Események, rendezvények

„A Kontrasztkiállítás egy olyan multimédiás kiállítás, amely a látogató minden érzékszervét megdolgoztatja, de elsősorban elgondolkodtat, és igyekszik pozitív döntésre segíteni. A fiatalok és a családok életét érintő legfontosabb kérdéseket hozza felszínre, méghozzá kíméletlenül őszintén. Ez a kiállítás egy hatalmas sikoly, nem simogat, hanem felráz, nem udvarias, hanem kiált ott, ahol a legtöbben némák, építeni akar azokon a pontokon, ahol a fiatalok életében legnagyobb a rombolás.”

A kiállítást megnyitja: Dr. Csiszár Imre, a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum társadalmi elnöke

A kiállítás megnyitóját követően a meghívott vendégek a sajtó képviselőivel együtt tárlatvezetésen vehetnek részt.

Az eseményen részt vesznek:

Dr. Csiszár Imre                                             Szólláth Tibor                              Kovács Zsolt
Hajdúnánás alpolgármestere        Hajdúnánás polgármestere         KEF szakmai elnöke
KEF társadalmi elnöke

Második sikeres értékmentő és hagyományőrző pályázati programját valósította meg a furtai Juhász Erzsébet Hagyományőrző Egyesület. Április 29-én egy projektzáró eseménnyel, kiállításmegnyitóval egybekötött hagyományőrző est keretében mutatták meg a közönségnek annak a gyűjtőmunkának az eredményét, amelyet Kállai Irén etnográfus – a Berettyó Kulturális Központ igazgatója – irányításával végeztek. A kiállítás különlegessége, hogy helyi gyerekek kutatták fel a kiállított darabokat, s a gyűjtőmunka ideje alatt megmozdult a falu egész közössége. Az értékfeltáró munka a Juhász Erzsébet Hagyományőrző Egyesület nemzeti értékeket gondozó és népszerűsítő a Földművelésügyi Minisztérium által támogatott pályázata révén valósult meg.

A diákok mellett a szülők, nagyszülők, közelebbi-távolabbi rokonok, szomszédok, barátok kapcsolódtak be a Furtai Érték Tarisznya II. címmel megrendezésre került programsorozatba, a helytörténeti gyűjteményt gyarapító, közösségfejlesztést is szolgáló munkába.

Egyházi relikviákat, régi paraszti használati tárgyakat, fényképeket, dokumentumokat, ünnepi és hétköznapi viseleteket, fotókat, egykori és mai helyi mesteremberek munkáit láthatták mindazok, akik részt vettek a nyitó rendezvényen a furtai közösségi házban.

Kállai Irén etnográfus az eseményen elmondta: a bevont óvodás és iskolás csoportok megismerkedtek a furtai református és katolikus templommal, a helyi hagyományokkal, a juhászok életével, állattartással, gyógyítással, a furtai hímzéssel, népviselettel, a citerakészítő és gyékényfonó mesterekkel, lakodalmas szokásokkal. Emellett a gasztronómia, az ökumenikus süteményes könyv történetébe és a káposztás murgyé – mint helyi specialitás -, valamint a birkapörkölt elkészítésének módjába is betekintettek a gyerekek. A tél folyamán egy 19 fős válogatott csoport szakköri formában folytatta a gyűjtőmunkát. Meghívott vendégekkel beszélgettek, riportokat készítettek idős emberekkel, furtai tárgyakat, emlékeket gyűjtöttek. Tavasszal de az óvodások-iskolások a húsvéti hagyományokat is megismerték a Húsvétoló címmel megrendezett programelemben. A projekt keretében elkészült a Juhász Erzsébet Hagyományőrző Egyesület honlapja, továbbá 600 példányban a „Furtai Értéknaptár”, ami a település valamennyi háztartásába eljutott – foglalta össze a projekt részleteit Kállai Irén.

A kiállítás megnyitón nagyon sokan vettek részt, így nem volt csoda, hogy megtelt a közösségi ház.  Krucsó Antal polgármester minden érintettnek köszönetet mondott az értékmegőrző munkáért, Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő pedig úgy fogalmazott: Furta feliratkozott Magyarország térképére híres hímzésmintáival és pásztor hagyományával.

Bulcsu László a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke is méltatta az értékátadó furtai törekvést, s hangsúlyozta: az értékek nem bomlanak le, hanem elfelejtjük őket, ha nem teszünk ez ellen. Furta azonban tesz, melyben nagy szerepe van a hagyományőrző egyesületnek, s vezetőjének Csordás Jánosnénak – mondta Bulcsu László.

A köszöntők és a projekt ismertető után a gyűjtésben és a szakköri munkában részt vett tanulók jutalmazására, majd a helyi kulturális és hagyományőrző csoportok műsorára került sor.

Az 1100 lelkes községből 90 fő vett részt aktívan a projektben. Az egyesület egész éves tevékenységét folyamatosan 17 szervezet, intézmény is segítette.  A most lezárt programra fontos mérföldkőként tekint az egyesület. Szeretnék folytatni az értékfeltáró, – megőrző és közösségfejlesztő munkát, mert azt vallják, amit Ancsel Éva filozófus fogalmazott meg: „Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő, és elpereg a múlt”.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA!

A Hajdú-Bihar megye és a Japán Toyama tartomány között fennálló több mint három évtizedes együttműködésnek köszönhetően április 28-án, délután a hajdúnánási Bocskai Filmszínház adott otthont a 2016. esztendőben meghirdetett Toyamai Nemzetközi Gyermekrajz és Meseíró Pályázat díjátadójának.

