Hírek

A Tavaszi Színházi Esték 2016-os programsorozata részeként tekinthető meg Roland Topor: Albérlet az asztal alatt című vígjátéka két felvonásban.

Előadja az Éless-Szín társulata.

A Hortobágyi Nonprofit Kft. 2016-os fő rendezvényei között kiemelt helyet kap a Szent György-napi Kihajtási Ünnep.

Ennek során régi, hagyományos magyar haszonállatainkat is bemutatják, illetve egy ehhez kötődő tradicionális eseményt tekinthetnek meg az érdeklődők.

39. alkalommal nyitotta meg kapuit a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban az Utazás kiállítás. 2016. március 3-6. között Magyarország legnagyobb turisztikai seregszemléje várja a nagyközönséget és a szakma képviselőit. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat folytatva a 2015-ben elindított kezdeményezést, idén is a településekkel közösen mutatkozik be. Megyénk négy standdal, négy településsel – Hajdúhadházzal, Hajdúnánással, Hajdúböszörménnyel és Berettyóújfaluval – együtt jelent meg a kiállításon. Bulcsu László, a megyei önkormányzat alelnöke a kiállítás nyitónapján elmondta: „Hajdúhadház a tavalyi évben is kiállított a vásáron, és komoly eredményt értünk el a közös megjelenéssel. Hajdúnánás és Hajdúböszörmény szintén jelezték már 2015-ben, hogy szeretnének közösen bemutatkozni a megyei önkormányzattal. Berettyóújfalu is éppen most indít el egy olyan átfogó turisztikai koncepciót, amelyben a fejlesztési elképzeléseit megvalósíthatja. Így eldöntöttük, hogy az idei évben ez a négy település képviseli Hajdú-Bihar megyét a kiállításon az önkormányzat szervezésében. A vásár után értékeljük majd a befektetett munkát, és ha arra az eredményre jutunk, hogy koncepcióink, eredményeink beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, elképzelhető, hogy jövőre egy szélesebb körrel, egy még erőteljesebb Hajdú-Bihar megyei turisztikai megjelenést fogunk prezentálni. Célunk az, hogy minél többen megismerjék a megyénket, minél többen vegyenek részt a programjainkon. Ebben segít a megyei önkormányzat új kiadványa, amely tartalmazza az idei év legfontosabb megyei eseményeit, rendezvényeit, amelyekre mindenkit várunk sok szeretettel”. További fotók az eseményről a HBMÖ Facebook oldalán tekinthetők meg.

Az Utazás kiállításon bemutatkozó megyei települések egyébként a helyi értékeikkel, termékeikkel érkeztek a vásárra, így a látogatók nemcsak megismerhetik, de meg is kóstolhatják többek a Hadháztáji termékeket, a Nánási Portékákat, sőt a legfinomabb Berettyóújfalui mézet is.

Az idei Utazás kiállítás, akárcsak a korábbi években, most is több száz kiállítóval, kedvezményes utazási ajánlatokkal, látványos programokkal várja a látogatókat. Színesíti az idei rendezvényt a Karaván Szalon, a Teszt&Go és a Bringaexpo is. 2016-ban összesen 28 ország 350 kiállítója mutatkozik be, az esemény belföldi díszvendége Budapest, kulturális díszvendége Brazília, míg külföldi szakmai díszvendége Kína. Brazília megjelenése a 2016. évi karneválhoz és az olimpiához kapcsolódik.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

„Helyi termék éve” címmel szakmai fórumot tartottak Berettyóújfaluban. A kistermelői élelmiszer-termelés, valamint az előállítás és az értékesítés feltételei mellett hasznos adózási ismeretekről esett szó. A termékek jelöléséről és védelméről és a piacnyitás feltételeiről is tartottak előadást 2016. március 2-án a meghívottak számára, amit egy konstruktív kerekasztal beszélgetés zárt, ahol sok gyakorlati kérdésre kaptak választ az érdeklődők. Az összes fotót, amelyek az eseményen készültek a HBMÖ Facebook oldalán tekinthetik meg.

Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke köszöntőjében utalt a február eleji ünnepélyes alkalomra, amikor Derecskén vásárszövetség alakítására írt alá szándéknyilatkozatot 10 határon inneni és 5 határon túli, érmelléki település, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat. Az a szövetség a helyi termékek megvédésére, az akár hálózatban történő értékesíthetőségükre alakult. A Derecskén hagyományosnak számító disznótoros találkozó egészült ki egy megyei vásárral, ami sikeres rendezvény volt, hiszen a korábban tapasztalt látogatószám növekedésével járt. A tervek szerint – tájékoztatta a jelenlévőket Bulcsu László – áprilisban Biharkeresztesen, májusban Komádiban is hasonló vásárral várják az érdeklődőket, amely eseményeken a termelők és gazdák szintén a helyi termékeket és a vásárszövetségben lévő települések termékeit vonultatják majd fel fel. Az év folyamán pedig ez a trend folytatódik, tehát 2016-ban a vásárszövetségbe tartozó települések több tagja is vásárokat fog rendezni, az alap okiratban rögzített feltételek mellett, őrizve a hagyományokat, kizárólag helyi értékeket a standokra téve. Bulcsu László szerint a fő cél az lehet, hogy ne csak megtermeljék a településeken a hagyományos helyi termékeket, hanem akár ott, akár szélesebb körben is tudják azokat értékesíteni.

