Hírek

Készül Hajdúnánás első kabalafigurájának, Duhaj Kapitánynak az életnagyságú változata. Ahhoz, hogy elkészüljön, várják a kicsiket és nagyokat július 15-én, szombaton a családi napra, a Fürdő előtti térre.

A Hajdúk Világtalálkozójának kabalafigurája, Duhaj Kapitány az elmúlt évben kapta meg nevét széles társadalmi összefogással, akit ez idő alatt megszerettek a kicsik és nagyok egyaránt.

2017. július 15-én, szombat délután családi nap keretében fejezhetik be az életnagyságú Duhaj Kapitányt azok, akik kilátogatnak a Hajdúnánási Gyógyfürdő előtti térre. A mintegy 1,8 méter nagyságú nemezből készült kabalát nemcsak ezen a napon tekinthetik meg, hanem az elkövetkezendő napokban több helyszínen is felbukkan majd a Kapitány, többek között augusztus 4-5. között a városi fürdőben és a Fürdő utcán is.

A szombat délután folyamán kézműves foglalkozásokkal, ugrálóvárral, játszótérrel és egy izgalmas élő dinó show-al várják az érdeklődőket, a gyerekek és felnőttek pedig akár meg is etethetik, simogathatják az őshüllőket.

.

Létavértes 2017. július 1-jén ünnepelte a várossá válásának 21. évfordulóját. Ebből az alkalomból az itt lakóknak és az érdeklődőknek színvonalas programot állítottak össze, melynek helyszíne a Debreceni utcai Sporttelep volt. A reggel esővel indult, mely a délelőtt jó részét meghatározta, ezért a motoros felvonulás és az ‘Álmodom a városom” címmel, a helyi értékekről szóló rajzverseny elmaradt. A főzősoron a 16 csapatból 14 vállalta a körülmények ellenére is a megmérettetést.

A küzdelem nem volt hiábavaló, hiszen a csapatok a baráti társaságoknak, a hozzátartozóknak és saját maguknak remek ételekkel kedveskedtek ebédkor. Délután átadták azt a lelátót a focipálya körül, amelyet a helyi sportegyesület számára a társasági adó és a városi önkormányzat által biztosított önerő tett lehetővé. Az átadásában Tasó László, a Miniszterelnökség államtitkára, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei önkormányzat elnöke, valamint annak alelnöke, Tasi Sándor segédkezett.

​Menyhárt Károly, Létavértes polgármestere avatóbeszéd​ét és az államtitkári köszöntőt követően a kivitelezők, a hozzájárulók díjazása után a lelátó bejárására került sor. A szalagot a Létavértesi Villongó Táncegyüttes Csicsikoma gyermek tánccsoportjának ifjú hölgyei tartották.

A lelátó majdnem 19 millió forint felhasználása mellett sok kivitelezői hozzájárulással, az önkormányzat szakembereinek és közfoglalkoztatottainak rengeteg munkájával épült meg, rendkívül jó minőségben és kiváló statikai feltételekkel. A 300 férőhely kényelmes elhelyezésével lesz lehetőség ezáltal a pályán megtartott eseményeket végignézni.

Az ünnepség – a javuló időjárás mellett – az előre hirdetett programokkal folytatódott, vagyis Stihl Timbersports Sportfavágó bemutatót és a  DVSC Öregfiúk – Létavértes Öregfiúk focimeccset is megtekinthették a vendégek, akárcsak Kökény Attila, valamint az Abba Sisters műsorát, a Csík zenekar koncertjét, Roy&Ádám muzsikájával, valamint diszkóval befejezve.

A jó hangulatú rendezvény jelentős érdeklődés mellett az evés-ivás jegyében és a vidámparki attrakciók közreműködésével mindenki megelégedésére zajlott.

TOVÁBBI KÉPEK IDE KATTINTVA! (Fotók: Létavértes Önkormányzata.)

Tépén nemcsak a jövőt építik a jelenben, de a múltra is jó szívvel tekintenek vissza. A hetedik alkalommal megtartott falunapon ugyanis az elszármazottakat is vendégül látták 2017. július 1-én. Balogh András polgármester az idén eddig elvégzett munkáról beszélt köszöntőjében, a benyújtott pályázatokról és a közfoglalkoztatási programok sikereiről. Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke a tépei fejlesztéseket üdvözölte többek között, amelyek az elmúlt időszakban jelentősen növelték a település megtartó erejét. Emellett kihangsúlyozta, hogy a 2016-ban megalapított Vásárszövetség számára Tépe község gyártott le jó minőségű, ízléses faházakat, amelyeket rendszeresen tudnak használni bármilyen rendezvényen, amelyen zárt, fedett standokra van szükség. Az ünnepségen köszöntötték Bánffyhunyad delegációját is, amelyet Mircea Morosan polgármester vezetett, aki elmondta, hogy bár a falunapon még nem járt, de Tépét már meglátogatta korábban.

A délelőttől késő estig tartó programok során 17 főzőcsapat mérte össze tudását, a mintegy 1000 fős falu tornatermében pedig kézműves és fotókiállítást tekinthettek meg az érdeklődők. A Közösségi Házban az Elszármazottak Találkozóján a finom étkek mellett zenés műsorral kedveskedtek a visszatérteknek.