A rendezvényen Pinczés István, rendező, Toyama-Debrecen Művészeti és Kulturális Szövetség vezetőségi tagja köszöntötte a megjelenteket, aki a több évtizedes kulturális kapocsról és annak hozadékairól, eredményeiről számolt be, s olvasta fel Yoshida Izumi professzor erre az alkalomra küldött levelét, melyben jókívánságait osztotta meg a pályázat résztvevőivel.

Az elmúlt 30 év alatt közel 2000 japán diák érkezett hazánkba, ezzel együtt a megyénkbe és mintegy 800 diák utazott ki Toyamaba – mondta Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere, aki kihangsúlyozta: néhány nappal ezelőtt Hajdúnánásra látogatott Koizumi Hirosi japán színházi rendező producer, a Tojama Megyei Művészeti és Kulturális Szövetség elnöke, akinek meghívására a hajdúnánási Aranyszalma Ifjúsági Néptáncegyüttes táncosai idén novemberben mutatkozhatnak be több helyszínen is Japánban.

A rendezvényen közel hatvan Hajdú-Bihar megyei tanuló vehetett át elismeréseket.

FOTÓGALÉRIA IDE kattintva!

Több olyan esemény is történt az utóbbi időszakban, mint például a Fancsika-tó kiszáradása vagy éppen a Látóképi-tó rendezése, ami a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségét arra ösztönözze, hogy új pályát alakítson ki a Keleti-főcsatornán. A hétvégén átadták a 34 stabil horgászhellyel rendelkező, a korábban 40 évig a szövetség elnökeként tevékenykedő, nemrég elhunyt Dr. Veres Ferencről elnevezett pályát.

A beruházás, amely mintegy másfél millió forintba került, Balmazújváros segítségével jött létre, ezt azonban korábbi polgármesterük, Tiba István, jelenlegi országgyűlési képviselő szeretné, ha központi költségvetésből vissza tudnák forgatni.

Az új horgászpálya kialakítása illik abba a koncepcióba, amely szerint Balmazújváros folyamatosan igyekszik támogatni a helyi sporttevékenységeket – és ez is ebbe a kategóriába tartozik -, mivel a megyei város egyértelműen a sportturizmus köré építi idegenforgalmi attrakcióit.

Az ünnepi eseményen Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is részt vett.

További KÉPEK az átadásról a www.hajdu-horgasz.hu oldalon találhatók.

A Debrecenben működő Immánuel Otthon és Iskola nemcsak bentlakó, rászoruló, valamilyen fogyatékkal élő támogatottjai életét segíti, de Fecske Szolgálatán keresztül – amely az országos KézenFogva Alapítvány részeként működik – a velük otthon együtt élő, róluk olykor fél életükön keresztül gondoskodó családtagjaikat, szeretteiket is. A név is egy mozaikszó alkotás eredménye: FECSKE, azaz Fogyatékos Embereket nevelő Családok otthonában nyújtott időszakos Kísérés és Ellátás.

Sokan ugyanis bele sem gondolnak mennyire sokat jelent egy ilyen ember számára, ha olykor rövidebb időre kiszakadhat a mindennapok monotóniájából, és kikapcsolódhat – mialatt szakember vigyáz a gondoskodásában lévő rászorulóra.

Ennek apropójából jótékonysági hangversenyt rendeztek az Immánuel Otthon és Iskola Fecske Szolgálata javára 2017. április 29-én a debreceni Református Kollégium dísztermében. A vendégek támogatói jegyekkel segíthették munkájukat, egyúttal a csodás zene és a törődés ilyetén megnyilvánulása örömöt okozott a meghívottak számára.

Vagy ahogyan Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke megnyitó beszédében megjegyezte, ez a rendezvény elsősorban arra hivatott, hogy egy kis napfényt, örömöt csempésszen mindazok életébe is, akik annyit segítik a rászorulókat.

A fotók rákattintva nagyíthatók. KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA!

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke köszöntőjében elmondta, látszik ezeken a fiatalokon, hogy bár bizonyos tekintetben hátrányt szenvednek a teljes élet elérését illetően, mégis szeretetben, boldogságban élnek. Egyúttal azt kívánta, hogy segítőiknek továbbra is legyen energiája a mindennapok hatalmas kihívásaihoz, áldozatvállalásuk folytatásához. Ehhez nyújtva segítséget a megyei önkormányzat részéről 100 ezer Ft-os támogatásban részesítő nyilatkozatot adott át az otthon képviselőjének.

Pordán Ákos, a KézenFogva Alapítvány ügyvezető igazgatója is a vendégek között volt, aki a motivációt és az elköteleződést emelte ki, amivel a szolgálat tagjai tevékenykednek, igyekezve áthidalni a meglévő problémákat is.

Az ünnepi műsor a Debreceni Lyra Szimfonikus Zenekar (Balogh József karnagy vezényletével) az idén 135 éve született és 50 éve meghalt Kodály Zoltántól, valamint Johann Strauss-tól adott elő műveket, illetve Sárközi Xénia operaénekes előadása színesítette az estét.

