Nemzetközi tevékenység

A portugál partner szervezésében 2024. február 20-22. között megvalósuló tapasztalatcsere, tanulmányút és szakmai kerekasztal beszélgetés során – melyek helyszínéül a Coimbrai Egyetem szolgált – a GOCORE projekt partnerintézményeinek szakemberei, illetve meghívott külső szakértőik vitatták meg a Coimbrai Településközi Szövetség településeinek, közösségeinek fejlesztését segítő lehetséges megoldásokat. A munkát Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának munkatársai mellett a Debreceni Egyetem előadója, illetve Nádudvar település polgármestere segítette.

Az elvándorlás és az idősödő népesség problémája, a klímaváltozás okozta nehézségek Hajdú-Bihar térségében is jelentős kihívásokat jelentenek, így a partneri tapasztalatok megosztása, az alkalmazott megoldások megismerése a vármegye fejlesztési elképzelései kapcsán is jelentős hozzáadott értékkel bírnak.

A munka párhuzamosan zajlott két szekcióban: a szeminárium biztosított lehetőséget a partnerek jó gyakorlatainak kölcsönös megismerésére és megvitatására, míg a peer review szekció szakértői a portugál partner által előzetesen megfogalmazott lokális kihívások, problémák megoldására igyekezett javaslatokat megfogalmazni.

A találkozó első napján a Coimbrai Egyetem rektorhelyettesének, a Coimbrai Településközi Szövetség elnökének, illetve a portugál Központi Régió elnökének hivatalos nyitóbeszédét a régió általános helyzetének, legjelentősebb kihívásainak és legfontosabb fejlesztési és együttműködési eredményeinek bemutatása követte.

A nap további részében egyrészt megkezdődött az első szekció keretében zajló szemináriumi munka, a peer review szekcióban pedig a vendéglátó partner – a regionális operatív programok közreműködő szervezeteként és az integrált területi beruházások koordinátoraként működő Coimbrai Településközi Szövetség – közreműködésével áttekintésre kerültek a megválaszolásra váró kérdések, főbb problémák, melyek fókuszában a természeti katasztrófákkal sújtott, gazdasági, infrastrukturális és társadalmi szempontból is lemaradással küzdő térség újraélesztése állt. A délután a Coimbrai Egyetem régióban betöltött szerepének helyszíni bemutatásával zárult.

A rendezvény második napján megkezdődött a partneri jó gyakorlatok bemutatása, illetve a peer review keretében lehetőség nyílt a helyi érdekelti csoport tagjaival (Központi Régió Regionális és Fejlesztési Koordinációs Bizottsága, Pinhal Interior térség Településközi Szövetsége, ADXTUR Turizmusfejlesztési Ügynökség, Fejlesztésért és Kohézióért Felelős Nemzeti Ügynökség, ForestWISE – Integrált Erdő- és Tűzvédelmi Együttműködési Laboratórium) történő részletes beszélgetésekre, interjúkra.

A munka Cerdeira településen folytatódott, ahol a Cerdeira Pala Faluban tett látogatás során a résztvevők részleteiben is megismerhették a közösségi kezdeményezések eddigi eredményeit, egyúttal első kézből szerezhettek tapasztalatot a térség karakterisztikáját, múltját és jelenét, jövőbeni lehetőségeit illetően.

A megismert információkra, a közös gondolkodás során részleteiben is megvitatott tényekre és ötletekre építve zajlott a rendezvény harmadik, utolsó napjának programja, melynek eredményeként bemutatásra kerültek a vendéglátó régió számára gondosan megfogalmazott első, vázlatos javaslatok. A munka a következő hetekben aktívan folytatódik, értékelve egyrészt a szemináriumon elhangzott jó példákat, másrészt részletesen kimunkálva a portugál partner számára készülő szakmai javaslatcsomagot tartalmazó jelentést.

A GOCORE projekt soron következő nemzetközi rendezvénye Dániában kerül megrendezésre 2024 júniusában.

Sajtóközlemény – GOCORE projekt – Coimbra szakmai tapasztalatcsere

GOCORE webinar: Hogyan építsünk ellenálló régiókat a közösség bevonásával/közösségi részvétellel?

