Nyíradonyban ünnepelték a Megye Napját
A Hajdúkerület 1698. november 22-i létrejöttének emlékére a megyei közgyűlés 2003. júniusi ülésén döntött arról, hogy november 22-ét Hajdú-Bihar Megye Napjává nyilvánítja. Az idei Nyíradonyban tartott ünnepi ülésen Tasó László az NFM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára visszaemlékezett néhány fontos eseményre, személyes élményre, amely Hajdú-Bihar megye életéhez kötődik. Arra például, amikor a 2003-as megyei közgyűlésen elfogadtatták azt a rendeletet, amely ezt a napot a Megye Napjává tette. Vagy amikor a 2002-2006-os időszakban a megye szerepének megerősítése fontos politikai cél volt. Később voltak törekvések ennek ellenkezőjére – tette hozzá az államtitkár -, ám mindig érezte azt az összefogásra való hajlamot a megyei polgármesterekben, ami egységessé tette Hajdú-Bihart. “A mai Magyarországon a megyerendszer a legerősebb közigazgatási rendszerek egyike. Az a rendszer, amely értelmezhető, kézzelfogható és mindenki számára jelent valamit”. Tasó László fontosnak tartotta a közösség szempontjából azt, hogy mindig legyenek előtte példák, példaképek akikre felnézhetnek.”A mai díjazottak kiváló emberek és nagyszerű tevékenységet végeztek, akikre méltán lehetünk büszkék, akárcsak 1698. november 22-re, a megye születésnapjára, amikor is a hajdúkerületek létrejöttek”.
Az államtitkár ugyanúgy az összefogásra és az értékek megőrzésére utalt, mint a megyei közgyűlés elnöke, Pajna Zoltán, aki szerint közös erővel azon fáradoznak Hajdú-Bihar megye vezetői, hogy a mindennapok visszatükrözzék az itt élők gondolkodásmódját. „Szeretnénk megmutatni, hogy miért szeretjük megyénket, és helyi értékeink bemutatásával el kívánjuk érni, hogy mások számára is oly kedvessé váljon, mint nekünk” – mondta a megyei elnök. „Ugyanakkor összegyűjtött emlékeinket élő hagyománnyá kell váltani, nem csak őrizni azokat.”
Kondásné Erdei Mária, Nyíradony polgármestere a szorgalmas helybélieket méltatta, s jelezte, fontos, hogy kiemeljék a térség értékeit, ami ösztönzően hat mindenkire. A polgármester asszony beszélt az itt élők és a megyei vezetők áldozatos munkájáról is, illetve arról, mennyire közösségformálóak, egyben életminőséget meghatározóak a “megyegyűlések”, amelyek a történelem folyamán olykor csatározásoktól sem voltak mentesek.
A díjazottak nevében Mónus László József beszélt, aki elmondta, hogy a magyarság egységes erejét többek között az itt jelenlévő díjazottakban látja.
A Hajdú-Bihar megyéről készült kisfilmet tekinthették meg ezt követően az ünnepi közgyűlés vendégei, majd Szendiné dr. Orvos Erzsébet, a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának Igazgatója tartott előadást „Hajdú-Bihar Megye kronológiája” címmel.
A Megye Napja alkalmából tartott ünnepi ülésen a közgyűlés kitüntető díjait is átadták.
