Hírek

Uzonyi Attila rendőrezredes, a Debreceni Rendőrkapitányság vezetője köszönetét fejezte ki a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnak azért, mert 30 komplett asztali számítógép konfigurációt adományozott a rendőrség számára – hangzott el a csütörtöki sajtótájékoztatón.

Mint a rendőrkapitány elmondta, az összes gépet itt, Debrecenben fogják a kollégái használni, ami által akár a járőrök adminisztrációja, akár a nyomozók dokumentációs munkája hatékonyabbá válhat. Egyúttal – utalva a kapott sík képernyős monitorokra – Uzonyi Attila reményét fejezte ki, hogy lassan elfelejthetik minden irodában a régi, katódcsöves képernyőket, amelyek ráadásul rengeteg helyet vettek el az irodákból.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke a két szervezet között élő jó kapcsolatról beszélt, amiből adódóan a megyei önkormányzat, ha módjában áll, segíti a rendőrség munkáját. Így került sor arra, hogy a közelmúltban megszűnő Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség egykori eszköztárából az említett számítógépeket megvásárolták, és a szükséges eljárások után, engedélyt kapva az ORFK-tól, a héten már a helyi rendőrkapitányságnak tudták adományozni azokat. Pajna Zoltán bízik benne, hogy az ajándéknak hasznát veszik a rend őrei, emellett a társadalom egyre növekvő bizalmát is mindinkább élvezni fogják az elkövetkező években.. Mint a megyei közgyűlés elnöke kijelentette, nem is elsősorban a pénzbeli értéke jelentős ennek az adománynak, hanem az, hogy akinek lehetősége van rá, segítsen azokon a szervezeteken, amelyek erre rászorulnak.

A HBMÖ facebook oldalán is!

Az aradi hősök iránti tisztelet jeléül civil és állami szervezetek képviselői vettek részt két debreceni eseményen és helyezték el koszorúikat 2016. október 6-án. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Tasi Sándor alelnök tisztelgett a hősök emléke előtt a Nagysándor József-emlékoszlopnál és a Péterfia utcai Hadkiegészítő Parancsnokság toborzóirodája előtt.

Nagysándor József honvéd vezérőrnagy Görgei Artúr oldalán részt vett annak idején Buda ostromában, előtte pedig többek között a dicsőséges szolnoki csatában, valamint a tápióbicskei, az isaszegi és a váci harcokban is. Tábornokká kinevezését követően az 1848-49-es szabadságharc vége felé a tokaji átkelés után Debrecen mellett a hatszoros túlerőben lévő orosz cári seregekkel ütközött meg, és vereséget szenvedett. Görgeit követte Világosra, ahol a magyar fegyverletétel történt. A 13 aradi vértanú egyike lett. Nagysándor Józsefről Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere emlékezett meg a helyszínen.

Ezt követően a Hadkiegészítő Parancsokság utcai falrészén lévő Nagysándor József-emléktábla előtt Polyák András alezredes mondott beszédet, majd itt is elhelyezték a szervezetek a tisztelet koszorúit.

Képgaléria ide kattintva érhető el.

