A munkaerő kínálat és kereslet találkozása
Idén februárban a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat kihelyezett, ebesi közgyűlésén megszavazták a képviselők annak a foglalkoztatási paktumnak a megkötését, amely a megyei önkormányzat és Debrecen Megyei Jogú Város, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal között jön létre. A paktum fő célja, hogy olyan részletes munkaerő-piaci feltérképezést végezzenek el, amely eddig még nem valósult meg, és ez alapján sikeresen megtalálják a foglalkoztatók azokat a munkavállalókat, akikre szükségük van. Az erről szóló megállapodást 2016. március 30-án ünnepélyes keretek között írta alá a négy fél. (Fotógaléria az eseményről a HBMÖ Facebook oldalán tekinthető meg.)
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség vezetője, Korbeák György, valamint Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere, illetve Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője tették kézjegyüket a hivatalos megállapodásokra. Pajna Zoltán elmondta, hogy 4,7 milliárd forintot fog a megyei önkormányzat elkölteni a projekt során arra, hogy hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő piacra való integrálását elősegítse. Főleg a 25 év alatti szakképzetlen és az 50 év feletti, veszélyeztetett korúakat támogathatják ezzel, de a két korhatár közötti, magasabb végzettség nélküliek számára is komoly esélyt adhat a munkakeresés során. A megyei önkormányzat elnöke szerint nagy feladat előtt állnak, éppen ezért komoly helyzetelemzéssel kezdik a munkát, aminek az eredményeire nem csak az önkormányzatnak, de a potenciális munkáltatóknak is szüksége lesz a pontos tájékozódás miatt.
Emellett Pajna Zoltán fontosnak tartotta kiemelni, hogy a foglalkoztatók a projekt során bértámogatást fognak kapni, de képzésben is kell részesíteniük a munkavállalót, így a saját igényeiknek megfelelően képzett szakembereket tudnak hosszabb távon is foglalkoztatni ezután. A mentális képzés is részét képezi majd ennek a folyamatnak, hogy a munkavállalók tisztában legyenek munkaadóik elvárásaival, ugyanakkor a projekt nem csak az alacsony, hanem a magasan képzett munkanélküliekre is kiterjed majd.
Pajna Zoltán kijelentette, hogy a megyei önkormányzat munkatársai személyesen fogják felvenni a kapcsolatot az 50 fő felett foglalkoztató cégekkel az igényfelmérés elvégzése céljából. Fontos feladat továbbá, hogy a gazdaságfejlesztés részét képező munkaerőpiac fejlesztés, valamint a helyi értékek védelme által csökkentsék a megyéből az elvándorlást. Végső célként pedig azt, hogy a munkaerőpiacra integrált emberek révén növeljék az adófizetők számát és csökkentsék a segélyből élőkét.
Papp László, Debrecen polgármestere elmondta, hogy a város által kidolgozott Főnix Terv szerves része a gazdaság fejlesztése, annak pedig lényeges eleme a munkaerő kínálat és kereslet igény alapon történő összehangolása – jelenleg a megyei önkormányzattal és a kormányhivatallal közösen. A projektben való részvétel során Debrecenben mintegy 2500 embert érinthet a 3,6 milliárd forintos beruházás. Debrecen polgármestere szerint nem lesz nehéz feladat ennyi embernek munkát találni, mivel – ismerve a közeljövőben induló helyi beruházásokat – lesz rá igény bőven a leendő munkáltatók részéről. Papp László kifejezte abbéli reményét is, hogy a megyeszékhelyen a munkanélküliséget arra a 2-3%-os értékre szorítják vissza már 2020 előtt, amelyet Nyugat-Magyarország jelenleg tud felmutatni.
Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője beszélt a kezdetekről, miszerint egy uniós projektben való részvétel adta a lehetőséget arra, hogy a debreceni és a megyei munkáltatók, valamint az itt élő munkavállalók egymásra találjanak. Korábban is volt munkaügyi hivatal, amely kereste a lehetőségeket, közösen a munkanélküliekkel, ám ez a projekt egy lényeges ponton újdonság a régi szisztémához képest. A kormányhivatal vezetője arról adott tájékoztatást, hogy a tényleges munkahely keresés előtti, úgynevezett előkészítő szakasz az, ami jelentősen változik. Ennek során ugyanis olyan információkra tesznek szert a települési önkormányzatok, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, amilyenre korábban nem volt példa. Ezzel küszöbölhetik ki például azt is, hogy nagy létszámú felesleges munkaerőt képezzenek ki. Rácz Róbert felhívta a figyelmet arra is, hogy jelentős fejlődés a korábbiakhoz képest, hogy most már a települések önkormányzatai és a megyei önkormányzat lesz a gazdája a helyi gazdaságfejlesztésnek. Ezáltal ahhoz kerül ez a feladat, aki a legjobban rálát, a legtöbb és legpontosabb információval rendelkezik az ott élő munkavállalók képzettségéről, igényeiről, illetve a foglalkoztatók szükségleteiről.
