Hírek archívum

A téglási II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolanagyszabású rendezvényét 2017. szeptember 25-29-ig rendezik meg. Az ERASMUS+ program keretében az iskola együttműködik egy spanyol, egy portugál, egy cseh és egy görög iskolával. A két éves projekt során az intézmények megosztják egymással módszertani tapasztalataikat a CLIL módszerrel kapcsolatban. /Content Language Integrated Learning/.

Ezt a tartalom alapú oktatási módszert elsősorban a két tanítási nyelvű iskolákban alkalmazzák. Az egyhetes program megnyitó ünnepsége hétfőn reggel 8 órakor lesz a téglási moziban, sok külföldi és magyar meghívott vendég részvételével. A nap folyamán iskolabemutatás, bemutató órák, kastélylátogatás és kerékpározás is lesz a településen. Délután Dr Kovács Judit országosan elismert szakértő tart előadást a kastély konferenciatermében, majd Czibere Béla polgármester mutatja be a település múltját, jelenét és jövőjét.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ IDE KATTINTVA érhető el.

A Kulturális Örökség Napjai egy több mint negyedszázados történelmi háttérre visszavezethető eseménysorozat, amelyet az Európa Tanács hívott életre. Célja, hogy a kontinens országaiban a szellemi és tárgyiasult kulturális értékek jussanak el az emberekhez, illetve fordítva. Kezdetben ingyenes épületlátogatásokból, manapság azonban már inkább rendezvényekből, látványos, értékes események kavalkádjából állnak a Kulturális Örökség Napjai (KÖN).

Magyarországon 2017-ben a három kiemelt téma, az 500 éves jubileumát ünneplő reformáció, Arany János 200 éve történt születése és a 150 évvel ezelőtti kiegyezés. Így nem meglepő, hogy Debrecen, a magyar reformáció egyik legfontosabb városa mint helyszín mutatkozhatott be szeptember 16-17-én. A Déri téren a nemzeti jegyzékben szereplő korábbi és új szellemi kulturális örökségek bemutatása zajlott, mind a városi, mind a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár, mind az ország számos tájáról érkező szervezetek által felvonultatva. A program a Szellemi és Kulturális Örökség Igazgatósága és Debrecen városa kezdeményezésére a Debreceni Művelődési Központ szervezésében zajlott. A kulturális örökségek mellett a debreceni és a megyei értéktár is lehetőséget kapott a bemutatkozásra, és élt is a lehetőséggel.

A közönség többek között megismerhette a magyarszombatfai, illetve a mezőtúri fazekasságot, a tehetséges roma fiatalokat felkaroló és segítő Rajkó-módszert, vagy éppen a Gandhi Pedagógiai Módszert. Hajdú-Bihar megyét képviselték a hajdúdorogi Krisztus-katonák. A híres-neves kalocsai népművészet, a höveji csipkevarrás, a hagyományos halászat, a tápéi gyékényszövés, az egri fertálymesterség mind Magyarország szellemi örökségének sokszínűségét mutatta be.

Kóstolóból sem volt hiány, hiszen a fesztivál egyik végében a karcagi birkapörkölt rotyogott, míg a másikban babgulyás a busók által elkészítve. A borsodnádasdi molnárkalács ostyaszerű étekként vagy a szatmár-beregi szilvalekvár is vonzó finomság volt bárki számára.

Akik korábban összekeverték esetleg, most láthatták mi a különbség a mohácsi busójárás és a mohai tikverőzés között.

Hajdú-Bihar megye érdekességeinek lírását olvasva sokan rácsodálkoztak arra, hogy az úgynevezett kabai meteorit létezik. A debreceni Református Kollégiumban tekinthető meg a két és fél kilogrammos, 1857-ben az égből aláhullt, tudományos intézetek által sokszor megvizsgált kődarab. Vagy a magyar szürkék hajtóútjának ismertetőjét is számos vendég olvasta figyelmesen,akárcsak az álmosdi Kölcsey-emlékházról vagy a bakonszegi Bessenyei-emlékházról szóló tájékoztató táblákat is.

