Tépe a megyei úthálózat fejlesztésével is előrébb léphet
A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés rendes ülését Tépén tartotta 2016. október 28-án. A napirendi pontok között kiemelt helyet kapott az első, amely kapcsán Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár a közlekedésfejlesztés aktuális helyzetéről Hajdú-Bihar megyében témában tartott tájékoztató előadást.
A konkrét adatok mellett a kormány lehetőségeiről és szándékairól is beszélt az államtitkár, aki a Debreceni Repülőtér fejlesztésén kívül a sokakat érdeklő és érintő útfelújításokról taglalta a leghosszabban. Tasó László természetesen nemcsak a főutak fejlesztését tartja fontosnak, hanem a bekötő és kisebb településeket összekötő utak folyamatos javítását is. Képviselői kérdésre válaszolva elmondta, hogy a következő mintegy másfél évben Hajdú-Bihar megyében többek között a 226-os út a 354-es széléig 14 km hosszan lesz fejlesztve. Ezen kívül éppen most, pénteken adták át a 427-es út egy bő 2 kilométeres új szakaszát, a harmadik nagy fejlesztés pedig a 42-es út több mint 7 kilométeres szakasza lesz. A legrosszabb állapotban lévők között emlegetett Balmazújváros és Hajdúnánás közötti 14 kilométeres rész sem marad azonban javítatlanul – közölte Tasó László. Ezt megelőzi azonban egy ehhez kötődő 10 kilométeres szakasz, így a kettőből tevődik össze majd az a hosszúság, amely kiemelten igényli a felújítást. Mindezek mellett a nyírábrányi utat, a Hosszúpályit érintő utat, valamint, ha marad még forrás, akkor a Vámospércs és Bagamér közötti szakaszt is magába foglalja majd a fejlesztés ebben a kormányzati ciklusban. Arra is ígéretet tett az államtitkár, hogy jövőre csak a kátyúzásra 12 milliárd forintot szánnak országosan.
Honlapunk képei rákattintva nagyíthatók. KÉPGALÉRIA az eseményről a HBMÖ facebook oldalára (IDE) kattintva érhető el!
A vasúthálózat fejlesztése is szóba került, hiszen nemcsak a közút-, de a vasútfejlesztés is sarkalatos pont a kormány számára. Rigán István, a Jobbik képviselőjének felvetésére (miszerint az úgynevezett kombinált közlekedést ismét támogathatná jobban a kormány) reagálva Tasó László elmondta, hogy a Gyurcsány-kormány választhatott, a két lehetőség közül melyiket helyezi előtérbe, és nem a vasútfejlesztés mellett döntöttek akkor. Emiatt napjainkban nehéz olyan ütemben fejleszteni a kötöttpályás közlekedést, mint azt igényelné az ország. Ráadásul egyes szakaszokon különböző kihasználtságú részeket kell összekötni. Ehhez társul, hogy bár évente mintegy 260 milliárd forint bevétele van az államnak útdíjakból, ebből évente mintegy 110 milliárd megy is egy törlesztésre, amit 2009-től kezdve 30 éven át kell fizetni egy akkori kormányvállalás miatt. Ennek ellenére, például a Debrecen és Püspökladány közötti szakasz felújítása folyamatos, idővel pedig a 160 kilométeres sebességet is el kívánják érni a járatokon. A “Mikor?” kérdést maga Tasó László tette fel, és a választ is ő adta meg: “Amikor az ehhez szükséges berendezések is elkészülnek, valamint a gördülőállomány is alkalmas lesz erre”.
A debreceni főpályaudvar, mint további, a közlekedést nagyban érintő beruházás mellett azt is kiemelte az államtitkár, hogy a debreceni buszgyártás rövidesen szintén fellendül.
A 2020 után várhatóan megcsappanó uniós támogatások miatt egyre több hazai forrást kell majd bevonni, emellett felülvizsgálni azokat a beruházásokat, amelyek elveszik a pénzt azoktól, amelyek lényegesebbek náluk, s oda – akár a megyei beruházásokra is – át lehet csoportosítani majd.