A főtéren a Hajdúsági Népzenei Együttes muzsikált, majd a közelgő ebédhez szólt a nóta. A Derecskei Ifjúsági Fúvószenekar is fellépett. A Felnőtt Fogyatékosok és Pszichiátriai Gondozottak Otthonának két nyugdíjba vonuló dolgozóját köszöntötték, majd a főzőverseny eredményhirdetésével zárult a hivatalos délutáni program, ahol minden részvető csapat ajándékban részesült.

Az este során a Magic of Music, a Hidvégi Band, valamint a Heartkiller a könnyűzene kedvelőit szórakoztatta, a tűzijáték és az éjszakába hajló diszkó pedig gyakorlatilag minden vendéget.

Érdekesség, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés is tartott már kihelyezett ülést Tépén, 2016. októberében. Erről IDE KATTINTVA olvashatnak.

TOVÁBBI KÉPEK IDE KATTINTVA!

A csegei halászlé ünnepe immár 10. alkalommal zajlott Tiszacsegén a hétvégén. Az immár komoly turisztikai vonzerőnek számító eseményre egyre többen érkeznek, s idén is sok ezren kóstolták meg akár a hagyományos, akár az egyre népszerűbb korhely halászlevet. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke köszöntötte a tömeget.

A kísérő programok és az ízletes falatok garantálták, hogy a nagy melegben is igazi fesztivál hangulat kerekedjen Hajdú-Bihar megye Tisza menti városában. A polgármester Szilágyi Sándor kiemelte, hogy négy nagy, idegenforgalmi szempontból jelentős eseményük közül ez csak az egyik, ám a vadásznapokkal, a harcsafőző fesztivállal és a Tiszacsege Napokkal karöltve nemcsak a térség, de távolabbi települések vendégeit is igyekeznek egyre jobban településükre vonzani.

Nagy Sándor főszerevező is erről a vonzerőről beszélt, hiszen annak idején azért indult ez a fesztivál, hogy aki nem ismeri megismerje a csegei halászlevet, s később visszatérjen ide mert tudták, aki egyszer megkóstolja, annyira rabul ejti.

A felhasznált mennyiségről adott támpontot Szalai János csárdavezető, aki szerint nap közben eldőlt, hogy a 2 tonna hal, amivel eredetileg kalkuláltak nem lesz elég, továbbiakat kell befogni.

A nap folyamán a hangulatfelelős az Abrakazabra, Nótár Mary, Koós Réka, Bebe, Éliás Junior és Solymos Tóni voltak.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA. (Fotó: Tiszacsege, önkormányzat)

„Tépe íze” főzőverseny és 10.00 órától a településről elszármazottak találkozója.

Ebéd

Zenés, táncos délután

Tűzijáték.

Disco.

Helyszín: Közösségi Ház

PROGRAM:

Péntek

17.00: megnyitó és Hajdú Folk Show

17.30: Hajdúvárosi Amatőr Művészeti csoportok bemutatkozása

21.00: fáklyás felvonulás, majd koszorúzás a Bocskai szobornál

Szombat

9.30: Díjátadó Hajdú Gála (köszöntők)

16.30: Nánási Sláger Expressz

19.00: Deniz

21.00: Szikora Róbert és az R-GO

22.45: tűzijáték

23.00: Honeybeast

Vasárnap

17.00: a Művésznők Nemzetközi Táborának XV. jubileumi kiállítása

PROGRAM:

8.00: főzőverseny, „Álmodom a városom” kerítésfestészet

9.00: motoros felvonulás az utcákon

10.00: Berkenye együttes

13.00: népzenés, néptáncos műsor

14.30: Stihl Timbersports Sportfavágó bemutató

15.30: DVSC Öregfiúk – Létavértes Öregfiúk focimeccs

16.00: Kokény Attila műsora

17.00: Abba Sisters koncert

17.50: köszöntő, tombola

19.00: Csík zenekar koncert

20.50: Roy&Ádám műsora

21.30: disco Danny D-vel

Idén 9. alkalommal kerül megrendezésre a Hajdú Bokréta Hagyományőrző Csoport és a Kéky Lajos Városi Művelődési Központ által szervezett arató nap. Az egész napos programoknak és a versenynek ebben az évben is a Nyakas Farm ad otthont július elsején, szombaton. A „Hagyományőrző Aratók Napjára” eddig közel 20 csapat nevezett köztük üde színfoltként a lengyelországi Ustron csapata is megméretteti magát a Járási településekkel egyetemben.

Szólláth Tibor polgármester, fővédnök és Nyakas András házigazda köszöntője után a kiskaszás kézi aratás veszi kezdetét. A nap folyamán lovasbemutató mellett a jó hangulatról a Hajdú Bokréta és az Újtikosi Dalolászók gondoskodnak. A zenei kíséretet szolgáltatja és a talpalávalót „húzza” Tordai Zoltán és cigányzenekara.

A XIII. Hagyományőrző Lovasnap és Bihari Ízek Találkozója során megtelt a Komádi Lovaspálya, ahol egymással és a zsűri kegyeiért versengtek a különböző fogatok, valamint egyéni indulók. A Berettyóújfalui járáshoz tartozó település polgármestere, Tóth Ferenc és több illusztris személyiség mellett a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke, Bulcsu László is részt vett az egész napos programon.

A Körösmenti Hagyományőrző Lovas Klub és Komádi Város Önkormányzata által rendezett esemény során a csikósok mellett póni fogatok akadályhajtását csodálhatták meg a nézők, de a nagyobb paripák által húzott szekerek, vagyis a kettes fogatok is több kategóriában összemérték tudásukat.