A II. Magyar Szürke-Barátok Találkozója Hortobágyon nagy tömeget vonzott szombaton. A kora reggel már a vendégeket váró szervezők egy minőségi főzőversenyt és kulturális műsort egyesítettek és rendeztek meg autentikus környezetben. Magyarország számos településéről érkeztek amatőr vagy profi szakácsok, akik mindenféle magyaros ételt rotyogtattak üstjeikben, emellett Bede Róbert mesterszakács és Vida Péter színművész közös gasztronómiai produkciója is nagy sikert aratott – a végén mindenki kapott az elkészült zöldséges húsételből.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke és Bulcsu László alelnök is részt vett az esemény délelőtti részén. Vincze Andrásné, Hortobágy polgármestere szívélyes köszöntője után megnyitó beszédében a megyei közgyűlés elnöke elmondta, hogy örömmel érkezett Hortobágyra, ahol a magyar termékek vására vette körbe a nagy színpadot, valamint a bográcsozók kavalkádját. Pajna Zoltán megemlítette első benyomását is, amikor reggel az elsők között régi vágású pusztai pásztoremberekkel találkozott Hortobágyra érkezve, akik hagyományaink tiszteletét jelképezik ma is életvitelükkel, megjelenésükkel. Így ez a szürke-barát találkozó korántsem formális, hanem olyan összejövetel, ahol olyan igazi minden. Pajna Zoltán egyúttal mintegy meghívta a jelenlévőket Hajdú-Bihar további rendezvényeire is a jövőben, amelyek akár Hortobágyon, akár máshol zajlanak, hírét viszik a térség kulturális életének, annak az együttműködő közösségnek, amely megyénkben jelen van és folyamatosan jó irányban formálódik. Ez azonban a Vásárszövetség megalakulásával nem csupán Hajdú-Bihar, de például a határon túli Bihar megyét is érinti, amely terület örömmel csatlakozott, bővítve értékeink piacát. A megyei önkormányzat részéről megígérte Pajna Zoltán, hogy amennyiben a térség lakói keresik azt, miként lehet egymás értékeit még jobban megosztani egymással, akkor ezt koordinálni fogja és megteremti a lehetőséget a gyakorlati megvalósulásra.

Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg (KATT IDE).

A térség országgyűlési képviselője, Bodó Sándor kiemelte, hogy a szomszéd települések, civil szervezetek eljönnek ilyenkor egymáshoz, és viszont, aminek fontos üzenete van, emellett óriási közösségi erőt mutat. Mint a megyei közgyűlés korábbi elnöke kijelentette, ilyenkor „tisztelgünk a múltunk előtt, kellemesebbé, praktikusabbá, nemesebbé tesszük jelenünket és üzenünk a jövőnek”.

Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere arról beszélt, hogy miként a rendezvény mottójában olvashatjuk, hídtól hídig tart ez a rendezvény, aminek egyik vége itt a Kilenclyukú hídnál van, a másik meg valahol az Érmelléken. Aztán közte helyezkedik el Debrecen, amely ennek a régiónak régóta a központja.

A hortobágyi programok sorában a Bakator zenekar muzsikája és a balmazújvárosi Hímes Néptáncegyüttes műsora a színpadon, aztán a Népi Játékok terén lévő szellemes, egyedi gyerekjátékok, míg körben a kézműves vásár – közte Érmelléki borokkal, méretre készített lábbelikkel, szűrökkel, szőttesekkel, fazekas termékekkel és egyéb míves tárgyakkal – várta az érdeklődőket. Megismerhettük a rendezvény kabalafiguráját is: Szürke Marcit, aki mostantól jelképezi majd a Magyar Szürke-Barátok Találkozóját a Hortobágyon.

Egy viszonylag újszerű kezdeményezés a következő állomásához érkezett a napokban, amikor immár harmadjára gyűltek össze az ország megyei és települési főépítészei, hogy a házigazda szerepét betöltő városban bejárják a nevezetes épületeket, egyúttal olyan lakossági fórumot tartsanak, amelynek köszönhetően idővel a hétköznapi emberekhez közelebb kerül Magyarország főépítészeinek tevékenysége, hiszen egyaránt fontos a szakmán belüli és azon kívüli, a civilekkel folytatott párbeszéd is.

“Városépítészeti séták Veszprém megyében” címmel 2016. szeptember 27-én Zircen találkozott egymással (idén másodjára) a főépítészek válogatott társasága, köztük Gonda-Magyar Andrea, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat megbízott megyei főépítészével. Előtte 2015-ben Várpalotán, majd idén májusban Pápán tartottak hasonló összejövetelt.

A mostani, zirci szakmai napon egyebek mellett a Reguly Antal Múzeumot és a Zirci apátságot is meglátogatták a szakemberek. A hagyományteremtő céllal létrehozott programot a Veszprém megyei főépítész, Fabacsovics Zoltán indította útjára annak idején, míg a  társrendező a Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala, a Veszprém Megyei Építészkamara, valamint a Magyar Urbanisztikai Társaság.

A rendezvényen számos civil is részt vett, a folytatásban pedig várhatóan évente egy-két ilyen, az adott települést is bemutató szakmai találkozóra kerül sor majd.

