Hírek

Európai Együttműködési Napokat tartanak a román és a magyar határ mindkét oldalán térségünkben. Ennek keretében 2017. szeptember 25-26-án Debrecenben, szeptember 28-29-én Temesváron várják az érdeklődőket izgalmas, hasznos programokkal (bővebb információért kattintson IDE).

Az Interreg V-A Románia-Magyarország Program nyolc határmenti megyét érint, köztük Hajdú-Bihart is.  Cél, hogy román-magyar projekteket finanszírozzanak, amelyeket együttes erővel, mindkét fél részéről megjelenő innovatív hozzáállással valósíthatnak meg.

Az ennek kapcsán a Fórum Debrecenben megtartott sajtóbeszélgetés során Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke kijelentette: „a projektek megvalósítását illetően tiszteljük partnereinket, s olyan dolgokba vágunk bele, amelyek a határ mindkét oldalán fontosak. Az EU-s források felhasználásánál ritka, hogy helyben fogalmazzuk meg az igényeket, mint ezekben az esetekben, vagyis ez lényeges vívmány, hiszen általában a központosítás a jellemző”. A megyei közgyűlés elnöke kiemelte továbbá, hogy az együttműködés és a jó teljesítés azért is hangsúlyos már most, mert majd 2020 után is szeretnénk minél több román-magyar fejlesztést végihez vinni. „Elkötelezettek vagyunk az együttműködések irányában. A határ mindkét oldalán vannak megoldandó problémák, ám azon vagyunk, hogy ezeket közösen megoldjuk.”

A tervek szerint a stratégiai fontosságú projektek közül 4 biztosan érinti Hajdú-Bihar megyét. Kettő Debrecenhez köthető, kulturális jellegű, míg van két bihori központú, amely azonban 975 ezer eurós, illetve 1 millió eurós fejlesztést tesz majd lehetővé a határ innenső oldalán, konkrétan például Berettyóújfaluban.

Pajna Zoltán arról is tájékoztatást adott, hogy vannak már lezárult, s még nyitott pályázatok, idén például még mintegy 40 pályázatot szeretnének elbírálni. S ha a monitoring bizottságok összeülnek, ezeket remélhetőleg jövőre elkezdhetik megvalósítani, hiszen tudják, mindenki szeretné mielőbb felhasználni ezeket a forrásokat. Mindemellett a már meglévő jó testvérvárosi kapcsolatok is több projekt kapcsán tovább erősödhetnek.

A nyolc támogatható megye: Romániában Szatmár, Bihar, Arad, Temes, illetve Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, valamint Csongrád.  A program folytatja a régióban megvalósított határmenti együttműködéseket, összköltségvetése nagyjából 232 millió euró, amelyből 189 millió euró vissza nem térítendő uniós támogatás.

A HBMÖ facebook oldala IDE kattintva érhető el.

Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs

Irodalmi pályázatot hirdet a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a megye felső tagozatos általános iskolásai számára.
A pályázat célja a felső tagozatos diákok figyelmének felhívása az éghajlatváltozás tényére, hatásaira, az ahhoz való alkalmazkodás lehetőségeire. Fontos, hogy a szemléletformálás minél fiatalabb korban kezdődjön el, mivel a várható hatások eredményes mérséklése és az alkalmazkodás a természet iránt érzékeny és környezettudatos generációk feladata.

Olyan egyénileg készült prózai műveket (elbeszélés, novella, mese) várunk, amelyek az éghajlatváltozáshoz kapcsolódnak az alábbi témakörökben:

• mutasd be, mennyire vigyázol a környezetedre;
• mi várhat ránk a későbbiekben, ha nem vigyázunk környezetünk értékeire;
• “régen ez másképp volt”- szülők, nagyszülők visszaemlékezései az éghajlatról;
• hogyan vehetjük rá társainkat a környezettudatosságra?

Napjainkban az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése egyre erősödő hangsúlyt kap az Európai Unió tagországainak törekvéseiben. Az Európai Unió 2030-ig szóló éghajlat- és energiastratégiája az eddiginél is lényegesebb szerepet szán e célkitűzésnek. A várható hatások csökkentése mellett kiemelt szerep jut a klímaváltozáshoz kapcsolódó széleskörű szemléletformálásnak, amely rávilágít, hogy nemcsak a gazdasági szereplőkön, döntéshozókon múlik éghajlatunk jövője, hanem közös felelősségünk. A gyermekek környezettudatos nevelése nem csupán majdani felnőttként való felelősségvállalásuk miatt fontos, gyakran a gyermek a kapocs a szülőkhöz, az ő segítségével következik be valamiféle pozitív változás a család hozzáállásában.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat kiemelt feladatként kezeli, hogy a megye lakossága és települései, gazdasági szereplői, közintézményei hatékonyan készüljenek fel a várható globális változások megyét érintő hatásaira, ennek egyik lépése szemléletformáló akciók indítása több korosztály – köztük az általános iskolások – körében, amelyek megvalósításának forrását a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében elnyert KEHOP-1.2.0-15-2016-00013 azonosítószámú projekt jelenti.