Az Új Lovas Színház bemutatója során nóniuszok idomítását is nyomon követhették az érdeklődők.

A díjak kiosztása azonban nem jelentette a programok végét, hiszen az ízletes falatok mellett a Ham Ko Ham zenekar, valamint az Orion együttes is fellépett. Az ABBA show, valamint a tűzijáték színesítette még az aznapi könnyed kikapcsolódását a komádiba látogatóknak, akárcsak a helyi és környékbeli kulturális csoportok bemutatói.

TOVÁBBI KÉPEK IDE KATTINTVA!

Június 23-24-25-én rendezték Nyíradonyban a XXIV. Ligetaljai Kulturális Napokat és Kézműves Vásárt idén, amely minden korosztály számára kiváló programot kínált. A folklórtól a hip-hopig, a sporttól a főzőversenyig, az utazó vidámparktól a kirakodó vásárig mindent megtalálhattak a látogatók. Vasárnap Tordai Zoltán és zenekara, Rico és Miss Mood, valamint a The Balkan Fanatik koncertje koronázta a kulturális fesztivált. A Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat is képviseltette magát, Pajna Zoltán elnök és Tasi Sándor alelnök személyében.

A pénteki nap a néptáncé volt. A hagyományos Folk-éj 18 órakor kezdődött a Szabadtéri Színpadon, a Városháza udvarán. A néptáncgálán a Kisliget és Kispendely néptánccsoportok mellett bemutatkozott a gyimesközéploki Aprók Néptánccsoport. Vacsora után táncházra invitálták a közönséget, ahol a Bakator zenekar húzta a talpalávalót.

A szombati nap a sport jegyében telt: a városi sportpályán kispályás labdarúgó torna volt, emellett nordic walking, asztalitenisz, sakk közül válogathattak a résztvevők.

A vasárnapi kulturális fesztivált a mazsorettek, a Melódia Fúvószenekar és a gólyalábasok 9-kor kezdődő felvonulása indította volna el, ha az időjárás is kedvezett volna; az eső miatt ez elmaradt. Délelőtt és délután a térség amatőr művészeti együttesei mutatkoztak be az Európa Parkban felállított színpadon.

12 pávakör (Hajdúhadház, Debrecen, Létavértes, Vámospércs, Fülöp, Mikepércs, Hajdúnánás, Nyíracsád, Székelyhíd, Mátraderecske, Hajdúsámson, Nyíradony), 3 mazsorett csoport (Nyíradony, Hajdúsámson, Debrecen), 6 néptánccsoport (Fülöp, Vámospércs, Nyírmártonfalva, Gyimesközéplok, Nyíradony) előadása mellett a Langaléta Gólyalábasok, a Melódia Ifjúsági Fúvószenekar, a Valcer Táncstúdió, az Evolution of East Crew break-csoport, Aerobik és TINI Dance csoport produkcióját tapsolhatta meg a közönség.

Az időszakos esőzések sem szegték kedvüket a Ligetalja Főzőverseny résztvevőinek, akik ízelítőt adtak a tájegység gasztronómiájából. A díjnyertes babgulyás és más finomságok kanalazásához Tordai Zoltán és zenekara szolgáltatta a muzsikát. A délutáni produkciók után a rendezvény fővédnöke, Tasó László – a Miniszterelnökség államtitkára, országgyűlési képviselő – védnöke, Pajna Zoltán, valamint házigazdája, Kondásné Erdei Mária – Nyíradony Város polgármestere – köszöntötte a résztvevőket.

A fesztivál díszvendége Székelyhíd település küldöttsége volt. A vásárfiára vágyók a Hajdú-Bihar Megyei Vásárszövetség tagjai közül 11 település portékáiból válogathattak: ezáltal is közelebbről megismerve Hajdúsámsont, Debrecent, Nádudvart, Berettyóújfalut, Hajdúnánást, Hajdúböszörményt, Nyíradonyt, Hajdúhadházt, Biharkeresztest, Bihardiószeget és Bojtot.

A gyerekek örülhettek a vidámparknak, részt vehettek arcfestésen, gyöngyfűzésen, kosárfonáson és a kisvonatos városnézés során mindenki megismerkedhetett Nyíradony nevezetességeivel.

Este 6 órától Rico és Miss Mood – közben a Dínó Show – és 8 órától a The Balkan Fanatik koncertje szórakoztatta a közönséget.

A KÖSZÖNTŐ BESZÉDEK MEGHALLGATHATÓK, MEGTEKINTHETŐK IDE KATTINTVA! (Kondásné Erdei Mária, majd 4.05 perctől Pajna Zoltán, végül 7.35-től Tasó László beszél)

Fotó: Nyíradony Város Önkormányzata – KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA!

A Hajdú-Bihar megyei nagyközség évente más téma köré építi falunapját. Idén ez a magyarság volt. A június 23-24-én, tizennyolcadik alkalommal rendezett eseményt Bodó Sándor országgyűlési képviselő Kiss Tibor polgármesterrel közösen nyitotta meg, valamint Tordaszentmihály és Beregszász polgármesterei is köszöntötték a megjelenteket. A nap folyamán pedig Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke is részt vett az ünnepi programokon.

A Millenniumi Emlékparkban a pénteki néptánc találkozón a helyi csoportok mellett más települések táncosai is megmutatták magukat. Szombaton színpadra léptek Sárrétudvari civil szervezetei, intézményei gyermekei és dolgozói.