A fellépő csoportok hangulatos, magával ragadó produkciókkal szórakoztatták a közönséget.  A debreceni Szeredás Együttes zenéje mellett a nagyecsedi cigány és magyar táncok vagy a már említett Rajkó-módszer vagy a Gandhi-növendékek zenészei, énekesei, táncosai adták a ritmust a Déri téren. Akárcsak a debreceni Hajdú Táncegyüttes vagy a matyó örökséget tánccal is megőrző csoport.

A hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjére eső KÖN nagy sikernek örvendett a debreceniek, hajdú-bihariak körében.

A honlap képei rákattintva nagyíthatók. Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs. KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA érhető el.

A szeptember 15-i ülésén a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés képviselő testülete döntött arról, hogy Berettyóújfalu Város Önkormányzata és a Bihar Megyei Tanács közötti, az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére irányuló projektben Berettyóújfalu projekt partnerként vehessen részt.

A mintegy 880 ezer eurós összköltségű projekt keretében a Berettyóújfalu Strandfürdő területére fogják a Gróf Tisza István Kórház mozgás rehabilitációs járó-beteg szakrendelését kihelyezni.

Emellett döntés született a “Tisza Vízgyűjtő Programrégió” Önkormányzati Társulás megszüntetéséről is, mivel az eredeti célját pályázati lehetőségek hiányában nem valósította meg. 2000-ben a tiszai ciánkatasztrófa jelentős ökológiai és egyéb károkat okozott. A társulást azért hozták létre annak idején, hogy az akkori környezeti károk felszámolásában segítsen. Emellett célja volt a Tisza vízgyűjtő területén komplex vízgazdálkodás kialakítása, két és többoldalú nemzetközi egyezmények felülvizsgálatának és módosításának kezdeményezése, állami és lehetséges nemzetközi források megszerzése. Ám végül arra a következtetésre jutottak, hogy a társulást létrehozó önkormányzatok más formában hatékonyabban tudnak majd működni, s megvalósítani az eredeti célokat. Bulcsu László, a megyei közgyűlés alelnöke szerint a jövőben jobb kezekben lesz a térség ökológiai védelmének sorsa.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 2017 első őszi ülésén elfogadta a tulajdonában lévő  INNOVA Nonprofit Kft. 2017. évi első féléves beszámolóját is. Erre a beszámolóra azért volt szükség év közben, mert a tavaszi közgyűlésen a korábban tervezettől jelentős elmaradást észleltek a cég működésében. Így az új ügyvezető igazgató, Vámosi Gábor és munkatársai szakértelmében bízva fokozottan követni szerette volna a megyei közgyűlés a cég hatékonyságát, pénzügyi helyzetét. Mint Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke, valamint több képviselő, például Ménes Andrea, a Fidesz frakció elnöke is jelezte, most már pozitív adatokkal tudott szolgálni a cég, ezért bízhatnak abban, hogy a stabilitása teljes mértékben helyreáll hamarosan. Erről az ügyvezető, Vámosi Gábor is megerősítette a testületet.

Arról is igennel szavaztak a képviselők, hogy együttműködési megállapodás szülessen a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület és a megyei önkormányzat között, ami a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat önként vállalt feladatainak sorát gyarapítja a jövőben.

Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs

Ünnepélyes tanévnyitó keretében adta át 2017. szeptember 14-én Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskolában az intézmény diákjainak szánt használt, de kiváló állapotú iskolaszereket. Ezeket Hajdú-Bihar megye három tankerületi központja adományozta a mostani tanévet már új épületben megkezdő nagyváradi iskolásoknak, az összegyűjtést és a szállítást pedig a megyei önkormányzat koordinálta. Az ünnepségen részt vett Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke is.

A számítógépek, magyar nyelvű könyvek, asztalok, padok, tornaszerek sokat segítenek az iskola működésében.

Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke szerint egy nagyon jó közösség kapja ezeket a tanszereket. “Egyik legfontosabb érvünk az akció mellett az volt, hogy aki magyarnak született, az magyar nyelven is tudja tanulni a magyar történelmet, irodalmat”.

