Szélsőséges időjárás – mégis jó termés

Hajdú-Bihar megye az ország egyik legjelentősebb agrártermelő vidéke – hangzott el a pénteki közgyűlésen. Gabonafélék közül idén kukoricából, zöldségfélékből, zöldborsóból és csemegekukoricából volt a legnagyobb vetésterület. 2018-ban a gazdálkodást több szokatlan és szélsőséges időjárási helyzet is nehezítette. Ilyen volt a márciusban beköszöntött télies idő, a tavaszi nagy mennyiségű csapadék miatt kialakult belvíz, amely kiemelkedően súlyos volt a megye nyugati, Sárréti részén. Ezt követően az április-májusi hirtelen felmelegedés, majd az augusztustól októberig tartó súlyos aszály okozott problémát. A szárazság eltérő területi eloszlásban jelentkezett: míg a bihari térségben viszonylag kedvezőek voltak a csapadékviszonyok, addig a Dél-Nyírséget jelentős aszály sújtotta – mondta Szólláth Tibor a megyei közgyűlésen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei elnöke hozzátette: a szokatlan és szélsőséges időjárás ellenére is összességében jó terméssel zárták az évet a gazdák Hajdú-Bihar Megyében. 

-Az éghajlatváltozásra ugyanakkor hosszútávon is fel kell készülnünk. Megváltozott a csapadék eloszlása: kevesebb alkalommal, de nagyobb mennyiségben érkezik az eső. Ezért a Kárpát-medencében szükség van a víz tárolására és az öntözés minél nagyobb területen történő megoldására. A kormányzat 2022-ig évente 17 milliárd forintot fordít majd az öntözőrendszer fejlesztésére országosan, az összeg csaknem fele Hajdú-Bihar megyére fordítódhat. A beruházások között szerepel a Keleti-főcsatorna meder kikotrása a Tisza és Hajdúszoboszló között, növelve a szállítható vízmennyiséget – mondta Szólláth Tibor.

Az elnök hozzátette: a jégkárok megelőzését is elkezdték, a magyar jégkár-elhárító rendszer egyedülálló egész Európában, és évente csaknem 50 milliárd forintos kárt tud megelőzni országos szinten. Szólláth Tibor kiemelte azt is: 2018-ban fontos eredmény volt, hogy sikerült megőrizni és fejleszteni a falugazda-hálózatot. A szakember megjegyezte: sikeres volt a Magyarok Kenyere program is, melynek keretében 219 hajdú-bihari gazda adományozott csaknem 66 ezer kilogramm búzát és 39 ezer kilogramm lisztet a rászoruló gyermekeknek. 

Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy Derecskén pont a napokban indult a főcsatorna fejlesztése, amely segít a káros vizek elvezetésében, a vízpótlásban és az öntözésben is. Az elnök hozzátette: a tervek szerint a jégkár-elhárító rendszert a romániai Szatmár megyében is kiépítik magyar-román együttműködés keretében, így a határ mindkét oldalán védettek lehetnek a gazdálkodók. 

A megyei mezőgazdaság helyzetéről szóló beszámolót a közgyűlés végül egyhangúlag elfogadta.