Új harang kerül a hajdúnánási református templom tornyába, melyet felszentelését követően június 5-én pünkösd hétfőn emelnek végleges helyére. A harang Gombos Miklós harangöntő mester munkája. A harangot a reformáció 500. és a Hajdúnánási Református Egyházközség és a Református Közoktatás 400. évfordulójának tiszteletére öntötték. A hétfőn 10 órától kezdődő harangszentelési ünnepségen Dr. Fekete Károly a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdet igét.
Mikepércsen a gyereknap részeként többféle programon vehettek részt az apróságok. A marsallbotot Farkasházi Réka színész-műsorvezető tartotta a kezében, aki nemcsak énekelt, előadott a gyerekeknek, de igyekezett bevonni őket mindenféle mulatságba.
Az ilyenkor mondhatni szokásos arc- és hennafestés, valamint a tipikus gyerekcéloknak megfelelő foglalkozások képviselői is megengedték, hogy a lurkók kipróbálják munkaeszközeiket. Így ücsöröghettek rendőrmotoron vagy éppen tűzoltóautóban, rendőrlovon.
A népi fajátékok, a nemezelés, agyagozás, tűzzománc készítés, illetve a papírból készíthető kis csodák és az ugrálóvár is népszerű volt a helyi gyerekei körében, akiket Mikepércs Község Önkormányzata 1-1 gömb fagyira vendégül látott. Fagyijegyre egyébként másként is szert lehetett tenni, vagyis, ha valaki elvitte gyereknapozni házi kedvencét.
Szombaton kezdődött és vasárnapig tartott Bihardiószegen, az Érmelléki borvidék központjában a Bakator Bor-és Gasztrofesztivál. A rendezvényen több száz debreceni, nagyváradi és helyi érdeklődő előtt a házigazda nevében Mados Attila, Bihardiószeg polgármestere köszöntötte a megjelenteket. A település vezetője először megköszönte Debrecen városának és a Hajdú-Bihar Megyei Vásárszövetségnek a támogatását, hogy hozzájárultak a program megszervezéséhez. Hozzátette, bízik abban, hogy az együttműködés itt nem ér véget és Debrecen egykori “szőlőskertje” ismét elfoglalhatja a magyar borvidékek közötti előkelő helyét. Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke – a Vásárszövetség képviseletében – is részt vett az eseményen.
Papp László, Debrecen polgármestere azt hangsúlyozta, hogy Érmellék nemcsak a múltban, a jelenkorban is számíthat Debrecenre. Kiemelte, hogy Debrecennek érdeke, hogy Bihar megyével, székhelyével Nagyváraddal és Bihardiószeggel minél hatékonyabban tudjon együttműködni. A sikeres és együttes gondolkodásra jó példa ez a mostani fesztivál is. A pohárköszöntőket követően Heit Lóránd, bihardiószegi borász bejelentette a Bakator Szövetség megalakulását. A közös nyilatkozatban hat borász, Maurer Oszkár (Hajdújárás) Málik Zoltán (Badacsony) ifj. Bencze István (Hegymagas), Bartos István (Avasújváros) és Heit Lóránd (Bihardiószeg) mint a Kárpát-medencében az ősi szőlővel, a Bakatorral foglalkozó szakemberek kijelentették, hogy összehangolva munkájukat együtt lépnek fel a fajta és a bor felélesztéséért, népszerűsítéséért. A szövetség fővédnöke Papp László, Debrecen polgármestere, védnöke Mados Attila, Bihardiószeg polgármester, illetve szakmai védnökei Kaló Imre borász és Kovács Pál borszakújságíró.
A szombati napon olyan sztárok jelentek meg és adtak nagy sikerű koncerteket, mint például a Bordó Sárkány, a Szalonna és Bandája, Ferenczi György és a Racka Jam, a Vivát Bacchus Énekegyüttes, a Kerekes Band és a Nightlosers. Vasárnap a helyi csoportok fellépései mellett a Debrecen Dixieland Jazz Band is játszott.
A Kárpát-medencében a vízi utak vonalát is követve, meglévő és leendő kerékpár és kerékpáros utak fejlesztése, kitáblázása várható az elkövetkező két évben. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöki tárgyalójában tartott sajtótájékoztatón a Kormányhatározat által kijelölt útvonalak megyei szakaszairól, valamint hálózatba szervezéséről esett szó.
Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke, valamint Bulcsu László alelnök, illetve az egyelőre még koncepcionális szinten meglévő fejlesztések két kidolgozó szakembere, Maczik Erika és Gonda-Magyar Andrea ismertette a nyilvánosságot a projekt jelenlegi állapotáról.
Mint megtudtuk, a Kormány által kidolgozott terveket a megyei közgyűlés részéről egy budapesti egyeztetés során kiegészítették lényeges részletekkel, így akár egy 500 km hosszúságra is kiterjedő kerékpáros úthálózat alakulhat ki Hajdú-Biharban. A megyei közgyűlés pár napja egyhangúlag elfogadta ezeket a szakmai javaslatokat.
Bulcsu László elmondta, hogy nagy részben ide tartoznak majd a Keleti-főcsatorna mentén végighúzódó töltések is, ezért a kerékpáros út elnevezés, de aszfaltozott kerékpárutakat is becsatlakoztatnak ebbe a hálózatba, amelynek elsődleges célja nem a közlekedéstechnika fejlesztése lesz, inkább konkrét turisztikai attrakciókat kötnek össze, fűzik fel a már meglévő és a majdan kialakítandó állomáshelyeket, érdekességeket egy végigjárható útvonalra.
A jelenlegi mintegy 170 km kerékpárút mellé TOP-os forrásokból 35 km-nyi további utak fejlesztéséről van szó, amelyek várhatóan Debrecen és Hajdúszoboszló, illetve szándék van rá, hogy Hortobágy központból kiindulva járják körbe Hajdú-Bihar megyét.
Pajna Zoltán elmondta, a lényeg, hogy az országos stratégiába kerüljenek bele ezek a megyei tervek, és a majdan átadott kerékpáros utak legyenek egymáshoz kötődőek, amelyek egyébként a határon is túlnyúlnak.
GERINCVONALAK
VIZEK MENTÉN
ÖSSZETETT TÉRKÉP
Sápon tartotta rendes ülését a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés, amely egyúttal Bézi Zsuzsának, Sáp általános iskolájának sok éven keresztül tevékenykedő igazgatójának, egy ideig önkormányzati képviselőjének, illetve a Sáp Községért alapítvány elnökének adott át emlékérmet és oklevelet a település önállóvá válási időszakát is végigkísérő életpályája elismerőseként, amit a közgyűlés elnökétől, Pajna Zoltántól vehetett át.
Karacs Imre, Sáp polgármestere a megyei közgyűlés látogatása alkalmával megragadta a lehetőséget, és elmondta szeretnék bemutatni hogyan élnek, majd hozzátette, nincs annál szebb mint amikor a megyei politikai vezetők, akik pályázatokról döntenek, közelebb kerülnek hozzájuk, lesz rálátásuk egy adott kis településre, hiszen személyes tapasztalatokat szereznek.
A Hajdú-Bihar megye dél-nyugati fertályában található, mintegy 1000 fős Sáp korszerű óvodáját, megragadóan csinos református templomát, jelentősebb emlékművét, játszóterét és a falu közösségi terét, valamint utcai hangulatát is élvezhették a képviselők, akiket vendégül látott a település önkormányzata.
A közgyűlés napirendi pontjai közül több hosszabb diskurzusra adott okot, míg mások esetében gyorsabb döntésre került sor, ám mindent egyhangúan megszavaztak az ellenzéki képviselők is – segítve a konstruktivitást.
A megyei önkormányzat 2017. évi költségvetési főszáma 640 millió forint, derült ki a költségvetési rendelet módosítása napirendi pont taglalása kapcsán. Pajna Zoltán hozzátette, látható, hogy évről évre előrelépnek kicsit a főösszeget tekintve, ám így sem akkora a költségvetésük, mint egy városnak, a megyei önkormányzat elsősorban inkább a támogatási források elosztásában, pályázatok koordinálásában kap kiemelt szerepet, és nem saját forrásai révén.
A Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft előző évi számviteli beszámolója kapcsán leginkább arról folyt a diskurzus, hogy a decemberi 30 milliós önkormányzati kölcsönt ebben az évben vissza tudja forgatni az ügynökség, illetve a vezetéséért több dicséretet kapott Korbeák György, akinek csapata precíz és mennyiségében is nagy munkát végzett 2016-ban.