Online, angol nyelven, 2023.11.27., 11:00 CET 

A GOCORE (Governing Community Resilience) projekt a helyi szerepvállalás és részvétel fokozása révén segíti az ellenálló régiók erősítését.

A projekt célja a vidéki és/vagy periférikus térségek fejlődésének erősítése azáltal, hogy a közösségeket aktív partnerként vonja be a regionális szakpolitika kidolgozásába és végrehajtásába. A GOCORE hatékony mechanizmusokat hoz létre a közösségek bevonására és felhatalmazására a regionális politikába és döntéshozatalba azáltal, hogy bevonja, felhatalmazza e közösségeket, illetve  demonstrálja a közösségi részvétel erejét az olyan, aktuális társadalmi kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás és a digitális átmenet, valamint az olyan társadalmi-demográfiai problémák, mint az elöregedés, a népességfogyás és a migráció vonatkozásában.

Miről szól a közösségi szerepvállalás, és hogyan növelhetjük a közösségek részvételét?
Csatlakozzon hozzánk online rendezvényeinken, amelyeken a közösségi ellenálló képességgel kapcsolatos kezdeményezéseket és a legjobb gyakorlatokat mutatjuk be a következő területeken:

• Éghajlatváltozás
• Digitális átmenet
• Társadalmi-demográfiai változások

Ezek az online rendezvények (webinar) a GOCORE elveit követik:

• A helyi közösségek bevonása
• A közösségi cselekvés erősítése
• A közösség erejének DEMONSTRÁLÁSA

Ismerje meg Európa különböző térségeinek példáit, jó gyakorlatait!

A rendezvény nyelve angol, tolmácsolás nem biztosított.

A 2023. október 24-25-én a lengyel partner által szervezett rendezvény fő témája az volt, hogy Podkarpackie régióban ösztönözni és növelni kívánják a megújuló energiaforrások, kiemelten a szélenergia és a hidrogénalapú energia felhasználását.

Hajdú-Bihar vármegyéből a DKV szakemberei vettek részt személyesen a rendezvényen, bemutatva a tömegközlekedés fejlesztésének eddigi eredményeit és felvázolva a jövőbeni terveket.

A látogatás első napjára a rzeszowi Urban Innovation Centerben (UrbanLab Rzeszow) került sor – ez egy olyan városi közösségi tér, amely azok számára áll rendelkezésre, akik ténylegesen hatást kívánnak gyakorolni a várost érintő változásokra, a fejlődés irányára. Ez egyszerre a gondolatok, nézetek és ötletek átadásának, megosztásának helyszíne, ahol újabb és újabb innovatív megoldások születnek Rzeszow városa számára. A központ lehetővé teszi az alulról építkező tevékenységek/kezdeményezések fejlesztését azáltal, hogy teret biztosít a kreatív és innovatív munkához, beleértve az egyedi városfejlesztési ötletek kidolgozását is, valamint lehetővé teszi a köztük lévő hálózatépítést, tapasztalat- és tudáscserét.

A RZESZÓW SMART CITY előadás bemutatta Rzeszów város fejlődésének jelenlegi és jövőbeli helyzetét a fenntartható tömegközlekedés és mobilitás szempontjából. Az előadás 3 fő kérdésre összpontosított, nevezetesen: a tömegközlekedésre, annak intelligens rendszerére és a határ menti településeken belüli integrációjára, a városi mikro- vagy öko-közlekedésre/mobilitásra, valamint Rzeszów jövőbeli törekvéseire a zöld, biodiverz és zéró kibocsátású város irányába. A megvitatott témák középpontjában a tömegközlekedési elérhetőség, a Rzeszówi funkcionális zóna (Rzeszów városa és a határ menti megyék közötti közlekedési elérhetőség) és a tömegközlekedési járműpark volt. Rzeszów intelligens infrastruktúráját nem csak a konferenciateremben mutatták be, hanem néhány intelligens elemét a partnerek a helyszínen is megtekinthették, amikor elektromos busszal körbeutazták Rzeszówot. Az utazás során a következő infrastrukturális elemeket mutatták be:
– napelemekkel működő, télen fűtött, nyáron pedig hűtött intelligens buszpályaudvar,
– hőszivattyúkkal és napelemekkel működtetett, zéró károsanyag-kibocsátású helyi buszpályaudvar épülete,
– elektromos buszok töltőállomása.

