Nemzetközi projektek és megyei fejlesztések kerültek előtérbe
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Hajdú-Bihar Megyei Iparkamara közös ülésén került sor – a szakmai előadások mellett – a következő megyei közgyűlésre is, amelyen nem csak 13 napirendi javaslatot fogadtak el a képviselők, de részletes tájékoztatókat hallhattak a megye és az iparkamara közös nemzetközi tevékenységéről, már jelenleg is futó projektekről, szakképzési feladatokról, illetve a megye gazdaságfejlesztési lehetőségeiről. A közös fórumot olyan sikeresnek ítélték meg a felek, hogy egy képviselői javaslat nyomán a megyei közgyűlés a tervek közé vette a későbbiekben egy hasonló közös ülés megrendezését a Hajdú-Bihar Megyei Területi Agrárkamarával is, ezáltal teljessé téve a térség gazdaságára való rálátást.
A megyei önkormányzat nemzetközi tevékenységéről Ibrányi András, a Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai osztály vezetője beszélt, kiemelve, hogy csak a már támogatást nyert projektekről van szó. Így a közgyűlésen résztvevők információkat kaptak a CLUST&RIS3 és a PURE COSMOS projektekről, amelyek éppen aznap, április 1-én indultak, valamint a februárban elkezdődött PRACTYCE III projektről. Ezek a kis és középvállalkozások (KKV) fejlesztésében, versenyképessé tételében segíthetnek, illetve a megyei innovációt célozzák meg. A fentiek mellett Ibrányi András kitért az AGE+, a SMILE és a P4STI projektekre is. Hajdú-Bihar megye számára ezek a projektek várhatóan mintegy 150-200 millió forintos bevételt generálnak majd. (Az esemény képgalériáját a HBMÖ Facebook oldalán tekinthetik meg.)
Az iparkamara részéről Tóth Edina, a Nemzetközi Ügyek osztályának vezetője beszélt saját programjaikról, közülük is kiemelve az Enterprise Europe Network programot, amely szintén a KKV-re fókuszál. Az előadás többek között az üzleti és projekt partnerek kereséséről, innovációs tanácsadásról szólt, s az is kiderült belőle, hogy a benne résztvevő vállalkozások eddig 85%-ban elégedettek voltak a közösen elért eredményekkel.
A hozzászólások szakaszában Ábrahám László, a National Instruments Hungary Kft. ügyvezetője felvetette, hogy a kétségtelenül jó irányba mutató kezdeményezések legyenek a folyamat során és utána is mérhetőek, vagyis ésszerű, ha a projekt gazdái végigkövetik a megvalósulást is, és nem csak a tárgyalásig jutnak el. Ezzel Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke is egyetértett, Skultéti Éva, az iparkamara főtitkára pedig válaszában kitért arra, hogy csak már szerződésig jutó példákat hoztak fel az előadás során, amelyekről ezáltal folyamatosan vannak információik. Mindehhez Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Iparkamara elnöke azt tette hozzá, hogy az üzlet nem megy helybe sosem, azért érte kell menni, és eszerint a vállalkozások érdekeit központi témaként kezelve ambiciózussá kell tenni őket.
Az iparkamara szakképzési feladatairól Kontér Mária, az Oktatási és Képzési Osztály vezetője beszélt. A rengeteg részletre kiterjedő előadás során – miként később Pajna Zoltán fogalmazott – szó esett olyan adatokról is, amelyekre büszke lehet Hajdú-Bihar megye és olyanokról is, amelyek megmutatják milyen területeken kell többet fejleszteni még. A megye például meglehetősen Debreceni és Hajdúszoboszlói járás centrikus szakképzési intézetek terén, ezért célként fogalmazódott meg, hogy Hajdú-Bihar megye több térségében jobban be kell vonni a vállalkozókat abba, hogy az ipari tanulókat gyakorlaton (majd utána akár foglalkoztatottként) fogadják. A szakmai versenyeken ugyanakkor kiválóan szerepelnek a megye szakképzésben résztvevő diákjai, hiszen 2016-ban 14-en országos döntőbe jutottak.
