Események, rendezvények

DHK- Újpest Magyar Kupa felnőtt mérkőzés
Helyszín: Debreceni Jégcsarnok (Derék u. 33., Tel.: 52/537-272)

DVSC-TVP – MTK női MK. kézilabda mérkőzés
Helyszín: Hódos Imre Rendezvénycsarnok (Kassai út 32-34., Tel.: 52/514-400)

The Kids Club – vidám angol nyelvtanulás 6 hónapostól 14 éves gyerekeknek
Helyszín: Méliusz Központi Könyvtára (Bem tér 19., Tel.: 52/502-474)

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke 2016-ra mint a megyében végbemenő gazdasági, kulturális, szociális fejlődés fontos évére tekint vissza. 2017-től pedig elsősorban azt várja, hogy – a tervezés és az előkészítés szakaszai után – a megyei önkormányzat több saját projektje a gyakorlatban is beindul.

A hivatal, valamint a megyei közgyűlés tavalyi munkája kapcsán Pajna Zoltán kijelentette, hogy elsősorban az számít, az itt élők miként vélekednek róla. Ám a tények önmagukért beszélnek. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat több mint 500 megvalósult projektben volt szereplő, emellett saját cégén, a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökségen keresztül 300-nál is több pályázatot adott be.

Pajna Zoltán szerint a legnagyobb áttörés a határ menti magyar-magyar kapcsolatok fejlesztésében tapasztalható, ami azonban nemcsak Hajdú-Bihar megyét, de a Magyarország keleti határa menti térséget is érinti. A romániai parlamenti választások is 2016 végén zajlottak, ezek előtt a megyei önkormányzat hazánkból elsőként csatlakozott a határon túli magyar jelöltek és pártjaik népszerűsítéséhez, illetve tájékoztatta a Magyarországon élő, de szavazati joggal rendelkező román állampolgárokat a szavazás lehetőségeiről.

Azt külön kiemelte a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, hogy Romániában 5 megyének is magyar vezetője van, akárcsak azt, hogy az ottani magyarok hívására mindig azonnal reagáltak, segítő szándékkal – így mélyítve tovább a jó kapcsolatokat a határ két oldalán élők között.

Hajdú-Bihar megye sikere a területi fejlesztésekben is jelentős volt 2016-ban. Magyarország legdinamikusabban fejlesztő térsége ugyanis az Észak-Alföld Régió volt, amelynek (Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye mellett) Hajdú-Bihar vezető tagja.

Az is a tavalyi esztendő lényeges megyei önkormányzati lépése volt – amit 2017-ben fokozottan kell továbbvinni -, hogy a közvetlen brüsszeli forrásokra támaszkodó pályázatokra koncentrál egyre inkább a hivatal és fejlesztési cége. Sokszor hangsúlyozzák ugyanis, ám nem lehet elégszer, hogy 2020 után várhatóan jelentősen csökkennek a vissza nem térítendő, kevés vagy semmilyen önrészt nem igénylő pályázatok, ezért időben el kell kezdeni megtanulni az egyéb forrásokhoz való hozzájutást.

A megyei közgyűlés az úgynevezett jó gyakorlatokban is élen járt az elmúlt évben. A Pajna Zoltán szerint egyébként is meglévő egymás iránti érdeklődést Hajdú-Bihar megye települései között kiszélesítették azáltal, hogy a tucatnyi megyei közgyűlés legtöbbjét nem a szokásos helyszínen, Debrecenben tartották, hanem mindig más városban, községben. Ezen alkalmakkor aztán a megvitatandó napirendi pontokon túl az adott település bemutatkozhatott, a képviselők pedig jobban megismerkedhettek fejlesztéseivel, nevezetességeivel, lehetőségeivel és megoldandó problémáival. A jó gyakorlatokat 2017-ben is szeretnék folytatni, hogy minél több település kapjon nagyobb reflektorfényt, kerüljön be jobban a köztudatba.

Egyéb jelentős fejlesztésekről szólva Pajna Zoltán elmondta, hogy a turisztikai nagyprojekt, az Oxenweg program (a korabeli magyar szürkék hajtóútjának felelevenítése) 8 hajdú-bihari települést érint, fejlesztve azok infrastruktúráját, valamint a térséget átszelő közutakat. Ha már közutak, a megyei önkormányzat elnöke kitért a jelentős útfejlesztésekre, valamint a kötöttpályás közlekedés, vagyis a vasút már elkezdett, de továbbtartó fejlesztésére is. Ezek mind segíthetnek a Magyarországot jellemző eltérés csökkentésére a keleti és a nyugati részek között. Akárcsak az, hogy több úgynevezett monitoring, vagyis a projekteket megfigyelő bizottságban benne van a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat képviselője. Ez rendkívül fontos az információk gyors megszerzéséhez, valamint ahhoz, hogy a megfelelő lobbitevékenységet véghezvigyék.

