Hajdú-Bihar turisztikai fejlesztése indokolt és lehetséges
Megyei jogú városok – megyék, települések együttműködése programsorozat címmel a Belügyminisztérium szervezésében előadásokat tartottak a debreceni Kölcsey Központ előadótermében 2016. szeptember 15-én. Mások mellett a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Pajna Zoltán is az előadók között volt, aki a fejlesztési tapasztalatokon kívül az úgynevezett Oxenweg program – vagyis a hajdani szürkemarhák több mint 1000 kilométeres, Európát átszelő, jelentős részében Magyarországon, a Hajdú-bihari területeken vezető hajtóútjának turisztikai fejlesztése – lehetőségeiről tájékoztatta a vendégeket. Erre az Integrált Területfejlesztési Program (ITP) – megyei turisztikai keretéből elkülönített 0,975 Mrd Ft lesz a forrás.
A hajdúság és a hajdúvárosok történelme és a megye turizmusának rövid jellemzése mellett a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Programra is kitérő előadás során az egyik legnagyobb kihívásnak a megye turisztikai attrakcióinak hálózatba szervezését, valamint hazai és nemzetközi hálózatokhoz kapcsolását nevezte meg a megyei közgyűlés elnöke.
A Hajdú-Bihar Megyei ITP kapcsán sok pályázat érkezett már be a megyei önkormányzat fejlesztési osztályához, amelyeket folyamatosan értékelnek. Pajna Zoltán azonban kiemelte, hogy a projekt fenntarthatósága azon is múlik, hogy mennyire tudják az úgynevezett indikátor számokat teljesíteni, vagyis minél több vendéget bevonni ebbe, ami gyakorlatilag a látogatók elégedettségét jelzi.
A Magyar Szürkék Útja – kulturális tematikus útvonal céljait is elmondta Pajna Zoltán, úgymint a Hortobágy és környékéhez kapcsolódó külterjes állattenyésztés részeként a magyar szürke hajtásához, értékesítéséhez kapcsolódó több évszázados történet megalapozott feldolgozása és turisztikai célú hasznosítása, valamint a térségi turisztikai együttműködés erősítése, emellett a megye piaci pozíciójának megerősítése külföldön, belföldön egyaránt.
A honlap képei rákattintva nagyíthatók. Képgaléria az eseményről a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.
A települések, amelyeket az Oxenweg program és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések érinthetnek: Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Nagyhegyes, Nádudvar és Debrecen. Pajna Zoltán egyenként felsorolta az egyes településeket érintő konkrét fejlesztéseket, amelyek többnyire a turista vendégéjszakák számát növelheti a jövőben, illetve régi, patinás épületeket, közterületeket újítana fel és tenne ismét (vagy még inkább) hasznossá. Kiragadva egyet közülük, Hortobágynál például a megyei közgyűlés elnöke megemlítette, hogy jelenleg kiváló turisztikai látványosság található ott, ám egynapos kikapcsolódást nyújt, és úgymond átrobognak a településen a látogatók. Viszont az összehangolt helyi és megyei turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően ez remélhetőleg pozitív irányban fog változni.
Katona Ilona, a Magyar Turisztikai Ügynökség (korábban Magyar Turizmus Zrt.) Észak-alföldi regionális marketing igazgatóságának vezetője is ezt hangsúlyozta, vagyis, hogy a turisztikai adatok között a vendégek számánál sokkal jelentősebb a vendégéjszakák száma, ez ugyanis ott alvást, további pénzköltést feltételez a látogatók részéről, ami nyilvánvaló bevétel növekedést jelent az adott település számára. A turisztikai ügynökség regionális igazgatója arról is tájékoztatott, hogy a hazai turizmus részesedése a GDP-ből 9%, vagyis jelentős.
Az eseményen köszöntőt mondott Számadó Róza, a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda főosztályvezetője, míg Pajna Zoltán nyitotta meg a rendezvényt.
Előadást tartott még Bukovics István, a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda I. kutatási elnöke, Halasi Csaba, Debrecen és Hortobágy Turizmusáért Egyesület elnöke, valamint Varga Péter, a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda moderátora.
A nap folyamán workshop jellegű közös beszélgetést is folytatott a mintegy fél száz vendég.