A kerékpáros közlekedés útvonalának bővítése, korszerűsítése kiemelt projekt Tépe kapcsán is – mondta Tasó László -, akárcsak az, ha a 4-es út folytatása és az M35-ös errefelé történő kiépülése is megtörténik. Érdekességként azonban a politikus megemlítette, hogy a bicikliutak térnyerése a nagyobb városokban a helyi közösségi közlekedésben résztvevők számának csökkenését is hozza magával. Tehát, bár az egészséges és környezetkímélő kerékpározást szeretnék minél jobban előtérbe hozni, jól átgondolt döntések szükségesek, hogy az egyik fejlesztésével ne hassanak túl negatívan a másikra.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke szerint örömteli, hogy ebben az időszakban megyénk az egyik legkedvezményezettebb térsége a közlekedési fejlesztéseknek Magyarországon. Emellett figyelmeztetett rá, hogy bár fontosak a kis települések útfelújításai is (több képviselő is ezt szorgalmazta ugyanis az úgynevezett nagyberuházások mellett, mint szükséges tennivalót), de figyelembe kell venni azok forgalmát is, emellett, ahol ipari parkok létesülnek azok megközelíthetősége is fontos.
Ménes Andrea, a megyei Fidesz frakció vezetője szerint most mondhatjuk el először, hogy több évtizedes problémák oldódnak meg és a kis települések is bekapcsolódnak a nagy közlekedési vérkeringésbe. A közlekedésfejlesztési kérdésekhez Vitányi István, a térség országgyűlési képviselője is hozzászólt, támogatva a vasúthálózat újbóli előtérbe kerülését.
Egy másik fontos napirendi pont kapcsán Szabó Sándor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke tartott részletes beszámolót a megye agrárgazdaságának helyzetéről. Egyebek mellett megtudtuk, hogy 2016 egy elég jó év volt az időjárást és a terményeket illetően. Bár a lassan mögöttünk lévő esztendőben voltak kifejezetten túlzottan csapadékos és aszályos hónapok is, mégis, csemegekukoricát és zöldborsót tekintve Hajdú-Bihar országos vezető helyen van. Az állatállomány, az öntözési tudnivalók mellett szóba kerültek azok a problémák is, amelyeket több, a mezőgazdaságban szakmabelinek számító képviselő is felvetett. Eszerint jó lenne kitörni abból, hogy sok mezőgazdasági terményt alapanyagként értékesítünk, hiszen fejleszteni lehetne a rá épülő feldolgozóipart is.
Szabó Sándor szerint ez kormánystratégiai kérdés, de a feldolgozó üzemek modernizációja szerinte is lényeges a jövőben. Emellett az öntözés fejlesztését emelte ki, hiszen a piacképes termények több folyadékot igényelnek annál, amit a természet nálunk ad nekik.
A mezőgazdasághoz kötődő szakmai oktatás fontosságáról is szó esett még, valamint Bódi Judit, az MSZP megyei képviselője felvetette, hogy a Hajdú-bihari kétkezi mezőgazdasági munkákra nem ittenieket alkalmaznak, mert itt nincs is sajnos számottevő munkaerő, ellenben sok-sok kilométerről szállítják őket. Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke szerint ez összetett kérdés, ám az biztos, hogy sok helyen éppen azért nem telepítenek termelő egységeket, mert tudják, hogy nincs kétkezi munkaerő erre az adott helyben.
További napirendi pont volt egyebek mellett még a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása is. Korbeák György ügyvezető igazgató ismertetőjében adatokat is közölt ebből az évből: ezek szerint 2016 eddigi 10 hónapja alatt 280 pályázatot adtak már be, ami kiemelkedő adat a többi fejlesztési ügynökséggel összevetve is – és az évnek még nincs vége.
A megyei közgyűlés képviselői ezek után Balogh András, Tépe polgármestere vezetésével helyi fejlesztéseket látogattak meg. Így a helyi vágópont és a húsbolt, valamint a húsüzem mellett a préposti kastélyt is megtekintették, ami jelenleg gyógykezelés alatt álló, mentális betegséggel küzdők otthonául szolgál. A településbejárást követően olyan vendégségre invitálták meg a képviselőket, amely gyakorlatilag csak Tépén termelt élelmiszerekből készült. Balogh András büszkén utalt arra, hogy Tépe önellátó több fajta élelmiszer kapcsán, az energiaellátást pedig az önkormányzati intézményeken szinte teljes mértékben napelemek segítségével biztosítják. A bűnözési statisztikák Tépén a megye legalacsonyabb értékeit mutatják.
Az 1100 fős településről a polgármester képes ismertetőt is tartott a testületnek, illetve Szendiné dr. Orvos Erzsébet, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár vezetője ugyancsak érdekes, ehhez a hónaphoz kötődő megyei visszaemlékezést prezentált a régmúlt során októberben történt neves eseményekről, illetve Tépe történelméről. Olyan adatokkal szolgálva, amelyek esetenként még a tépeiek számára is újdonságot jelentettek. A két előadásról készült videót hamarosan megtekinthetik a HBMÖ facebook oldalára feltöltve.
