Tudásnap segítette a nemzetközi tapasztalatok térségi hasznosulását
A 2025. december 10-én “Tudásnap” néven megrendezett, igen széles körű érdeklődéssel övezett esemény keretében a terület- és településfejlesztés, az egyetemi kutatás, a szakképzés, a turizmus, a kultúra, az agrárium, a civil szféra, a helyi termelők és a kamarák képviselői vettek részt. Az öt tematikus nemzetközi együttműködés szakértői ülésének egy napra szervezése tudatos döntés volt, mivel ezek a kezdeményezések együtt rajzolják ki a komplex, integrált térségfejlesztés irányait Hajdú-Bihar vármegyében.
Az ülés rámutatott, hogy a megye jelentős természeti, kulturális és közösségi értékekkel rendelkezik, ugyanakkor ezek láthatósága és hasznosulása nem minden esetben megfelelő. Kiemelt kihívásként jelent meg az elvándorlás, a szolgáltatáshiány, a generációk közötti tudásátadás nehézsége, valamint a fejlesztések Debrecenre koncentrálódása. Fontos üzenetként fogalmazódott meg, hogy miközben Debrecen a térség motorja, a kisebb települések saját értékeit tudatosan be kell kapcsolni a tágabb fejlesztési folyamatokba.
A bemutatott projektek közös tanulsága, hogy a területfejlesztési stratégia akkor válik élő dokumentummá, ha valós helyi értékekre, partnerségekre és kipróbált kezdeményezésekre épül. A MTAV – More than a village projekt az okosfalu-átmenet eszközeivel a vidéki térségek újraélesztését célozza, nemzetközi mintaprojekteken keresztül, a digitális felzárkóztatás, a vállalkozásfejlesztés és az agrár-élelmiszer innováció területén. Ennek részeként a hajdú-bihari mintaprojekt és a SzeniorPont az 55 év feletti lakosság és a kisvállalkozások digitális kompetenciáinak fejlesztésére fókuszál, online platformmal, oktatási modulokkal, piactérrel és hálózatépítési eszközökkel.
A GOCORE projekt a közösségek ellenállóképességének erősítését szolgálja, nemzetközi jó gyakorlatok – többek között a madeirai Living Lab megközelítés – adaptálásával. A projekt célja, hogy kézzelfogható eszközöket adjon a közösségi aktivitás, az oktatás és a helyi jó gyakorlatok láthatóságának erősítésére. Ennek következő lépése egy szakpolitikai útmutató és egy érdekérvényesítésre épülő mintaprojekt kidolgozása.
Az SReST projekt a társadalmilag felelős „slow food” turizmus fejlesztését állítja középpontba. A hajdú-bihari mintaprojektek és a Helyi Kincsek Napja sikere – több mint 1700 látogatóval – egyértelműen jelezte, hogy jelentős igény van a helyi értékekre, személyes találkozásokra és lassabb, minőségközpontú turisztikai formákra. A FLAVOR projekt nemzetközi tapasztalatai pedig azt mutatták meg, miként válhat a regionális élelmiszerkultúra a vidékfejlesztés egyik motorjává, különös tekintettel a fiatalok és a nők bevonására.
A SYSTOUR projekt keretében készülő, 2026–2035-re szóló Hajdú-Bihar Turizmusfejlesztési Stratégia célja a tartózkodási idő növelése és a turisztikai kínálat minőségi bővítése. A stratégia hat pillérre épül, amelyek a vidéki térségek újrapozicionálásától a gasztro- és élelmiszerkultúra fejlesztésén át a digitális és közösségvezérelt turizmusig terjednek. A műhelymunkák és a Slido-felmérés eredményei megerősítették, hogy a fenntartható, felelős turizmus, a slow travel, valamint a fiatalok (18–35 éves korosztály) tudatos megszólítása kulcskérdés a jövőben.
A nap összegzéseként megfogalmazódott, hogy Hajdú-Bihar valódi ereje a részben még rejtett természeti, kulturális és gasztronómiai értékekben, a közösségek és a fiatalok aktív bevonásában, valamint az együttműködések megerősítésében rejlik. Ezekre építve egy hosszú távon fenntartható, élménygazdag és a helyi lakosság számára is megtartó turisztikai és térségfejlesztési modell alakítható ki. A következő szakértői ülés indikatív időpontja 2026 tavasza.
Az elhangzott előadások anyagai:
More than a village projekt eredményei