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Bocskai István-díját, – amely azoknak adományozható, akik munkájukkal, társadalmi megbízatásuk kimagasló színvonalú teljesítésével, közéleti tevékenységükkel, több évtizedes munkásságukkal jelentősen hozzájárultak Hajdú-Bihar megye fejlődéséhez, fejlesztéséhez, a megye értékeinek feltárásához és megismertetéséhez – idén Dr. Barta János kapta. A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézetének professor emeritusza, iskolateremtő, nemzetközi hírű tudósa, a kora újkori magyar és egyetemes történet elismert, rangos kutatója. Tudományos pályája során többek között tagja, majd országos titkára volt a Történelmi Társulat országos választmányának, dolgozott az MTA Történettudományi Bizottságában, az MTA Egyetemtörténeti Albizottságában, majd az Agrártörténeti Bizottságban. 2008-tól a DAB Társadalomtudományi Szakbizottságának elnöke volt. 1995-től sorozatszerkesztője volt a Debreceni Csokonai Kiadó Csokonai História Könyvek és Történelmi Kézikönyvtár sorozatnak. Tudományos témája által nemzetközi kapcsolatait elsősorban a környező országok és Közép-Kelet-Európa kutatóival építette ki. Munkásságát számos elismeréssel, így például a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának emlékérmével, a Debreceni Akadémiai Bizottság plakettjével, valamint Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Csokonai díjával jutalmazták.
A Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Kölcsey Ferenc-díját – amely adományozható azoknak, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végeztek – Gajdán Zsuzsa, Kállai Irén és Mercs Gáborné vehették át.
Gajdán Zsuzsa hajdúböszörményi születésű festőművész. 1976-ban Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát földrajz-rajz szakon, majd 1996-ban az Iparművészeti Főiskola környezetkultúra szakán végzett. 1976-tól napjainkig a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium rajztanára. 2000-től tagja a Magyar Alkotó Művészek Szövetségének, 2008-tól a Magyar Festők Társaságának. Festményei valójában lírai vallomások, sokszor drámai gesztusokkal, pillanatfelvételek a számára fontos emlékek felidézésével. A részletgazdag primer felületre gyűrött fóliát, hullámpapírt, megsárgult fényképeket, kalligrafált kézírást, nyomtatott szöveget ragaszt, s ezekre a felületgazdagító elemekre újabb festékréteget juttat, általában az akciófestés módszereit alkalmazva. Munkájának elismeréseként a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep nívódíját, a Hajdú-Bihar Megyei Tavaszi Tárlat- a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat díját, és az Emberi Erőforrások Minisztériumának fődíját is kiérdemelte.
Kállai Irén vezetője és egyben néprajzos muzeológusa a berettyóújfalui Bihari Múzeumnak. A közművelődés és kultúra terén végbement változások nyomán 2013. szeptember 1-jétől a Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár igazgatója. Ügyvezető alelnöke volt a Bihari Múzeum Baráti Körének, titkára és elnökségi tagja volt a Bihari Népművészeti Egyesületnek. Aktív tagja a Pulszky Társaságnak- Magyar Múzeumi Egyesületnek, a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesületnek és a Bihari Természetbarát Egyesületnek is. 2005-ben kapta meg a Berettyóújfalu kultúrájáért és közművelődéséért járó Erdélyi Gábor-díjat. A közművelődési és közgyűjteményi törvény 2012. évi módosítása nyomán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából részt vett az ún. „járási múzeumi mintaprojekt” kidolgozásában és megvalósításában. A Bihari múzeum 2 minisztériumi különdíj után 2015-ben az Év Múzeuma lett. Kállai Irén népművészeti területen végzett tevékenységét ugyancsak 2015-ben, a 29. Mesterségek Ünnepén Király Zsiga-díjjal ismerte el a Népművészeti Egyesületek Szövetsége.
Mercs Gáborné Nyíradony szülötteként 2 évtizede végez aktív közösségi munkát a családjával együtt. A Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft. megalakulása óta számviteli – pénzügyi területen dolgozik. A mindennapi munka mellett tevékenyen részt vesz többek között a településen működő szemét és hulladékszállítás kapcsán felmerülő problémák megoldásában. 1994-től Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottságának tagjaként, majd 1998 óta a választók töretlen megtisztelő bizalmából képviselőként dolgozhat a közösségért, és részt vehetett az elmúlt évek önkormányzati munkájában. A Pénzügyi Bizottság elnökeként, majd alpolgármesterként alkalma volt megismerni a gazdálkodás, a működtetés és a városvezetés nehézségeit. Munkássága elismeréseként az elmúlt években több kitüntetésben is részesült, többek között 2000-ben, a Millenniumi Közösségért Emlékéremmel jutalmazták.
A Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Maróthi György-díját – amely adományozható azoknak, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában. Hosszú időn át kimagaslóan eredményes pedagógiai tevékenységet folytattak, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye több oktatási intézményében hasznosítják – Bríz Jánosné, Dandé Lászlóné és Kálnai Zsolt vehették át.
Bríz Jánosné 1978-ban a Hajdúböszörményi Óvóképzőben kapott óvodapedagógusi diplomát. Óvónői munkáját 1975-től 40 éven keresztül Nyíradony Város Önkormányzatának óvodájában végezte. Az óvoda szakmai kollektívájában vezető szerepet töltött be, és motorja volt az intézmény közösségének. A gyermekekért való rajongása, hivatásának szeretete ösztönözte arra, hogy folyamatosan részt vegyen szakmai továbbképzéseken, így szerzett fejlesztő pedagógusi képesítést is. Tevékenységében a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése, a szülőkkel való felelős kapcsolattartás, az óvoda munkatársi közösségében az őszinte kollegiális együttműködés kiépítése volt a jellemző. Több mint négy évtizedes munkássága középpontjában a gyermekek érdekeinek képviselete, a szülők gyermeknevelési tevékenységének támogatása, a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek családban történő fejlődésének elősegítése állt.
Dandé Lászlóné pedagógus diplomáját a debreceni Tanítóképző Főiskolán szerezte. 1980-tól a Hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Művészeti Iskola pedagógusa. 2002-ben elvégezte és szakvizsgát is tett a Szegedi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán mérés-értékelés szakon. 2002-től a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézetnél szaktanácsadói tevékenységet látott el, legfőbb feladatai között szerepelt a DIFFER iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése, elemzése valamint, hogy ennek alkalmazására felhívja a pedagógusok figyelmét. 2006-tól alsó tagozatos igazgatóhelyettesi megbízást kapott, önkormányzati képviselővé választották és az Oktatási, Művelődési és Sportbizottság elnökeként dolgozott. Jelenleg az iskolai könyvtár könyvtárosa. Közreműködött a tantárgyi és neveltségi szintméréseknél. Az iskolai évkönyvek, kiadványok társszerkesztője volt. Az iskola kiválóra minősített Tehetségponttá válását hatékonyan segítette, koordinálta. Munkája elismeréseként megkapta az Év pedagógusa díjat és a város Pedagógiai díját.
Kálnai Zsolt 1996 óta a berettyóújfalui Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola tanára, 2001-től igazgatóhelyettese, 2013-tól pedig igazgatója. Kiváló szakmai felkészültségét mind egyéni elismerései, mind pedig tanulóinak eredményei igazolják. Az iskolában számos önként vállalt feladatot lát el. Vezetői tevékenysége mellett továbbra is igyekezett pedagógusi, szaktanári munkájában helyt állni, módszertanilag tovább fejlődni. Örömmel és szívesen foglalkozott a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása mellett tehetséges tanulók gondozásával, fejlesztésével. 5 éves szakmai gyakorlata után bekapcsolódott az egyetemi hallgatók vidéki tanítási gyakorlatába, majd a tanárképzés rendszerének változásával összefüggő féléves gyakorlatuk mentorálásába, valamint vezető tanári feladatok ellátásába. A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata és a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Tanárképzési Kollégiuma 2008-ban kiváló mentortanár kitüntetést alapított, amit elsőként neki ítéltek oda. A társadalmi élet aktív tagja. Lakóhelyén a Debrecen-Árpád téri Református Egyházközség presbitere, illetve az egyházközség alapítványának kuratóriumi tagja.
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Kovács Pál-díját – amely adományozható azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói, sportpedagógusi munkájukat kimagasló színvonalon végezték – Mónus József László kapta idén.