A tucatnyi település és a megyei önkormányzat, valamint a határon túli résztvevők által létrehozott Vásárszövetség is 2016 jelentős eseménye volt a térségben, a megyei önkormányzat kezdeményezésére.

A közeljövőről is szó esett, amikor is az egyik legnagyobb – mintegy 1,2 milliárd forintos – projekt várhatóan a Foglalkoztatási Paktum gyakorlati beindulása lesz 2017-ben. Ez konkrétan növelheti a munkavállalási esélyeit sok olyan embernek, akik egyébként nehezen vagy sehogy sem tudnak elhelyezkedni. Ebben a többszereplős projektben a megyei önkormányzat leginkább a helyi viszonyok feltérképezésében, előkészítésben és bizonyos feladatok koordinálásában vesz részt. 2017 február végéig több fórumot szervez az önkormányzat, amelyeken mintegy 300 vállalkozót, leendő foglalkoztatót ismertetnek meg a lehetőségekkel.

A másik nagy fejlesztési beruházás a majdnem 1 milliárd forintos, korábban már említett Oxenweg program lesz, ami a fejlesztések mellett a helyi termékek fokozott piacra jutását is segítheti, akárcsak a Vásárszövetség esetében. Szintén fontos a közösségfejlesztés a megyében. Erre egy 900 millió forintos projekt ad további lehetőséget majd. Az erdélyi magyar kapcsolatok terén nagy jelentőséggel bír majd az Érmelléki Fejlesztési Ügynökség létrehozása, amihez azonban a megyei önkormányzatnak mások segítségére is szüksége lesz.

Személyes öröme a megyei önkormányzat elnökének, hogy a visszajelzésekből az derül ki, megéri a hajdú-bihariakért – velük együtt – dolgozni. Egyébként is az együttműködés, a közös fejlesztés a legfontosabb feladata az itt élőknek.

Dr. Gyurosovics József r. dandártábornok, Hajdú-Bihar megye rendőrfőkapitánya és Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte azokat az embereket, akik a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság csapatszolgálati századából a karácsonyi ünnepek idején is szolgálatot teljesítettek Magyarország déli határszakaszán. A főkapitány étkezési utalványokat, míg Pajna Zoltán gyümölcsöt, szaloncukrot és üdítőitalt adott át a rendőröknek, valamint a közalkalmazott munkatársaknak, akik példás helytállással végzik munkájukat. A megyei közgyűlés elnöke szerint azonban az igazi ajándékot az emberek kapták a rendőröktől, akik nekik köszönhetően békében és nyugalomban tudnak ünnepelni, míg a rend fenntartói családjuktól távol is becsülettel végzik munkájukat karácsony idején.

Az ajándékok ünnepélyes átadására 2016. december 23-án, Berettyóújfaluban került sor.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által az Interreg Europe területi együttműködési program keretében megvalósuló „PURE COSMOS: Állami hatóságok szerepe a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének növelésében” projekt 2. regionális szakértői ülésére 2016. december 15-én kerül került sor a Megyeháza Bocskai termében. A rendezvényen a megye vállalkozókért tevékenykedő szervezeteinek, illetve vállalkozásainak képviselői, valamint a Miniszterelnökség Kormányablakokért Felelős Helyettes Államtitkárságának referense vett részt.

Az ülésen a szervezők bemutatták a megyei kkv-k körében végzett kérdőíves felmérés eredményeit, valamint a Birminghamben, illetve Magdeburgban megrendezett szakértői tanulmányutak tapasztalatait. Ezután a szakértők arról egyeztettek, hogy milyen úton érhető el az adminisztratív terhek csökkentése és a folyamatok akadálymentesítése. Emellett az információhoz, adatokhoz, szakpolitikai dokumentumokhoz és folyamatokhoz való hozzáférés biztosításáról esett szó a kkv-k részére, hogyan javítható a regionális és közszféra hozzájárulása, segítő tevékenysége abban, hogy a vállalkozások innovációs tevékenysége erősödjön. Több jó példát is említettek, mint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara koordinálásával megvalósuló Modern Vállalkozások Programja, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal „Adókedd”-je.

