Iparosítás és turizmus fejlesztés szükséges a kisebb településeken is

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2018. júliusában roadshow keretében tárta fel a települések elképzeléseit és igényeit. Ennek célja, hogy megalapozza a Megyei Területrendezési Terv módosítását. A vizsgálatok eredményét tartalmazó kötet 2018. szeptember elejére készült el, és most vitatta meg a megyei közgyűlés. 

Foglalkoztatottság

A megyei közgyűlésen elhangzott: Hajdú-Bihar az ország megyéi között jövedelemtermelés szempontjából az alsó harmad elején van. A GDP 10 százalékát a mezőgazdaság adja, de a lakosság 55 százaléka kötődik az agráriumhoz. A legtöbb hozzáadott érték a kereskedelem-szolgáltatásból származik (60,5 százalék), az ipar 29,5 százalékot tesz ki. 2018 elején az összes foglalkoztatott 5,6 százaléka dolgozott mezőgazdaságban, 27,6 százalék az iparban, 65 százalék a kereskedelemben és szolgáltatásokban, míg szakmai, tudományos, műszaki területen 1,8 százalék. A munkanélküliség viszonylag magas, Hajdú-Bihar megye a 15. helyen áll az ország megyéi között. 

Demográfia és jövedelem

Debrecenben él a megye lakosságának 40 százaléka, ők termelik a megye GDP-jének nagyjából 60 százalékát. A megyeszékhelyen működik a nagyobb tőkeerőt igénylő társas vállalkozások 63 százaléka. Ezek miatt jelentős a különbség Debrecen és a többi település jövedelmi színvonala között. A lakosság az országos átlagnál valamivel kevésbé csökken a megyében, az elvándorlás miatti hiány azonban növekszik. Az öregedési index 1990 óta megkétszereződött, az iskolázottság pedig kissé alacsonyabb az országos átlagnál – ismertette a közgyűlésen Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Társaság terület- és településrendezési vezető tervezője.  

Turizmus: Hajdúszoboszló vezet

A szakember hozzátette: a szállóvendégek tekintetében Hajdú-Bihar a kilencedik, a vendégéjszakák terén pedig a hetedik helyet foglalja el a megyék között – Budapestet is ide számítva. Az egy vendég által eltöltött vendégéjszakák terén a megye a 4-5 helyen áll. A kereskedelmi szálláshelyeket igénybe vevő turisták körében Hajdúszoboszlónak volt messze a legtöbb látogatója. Debrecen vendégei a hajdúszoboszlói vendégszám 50-60 százalékát teszik ki, és Hajdúszoboszlón a vendégek 40-50 százalékkal több éjszakát töltenek el, mint a megyeszékhelyen. Bár Hajdú-Bihar megye számos és sokszínű örökségelemmel bír, azonban nemzetközi és országos hatósugarú attraktivitással csupán Hajdúszoboszló, Debrecen és a Hortobágyi Nemzeti Park egyes részei büszkélkedhetnek – hívta fel a fgyelmet Ongjerth Richárd a megyei közgyűlésen. 

Tervek a jövőre nézve

A közgyűlésen elhangzott: a BMW tervezett debreceni beruházása 5-6 éven belül jelentős lökést adhat a megye iparának, ahol akár 3-4-szeres növekedés is elképzelhető. Mindez azonban várhatóan csak Debrecenben és szűkebb környékén történik majd, egyetlen iparágban, kevésbé érintve a megye távolabbi – ma is szegényebb – városait. 

A megye feladata ezért elsődlegesen az, hogy segítse a Debrecentől távolabbi városok ipartelepítését, a kiegyensúlyozottabb gazdasági-jövedelmi viszonyok megteremtését, a befektetés ösztönzését, a magasabb felkészültséget igénylő, vonzó, innovatív munkahelyek térségbe vonzását. Fontos lenne, hogy koordinálja a járástérségi turizmus fejlesztését, az összehangolt és hatékony márkaépítést és –terjesztést. Szükség lenne arra is, hogy a megye segítse a víztakarékos mezőgazdálkodás, a K+F agrár-innováció megvalósítását és elterjesztését az érintettek körében. Lényeges a roma integráció segítése, a szociális rehabilitációs munka folytatása – mondta Ongjerth Richárd. A települések jelzései szerint pedig nagy szükség lenne az utak és járdák felújítására, kerékpárutak építésére, illetve a vasúti közlekedés fejlesztésére is. 

A megyei területrendezési terv módosítását megalapozó dokumentumot és a beszámolót a megyei közgyűlés végül egyhangúlag elfogadta. A végleges terv várhatóan a jövő évben készül el.