Rzeszów Smart City koncepciója a mikro- vagy ökomobilitást is fontosnak tartja. Bemutatták a kerékpáros útvonalakra, a kerékpáros infrastruktúrára – beleértve a nyilvános kerékpártárolókat és a robogórendszert – vonatkozó adatokat. Rzeszów jövőbeli törekvései a következők:

– Rzeszów 15 perces várossá váljon (olyan várostervezési koncepció, amelyben a legtöbb napi szükséglet és szolgáltatás, például a munka, a vásárlás, az oktatás, az egészségügy és a szabadidő eltöltése a város bármely pontjáról 15 perces sétával, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel könnyen elérhető),
– Rzeszów a 10 perces zöldövezetek városává váljon (olyan koncepció, amely lehetővé teszi a rzeszówiak számára, hogy a város bármely pontjáról 10 perces sétával, kerékpárral vagy tömegközlekedési eszközzel a legközelebbi zöldövezetet elérjék),
– az egyéni közlekedés betiltása a városközpontban.

Rzeszów a városfejlesztés tervezése során sem feledkezik meg polgárairól, a társadalmi részvétel kulcsfontosságú a végső döntések meghozatalában.

A vendéglátók bemutatkozását követően zajló tematikus workshop célja a fenntartható tömegközlekedés és a hidrogéngazdaság jelenlegi helyzetével kapcsolatos ismeretek megosztása volt. Minden projektpartner előadást tartott, amelyben megosztotta a szóban forgó témákkal kapcsolatos legfontosabb adatokat, információkat.

Az előadások rövid áttekintést nyújtottak a partnerrégiókról, a tömegközlekedés és a mobilitás terén elért eredményeikről, a fenntartható városi mobilitási tervekről (SUMP) vagy a jelenlegi és jövőbeli városi mobilitási projektekről, továbbá információk hangzottak el a közlekedéssel kapcsolatos CO2-kibocsátásra, energiafogyasztásra, a környezetbarát tömegközlekedési járműparkra, a tömegközlekedési hálózatokra vonatkozó legfontosabb adatokról.

A partnerrégiók polgárainak közlekedési szokásai is szóba kerültek. Jelentős időt szenteltek a kerékpáros infrastruktúrának, annak jelenlegi és jövőbeli fejlesztéseinek és beruházásainak. Sőt, az előadások a megújuló közlekedési kötelezettségekkel, a tömegközlekedés energiaátalakítási céljaival és a lakosok számára nyújtott előnyökkel is foglalkoztak. A célok elérésével kapcsolatos mobilitással kapcsolatos kihívások zárták a tárgyalt témák sorát. A partnerek közül néhányan a régiójuk hidrogénnel kapcsolatos projektjeiről, a technológiai fejlesztésekről és a zéró kibocsátású és zöld gazdaság elérésére irányuló törekvésekről is beszámoltak.

A résztvevők ezt követően Sanok teleülésre látogattak. Sanok városa egyike azoknak, amelyek nem csak törekednek a zöld energia minél szélesebb körű felhasználásáa, hanem már konkrét lépéseket is tettek a város zöld, környezetbarát és energetikailag függetlenítése érdekében. Sanok polgármesterének meghívására az EXPRESS projekt tanulmányútjának résztvevői megismerkedhettek a Sanok városa által megvalósítandó hidrogénalapú projekt részleteivel.

A sanoki városházán tett látogatás során a résztvevők megismerkedhettek a Kárpátaljai Hidrogénvölgy Egyesület feltételezéseivel is. A Rzeszów székhellyel működő egyesület egy olyan nem kormányzati szervezet, amely az ipar, az üzleti élet, a tudomány és a felsőoktatás, valamint a közigazgatás képviselőit és szereplőit tömöríti, akiknek közös érdekük a széles körben értelmezett hidrogéntechnológiák fejlesztése. Célja a hidrogéngazdaság fejlődésének támogatása és a helyi hidrogénipar hálózatának kiépítése. A következő tevékenységi területeken tevékenykedik: hő- és villamosenergia-termelés, hidrogénszállítás és -elosztás, hidrogén alkalmazása az iparban, K+F, elektrolízisek tervezése és építése, valamint szállítás. A közösség olyan intézményeket tömörít, mint az egyetemek, regionális hatóságok, valamint az üzleti és ipari ágazatok képviselői.

