Smile projekt: tapasztalataikat adták át egymásnak a szakemberek
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Osztályának szervezésében hat előadó a Smart Innovation Living Environment (SMILE) projekthez kapcsolódó innovatív fejlesztések, valamint a sokakat érdeklő közbeszerzések, illetve konkrét példák segítségével mutatták be hol tart most ez a program. Az eseményen a Debreceni Egyetem és a Semmelweis Egyetem mellett több települési önkormányzat, valamint fejlesztéssel foglalkozó cég képviseltette magát. Az ösztönző szemináriumot Dobi Csaba, a megyei önkormányzat jegyzője nyitotta meg és Jámbor Erika területfejlesztési referens moderálta. (Bővebben a napirendi pontokról IDE kattintva tájékozódhat.)
Kovács László a Miniszterelnökség Közbeszerzési Szabályozási Főosztályának helyettes vezetője az új Közbeszerzési törvényen belül helyet kapott innováció fogalmáról beszélt. Mint kiderült, gyakori tapasztalat ugyanis hogy az innováció fogalma is képlékeny sok esetben, ez pedig kommunikációs, sőt, akár tervezési, kivitelezési problémákhoz vezethet. (Az eseményhez tartozó képgaléria a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.)
A Nemzetgazdasági Minisztérium részéről Hágen Andrea osztályvezető a közbeszerzések tapasztalatait osztotta meg a mintegy harminc fős hallgatósággal, aki elsősorban a 2011. évi erre vonatkozó törvényre utalt, hiszen a 2015-ös törvény hatásaira még kicsi a rálátásuk. Hágen Andrea fontosnak tartotta, hogy az általuk kiadott útmutatókat használják az érintettek, ez a félreértések elkerülése miatt hasznos. Itt a Debreceni Egyetem részéről Mátyus László sejtbiológus, innovációs rektori biztos vetette fel gyakorlati problémaként, hogy a közbeszerzések a kutatásokat is végző egyetemeknél hatványozottan nehézkesek, mert a mindennapos munkájuk során használt speciális anyagok megvételéhez ez járhatatlanul körülményes út. Ám a válaszokból kiderült, hogy egyelőre erre nincs igazán jó megoldás, az úgynevezett keretszerződések megkötése jelenthet némi javulást, ám Hágen Andrea szerint ennél is jobb megoldást kell találni majd az ilyen jellegű problémákra.
Peredy Zoltán az úgynevezett PCP, vagyis a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés hazai fejleményeit taglalta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szemszögéből. A stratégiai főosztály referense összegzésében kiemelte, hogy az egyik jelentős problémát a magyarországi PCP felhasználásban az jelenti, hogy infotechnikai gondok merülnek fel bizonyos esetekben, illetve a hosszú távú elkötelezettséget, és az esetenként rengeteg befektetett munkát nem minden esetben tapasztalják az innovatív fejlesztést szándékozók részéről.
Két konkrét példát ismertetett a szeminárium során Gregán Orsolya ügyvezető, aki az Innova Észak-Alföld Nonprofit Kft. munkáján keresztül érzékeltette a hétköznapi munkafolyamatokat a SMART@FIRE és az I-MAILE elnevezésű projektekben. Előbbi projektben innovatív tűzoltó felszereléseket, elsősorban ruhákat fejlesztenek, utóbbi pedig egy oktatással kapcsolatos projekt, amely segítségével a lemorzsolódást szeretnék csökkenteni a felsőfokú tanintézményekben.
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési referense, Mátrai Melinda szintén a PCP-ről tartott beszámolót, valamint innovatív közbeszerzéssel (PPI) – ami nem azonos a hagyományos közbeszerzéssel – foglalkozó nemzetközi projekteket, a RAPIDE-t és a P4ITS-t ismertette röviden.
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közbeszerzési Osztályának vezetője, Paróczai Bernadett az innovációs partnerség témájában felmerülő problémákat jellemezte gyakorlati tapasztalatokból kiindulva.
A szeminárium konklúzióját a végén Dobi Csaba megyei jegyző kérte az előadóktól, akik a nagyobb együttműködést, az egyes közbeszerzésektől való félelem elhagyását, illetve az elkötelezettség növelését hangsúlyozták, még akkor is, ha tudják, hogy rengeteg probléma szokott felmerülni az eljárások során, ám ha például az információk áramlása folyamatos és pontos, ez sok esetben könnyíthet a helyzeten.
