A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2016-os évértékelése
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke 2016-ra mint a megyében végbemenő gazdasági, kulturális, szociális fejlődés fontos évére tekint vissza. 2017-től pedig elsősorban azt várja, hogy – a tervezés és az előkészítés szakaszai után – a megyei önkormányzat több saját projektje a gyakorlatban is beindul.
A hivatal, valamint a megyei közgyűlés tavalyi munkája kapcsán Pajna Zoltán kijelentette, hogy elsősorban az számít, az itt élők miként vélekednek róla. Ám a tények önmagukért beszélnek. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat több mint 500 megvalósult projektben volt szereplő, emellett saját cégén, a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökségen keresztül 300-nál is több pályázatot adott be.
Pajna Zoltán szerint a legnagyobb áttörés a határ menti magyar-magyar kapcsolatok fejlesztésében tapasztalható, ami azonban nemcsak Hajdú-Bihar megyét, de a Magyarország keleti határa menti térséget is érinti. A romániai parlamenti választások is 2016 végén zajlottak, ezek előtt a megyei önkormányzat hazánkból elsőként csatlakozott a határon túli magyar jelöltek és pártjaik népszerűsítéséhez, illetve tájékoztatta a Magyarországon élő, de szavazati joggal rendelkező román állampolgárokat a szavazás lehetőségeiről.
Azt külön kiemelte a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, hogy Romániában 5 megyének is magyar vezetője van, akárcsak azt, hogy az ottani magyarok hívására mindig azonnal reagáltak, segítő szándékkal – így mélyítve tovább a jó kapcsolatokat a határ két oldalán élők között.
Hajdú-Bihar megye sikere a területi fejlesztésekben is jelentős volt 2016-ban. Magyarország legdinamikusabban fejlesztő térsége ugyanis az Észak-Alföld Régió volt, amelynek (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye mellett) Hajdú-Bihar vezető tagja.
Az is a tavalyi esztendő lényeges megyei önkormányzati lépése volt – amit 2017-ben fokozottan kell továbbvinni -, hogy a közvetlen brüsszeli forrásokra támaszkodó pályázatokra koncentrál egyre inkább a hivatal és fejlesztési cége. Sokszor hangsúlyozzák ugyanis, ám nem lehet elégszer, hogy 2020 után várhatóan jelentősen csökkennek a vissza nem térítendő, kevés vagy semmilyen önrészt nem igénylő pályázatok, ezért időben el kell kezdeni megtanulni az egyéb forrásokhoz való hozzájutást.
A megyei közgyűlés az úgynevezett jó gyakorlatokban is élen járt az elmúlt évben. A Pajna Zoltán szerint egyébként is meglévő egymás iránti érdeklődést Hajdú-Bihar megye települései között kiszélesítették azáltal, hogy a tucatnyi megyei közgyűlés legtöbbjét nem a szokásos helyszínen, Debrecenben tartották, hanem mindig más városban, községben. Ezen alkalmakkor aztán a megvitatandó napirendi pontokon túl az adott település bemutatkozhatott, a képviselők pedig jobban megismerkedhettek fejlesztéseivel, nevezetességeivel, lehetőségeivel és megoldandó problémáival. A jó gyakorlatokat 2017-ben is szeretnék folytatni, hogy minél több település kapjon nagyobb reflektorfényt, kerüljön be jobban a köztudatba.
Egyéb jelentős fejlesztésekről szólva Pajna Zoltán elmondta, hogy a turisztikai nagyprojekt, az Oxenweg program (a korabeli magyar szürkék hajtóútjának felelevenítése) 8 hajdú-bihari települést érint, fejlesztve azok infrastruktúráját, valamint a térséget átszelő közutakat. Ha már közutak, a megyei önkormányzat elnöke kitért a jelentős útfejlesztésekre, valamint a kötöttpályás közlekedés, vagyis a vasút már elkezdett, de továbbtartó fejlesztésére is. Ezek mind segíthetnek a Magyarországot jellemző eltérés csökkentésére a keleti és a nyugati részek között. Akárcsak az, hogy több úgynevezett monitoring, vagyis a projekteket megfigyelő bizottságban benne van a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat képviselője. Ez rendkívül fontos az információk gyors megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a megfelelő lobbitevékenységet véghezvigyék.
A tucatnyi település és a megyei önkormányzat, valamint a határon túli résztvevők által létrehozott Vásárszövetség is 2016 jelentős eseménye volt a térségben, a megyei önkormányzat kezdeményezésére.
A közeljövőről is szó esett, amikor is az egyik legnagyobb – mintegy 1,2 milliárd forintos – projekt várhatóan a Foglalkoztatási Paktum gyakorlati beindulása lesz 2017-ben. Ez konkrétan növelheti a munkavállalási esélyeit sok olyan embernek, akik egyébként nehezen vagy sehogy sem tudnak elhelyezkedni. Ebben a többszereplős projektben a megyei önkormányzat leginkább a helyi viszonyok feltérképezésében, előkészítésben és bizonyos feladatok koordinálásában vesz részt. 2017 február végéig több fórumot szervez az önkormányzat, amelyeken mintegy 300 vállalkozót, leendő foglalkoztatót ismertetnek meg a lehetőségekkel.
A másik nagy fejlesztési beruházás a majdnem 1 milliárd forintos, korábban már említett Oxenweg program lesz, ami a fejlesztések mellett a helyi termékek fokozott piacra jutását is segítheti, akárcsak a Vásárszövetség esetében. Szintén fontos a közösségfejlesztés a megyében. Erre egy 900 millió forintos projekt ad további lehetőséget majd. Az erdélyi magyar kapcsolatok terén nagy jelentőséggel bír majd az Érmelléki Fejlesztési Ügynökség létrehozása, amihez azonban a megyei önkormányzatnak mások segítségére is szüksége lesz.
Személyes öröme a megyei önkormányzat elnökének, hogy a visszajelzésekből az derül ki, megéri a hajdú-bihariakért – velük együtt – dolgozni. Egyébként is az együttműködés, a közös fejlesztés a legfontosabb feladata az itt élőknek.