A március 2-i előadásnak otthont adó Berettyóújfalu polgármestere, Muraközi István azt hangsúlyozta ki, hogy a helyi termékek jó lenne, ha helyben hasznosulnának, ami nyilvánvaló igény minden helyi termék gazdájától. Emellett az úgynevezett jó gyakorlatokat át kell adni egymásnak, illetve tudni kell tanulni másoktól.

Németh Jánosné, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) élelmiszerbiztonsági felügyelője a kistermelők oldaláról szemlélve tartott hasznos tájékoztatót a piacon való árusítástól kezdve az otthon történő termék árulásig, kitérve azokra a szabályokra, amelyekre fokozottan figyelni kell.

A Földművelésügyi Minisztérium, Élelmiszer-feldolgozási Főosztály minőségpolitikai szakreferense, Dömölki Marianna a termékmegjelölés kötelező elemeire hívta fel a figyelmet, kitérve a kivételt képező lehetőségekre (például kistermelői és kézműves termékeken nem kell a tápértéket megjelölni). A szakreferens előadása tartalmazta a napjainkban sokakat érdeklő allergén anyagok és összetevők megjelölését is, illetve beszélt a Magyar Élelmiszerkönyvről, amelyet kötelező jelleggel javasolt a helyi termékeket előállítóknak, árusítóknak.

Kontur Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium, Agrárfejlesztési Főosztály vidék- és térségfejlesztési szakreferense a piacnyitási lehetőségekről, az üzemeltetésnél fellépő esetleges problémákról, fontos tudnivalókról tartott előadást.

A Földművelésügyi Minisztérium, Eredetvédelmi Főosztály vezetője, Pallóné dr. Kisérdi Imola a Hagyományok-Ízek-Régiók védjegyprogramról beszélt, ami a hagyományos termékek piacra jutását segíti elő.

A kerekasztal beszélgetés során többek között felvetődött az őstermelők adózási szabályaival vagy éppen a saját területen folytatott erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdés is.

AGE+, A „közigazgatás európaivá válása” platform az e-tanulásért és a támogatások elősegítéséért/Disszeminációs konferencia – Debrecen, 2016. március 8.

A programról és a konferencia témájáról részleteket itt olvashat.

Az AGE+ program az önkormányzatok európaivá válását célozza meg, illetve az e-tanulást segíti. A fő cél pedig az Európai Unión belül növekvő versenyre való felkészülés egy egyre inkább globalizálódó környezetben.

Egy korábbi program, a Lifelong Learning eredményeit veszi alapul az AGE+ projekt, melynek keretében 3 modul került kidolgozásra interkulturális kompetenciák, projektmenedzsment és kommunikáció témakörében – ami három igen fontos tényező a nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése szempontjából.

Mivel napjainkban az önkormányzatok szerepe fontos Európában, arra is nagy figyelmet kell fordítani, hogy a helyi szintű együttműködés elengedhetetlen a pénzügyi krízisen történő felülemelkedésen. A projekt a helyi szinten megalkotott nemzetközi stratégiák kulcs elemeinek megvalósításával foglalkozik – a közalkalmazottak képzésével – melynek keretében a közigazgatás nemzetköziesedését szolgáló képesség- és tudásfejlesztő képzési modulokra fókuszál.

AGE+, A „közigazgatás európaivá válása” platform az e-tanulásért és a támogatások elősegítéséért/Disszeminációs konferencia – Debrecen, 2016. március 8.

Helyszín: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat – Árpád terem (4024 Debrecen, Piac utca 54, 2. emelet)

A program 9.00 órakor helyszíni regisztrációval kezdődik, majd 9.30-tól köszöntőt mond Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés Elnöke és Anja Reutter, projekt koordinator (vezető partner, Landeshauptstadt Magdeburg).

Az AGE+ projekt bemutatása 9.45 és 11.00 óra, illetve rövid szünetet követően 11.20 és 12.45 óra között történik az előadók által.

A projekt általános bemutatása és az elért eredmények ismertetése, a kommunikációs tevékenységek, valamint az önkormányzat nemzetközi tevékenységének bemutatása mellett igen érdekesnek ígérkezik az a téma, amelyik az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat szerepét ismerteti az AGE+ projektben.

A disszeminációs konferencián az eddigi eredmények megvitatásával szeretnék elérni, hogy a résztvevők hasznos információkkal gazdagodjanak.

Előzetes regisztrációs lap IDE kattintva tölthető le!

Az alábbi meghívóra kattintva nagyobb változat érhető el.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 2016. elején kereste meg Hajdúsámson Város Önkormányzatát azzal a céllal, hogy ott mentési pontot kívánnak létrehozni. A gyors kivitelezésnek köszönhetően ezt 2016. március 1-én át is adták a településen. A kiemelten balesetveszélyes 471-es főút, valamint Hajdúsámson vonzáskörzete jóval gyorsabban mentős segítséget kaphat, mint eddig.

Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere kiemelte, hogy a lakosságnak, valamint a környező települések lakosainak is biztonságot fog adni ez a mentési pont, hiszen jelentősen rövidül a mentő kiérkezései a segítségnyújtás helyszínére. A polgármester elmondta, hogy szinte naponta kell esetkocsi szintű ellátás ezen az irányvonalon, így már esedékes volt egy mentési pont kialakítása, az pedig nem is volt kérdés, hogy Hajdúsámson elfogadja ezt a felkérést. Elindult tehát egy folyamat, amiből idővel egy 24 órás mentőállomás kialakítása lehet a végcél. További képek a HBMÖ Facebook oldalán tekinthető meg.

Dr. Pápai György, az OMSZ Észak-alföldi Régiójának igazgatója arról adott tájékoztatást, hogy a hajdúsámsoni mentési pont éppen ideális helyen van, mivel egy debreceni indulóponthoz képest innen hamarabb odaér a mentő a környékbeli helyszínekre. Ezzel az európai uniós 15 perces szabványnak is meg tudnak felelni ezután. Korábban ugyanis a kiérkezési idő Debrecenből Nyíradonyba akár 30 perc is lehetett, Hajdúhadházra pedig 20 perc, ami az új mentési pont üzembe helyezésével gyakorlatilag felére csökken. A regionális igazgató elmondta azt is, hogy Hajdú-Bihar megyében a legmodernebb mentési pontnak számít már most is a hajdúsámsoni, a segítségnyújtásban résztvevő autók felszereltségét tekintve.

Március 1-től az év minden napján 7.00-19.00 óra között a mentőszolgálat egy mentőorvosi kocsit biztosít Hajdúsámson területére. A személygépkocsi a segítségnyújtás helyszínére mentőorvossal vagy mentőtiszttel érkezik ki, a sofőr pedig  mentőápolói vizsgával rendelkezik. Az autó felszereltsége – a helyhiány miatt a hordágy kivételével – egy rohamkocsiéval megegyező, az életmentő gyógyszerek és műszerek azonban nem hiányoznak. Ugyanakkor ez a szolgáltatás minden nap kiegészül egy olyan mentőautóval, amelyet az OMSZ biztosít, és ebben hordágy is van. Amikor egy baleset helyszínére kiérkezik a két jármű, ott a mentőtiszt feladata lesz eldönteni, hogy ezt követően a beteget kórházba viszik vagy nem szükséges. Amennyiben be kell vinni a sérültet, akkor még azt is eldönti a mentőtiszt, hogy az ő jelenlétére továbbra is szükség van-e a szállítást végző járműben. Amennyiben nem, akkor az egyik jármű – és a mentőorvos – gyakorlatilag felszabadul és akár azonnal egy másik helyszínre siethet. Ezáltal sokkal hatékonyabban tudják beosztani a két jármű és a velük járó személyzet segítségnyújtási kapacitását.

Az OMSZ vállalja a gépkocsik üzemeltetését (üzemanyag, vizsgáztatás, biztosítás, gépjárműadó), a gépkocsik személyzetének minden költségét (bér, járulék, étkeztetés), a mentési pont gyógyszer és kötszer ellátását, a Hajdúsámsoni Önkormányzat vállalja az OMSZ által használt épületrész üzemeltetésének költségeit, a szükséges berendezéseket, valamint egy navigációs rendszer telepítését a mentő orvosi kocsiba.

Az ünnepélyes átadó ünnepségen a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat képviseletében Tasi Sándor alelnök vett részt.

A megyei települések képviselőinek és energetikai szakembereknek tartott kerekasztal megbeszéléssel egybekötött információs napot a Debreceni Egyetem 100%-os tulajdonában lévő LENERG Energia Ügynökség Nonprofit Kft. A fővédnök Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke volt, aki előadást tartott a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) aktuális kérdéseiről a 2016. február 25-ei eseményen. A megyei önkormányzat és a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség szervezte a programot. További fotók az eseményről a HBMÖ Facebook oldalánbook oldalán találhatók.

A megyei elnök összefoglalásként elmondta, hogy „a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára fontos az indikátoroknak, vagyis a teljesítménymutatóknak való megfelelés, hiszen nem elég a forrásokat lehívni, a hozzájuk kapcsolódó beruházásokat meg kell valósítani. A mai megbeszélésünk, amelyre energetikai szakemberek mellett a megye települési önkormányzatainak képviselői is meghívást kaptak, azt a célt szolgálta, hogyan lehet a legoptimálisabban felkészülni az egyes beruházásokra. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Fejlesztési Ügynöksége és a LENERG olyan megállapodást kötött, amely során a legfelkészültebb szakemberek tudják a megyei települések számára elkészíteni a felhívásokat. Az energetika éppen az a fejlesztési terület, ahol ezek még nincsenek meg, ráadásul az egyik legnagyobb odafigyelést igényli, mivel itt borzasztóan nehéz az indikátorszámokat teljesíteni. Ezért lényeges, hogy már a pályázat meghirdetése előtt, a közbeszerzési eljárás és a megvalósítás során legyen egy olyan mérnökszervezet, amely biztosítja azt, hogy amit a pályázók vállalnak, azt a végén is tudják teljesíteni.”

Az indikátorok által azt lehet lemérni, hogy egy beruházás milyen mértékben volt eredményes. Előzetesen kell megadnia ezeket az értékeket a beruházónak, amit utána ellenőriznek, hogy ténylegesen megvalósult-e vagy sem.