Sztárvendégekben sem volt hiány: Faragó András és Nemcsák Károly színművészek mellett a Bakator népzenei együttes, a Desperado együttes, Szandi, a Dupla Kávé, Oszvald Marika, a 4 for Dance és Kökény Attila, valamint a száztagú cigányzenekar kisegyüttese szórakoztatta a közönséget.

Az ebédet ezúttal is civilszervezetek és baráti társaságok készítették: mintegy húsz üstben főttek a jellegzetes sárréti ételek.

A színpadi program mellett számos egyéb lehetőség várta a kikapcsolódni vágyókat. A tavalyi évhez hasonlóan ismét utcatárlat nyílt: „Sárrétudvari képekben” címmel. Ezeket a fotókat az út mentén felfűzve nézhették meg a nosztalgiázni vágyók.

A Jókai Mór Általános Iskola adott otthont a „Tűvel írott hagyomány” címmel berendezett kiállításnak, ahol a falu lakosaitól begyűjtött kézimunkákat és használati tárgyakat lehetett megtekinteni. Volt még ingyenes vércukor-és vérnyomásmérés, zeneterápiás masszázs, kézműves és kirakodóvásár, népi játszóház, katonai toborzás, lufibohóc, fotószínház. Az élménygazdag napot tűzijátékkal fejezték be este.

Fotó: Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata – TOVÁBBI KÉPEK IDE KATTINTVA!

A Kisgyerekkori nevelés támogatása kiemelt európai uniós projekt konferenciasorozata Debrecenben tartotta aktuális rendezvényét, a Kodály Zoltán zeneművészeti Szakgimnáziumban. Hajdú-Bihar megyében 15 képzés fog indulni 8 településen, még ebben az évben, amelyek az óvodapedagógusok számára ingyenesek lesznek. Az ezzel a témával foglalkozó köztisztviselőket pedig az érintheti, hogy számukra a továbbképzés igen magas, 21 kreditet ér.

A projektet – amelynek célja, hogy a köznevelés kezdő szintje, vagyis az óvoda esélyteremtő szerepét és hátránykompenzációs képességét erősítse – 2016. február 1. és 2018. február 28. között valósítja meg az Oktatási Hivatal és a Családbarát Országos Nonprofit Közhasznú Kft.

A konferencia megnyitóján Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke többek között arról beszélt, hogy az óvodaválasztás mindig nagy feladat, amivel megalapozzák a gyerek jövőjét is akár a szülők. Szerencsére elég színes a paletta, ahonnan választani lehet. Magyarország azon területein, ahol nagyobb a hátrányos helyzetben élő gyerekek aránya még fontosabb lehet ez a választás – tette hozzá Pajna Zoltán -, meg maga az, hogy olyan közösségbe kerüljenek, ahol megfelelő mintát kapnak, hiszen otthonról nem feltétlenül a pozitív példát hozzák magukkal olykor.

A megyei önkormányzat is több fejlesztő folyamatban benne van, amelyek igyekeznek családi szinten megoldandó feladatokra koncentrálva segíteni a hátrányos helyzetű gyerekeken.

Dr. Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke az általa irányított intézmény köznevelésben betöltött szerepéről tartott előadást. „Ne építsünk falat a valóság és az óvoda között” – vagyis legyen reális, életszagú az óvodai nevelés. A lemorzsolódás szakaszairól is szó esett, illetve arról, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek – Gloviczki Zoltán szerint – mindig is hátrányban lesznek, ám a pedagógusok feladata, hogy ezt minél inkább kompenzálják – magyarán kinek milyen szinten van szüksége rá, olyan segítséget kapjon.

Rozmis Mihály Attiláné, az Oktatási Hivatal szakmai vezetője ugyancsak a lemorzsolódásról beszélt – többek között -, ám abból az aspektusból kiindulva, hogy a társadalom, valamint a gazdaság szintjén is negatív módon jelentkezik, ha valaki hátrányos helyzetéből adódóan fokozatosan lemorzsolódik, vagyis nem lehet hasznára az adott közösségnek a kellő módon. Ebből kiindulva is szükséges, hogy már egészen fiatal kortól kezdve igyekezzenek ezt a lemorzsolódást csökkenteni.

A konferencia további szakaszában Dr. Marosi-Rácz Jullianna Debrecen városa képviseletében „Az óvoda fenntartható lehetőségei a kisgyermekek hátránycsökkentésében” címmel tartott előadást, míg Nadrainé Szent-Gály Viola, a Oktatási Hivatal témavezető szakmai szakértője gyakorlatias témát érintve a pedagógusok professzionális képzéséről beszélt.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA. Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs.

Változatos, vonzó programokat kínált a Derecske Város Napját szervező Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár. Az idei nyári rendezvénysorozat 2017. július 23-24 között számos szabadtéri koncerttel, kulturális bemutatóval, kiállítással és további színes programokkal várta a helyi, valamint vidéki érdeklődőket egyaránt.

A már pénteken (június 23.) olvasókörrel, a Nyári Színházi Est során Svejk, a derék katona című előadással, valamint a kellemes hangulatot varázsoló Soul Bandits zenéjével kezdődő programsorozat szombaton teljesedett ki igazán Derecskén.