Bihar megye legnagyobb iskolájába 350 diák jár és három épületben tanulnak a gyerekek. A tervek szerint idővel bentlakásos lesz az intézmény, de még szükség van fejlesztésekre. Több magyarországi iskola jelezte azonban, hogy szintén összegyűjti és eljuttatja Nagyváradra a számukra nélkülözhető eszközöket, vagyis a jótékonysági akció folytatódik.

A fotókat Nagyváradról kaptuk.

2017. szeptember 12-én rendezték meg az „Olasz Üzleti Nap”-ot Debrecenben a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara, az Olasz Köztársaság Budapesti Nagykövetsége, az Olasz Kereskedelmi Ügynökség, az Olasz Kultúrintézet, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és Debrecen Megyei Jogú Város szervezésében. Folyamatosan fejlődtek a gazdasági kapcsolatok Magyarország és Olaszország között az elmúlt években. Ezek további erősítése, fellendítése, valamint a gazdasági szereplők kölcsönös piachoz juttatása közös cél.

Papp László, Debrecen polgármestere fogadta az olasz delegációt, a megbeszélésen Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is részt vett. Massimo Rustico az Olasz Köztársaság Budapesti nagykövete, Ferdinando Martignago, a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara elnöke, Francesco Maria Mari, a szervezet megbízott alelnöke, Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere, illetve Póser Zoltán, az EDC ügyvezetője ugyancsak szerepet vállaltak az egyeztetésben. Amelynek fókuszában a közös gazdaságfejlesztési lehetőségek, piaci lehetőségek kihasználása, illetve a beruházási és befektetési kilátások megvitatása állt.

Az érdeklődők a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál a megyei vállalkozások olasz piacra jutásáról, valamint az olasz vállalkozások betelepüléséről hallhatták a legfontosabb, legaktuálisabb információkat, hasznos tudnivalókat.

További információ:

http://hbkik.hu/hu/hajdu-bihar-megyei-kereskedelmi-es-iparkamara/cikkek/ketiranyu-fejlodes-olasz-uzleti-napot-tartottak-a-kamaraban-101368

https://www.debrecen.hu/hu/debreceni/hireink/olasz-gazdasagi-es-kereskedelmi-kapcsolatok

Több ezer székely menekült Magyarországra száz éve az I. világháború miatt. Hajdúnánás akkor 3200 embert fogadott be. Erre emlékeztek a székely menekültek emléknapján, 2017. szeptember 10-én, a hajdúnánási református és római katolikus templomban. Ezt követően a Trianon emlékmű előtti folytatódott az esemény.

Az ünnepség részeként felavatták Csíkszereda adományát is, a két település közötti kapcsolat szimbólumát: egy székelykaput. A két polgármester, Szólláth Tibor (Hajdúnásnás), valamint Ráduly Róbert (Csíkszereda) pedig aláírta a testvérvárosi együttműködésről szóló okiratot is.

Pajna Zoltán a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke hangsúlyozta: fontos, hogy megemlékezzünk e nemes cselekedetről évről évre, ami az összetartozást, az otthont, a testvériséget jelképezi, hiszen így adhatjuk tovább ezt a sokszor elfeledett történelmi eseményt.

Az 1916-os román támadás után ugyanis a csíkiek Hajdú vármegyében Hajdúnánáson találtak menedéket. Több mint negyven csíki településről érkeztek a menekültek az akkor 17 ezer főt számláló Hajdúnánásra. A menekültek között olyan személyiségeket is találunk, mint a későbbi püspök, Jakab Antal, a csángók apostolának is nevezett Domokos Pál Péter vagy a néprajztudós dr. Berze Nagy János. A helyi hatóságoknak több mint 3000 menekült befogadásáról és elhelyezéséről kellett gondoskodniuk.

Dr. Tiba István országgyűlési képviselő beszédében kiemelte, hogy Hajdúnánás közössége példát mutatott emberségből, összetartásból, s megmutatták, hogyan kell testvéri szeretettel fogadni a székely magyarokat.

Az elkövetkező száz év időszakának feladata legyen a hazánk, a „kapunk” megvédése, védelmezése, s ha ez sikerül meglesz a győzelem – mondta Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere.

Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere szerint: „Köszönöm az előttünk járó őseinknek, hogy példát mutattak a befogadásról, az együvé tartozásról. Köszönet a csíkszeredai embereknek, hogy elkészülhetett ez a kapu.”

Az emléknapon a két település Csíkszereda és Hajdúnánás ünnepélyesen is megpecsételte a több mint 100 éves történelmi kapcsolatát és egymást testvérvárossá fogadta. A testvérvárosi szerződést Ráduly Róbert Csíkszereda Megyei Jogú Város polgármestere, Füleki Zoltán, Csíkszereda Megyei Jogú Város alpolgármestere és Hajdúnánás polgármestere Szólláth Tibort kézjegyükkel látták el.

A Csíkszereda által adományozott székely kaput Dr. Fekete Károly a Tiszántúli Református egyházkerület püspöke, a zsinat lelkészi alelnöke áldotta meg, majd Dr. Vencser László, az ausztriai idegen nyelvű katolikus pasztoráció igazgatója szentelte meg.

Az emléknap a római katolikus templom kertjében ért véget az emlékezés koszorúinak elhelyezésével – Buczkó József muzeológus, etnográfus, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés képviselője s beszédet mondott.

A fotókat Hajdúnánás Város Önkormányzata készíttette. KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA tekinthető meg.

Fülöpön a Bánházi Kápolna Búcsú ünnepét tartották 2017. szeptember 9-én, amelyen Hutóczki Péter polgármester Tiszteletbeli Fülöpi címmel tüntette ki a településért sokat tevő Tasi Sándort, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnökét. A római katolikus szentmisével kezdődő, majd a tájháznál lévő kulturális programokkal folytatódó eseményen Dr. Krakomperger Zoltán, a debreceni Szent Anna plébánia plébánosa, pápai káplán mondott szentbeszédet, ebben kiemelve, hogy életünk értelmét az adhatja meg, ha megtanulunk másokkal és másokért élni.

Míg Hutóczki Péter az épület szépségéről, a benne imádkozók által nyert még nagyobb jelentőségéről beszélt, addig Tasi Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke a vidék, a falvak fontosságát hangoztatta, illetve az otthon maradást méltatta. Aki elköltözik ugyanis szülőhelyéről visszavágyik örökre, keresi gyökereit akár távoli országból is.

A program részeként – a Méliusz Juhász Péter Könyvtár támogatásával – a Törköly zenekar “Itt a tele csutora” című műsorát hallgatták meg a vendégek. Majd helyi művészeti csoportok vették birtokba a színpadot, így a Piros Mályva Népdalkör és a Búzavirág Néptánccsoport, valamint Kiss László volt fülöpi lakos, énekes szórakoztatta a közönséget. Tihanyi Tóth Csaba és Bognár Rita operettjével fejeződött be a Bánházi Kápolna Búcsú.

További képek IDE KATTINTVA érhetők el. Fotó: Fülöp Község Önkormányzata.

A Kárpát-medence szellemi és tárgyi örökségét mutatták be a III. Magyar Értékek Napján, Budapesten, 19 magyar megye és 6 határon túli régió részvételével, a Szent István Bazilika előtti téren, 2017. szeptember 9-én.

A Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége, valamint az NMI Művelődési Intézet szervezte ezt a monumentális, 600 fő részvételével zajló programot, amelynek részét képezte többek között a terményáldás is. Ezen Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is részt vett, aki a szokásoknak megfelelően Magyarország térképen a megyei értékkosarat is elhelyezte.

Hajdú-Bihar megyét a térség értékeit bemutató stand mellett a Gáborjáni Hagyományőrző Népzenei Együttes citerazenekara képviselte a mintegy 10 órán át tartó kulturális eseményen, valamint a Berettyóújfaluból érkező Bihari Népművészeti Egyesület. Utóbbi a kiállítók között egyedülálló módon egy igazi, a helyszínen összeállított, elöl nyitott, és „lábaitól” megszabadított górét állított fel a téren, amely nemcsak díszletként szolgált népi mesterségek bemutatásához és kipróbálásához, de bárki megpihenhetett árnyat adó belsejében egy kis időre.

