Nagyvárad és Hajdú-Bihar megye kapcsolata tovább szilárdult
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által Tőkés László püspöksége idején meghonosított, több mint két évtizedre visszatekintő hagyomány jegyében 2016. január 9-én ismét megrendezték Nagyváradon az újévköszöntő ünnepélyt. Az est díszvendége Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke volt, aki tartalmas és átfogó köszöntőbeszédében a határokon átívelő nemzetegyesítés és együttműködés számos aspektusára is kitért.
„Bízunk benne, hogy átlépve az újévbe lesz erőnk, akaratunk, hitünk és kitartásunk megalkotni a jót, azt, amire igazán vágyunk, és amit az óévben már nem tudtunk megvalósítani. Továbbá reménykedem abban, hogy az a sok és kitartó munka, amit végzünk, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnál sikerrel zárulnak majd.”
Pajna Zoltán utalt arra is, hogy a megyei önkormányzat 2014-től újfajta szemléletmódot képvisel, ugyanakkor értékeit, hagyományait megőrzi, illetve igyekszik megmutatni az ide érkezőknek. A megyei elnök összekötő szerepűnek nevezte önkormányzatát, amely a magyarországi és a határon túli magyarlakta területek lakosságával is élénk kapcsolatot kíván fenntartani.
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke a hagyományok fontosságát Sebő Ferenc gondolataival érzékeltette, aki szerint “a hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!” Majd kifejtette: „a mi feladatunk az, hogy felkutassuk a Kárpát-medence értékeit, továbbadjuk a következő generációnak, s élő hagyományainkra, megőrzött értékeinkre olyan közösséget építsünk, amely biztos alapot nyújt identitásunknak.”
Ezt követően Pajna Zoltán örömét fejezte ki, hogy együtt köszöntheti az új esztendőt a nagyváradiakkal, s bízik benne, hogy sok közös programban, kezdeményezésben vesz részt majd Nagyvárad és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat.
Ezután beszélt a konkrét programokról is, amelyek már megvalósultak vagy folyamatban vannak, illetve a meglévő nehézségekről, amelyek például a 2014-2020-as uniós tervezés időszakában a határ menti úgynevezett interreg V-A Románia-Magyarország programot érintik.
Az eredeti célkitűzésének megfelelően az újévköszöntő fogadás célja a váradi és a bihari egyházi és polgári közélet nemzeti elkötelezettségű képviselőit volt hivatott közösségbe vonni. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács elnöke maga így fogalmazott: „eszmeiségében pedig hitünk és nemzeti öntudatunk szellemében útnak indítani az új esztendőt”.
Az egyházkerületi székház dísztermében idén is tiszteletüket tették távolabbról érkezett meghívottak, politikusok, közösségi vezetők és közéleti személyiségek.
Ünnepi nyitóbeszédében az est házigazdája, Tőkés László röviden utalt arra, hogy honnan indultak 1989-ben, felidézte közösségi szintű eredményeinket és teljesületlen óhajaikat. Az elmúlt esztendő főbb sikereinek kiemelése mellett méltatta a szűkebb pátria azon személyiségeit, akik messze vitték a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jó hírét, illetve azokat, akik 2015-ben távoztak el az élők sorából. Emlékeztetett rá, hogy a posztkommunista visszarendeződés még mindig kísért Romániában, s ha az ország egész népe joggal elégedetlen a társadalmi-gazdasági-politikai folyamatokkal, akkor a romániai magyar nemzeti közösség még inkább az lehet. Ráadásul kontinensünk nyakába szakadt a migránsválság is, rengeteg a konfliktus, és az Európai Unió is megreformálásra szorul. Jövőt fürkésző felvetései-kérdései között első renden a kihívásokat említette: választások előtt áll az ország, sok a bizonytalanság határokon kívül és belül, erdélyi magyarságunkat sorozatosan megalázó vegzálások érik a főhatalom részéről, nyelvünk és nemzeti szimbólumaink háttérbe szorítása és üldözése egyvégtében önvédelmi harcra késztet minket a szabadság, igazságosság, jogosság és demokrácia jegyében. Karácsony szeretetüzenetét meghallva és magunkévá téve sem lankadhatunk a zászlóbontás és önvédelem terén, hiszen nekünk ugyanúgy ki kell állnunk erdélyi és magyar, mint európai értékeink mellett. Polgári és hitbeli elkötelezettséggel emeljük magasba és óvjuk a forradalmi magyar és román, a székely és a partiumi, valamint az uniós zászlót – utalt Tőkés László arra, hogy a parlamenti irodája falán lobogó szimbólumok együttállása jelképezi 2016 valóságát és esélyeit. Folytatni kell a rendszerváltoztatást, ott kell állni a normalitásért küzdő erők mellett, az európai és magyar nemzeti integrációt párhuzamosan kell megvalósítani, fokozva ugyanakkor az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseit. Mert mi nem lehetünk sem a meghátrálás, sem a megalkuvás, sem az elvándorlás emberei – mondotta európai képviselőnk, mielőtt Isten gazdag áldását kérte volna népünkre, egyházainkra, városainkra, közösségeinkre, családjainkra és minden jóakaratú embertársunkra az Úr 2016. esztendejében is.
Tizenkilencedik alkalommal adták át az újévi fogadás keretében a Közjó Szolgálatában Díjat, amelyet a Szent László Napokat (is) szervező Szent László Egyesületnek ítéltek oda. A szombati ünnepi esemény adott alkalmat az Erdély Magyar Nemzeti Tanács elnökségének arra, hogy átnyújtsa a 2015-ös évre szóló Kós Károly Díjat, amelyre két kollektívát is méltónak tartott: a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának alkotógárdáját és a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szerkesztőségét. A laudációk elhangzása után Tőkés László nyújtotta át gratulációk és biztató jókívánságok kíséretében a jelképes díjakat Zatykó Gyula főszervezőnek, Moszkovits János rádiószerkesztőnek és Farcádi Botond főszerkesztőnek.
A szombati ünnepélyen zenei intermezzókkal Andrejszki Judit ének- és csembalóművész, Kiss Adrienn Lívia, a Fölszállott a páva legfiatalabb elődöntőse és Imre Kamilla elsős, az Őszirózsa népdalverseny különdíjasa működött közre. Újévi pohárköszöntőt ifj. Szilágyi Ferenc egyetemi docens, a Partiumi Autonómiatanács elnöke mondott. A jótékony célú rendezvényen a Szent László Egyesület javára lehetett felajánlásokat tenni.
