Ízek, tájak, közösségek – nemzetközi FLAVOR szakmai találkozó Debrecenben
2026. június 9-11. között Debrecen adott otthont a FLAVOR projekt nemzetközi tanulmányútjának.
A háromnapos eseményre kilenc ország szakemberei érkeztek a városba, hogy megismerjék Hajdú-Bihar élelmiszerkultúráját, agrárörökségét, innovációs kezdeményezéseit és azok helyi szereplőit.
A nyitónapon a résztvevők áttekintést kaptak a térség új szemléletű fejlesztési irányairól, amelyek a helyi értékekre, a közösségekre és a magasabb hozzáadott értéket teremtő együttműködésekre épülnek. A szakmai párbeszéd középpontjában az a kérdés állt, hogyan lehet a helyi termékeket, a kulturális és természeti örökséget, valamint a közösségi tudást úgy összekapcsolni, hogy azok hosszú távon is értéket teremtsenek a térség lakói számára.
A tanulmányút során a nemzetközi partnerek több olyan kezdeményezést is megismerhettek, amelyek jól példázzák ezt a szemléletet. A Derecskei Élménykertben egy több lábon álló családi vállalkozás mutatta be, miként kapcsolható össze a gyümölcstermesztés, az állattenyésztés, az élelmiszer-feldolgozás, a vendéglátás és a helyi rendezvényszervezés egy integrált gazdasági modellben. Az Almavirág Étterem példája jól szemléltette, hogyan válhat a helyi alapanyagokra épülő gasztronómia a térségi értékteremtés egyik fontos elemévé.
A program ezt követően a romániai Bihardiószegre vezetett, ahol a HEIT Torma és Pince családi vállalkozás mutatta be az Érmellék két meghatározó hagyományának – a tormatermesztésnek és a szőlőkultúrának – korszerű újraértelmezését. A résztvevők betekintést nyerhettek abba, miként lehet a helyi identitásra építve magas minőségű termékeket és új piaci lehetőségeket teremteni.
A második napon a Debreceni Egyetem, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertechnológiai Intézete adott otthont a szakmai programnak, ahol az élelmiszeripari innováció, a kutatás-fejlesztés és a klaszteralapú együttműködések szerepe került a középpontba.
Ezt követően a résztvevők az ebesi Szender Kertbe látogattak, ahol egy fiatal család által működtetett, regeneratív szemléletű gazdaság mutatta be a fenntartható élelmiszer-termelés és a helyi alapanyagokra épülő vendéglátás lehetőségeit.
A találkozó egyik legemlékezetesebb állomása Hortobágy volt. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. szakembereinek köszönhetően a résztvevők megismerhették a hagyományos pásztorkultúra értékeit, az őshonos állatfajták megőrzésének jelentőségét, valamint azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyek a táj, a gasztronómia és a kulturális örökség kapcsolatára építenek. A hortobágyi program jól példázta, hogy a térség jövője nem elsősorban az egyes attrakciókban, hanem az emberek, a helyi tudás, a táj és a közösségek közötti kapcsolatok erősítésében rejlik.
A zárónapon a partnerországok sikeres kezdeményezéseit ismerhették meg a résztvevők, többek között a helyi termelői hálózatok fejlesztése, a fiatal gazdálkodók támogatása, a rövid ellátási láncok erősítése, valamint a helyi identitásra épülő értékteremtés témájában. A szakemberek emellett saját régiójuk élelmiszerkultúrájának helyzetét és fejlesztési lehetőségeit is megvitatták.
A debreceni találkozó megerősítette, hogy a vidéki térségek jövője egyre inkább olyan emberközpontú fejlesztési megközelítéseken múlik, amelyek a helyi erőforrásokra építve teremtenek magasabb hozzáadott értéket, miközben erősítik a közösségi összetartozást és a térségi identitást. A FLAVOR projekt keretében bemutatott kezdeményezések arra is rámutattak, hogy a megújuló, természeti és közösségi értékekre építő látogatógazdasági szemlélet – amely a gazdasági teljesítmény mellett a közösségi jóllét, a kulturális örökség megőrzése és a természeti erőforrások fenntartható használata közötti egyensúlyt hangsúlyozza – valós és előremutató irányt jelenthet a hajdú-bihari vidéki térségek hosszú távú fejlődése számára.