Mónus József László a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola gépész-üzemmérnöki szakán szerzett diplomát. Önerőből kezdte el nemzeti múltunk kutatását, előtérbe helyezve a X. századi történelmünket és a harci íjászatot. 2006-ban kezdte el fiával együtt az íjászat világában megmérettetni magát. Mára harci céllövő és távlövő íjász lett. Évente általában 4-5 világversenyen szerepel. A fia ötszörös Európa Bajnok, nyolcszoros Európa Kupa győztes, háromszoros Világrekorder és kétszeres Európa rekorder íjász. Mónus József László eredményei között szerepel a 2007-es Európa Kupa, Ausztria- aranyérem, a 2008-ban Dél-Koreában megrendezett Hagyományos Íjász Világbajnokságon szerzett aranyérem. Ugyanitt szerzett világfesztivál aranyérmet és Nemzetek Nagydíja győzelmet. 2010-ben az Ausztriában megrendezett Európa Bajnokságot aranyéremmel, az USA-Wendover Távlövő íjász Világversenyét 6 aranyéremmel és 2 világrekorddal zárta. Eddig 6 világrekordot lőtt, és összességében 144-szer állt a dobogó legmagasabb fokán. Ezek mellett 2009-ben megkapta a „Hajdú-Bihar Megye legjobb férfi sportolója” címet és ugyanebben az évben a Duna Televízió „Mentor” oklevéllel tüntette ki.
A Hajdú-Bihar Megye Önkormányzat Arany Sándor–díját, amely adományozható azoknak, akik a megye mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel, munkásságukkal hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához – Terdik Mihály vehette át.
Terdik Mihály 1990-ben alapította a mai napig működő első családi vállalkozását, amelyben zöldség- és gyümölcstermesztést folytatnak. A kezdeti időszakot követően mostanra túlnyomórészt zöldségekkel foglalkoznak, ezen belül paprika- és spárgatermesztéssel. 2003-ban a térségbeli termelők összefogásával új típusú termelői szervezetet (TÉSZ) alapítottak, amely az első időszakban több, mint 3000 taggal rendelkezett. 2012-ben a TÉSZ ügyvezető elnökévé választották A cégcsoporton belül minden évben a Dél-Nyírségi Régióban nagy létszámú – napi szinten akár 350 fő – mezőgazdasági idénymunkást foglalkoztatnak. A szakmai munka mellett a város társadalmi életének tagjaként is tevékenykedett: 1990-ben helyi képviselőnek választották, majd 1998 és 2006 között megtisztelő feladatként Nyíradony Város Alpolgármestere lehetett. Ez idő alatt a helyi sportéletben is tevékenyen részt vett, mint Sportelnök. 2000-ben a Millenium évében Nyíradony Városa az addig végzett munkájáért Közösségért Emlékérmet adományozott Terdik Mihálynak. 2010-ben pedig Nyíracsádért Emlékérmet vehetett át.
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Nemzetiségi-díját – amely adományozható azoknak, akik a megyében élő nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvi, tárgyi és szellemi kultúrájának, történelmi hagyományainak megőrzése, valamint a kisebbségi jogok védelme és gyakorlása, az integrált nevelés-oktatás elősegítése érdekében kimagasló munkát végeznek Takács Erika kapta.
Takács Erika pályáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzése után zenetanárként kezdte a balmazújvárosi állami Zeneiskolában, majd 1989-től 1998-ig az intézmény igazgatójaként tevékenykedett. 1998-tól 2003-ig a Veres Péter Általános Művelődési Központ igazgatója, 2003-tól 2007-ig igazgatóhelyettese. 2007 februárjától a Polgármesteri Hivatal közművelődési vezető főtanácsosa. Közösségépítő munkája során elevenednek meg a németek rég elfelejtett szokásai. 2006-ban elnöke lett a Német Kisebbségi Önkormányzatnak, a Németfalusiak Egyesületének elnökhelyettesi feladatát a mai napig ellátja. Aktív segítője Balmazújváros Német Közösségének. Takács Erika közösségszervező, közéleti munkájának magas színvonalát a város valamennyi rendezvényén megtapasztalhatták a Balmazújvárosba érkezők. Több nagy sikerű kulturális rendezvény kapcsolódik a nevéhez, például: „Lépjünk egyről a kettőre”, Kastélykerti esték rendezvénysorozat, Országos Trombitástábor, „Autómentes Nap, „Elszármazottak találkozója”, Soós Imre színész tiszteletére rendezett emlékülés. Kitartó munkáját 2010-ben Balmazújváros Kultúrájáért díjjal jutalmazták.