A Hajdú-Bihar megyei látnivalókat és interaktív foglalkozásokat sokan látogatták meg. Kicsik és nagyok morzsoltak kukoricát, mérték a régi mérlegen a terméket vagy éppen rongybabát és labdát, csutkababát készítettek. Eközben a Hajdú-Bihar megyei standnál a furtai és a komádi hímzés csodálatos termékei mellett Radics-féle mézeskaláccsal, Hencidáról származó, csuhéból készült termékekkel, derecskei szűrrátétes lakástextilekkel és bihari szűrrel várták a vendégeket.

A köszöntő beszédek során Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár az évezredes magyar hagyományokat méltatta a Kárpát-medencében, amely otthonunk is egyben. Pesti Imre, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének elnöke pedig a magyar értékek védelmét emelte ki, amire szerinte Európának most nagy szüksége van.

Az eseménynek különös méltóságot adott, hogy délben a megyék egy-egy jellegzetes mezőgazdasági terményét ökumenikus szertartás keretében áldották és szentelték meg. Este pedig ünnepi szentmise, valamint azt követően, a Szent István Bazilikában a nap szellemiségéhez illeszkedő, ünnepélyes kórus- és orgonahangverseny várta az érdeklődőket a Magyar Rádió Gyermekkórusa és Virágh András Liszt Ferenc-díjas orgonaművész, Érdemes Művész közreműködésével.

A fotók rákattintva nagyíthatók. A képeket Majláth Orsolya és Szabó László (NMI) és Tóthné Bobonka Magdolna (HBMÖ) készítette. KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA érhető el.

A programokról ide kattintva bővebben olvashatnak: http://kozossegimuvelodes.hu/wp-content/uploads/2017/08/III_Magyar_Ertekek_Napja_08_31.pdf

A terület- és településfejlesztési operatív program keretből most újabb 2.3 milliárd forint támogatást nyert el tíz Hajdú-Bihar megyei település. A TOP programokon négy különböző területet érintő pályázati forrásból nyertek el támogatást az érintett önkormányzatok.

Közlekedésfejlesztésre Téglás mintegy 143.2 millió forintot támogatást kap. 

Épületenergetikai fejlesztésre Báránd 64.9 millió, Hajdúszoboszló 95.8 millió, míg Hajdúböszörmény 300 millió forintot nyert el.

Megújuló energiaforrások kiaknázására öt település jut forráshoz. Derecske 150 millió, Földes 269.2 millió, Kaba 309.3 millió, Balmazújváros 400 millió, Létavértes pedig 573 millió forint támogatáshoz jut. 

A IV. Tépei CAN-C és CAN-D Fogathajtó versenyt rendezték meg a hétvégén, amelyen a közönség megcsodálhatta milyen tökéletes összhangban viszi végbe gyakorlatait ember és ló. A látványos eseményen Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is részt vett, köszöntötte a megjelenteket.

A megyei közgyűlés elnöke szerint ember és ló közös munkája, sőt, barátsága, az állatszeretet és az idomítás megfelelő összhangja kell ahhoz, hogy ilyen kiváló produkciókat tudjanak bemutatni a fogathajtók és négylábú társaik. Ami előtt kalapot kell emelni, és megbecsülni őket.

Balogh András polgármester Tépe hagyományteremtő szerepét emelte ki köszöntőjében, hiszen a fogathajtó viadalról kijelenthető, hogy nemcsak a résztvevők létszámában növekszik (tavaly 42, idén 46 fogat érkezett a Hajdú-Bihar megyei településre), de színvonalában is elismerésre méltó.

A reggeli fogadás után a “C” és “D”  kategóriás fogatok versenye első, majd az ebédet követően második fordulója zajlott, délután pedig kihirdették a győzteseket, díjazottakat.

A fotókat Tépe Község Önkormányzata készítette.

Molnár Balázs Komádiban született néprajztudós emléktábláját 1 éve avatták fel. Ennek apropójából ünnepséget tartanak Komádiban 2017. szeptember 8-án 11.00 órától, a Polgármesteri Hivatal Házasságkötő termében.