Az irodalmi pályázat formai követelményei:

– legalább 20-25 mondatos prózai mű (elbeszélés, novella, mese). Elektronikus (.doc formátum) és kézzel írott (ez utóbbit kérjük beszkennelni és .pdf formátumban menteni) változatban.

A művet a következő címre kell küldeni: klimapalyazat@gmail.com, az E- mail tárgya: “Irodalmi pályázat felső tagozatos diákoknak”

Az E-mailben az alábbi adatokat szükséges feltüntetni:

– a pályamű címe;
– a pályázó neve, életkora, osztálya, lakcíme;
– az iskola neve, címe, E-mail címe, telefonszáma;

Egy pályázó csak egy önállóan írt alkotással nevezhet.

A pályázat benyújtásának határideje: 2017. november 6-10.

A diákok számára meghirdetetett értékes nyereményeken túl a legtöbb pályázót indító 10 általános iskola könyvutalványban részesül.

Debrecen, 2017. szeptember 22.
Pajna Zoltán
elnök
Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat

Az ismert, népszerű vetélkedő megyék közti versenyében Hajdú-Bihar és Somogy megye vívott elmepárbajt, amely a Duna Televízió 2017. október 22-i adásában tekinthető meg majd. A végeredményt nem áruljuk el, ám érdemes a képernyő elé ülni, hiszen ügyes csapattal állt ki megyénk, akiket lelkes, szakmailag is elismert tagokkal megerősített szurkolócsapat kísért el, megadva a hátteret a sokszor vicces, de mindenképpen érdekes játékban való sikeres szerepléshez.

A mellékelt fotón ez a szurkolói csapat látható, akik között ott találjuk Dr. Vajda Mária muzeológust, Csiszárné Deli Edit néprajzost, Szendiné dr. Orvos Erzsébetet, a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának igazgatóját, valamint Csordás Jánosnét, a Juhász Erzsébet Hagyományőrző Egyesület elnökét. Mellettük Tóth Marianna, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának tanára, Csordás Szilvia, a Berettyó Kulturális Központ képviseletében, a Tourinform Iroda vezetőjeként, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem teológus-lelkész szakának három hallgatója, a debreceni Svetits Gimnázium 8. b osztályos tanulói Némethné Székely Julianna igazgatóhelyettes, osztályfőnök kíséretében, illetve – népviseletben – a debreceni Hajdú Táncegyüttes tagjai is szerepeltek a vetélkedőben szurkolóként.

A három versenyző, aki képviselte Hajdú-Bihar megyét, ismert színészek voltak, helyi, térségi kötődéssel, de az ő nevük maradjon titok, az október 22-i adásból kiderül, kiket buzdítottak a mieink!

Nagyításért kattintson a fotóra!

2017. szeptember 18-án nemzetközi szakértők érkeztek Debrecenbe, a Night Light – „Regionális politikák javítása a fényszennyezés csökkentése, illetve a csillagos égbolt védelme és felértékelése érdekében” – Interreg Europe projekt keretében.

A 8 fős dán, spanyol, holland és luxemburgi szakértőkből álló delegáció öt napon keresztül a fényszennyezés visszaszorítása és a csillagos égbolt védelme, valamint az ebből fakadó előnyök turisztikai és gazdasági szempontból történő kiaknázása témákban tanácskozott Hajdú-Bihar megye különböző szakértőivel.

Az egyhetes program során többek között Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat projektben való szerepéről beszéltek, illetve az építészeti tevékenységek hatásairól, a főépítészek lehetőségeiről, hatásköréről.

Nemcsak a megyéből, de a régióból érkező szakértőkkel is történt kerekasztal beszélgetés, illetve csütörtökön a Hortobágy és Csillagoségbolt-Parkban tett látogatás elmélyítette a találkozó résztvevőinek tapasztalatát a helyi, regionális viszonyokkal.