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának az Év Civil Szervezete-díját – amely adományozható a Hajdú-Bihar megyében kiemelkedő tevékenységet végző azon szervezeteknek, amelyek az adott évben – tevékenységi területüktől függetlenül – támogatták a helyi civil társadalom épülését. A díj olyan civil szervezeteknek adható, amelyek szervezetileg és működésükben is a pártoktól függetlenek, önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, az önkéntesség elve alapján szerveződnek, bírósági nyilvántartásba vételük szerint Hajdú-Bihar megyében rendelkeznek székhellyel – a Derecskei Szivárvány Hagyományőrző Egyesület vehette át.
A Derecskei Szivárvány Hagyományőrző Egyesület 1996-ban alakult, elnöke Békési András. Célja a magyar népművészet tárgyi, szellemi örökségeinek gyűjtése és továbbörökítése, a fiatal néptáncos generáció és az őket támogató szülők, a folklórt szerető nagyközönség összefogása. A Verbunktalálkozó népdalkörösök, kézműveskör, lovas szakcsoport, valamint a helytörténeti alapítvány, fúvószenekar egyesület, nyugdíjasklub szervezetének együttműködése révén jött létre. Az egyesület a fenntartója a Derecskei Szivárvány Néptáncegyüttesnek. Az egyesület a szakmai színvonal megtartása mellett különösen fontos szerepet tulajdonít a fiatalok aktív közösségi életének formálására. E nemes cél vezérli az egyesület tagságát a nemzetek és népek közötti barátság ápolására, a határon túli magyarság (Erdély, Felvidék, Vajdaság) fiataljaival kialakított jó kapcsolat virágoztatására. A hagyományos értékmegőrző tevékenységük eredményességének egyik visszaigazolása azon elismerés, amellyel a Vállalkozók Országos Szövetségének Hajdú – Bihar Megyei szervezete 2013 -ban „Prima Primisszima” díjjal illette a néptáncos közösséget. Az együttes vezetői Szombathyné Törő Nóra és Nagy László.
A Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Önzetlenség-díját – amely adományozható azoknak, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak Hajdú-Bihar megyében az értékteremtéshez, Megyaszai Szilvia kapta idén.
Megyaszai Szilvia szülővárosa, Püspökladány helytörténeti értékeinek felkutatását, feldolgozását, megmentését és digitális adattárba rendezését végzi. A civil helytörténeti honlap, egyik alapítójaként és három éve egyetlen szerkesztője. A Püspökladány Települési Értéktár Bizottság a település értékei közé választotta a honlapot és annak digitális gyűjteményét. Megyaszai Szilvia további társadalmi, közösségi feladatokat is ellát önkéntesként. A püspökladányi múzeum „Múzeumok Éjszakája” rendezvényén közreműködőként vett részt, a helyi múzeum által szervezett I. világháborús kiállítás megszervezéséhez gyűjteménye felajánlásával nyújtott segítséget. A „történeti értékek feltárása és rögzítése érdekében végzett különlegesen értékes és kiváló munka elismeréséül” a Vitézi Rend okirati dicsérő elismerését vehette át. Hajdú-Bihar megyei értékmentő tevékenysége vitathatatlan. Ismeretterjesztő munkája társadalmi célokat szolgál, szerénysége, alázata, töretlen lelkesedése és elhivatottsága példaértékű.