Az adománnyal segíteni szándékozók számára két hasznos információ:

– Fecske számlaszám: OTP Bank Nyrt. 11738008-20868907
– az Immánuel Otthon alapítványának adószáma: 19123350-1-09

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés április utolsó hetének péntekén megtartott rendes ülésén a képviselők egyhangúan fogadták el a megyei rendőrfőkapitányság 2016. évre vonatkozó beszámolóját a megye közbiztonságának helyzetéről, valamint a határőrizet rendjéről. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke szerint ez pozitív üzenet kifelé, hiszen bár a képviselők több hozzászólást és kérdést is feltettek a napirendi pont kapcsán, ám gyakorlatilag mindegyik dicsérő jellegű volt.

Abban tehát egyöntetű volt a megyei képviselő testület véleménye, hogy Hajdú-Bihar megye kimondottan biztonságos továbbra is. Az érzete legalábbis ez az itt lakók többségének. Ezt – mármint az érzetet – furcsamód számokkal is alá tudják támasztani, hiszen van egy úgynevezett elégedettségi mutató, amelyben nincs szégyenkeznivalója megyénknek.

A konkrét bűncselekmények kapcsán Dr. Gyurosovics József dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány előadása során kiderült, hogy szinte minden téren tovább csökkent az elkövetések száma, ezzel együtt a felderítéseké viszont nőtt a megyében, ami a lehető legjobb tendencia. Ráadásul évről évre jobb mutatókat produkál a megyei rendőrség Gyurosovics József főkapitánysága alatt – tette hozzá Pajna Zoltán.

A kapott információkból kiderült, hogy a legtöbb bűnelkövetéssel kapcsolatos statisztikában Hajdú-Bihar a legjobbak között van (több esetben második helyen), holott itt nemcsak arányokról, de abszolút értékű számadatokról is szó van (lopások, rablások stb száma), amelyeknél nem mindegy mekkora egy megye, és mint tudható Hajdú-Bihar a negyedik legnagyobb területű az országban, mégis az egyik legkevesebb elkövetés itt történik. Ugyanakkor a közúti balesetek tekintetében nem történik javulás egyelőre. Sem 2016-ban, de az idei év eddig eltelt négy hónapja alapján úgy tűnik 2017-ben sem sajnos.

A közgyűlés során – képviselői kérdésre válaszolva – megtudtuk azt is, hogy a technikai fejlesztések folytatódnak (egyébként tavaly a megyei önkormányzat is segítette a rendőrség munkáját egy nagyobb mennyiségű számítástechnikai eszköz-adománnyal), és a határrendészeten lehetnek majd humánerőforrás átcsoportosítások a déli határvidékről. A felújítások 162 rendvédelmi épületet érinthetnek a tervek szerint, több milliárd forint értékben.

Ezek mellett még az önkormányzat működésével kapcsolatban, aztán egy nemzetközi pályázatban való részvételről, illetve humán szolgáltatások térségi fejlesztésével kapcsolatban döntött a megyei közgyűlés ezen a napon.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA!

Harmadik alkalommal tartották meg a Hajdúsági Közigazgatási Napot Hajdúböszörményben. Kiss Attila polgármester örömét fejezte ki ennek alkalmából a Polgármesteri Hivatalban tartott előadás sorozat kezdetén. Mint a városvezető elmondta nemcsak a magyar meghívottak, de a Németországból idelátogató három fiatal – akik a Hans von Dohnanyi Ösztöndíj segítségével jutottak Magyarországra – is betekintést nyerhetnek az önkormányzatiság mindennapjaiba.

Számos előadó vett részt a több órás konferencián. Dr. Mátrai Márta a Parlament háznagy asszonya az új Alaptörvény 5 éves múltjáról beszélt, kiemelve, hogy az Alkotmány a múltat és a jelent köti össze, és szükséges volt változnia a rendszerváltás utáni évek során.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA!

Vasas Lászlóné dr, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal főigazgatója a hivatal feladatairól és az önkormányzatokat érintő törvényességi felügyeletről tájékoztatta a jelenlévőket. Mint elmondta szerinte jó irányba halad a modern közigazgatás megteremtése Magyarországon. Fő céljuk, hogy az emberek bízzanak bennük, hiszen minden körülmények között első az ügyfél. Elhangzott az is, hogy a fokozatosan átalakított közigazgatás során nagyjából 1 milliárd forintot takarított meg a hivatal az egyes feladatok, illetve csoportok integrációjával.

Dr. Szikora Veronika dékán, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karáról az intézmény külföldi kapcsolatairól beszélt, illetve arról, hogy ezek mi módon fejleszthetők.

Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke a szűkös anyagi források miatt elsősorban a lehívható források és a gazdasági szereplők közötti hídnak nevezte a megyei önkormányzatot. Ebbéli szerepében a hivatal lehetősége korlátozott, ám így is sokrétű. Fejlesztési ügynökségén keresztül a terület-, vidék-, valamint emberi erőforrás fejlesztési (TOP, VP, EFOP) programokban való részvétele jelentős, nemzetközi projektekben is részt vesz. A megyei önkormányzat életében fontosak a hazai uniós forrásokból támogatott projektek is: többek között a Foglalkoztatási Paktum, az Oxenweg, vagyis a Magyar Szürkék Útja.

Néhány esetben még nem zárultak le a pályázás lehetőségei, ezek közül Tasi Sándor a helyi foglalkoztatási együttműködéseket emelte ki. Mindent egybevéve a hivatal eleget tesz jogszabályban meghatározott feladatainak, amely a területfejlesztés, vidékfejlesztés, területrendezés, valamint koordinációs munkák összessége.