Hasonló beszámolója során az INNOVA Nonprofit Kft., amelynek vezetését Vámosi Gábor előző év végén vette át, nem tudott egyelőre hasonlóan pozitív mutatókkal előrukkolni, ám a megyei közgyűlés bizalma több képviselői hozzászólás, valamint a megyei elnök kommentárjából is jól láthatóan bizalommal van iránta, hiszen a most futó évben már javuló tendenciát regisztráltak tevékenységükben. Mindannyian remélik és elvárják ennek folytatását, ezért javaslat érkezett arra vonatkozóan, hogy a jövőben akár negyedévente beszámoljon a ügyvezető akár a megyei közgyűlésnek, akár a pénzügyi bizottságnak az előrehaladás mértékéről.
Érdekes napirendi pont volt az „Alföld kerékpáros stratégia 2017” című, amely ahhoz kapcsolódott, hogy Magyarországon egyfajta tematikus és túraútvonalat terveznek a Kárpát-medence vizeinek vonalán, s ez érinti Hajdú-Bihar megyét is. Ennek apropójából nemrég a megyei önkormányzat réséről Bulcsu László alelnök és Maczik Erika területfejlesztési referens Budapesten egyeztetett, míg Gonda-Magyar Andrea megyei főépítész kérdésre válaszolva elmondta milyen szervezetekkel egyeztetve tervezik kidolgozni a stratégiát. Bulcsu László arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a fővárosi egyeztető tárgyalásokon szóba került, hogy nincs minden kerékpáros útvonal térképen feltüntetve, s innen következett az, hogy egységes stratégiát dolgozzanak ki ennek az útvonalnak a létrehozására. Nagy részben már meglévő kerékpárutakat vonnak be, illetve van ahol csak a tájékoztatás (kitáblázás stb.) szükséges, máshol javítás. Illetve konkrétan kerékpáros utakról van szó – tette hozzá a megyei alelnök –, vagyis nem csupán az aszfaltozott utakról, hanem akár folyók menti töltéseken kialakított, kerékpárral használható utakról is. Mint megtudtuk, ez idővel turisztikai célponttá válhatnak, illetve idegenforgalmi attrakciók összekötésére lesznek alkalmasak, nem egyéni útvonalakkal, hanem hálózatosan elrendezve.
KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA (fotók: Koppányi Szabolcs) TOVÁBBI KÉPEK IDE KATTINTVA
Berettyóújfaluban a város napja alkalmából több napos szervezett ünnepségsorozat színesítette a megyei település mindennapjait, amelynek része volt az ünnepi képviselőtestületi ülés is. Ezen Berettyóújfalu polgármestere, Muraközi István díjakat adott át a városért végzett tevékenységéért az arra érdemes személyeknek.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke köszöntő beszédében Berettyóújfalu fejlődését, fejlesztését emelte ki, amelyben nagy szerepe van a TOP pályázatok által nyert forrásoknak is – nemcsak itt, hanem megyeszerte nagy lökést adhat ez a fejlesztéseknek. Ezzel pedig a jövő generációinak is megteremtik az alapot a jobb élethez – tette hozzá a megyei közgyűlés elnöke, aki azt is megjegyezte, hogy kicsit olyan módon kell fejlődnie Berettyóújfalunak, mint Budapestnek, vagyis egyfelől természetesen önmaga boldogulásáért, az itt élőkért, de egyúttal egy térség központjaként is, gondolva a környező kisebb településekre is.
Dr. Vitányi István, a térség országgyűlési képviselője aki Berettyóújfalu szülöttje is egyben, ünnepi beszédében egészen a hajdúvitézek koráig tekintett vissza, akik Báthory, sőt, előtte Bocskai oldalán “két pogány közt” védték területüket, rajta keresztül az országot. Vitányi képviselő beszélt a nagy világégésekről is, amelyek nem kerülték el a várost, a második világháború után pedig “az egyik diktatúrából a másikba kerültünk, s ott is maradtunk négy évtizedig”. Vitányi István az országos különbségeket is megemlítette: “Bihar és Berettyóújfalu végérvényesen az ország perifériájára került, és a rendszerváltás után ebből az alapállásból kellett elérni, hogy a végletes leszakadást megszüntessük, az elmaradottságot felszámoljuk, versenyképessé és élhetővé tegyük városainkat és falvainkat”. A jó példák azonban előttünk voltak az újrakezdéshez, mint egykor IV. Béla tette, második honalapítónk, hiszen Berettyóújfalunak és a keleti részeknek is szinte új alapokról kellett kezdenie a felzárkózást (még Trianon után). A képviselő kijelentette: “Azt kell látnunk, hogy erős Berettyóújfalu nélkül nincs erős Bihar, és ez igaz fordított viszonylatban is. A kisebb települések meg kell találják mindazt Berettyóújfaluban, ami a napi élet szempontjából elengedhetetlen”. Ezt követően az országgyűlési képviselő kitért a térségfejlesztésekre, arra, hogy többek között autópálya épül, s köti össze a megye több települését, így Újfalut is hamarosan az ország többi részével, illetve Berettyóújfalu közel 600 millió forintból hozhat létre újabb ipari parkot.