A csoport tagjai elsősorban arra kerestek válaszokat, hogy miként lehet a helyi/regionális/országos döntéshozók figyelmét felhívni a fényszennyezés problémájára. Emellett a lakosság témához való viszonyát elemezték, illetve azt, miként lehetne a jó példaként szolgáló Hortobágy és Csillagoségbolt-Parkot erről az oldaláról is minél inkább megismertetni a közvéleménnyel, hiszen a Hortobágy nem csupán nappal, de éjszaka is csodálatos – ha tiszta az égbolt.

Az asztro- és ökoturizmus erősítése, az önkormányzatok, gazdálkodók és áramszolgáltatók, valamint más hatóságok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése is terítékre került az öt nap során.

Pénteken (2017. szeptember 22-én), a záró esemény az elmúlt hét összefoglalása történt a Megyeháza Árpád termében, amelynek keretében Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke kijelentette, hogy a fényszennyezéssel foglalkozni ugyanolyan fontos, mint például a CO2 kibocsátással, vagy éppen a klímastratégiával és hasonló, éghajlattal, környezetünkkel kapcsolatos témákkal. Szerinte eleinte akár kevesebb résztvevővel, de sokan összefogva idővel egyre többen kell tenni a fényszennyezés ellen, és meg kell találni azt a határt (egyenként az embereknek és szervezetten is), hogy mi az a fénykibocsátás, ami még szükséges és elengedhetetlen, s mi az, ami már luxusnak számít – stílszerűen: fényűző.

A külföldi vendégek közül Roberto Rodriguez, Avila Megyei Tanácsának szenior európai projekt szakértője összefoglalójában többször is kitért az innovatív turisztikai attrakciók fontosságára, amelyeken keresztül a környezetet a fényszennyezettség tekintetében is óvni lehet, s még idegenforgalmi látványosság is épül erre a hasznos tevékenységre. Ehhez azonban magukat a városok, régiók lakóit is el kell érni, meg kell szólítani. Az idegenforgalom efféle újdonságaival pedig nem várni kell a potenciális látogatókat, hanem úgymond elébük kell menni, és proaktív módon először ismertté, majd vonzóvá tenni előttük az ilyen látványosságokat.

Az ötnapos szakértői találkozó (peer view) résztvevői egyetértettek abban, hogy valaminek az elején járnak, de ezt a folyamatot tovább kell erősíteni.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA érhető el. Fotó: Koppányi Szabolcs

Főzőversennyel és gyerekprogramokkal színesítve zajlott a hétvégén a IV. Mézfesztivál Bocskaikertben, amelynek részét képezte egy új, szabadtéri kondipark átadása is. Íjászat, ugrálóvár, elektromos járgányok, valamint arcfestés, kézműves udvar, illetve ügyességi vetélkedők várták a kicsiket és nagyokat egyaránt a Németh László Általános Iskola melletti téren. A színpadi műsorok, majd délután Nagy Feró koncertje, a rajzpályázat eredményhirdetése pedig egyaránt nagy érdeklődés mellett zajlott.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke szerint a méz csodálatos dolog, ahogy az is, hogy az ember a sok állat háziasítása során eljutott oda, hogy ha nem is megszelídítette, de az általa termelt mézet tudatosan felhasználta, a méheket pedig segítette munkájukban. Közösségteremtő ereje van a méhészkedésnek – folytatta a megyei közgyűlés elnöke -, ami kultúránkat erősíti,a  végeredmény, a méz pedig az egészséges élet részét képezi. Pajna Zoltán kiemelte, hogy Bocskaikert az egyik legfiatalabb település Hajdú-Bihar megyében, ám a folyamatos pályázati aktivitása miatt a legütemesebben fejlődők között van.

Szőllős Sándor, Bocskaikert polgármestere szintén a fejlődést emelte ki az általa vezetett településen, ami nem áll meg, hiszen folyamatban van több közösségi tér, intézmény felújítása, létrehozása a községben, míg Tasó László, a Miniszterelnökség államtitkára a rendszeres testedzés fontosságára hívta fel a figyelmet,amit a magyar Kormány továbbra is támogatni fog szerte az országban.

A 100 négyzetméteres kondiparkot 15 millió forintos költséggel építették meg, ebből a kétharmadát az állam adta hozzá, a maradék, mintegy 5 millió forintot pedig a település önkormányzata állta.

A kondiparkos és megnyitóról készült képeket Rácz Béla küldte. KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA.

