Agrobiodiverzitás és slow food: közös jövőképet rajzolt az SReST projekt

Egészséges talaj, élő táj, helyi ízek – széles körű szakmai párbeszéddel, sikeres műhelymunkával és nyílt konzultációval zárult az SReST projekt

A 2026. május 26-án az SReST projekt zárásaként megrendezett műhelymunka középpontjában a tudományos-szakpolitikai-adatközpontú szakmai párbeszéd állt, míg a 2026. május 30-án a helyi szereplőkkel zajló, “Fókuszban az ágazati és térségi szintű együttműködés – helyi termékeink jövője a slow food turizmusban” című nyílt konzultáció a projekt pilot eredményeinek bemutatásához, valamint a helyi élelmiszer-rendszerek turizmusban és fenntartható térségfejlesztésben betöltött szerepéről folytatott párbeszédhez biztosított lehetőséget.

A műhelymunka célja az volt, hogy a projekt eredményeire építve közös gondolkodás induljon arról, miként járulhatnak hozzá a térség természeti adottságai, a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok és a helyi élelmiszer-termelés Hajdú-Bihar hosszú távú fejlődéséhez.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a talaj állapota és az agrobiodiverzitás nem csupán környezeti kérdés, hanem a helyi termékek minőségének, a táji karakter megőrzésének és a slow food turizmus fejlődésének is meghatározó alapja. A helyi adottságokra épülő gazdálkodás, a tájfajták, a fenntartható termelési módok és a rövid ellátási láncok együttesen olyan értéket képviselnek, amely egyszerre erősítheti a vidéki gazdaságot és a térség turisztikai vonzerejét.

A szakmai egyeztetés során több hazai talajadatbázis és digitális térinformatikai rendszer alkalmazási lehetősége is bemutatásra került. A résztvevők kiemelték, hogy a különböző adatforrások összekapcsolása lehetőséget teremt a termőhelyi sajátosságok pontosabb megismerésére, ezáltal jobban azonosíthatók azok a területek és táji értékek, amelyekre a helyi élelmiszer-előállítás és a slow food szemléletű fejlesztések épülhetnek.

Kiemelt téma volt a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás is. Az aszály, a talajdegradáció és a vízvisszatartás kérdései ma már nemcsak a mezőgazdasági termelést befolyásolják, hanem a táj ökológiai állapotát és a helyi közösségek jövőbeni lehetőségeit is. A résztvevők szerint a regeneratív gazdálkodási gyakorlatok, a talajkímélő művelés és a táji adottságokhoz igazodó földhasználat hosszú távon hozzájárulhatnak az agrobiodiverzitás megőrzéséhez és a térség ellenálló képességének növeléséhez.

A műhelymunka során bemutatott precíziós talajvizsgálati és adatfeldolgozási rendszerek szintén azt szolgálják, hogy a gazdálkodók megalapozottabb döntéseket hozhassanak, miközben a rendelkezésre álló adatok kutatási, területfejlesztési és természetvédelmi célokra is hasznosíthatók. A szakértők szerint ezek az információk a jövőben a helyi termékek eredetének, minőségének és egyediségének bemutatását is támogathatják.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a slow food szemlélet jóval túlmutat a gasztronómián: olyan komplex fejlesztési irányt jelent, amely összekapcsolja a fenntartható mezőgazdaságot, a természeti értékek megőrzését, a helyi közösségeket és az élményalapú turizmust. Ennek megvalósításához elengedhetetlen a kutatók, gazdálkodók, önkormányzatok, turisztikai szereplők és civil szervezetek együttműködése.

A műhelymunka zárásaként a résztvevők a közös tudásmegosztás folytatása mellett kötelezték el magukat. Javaslat született közös adatbázisok, jó gyakorlatokat bemutató felületek és összehangolt szakmai együttműködések kialakítására annak érdekében, hogy az SReST projekt eredményei hosszú távon is hozzájáruljanak egy fenntarthatóbb, az agrobiodiverzitásra és a helyi értékekre építő térségi fejlődési modell megvalósításához.

Az interaktív egyeztetéseknek, kerekasztal-beszélgetéseknek és termékbemutatóknak teret adó debreceni nyílt konzultációs nap középpontjában az SReST pilot eredményeinek összegzése, a folytatást érintő lehetőségek megvitatása, a helyi termékek piacra jutását, a rövid ellátási láncok fejlesztését, a fogyasztói tudatosság erősítését és az ágazatok közötti együttműködések kialakítását célzó gondolatok megosztása volt.

A résztvevői kör megerősítette, hogy a projekt keretében kialakult szakmai hálózat a jövőben is közösen kívánja folytatni a slow food kezdeményezések terén megtett lépéseket, a hálózatokban történő gondolkodást, a helyi értékekre és termékekre alapozott látogatógazdaság erősítését.