Az előadás kitért az úgynevezett hiányszakmák feltérképezésére is, amelyeknek végső listája most áll elfogadás alatt, illetve arra is, hogy az ugyancsak az iparkamara által felügyelt mesterképzés rendkívül fontos. Ménes Andrea, a megyei közgyűlés Fidesz frakciójának elnöke, Vámospércs polgármestere szerint is kiemelten lényeges, hogy a későbbi szakemberek, leendő mesterek maguk is mesterektől tanuljanak – később egy másik napirendi pont kapcsán ez ismét felvetődött Buczkó József (Fidesz) képviselő által. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke kifejezte véleményét, miszerint a jó szakemberek képzése mellett arra is nagy figyelmet kell fordítani, hogy Magyarországon, illetve konkrétan a megyében tartsák azokat, hiszen már nem csak orvosok vagy mérnökök, de kiváló, itthon nagyon hiányzó szakmunkások is elvándorolnak. A témához tartozik Miklóssy Ferenc későbbi állásfoglalása, aki szerint Hajdú-Bihar megye gazdaságfejlesztésének egyik lényeges eleme, hogy foglalkozzanak a korfával, ami azt mutatja, hogy 2025-re, ha nem vándorol ki senki, akkor is mintegy 500 ezer munkavállalóval lehet kevesebb hazánkban, olyan nagy az elöregedés. Ebből kiindulva még fontosabb, hogy a megfelelő szakembereket kiképezzük, aztán megtartsuk. Ezt pedig a szakképzés mellett azzal lehet elérni, ha emelkednek a jövedelmek számukra, különben megszűnhet a motiváció arra, hogy szakmunkássá váljanak, majd itthon maradjanak. Emellett az iparkamara vezetője beszélt arról is, hogy egykor Magyarország tőkevonzó képességének fejlesztése volt az egyik fő cél, ám akkor arra nem fordítottak elég figyelmet a döntéshozók, hogy a már az országban működő kis- és középvállalkozások termelékenysége versenyképes legyen. Ezt muszáj javítani minél hamarabb. Emellett a gazdasági fejlődés szempontjából kimutatható – jegyezte meg az iparkamara elnöke –, hogy nem csak Magyarország osztódott két részre (Nyugat és Kelet), hanem Hajdú-Bihar megye is (Debrecenre és a többi településre).
Miklóssy Ferenc szerint a számok egyértelműen mutatják, hogy Hajdú-Bihar megye alul iparosodott, amin szintén javítani kell. Ugyanakkor Simon Zoltán, a Fidesz frakció képviselője felszólalásában jelezte, hogy hiba volna nem figyelembe venni a térség nem csupán magyarországi, de európai viszonylatban is kiemelkedő természeti adottságait, kiváló földminőségét, az erre építhető fejlett mezőgazdaságot. Vagyis a mezőgazdaságot, mint húzóágazatot továbbra is fenn kell tartani, ám természetesen emellett jelentős ipari fejlesztések is indokoltak a térségben. Az MSZP megyei képviselője, Gyula Ferencné is szorgalmazta az elhangzott fejlesztési terveket, megtoldva azzal, hogy iránymutató volna, ha a legjobb képességű diákokból is minél több számára válna vonzóvá a szakképző intézetekben való továbbtanulás és nem csak a gyengébb képességűek tartanák ezt pozitív jövőképnek.
Ezek után a képviselő-testület további előterjesztéseket fogadott el egyhangúan. Közéjük tartozott Hajdú-Bihar megye idegenforgalmi és turisztikai helyzetének felmérése, amelyből kiemelték, hogy a megyében nőtt a vendégéjszakák száma, valamint a belföldi turizmus fellendülést mutat. Emellett az együttműködési megállapodás születését is szorgalmazták a képviselők a megyei önkormányzat és a Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara között. Itt kitértek arra, hogy a mérnöki kamara nem pénzbeli támogatásra tart igényt az együttműködés keretén belül, hanem felajánlja felhalmozott szellemi tőkéjét azokra a munkafolyamatokra, amelyekben szakértelmük elengedhetetlen. Hasonló megállapodást tervez a megyei önkormányzat az építészeti kamarával is.
A „Területi önkormányzatok határon túli regionális összefogása a Tisza vízgyűjtőjén” című előterjesztést is elfogadták a képviselők. Mohácsi László, a Jobbik képviselője, a pénzügyi bizottság vezetője külön üdvözölte a majdani, Szolnokon esedékes aláírást, amely magyarországi és határon túli térségek között történik meg. Mint megjegyezte, ez nagy jelentőséggel bír a Tisza-mente ökológiai egységének megőrzése érdekében.
Szóbeli előterjesztésként az egy nappal korábban négy fél (a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség, Debrecen városa és a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal) által aláírt foglalkoztatási paktumról szóló tájékoztatás is megtörtént, a képviselő-testület egyhangúan elfogadta azt. Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke összefoglalta a legfontosabbakat: egy korában még nem létező részletességű és pontosságú felmérést végeznek a projekt keretében a megyében, illetve Debrecenben, amelynek köszönhetően Hajdú-Biharban 4,7 milliárd, Debrecenben 3,6 milliárd forint felhasználásával összesen több mint 5000 munkavállalónak létesíthetnek munkahelyeket, a közelgő megyei beruházásokra támaszkodva.