Prof. Dr. Horváth M. Tamás kúria bíró, a Debreceni Egyetem jogi karának tanszékvezetője a közigazgatási bíráskodás változásairól tartott előadást. Ennek kapcsán szóba kerültek az úgynevezett saláta törvények, vagyis azok a jogszabályok, amelyek sok más jogszabályra is hatnak egyes részleteikben, tehát igen széles körben változtatnak a jogrendszeren.

Dr. Barabás Zoltán, a Belügyminisztérium Önkormányzati Főosztályának helyettes vezetője arra a kérdésre válaszolt beszédében, hogy mi az önkormányzatok tényleges feladata. Ugyanakkor az önkormányzatok tevékenységének mozgatórugója az adott jogi környezet, amelyben apparátusa dolgozik. Érdekesnek titulálta Barabás Zoltán az önkormányzatok által vállalt közügyeket, ám a folyamatosan átalakuló jogszabályi környezetben kérdéses szerinte, hogy miként képesek megfelelni feladataiknak. Mindemellett az előadó az elektronikus ügyintézés kihívására hívta fel a figyelmet, ami maga után vonja, hogy az önkormányzatok folyamatosan fejlesszék informatikai hátterüket. Ugyanakkor az is befolyásoló tényező, hogy különböző lehetőségei vannak az egyes önkormányzatoknak. Nemcsak a hivatalnak, de a települések polgármestereinek is sokféle (egyre több) jártassággal kell rendelkezniük. Barabás Zoltán szerint manapság már jó politikusnak, emellett jogi, gazdasági ügyekben jártas, a jó pszichológiai érzéken keresztül empatikus személyiségnek kell lennie egy-egy városvezetőnek.

A konferencia végén a három meghívott német fiatal bemutatkozott, elmondta Magyarországon szerzett tapasztalatait (volt köztük, aki már több éve él itt). Mindhárman megjegyezték, hogy többféle szemszögből megismerték hazánkat, önkormányzatiságunkat. Dr. Ficsor László járási hivatalvezető (Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hajdúböszörményi Járási Hivatal) volt az esemény moderátora.

A Debreceni Tűzoltóság fennállásának 140. évfordulója alkalmából ünnepi állománygyűlést tartottak a Kölcsey Központban csütörtökön. A rendezvény során egy nyolcperces kisfilm segítségével egészen a 16. századtól kezdve végigkövették Debrecen nevezetes tűzeseteit, tűzvédelmi tevékenységének szerveződését, egészen az önkéntes, diákok által véghezvitt tűzvédelemtől kezdve a jelenkor komplex katasztrófavédelmi munkavégzéséig. A korabeli térképrajzok megmutatták mikor, mely területek váltak a tűz martalékává, egykori fotókon a az akkori munkába nyerhettünk betekintést.

Az ünnepség részeként az arra érdemes Hajdú-Bihar megyei katasztrófavédelmi szakemberek kitüntetéseket vehettek át vagy településük vezetőjétől vagy Kovács Ferenc tű. dandártábornoktól, aki egyben az ünnepség házigazdája is volt. Köszöntőjében kitért Szent Flóriánra, a tűzoltók védőszentjére, valamint a 1877-ben megalakult önkéntes tűzoltóegyletre is. Ahogy a kisfilmben is szó volt róla, vitéz Roncsik Jenőt, a helyi tűzoltók egykori legendás parancsnokát is bemutatta a dandártábornok, akinek a nevét nemrég felvette a jelenlegi, Böszörményi úti telephelyére 1983-ban költöző Debreceni Tűzoltóság.

Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere beszédében Magyarország tűzvész által talán legtöbbször sújtott városának nevezte Debrecent, amelynek azonban nem véletlenül a főnix a címerállata, aminek például a városfejlesztési Új Főnix Tervben is szerepel a neve.

Az ünnepségen a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Tasi Sándor alelnök vett részt.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA! (Fotó: Koppányi Szabolcs)

A „Hajdúsági Népi Mesterségek Háza és Képzési központ kialakítása” című, közel egy éves projekt záró rendezvényét április 25-én tartották Hajdúböszörményben, ahol a házigazda Kiss Attila polgármester, valamint a projektpartnerek (Civilek a Lakóhelyért Egyesület, “Szabadhajdú” Közművelődési Média és Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft., Zöld Kör – a Föld Barátai Magyarország tagja, valamint Rissa kommune – Rissa Község Önkormányzata, Norvégia) képviselői adták át a képzési központot, amely 276 millió forintból épült fel.

A projekt hosszútávú, közvetett célja a helyi kézműves vállalkozók képzése, ösztönzése, erősítése, ezzel az önfoglalkoztatás támogatása, a népességmegtartás és a turizmus fejlesztése. A turizmus fejlesztése nem csupán a tájházaknál megvalósuló fejlesztést foglalja magában, hanem a jövőbeli kézműveseknek látványműhelyek létrehozását, illetve tevékenységük bemutatását, amellyel a város turisztikai attrakciói gyarapodnak.

Korponai Gergő, a Miniszterelnökség megbízott osztályvezetője és Ove Vollan, a norvég projektpartner Rissa település polgármestere, Thornbjorn Dahle norvég szakértő, valamint Dr. Szathmári Anita, aljegyző, projektmenedzser is jelen voltak az ünnepi eseményen.

A társadalmi és gazdasági különbségek csökkentése, mint cél fogalmazódik meg a Norvég Alap kapcsolódó projektjének jellemzésében, amely támogatta a Hajdú-Bihar megyei város aktuális fejlesztését.