A partnerek és szakértőik végül Solinába utaztak, a vízerőmű megtekintése céljából. Az üzem a San folyó mentén, a Besszádokban található. Ez az egyik legnagyobb szivattyús-tározós erőmű a betongát természetes beömlésén. A beépített teljesítmény a korszerűsítés után kb. 200 MW. Az erőmű 4 vízerőműegységből áll. Lengyelország legmagasabb nehézgátjának lábánál található. A lehetséges lejtés 60 m. Az erőmű felső tározója Lengyelország legnagyobb mesterséges tavát alkotja. A gátat 1961 és 1986 között építették. Maga a gát 80 méter magas, 600 méter hosszú. Ez a hatalmas építmény 760 000 köbméter betont emésztett fel, és éves termelési kapacitása 230 GWh-nak felel meg. A létesítmény nem működik éjjel-nappal, csak ideiglenesen. Az erőmű 2 másik erőművel együtt a PGE Renewable Energy JSC tulajdonában lévő Solina-Myczkowce vízerőművi komplexumhoz tartozik.

Az EXPRESS projekt soron következő tanulmányútja az írországi Kilkennybe vezet, 2023 novemberében.

EXPRESS – Sajtóközlemény – Tanulmányút, Rzeszow

A WEEEWaste projekt második nemzetközi szakmai találkozója 2023. október 17-18. között, az olaszországi Campobasso önkormányzatának szervezésében került megrendezésre. A rendezvényen Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának delegáltja mellett külső szakértőként az AKSD Kft., illetve a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszéke képviseltette magát.

A helyi szakértői csoport tagjainak (Molise Egyetem, Molise-i Kereskedelmi Kamara, Campobassoi Környezetvédelmi Őrök, „Tegyünk Zölden” Egyesület, Molise Régió, SEA Ambiente Rt. Legambiente Molise, Sviluppo Italia Molise) bemutatkozását követően számos kezdeményezés, jó gyakorlat is bemutatásra került, többek között az ERION rendszer és a RENEW projekt.

A rendezvény második napján nyílt lehetőség a kisméretű elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak szentelt gyűjtőpont megtekintésére. Az ECO PUNTO elnevezésű innovatív ökopont célja egy hatékony, egyszerű és praktikus lakossági szolgáltatás létrehozása volt, mely egyelőre tesztjelleggel működik.

A résztvevők ezt követően Campobasso települési hulladéklerakójába látogattak, ahol betekintést nyertek a települési és az elektronikai hulladékok szelektív gyűjtésének/készletezésének folyamatába.

A tapasztalatcserét követően a projekt megvalósítását érintő rövid megbeszélés zajlott. A következő tanulmányút házigazdája 2024 első felében a lipcsei partner lesz.

Sajtóközlemény No. 2 – Campobasso

2023. június 6-án Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatának szervezésében került sor az EXPRESS projekt első vármegyei szakmai megbeszélésére. A rendezvényen több, a szakmában aktív szervezet képviselője vett részt, köztük települési önkormányzatok vezetői és szakemberei, energetikai szakértők, egyetemi kutatók, településtervezési és területfejlesztési szakemberek, civil szervezetek. A megbeszélés során több kulcsfontosságú téma terítékre került, meghatározva a projekt soron következő tevékenységeinek kereteit is.

EXPRESS Sajtóközlemény No. 1

Gyakorlati fázisba lépett a RIS4DANU projekt – Újabb lépések a zöld és innovatív átmenet útján

Az előző hónapokban véglegesített regionális helyzetelemzéseket és virtuális megbeszéléseket követően megkezdődött a kiválasztott hazai mintaterületek személyes felkeresése és a kapcsolódó munkaülések megvalósítása.

Az ún. vállalkozói tényfeltárás (EDP –  Entrepreneurial Discovery Process) módszertanának alkalmazása tette lehetővé, hogy az egyes mintaterületek jelenlegi tulajdonosai, az érintett települések döntéshozói, a vármegyében aktív kutatók, szakemberek, ernyőszervezetek képviselői, regionális és települési fejlesztési szakértők közösen gondolják végig az újrahasznosítás potenciális fókuszterületeit, az átmenetet segítő tevékenységek körét.