Közös igényként merült fel például, hogy újabb, hatékonyabb kommunikációs csatornákat kell találni a megfelelő célközönség eléréséhez.

A következő PURE COSMOS regionális szakértői csoport ülésre a tervek szerint 2017 februárjában kerül majd sor.

Képgaléria.

A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karáról érkeztek hallgatók a Megyeházára 2016. december 15-én, csütörtökön, ahogyan egy éve is már. A 2015-ben először megrendezett kihelyezett jogi tanóra minden évben egyszer választható a diákok számára.

A tantárgy neve: “A fejlesztő megye”.

Az órán jogász, illetve igazságügyi ügyintéző hallgatók vettek részt, valamint a Közigazgatási Jogi Tudományos Diákkör tagjai.

A megbízott előadó dr. Dobi Csaba, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat jegyzője volt, aki több témát érintett. Szó esett többek között a fejlesztési ügynökségekről, illetve azok átalakulásáról, a határon átívelő fejlesztési programokról (ROHU/HURO). A Terület- és Településfejlesztési Programok is terítékre kerültek, akárcsak a nemzetközi projektek, együttműködések koordinálása, közvetítése, és még számtalan terület, amelyeket a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat tevékenysége érint. 

A rendhagyó tanóra végén, amelyre a Bocskai teremben került sor, a diákok kérdéseket tehettek fel.

Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán.

A Szlovák Köztársaság Konzulátusának – Békés megyében működő – idén kinevezett új vezetője, Igor Furdík tette tiszteletét a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnál 2016. december 14-én, ahol Pajna Zoltán elnök és Bulcsu László alelnök fogadta őt. A megbeszélésen a megyei közgyűlés elnöke a szlovák-magyar együttműködés lehetőségeiről tájékoztatta a főkonzult, aki minden olyan közös munkára fogékony, amely mindkét fél számára előnyös. Abban mindenki egyetértett, hogy politikától mentesen, az ebben a térségben lakók érdekeit képviselve, tartós, a várhatóan a 2020-tól jelentősen visszaeső európai uniós támogatásoktól már nem függő projekteket kell minél nagyobb számban elkezdeni. Ehhez azonban már most a közvetlen brüsszeli források megszerzését kell úgymond megtanulni, hogy amikor pár év múlva a jelenlegi nagy mértékű támogatottság mellett futó projektek megszűnnek, ne legyen újdonság ez a számunkra.

Pajna Zoltán Hajdú-Bihar megye fejlesztései között megemlítette a Debreceni Egyetemmel való közös munkát, a térség kulturális, művészeti vagy éppen vallási projektjeit, amelyek elsősorban a közszféra számára elérhetők. Ám a konkrétan a vállalkozásokat segítő projektekre is kitért a beszélgetés során, például a közlekedésfejlesztő beruházásokra. 

Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán!

Igor Furdík felhívta a figyelmet arra, hogy a jó partnerkapcsolatok fontosak az uniós projektekben való hatékony részvételhez, a régió stabilitásához pedig nagyban hozzájárulnak ezek a közös programok. A szlovák főkonzul a nyilvánosság felé történő megfelelő retorikát is kiemelte, hiszen – utalt rá – például Nagy-Britanniában is furcsa eredményt hozott az Európai Unióból való kilépésről történt népszavazás, ami vélhetően a gyenge kommunikáció miatt is történhetett meg. Igor Furdík ezért úgy gondolja, hogy az itt élőket érthetően tájékoztatni kell minden olyan fejlesztésről, amelyet az uniós támogatások révén visz véghez valaki, hogy ne csak a negatívumok kerüljenek a felszínre az uniós tagság kapcsán. Az sem lényeges, hogy éppen hol van egy együttműködő partnerkapcsolat vezető szervezete – tette hozzá Pajna Zoltán, utalva a ROHU/HURO, vagyis a román-magyar/magyar-román határon átívelő fejlesztési programokra, amelyeknek hol ott, hol itt van a központja, de a megyei önkormányzat elnöke szerint ez mellékes, hiszen a hatékony működés a fontos.

A szlovák főkonzul kitért arra is, hogy a fejlesztésekre irányuló együttműködések során igazodni kell ahhoz, hogy mára kialakult egy olyan vállalkozói világ, amelyben a történelmi sérelmek kevésbé, viszont a valódi üzleti lehetőségek inkább érdeklik a benne tevékenykedőket.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Debreceni Csoportjával közös szervezésben a Tom Peti Együttes gyermekkoncertje – belépés csak meghívóval.

