Hogyan váljon a helyi termék még értékesebbé?
„Helyi termék éve” címmel szakmai fórumot tartottak Berettyóújfaluban. A kistermelői élelmiszer-termelés, valamint az előállítás és az értékesítés feltételei mellett hasznos adózási ismeretekről esett szó. A termékek jelöléséről és védelméről és a piacnyitás feltételeiről is tartottak előadást 2016. március 2-án a meghívottak számára, amit egy konstruktív kerekasztal beszélgetés zárt, ahol sok gyakorlati kérdésre kaptak választ az érdeklődők. Az összes fotót, amelyek az eseményen készültek a HBMÖ Facebook oldalán tekinthetik meg.
Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke köszöntőjében utalt a február eleji ünnepélyes alkalomra, amikor Derecskén vásárszövetség alakítására írt alá szándéknyilatkozatot 10 határon inneni és 5 határon túli, érmelléki település, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat. Az a szövetség a helyi termékek megvédésére, az akár hálózatban történő értékesíthetőségükre alakult. A Derecskén hagyományosnak számító disznótoros találkozó egészült ki egy megyei vásárral, ami sikeres rendezvény volt, hiszen a korábban tapasztalt látogatószám növekedésével járt. A tervek szerint – tájékoztatta a jelenlévőket Bulcsu László – áprilisban Biharkeresztesen, májusban Komádiban is hasonló vásárral várják az érdeklődőket, amely eseményeken a termelők és gazdák szintén a helyi termékeket és a vásárszövetségben lévő települések termékeit vonultatják majd fel fel. Az év folyamán pedig ez a trend folytatódik, tehát 2016-ban a vásárszövetségbe tartozó települések több tagja is vásárokat fog rendezni, az alap okiratban rögzített feltételek mellett, őrizve a hagyományokat, kizárólag helyi értékeket a standokra téve. Bulcsu László szerint a fő cél az lehet, hogy ne csak megtermeljék a településeken a hagyományos helyi termékeket, hanem akár ott, akár szélesebb körben is tudják azokat értékesíteni.
A március 2-i előadásnak otthont adó Berettyóújfalu polgármestere, Muraközi István azt hangsúlyozta ki, hogy a helyi termékek jó lenne, ha helyben hasznosulnának, ami nyilvánvaló igény minden helyi termék gazdájától. Emellett az úgynevezett jó gyakorlatokat át kell adni egymásnak, illetve tudni kell tanulni másoktól.
Németh Jánosné, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) élelmiszerbiztonsági felügyelője a kistermelők oldaláról szemlélve tartott hasznos tájékoztatót a piacon való árusítástól kezdve az otthon történő termék árulásig, kitérve azokra a szabályokra, amelyekre fokozottan figyelni kell.
A Földművelésügyi Minisztérium, Élelmiszer-feldolgozási Főosztály minőségpolitikai szakreferense, Dömölki Marianna a termékmegjelölés kötelező elemeire hívta fel a figyelmet, kitérve a kivételt képező lehetőségekre (például kistermelői és kézműves termékeken nem kell a tápértéket megjelölni). A szakreferens előadása tartalmazta a napjainkban sokakat érdeklő allergén anyagok és összetevők megjelölését is, illetve beszélt a Magyar Élelmiszerkönyvről, amelyet kötelező jelleggel javasolt a helyi termékeket előállítóknak, árusítóknak.
Kontur Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium, Agrárfejlesztési Főosztály vidék- és térségfejlesztési szakreferense a piacnyitási lehetőségekről, az üzemeltetésnél fellépő esetleges problémákról, fontos tudnivalókról tartott előadást.
A Földművelésügyi Minisztérium, Eredetvédelmi Főosztály vezetője, Pallóné dr. Kisérdi Imola a Hagyományok-Ízek-Régiók védjegyprogramról beszélt, ami a hagyományos termékek piacra jutását segíti elő.
A kerekasztal beszélgetés során többek között felvetődött az őstermelők adózási szabályaival vagy éppen a saját területen folytatott erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdés is.
