Skip to content Skip to left sidebar Skip to footer

Hírek archívum

Krakkóban találkoztak az OpenRegioCulture projekt partnerei – nyitóülés Lengyelországban

Az OpenRegioCulture projekt – amelynek célja a kultúrához való hozzáférés javítása a sajátos igényű polgárok számára – első találkozójára 2024. június 12-13-án került sor Krakkóban. 9 európai ország 10 partnerintézményének képviselői gyűltek össze, hogy megismerhessék a vendéglátó Małopolska régió jó gyakorlatait a témában, hasznos ötleteket vigyenek haza, és értékes szakmai-szakpolitikai ajánlásokat tegyenek a házigazdáknak.

Az Európai Unióban mintegy 87 millió ember él valamilyen fogyatékossággal (tartós fizikai, szellemi, értelmi vagy érzékszervi károsodás). Ez azt jelenti, hogy az EU lakosságának csaknem hatoda rendelkezik valamilyen – az enyhétől a súlyos mértékig terjedő – fogyatékossággal. Számukra nehezebb lehet egy múzeumlátogatás, egy színházi előadás megtekintése vagy bármilyen kulturális élmény megtapasztalása. Előfordul, hogy a kultúrához való hozzáférésük valamilyen módon akadályokba ütközik.

Az Interreg Europe program társfinanszírozásával megvalósuló OpenRegioCulture projekt erre a programra szeretne megoldást találni. 9 európai országból 10 partner gyűlt össze, hogy különböző szakpolitikai eszközeiket fejlesszék a kulturális és természeti erőforrásokhoz való hozzáférés terén a speciális igényű emberek számára. Małopolska régió és a Krakkói Małopolska Kulturális Intézet (PL), Máramaros Megyei Tanács (RO), Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata (HU), Közép-Görögörszág Régió (GR), Korzikai Közösség (FR), Dél-Limburgi Turisztikai Hivatal (NL), Riga Tervezési Régió (LV), KulturRegion FrankfurtRheinMain Rt. (DE) és KMOP – Szakpolitikai Központ Nonprofit Egyesület (BE) az elkövetkező 4 évben tapasztalatokat és gyakorlati megoldásokat cserélnek majd a kultúra hozzáférhetőségének területén. Különböző ajánlásokat, jó gyakorlatokat és iránymutatásokat dolgoznak ki, hogy változásokat érjenek el a regionális politikákban, amelyekből kiindulva a közintézmények az akadálymentesítés minden formáját sikeresen megvalósíthassák.

A projekt első interregionális találkozójára 2024. június 12-13-án került sor a lengyelországi Krakkóban, ahol a projekt összes partnere először találkozott személyesen egymással.

Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatát Tuska-Mátrai Melinda, a Nemzetközi Csoport vezetője és Tóth Nikolett képviselte.

A hivatalos nyitókonferencia után – ahol különböző általános menedzsment, pénzügyi, kommunikációs és módszertani kérdéseket vitattak meg – megkezdődött az első tanulmányút, ahol a projektpartnerek megismerhették és megvizsgálhatták a házigazda, Małopolska régió számos jó gyakorlatát.

Nagyon érdekes volt hallani a Małopolska empatikus kultúra programról, amelyet 2016-ban kezdtek, és amely 23 regionális kulturális intézmény hozzáférhetőségének javítására irányuló projektként indult. Mára már nem csak a fogyatékkal élők igényeire koncentrál, hanem kiemelti, hogy nyitottak kell lenni az intézményeiket látogató emberek sokszínű és különböző igényeire. Most már nemcsak gyakorlati megoldásokat kínál, hanem ösztönzi a kulturális, szociális és oktatási politikákat, mind szakpolitikai, mind stratégiai szinten.

A II. világháború alatti életkörülményeket bemutató Honi Hadsereg Múzeum meglátogatásával a partnerek megfigyelhették, hogyan törekszik az intézmény, hogy kiállításait mindenki számára elérhetővé tegye. Az épület 2011 óta akadálymentesített, rámpákat, mozgássérülteknek is használható liftet, valamint mosdót is építettek. A „Hallgassa meg a Honi Hadsereg történetét” program keretein belül egy új „túraútvonalat” építettek ki az épületben, amelyhez hanganyagot, valamint különböző kézbe vehető, tapintható maketteket (pl. térképeket, sisakot stb.) készítettek a látássérültek számára. A „A történelem fülön csíp. Siketek az ösvényen” projektnek köszönhetően 27 felvétel készült. A videókban jelnyelv és feliratok segítségével ismertetik a kiállítást, ezek megtekintésére a múzeum több pontján elhelyezett QR-kódok beolvasásával van lehetőség. A projekt keretein belül képzéseket is tartottak az alkalmazottak számára, például lengyel jelnyelvi tanfolyamot. Az említettek mellett ki kell emelni, hogy a múzeum hetente egyszer csendes nyitvatartással működik, amely elsősorban az autista látogatók számára nyújt támogatást.