A főzőverseny már reggeltől munkába állította a szakácstudásukban bízó csapatokat a főzőüstök mellett. Eközben délelőtt a járás települései, valamint Derecske fellépői szórakoztatták kulturális műsorral a nagyérdeműt, amihez Soltész Rezső énekelt. Gyerek- és ifjúsági programok, könyvsátor és könyvbemutatók, valamint délután a „Japán színház a Déli sarkon” című fotókiállítás megnyitója következett (itt Bakó István polgármester mondott köszöntőt és Dr. Pinczés István rendező) a művelődési központ kiállítótermében.

Délután 17.00 órától Derecske kitüntető címeit adták át a főtéren.

Az estébe hajló programok aztán könnyűzenei koncertekkel és utcabállal fejeződtek be.

Fotók: Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA!

A „Hajdú-Bihar Megyei Klímastratégia kidolgozása és Éghajlatváltozási Platform létrehozása” című projekt (KEHOP-1.2.0-15-2016-00013) keretében rendezték meg az 1. Megyei Klímakonferenciát a Megyeházán.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a közeljövőben több szakmai rendezvény során közvetíti a térség lakói, közintézményei, gazdasági szereplői felé az idén kidolgozásra kerülő megyei klímastratégiában foglaltakat, amiben segítségére lehet több oktatási, kutatást végző, illetve állami intézmény, szervezet is.

A köztudatban elég felületesen meglévő éghajlatváltozási ismeretek rendszerezett, célzott átadása a cél, valamint hatékony, a jövőre nézve környezettudatos személetet kialakítása már gyerekkortól a megye lakosaiban. A Hajdú-Bihar Megyei Klímastratégia illeszkedik a Klímabarát Települések Szövetsége által kiadott Módszertani útmutatóban, valamint az országos klíma- és energetikai dokumentumokban foglaltakhoz.

A konferencia öt előadása mind más területre hívta fel a figyelmet.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA. Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs.

Pajna Zoltán megyei közgyűlési elnök – utalva arra, hogy Magyarországon minden megye elkészíti a saját klímastratégiáját – köszöntőjében kifejezte reményét, hogy Hajdú-Bihar nem csupán egy lesz a tizenkilencből, hanem egyedi, innovatív stratégiát dolgoz ki.

Fári Ádám projektmenedzser a Klímabarát Települések Szövetségét mutatta be, amely 2009-ben alakult és ma már 38 tagja van. Céljuk a klímaváltozás mérséklése és az ehhez való alkalmazkodás helyi szintű támogatása. Célcsoportjába önkormányzatok, gazdasági szereplők, tudományos műhelyek, szakmai és civil szervezetek, valamint a hatóságok és oktatási intézmények tartoznak. Eszközei között szerepel az egységes klímastratégia létrehozása, a helyi érintett szereplők összefogása, a széleskörű tudásmegosztás és egyfajta tudásbázis létrehozása, valamint hatékony szemléletformálás.

Befolyásolja-e az ember, és ha igen milyen mértékben a klímaváltozást? Ez volt az egyik fő kérdés,amely kapcsán Dr. Szabó György docens, a Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszékének vezetője egyértelművé tette, hogy nem lehet struccpolitikát folytatni, hiszen konkrét adatokkal kimutatható, az utóbbi évszázadban – emberi közreműködésre – ugrásszerűen nőtt a két legveszélyesebb anyag, vagyis a szén-dioxid és a metán felhalmozódása a Föld légkörében, amiből egyenesen következik az üvegházhatás fokozódása. A globális felmelegedés ebből eredeztethető leginkább, ami pedig bolygónk geológiai jellemzőit, felszínföldrajzát, valamint magát az élővilágot is hátrányosan befolyásolhatja.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Csik Attila területfejlesztési referens gyakorlati témákkal, a klímastratégia kidolgozásával és az úgynevezett Éghajlatváltozási Platform létrehozásával kapcsolatos ismeretekkel bővítette a konferencián résztvevők információit. Arra is figyelmeztetett, hogy egyfajta túltelítettség fedezhető fel az emberekben, ha az éghajlatváltozásról van szó, a hétköznapi embereknél pedig sok esetben már el sem éri az ingerküszöböt, ha ebben a témában kapnak információt. Holott ezzel foglalkozni nagyon fontos, ám nem mindegy, hogyan kommunikálnak róla a nyilvánosság felé. A 2017-es, 2018-as év tervezett feladatairól is szó esett tájékoztatójában. Idén novemberre el kell készülnie a megye klímastratégiájának, további szakmai rendezvények várhatóak, illetve szemléletformáló akciók során ott lesznek például a nyári Campus Fesztiválon és a Farmer Expón. Interaktív előadásokat, rajz-, fotó-, és irodalmi pályázatot is tervez a megyei önkormányzat, s ezeknek is természetesen a klímaváltozás lesz a fő témája.

A hatékony szemléletformálás kapcsán jegyezte meg Dr. Toldi Ottó, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klímapolitikai referense, hogy nagyon fontos annak irányultsága is, hiszen szerinte ma már nem csak, illetve nem elsősorban a magánembereket, inkább az ipari szereplőket kell elérni és megszólítani. Ő a LIFE Éghajlat-politikai Alprogramról beszélt előadásában, ami gyakorlatilag az Európai Unió éghajlat- és környezetpolitikai céljainak megvalósítását szolgáló eszközt jelenti. Az éghajlatváltozással kapcsolatos támogatások kapcsán jó hírként közölte Toldi Ottó, hogy az eddigi 40%-os önrész helyett már csak 20%-ot kell a pályázónak állnia, hiszen az EU 60%-a mellé 20%-ot hozzátesz a magyar állam is, amely egyre inkább nyit a klímapolitikai témák felé.