Az Európai Együttműködési Nap az együttműködő területek ünnepsége. Minden évben Európa szerte rendezvényeket szerveznek, azzal a céllal, hogy felhívják a nagyközönség figyelmét a területi együttműködés előnyeire.

Ezen alkalomból az Interreg V-A Románia-Magyarország Program szeretettel vár minden érdeklődőt egy érdekesnek ígérkező, izgalmas eseményre, melyet a határ mindkét oldalán megrendeznek. 2017. szeptember 25-26-án Debrecenben, Magyarországon, illetve, 2017. szeptember 28-29-én, Temesváron, Romániában.

Az esemény szervezői szeretnék elérni, hogy egymásra találjanak az egyes érdekelt felek, potenciális kedvezményezettek és olyan határ menti területeken élő lakosok, akik általában nincsenek közvetlenül bevonva az Európai Unióval kapcsolatos kezdeményezésekbe.

Időpontok és esemény helyszínek:

– 2017. szeptember 25-26. Debrecen, Magyarország FÓRUM bevásárló központ

– 2017. szeptember 28-29. Timișoara, Románia IULIUS MALL bevásárló központ

Tervezett programok:

A két napos esemény mindkét városban ütemezett, minden egyes nap 11:00 órakor kezdődik és 19:00 óráig tart, helyi idő szerint. Mindkét helyszínen számos interaktív és szórakoztató program várja a látogatókat. A lelkes és fotózásra fogékony vendégek a fotófalaknál fényképeztetheti magát, barátait, míg a ROHU standnál a pénzügyi lehetőségekről tudhat meg többet, a ROHU pályázatok kapcsán.

Meghívóért kattintson ide!

A téglási II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolanagyszabású rendezvényét 2017. szeptember 25-29-ig rendezik meg. Az ERASMUS+ program keretében az iskola együttműködik egy spanyol, egy portugál, egy cseh és egy görög iskolával. A két éves projekt során az intézmények megosztják egymással módszertani tapasztalataikat a CLIL módszerrel kapcsolatban. /Content Language Integrated Learning/.

Ezt a tartalom alapú oktatási módszert elsősorban a két tanítási nyelvű iskolákban alkalmazzák. Az egyhetes program megnyitó ünnepsége hétfőn reggel 8 órakor lesz a téglási moziban, sok külföldi és magyar meghívott vendég részvételével. A nap folyamán iskolabemutatás, bemutató órák, kastélylátogatás és kerékpározás is lesz a településen. Délután Dr Kovács Judit országosan elismert szakértő tart előadást a kastély konferenciatermében, majd Czibere Béla polgármester mutatja be a település múltját, jelenét és jövőjét.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ IDE KATTINTVA érhető el.

A Kulturális Örökség Napjai egy több mint negyedszázados történelmi háttérre visszavezethető eseménysorozat, amelyet az Európa Tanács hívott életre. Célja, hogy a kontinens országaiban a szellemi és tárgyiasult kulturális értékek jussanak el az emberekhez, illetve fordítva. Kezdetben ingyenes épületlátogatásokból, manapság azonban már inkább rendezvényekből, látványos, értékes események kavalkádjából állnak a Kulturális Örökség Napjai (KÖN).

Magyarországon 2017-ben a három kiemelt téma, az 500 éves jubileumát ünneplő reformáció, Arany János 200 éve történt születése és a 150 évvel ezelőtti kiegyezés. Így nem meglepő, hogy Debrecen, a magyar reformáció egyik legfontosabb városa mint helyszín mutatkozhatott be szeptember 16-17-én. A Déri téren a nemzeti jegyzékben szereplő korábbi és új szellemi kulturális örökségek bemutatása zajlott, mind a városi, mind a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár, mind az ország számos tájáról érkező szervezetek által felvonultatva. A program a Szellemi és Kulturális Örökség Igazgatósága és Debrecen városa kezdeményezésére a Debreceni Művelődési Központ szervezésében zajlott. A kulturális örökségek mellett a debreceni és a megyei értéktár is lehetőséget kapott a bemutatkozásra, és élt is a lehetőséggel.

A közönség többek között megismerhette a magyarszombatfai, illetve a mezőtúri fazekasságot, a tehetséges roma fiatalokat felkaroló és segítő Rajkó-módszert, vagy éppen a Gandhi Pedagógiai Módszert. Hajdú-Bihar megyét képviselték a hajdúdorogi Krisztus-katonák. A híres-neves kalocsai népművészet, a höveji csipkevarrás, a hagyományos halászat, a tápéi gyékényszövés, az egri fertálymesterség mind Magyarország szellemi örökségének sokszínűségét mutatta be.