A Hajdú Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség vidékfejlesztési osztályvezetője, Kovács Melinda a TOP-os pályázatok energetikai vonatkozásáról tartott előadást, amely során felhívta a figyelmet arra, hogy a vidékfejlesztési programokban is nagy szerepet kap az energetika. Egyes pályázatok kifejezetten az energetikai hatékonyság javítását célozzák meg, másoknál csak a teljes pályázat egy részét képezi ez – de a legtöbb valamilyen szinten tartalmazza az energetikát. Több célterületről és a beadási határidőkről is szó esett, valamint arról, kik pályázhatnak: települési önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, önkormányzati társulások, nonprofit szervezetek vagy egyházi jogi személyek. Egyik jelentős célterületként megjelölték, hogy állami vagy nem önkormányzati épületeknek az energetikai korszerűsítésére van lehetőség. Emellett egy másik célterületet képez a megújuló energia hasznosítását célzó berendezések kiépítése is. Kovács Melinda a jelenlévőkkel megismertette a további célterületeket is, amelyek során például nem csak az energetika fejlesztésére, de az ahhoz tartozó infrastruktúra korszerűsítésére is van lehetőség a pályázaton belül. Ezeken felül külön kezeli a pályázat az ezer főnél kisebb lélekszámú településeket, amelyeknek önálló közösségi tér létrehozását is bele kell venni a pályázatban (vagy egy meglévőt fejlesztenek).

Az ESCO (innovatív pénzügyi konstrukció) finanszírozásról, illetve a 2020-ban várhatóan megszűnő vagy jelentős mértékben csökkenő vissza nem térítendő uniós támogatások helyét átvevő visszatérítendő támogatások adta lehetőségekről beszélt elsősorban Vámosi Gábor igazgató, a LENERG energiaügynökség vezetője. Előadásában hangsúlyozta, hogy olyan támogatásokról van szó, amelyek bár visszatérítendők, ám modern energetikai eljárások alkalmazásával elért energiamegtakarítás során jelentős részben finanszírozhatóak. A LENERG és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat együttműködése azért is lényeges, mert a cég az önkormányzat fejlesztési ügynöksége által beadandó energetikai pályázatokat előkészíti, sőt, előfinanszírozza, ami egy önkormányzat életében fontos. Az ESCO finanszírozás előnye, hogy a megrendelő önerő nélkül az energiahatékony rendszer és a hozzáértő üzemeltetés megtakarításaiból fizeti az ESCO vállalatot – jelen esetben a LENERGET.

Vámosi Gábor példákat is hozott minderre vonatkozóan, de teljesen kézzelfogható konkrétumokkal Bodó Béla energetikus, gépészmérnök szolgált. A szakember egy általános iskola, egy idősek otthona, egy polgármesteri hivatal és egy könyvtár fogyasztási adatait szedte táblázatba. Ezeken keresztül lehetett megnézni, hogy az energetikai fejlesztések milyen megtakarításokkal járhatnak, valamint milyen üzemeltetési költségekkel számolhatnak esetükben.

Ami pedig az Európai Unió kedvező támogatásait illeti, konkrétan egyről részletesen is szó esett. Szabó Valéria, a LENERG nemzetközi projektmenedzsere az ELENA (Európai Helyi Energia Támogatás) bemutatásával segített a megjelenteknek abban, hogy azt ezt követő kerekasztal beszélgetés előtt még lényeges információkkal gazdagodjanak.

A már kilencedik alkalommal megrendezendő Magyar-Román Lakodalmas és Vőfélytalálkozó programja:

10.00-12.00: gyülekező
12.00: vőlegény búcsúztató
16.00: helyi és határon túli vendégcsoportok szereplése
21.00: vacsora

Egy kis plusz érdekesség ide kattintva olvasható a programról.

A Szín-tér Tehetségkutató Verseny 2016-ban hatodik alkalommal kerül megrendezésre.

A Csapókerti Közösségi Házban május 13-án, egész napos rendezvény keretében mutathatja meg tudását várhatóan több száz állami gondozott gyermek a Ki-Mit-Tud jellegű vetélkedő során.

Verseny kategóriák: – próza, – ének, – tánc, – színdarab.

A program célcsoportja: Hajdú-Bihar megyei lakásotthonokban élő fiatalok (6-19 évesek) és gondozásból kikerült utógondozottak (19 éves kortól), valamint sajátos nevelési igényű fiatalok.

További információ a Bihari Állami Gondozottak Egyesülete (BAGE) honlapján olvasható, illetve emailben kérhető: buzas.lajos@bage.hu vagy szinter@bage.hu.

Szendiné dr. Orvos Erzsébet, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár vezetője tartott előadást a 2016. február 19-i ebesi közgyűlésen, amelyet a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat tartott. Az előadás – immár hagyományosan – az adott hónap (itt most február) nevezetes történelmi megyei eseményeit ölelte fel mintegy negyed órában. A prezentáció videóját a HBMÖ Facebook oldalán tekinthetik meg.