A konferencia végén érdekes, hasznos, gondolatébresztő gyakorlati példákkal szolgált Csákberényi Nagy Gergely, a Megújuló Energiapark Kutatóközpont Kft. ügyvezetője. Hő- és energiatermeléssel kapcsolatos tippek, a köztudatban még nem igazán elterjedt gazdálkodási, építkezési módok kerültek terítékre, amelyek gyakorlatilag már mind léteznek, sőt, a megyében is fellelhető több példa ezekre, ám széles körben nem ismertek. Emellett a vendégek megtudta, hogy a kutatások folyamatosak intézetükben, és további energiatakarékos, egyszersmind környezettudatos és környezetkímélő technikák kifejlesztése zajlik, amelyek jól beilleszthetőek a megyei klímastratégiába.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés utolsó nyári ülését tartotta június 23-án, Debrecenben, a Megyeháza Árpád termében.

A megye lakosságának egészségi állapotáról, valamint az egészségromlást előidéző szükséges tennivalókról a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának vezetője, Dr. Fodor Mária tartott előadást.

Ennek során kiderült, hogy bár az egészségügyi helyzet nem romlik térségünkben, vannak olyan területei, amelyben akár szakemberhiány, akár korszerűsítésre váró eszközök nehezítik a tisztifőorvosi szolgálat munkáját, élükön a védőnői szolgálattal például. Fodor Mária megjegyezte, hogy országos tendencia a szakorvos hiány, mégsem a felnőtt, inkább a gyerekorvosok száma kisebb a szükségesnél. S ez kihat a védőnői szolgálat munkájára megyénkben is.

A háziorvosi ellátással kapcsolatban azt hallhatták a megyei képviselők, hogy ott az állományban lévő lyukakat helyettesítésekkel, átcsoportosításokkal orvosolják már évek óta, és ez egyelőre működik.

Rigán István, a Jobbik képviselője a debreceni Jerikó utcai tüdőszűrő állomás régi tüdőszűrő gépe kapcsán kérdezte, lecserélik-e vagy ha nem mi módon oldhatják meg a folyamatos egészségügyi szolgáltatást? Fodor Mária szerint a Kenézy Kórház kijavíttatta a szűrőbusza műszaki hibáit, aminek munkába állításával részben kisegíthetik az állomást.

Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke szerint a megyei önkormányzat EFOP-os pályázata többek között erre is lehetőséget adhat majd, hogy ilyen fejlesztésekre is jusson forrás.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA. A honlap képei rákattintva nagyíthatók. (Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs.)

Szóba került még a védőnők túlterheltsége vagy hogy túl nagy a várakozási idő, például a szív- és érrendszeri vizsgálatok esetében (Tóth József – DK), ami akár végzetes is lehet, ha túlságosan elhúzódik, hiszen az egyik vezető halálok ez Magyarországon.

Ugyanakkor több képviselő elsősorban háláját fejezte ki azért a munkáért, amit az orvosok, ápolók, védőnők végeznek.

Ez az áldozatos munkavégzés igaz a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alkalmazottaira is. A 2016-os tevékenységükről szóló beszámolót Kovács Ferenc tü. dandártábornok tartotta, aki megjegyezte, ők már jó ideje nemcsak tűzre-vízre vigyáznak, ahogy a mondás is tartja, de sok más dologra is, ami életünket kíséri. Az épületek engedélyeztetése katasztrófavédelmi szempontból szigorúbb például, mint mondjuk Nagy-Britanniában, a veszélyeanyag-szállítást pedig még ennél is szigorúbban veszik. Ugyanakkor például a kémények seprése ingyenes, amivel azonban – fejezte ki sajnálatát Kovács Ferenc – sokszor nem élnek vagy nem időben élnek a lakosok, holott komoly veszélyforrás lehet minden eldugult kémény (Hajdú-Bihar megyében mintegy 200 ezer kéményt tartanak számon).

A megyei közgyűlés tárgyalta és elfogadta még ezen a napon a „Magyar Szürkék Útja – kulturális tematikus útvonal Hajdú-Bihar megyében” című projekt megvalósításáról szóló előterjesztést. Emellett Mátrai Melinda, a megyei önkormányzat fejlesztésekkel foglalkozó nemzetközi csoportvezetője három új Interreg Europe pályázatban való részvétel lehetőségét tárta a képviselők elé, amit szintén egyhangúlag elfogadtak.

Ezek az OUR WAY (motoros közlekedéssel meg nem közelíthető területek, utak fejlesztésével foglalkozik), a SMAC (kis múzeumok kihasználtságát, látogatottságát növelő projekt), valamint az EUREGA (a gasztronómia elismertetése és belefoglaltatása az Európai Unió szakpolitikájába).

A 30 éves Diákolimpia kerek évfordulója apropójából Debrecenben „Jubileumi Összevont Diákolimpia” elnevezéssel egy 1500 gyereket megmozgató, 6 sportágat felölelő, 2017. június 21-24. között zajló sportrendezvényt szerveztek meg, amelyre világnagyságok sora is ellátogatott, hogy tiszteletét tegye az utánpótlásképzés egyik legrangosabb országos versenysorozata előtt.