Berettyóújfalu polgármestere, Muraközi István az alábbi felvetéssel kezdte ünnepi beszédét: „A nagy kérdés nem az, mit hoz a holnap. Az igazi kérdés, hogy mit hoz a tegnap.” “Mint rendesen, város napján számot vetünk és számot adunk. A helyzetjelentésből pedig mérleget vonunk és a jövőbe tekintünk”. Ezután a felelős döntésekre utalt a polgármester, amelyeket 4 vagy 5 évente hoznak az ország, az egyes települések polgárai, ám ezzel együtt is “egy város épülése, gyarapodása azonban messze túlmutat a politikai döntéseken. Ezért is törekszünk arra, hogy képviseljük Önöket, ne pedig vezessük. Hisz minden fejlesztési forrás akkor ér valamit, ha az minél több mindenkihez érzékelhető módon elkerül. Itt, a mozi teltházas termében az elmúlt néhány percben jó néhány milliárd forint röpködött körülöttünk. Ezek egy része már korábban realizálódott – mondjuk épp ebben az épületben – java része azonban ezután érkezik meg Berettyóújfaluba”.
A polgármester kiemelte azt is, hogy a mostani fejlesztések nem adományok, ezeket okosan, a jövőbe mutatóan kell ki- és felhasználni, hiszen sokan és sokat tettek ezek megvalósulásáért, és még sokan élvezhetik gyümölcsét a későbbiekben is. “Valamennyi előttünk álló, és megvalósításra váró pályázati program szükséges, régóta vágyott, eddig elvégzetlen dolgot old majd meg. A Magyarország kormányával, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzattal, illetve a környező települések önkormányzataival kialakított különféle viszonyrendszerek a kölcsönös segítség jegyében számos ehhez szükséges képességet alakítottak ki” – beszélt a kölcsönösségen alapuló, segítő szándékú összefogásról a megyében Muraközi István.
KITÜNTETETTEK
Berettyóújfalu Város Önkormányzatának képviselőtestülete:
Dr. Oláh Éva részére Berettyóújfalu díszpolgára kitüntető címet adományozott,
Hajdú Miklós részére posztumusz Báthory Gábor-díj kitüntetést adományozott (a kitüntetést Hajdúné Gajda Katalin vette át),
Balláné Veres Ilona részére Báthory Gábor-díj kitüntetést adományozott,
Dr. Kertész Balázs részére Fráter László-díj kitüntetést adományozott,
Daróczi Lajos részére Csorba György-díj kitüntetést adományozott,
Rácz Sándor részére Csorba György-díj kitüntetést adományozott,
Czirjákné Pesti Irma részére Fehér Istvánné-díj kitüntetést adományozott,
Kiss Béláné részére Fehér Istvánné-díj kitüntetést adományozott,
Nagy Magdolna részére Fehér Istvánné-díj kitüntetést adományozott,
Berettyó Munkás Sportegyesület férfi kézilabdacsapata részére Kabos Endre-díj kitüntetést adományozott,
Bartha Szilvia részére Berettyóújfalu város jó tanulója – jó sportolója kitüntetést adományozott,
Magyar Sándorné részére elismerő emléklapot adományozott,
Kecskeméti Imre részére elismerő emléklapot adományozott.
Érmihályfalva 2017. május 18-21. között rendezte meg az Érmellék legrangosabb fesztiválját, amely idén jubileumához érkezett, hiszen a 25. alkalommal tartották meg a Nyíló Akác Napokat. A hangulatos programok kísérőjeként a térség fejlesztéseiről szóló konferenciára is sor került – az Érmelléki Fejlesztési Ügynökség szervezésében –, amelyen a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Pajna Zoltán, valamint Bulcsu László és Tasi Sándor alelnök és részt vett.
