49 milliárd forintnyi fejlesztési forrás, települések pályázati lehetőségei, kevesebb álláskereső Hajdú-Biharban. Közgyűlést tartottak a Megyeházán.
Az utóbbi két évben csökkent a regisztrált álláskeresők száma a megyében. Mező Barna, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat május 8-ai közgyűlésén számolt be Hajdú-Bihar munkaerő-piaci helyzetéről. Míg 2009-ben 54 ezren kerestek állást, addig ez a szám 35-37 ezer fő között alakult az elmúlt két évben. Mező Barna hozzátette: A közfoglalkoztatási rendszerben 15-16 ezer főnek tudtak munkát biztosítani, ötezren pedig a munkaerőpiac élénkülésnek köszönhetően dolgozhatnak. A regisztrált pályakezdők száma ötezer körül van; őket is különösen is segítik. Tavaly a munkaadók több mint 67 ezer új álláshelyet jelentettek be, ami majdnem 60%-kal több az előző évi adathoz képest. A regisztrált pályakezdő álláskeresők létszámát kirendeltségenként vizsgálva elmondható, hogy arányuk a Debreceni Járási Hivatal kirendeltségén volt a legalacsonyabb (13%), míg a Nyíradonyi Járási Hivatal I. kirendeltségén a legmagasabb (20%).
A közgyűlésen a képviselők elfogadták az Integrált Területi Program végleges változatát. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnak a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának egyik fontos feladata az integrált területi programot összeállítása, valamint módosításának kezdeményezése. Az integrált területi program dokumentumát a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság fogadja el. Az ITP a 2014–2020 közötti programozási időszakban a Hajdú-Bihar megyére meghatározott forráskeret 49,62 milliárd forint.
Az ITP tartalmazza egyebek mellett a rendelkezésre álló forrás felhasználását, a kiválasztási folyamatokat, a források fókuszáltságát, ütemezését. Az elkészült Területfejlesztési Koncepció alapján megkezdődött a Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Stratégiai Program és Operatív Program kidolgozása.
A közgyűlésen a települések fejlesztési lehetőségeiről is tájékoztatást kaptak a képviselők.
Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, az EU 2020 Stratégia és a Nemzeti Reformprogramban meghatározott fejlesztési szükségletek határoz meg a gazdasági szereplők versenyképességének javítása és a nemzetközi szerepvállalásuk fokozására, a foglalkoztatás növelése, az energia és erőforrás hatékonyság növelése, a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása érdekében.
A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítását az önkormányzatok jelentős szerepvállalásával elsődlegesen a Terület-és Településfejlesztési Program (TOP) támogatja.
A program prioritásai többek között:
- Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program: „A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése” intézkedésen keresztül a gyógyhely minősítéssel rendelkező települések, vagy településrészek turisztikai jellegű fejlesztése lehetséges.
- Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program: „Fenntartható városi közlekedés fejlesztése és elővárosi elérhetőség javítása”
- A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program esetében valamennyi prioritáshoz kapcsolódik olyan intézkedés, ahol van lehetőség önkormányzatok részére pályázni.
- Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban az önkormányzatok esetében a „Társadalmi együttműködés erősítése” valamint az „Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében” prioritások megvalósítását támogatják.