Úton útfélen visszaköszönt a káposzta és más zöldségek kavalkádja Hajdúhadházon. A hétvégi háromnapos rendezvénysorozat záró napján, vasárnap reggeltől estig érdekes programok kísérték azt a főzőversenyt, amelyre a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat népes csapata is benevezett – sőt, végül meg is nyerte azt sokác “káposztás” bablevesével.

A menü sokfélesége mutatta, hogy ebből a zöldségből mennyi mindent el lehet készíteni – mint kiderült nemcsak ételeket, de remek dekorációt is. Ötletekben pedig nem volt hiány a Hadházi Káposztás Napokon. Láthattunk komplett baromfiudvart, öreg nénét a rőzséjével, meg Bodri kutyájával, aztán kosárlabdázó káposztafejet vagy éppen rendőrt.

A gyerekek igényes, ötletes, a gagyi színvonalát messze felülmúló népies játékokat vettek birtokba, a nagyobbak pedig akár a nagyszínpad előadásait, akár Kovács Lázár gasztronómiai tanácsadó és séf nyilvános főzőcskéjét, valamint poénjait kísérhették figyelemmel. A konferanszié szerepét Csonka András vállalta magára, aki a magáét hol prózában, hol dalban mondta el…

Honlapunk képei rákattintva nagyíthatók. A HBMÖ facebook oldalán hatalmas képgaléria nézhető meg az eseményről.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Pajna Zoltán és Hajdúhadház polgármestere, Csáfordi Dénes is köszöntötték a népes publikumot, majd Jakab István, az országgyűlés alelnöke szólt az egyre gyarapodó, délutánra már sokezres tömeghez.

A megyei önkormányzat munkatársaihoz sorra csatlakoztak az illusztris vendégek a sátrunknál felállított sörpadokon, ám nem csak ők, hanem bárki, aki kért, kapott a finom étkekből (a sokác leves mellett előre lepirított húsból, a hagyományoshoz képest kevésbé lédús toroskáposztával készült a stábunk Terdik György és Szilágyi Mihály séfek vezetésével).

A pavilonokban értékes termékeket vásárolhatott vagy kóstolhatott meg, próbálhatott ki a bámészkodó, és mivel hatalmas, de bejárható, átlátható területen, Hajdúhadház Vásárterén tartották a rendezvényt, a rengeteg ember is meglehetősen szellősen, kényelmesen elfért, kellemesen szórakozhatott.

Aki az izgalmakat kereste katonai bemutatót nézhetett vagy airsoft fegyverrel lőhetett. Ám lovaglásra is alkalom nyílt a helyi polgárőr egyesület szervezésében. Később a könnyűzenéé lett a főszerep, hiszen míg az előző napokon például Kowalsky meg a Vega vagy éppen Polyák Lilla fokozta a hangulatot, addig vasárnap az United zenekar tett arról, hogy a szem, száj, szaglás, tapintás mellett a fül is megkapja a magáét.

A Hadházi Káposztás Napok sikere előre garantált volt, hiszen profi módon szervezik meg évek óta. Viszont egy dolgot, vagyis az időjárást nem lehet befolyásolni, ám ahogy a számos településvezetőhöz hasonlóan jelenlévő nyíradonyi polgármester asszony, Kondásné Erdei Mária egy ízben megjegyezte: “a hadháziak még időjárásból is a legjobbat rendelték meg mára, hogy csinálták?”.

Hajdúhadház háromnapos gasztronómiai fesztiválja, a Hadházi Káposztás Napok szeptember 23-25. között várja vendégeit. A mai kor követelményeinek megfelelően azonban érdekes, hasznos kísérőprogramokkal varázsolják még teljesebbé az errefelé jellegzetesen laposan termő leveles növény ünnepét.

A Hajdúhadházi Káposztatermesztési és Savanyítási Konferencia az első napon a téma szakértőinek előadásaival zajlott. Csáfordi Dénes polgármester köszöntőjét követően Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke tájékoztatta a megjelent félszáz érdeklődőt a hivatal a térség élményturizmusát és gazdaságát fejlesztő tevékenységéről, valamint kifejtette véleményét arról, hogyan lehet hatékonyabban megmutatni egy adott, a tájegységre jellemző terméket a nagyvilágnak.