A projekt partnerek a Cricoteka – Tadeusz Kantor művészetének dokumentációs központja hibrid kulturális intézménnyel is megismerkedtek, mely Kantor darabjaiból származó színházi tárgyak, rajzok és a művész munkásságával kapcsolatos dokumentumok gyűjteményének tárolására, bemutatására és gondozására szolgál. A Cricoteka folyamatosan arra koncentrál, hogy kulturális kínálatát a lehető legszélesebb közönség számára elérhetővé tegye, beleértve a speciális igényekkel rendelkező társadalmi csoportokat is. A kiállításokat úgy készítik el, hogy letesztelik megfelelő-e a mozgássérült látogatók számára, valamint azokból a kiállítási darabokból, amelyekhez nem lehet hozzáérni, megfogható maketteket készítettek. Az épület bejárása a látássérültek számára is elérhető, ezt segítik a földön található jelek, amelyek az irányt jelzik, valamint az egész épületről külsőleg és egy részéről belsőleg is elkészített makettek. A halássérültek számára is nyújtanak segítséget, mivel rendelkeznek olyan munkatárssal, aki megtanulta a lengyel jelnyelvet.

Az érdekfeszítő előadásokat és egyeztetéseket követően a partnerek csoportmunka keretében összegezték legfontosabb észrevételeiket, fejlesztési javaslataikat és meglátásaikat, valamint következtetéseket, ötleteket és ajánlásokat fogalmaztak meg.

A projekt a jó gyakorlatok további kidolgozásával, a különböző regionális szakértők feltérképezésével és az év végi következő magyarországi tanulmányút előkészítésével folytatódik.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Nemzetközi tevékenység

Dániai tapasztalatcsere, tudatos közösségi szemlélet – folytatódik a GOCORE projekt megvalósítása

A GOCORE projekt soron következő személyes részvétellel zajló projekt ülése, Irányító Bizottsági ülése és peer review szekciója 2024. június 4-6. között került megrendezésre a dán partner, Syddjurs Önkormányzat szervezésében. Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának munkáját a Debreceni Egyetem képviseletében Szilágyiné Dr. Czimre Klára segítette.

Az első nap a peer review szekció és a szeminárium párhuzamos munkájával telt. A délelőtti program keretében a résztvevők Ebeltoft központjába látogattak, ahol a Maltfabrikken központ történetébe pillanthattak be. A Maltfabrikken egyszerre nagyon régi és vadonatúj: az 1861-ben malátagyárként alapított és 1998-ban bezárt régi gyár már romokban hevert, és a lebontás fenyegette, amikor helyi lakosok egy csoportja úgy döntött, hogy megmenti az ikonikus piros épületeket, és mindenféle kulturális és kreatív tevékenység központjává alakítja őket. Az adománygyűjtő akciót (közösségi finanszírozás), valamint a kiterjedt átalakítást és rekonstrukciót követően a Maltfabrikken mára egy kulturális és kreatív „erőműként” nyílt meg újra, amely az Emberek Gyára (The Peoples Factory ) néven is ismert. Az épületegyüttesben sörfőzde és söröző, hangulatos, „borderless kitchen” filozófia mentén működő étterem található, és kiváló lehetőséget nyújt fesztiváloknak (jól felszerelt koncertterem), ifjúsági kulturális kluboknak, vizuális művészetek/kiállítások/kézművesek számára, egyben nemzetközi művészrezidencia, helyi múzeummal és történelmi levéltárral kombinált közkönyvtár, kreatív coworking tér is.

A délutáni és esti szekcióban a peer review szakemberei külön csoportban dolgoztak, míg a szemináriumi résztvevők, számos helyi érintettel közösen műhelybeszélgetést folytattak a lakosság bevonásának, elkötelezésének lehetőségeiről.

A szekció zárásaként a „Közös értékalkotás és állampolgári részvétel/Co-creation and citizen engagement” témában Eva Sørensen, a Roskilde Egyetem Társadalom és Globalizáció Intézet közigazgatás és demokrácia professzora tartott inspiráló és tartalmas előadást, melyet széles körű beszélgetés követett.