A Tájházak közelében felépített kétszintes épületben több műhelyt is kialakítottak. A ház hat szakmacsoportban várja majd az érdeklődőket: a helyi gasztronómia, a textilművészet, a bőrművesség, a kosárfonás, a kovácsmesterség és a famegmunkálás fogásait igyekeznek majd továbbadni a szakemberek az érdeklődőknek.

Az ünnepség részeként Szekeres Antal kovácsmester mutatta be kézműves tudományát, valamint a Hajdúböszörményi Bocskai Néptáncegyüttes produkcióját tekintették meg a vendégek.

A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától számította. Ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről, ekkor történt a pásztorok, béresek megfogadása. Hajdúnánáson a Kendereskertben is méltóképp ünneplik meg ezt a neves napot a néphagyományok felelevenítésével, citera és nótaszóval, néptánccal, pásztorételek főzőversenyével, lovasbemutatókkal várják az érdeklődőket, április 29-én, szombaton.

Az ünnepség keretében a pásztorok kihajtják azt a több száz jószágot, amely bivalyokból, szürkemarhákból, rackákból, kecskékből és magyar tarkákból áll. Az egész napos rendezvényen a kisebbek kézműves foglalkozásokon vehetnek részt a nagyobbak pedig a hagyományos pásztorételfőző versenyen mutathatják be kulináris tudományukat. Mindemellett néptánc, citera és nótaszó, lovasbemutató, pásztorénekek éneklése és a pásztortűz gyújtása színesíti a nap további részét.

Harmadik alkalommal kerül megrendezésre a Heki Taikai – Kyudo nemzetközi japán íjász verseny, melyet ismét Hajdúnánáson rendeznek meg, április 29-30. között. Ebben az évben Olaszországból, Németországból, Lengyelországból, Ausztriából és Magyarországról érkeznek versenyzők összesen 11 dojoból. Az eseményen részt vesz Japán magyarországi nagykövete, Kosuge Junichi és Taikait Mori Toshio Sensei, a Heki Ryu Insai – Ha iskola jelenlegi vezetője, aki nyugdíjba vonulásáig, az egyetlen Kyudo professzor volt Japánban.

A Heki Taikai vagy magyarul Heki iskolák versenye-találkozója, 9 évvel ezelőtt jött létre Mori Toshio Sensei és Walter Albini, a Kouzen Dojo vezetőjének ötletéből.

Álmuk egy olyan nemzetközi találkozó létrehozása volt, amely határokat átívelően, különböző országok dojoit hozná közelebb egymáshoz.

Az első 3 alkalom Pallanzában, Olaszországban került megrendezésre. Ezek a barátságos versenyek Olaszország, Németország, Ausztria, Finnország, Horvátország, Norvégia, Japán és Magyarország részvételével zajlottak. 3 év után a szervező Kouzen Dojo úgy gondolta, hogy akkor válik igazán nemzetközivé ez a kupa, ha más országokba is átkerül, így a következő 3 évre Karlsruhe, Németország kapta meg a rendezés jogát – emelte ki Oláh Tamás, a szervező bizottság vezetője.

Már Pallanzában felmerült azonban annak az ötlete, hogy Magyarország is bekerüljön, a rendezők sorába, ugyanis kis országunk, nagy meglepetésre, már az első versenyen különlegesen szerepelt. A csapatversenyben ugyanis szoros küzdelemben épphogy lecsúszva az I. helyről, a II. helyen végzett. Míg az egyéni küzdelmek során a III. helyet sikerült megszereznünk. Azonban ekkor még nem éreztünk magunkat elég felkészültnek, hogy ezt a nagy felelősséget magunkra vegyük.

Oláh Tamás elmondta, hogy a megfelelő pillanat 3 évvel ezelőtt jött el, Karlsruhéban. Ekkor döntötték el a nemzetközi szervező bizottság tagjaival, hogy a következő 3 évre megpályázzák a találkozó rendezési jogát.

A 7. Heki Taikai szervezése óriási feladatnak látszott, szerettünk volna méltóan helyt állni, a verseny történelmében – hangsúlyozta Oláh Tamás, aki hozzátette: ebben óriási segítséget kaptunk Szólláth Tibor Hajdúnánás polgármesteréről és Mónus József íjász harcos társunktól. Nélkülük ez a több szempontból sikeres és emlékezetes verseny nem jöhetett volna létre. Meg kell említenem még a Bukyukai Kyudojo lelkes tagjait is, akik nélkül a mai magyar Kyudo nem tartana ezen a fontos ponton.

A sikeres szervezés megerősítette bennünk, hogy helyes úton jártunk, ezért a 9. verseny helyszínére is Hajdúnánást kértük fel, ahol újra örömmel vártak minket.

Az idei évben 11 dojo fogja képviseltetni magát a versenyen. Olaszországból, Németországból, Lengyelországból, Ausztriából és Magyarországról érkeznek majd.

A szervezők mindenkit szeretettel várnak a futóversenyre!

Pódiumbeszélgetés a reformáció elmúlt 500 évéről.

Előadók:

Dr. habil Fleisz János egyetemi tanár A reformáció jelentősége), Dr. habil Sári Mihály főiskolai tanár (a reformáció, a magyar nyelv és a kultúra a nemzetmegmaradás egyik pillére), Dr. Kovács Krisztián egyetemi adjunktus, református lelkész (Mit jelentene a reformáció ma?)

Általános iskolások területi honismereti vetélkedője a Szülőföld Napja alkalmából.