Bővebben: http://www.vmuvhaz.eoldal.hu/

Nino Manfredi – Nino Marino: Könnyű erkölcsök
– romantikus vígjáték, a Vidám Színpad előadása –

Jegyáral: 3500- 3000 Ft-ig

Szereplők: Straub Dezső, Nyertes Zsuzsa, Oszter Sándor (hangja)

Bővebben: http://www.vmuvhaz.eoldal.hu/

A december 2-án megrendezett három különálló, mégis tematikailag egybetartozó program során Mindenki Karácsonyfáját állították fel Mikepércsen közösen, amelyre a díszeket a helyi Csodavár Óvoda dolgozói készítették.

Ezt követően hangulatos műsorok szórakoztatták a vendégeket, nézelődőket. A közös együtt éneklésben több szervezet működött közre, úgymint a Napsugár Bölcsőde gyerekei, nevelői, a Csodavár ovi Marci csoportja (felkészítőik: Nagy Katalin és Szabó Józsefné óvodapedagógusok), valamint Szabó Lajosné dajka, Erdős-Tóth Fruzsina énekesnő, a Hunyadi János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 4. osztályosai (felkészítő pedagógus: Takácsné Zilahi Vanda), illetve a felső tagozatosokból álló kórus (felkészítő pedagógus: Szabó Julianna).

A mikepércsi alkotóművészek munkáiból nyílt egy nagyszabású tárlat, vagyis a Kató iskola nagytermében egy hónapon át megtekinthető Adventi Kiállítás. Ezt Fekete Erzsébet szervezte és Arany Lajos Holló László-díjas művészeti író nyitotta meg – december 21-ig várja a látogatókat, munkanapokon 8.00-16.30-ig. Az eseményen részt vett Tímár Zoltán, Mikepércs polgármestere is.

Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán.

A kiállító alkotók: B. Nagy Gabriella, Czeczéné Nagy Tímea, dr. Molnárné Ötvös Tünde, Erdelicsné Kelemen Valéria, Fehér Csaba, Kalmárné Győrfi Eszter, Kelemen Éva, Koncz Tibor, Kormányos Lászlóné, Mikepércsi Hímzőkör, Mikepércsi Kályhamúzeum, Nagy Ildikó Gabriella, Nagy Péter, Solymosi Gábor, Solymosi Mór, Szabó Zsoltné, Tele Gábor, Tóth Jolán.

Emellett a mikepércsi betlehemesek kuriózumnak számító műsorát tekinthette meg a közönség, amelyet a Bazsarózsa népdalkör és a település néhány, a hagyományőrzésre fogékony gyermek és felnőtt lakosa szervezett.

A dalokat a Magyar Népzene Tára, Jeles napok kötetében találta meg Vatainé Facsar Veronika, a csoport vezetője, melyet a mikepércsi Kamarai Antal prímástól gyűjtötték be az 1950-es években. Ehhez illesztették az egyik (azóta már elhunyt) kedves kórustag, Deczki Ilona és egy mikepércsi lakos, Szabó Lajos visszaemlékezései alapján a játékot. Mindketten gyerekkori emlékeikre támaszkodva elevenítették fel a hagyományokat.

A csoport ezzel a betlehemes játékkal részt vesz a XXVI. Nemzetközi Betlehemes Találkozón Debrecenben, valamint az a megtiszteltetés érte a csoportot, hogy az egyik résztvevője volt az ünnepélyes megnyitónak december 9- én 17.00 órától Debrecenben, a Kossuth téren.

Az adventi program részeként idén is megvendégelték a Főtérre kilátogató kicsiket és nagyokat. Pogácsa, mandarin, szaloncukor, sütőtök, tea és forralt bor szerepelt a kínálatban: Mikepércs Község Önkormányzata egészen az esti órákig várta a látogatókat. Az immár második éve megrendezett Adventi vásár színesítette az ünnepi programot, ahol kézművesek, népi iparművészek kínálták portékáikat. A csípős hideg ellenére ezen a délutánon megtelt Mikepércs főtere, közösségi élményként megélve az adventi várakozás örömét.

Tucatnyi napirendi pontot tárgyalt meg utolsó idei ülésén a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés, amelynek a végén a testület egyöntetűen megállapította, hogy kimondottan jó az együttműködés a megyei önkormányzat tagjai és a vezetőség, valamint a képviselők, illetve a települések között, ami a jövőre nézve is előremutató.