Nyakó József, Érmihályfalva polgármestere köszöntőjében a fesztiváli hangulat átadása mellett az együttgondolkodást emelte ki, mint fontos teendőjüket. A fejlesztési ügynökség részéről pedig Póti Csaba irodavezető mutatta be szervezete tevékenységét.
Dr. Székedy Levente, a Partiumi Keresztény Egyetem tudományos igazgatója azt a tervezett projektet ismertette, melynek célja kutatás elvégzése az Érmellék társadalmi-gazdasági fejlesztésének megalapozásához.
A továbbiakban Cseke Attila szenátor, Bihar megyei RMDSZ-elnök, Szabó Ödön képviselő, megyei ügyvezető elnök és Pásztor Sándor, a Megyei Tanács elnöke számolt be a szervezet színeit képviselő elöljáróknak az utóbbi hetek országos és megyei szintű politikai történéseiről, gyakorlati tennivalókra is kitérve.
Pajna Zoltán a fentiek kapcsán megjegyezte: az RMDSZ-nek jó csapata, jó szakemberei vannak, s a határ mindkét oldalán erős közösségekre van szükség, ezért, bár még korainak tűnik, már most készülni kell, akár közösen is, az EU 2020 utáni költségvetési periódusára.
Sok Hajdú-Bihar megyei kisgyerek juthatott, illetve juthat el ingyenesen egész májusban, sőt, június közepéig a debreceni Small Worldbe a megyei önkormányzat, valamint a művészeti és játék galéria közös akciója nyomán. Csütörtökön például a Körösmenti Óvoda magyarhomorogi intézményének apróságai vették be rohammal a csodás játékbirodalmat.
Katona Erzsébet, a Small World Művészeti Galéria vezetője arról adott tájékoztatást, hogy nem egy napra szerették volna korlátozni a Gyereknapot, hanem egy hónapra kiterjeszteni, így 2017-ben egész májusban ingyenesen látogathatták meg szervezett csoportokban a megyei óvodások Debrecenben, a Széchenyi u. 64. szám alatt található három szintes élményközpontjukat.
A nagy érdeklődésre való tekintettel azonban még két héttel meghosszabbítják ezt az akciót, így június 14-ig tart az.
Katona Erzsébet és csapata nagy szeretettel várja tehát az egészen kicsiket vagy a nagyobbacska gyerekeket, valamint kísérőiket.
Mire számíthat, aki ide betér? Sokféle mini golfpálya, játszószoba, ahol lányok és fiúk egyaránt a számukra kedves játékszereplők életébe kóstolhatnak bele, valamint csodás várkastély vagy éppen mezőgazdasági farm, apró pónik, hatalmas sárkányok és amit el tud képzeni egy gyerek.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke szerint megszokott együttműködés ez közöttük, hiszen nem első alkalommal invitálja meg a Small World a térség gyerekeit. A megyei települések polgármestereit kérték fel, hogy eljusson ennek az akciónak a híre még jobban az óvodai, kisiskolás csoportokhoz. Mint a megyei közgyűlés elnöke elmondta, nem csoda, hogy az érdeklőség nagy, hiszen ilyenkor a gyerekeké a világ, ami több, mint amit a filmeken keresztül átélhetnek: álomvilág, amiben ténylegesen kalandozhatnak, szerepekbe beleélve magukat. Az interaktivitás pedig egyébként is fontos a gyerekek személyiségfejlesztésben. Lényeges, hogy már óvodásként ilyen lehetőségekhez juthatnak az ifjoncok. Az is nagyszerű – tette hozzá Pajna Zoltán -, hogy nem csupán debreceniek jönnek, hiszen az ittenieknek csak el kell sétálni ide, de messzebbről már nem olyan egyszerű eljutni a Small Worldbe.
Az akció által olyan gyerekek is meglátogatták már a játékvilágot – szervezetten, óvodájuk, iskolájuk csoportjával -, akiknek vélhetően erre nem sok lehetőségük lenne egyébként.
A honlap fotói rákattintva nagyíthatók. (Fotó: Koppányi Szabolcs)
KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA!
Május 28-án, szombaton ingyenes a belépés a hajdúnánási gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt a fergeteges szombati rendezvényre!
Május utolsó hétvégéje a gyermekeké, a Hajdúnánási Gyógyfürdő pedig idén szombaton őket ünnepli! A cél, hogy a nap végén minden gyerkőc úgy érezze, ez a nap csak róla szólt.