Az Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny döntőit rendezték Debrecenben, a DSZC Beregszászi Pál Szakközépiskolája és Szakiskolája épületében 2017. április 22-én. A három kategóriában, vagyis a humán, a reál és az úgynevezett komplex területen is hirdettek győzteseket, helyezetteket, valamint az arra érdemeseknek különdíjakat adtak át. Az ünnepi eseményen Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat alelnöke  gratulált a legjobban teljesítő középiskolás diákoknak és a vetélkedő kiemelkedő voltát méltatta – ő adta át a humán kategória díjait is.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat mindhárom tantárgycsoportban különdíjat ajánlott fel a legjobb megyei, illetve megyei versenyző hiányában az eredményhirdetésen jelen lévő, legjobb eredményt elérő versenyzőnek. ennek megfelelően különdíjban részesült:

– a Baradács Anita, Szabó Zsolt, Török Kitti összetételű csapat (Berettyóújfalui SZC Bocskai István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, Hajdúszoboszló);

– Hóbor Péter (Szombathelyi Műszaki SZC Rázsó Imre Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, Körmend);

– Simon Krisztián (Zalaegerszegi SZC Báthory István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, Zalaegerszeg).

KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el!

Végeredmény (csak az első 3 helyezett):

Humán:

1. Simon Krisztián (Zalaegerszegi SZC Báthory István Szakgimnáziuma és
Szakközépiskolája);

2. Szabó Gergő (Egri SZC Bornemissza Gergely Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma);

3. Kocsis Dániel (KOLPING Nagyváthy János Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola) – Csurgó

Komplex:

1. Géczi Mercédesz, Jancsó Luca Csenge, Pripkó Gabriella (Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Középiskola) – Gyöngyös;

2. Matesán Veronika, Erdélyi Hajnalka, Kiss Evelin (Pettkó-Szandtner Tibor Lovas Szakképző Iskola és Kollégium) – Bábolna;

3. Cser Krisztián Ádám, Flórek Viktor, Molnár Norbert (Nagykanizsai SzC Thúry György Szakképző Iskolája)

A legjobb Hajdú-Bihar megyei csapat a 7. helyen végzett Török Kitti, Szabó Zsolt, Baradács Anita trió (Berettyóújfalui SZC Bocskai István Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája) – Hajdúszoboszló

Reál:

1. Németh Milán Péter (Szombathelyi Műszaki SZC Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma);

2. Hóbor Péter (Szombathelyi Műszaki SZC Rázsó Imre Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája) – Körmend;

3. Felegyi Dominik (Békéscsabai SZC Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája)

A döntő minden résztvevőjének oklevelet, intézményüknek emléklapot adtak át, illetve valamennyi versenyzőt és felkészítőjét tárgyjutalomban is részesítették. A döntő megrendezéséhez, illetve a versenyzők és felkészítőik jutalmazásához az alábbi támogatók járultak hozzá:

– Bosch Rexroth Kft. (Budapest)

– Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata (Debrecen)

– Debreceni Szakképzési Centrum (Debrecen)

– Debreceni SZC Beregszászi Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája (Debrecen)

– Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (Budapest)

– Emberi Erőforrások Minisztériuma (Budapest)

– Hajdú-Bihar Megye Önkormányzata (Debrecen)

– Litográfia Nyomda (Debrecen)

– Nemzeti Tehetség Program (Budapest)

– Suliszerviz Oktatási és Szakértői Iroda Kft. (Debrecen)

– Suliszerviz Pedagógiai Intézet (Debrecen)

A verseny végeredményét IDE KATTINTVA,az egyéb hasznos információkat IDE KATTINTVA érheti el az olvasó.

A 2017 elején a rohanó jégtáblák által elsodort tiszacsegei komp áprilistól újra üzemel. A felújított révet azonban ünnepélyes keretek között hétvégén, április 22-én adták át. Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is részt vett ezen az örömteli eseményen, akárcsak Bodó Sándor, a térség országgyűlési képviselője.

Az ünnepségen Szilágyi Sándor, Tiszacsege polgármestere beszámolt arról, hogy milyen sokrétű összefogás segítette a javítási munkálatokat, amelyek mintegy 16 millió forintba kerültek. A forrást több helyről teremtették elő: a Belügyminisztérium VIS major keretéből, valamint önerőből, illetve biztosítása is volt a kompnak.

Kiszl Károly, a Révhajósok Országos Szövetségének alelnöke, valamint Lovas Attila, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) igazgatója ugyancsak részt vett az átadáson.

További KÉPEK IDE kattintva! (Fotók: Bohács János)

A viszonylag nagy széntartalmú kabai meteorit, amelyben szervesanyagot is kimutattak 1857-ben csapódott a földbe a Hajdú-Bihar megyei településen. Azóta számos, a Naprendszerrel kapcsolatos információkat is feltáró vizsgálatot végeztek rajta, megyei látványosság lett. Kaba városa ünnepi programsorozattal készült a 160 éves évfordulóra, amelyen Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke arról beszélt, hogy a mintegy 16 centiméter hosszú, 10 centiméter széles, valamivel több mint 2 kg tömegű, a világűrből érkező kőzet közösségi és tudományos kultúrát teremtett Kaba térségében. Az idővel turisztikai érdekességgé váló kabai meteorit azóta a település értékévé vált.

Szegi Emma polgármester nyitotta meg az ünnepséget, aki megköszönte a város lakói hagyomány- és értékápoló munkáját, valamint Dr. Fekete Károly a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének és a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma nyugalmazott igazgatójának, Dr. Nagy Mihálynak a kabai meteorit felelősségteljes őrzését, legendájának, történetének és tudományos jelentőségének kutatását.