A program második napja a régi postahivatal jelenleg kulturális központként működő épületében folytatódott egy jó gyakorlat bemutatásával, melynek címe: Ebeltoft fejlődésben (Ebeltoft in Development / EIU). Az előadó Hans Kiib, építész és az az EIU koordinációs csoport tagja volt. A projekt tulajdonképpen Ebeltoftnak a polgárokkal közösen és a polgárok által készített fejlesztési tervét takarja: Syddjurs önkormányzata úgy döntött, hogy bevonja Ebeltoft lakóit egy stratégiai fejlesztési terv kidolgozásába. A fejlesztési terv fő célja Ebeltoft tengerpartjának fejlesztése, ahol egy korábbi vágóhíd hatalmas üres teret hagyott maga után, és a régi városrészt egy forgalmas, széles főútvonal vágta és választotta el a kikötőtől. A győztes projekt immár közös célként jelenik meg, egyesítve az összes kisebb ötletet és kezdeményezést. Néhány ötletet már megvalósítottak, néhány még folyamatban van; néhány ötlet pedig csak kísérleti projekt volt (például egy út lezárása, hogy vonzóbbá tegyenek egy helyet a lakhatás szempontjából).

Az előadást követően a Mols Bjerge Nemzeti Parkba utaztak a partnerek, ahol a munka a Molsværketben folytatódott. A helyszín igazából egy élő találkozóhely, amely összeköti a Molsskolent (iskola) és a Molshallen-t (közösségi tér), új bölcsődével és óvodával, iskolával, sportlétesítményekkel, közösségi konyhával, multifunkcionális helyiségekkel, irodahelyiségekkel, lelkészi irodával, hangulatos sarkokkal és szabadtéri terekkel. Egy hely, melyen a közösség „osztozik” – mind gazdasági, mind közösségi, mind fenntarthatósági okokból. Ez a vadonatúj közösségi intézmény 2024. április 26-án nyitotta meg kapuit.

A helyszín bejárását és megismerését megelőzően Grith Mortensen projekt menedzser mutatta be a „Mols fejlődésben/ Mols i udvikling” kezdményezést. A folyamat a Klaszterfalvak (Cluster Villages) elnevezésű kísérleti projektként indult, a Realdania, a DGI és a Landdistrikternes Fællesråd finanszírozta. A projektben 5 dániai terület vett részt azzal a céllal, hogy kisebb falvak együttműködjenek és megosszák az erőforrásokat ahelyett, hogy állandó versenyben lennének egymással. Az egyesület jelenleg önkéntes alapon működik, külső segítség vagy támogatás nélkül szervezi és koordinálja a kisebb-nagyobb helyi fejlesztési projekteket.

Az előadás után Pia Kratballe vezető segítségével ismerhették mega  résztvevők a komplexumot, az itt működő közösségeket, lehetőségeket és sikereket.

Ezt követően 3 újabb jó gyakorlat került röviden bemutatásra és megbeszélésre. Az első előadó a helyi kikötő kreatív átalakításával és hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatos építési terveket és ötleteket osztotta meg,  második jó gyakorlatként a Syddjurs-i Könyvtár igazgatója, Ole Wolf mutatta be a vidéki könyvtárak működtetésére és fenntartására koncentráló programjukat, amelynek részeként például a „könyvállomások” biztosítanak lehetőséget minőségi idő eltöltésére a szülők számára, amíg sportedzésen résztvevő gyermekeiket várják, míg a harmadik előadó a „közösségi bőrönd” (community trunk) elnevezésű projekt részleteibe engedett betekintést: a projekt résztvevői (15 közösség vagy közösségi kezdeményezés) ebben a “bőröndben” gyűjtik össze az közösségeiket érintő fejlesztési ötleteiket, javaslataikat, jó gyakorlataikat vagy akár nehézségeiket is, és adják tovább egymásnak – magát a bőröndöt persze nem üresen kapják meg, hanem egy csomag keksz mellett az ötleteik megvalósításához szükséges kezdőtőkével, esetenként 5000 dán koronával (670 euró) együtt. A nap végén a partnerek a Fuglsøcenteret-be utaztak, mely az utolsó nap helyszínéül szolgált.

A program harmadik napján a peer review program a SWOT elemzés kidolgozásával és a vendéglátó dán partner számára az első rövid javaslatok megfogalmazásával telt, míg a szemináriumi munka során kiscsoportos megbeszélésekre alapozott, a szakpolitika-fejlesztést előtérbe helyező megbeszélés zajlott. A bilaterális, félórás igen hatékony elemzések eredményei plenáris ülésen kerültek végül bemutatásra és összefoglalásra, jelentősen segítve ezzel a projekt soron következő, debreceni ülésének szakmai előkészítését.

Ezt követte Szabó Tünde előadása, mely a 2024. szeptember 16-20 között megrendezésre kerülő debreceni ülés szakmai és technikai tervezett struktúrájának bemutatását célozta meg.

A napi program zárásaként a peer review munka szakértői sajtónyilvános esemény keretében ismertették munkájuk első eredményeit.

Sajtóközlemény – GOCORE projekt – Dániai közösségi szemlélet: Syddjursban folytatódott a GOCORE partnerek munkája

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória

Kommunikációs anyagok

Hírlevél

 

Sajtóközlemények

 

Brosúra

 

Videó

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória

Családi Nap Hajdúsámsonban