A megyei közgyűlés elfogadta az elnökének és alelnökeinek 2016-os tevékenységéről szóló előterjesztést, ami kapcsán elhangzott, hogy jó munkakapcsolatban vannak a képviselők velük, ami Hajdú-Bihar megye hatékony fejlesztésének alapfeltétele.

Bernáth László képviselő (Fidesz) mindemellett kiemelte, hogy a közös munkájuk során több millió forint értékben tudtak idén civil szervezeteket támogatni.

(KÉPGALÉRIA a HBMÖ facebook oldalán található.)

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat stratégiai együttműködési megállapodást köt – s ezt a közgyűlés is egyhangúlag támogatja – a LENERG Nonprofit Kft-vel, a Debreceni Egyetemmel, a Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft-vel, valamint az INNOVA Nonprofit Kft-vel. Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke fontosnak ítélte meg ezeket az együttműködéseket, hiszen például az energetika területén jelentős fejlesztések vihetők végbe a térségben, akár az ESCO modellel, ami – egy harmadik fél bevonása által – segít a projektek finanszírozásában.

A Hajdú-Bihar Megyei Vásárszövetség alapszabályát is elfogadta a testület, amely kisebb módosításokat tartalmaz – ugyanakkor Pajna Zoltán felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy továbbra is kéri segítő közreműködésüket, ahogyan a megyei településvezetők aktivitását is, hiszen a Vásárszövetség nyitott, várja újabb tagjait, a bővülés lehetősége ugyanis adott, sőt, szükséges.

A Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktum kapcsán Dr. Dobi Csaba, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat jegyzője tartott tájékoztatást a testületnek arról, hogy jelenleg hol tart ez a projekt, valamint felvázolta a benne rejlő lehetőségeket, kötelezettségeket. A jegyző kiemelte, hogy nem szeretnék, ha korábbi, ehhez hasonló tartalmú együttműködések sorsára jutna a Foglalkoztatási Paktum, amelyek idővel hanyatlásnak indultak. Dobi Csaba röviden bemutatta a Paktum 3 fő szervezeti egységét.

– Foglalkoztatási Fórum: ebben mindegyik együttműködő partner benne van, s működését úgy kell elképzelni, mint akár a megyei közgyűlését, feladata pedig többek között egy akcióterv elkészítése, magyarán szakmai javaslattételi szervként működhet.

– Irányítócsoport: az operatív munkavégzést folytatja, és a Foglalkoztatási Fórum ajánlásai alapján munkacsoportot kell létrehozzon. Alapból a projekt partnerei alkotják a tagjait, de nyitott szervezet, tehát megfelelő javaslattétel után mások felvevése is lehetséges ide.

– Paktum Iroda: nem jogi személy, hanem jelenleg az egyik tagszervezet, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat majdani alkalmazásában lévő munkatársak lesznek a tagjai. Összesen 2 személyről van szó. Ez lesz az operatív munkaszervezete a projektnek, emellett kapcsolattartással, adatszolgáltatással foglalkozik majd, illetve rendezvények szervezésével, megtartásával.

Pajna Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke megjegyezte, hogy legkésőbb 2023-ig konkrét számú embert kell bevonni majd a Foglalkoztatási Paktumba – akik így jutnak munkalehetőséghez -, ez viszont azért is nehéz, mivel a tényleges munkanélküliekhez képest kevés a regisztrált munkanélküliek száma a térségben, így pedig nehezebb elérni őket.

Nagy Zsolt képviselő (MSZP) arról beszélt a téma kapcsán, hogy reméli, nem csak az Európai Unió 2020-ig tartó – nagy értékű forrásokat megmozgató – támogatási időszakáig tart majd a Foglalkoztatási Paktum működése, éppen ezért nagyon alaposan meg kell azt tervezni és fenntarthatóvá tenni. Illetve valódi problémát oldjanak meg általa, ami pedig egy furcsa kettősség, a munkaerő hiány és a munkahely hiány együttes jelenléte Hajdú-Bihar megyében – ezt nehéz, orvosolni, de idővel javítani kell rajta.

Pajna Zoltán egyetértett vele, de éppen ezért kérte a képviselők, településvezetők hathatós segítségét az átgondolt Foglalkoztatási Paktum kialakításához. A megyei közgyűlés elnöke továbbá fontos problémaként hozta fel az országon belüli elvándorlást is, amit szintén jelentősen csökkenteni kell – például azáltal, hogy végre a nyugat-magyarországi álláslehetőségekkel versenyképes ajánlatokat tud majd felmutatni Hajdú-Bihar megye is.