A nyitórendezvényen felszólalók – Fekete Károly püspök, Nagy Mihály, Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság elnöke, Bodó Sándor országgyűlési képviselő, Sohajda Mihály református lelkész, Dr. Braun Mihály tudományos főmunkatárs (MTA ATOMKI) – szakterületeiket képviselve méltatták azt a kabai meteoritot, melyben a világon először fedezték fel az életre utaló szervesanyagot. A kabaiak az évforduló tiszteletére emléktáblát állítottak és avattak annak a Szilágyi Gábornak a volt háza előtt, aki észlelte és megtalálta a “lebkövet”. A programot a Kabai Mennykő Néptáncegyüttes Csillag csoportjának néptáncműsora, és a Lakat Színpad előadásában Dr. Nagy Mihály – Dr. Kirsch Éva: A Kaba-kő titka című tudománytörténeti színjáték színesítette.

Képek még IDE kattintva!

2017. április 21-én a debreceni Megyeháza Árpád termében Pajna Zoltán a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke köszöntötte az elismerésre rászolgáló rendőröket, illetve rajtuk keresztül az egész magyarországi állományt.

A Rendőrség Napja alkalmából Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Emlékérmét”, “Hajdú-Bihar Megye Rendőre” felirattal Mosolygó Csaba r. őrnagy vehette át. A rendőrség állományában 1997 óta dolgozó Mosolygó Csaba kitüntetésének indoklásában többek között az szerepel, hogy nagy szakmai hozzáértéssel végzi munkáját, osztályvezetőként példaértékű a kapcsolata beosztottjaival, rendkívüli alapossággal és odafigyeléssel, valamint széleskörű tájékozottsággal végzi a dolgát.

A díjat Pajna Zoltán adta át az őrnagynak, emellett beszédében kiemelte, hogy nemcsak a magyar, de az Európai Unió himnuszát is büszkén hallgathatják a rend idén kitüntetett őrei. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy nemcsak a magyar társadalom egyre növekvő elismerésére, de idővel az unióéra is számot tarthatnak a magyar rendőrök áldozatvállaló munkájuk okán.

A megyei közgyűlés egy hét múlva értékeli a megyei rendőrség előző évi munkáját. Előzetesként Pajna Zoltán elárulta, igen elégedettek a statisztikákkal, de óva int attól, hogy csak a számokat, az adatokat nézzük. Érdemes ezek mögé tekintve az embereket, vagyis a sértetteket, az elkövetőket, és a rendőröket látni. Emellett fontos a statisztikában nem szereplő bűnmegelőző tevékenysége is a rendőrségnek, amit sokszor velünk, állampolgárokkal közösen végez.

A közbiztonság nemcsak önmagában véve fontos, hanem például a turizmus fejlődésére is akkor lehet számítani – folytatta a megyei közgyűlés elnöke -, ha nyugalmas, biztonságos célpont egy térség a turisták számára. Magyarország pedig ilyen terület. Köszönhetően többek között a felkészült rendőröknek, határőröknek hazánkban. Pajna Zoltán szerint a rendőrség fejlődése tetten érhető, egy évtizedekkel korábbi erőszakszervezetből olyan, a közösségért dolgozó szervezetté vált, amely felé bizalommal fordulnak az emberek Magyarországon.

Dr. Gyurosovics József r. dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány a díjazottak méltatása mellett az elismerések átadását is elvégezte. Egyes esetekben azonban az adott települések vezetői is kezet fogtak a náluk szolgálatot ellátó díjazott rendőrrel, köztük Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere is. Az esemény végén pohárköszöntőt Rácz Róbert kormánymegbízott mondott.

KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető.

A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK), mint a térség turizmusának alakulásában fontos tényezőnek számító szervezet megtartotta 2017-es turisztikai szezonnyitóját. Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke és Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke köszöntötték a meghívottakat, majd a közelmúltat és a jövőt érintő érdekes szakmai előadásokat hallgattak meg a vendégek, amelyek során többféle aspektusból szemrevételezték megyénk idegenforgalmi helyzetét és a benne rejlő lehetőségeket.

Pajna Zoltán beszédében többek között az interaktivitás fontosságára hívta fel a figyelmet, ami ugyanúgy a megyét érintő turisztikai trendek egyike, mint a fejlesztések fenntarthatósága vagy éppen az, hogy a meglévő természeti és kulturális értékekre épülő gyógy- és egészségturizmus is az élményszerzés egyik kiemelt formája lehet ezután is az idelátogató családok számára. Pajna Zoltán szerint tanulni kell a 2007-2013-as időszak tapasztalataiból, amikor szerinte elég sok forrást használtak fel ellenőrizetlenül számos idegenforgalmi fejlesztésre.

Miklóssy Ferenc arról beszélt, hogy igen széleskörű egyeztetésen keresztül alakítja ki az megyei kereskedelmi és iparkamara azokat a rendezvényeit, amelyek turisztikai értékkel is bírnak. Emellett jelentős bevételre számítanak a kiemelt rendezvények kapcsán, hiszen a legfőbb cél az – erre gyakorlatilag minden előadó kitért valamilyen formában -, hogy minél több időt töltsenek itt a vendégek és értelemszerűen minél több pénzt költsenek, ami a település, és áttételesen a megye bevételeit növeli. A turizmus fontosságát adatokkal támasztotta alá Miklóssy Ferenc, miszerint 2016-ban az ország GDP-jének 4%-át közvetlenül az idegenforgalom adta, illetve a turizmusban 350 ezer foglalkoztatott és 46 ezer vállalkozás érdekelt Magyarországon, ami jelentős szám. Érdekes módon leginkább hazai tőkéből működnek ezek a főleg kis- és középvállalkozások.