A már nagy hagyományokkal rendelkező rendezvény az idén sem marad el az aprónép nagy örömére. Vidám színpadi műsorokkal, kézműves foglalkozásokkal, bábszínházzal, arcfestéssel, csillámtetoválással, játszótérrel, ugrálóvárral és sok egyéb szórakozási lehetőséggel várják az aprónépet és kísérőiket a rendezvényre a szervezők!
A Debreceni Egyetem TTK Földtani Intézete az ERASMUS + program keretében vesz részt egy olyan projektben, amelynek célja, hogy a Moldovai Köztársaság közigazgatásban dolgozó munkatársainak segítsen az uniós források felhasználásában. Ennek keretén belül a napokban több helyre ellátogattak, hogy hasznos információt gyűjtsenek
A nagyváradi tapasztalatszerzést követően május 23-án Debrecenben, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat látta vendégül a moldáviai csoportot, amelyet Dr. Kozma Gábor intézetvezető kísért el. Bulcsu László, a megyei önkormányzat alelnöke a Megyeháza épületét mutatta be, kiemelve, hogy jelenleg három intézmény is dolgozik benne. A megye felosztását, történeti hátterét követően a megyék, a megyei önkormányzatok országos szerepét is érintette köszöntőjében. Bulcsu László kitért a helyi termék megőrző és népszerűsítő, megyei kezdeményezésre létrejött Vásárszövetségre is, amely – más formában – a moldáv vendégek előtt sem volt ismeretlen.
Az EDC Debrecen városfejlesztési csoportvezetője, Dancs László előadása mellett Maczik Erika, a megyei önkormányzat területfejlesztési referense tájékoztatta a vendégeket több témát illetően.
Hajdú-Bihar megye, a megyei önkormányzat felépítése, feladatai, valamint az aktuális projektek bemutatása érdekesnek bizonyult a látogatók számára, akik aktívan vettek részt az előadáson.
Sokan nem tudják, hogy a 2010-ben megújított Magyarország Alaptörvényének hatályba lépése óta a régebben intézményfenntartó megyei önkormányzat funkciója jelentősen megváltozott, és jelenleg több más feladata mellett a területfejlesztés élvez prioritást.
Ezt követően az uniós sikeres források felhasználásáról is szó esett az előadások során.
A Moldáviából érkező közigazgatási munkatársak mindent egybevéve érdekes, hasznos információkkal gazdagodtak.
Bihardiószegen május 27-28-án rendezik a BAKATOR bor- és gasztrofesztivált, amelyen 13 borászat 27 féle borából kóstolhatnak a vendégek. Egyúttal egy régi, nagy hagyományokkal rendelkező, ám egy majd évszázados feledésbe merülés után napjainkban ismét reflektorfénybe kerülő szőlőfajta és az abból készült nemes bor felelevenítéséről is van szó. A vendégeit gazdag programkínálattal váró rendezvényt Debrecen városa mellett a Hajdú-Bihar Megyei Vásárszövetség is támogatja.
Az ennek apropójából tartott sajtótájékoztatón a Vásárszövetség 2016-os megalapításában tevékeny részt vállaló Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke a történelem ismétlődéséről beszélt, amely során a Debrecenhez közeli, mintegy 30 kilométerre, de a határ túloldalán fekvő Bihardiószeg szerepe a bortermelésben újra a régi lehet.
A Vásárszövetségnek pedig a megyei alelnök szerint feladata kiszolgálni egy ilyen kezdeményezés létrejöttét, hiszen voltaképp ezért is alapították meg, hogy a helyi termékeket felkarolja, piacra vigye, s nemcsak azért, hogy minden évben vásárokat tartson. emellett jól felfogott gazdasági érdek is a Bakator bor népszerűsítése, hiszen Bulcsu László úgy véli, nem csupán gazdasági potenciál van benne, de idővel akár turisztikai vonzerőt is képezhet, amire pedig munkahelyeket lehet építeni.
Dr. Papp László, Debrecen polgármestere arra utalt beszédében, hogy Bihardiószeg egykor Debrecen szőlőskertje volt, és idővel ismét azzá válhat. A hétvégi nívós programoknak is egy konkrét feladata van szerinte, mégpedig felhívni a figyelmet egy fejlődőképes borvidékre, egyúttal megmutatni, hol tartunk most, és hova juthatunk el – tette hozzá Papp László.