Ménes Andrea frakcióvezető (Fidesz), egyúttal városvezető is ehhez csatlakozott, szerinte ugyanis egy település megtartó és vonzerejét leginkább az adja meg, ha képes munkahelyeket teremteni. Ám ez egyedül a településvezetők számára megoldhatatlan feladat, szükség van a foglalkoztatók együttműködésére is. Ménes Andrea pedig éppen ebben látja ennek a most létrejövő Hajdú-Bihar Megyei Foglalkoztatási Paktumnak is a jelentőségét, hiszen számára úgy tűnik, hogy pontosan ezt a célt szolgálja majd, vagyis a különböző résztvevők hatékony együttműködésén alapuló munkahely teremtést, egyúttal a munkaerő hiány csökkentését. “Innovatív gondolkodás, ami igazodik a megváltozott társadalomhoz” – foglalta össze a Paktum legnagyobb pozitívumát Vámospércs polgármestere.

Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke nagy kihívásnak nevezte a Foglalkoztatási Paktummal kapcsolatos munkát, amely szerinte a területi operatív programok után 2017 legfontosabb megvalósítandó programja lehet. Ám, ahogyan Ménes Andrea a foglalkoztatók fokozott szerepvállalását emelte ki, Tasi Sándor a megyei kormányhivatal, illetve a Hajdú-Bihar megyei települési önkormányzatok hathatós segítségére utalt, amely nélkül szinte lehetetlen lesz működőképes, tartós, a foglalkoztatási problémákat megoldó együttműködést megalkotni.

2016 utolsó Hajdú-Bihar megyei közgyűlési ülése után a hivatal részéről megköszönték a képviselők egész éves munkáját, valamint a megyei önkormányzat dolgozóival közösen egy rövid, jelképes évbúcsúztatót tartottak.

Nyolcadik alkalommal rendezik meg az ikertalálkozót Hajdúböszörményben.

Házigazda: Czeglédi János, a Keleti Főcsatorna Egyesület elnöke
A vendégeket köszönti: Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei önkormányzat elnöke (a rendezvény fővédnöke) és Tiba István országgyűlési képviselő
A rendezvényt megnyitja: Kiss Attila polgármester

Interaktív család show-műsor, a meghívott ikertestvéreknek ajándékosztás.

A 2014-2020 közötti időszak európai uniós fejlesztéseiről szóló országos konferenciasorozat állomásaként a balmazújvárosi Semsey Kastélyban tartottak szakmai megbeszélést és előadásokat. A közvetlen brüsszeli forrásokat lehívó pályázatok lehetőségeiről beszélt Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke.

A Közel a segítség elnevezésű konferenciasorozat célja elősegíteni a 2014-2020-as operatív programok hatékony és eredményes megvalósítását, megbízható szakmai segítséget nyújtani a támogatást igénylőknek és a kedvezményezetteknek egyaránt. Csepreghy Nándor miniszterhelyettes az ebben az időszakban történő Európai Uniós fejlesztésekről tartott előadást, amely során az unió keleti nyitása után megjelenő, elérhető új piacokra hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy mivel Magyarország már nem a legkeletibb tagországa az uniónak, gyakorlatilag újra kell magunkat definiálni ebben a földrajzilag és egyéb szempontból is megváltozott struktúrában. 

Buzás László, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Lft. regionális igazgatója, mellett Veres Margit polgármester és Tiba István, megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztos köszöntötte a vendégeket, valamint nyitotta meg a konferenciát.
 
A program során Mezei Dávid Csaba, agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár a vidékfejlesztési program pályázati lehetőségeit taglalta, Márkus Ferenc a Nemzetközi és Európai Együttműködési Program igazgatója a román-magyar határmenti fejlesztési programot mutatta be, míg Péter János, a Széchenyi Programiroda tanácsadója a gazdaságfejlesztési programokra beadható sikeres pályázatok elkészítéséről tartott hasznos tájékoztatót.

A konferencián a fentiek mellett szó volt a fiatalok vállalkozóvá válásának támogatásáról is.

A HBMÖ facebook oldalán képgaléria látható.

2016. december 11-én, vasárnap tartják a romániai parlamenti választásokat. Az erdélyi magyarok jelöltjei egy listán sorakoznak Erdély. A jövő! jelszóval.

Éljenek szavazó jogukkal minél többen a vasárnapi voksoláson, hiszen mindannyian felelősek vagyunk az erdélyi magyar közösségért.