A közgyűlés szocialista képviselője, Bódi Judit is támogatta (akárcsak minden más képviselő) a javaslatot, ám arról érdeklődött, hogy amennyiben nem végleges létszámú a jelenleg tizenhat önkormányzat által alakuló Vásárszövetség, kapnak-e tájékoztatást a többiek, akik esetleg szintén csatlakozni akarnak – mint Pajna Zoltán válaszában elmondta, természetesen nem a bezárkózás, hanem a nyitás a szövetség célja.

A kicsivel több mint 4 ezer lakost számláló Ebes bemutatkozása ezzel nem ért véget, hiszen ezt követően a képviselők meglátogattak több nevezetességet is, egyebek mellett a római katolikus Szent Lőrinc templomot és a református templomot. A 170 millió forint önerőből, külső támogatás igénybevétele nélkül felújított polgármesteri hivatal vagy éppen az Arany János Magyar-Angol Két Tanítási nyelvű Általános és Alapfokú Művészeti Iskola is dísze Ebesnek. Utóbbi nyáron kapott modernebb energiaforrásokat napelemek formájában.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2016. február 19-én (péntek) 10.00 órakor tartja következő közgyűlését. A képviselők ezúttal Ebes Község Polgármesteri Hivatala Tanácstermében (Ebes, Széchenyi tér 1.) üléseznek.

NAPIRENDI JAVASLAT

1. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2015. évi költségvetési rendeletének módosítása 
2. A Sportösztöndíj adományozásáról szóló szabályzat elfogadása
3. Az ÉARFÜ által kezelt hazai decentralizált forrásokra kötött támogatási szerződés módosítása
4. Pályázat benyújtása a TOP-5.1.1-15 kódszámú „Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések” tárgyú felhívásra 
5. Vásárszövetség létrehozására irányuló együttműködési szándéknyilatkozat jóváhagyása
6. Tájékoztató az Interreg V-A Románia-Magyarország 2014-2020 Program végrehajtásának alakulásáról
7. Tájékoztató a „Területi önkormányzatok nemzetközi összefogása a Tisza vízgyűjtőjén” tárgyú együttműködési megállapodás tervezetéről 
8. Tájékoztató az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. működését érintő kérdésekről

Az év sportolóit és edzőit, valamint csapatát választották meg a Hajdú-bihari Napló játékában, amely során az interneten lehetett szavazni a legnépszerűbbekre, valamint a sport rovat munkatársai szakmai szempontok alapján döntöttek a szerintük legjobbakról.

A debreceni Centrum Hotelben megrendezett ünnepségen a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Tasi Sándor alelnök, Debrecen Megyei Jogú Város részéről pedig Barcsa Lajos alpolgármester adott át díjakat. Mellettük az elismerés megálmodója, a Hajdú-bihari Napló képviseletében Fodor István a Naplót kiadó Russmedia Kft. ügyvezető igazgatója és Ratalics László az újság főszerkesztő-helyettese adta át a díjakat Boros Norberttel, a sport rovat vezetőjével.  A fotógaléria a HBMÖ Facebook oldalán tekinthető meg.

Tasi Sándor köszöntőjében Ernest Hemingway-től idézett, aki szerint a sport becsületességre vagy az emelt fővel történő veszítésre tanít meg bennünket. A lemondásról szólva megemlítette azokat a nehéz időszakokat, amelyek egy-egy versenyig telnek, mérhetetlen sok edzésen keresztül. A végén a sportolók díja maga az elért eredmény, az elismerés. Tasi Sándor a példaképek fontosságáról is beszélt, hiszen a díjátadáson jelenlévő kiemelkedő tehetségű sportolók mind azok a jövő tehetségei vagy akár csak egy hétköznapi, sportolni vágyó számára. “Hajdú-Bihar megye – önöknek köszönhetően – szerencsére bővelkedik példaképekben” – jelentett ki a megyei önkormányzat alelnöke, aki arra is kitért, hogy a megyei önkormányzat hosszú ideje támogatja a jó tanuló, jó sportoló fiatalokat, akikre büszkék vagyunk mindannyian.

Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere szintén a világszintű megyei sportolókat méltatta, és utalt rá, hogy sportösztöndíjat indít el a város a közeljövőben, amelyen keresztül az arra érdemeseket támogatják majd. Barcsa Lajos feltette a költői kérdést is, miszerint “Miért támogatjuk a versenysportot?”. Válaszában az alpolgármester a versenysport példalép teremtő hatására utalt, ami mindenkire ösztönzőleg hat, ezért túlmutat saját eredményein, hiszen pozitívan formálja a hétköznapi emberek életét is.