Köszöntőt mond: Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke
Közreműködik: K. Nagy Zsófi fuvolán

A Széll-ház történetéről előadást tart Pataky Emőke, műemlékvédelmi szakmérnök

Házigazda: Tóth Ferenc, Komádi polgármestere

A Derecskei Szivárvány Hagyományőrző Egyesület szervezésében szeptember 9-én tartják a IX. Derecskei Verbunk Találkozó – A Határtalan Barátságok Néptáncfesztiválja nevű rendezvényt.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat kiemelt projektként kezeli a Megyei Klímastratégia kidolgozását, amely kapcsán 2017-ben már konferenciát is tartottak Debrecenben, jelenleg pedig a stratégiai dokumentum kidolgozása zajlik.

Ennek során lényeges esemény volt, hogy 2017. szeptember 4-én a Megyeháza Bocskai termében a korábban megalakult, és a szakmai munkát végző szervezeteket magába tömörítő, a megyei önkormányzat által koordinált Éghajlatváltozási Platform megtartotta első hivatalos ülését. Ennek során elhangzott, hogy várhatóan szeptember végére elkészül a stratégia helyzetelemzésének első változata, amelyet utána több alkalommal véleményezhetnek a szakemberek. A Klímastratégia 2018. áprilisának végéig kerül a megyei közgyűlés elé elfogadásra.

A Platform első ülésén a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Pajna Zoltán felvetette javaslatként, hogy a törvényi szabályozásokkal is a környezettudatos viselkedésre, életmódra lehetne sarkallni az itt élő embereket, hogy jobban magukénak érezzék ezt a jövőnk szempontjából fontos témát.

Az előadások során Maczik Erika, a megyei önkormányzat területfejlesztési referense foglalta össze a Klímastratégia kidolgozása során eddig már elvégzett feladatokat. A nyár két kiemelt eseménye volt az egyaránt Debrecenben megrendezett Campus Fesztivál, illetve a hagyományos Farmer-Expo. Ezeken sikeresen részt vett a megyei önkormányzat stábja a Klímastratégiát közérthetőbbé tévő szemléletformáló standjával, játékaival. A főleg fiatalabbakat megmozgató Campus Fesztiválon, de még inkább a Farmer-Expón a várakozást is felülmúló érdeklődést tapasztaltak az úgynevezett “klímatudatos totó” iránt. A két eseményen mintegy 800-an töltötték ki a kérdéssort, akik egyfelől hasznos ismeretekre tettek szert ezáltal, másfelől felmérhették saját tudásukat. Az expón ráadásul egy értékes kerékpárt sorsoltak ki a játékban résztvevők között.

A projekt folytatásában a szemléletformálás következő szakasza következik, amikor is ősszel az óvodáktól a középiskolákig különböző módon kívánják a fiatalokat informálni a klímaváltozás jellemzőihez, hatásaihoz kapcsolódó ismeretekkel, illetve szeretnék elérni, hogy magukénak érezzék szűkebb és tágabb környezetüket is.

Az ovisoknak rajzpályázatot írnak ki, az alsó tagozatos általános iskolásoknak interaktív, a drámapedagógia órához kapcsolódó előadásokat szerveznek. A felsősök számára érdekes lehet az irodalmi pályázat, amelyben rövid dolgozatot kell írniuk arról, hogyan vélekednek a klímaváltozásról, mit tesznek a környezetük védelméért, hogyan látják a jövő környezeti kihívásait. Végül a középiskolások fotó- és filmpályázat keretében a fenti témához kapcsolódóan készíthetnek alkotásokat. Mindezt értékes nyereményekért.

Az Éghajlatváltozási Platform munkájáról, a projekt eseményeiről rendszeres hírlevél tájékoztatja az érintett szakmai szervezeteket, önkormányzatokat.

Taksz Lilla, a klímastratégiai dokumentum kidolgozásával megbízott szervezetet, vagyis a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot képviselve tartott előadást a platformülésen. Kiemelte, hogy a megyei stratégiák elkészítése során lényeges az egyes megyék klímastratégiáinak elkülönítése, hiszen nem lehet minden sablont ráhúzni különböző területekre. Emellett szó esett a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat koordináló, és nem végrehajtó szerepéről a projektben.