A szerda este 20 órakor kezdődő megnyitó beszédek során Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke elsősorban a sportélményre hívta fel a telt házas Hódos Imre Rendezvénycsarnok lelátóján ülő másfél ezer gyerek és szüleik figyelmét, amelyet itt és most kell megélniük, az elért eredménytől függetlenül. A korábban elhangzott Himnusz kapcsán pedig megjegyezte, hogy annak szellemisége akkor is át kell járjon minket, magyarokat, amikor bármi más alkalommal halljuk, nemcsak akkor, ha a dobogó tetején áll valaki.

Dr. Barcsa Lajos, Debrecen polgármestere a várost, mint a nevezetes sportesemények rutinos szervezőjét említette, ahol már rengeteg rangos világeseményen szurkolhattak a rajongók. Debrecen a diáksportra, az utánpótlásra is kiemelten figyel – tette hozzá. Ráadásul nem csupán erkölcsileg, de anyagilag is támogatja a város a Diákolimpiát.

A taps járt minden felszólalónak, így Szabó Tünde sportért felelős államtitkárnak, korábbi világklasszis, ötkarikás ezüstérmes úszónak is, aki ugyanúgy Debrecen szerepét méltatta a remek kezdeményezés és a szervezés kapcsán, akárcsak Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke, olimpiai ezüstérmes öttusázó, aki Sydney-i élményeiről is beszélt a gyerekeknek. Emlékei szerint akkor, ott, a 2000-es nyári olimpián érezte át igazán, milyen is egy ekkora világeseményen részt venni, belülről megtapasztalni ezt a semmihez sem fogható csodát. Kívánta, hogy az ifjoncok is nagy élményekkel térjenek majd haza Debrecenből.

A legtöbb szerepet azonban Berki Krisztián, London (2012) olimpiai aranyérmes tornásza kapta, aki nemcsak a fiatalokhoz szólt, de később részt vett egy trükkös kosárlabda bemutatóban is. A lólengés nagymestere elmesélte, milyen nagy lépés volt számára, amikor diákolimpiai bajnokként érte a dicsőség, majd egy-két év múlva már éppen itt Debrecenben nyerte meg első felnőtt világversenyét, a 2005-ös Európa-bajnokságot (amit még további címek követtek). A nagy dobása azonban még hátra volt, hiszen az országosan, sőt, nemzetközi szinten is magasan jegyzett Face Team kosárlabda zsonglőrök légi bemutatója során egy alkalommal ő adta fel zsákolásra a labdát, sőt, nagy derültséget kiváltva a közönségből, ripsz-ropsz megtanították neki azt is, hogy pörögjön a labda az ujján.

Látványból egyébként sem volt hiány a jubileumi Diákolimpia megnyitóján, hiszen tánccsoportok, illetve akrobatikus rock and roll párosok is kiemelkedő produkciókkal szórakoztatták a nagyérdeműt, emellett már a megyék táblás felvonulása (pöttöm lánykák által) is ünnepi külsőségek között zajlott, akárcsak az ünnepség minden pillanata, például a 30 éves jubileum miatt is dukáló új diákolimpiai himnusz, amelynek klipjét az óriáskivetítőn nézhették, hallgathatták meg a vendégek vagy a diákolimpiai eskütétel.

Egy kis olimpia került Hajdú-Bihar megyébe, a versenyek már zajlanak Debrecenben, a 6 sportág, vagyis a kosárlabda, a röplabda, a labdarúgás, a kézilabda, valamint az atlétika és az úszás legjobbjai pedig későbbi felsőoktatási felvételijüket is megtámogathatják, hiszen minden dobogós 10-10 plusz pontot kap a felvételi eljárás során.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA. A honlap képei rákattintva nagyíthatók. (Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs.)

Területfejlesztési szakmai konferenciát tartottak a fenti címmel a debreceni Megyeháza Árpád termében. Lehetőségek, célok, a város és a vidék kapcsolatának erősítése, konkrét fejlesztési tervek és folyamatok, a területfejlesztés és a területrendezés szoros együttműködése, a Debreceni Egyetem és az általa nyújtott tudásbázis, Hajdú-Bihar megye közúti, azon belül kiemelten kerékpáros beruházásai, a megye vízgazdálkodása, Debrecen, mint megyeszékhely légi forgalmának növelése, kulturális, oktatási és egyéb fejlesztései mind sorra kerültek az egész napos rendezvényen.

Akárcsak a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részvétele nemzetközi projektekben, amelyek által közelebb kerülhet máshol már bevált jó gyakorlatokhoz vagy éppen mások tanulhatnak tőle. S mivel a meghívott előadók állami szinten is képviseltették magukat, a hallgatóság soraiban pedig a megyei települések vezetői is ott ültek, kijelenthető, hogy a megyei önkormányzat ismét betölti egyfajta híd szerepét, jelen esetben sikeresen közvetít és teremt kapcsolatot az országos felső vezetés és a térség akár legkisebb települései között is.

A konferencia résztvevőit Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke köszöntötte, aki kiemelte, hogy Magyarország távlati céljai szerint Közép-Kelet-Európa gazdaságilag meghatározó államává kíván válni, amihez szervesen kapcsolható hazánk keleti területeinek, így Hajdú-Biharnak a fokozott fejlesztése is. Igaz, ehhez komoly társadalmi, gazdasági változásoknak is végbe kell menniük. A városok és a vidék közötti kapcsolatnak, valamint a határon túli együttműködéseknek folyamatosan javulnia kell – tette hozzá a megyei közgyűlés elnöke.