Bihardiószeg polgármestere, Mados Attila magát a bort és a szőlőfajtát méltatta, meg azt az együttműködést, amely egy éve kezdődött Debrecennel, s aminek egyfajta kicsúcsosodását érzik ezzel a borfesztivállal. A végső cél: a Bakatort eljuttatni a Hungarikum besorolásig Magyarország nemzeti értékei között.
Történelmi áttekintésben is volt része a sajtótájékoztató vendégeinek, hiszen Szabó József helytörténész érdekességekkel szolgált a Bakator borral kapcsolatban. Többek között az is kiderült, hogy annak idején a kínai császárnak is szállítottak több száz palackkal belőle.
Tóth Ernő, a Főnix Rendezvényszervező Kft programigazgatója azt hozta szóba, hogy a debreceni Borfesztivál pár év alatt néhány bortermelő borainak kínálatából mára 70-80 termelő részvételével zajló, Magyarország elismerten egyik legnagyobb ilyen jellegű fesztiváljává nőtte ki magát. A kezdetekkor pedig célul tűzték ki, hogy a magyar borfajtákkal megismertessék a nagyközönséget, s ekkor akadtak rá erre az elfeledett Bakatorra. Onnantól datálódik az igény arra, hogy nemcsak Bihardiószegen, de a határon innen is népszerűsítsék.
Heit Lóránd borász, a fiatal fejlesztő csapat tagja mutatott be néhányat a pár éves Bakator borok közül, majd a meghívott vendégek koccinthattak és megízlelhették ennek az érmelléki bornak a zamatát.
A hétvégi BAKATOR bor- és gasztrofesztivál programkínálatát megtalálhatják itt: http://www.fonixinfo.hu/bakator-bor-es-gasztrofesztival-cikk
Szakmai workshopot, valamint a témához kapcsolódó sajtótájékoztatót tartottak a debreceni Megyeházán – a Magyar Államkincstár szervezésében – abból az alkalomból, hogy a régóta várt TOP (Terület- és településfejlesztési Operatív Program) támogatások jó része elbírálás alá került, és hamarosan lehívható. A fennmaradó pályázatok sorsa is heteken belül eldől. A meghívott civil és önkormányzati szervezetek képviselői is hasznos tudnivalókkal gazdagodtak a pályázatok megvalósíthatósága – többek között a közbeszerzési eljárások lefolytatása – témájában.
A sajtótájékoztatón Rákossy Balázs, valamint Oláh Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és helyettes államtitkára többek között arról beszélt, hogy a korábbi irányelveket átgondolva ezúttal előre fix keretösszegekben állapították meg, hogy az egyes megyék milyen támogatási pénzösszegekhez juthatnak majd az operatív fejlesztési programokból. A korábbi évek tapasztalata az volt ugyanis, hogy ezáltal nő az adott térségének települései közötti együttműködés.
Hajdú-Bihar megyében ebben a 2020-ig tartó időszakban 49 milliárd fejlesztési pénzről beszélhetünk összesen, míg külön Debrecen 44 milliárdból gazdálkodhat e programok kapcsán. Fontos kormányzati szempont volt, hogy a forrásokat a települési önkormányzatok minél hamarabb megkapják, hiszen a likviditási terveikbe így fér bele, ami meg is valósul a TOP fejlesztések kapcsán. Emellett a gyakorlati megvalósulás meggyorsítása érdekében kiemelten kezelik a minisztériumban a beadványokat, és gyorsan megkaphatják a települések (amennyiben rendben van minden) az építési engedélyeket.
Az is kiderült, hogy 2017 decemberének végére már a projektek megvalósulását vagy annak kezdetét tervezik a minisztériumban.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat elnöke örömmel tájékoztatott arról, hogy már most lekérhető a támogatások egy része. emellett a megyei közgyűlés elnöke szerint mindvégig igyekeztek partneri, szakmai kapcsolatokat kialakítani a résztvevőkkel, tudva azt, hogy a rendkívül pontos és átgondolt előkészítő munka megelőzheti a későbbi problémákat, amikor már ráadásul jóval nehézkesebb a javítás.
Tiba István országgyűlési képviselő, fejlesztési biztos elsőként a maga feladatáról beszélt, amiből kiderült, hogy az egyes települési önkormányzatokkal, köztük kiemelten a megyei önkormányzattal a folyamatos tartotta a kapcsolatot. Mint megjegyezte, az a fajta rugalmasság, amit tapasztalt, sokat segített az előrehaladásban.