Az egységes piaci megjelenés fontosságára hívta fel a figyelmet a megyei közgyűlés elnöke, illetve arra, hogy sok helyen a világban a magyar értékeknél kevésbé jelentős termékek kapnak jóval nagyobb ismertséget, pusztán azért, mert jól megtervezett marketing veszi körbe. Pajna Zoltán szerint ezt kell tenni a magyar értékekkel, így a hadházi lapos káposztával is.

Honlapunk képei rákattintva nagyíthatók. Képgaléria az eseményről a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

Hajdú-Bihar megye településeinek összehangolt turisztikai kínálatát is lényeges témaként kezeli a megyei önkormányzat, ami vonzóbbá teheti a térséget hosszabb időre ide látogatók számára is. A megyei önkormányzat fejlesztési ügynöksége segítségét is felajánlotta Pajna Zoltán mindenkinek, aki ilyen irányú tervekkel rendelkezik.

A nap hátralévő részében majd’ tucatnyi előadás következett: többek között Szabó Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke által.

A Hadházi Káposztás Napok programjairól az esemény honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.

Új utak a kézműiparban és a turizmusban 2016 elnevezéssel nemzetközi konferencia és ehhez kapcsolódó programsorozat kezdődött Debrecenben 2016. szeptember 22-én – és tart 24-ig. A Kossuth téren termékeikkel jelennek meg kiváló mesterek – előzetesen szakmai rostán estek át a pályázók, így kiszűrve a nívón aluli árukat. Emellett szakmai konferencia, megbeszélések, a Kölcsey Központban művészeti kiállítás és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara klaszterülése, valamint elnökségi tanácskozása is a program része.

A kézműves díjak (Magyar Kézműves Remek) átadására is először került sor Budapesten kívül – 2016-ban Debrecenben, a Kölcsey Központban. Örömteli tény, hogy a díjakat egészen fiatal, középkorú vagy éppen idős mesterek is átvették, a magyar kézműipar megannyi szegmensét képviselve. Méltó gazdára találtak ezek az elismerések, akikkel egyébként a látogatók a Kossuth téri fa házikók standjainál is találkozhatnak még szombat estig. A megtisztelő helyszínválasztás többek között azért is eshetett Hajdú-Bihar megye székhelyére, mivel ebben a térségben – ahogy Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke a ceremónia során elmondta – az egyéni alkotók mellett több kézműves dinasztia is régóta készíti egyedi, minőségi termékeit. A megyei közgyűlés elnöke egy nappal korábban az iparkamara elnökségi ülésén – Papp László, Debrecen polgármestere átfogó Új Főnix Tervet bemutató előadása mellett – a határmenti kapcsolatok, valamint Hajdú-Bihar kulturális lehetőségeiről beszélt.

A honlap képei rákattintva nagyíthatók. Az eseményhez kapcsolódó képgaléria a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

Mint a közgyűlés elnöke megjegyezte, „értékeink közösséggé formálnak minket” – ezáltal nem csak helyes, de a társadalom számára hasznos tett, ha bizonyos szinten visszatekint a hagyományokra. Szóba kerültek konkrétumok is, amelyekkel tevőlegesen is hagyományápolást végez a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, mint például az egykori szürkemarhák hajtóútvonalának az úgynevezett Oxenweg programon keresztül történő felelevenítése, és az útba eső megyei települések turisztikai fejlesztése. Emellett az idén életre hívott Vásárszövetség, amely több határon túli település mellett tucatnyi Hajdú-bihari települést tömörít magában (és várja továbbiak jelentkezését), éppen a helyi termékekért jött létre, azok megismertetéséért az emberekkel, valamint a piacon történő eredményesebb értékesítésükért.

Pajna Zoltán kifejezte reményét, hogy a mostani megbeszélések, konferenciák is elősegítik a térség, a megye, illetve a települések értékmegtartó tevékenységét a jövőben, illetve a kellő infrastruktúra létrehozását.

