségek jövőbeni lehetőségeit is. A résztvevők szerint a regeneratív gazdálkodási gyakorlatok, a talajkímélő művelés és a táji adottságokhoz igazodó földhasználat hosszú távon hozzájárulhatnak az agrobiodiverzitás megőrzéséhez és a térség ellenálló képességének növeléséhez.

A műhelymunka során bemutatott precíziós talajvizsgálati és adatfeldolgozási rendszerek szintén azt szolgálják, hogy a gazdálkodók megalapozottabb döntéseket hozhassanak, miközben a rendelkezésre álló adatok kutatási, területfejlesztési és természetvédelmi célokra is hasznosíthatók. A szakértők szerint ezek az információk a jövőben a helyi termékek eredetének, minőségének és egyediségének bemutatását is támogathatják.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a slow food szemlélet jóval túlmutat a gasztronómián: olyan komplex fejlesztési irányt jelent, amely összekapcsolja a fenntartható mezőgazdaságot, a természeti értékek megőrzését, a helyi közösségeket és az élményalapú turizmust. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a kutatók, gazdálkodók, önkormányzatok, turisztikai szereplők és civil szervezetek együttműködése.

A műhelymunka zárásaként a résztvevők a közös tudásmegosztás folytatása mellett kötelezték el magukat. Javaslat született közös adatbázisok, jó gyakorlatokat bemutató felületek és összehangolt szakmai együttműködések kialakítására annak érdekében, hogy az SReST projekt eredményei hosszú távon is hozzájáruljanak egy fenntarthatóbb, az agrobiodiverzitásra és a helyi értékekre építő térségi fejlődési modell megvalósításához.

Az interaktív egyeztetéseknek, kerekasztal-beszélgetéseknek és termékbemutatóknak teret adó debreceni nyílt konzultációs nap középpontjában az SReST pilot eredményeinek összegzése, a folytatást érintő lehetőségek megvitatása, a helyi termékek piacra jutását, a rövid ellátási láncok fejlesztését, a fogyasztói tudatosság erősítését és az ágazatok közötti együttműködések kialakítását célzó gondolatok megosztása volt.

A résztvevői kör megerősítette, hogy a projekt keretében kialakult szakmai hálózat a jövőben is közösen kívánja folytatni a slow food kezdeményezések terén megtett lépéseket, a hálózatokban történő gondolkodást, a helyi értékekre és termékekre alapozott látogatógazdaság erősítését.