Kóstolóból sem volt hiány, hiszen a fesztivál egyik végében a karcagi birkapörkölt rotyogott, míg a másikban babgulyás a busók által elkészítve. A borsodnádasdi molnárkalács ostyaszerű étekként vagy a szatmár-beregi szilvalekvár is vonzó finomság volt bárki számára.

Akik korábban összekeverték esetleg, most láthatták mi a különbség a mohácsi busójárás és a mohai tikverőzés között.

Hajdú-Bihar megye érdekességeinek lírását olvasva sokan rácsodálkoztak arra, hogy az úgynevezett kabai meteorit létezik. A debreceni Református Kollégiumban tekinthető meg a két és fél kilogrammos, 1857-ben az égből aláhullt, tudományos intézetek által sokszor megvizsgált kődarab. Vagy a magyar szürkék hajtóútjának ismertetőjét is számos vendég olvasta figyelmesen,akárcsak az álmosdi Kölcsey-emlékházról vagy a bakonszegi Bessenyei-emlékházról szóló tájékoztató táblákat is.

A fellépő csoportok hangulatos, magával ragadó produkciókkal szórakoztatták a közönséget.  A debreceni Szeredás Együttes zenéje mellett a nagyecsedi cigány és magyar táncok vagy a már említett Rajkó-módszer vagy a Gandhi-növendékek zenészei, énekesei, táncosai adták a ritmust a Déri téren. Akárcsak a debreceni Hajdú Táncegyüttes vagy a matyó örökséget tánccal is megőrző csoport.

A hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjére eső KÖN nagy sikernek örvendett a debreceniek, hajdú-bihariak körében.

A honlap képei rákattintva nagyíthatók. Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs. KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA érhető el.

A szeptember 15-i ülésén a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés képviselő testülete döntött arról, hogy Berettyóújfalu Város Önkormányzata és a Bihar Megyei Tanács közötti, az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló projektben Berettyóújfalu projekt partnerként vehessen részt.

A mintegy 880 ezer eurós összköltségű projekt keretében a Berettyóújfalu Strandfürdő területére fogják a Gróf Tisza István Kórház mozgás rehabilitációs járó-beteg szakrendelését kihelyezni.

Emellett döntés született a “Tisza Vízgyűjtő Programrégió” Önkormányzati Társulás megszüntetéséről is, mivel az eredeti célját pályázati lehetőségek hiányában nem valósította meg. 2000-ben a tiszai ciánkatasztrófa jelentős ökológiai és egyéb károkat okozott. A társulást azért hozták létre annak idején, hogy az akkori környezeti károk felszámolásában segítsen. Emellett célja volt a Tisza vízgyűjtő területén komplex vízgazdálkodás kialakítása, két és többoldalú nemzetközi egyezmények felülvizsgálatának és módosításának kezdeményezése, állami és lehetséges nemzetközi források megszerzése. Ám végül arra a következtetésre jutottak, hogy a társulást létrehozó önkormányzatok más formában hatékonyabban tudnak majd működni, s megvalósítani az eredeti célokat. Bulcsu László, a megyei közgyűlés alelnöke szerint a jövőben jobb kezekben lesz a térség ökológiai védelmének sorsa.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 2017 első őszi ülésén elfogadta a tulajdonában lévő  INNOVA Nonprofit Kft. 2017. évi első féléves beszámolóját is. Erre a beszámolóra azért volt szükség év közben, mert a tavaszi közgyűlésen a korábban tervezettől jelentős elmaradást észleltek a cég működésében. Így az új ügyvezető igazgató, Vámosi Gábor és munkatársai szakértelmében bízva fokozottan követni szerette volna a megyei közgyűlés a cég hatékonyságát, pénzügyi helyzetét. Mint Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke, valamint több képviselő, például Ménes Andrea, a Fidesz frakció elnöke is jelezte, most már pozitív adatokkal tudott szolgálni a cég, ezért bízhatnak abban, hogy a stabilitása teljes mértékben helyreáll hamarosan. Erről az ügyvezető, Vámosi Gábor is megerősítette a testületet.

Arról is igennel szavaztak a képviselők, hogy együttműködési megállapodás szülessen a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület és a megyei önkormányzat között, ami a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat önként vállalt feladatainak sorát gyarapítja a jövőben.

Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs

Ünnepélyes tanévnyitó keretében adta át 2017. szeptember 14-én Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskolában az intézmény diákjainak szánt használt, de kiváló állapotú iskolaszereket. Ezeket Hajdú-Bihar megye három tankerületi központja adományozta a mostani tanévet már új épületben megkezdő nagyváradi iskolásoknak, az összegyűjtést és a szállítást pedig a megyei önkormányzat koordinálta. Az ünnepségen részt vett Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke is.

A számítógépek, magyar nyelvű könyvek, asztalok, padok, tornaszerek sokat segítenek az iskola működésében.

Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke szerint egy nagyon jó közösség kapja ezeket a tanszereket. “Egyik legfontosabb érvünk az akció mellett az volt, hogy aki magyarnak született, az magyar nyelven is tudja tanulni a magyar történelmet, irodalmat”.

Bihar megye legnagyobb iskolájába 350 diák jár és három épületben tanulnak a gyerekek. A tervek szerint idővel bentlakásos lesz az intézmény, de még szükség van fejlesztésekre. Több magyarországi iskola jelezte azonban, hogy szintén összegyűjti és eljuttatja Nagyváradra a számukra nélkülözhető eszközöket, vagyis a jótékonysági akció folytatódik.

A fotókat Nagyváradról kaptuk.

2017. szeptember 12-én rendezték meg az „Olasz Üzleti Nap”-ot Debrecenben a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara, az Olasz Köztársaság Budapesti Nagykövetsége, az Olasz Kereskedelmi Ügynökség, az Olasz Kultúrintézet, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és Debrecen Megyei Jogú Város szervezésében. Folyamatosan fejlődtek a gazdasági kapcsolatok Magyarország és Olaszország között az elmúlt években. Ezek további erősítése, fellendítése, valamint a gazdasági szereplők kölcsönös piachoz juttatása közös cél.

Papp László, Debrecen polgármestere fogadta az olasz delegációt, a megbeszélésen Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is részt vett. Massimo Rustico az Olasz Köztársaság Budapesti nagykövete, Ferdinando Martignago, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara elnöke, Francesco Maria Mari, a szervezet megbízott alelnöke, Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere, illetve Póser Zoltán, az EDC ügyvezetője ugyancsak szerepet vállaltak az egyeztetésben. Amelynek fókuszában a közös gazdaságfejlesztési lehetőségek, piaci lehetőségek kihasználása, illetve a beruházási és befektetési kilátások megvitatása állt.

Az érdeklődők a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál a megyei vállalkozások olasz piacra jutásáról, valamint az olasz vállalkozások betelepüléséről hallhatták a legfontosabb, legaktuálisabb információkat, hasznos tudnivalókat.

További információ:

http://hbkik.hu/hu/hajdu-bihar-megyei-kereskedelmi-es-iparkamara/cikkek/ketiranyu-fejlodes-olasz-uzleti-napot-tartottak-a-kamaraban-101368

https://www.debrecen.hu/hu/debreceni/hireink/olasz-gazdasagi-es-kereskedelmi-kapcsolatok

Több ezer székely menekült Magyarországra száz éve az I. világháború miatt. Hajdúnánás akkor 3200 embert fogadott be. Erre emlékeztek a székely menekültek emléknapján, 2017. szeptember 10-én, a hajdúnánási református és római katolikus templomban. Ezt követően a Trianon emlékmű előtti folytatódott az esemény.

Az ünnepség részeként felavatták Csíkszereda adományát is, a két település közötti kapcsolat szimbólumát: egy székelykaput. A két polgármester, Szólláth Tibor (Hajdúnásnás), valamint Ráduly Róbert (Csíkszereda) pedig aláírta a testvérvárosi együttműködésről szóló okiratot is.

Pajna Zoltán a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke hangsúlyozta: fontos, hogy megemlékezzünk e nemes cselekedetről évről évre, ami az összetartozást, az otthont, a testvériséget jelképezi, hiszen így adhatjuk tovább ezt a sokszor elfeledett történelmi eseményt.

Az 1916-os román támadás után ugyanis a csíkiek Hajdú vármegyében Hajdúnánáson találtak menedéket. Több mint negyven csíki településről érkeztek a menekültek az akkor 17 ezer főt számláló Hajdúnánásra. A menekültek között olyan személyiségeket is találunk, mint a későbbi püspök, Jakab Antal, a csángók apostolának is nevezett Domokos Pál Péter vagy a néprajztudós dr. Berze Nagy János. A helyi hatóságoknak több mint 3000 menekült befogadásáról és elhelyezéséről kellett gondoskodniuk.