Hajdú-Bihar vármegyében Debrecen és Komádi helyszínekkel indult az a két szakmai workshop, melyek a DryVit Profi Kft. Kassai úti telephelyét, illetve az egykori komádi kendergyár területét vizsgálva segítették a legmegfelelőbb transzformációs célok meghatározását, majd a kapcsolódó tevékenységek megfogalmazását.

A debreceni telephely átalakítását érintő, 2023. március 28-29-én zajló munkában a DryVit Profi Kft. munkatársain és Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzatán túlmenően Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara képviseltette magát.

A Komádi település életében egykor jelentős szerepet játszó volt Kendergyár revitalizációját célzó, 2023. március 30-31. között megrendezett workshop eredményességét a vármegye önkormányzati munkatársainak, a terület tulajdonosainak (Generálép Kft.) és a település vezetésének aktív részvételén túl segítette a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Építész Kamara szakértőinek együttműködése.

Mindkét rendezvény Martin Eichler, a svájci BAK Economics gazdaságkutató intézet és a BAK S3 egyesület elnökének moderálásával zajlott, melynek köszönhetően igen aktív és eredményes munka során fogalmazták meg a résztvevők a transzformáció lehetséges irányait.

Az események sikerének elengedhetetlen részese volt Jonas Herzer, a német VDI/VDE innovációs ügynökség szakértője, valamint Páger Balázs, aki a Bécsi Egyetem szakmai csapatának képviseletében mutatta be a vármegyét és az egyes mintaterületeket érintő előzetes kutatások, felmérések, szakmai interjúk eredményeit.

A térséget érintő harmadik workshop megrendezésére 2023. május 10-11. között került sor, Berettyóújfalu hajdani tejporgyárának lehetséges új hasznosítási lehetőségeinek megvitatásával.

RIS4DANU szakértői csoport online találkozója – 2023. január 17.

A RIS4Danu szakértői csoport (Peer Group) online találkozója és a kapcsolódó szakpolitikai fórum 2023. január 17-én virtuális formában került megrendezésre. A fórum kiváló alkalom volt valamennyi regionális társult partner számára, hogy i) tájékozódjon a projekt jelenlegi állásáról (különösen a regionális elemzésekről, a további használaton kívüli ipari területek azonosításáról és a workshop előkészületeiről), és ii) megvitassa a barnamezős revitalizáció lehetséges finanszírozási és támogatási eszközeit, például az Európai Bizottság igazságos átmenet mechanizmusát (JTM), amelynek három pillére az igazságos átmenet alapja, az InvestEU és az EBB hitelkerete, vagy az Európai Bizottság és a Világbank által végrehajtott felzárkózó régiók kezdeményezését. A projektpartnerek a lehetőséget arra is felhasználták, hogy megvitassák a régióikban az innováció előtt álló akadályokat, valamint a használaton kívüli ipari területek (fenntartható) újjáélesztésének sikertényezőit. A következő online szakértői csoporttalálkozót és szakpolitikai fórumot 2023 augusztusában/szeptemberében tervezik.

RIS4DANU nemzetközi konferencia – Bécs, 2022. szeptember 20-21.

A RIS4Danu projekt első, személyes részvétellel zajló konferenciája a Bécsi Egyetem szervezésében, Bécsben valósult meg. Hajdú-Bihar megyét Szabó Tünde és Tuska-Mátrai Melinda képviselte. A bécsi konferencián mind a 11 projektrégió, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC), a kiválasztott telephelyek tulajdonosai és az intelligens szakosodással foglalkozó szakpolitikai közösség néhány vezető személyisége vett részt. A konferencián Prof. Dominique Foray tartott vitaindító előadást, bemutatták a RIS4Danu fenntartható S3 koncepcióját, beleértve egy adaptált vállalkozói felfedezési folyamatot (EDP), a projektrégiók elemzésének első eredményeit, valamint egy szakpolitikai fórumot, amely a vonatkozó kezdeményezésekről és programokról adott tájékoztatást. A tanulságos és inspiráló előadásokkal teli napot két újjáélesztett alsó-ausztriai ipari terület, a Zukunftspark+ Tulln és a Donau Gewerbepark Krems meglátogatása követte.

A konferencia összefoglalója angol nyelven itt található: RIS4Danu_Bécsi Konferencia_Beszámoló