Az előadók között volt Bulcsu László, a megyei önkormányzat alelnöke is. Ő a tematikus utak térségfejlesztési hatásairól, az országos turisztikai stratégiához kapcsolódó kerékpáros és kerékpárutak hálózatos létrehozásáról beszélt. A megyei közgyűlés alelnöke megjegyezte, eljött az idő, amikor már nem szabad a térségi hátrányainkat felhozni és ezekre hivatkozni, inkább – akár apró lépésekkel kezdve – a lehetőségekre kell koncentrálni.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA!

Dr. Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere nagyon sok konkrét debreceni beruházásról beszélt, amelyek hamarosan megvalósulhatnak. Kiemelte, hogy a legfontosabb a munkahely teremtés, hiszen ha az rendeződik, akkor sokkal nagyobb lehetőségek nyílnak, lévén lesz igény és mód a más irányú fejlesztésekre is. Debrecen alpolgármestere az Új Főnix Terv kultúrára, oktatásra, közlekedésre gyakorolt pozitív hatásairól beszélt, illetve Debrecen az élhető, valamint a gondoskodó város szerepéről. Mint Barcsa Lajos megjegyezte, bár nagy terheket ró a városra, de nagyon fontos szempont, hogy minél több lényeges európai területtel legyen szoros a kapcsolata, ezért is elengedhetetlen a nemzetközi repülőtér léte, járatainak növelése. A közeljövőben esedékes nemzetközi iskola, az új főpályaudvar, a Latinovits Színház befejezése, illetve a Csokonai Színház rekonstrukciója, óvodák felújítása, építése, zenei kulturális negyed létrehozása vagy éppen egy új, minden igényt kielégítő irodaház felépítése mind-mind a következő évek fejlesztései között várható. Mindezek mellett a kertségeket és a lakótelepeket is érinteni fogják a beruházások.

A megyei önkormányzat részéről Maczik Erika területfejlesztési referens és Gonda-Magyar Andrea megyei főépítész javaslatokat is tartalmazó prezentációjuk során elsősorban arra mutattak rá, hogy az országos fejlesztési tervekbe miként lehet integrálni a megyei fejlesztési és rendezési terveket. Mátrai Melinda, a megyei önkormányzat nemzetközi csoportvezetője azokról a nemzetközi projektekről tartott előadást, amelyekben részt vesz a hivatal, s amelyeken keresztül a térségben sokszor teljesen újszerű hozzáállást lehet meghonosítani, egyes más országokban már bevált módszereket lehet a saját környezetünkre szabva felhasználni. Ezáltal tájékozódhattak a megjelentek a CitiEnGov, a CLUSTERS3, a Night Light, a Practyce III és a Pure Cosmos projektekről. Ezek több témában fejtik ki hatásukat. Például a bürokrácia vagy a fényszennyezés csökkentése, külföldi vállalkozásokkal történő hatékony kapcsolatfelvétel, vagy éppen a kis- és középvállalkozások lehetőségeinek kibővítése terén.

Tipold Ferenc főosztályvezető, a Nemzetgazdasági Minisztérium Területfejlesztési Tervezési Főosztály képviseletében az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció területi céljainak megvalósulásáról beszélt. Tasó László, a Miniszterelnökség államtitkára, aki a tízezer főnél kevesebb lakosú települések vonatkozásában, valamint közlekedéstechnikai szempontból tartott előadást a térség beruházásairól, szükségleteiről. Kifejtette, hogy Magyarország tranzitország, ennek minden sajátosságával, amihez igazodnia kell a fejlesztéseknek is. Szerinte a megyeék szerepe erősödhet a területfejlesztési tervek megvalósulása során.

Orbán Ernő, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese számos ábra segítségével mutatta be mely területeken milyen javítások, rekonstrukciók, fejlesztések várható Hajdú-Bihar megye vízgazdálkodásában. Dr. Radics Zsolt adjunktus a Debrecen Egyetemről pedig elsősorban a határmenti térségfejlesztésre tért ki, felvetve szükségességét nemcsak általában határmenti, de konkrétan érmelléki fejlesztési szervezetek létrehozásának, valamint a Partium határon átívelő szerepének erősítését.

AZ EGYES PREZENTÁCIÓK AZ ELŐADÓK NEVÉRE KATTINTVA TÖLTHETŐK LE.

Tipold Ferenc

Tasó László

Mátrai Melinda

A Hungarikum Bizottság kecskeméti ülésén többek között a hortobágyi karikás ostort is a Magyar Értéktár elemei közé emelték, kiemelkedő nemzeti értékként. Erről Fazekas Sándor földművelési miniszter adott tájékoztatást az ülést követően, kiemelve, hogy amik ide kerülnek, a magyar életérzés és a csúcsteljesítmény megtestesítői.

A karikás ostor a magyar pásztor fő és legdíszesebb szerszáma, melyet a mai napig használnak és készítenek a hortobágyi csikósok és gulyások. Nevét az ostor több ágból álló nyaki részét összekapcsoló réz- vagy vaskarikáról kapta. A múlt század végén viszont ezek a karikák elmaradtak az ostorról és felváltotta őket a bőrből készült fül. A karikásnak ezt a részét teleknek hívjuk, ez köti össze a karikás két fő részét az ostort és a nyelet.

Bővebben IDE KATTINTVA olvashatnak erről a mára kultikussá váló, számos művészeti alkotás fő elemének is számító ősi pásztorszerszámról, illetve annak fajtáiról.