Dr. Tiba István országgyűlési képviselő beszédében kiemelte, hogy Hajdúnánás közössége példát mutatott emberségből, összetartásból, s megmutatták, hogyan kell testvéri szeretettel fogadni a székely magyarokat.

Az elkövetkező száz év időszakának feladata legyen a hazánk, a „kapunk” megvédése, védelmezése, s ha ez sikerül meglesz a győzelem – mondta Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere.

Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere szerint: „Köszönöm az előttünk járó őseinknek, hogy példát mutattak a befogadásról, az együvé tartozásról. Köszönet a csíkszeredai embereknek, hogy elkészülhetett ez a kapu.”

Az emléknapon a két település Csíkszereda és Hajdúnánás ünnepélyesen is megpecsételte a több mint 100 éves történelmi kapcsolatát és egymást testvérvárossá fogadta. A testvérvárosi szerződést Ráduly Róbert Csíkszereda Megyei Jogú Város polgármestere, Füleki Zoltán, Csíkszereda Megyei Jogú Város alpolgármestere és Hajdúnánás polgármestere Szólláth Tibort kézjegyükkel látták el.

A Csíkszereda által adományozott székely kaput Dr. Fekete Károly a Tiszántúli Református egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi alelnöke áldotta meg, majd Dr. Vencser László, az ausztriai idegen nyelvű katolikus pasztoráció igazgatója szentelte meg.

Az emléknap a római katolikus templom kertjében ért véget az emlékezés koszorúinak elhelyezésével – Buczkó József muzeológus, etnográfus, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés képviselője s beszédet mondott.

A fotókat Hajdúnánás Város Önkormányzata készíttette. KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA tekinthető meg.

Fülöpön a Bánházi Kápolna Búcsú ünnepét tartották 2017. szeptember 9-én, amelyen Hutóczki Péter polgármester Tiszteletbeli Fülöpi címmel tüntette ki a településért sokat tevő Tasi Sándort, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnökét. A római katolikus szentmisével kezdődő, majd a tájháznál lévő kulturális programokkal folytatódó eseményen Dr. Krakomperger Zoltán, a debreceni Szent Anna plébánia plébánosa, pápai káplán mondott szentbeszédet, ebben kiemelve, hogy életünk értelmét az adhatja meg, ha megtanulunk másokkal és másokért élni.

Míg Hutóczki Péter az épület szépségéről, a benne imádkozók által nyert még nagyobb jelentőségéről beszélt, addig Tasi Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke a vidék, a falvak fontosságát hangoztatta, illetve az otthon maradást méltatta. Aki elköltözik ugyanis szülőhelyéről visszavágyik örökre, keresi gyökereit akár távoli országból is.

A program részeként – a Méliusz Juhász Péter Könyvtár támogatásával – a Törköly zenekar “Itt a tele csutora” című műsorát hallgatták meg a vendégek. Majd helyi művészeti csoportok vették birtokba a színpadot, így a Piros Mályva Népdalkör és a Búzavirág Néptánccsoport, valamint Kiss László volt fülöpi lakos, énekes szórakoztatta a közönséget. Tihanyi Tóth Csaba és Bognár Rita operettjével fejeződött be a Bánházi Kápolna Búcsú.

További képek IDE KATTINTVA érhetők el. Fotó: Fülöp Község Önkormányzata.

A Kárpát-medence szellemi és tárgyi örökségét mutatták be a III. Magyar Értékek Napján, Budapesten, 19 magyar megye és 6 határon túli régió részvételével, a Szent István Bazilika előtti téren, 2017. szeptember 9-én.

A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége, valamint az NMI Művelődési Intézet szervezte ezt a monumentális, 600 fő részvételével zajló programot, amelynek részét képezte többek között a terményáldás is. Ezen Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is részt vett, aki a szokásoknak megfelelően Magyarország térképen a megyei értékkosarat is elhelyezte.

Hajdú-Bihar megyét a térség értékeit bemutató stand mellett a Gáborjáni Hagyományőrző Népzenei Együttes citerazenekara képviselte a mintegy 10 órán át tartó kulturális eseményen, valamint a Berettyóújfaluból érkező Bihari Népművészeti Egyesület. Utóbbi a kiállítók között egyedülálló módon egy igazi, a helyszínen összeállított, elöl nyitott, és „lábaitól” megszabadított górét állított fel a téren, amely nemcsak díszletként szolgált népi mesterségek bemutatásához és kipróbálásához, de bárki megpihenhetett árnyat adó belsejében egy kis időre.