További fotók facebookos KÉPGALÉRIÁNKBAN: KATT IDE!

A szezonnyitó végén pódiumbeszélgetés keretében mondta el álláspontját a Hajdú-Bihar megyei idegenforgalom kapcsán az az öt meghívott, akik többféle szegmensét jelenítik meg a megye turisztikájának.

Bulcsu László, a megyei közgyűlés alelnöke, mint a Vásárszövetség egyik alapítója arra hívta fel a figyelmet, hogy számos már ismert, népszerű rendezvény, mint például a Virágkarnevál és más rendezvények egymással szimbiózisban lehetnek életképesek, egymást támogatva. Feladatul tűzte ki szervezete elé bevonni azokat a szereplőket, majd megszervezni együttműködésüket, akik úgymond tudnak, képesek és akarnak is turizmust “csinálni”. Ráadásul nemcsak ebben a várhatóan hamarosan kiemelt turisztikai desztinációvá váló térségben, de a megye és a régió határain túl is tekintve.

Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft igazgatója a korábbi évek tapasztalatairól, a rendezvények esetében nemritkán jelentős módon befolyásoló tényezőnek számító időjáráshoz való igazodásról is beszélt. Az is szóba került, hogy a két éve igen népszerű, a megyei értékeit bemutató úgynevezett Értéksziget kezdeményezés mintájára, ám az időjárást kicselezve idén is lesz augusztusban ilyen jellegű rendezvény, ám a Kölcsey Központ falain belül.

Az időjárást igen komoly bevételformáló tényezőnek tartotta Miklósvölgyi Péter, a Campus Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője is, aki azonban abban bízik, hogy az évek óta meglévő, nagyjából 15%-os vendégszám növekedést idén is megtartja az egyre nagyobb körben híres Campus Fesztivál, amely ebben az évben ünnepli 10 éves jubileumát, s ennek apropójából olyan, nemzetközileg is versenyképes produkcióval rukkol ki, mint például a Prodigy fellépése.

Tamás László, az Airport Debrecen járatfejlesztési igazgatója a könnyen és gyorsan elérhető alternatív turisztikai attrakciók kapcsán jegyezte meg, hogy ma már több mint ezer célpont érhető el Debrecenből repülővel. Ehhez csatlakozott – részben –  Gődény Gábor, a Visit Debrecen divízióvezetője, aki egyébként korábban előadása során Debrecen turisztikai célkitűzéseiről, eddigi eredményeiről adott tájékoztatást. Egyik vezérmotívuma az volt, hogy a vendégeket meg kell tartani, sőt, vissza kell csábítani ismételten.

Az úgynevezett hasznos információkat Monok Tamás, a NAV megyei ellenőrzési igazgatóhelyettese szolgáltatta a turisztika kapcsán. Ugyancsak egyfajta rálátást biztosított a térségi idegenforgalomra Fazekas Lajos, a Debreceni Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatójának beszámolója, akitől megtudhattuk azt is, hogy a megyeszékhelyen nem a klasszikus főszezoni időszak érvényes, mivel Debrecen elsősorban a konferencia és üzleti turizmus területén érdekelt, ezért egy októberi vagy éppen márciusi hónap magasabb szobakihasználási adatokat mutat, mind mondjuk a nyári hónapok.

Külön érdekesség volt abból a szemszögből is megvizsgálni a turizmust, amit Dr. Morvai Gábor, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének megyei békéltető testületi tagja, ügyvivője képviselt. Mint elmondta, akkor, amikor már reklamál egy turista valami miatt, gyakorlatilag el is vesztette őt az adott idegenforgalmi hely, ezért idáig nem szabad eljutni. Az előadás során elővett tipikus szolgáltatói hibák tanulságos példaként szolgáltak az elvárt vendéglátói magatartás kapcsán.

Mindent egybevéve ugyanis azt az előadók jelentős része leszögezte, hogy Debrecen, de Hajdú-Bihar megye sem az a tipikus bakancslistás célpontja egy távolabbról érkező turistának, ezért kiemelten fontos az, mennyire érik pozitív élmények az ide látogatókat – és ez nemcsak a szállodákra, éttermekre, de minden helybélire vonatkozó intelem: vendégszeretőnek kell lenni. Ám, ha sikerül elérni (ezért az egyik legfontosabb az interaktivitás térnyerése, a modern technika tudatos használata a marketingben) őket és olyan vonzó, lehetőleg több dolgot egy csomagban kínáló turisztikai termékkel felkelteni a potenciális vendég figyelmét, akkor jó vendéglátás után számíthatunk arra, hogy visszatér az illető.

Stílszerűen a megnyitó során adták át 3000. Digitálisan Felkészült Vállalkozás díját a debreceni Kerekerdő Élménypark képviselőjének. Az átadó Koleszár Péter, a Modern Vállalkozások Programja vezető IKT tanácsadója bővebben is beszélt a digitális technika alkalmazásának már nem is lehetőségeiről, mint inkább kikerülhetetlen, egy modern turisztikai attrakció számára nélkülözhetetlen voltáról.