Minden kategóriában tíz-tíz jelölt volt, akik közül az alábbi versenyzők győztek 2016-ban:

Az év felnőtt sportolója: Nagy Levente (Cutler Team, testépítés)

Az év felnőtt női sportolója: Hegyi Dóra (Flex-HD SE, aerobik) és Senánszky Petra (Debreceni Búvárklub, uszonyos úszás)

Az év utánpótlás férfi sportolója: Orosz Viktor (Letizia SC, íjász)

Az év női utánpótlás sportolója: Szőllősi Panna (Flex-HD, aerobik)

Az év csapata: DHK (jégkorong)

Az év edzője: Kókai Dávid (Debreceni Búvárklub, uszonyos úszás)

Az év legnépszerűbb felnőtt férfi sportolója: Mónus József (tradicionális távlövő íjász)

Az év legnépszerűbb felnőtt női sportolója: Hegyi Dóra (aerobik)

Az év legnépszerűbb utánpótlás férfi sportolója: Bokross Zsolt (kick-box)

Az év legnépszerűbb utánpótlás női sportolója: Dobos Dorottya

Az év legnépszerűbb csapata: Flex-HD csoport (aerobik)

Az év legnépszerűbb edzője: Ignéczi László (kick-box)

A pénzügyi kérdéseket megvitatták a képviselők, majd a kérdéses részleteket tisztázva egységes álláspontra jutottak, aminek eredményeképpen határozat született arról, hogy a Bernáth Bálint elnök vezette Hajdú-Bihar Megyei Cigány Területi Nemzetiségi Önkormányzat 2016. évi költségvetésében átcsoportosítsák a keretösszeget, így téve hatékonyabbá a rendelkezésükre álló pénzforrás felhasználását.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzattal való együttműködésre is igennel szavaztak a cigány területi nemzetiségi képviselők, amit szokás szerint minden esztendőben újra tárgyalnak az év elején.

A nemzetiségi közgyűlésen felvetettek olyan, a cigányság még egységesebbé tételét szolgáló programjavaslatokat is, amelyekre viszont nem a saját költségvetésükből jutna, hanem pályázatok útján hívnának le pénzt. 

A Hajdú-Bihar Megyei Román Területi Nemzetiségi Önkormányzat Közgyűlésén a 2016. évi költségvetés mellett a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzattal minden évben megújított együttműködési megállapodást is elfogadták. Ezek mellett három pályázat sorsáról döntöttek.

Hajdúsámson Város Önkormányzatának dolgozói részére a Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete Tolerancia napot tartott 2016. február 4-én azzal a céllal, hogy a hivatali dolgozók is betekintést nyerhessenek a fogyatékkal élők világába.

Félszázan vettek részt a rendezvényen, akik kipróbálhatták, milyen kerekesszékben közlekedni vagy hogyan éli meg mindennapjait egy látásában korlátozott. Kötél Mária – az egyesület tagja – praktikus tanácsokkal látta el a jelenlévőket, hogy a hivatal dolgozói megtudják miként tudnak egy sérült embertársuknak segítséget nyújtani.

A Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete 1980 óta működik, céljuk a közösségteremtés. Éppen ezért igyekeznek minél szélesebb körben továbbadni tapasztalataikat. Nem csak a helyi sérült, illetve egészséges emberekkel tartják a kapcsolatot, hanem más településeken élőket is meghívnak rendezvényeikre. Az általuk szervezett rendezvényekkel , süteményfesztivállal, táborokkal, kirándulásokkal, előadások szervezésével, sőt még jogi szabályokkal kapcsolatos tájékoztatóval is informálják az érintett személyeket.

„ Az a legfontosabb, hogy egyenrangú félként fogadjanak el minket. A megjelenteket pedig arra kérjük, hogy ne szánakozzanak a fogyatékkal élő dolgozón” – hangzott el Kötél Máriától.

Hajdúsámson városvezetése egyébként fontosnak tartja azt, hogy a fogyatékkal élők közlekedését segítse, ezért a város  középületei akadálymentesítését már megvalósította.

Félévzáró összevont elemző értekezletet tartottak a debreceni Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskolában, amelyen több száz tanár, intézményvezető vett részt. A 2015. július 1-én megalakult (DSZC) Debreceni Szakképzési Centrum (tizenkét, korábban a KLIK-hez tartozó iskola fenntartói joga került át ide) főigazgatója, Tirpák Zsolt az első félév tapasztalatairól, a közelmúlt eredményeiről és a jövő legfontosabb feladatairól tartott beszámolót. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat is kiemelten foglalkozik a magyarországi szakképzések népszerűsítésével. Az önkormányzat elnöke, Pajna Zoltán köszöntőt mondott a 2016. február 9-i eseményen. (További fotók a HBMÖ Facebook oldalán tekinthetők meg.)

Beszédében a megyei elnök kiemelte, hogy a szakképzésben résztvevő iskolák tanárai, oktatói Magyarország és az Európai Unió fejlődésének legfőbb letéteményesei, hiszen az ő egyéni és együttműködésen alapuló erőfeszítéseik nélkül nem jöhetne létre ismét egy jól működő, a szakmai képzést előtérbe helyező oktatási rendszer. Pajna Zoltán beszélt arról is, hogy az utóbbi időszakban közvetlenül a magyar oktatásba mintegy 90 milliárd forint áramlott, egyúttal reméli, hogy stabil, hosszútávon működő rendszer jön létre a szakképzési központok működése által. Pajna Zoltán szerint a potenciális befektetők egy térség adottságai között nem csak az ott lévő infrastruktúrát, a közúthálózatot vagy éppen a repülőtér közelségét veszik szemügyre, hanem elsősorban azt, hogy milyen a munkaerő kínálat a térségben. Márpedig jól képzett, motivált munkaerő nélkül nehezen hozhatók a megyénkbe újabb vállalkozások. A megfelelő, a társadalom által is kellően elismert szakképzés fontossága tehát létfontosságú Hajdú-Bihar megye továbbfejlődésében is. Emellett értékelhető tudást kell adnia egy szakképzésnek – tette hozzá Pajna Zoltán –, nem csak pecsétes papírt, ami nagy teher a tanárok, oktatók vállán, hiszen a napjainkban meglehetősen alul értékelt szakképzés újbóli népszerűvé tétele is a feladatuk.

Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere kihangsúlyozta, a városvezetés számára fontos a szakképzések fellendítése, mivel a közeli terveik között szerepel, hogy olyan vállalkozásokat hozzanak ide, amelyek nagy létszámú, szakképzett munkaerőt igényelnek. 

Barcsa Lajos, a Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a képzés önmagában véve, hermetikus közegben nem sokat ér, a vállalatokkal, vállalkozásokkal együttműködve, a gyakorlati képzéssel kiegészítve lehet versenyképes tudást adni a diákoknak. Ez azzal jár együtt, hogy a vállalatok elvárásai szerint képzik a diákokat, hogy azok már potenciális munkavállalókká válva kerüljenek ki az iskolapadból. Palotás József a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat főigazgató-helyettese azt emelte ki, hogy a magyarországi 44 szakképzési centrum mind önálló gazdálkodással bír, ám eltérő nagyságúak: a debreceni az egyik legnagyobb, sok ezer diák tartozik ide.

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Iparkamara elnöke arra figyelmeztetett, hogy a legnagyobb aktualitással az bír, hogy az elérhető EU-forrásokat jól osszák el és használják fel, hiszen 2020 után várhatóan jelentősen csökkenni fognak a keretösszegek, vagy teljesen megszűnnek. Vagyis addig olyan módon kell fejleszteni Magyarországon – például az oktatást is –, hogy a 2020 utáni időszak remélt – egyéb, főleg saját forrásokból finanszírozott – fejlesztéseit megalapozzuk. Az iparkamara vezetője megemlítette azt is, hogy jelenleg még elég nagy a szakadék Magyarország és Európa azon része között, ahol nálunk sokkal versenyképesebb módon képezik ki a jövő szakembereit. Kedvezőtlen a korfa hazánkban, emellett elég sokan külföldön kamatoztatják itthon megszerzett tudásukat, így fokozottan fontos, hogy mielőbb a leghatékonyabb módon változtassuk meg a magyar szakképzést, amelynek nagyszámú, jól képzett szakembert kellene a munkaerőpiacra juttatnia. A másik nagy gondnak azt a társadalmi problémát nevezte Miklóssy Ferenc, hogy a társadalom megítélése is elég hátrányos a szakképzésekre nézve, ami egyeseknél szégyenkezést vált ki, holott lehet, hogy tudásuk jelentős az adott szakmában. Miklóssy Ferenc szerint anyagilag és a társadalmi megítélést illetően is jobban meg kell becsülni a szakmunkát, valamint, ha a jelenleg mintegy 400 ezer közfoglalkoztatásban résztvevő nagyjából felét vissza tudnák áramoltatni a piaci szférába, az is sokat lendítene a magyarországi szakképzettség helyzetén, ráadásul a munkavállalók is motiváltabbak lennének ezáltal. Végezetül Miklóssy Ferenc kitért az államigazgatásban dolgozó nagy létszámú munkavállalóra is: szerinte elég magas az itt dolgozók aránya (az összes munkavállaló 19%-a), ami a legtöbb európai ország hasonló adatait jelentősen túlszárnyalja. Az iparkamara vezetője úgy véli, innen is lehetne átáramoltatni egy jelentősebb dolgozótömeget más területekre, amiben fontos szerep juthat majd a felnőttképzéseknek, szakképzéseknek is.

A félévzáró értékelés számszerű adataival Tirpák Zsolt, a Debreceni Szakképzési Centrum vezetője szolgált. Ő is nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy a társadalommal megértessék a szakképzés fontosságát és elfogadtassák az ilyen irányú kompetenciákat: „ez a mi missziónk” – tette hozzá. Tirpák Zsolt büszkeséggel beszélt arról, hogy az elmúlt fél évben nem volt jelentős mozgás az ott dolgozók között abban a tizenkét intézményben, amely a DSZC-hez tartozik, emellett nincs semmiféle köztartozásuk, a havonta esedékes juttatásokat az itt dolgozók időben megkapták. Általában véve a kifelé történő kommunikáció fontosságára is felhívta a figyelmet Tirpák Zsolt, hiszen szerinte minél szélesebb rétegekkel meg kell ismertetni a szakképzési rendszer reformját, az abban rejlő lehetőségeket (például a második szakma ingyenes megszerzésének opcióját), ezért a médiában való fokozott jelenlétet kívánatosnak tartotta. Tirpák Zsolt beszélt a gimnáziumi képzés „elengedéséről is”. Mint mondta, nemrég még ő is amellett érvelt, hogy ahol lehet, a szakközépiskolában tartsák meg a gimnáziumi oktatás lehetőségét is, ám mostanra arra a következtetésre jutott, hogy a gimnáziumi és a szakképző oktatás nehezen fér meg egymás mellett – pontosabban hatékonyabb, ha különválasztják. Ezzel együtt a DSZC főigazgatója reméli, hogy mind a bukások, mind a diákok lemorzsolódása jelentősen javul a jövőben, miközben már most is az ország legjobban teljesítő centrumai között van a debreceni.