A Hajdú-Bihar megyei látnivalókat és interaktív foglalkozásokat sokan látogatták meg. Kicsik és nagyok morzsoltak kukoricát, mérték a régi mérlegen a terméket vagy éppen rongybabát és labdát, csutkababát készítettek. Eközben a Hajdú-Bihar megyei standnál a furtai és a komádi hímzés csodálatos termékei mellett Radics-féle mézeskaláccsal, Hencidáról származó, csuhéból készült termékekkel, derecskei szűrrátétes lakástextilekkel és bihari szűrrel várták a vendégeket.

A köszöntő beszédek során Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár az évezredes magyar hagyományokat méltatta a Kárpát-medencében, amely otthonunk is egyben. Pesti Imre, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének elnöke pedig a magyar értékek védelmét emelte ki, amire szerinte Európának most nagy szüksége van.

Az eseménynek különös méltóságot adott, hogy délben a megyék egy-egy jellegzetes mezőgazdasági terményét ökumenikus szertartás keretében áldották és szentelték meg. Este pedig ünnepi szentmise, valamint azt követően, a Szent István Bazilikában a nap szellemiségéhez illeszkedő, ünnepélyes kórus- és orgonahangverseny várta az érdeklődőket a Magyar Rádió Gyermekkórusa és Virágh András Liszt Ferenc-díjas orgonaművész, Érdemes Művész közreműködésével.

A fotók rákattintva nagyíthatók. A képeket Majláth Orsolya és Szabó László (NMI) és Tóthné Bobonka Magdolna (HBMÖ) készítette. KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA érhető el.

A programokról ide kattintva bővebben olvashatnak: http://kozossegimuvelodes.hu/wp-content/uploads/2017/08/III_Magyar_Ertekek_Napja_08_31.pdf

A terület- és településfejlesztési operatív program keretből most újabb 2.3 milliárd forint támogatást nyert el tíz Hajdú-Bihar megyei település. A TOP programokon négy különböző területet érintő pályázati forrásból nyertek el támogatást az érintett önkormányzatok.

Közlekedésfejlesztésre Téglás mintegy 143.2 millió forintot támogatást kap. 

Épületenergetikai fejlesztésre Báránd 64.9 millió, Hajdúszoboszló 95.8 millió, míg Hajdúböszörmény 300 millió forintot nyert el.

Megújuló energiaforrások kiaknázására öt település jut forráshoz. Derecske 150 millió, Földes 269.2 millió, Kaba 309.3 millió, Balmazújváros 400 millió, Létavértes pedig 573 millió forint támogatáshoz jut. 

A IV. Tépei CAN-C és CAN-D Fogathajtó versenyt rendezték meg a hétvégén, amelyen a közönség megcsodálhatta milyen tökéletes összhangban viszi végbe gyakorlatait ember és ló. A látványos eseményen Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is részt vett, köszöntötte a megjelenteket.

A megyei közgyűlés elnöke szerint ember és ló közös munkája, sőt, barátsága, az állatszeretet és az idomítás megfelelő összhangja kell ahhoz, hogy ilyen kiváló produkciókat tudjanak bemutatni a fogathajtók és négylábú társaik. Ami előtt kalapot kell emelni, és megbecsülni őket.

Balogh András polgármester Tépe hagyományteremtő szerepét emelte ki köszöntőjében, hiszen a fogathajtó viadalról kijelenthető, hogy nemcsak a résztvevők létszámában növekszik (tavaly 42, idén 46 fogat érkezett a Hajdú-Bihar megyei településre), de színvonalában is elismerésre méltó.

A reggeli fogadás után a “C” és “D”  kategóriás fogatok versenye első, majd az ebédet követően második fordulója zajlott, délután pedig kihirdették a győzteseket, díjazottakat.

A fotókat Tépe Község Önkormányzata készítette.

Molnár Balázs Komádiban született néprajztudós emléktábláját 1 éve avatták fel. Ennek apropójából ünnepséget tartanak Komádiban 2017. szeptember 8-án 11.00 órától, a Polgármesteri Hivatal Házasságkötő termében.

Köszöntőt mond: Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke
Közreműködik: K. Nagy Zsófi fuvolán

A Széll-ház történetéről előadást tart Pataky Emőke, műemlékvédelmi szakmérnök

Házigazda: Tóth Ferenc, Komádi polgármestere