A helyzetelemzések időszaka után tehát ősszel a gyakorlati szemléletformálás kerül előtérbe, óvodák, iskolák bevonásával, illetve a folyamatosan, a Platform tagjai által formált Klímastratégia kialakítása a fő feladat, amelyről jövőre dönthet a megyei közgyűlés.

A honlap képei rákattintva nagyíthatók. Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs. KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA érhető el.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is részt vett azon az adomány átadáson, amely a megye nyugati sarkában található Görbeházán egy limfoid leukémiás betegségből felgyógyulni akaró kislányon segít, és a Kedvenc Szakbolt hálózat gyűjtéséből jött össze 1 095 728 Ft értékben

A 2017. július 6 – augusztus 19. közötti időszakban karitatív akciót szervezett  a hálózat  a boltjaiban a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány javára. Vagyis igazából a vásárlók adták össze (a bolt pedig erről a részről lemondott) a jelentős pénzösszeget úgy, hogy minden megvásárolt friss és fagyasztott hús árából kilogrammonként 1 Ft-ot  félretettek. Ezt a Kedvenc Szakbolt további 1 Ft/kg-mal megtoldotta. Az adomány a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány számlájára került, majd az alapítvány úgy döntött, hogy az egészet  a görbeházi kislány családjánál történő otthoni beruházáshoz használja fel. A már megvalósításra került átalakítás, egy fedett terasz építése volt – ezzel a kérvénnyel fordult ugyanis a beteg gyermek családja a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány kuratóriumához. A beruházás támogatója a Kedvenc Szakbolt hálózat cégcsoport, valamint kivitelezője az Uniszol Zrt. Az adománynak köszönhetően a kislány az otthonában is megfelelő körülmények között gyógyulhat.

A cégcsoport ezzel a jó példával szeretné felhívni a figyelmet a társadalmi felelősségvállalás kiemelt szerepére a vállalkozások életében, amelynek köszönhetően sok apró segítséggel hatalmas dolgok vihetők véghez. 

Az átadási ünnepségen, amelyet a kislány otthonában tartottak kedden, részt vett ő maga is, ám kérésének eleget téve sem nyilatkozatot, sem fotót nem közlünk róla, csak az átadókról és a szülőkről – a beruházás nyomán megépített terasz előtt.

Mielőbbi gyógyulást kívánunk!

Ebes Községi Önkormányzat „Ipari parkok, iparterületek fejlesztése; Ipari park megközelítését szolgáló utak kiépítése és ipari csarnok építése” című pályázat keretében 490,00 Millió Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a Széchenyi 2020 program keretében.

A TOP-1.1.1-15-HB1-2016-00001 azonosító számú pályázaton belül, a fejlesztés eredményeként 919 m út megépítése valósult meg az ipartelepen, a Sajtgyári úton, amely az ipari parkot köti össze a település déli részével. Az út megépítésével, közvetlen környezetében megvalósult a terület belvíz elvezetése is. Az ipari park szolgáltatásai a területen már meglévő és jövőbeni letelepedők mindenkori igényeihez igazodnak. A jövőbeni cél, hogy évről évre folyamatosan újabb betelepülő vállalkozások növeljék az ipari park kihasználtságát, emellett a munkaerőpiac által nyújtott, megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkavállalók alkalmazásával bővítik a foglalkoztatottak létszámát.

A projekt további részeként, a cél 989 m út megépítése a Szoboszlói úton, mely az ipari parkhoz vezet, a könnyebb megközelíthetőség érdekében. Az ipari park szolgáltatásai a területen már meglévő és jövőbeni letelepedők mindenkori igényeihez igazodnak. Cél, hogy olyan üzemeltetési hátteret biztosítson az önkormányzat, mely révén a partnerek még költséghatékonyabbá és eredményesebbé tegyék az üzleti tevékenységüket. Az ipari park szolgáltatásai az Európai Unió által elvárt színvonalat foglalja magába és felöleli a betelepüléssel, valamint a folyamatos napi működéssel kapcsolatos valamennyi területet.

A projekt tervezett befejezésének dátuma: 2019.10.31.

A projektről bővebb információt a Ebes község hivatalos oldalán olvashatnak.