A 2016. február 3-6. között a debreceni Oláh Gábor utcai Sportcsarnokban megrendezett 60. Bocskai István Nemzetközi Ökölvívó Emlékversenyen négy megyei bokszoló indult, akik közül a hajdúsámsoni Varga Miklós 60 kg-ban második, a DVSC-s Nagy Bence 91 kb-ban harmadik helyet ért el. A rendkívüli erősségű mezőnyben Nagy Britannia végzett a nemzetek rangsorának élén, míg Magyarország második lett 3 arany, 1 ezüst, 3 bronz éremmel.

A négy napos versenysorozat megnyitóján, illetve a viadal későbbi szakaszában is jelen volt Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, a Magyar Ökölvívó Szakszövetség alelnöke, aki a szombati záró napon a 60 kilogrammos kategória dobogósainak díjakat adott át. Több fotó a HBMÖ Facebook oldalán érhető el.

A végig szép számú nézősereg előtt zajló, az Európa-bajnokság után – a szakemberek szerint – legmagasabb színvonalúnak tartott Bocskai az elmúlt esztendőkhöz képest kimagasló mezőnyt vonultatott fel: Brazíliától Kazahsztánig és Svédországtól Marokkóig érkeztek Debrecenbe az amatőr ökölvívók – köztük világbajnokokkal, olimpiai érmesekkel, biztos riói résztvevőkkel.

A magyar csapatnak éppen ezért nem volt könnyű dolga, ám végül a 64 (Nyéki Georgián, Győr), a 69 (Bacskai Balázs, Vasas), valamint a 91 (Sávoly Gergő, MTK) kilogrammosok küzdelmét hazai versenyző nyerte meg. A Hajdú-Bihar megyei öklözők közül Siroki János (HISE) és Kovács Dávid (DVSC) egyaránt az 56 kilogrammosok között indult, és még az is közös bennük, hogy egyaránt a felnőtt nemzetközi mezőny újoncainak számítanak. A két, szép reményű fiatal bunyós kitett magáért, ám ez ebben a nívós társaságban egyelőre csak a tisztes helytállásra volt elég – igaz, komoly erőfeszítésre késztették jordániai, illetve szlovák ellenfelüket. A számukra elsősorban a tapasztalatszerzés volt a fő cél.

A debreceni, fiatal, 22 éves Nagy Bence ugyanakkor eljutott a legjobb négy közé, ami érmet ért. Az elődöntőben aztán egy holland bokszoló állta útját, kemény csatájuk után szoros végeredmény született, de a németalföldi sportolót hozták ki győztesként. Bence évekig Rácsai András és Zöld Ferenc irányításával dolgozott, ám egy éve Hutai László edzi őt a DVSC-nél.

A hajdúsámsoniak kétszeres Európa-bajnoki bronzérmese, kétszeres olimpikonja, Varga Miklós a tavalyi bajnoki cím után idén is a döntőig menetelt, ám ott legyőzte őt egy grúz bokszoló, akitől megosztott pontozással kapott ki. Az egész tornán, valamint a szoros csatát hozó döntőben is a számára kevésbé ismert harcmodorral találkozott Varga, akinek ehhez alkalmazkodnia kell a jövőben. Máté Attila edző tanítványa számára ugyanis 2016 legfontosabb feladata kijutni a riói nyári olimpiára. Erre még van esélye, ám ehhez tavasszal kiemelkedően kell teljesítenie a nemzetközi kvalifikációs tornán, illetve előtte az első alkalommal megrendezendő I. Széchenyi Ökölvívó Emlékversenyen, ami a hazai legjobbak között rangsorol majd súlycsoportonként. Ha minden akadályt sikerrel vesz a HISE klasszisa, akkor Hajdú-Bihar megye biztosan magáénak tudhat egy riói olimpikont az ökölvívók mezőnyében.

A Hajdú-Bihar Megyei Vásár programsorozat részeként – Derecske után második alkalommal – Biharkeresztesen rendezik 2016. április 16-án a következő megyei vásárt (a Bihar-Bihor Expo keretén belül).

A kiállításon hagyományosan a mezőgazdaságban, iparban, kereskedelemben és a szolgáltatásban érdekelt cégek, vállalkozások mellett kézművesek, civil szervezetek mutatkoznak be. A kiállítás és vásár kísérőrendezvényei: cégek, vállalkozások bemutatkozása szakmai fórumokon, szakmai tanácskozások, szórakoztató kulturális programok.

A Bihar-Bihor Expót 1996-ban elsőként, 2016-ban pedig immár 19. alkalommal rendezik meg.

Információ az alábbi elérhetőségeken:

Biharkeresztes Város Önkormányzata – polgármester: Barabás Ferenc (tel.: 54/430-001 és …002, email: hivatal@biharkeresztes.hu, web: www.biharkeresztes.hu)

Városi Művelődési Ház és Könyvtár (Biharkeresztes) – tel.: 54/430-065, email: bkermhaz@gmail.com

Bihar-Bihor Expo – tel.: 54/430-065, email: biharexpo@gmail.com