Az államtitkár, valamint a fejlesztési biztos is kiemelte, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés és az megyei önkormányzat példás munkát végzett a TOP fejlesztések kapcsán, hiszen mindig konstruktívan, a fejlesztések elősegítése érdekében dolgoztak az elmúlt időszakban.
„Kitesszük a szűrét…” címmel tartotta népművészeti rendezvényét a Bihari Népművészeti Egyesület Berettyóújfaluban május 19-én. A VII. Országos szűr-, szűrrátét-készítő, szűcshímzés- és nemezpályázat során a népművészet méltán elismert mesterei, néprajzkutatók tartottak előadásokat, valamint a pályaművek értékelését követően díjazták a legjobbakat. Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhely vezetője nyitotta meg a rendezvényt.
Az ünnepi rendezvényen Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke és Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő, illetve Berettyóújfalu alpolgármestere, Bónácz János mondott köszöntőt, amelyben a hagyományos kézműves mesterségek megőrzésére hívták fel a figyelmet. Pajna Zoltán hozzátette, hogy a 2016-ban a megyei önkormányzat, valamint tucatnyi Hajdú-Bihar megyei, valamint a határon túlról is több bihari település azért is hozta létre közösen a Vásárszövetséget, hogy ezekre az értékekre felhívja a figyelmet és piacot teremtsen ezeknek a kézműves
A program során a Sárándi Hagyományőrző Egyesület férfi dalárdája műsora után Dr. V. Szathmári Ibolya néprajzkutató (egyben a szakmai zsűri elnöke) a szűrről, és arról, ami alatta van tartott előadást. Dr. Illés Károlyné, a Népművészet Mestere a Békés megyei szűcshímzésekről beszélt. Vetró Mihály, a Nádudvari Népi Kézműves Szakközépiskola művészeti vezetője a nemezelés rejtelmeibe avatta be a vendégeket. Végül ugyancsak az iskola mesterei és tanítványai által készített kézműves remekek viseletbemutatója színesítette a műsort.
A 25 éves fennállását ünneplő Hajdúnánási Polgárőr Egyesület 2017. május 20-án, szombaton Kendereskertben széles programválasztékkal várja az érdeklődőket..
Köszöntőt mond:
Szólláth Tibor polgármester
Tóth Attila, a Hajdú-Bihar Megyei Polgárőr Szövetség elnöke
Dr. Vincze István r. alezredes, a Hajdúnánási Rendőrkapitányság vezetője
Tóth József, Polgár polgármestere
Giricz Béla Lászlóné, Görbeháza polgármestere
Szabó Tiborné koordinátor
A humorral fűszerezett műsor során vetélkedőre, tombolára, valamint énekes-zenés produkcióra is sor kerül a főzőverseny mellett.
Nagyhegyesen tartottak vállalkozásfejlesztési fórumot szerdán (május 17.), amely során az aktuális pályázati lehetőségekről is esett szó a Széchenyi 2020 Program keretén belül. Bajusz Istvánné, Nagyhegyes polgármestere és Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke köszöntötte a megjelenteket. Ezt követte a Széchenyi Programiroda feladatainak bemutatása Buzás László regionális igazgató által.
A Programiroda tanácsadói és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) területi felelősei ismertették az aktuális, elsősorban vállalkozók számára elérhető pályázati lehetőségeket, illetve a praktikus pályázati tanácsokat, így Dr. Szabóné Sós Judit, valamint Dr. Baracsi Ágnes és Kocsis Róbert, illetve az FHB Bank képviseletében Román Tibor.
A résztvevők külön előadás keretében ismerhették meg a hiteltermékkel kombinált pályázati konstrukciók pénzintézeti előírásait, eljárásrendjét. Az esemény végi kerekasztal beszélgetés során interaktív beszélgetés során számos érdekes pályázói kérdés, észrevétel, és probléma került megtárgyalásra.
Zárt ülésen hagyta jóvá a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés a Terület és Településfejlesztési Operatív Program Döntés-előkészítő Bizottság és Irányító Hatóság által megküldött második körös javaslatot.
A Döntés-előkészítő Bizottság javaslatát a területi szereplő (a Megyei Önkormányzat) változatlan formában hagyta jóvá.
A második körben 47 pályázatról döntött az Önkormányzat, a továbbiakban még 19 pályázat kerül elbírálásra.