A több napos programok magas szintű vezetők jelenléte mellett zajlottak, zajlanak, hiszen Pajna Zoltán mellett, aki több eseményen is részt vett, Debrecen polgármestere, Papp László, Odrobina László, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos elnöke, Parragh László vagy a megyei elnöke, Miklóssy Ferenc is jelen volt, beszédet mondott. Mellettük Hubert Erzsébet, a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora, vagy éppen Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere is a kiemelt vendégek között volt. Ugyanakkor a főszereplők, vagyis a kézműves mesterek is tömegesen tisztelték meg a rendezvényeket.

A határon túli kapcsolatok erősítéseként a Kölcsey Központban Pajna Zoltán találkozott Nyilas Mihállyal is, a Szerb Köztársaság Vajdaság autonóm Tartomány kormányának alelnökével, akivel a kulturális és gazdasági, valamint turisztikai együttműködés lehetőségeiről esett szó.

Komádiban egyeztető megbeszélést tartottak határmenti fejlesztésekről hétfőn. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Pajna Zoltán elnök és Bulcsu László alelnök, a Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Pásztor Sándor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökei, Csűry István és Fekete Károly vettek részt az eseményen – a házigazda, Komádi polgármestere, Tóth Ferenc mellett. A helyszín azért Komádi lett, mivel Sulyok Istvánt háromszor választották meg annak idején az egyházkerület püspökének, s ő éppen itt, Komádiban született1859-ben.

A konstruktív megbeszélés kapcsán közös sajtótájékoztatót tartottak a résztvevők arról, hogy az egészségügy fejlesztése lesz a stratégiai ágazata a két megye következő években történő együttműködésének.

A fő irányvonal ennél több mindent érint. A turizmus, az egészségügy, valamint a kultúra területén a 2020-ig tartó ciklusban 290 millió eurós uniós támogatási keretet is igénybe véve fejlesztenek a határon átívelő programokban. Ez négy-négy megyét érint majd mindkét oldalon.

A honlap képei kattintva nagyítható. Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

Pajna Zoltán az egyik tervről konkrétan beszélt, amely informatikai alapon működő szociális ellátás kiépítéséről szól: – A rászorultak azonnal tudják jelezni, ha például közbiztonsággal, fűtéssel, egészségüggyel, gyógyszerellátással vagy éppen betegszállítással kapcsolatos problémájuk van. Egyfajta komplex rendszert szeretnénk üzemeltetni, ami a felhasználónak ad biztonságot.

Pásztor Sándor elmondta, hogy több szintű együttműködésen dolgoznak, aminek a része a megyék, a települések, az egyházmegyék közötti közös projektek, színterei pedig az egészségügy, a kultúra, valamint a gazdaság. A nagyváradi klinika onkológiai részlegének felújítása, nagyváradi és debreceni klinikák közötti együttműködés, és egyéb, kulturális programokat érintő összehangoló munka is szóba került a Bihar megyei elnök által.

Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke az egyházak projektbe való bevonását méltatta. A fiatalok elvándorlása elleni közös munkát is kiemelte a politikus, ami szerinte nem csupán kulturális és oktatási kérdés, de gazdasági is, emellett igen hosszútávú folyamat. A programok kidolgozására és megvalósítására munkacsoportokat hoznak létre, ráadásul a fejlesztési ügynökségeket is bevonják. A finanszírozásról szólva Bulcsu László elmondta, hogy az uniós pénzek mellett hazai forrásokra is támaszkodnak majd.

Közös vásárok, piacok tartása is a tervek között szerepel, illetve elhangzott, hogy a turizmus úgy nyer értelmet ebben a térségben, ha olyan programokat szerveznek Romániában és Magyarországon is, amelyeket szívesen meglátogatnak innen is, onnan is, még jobban összehozva a határ mellett élőket.

Ennek lehet egy további katalizátora, ha régi, meglévő, ám a történelem során lezárt 8-10 határátkelőt ismét megnyitnának a két ország között.

A jövőben rendszeres megbeszéléseket tartanak a szervezetek delegáltjaiból alakult munkacsoportok, a gyakorlati megvalósulást szem előtt tartva. Legközelebb 2016. november elején kerül sor ilyen megbeszélésre.

A hajdúnánási Mónus József, tradicionális íjász megközelítette a bűvös 500 méteres határt az american longbow unlimited kategóriájában.

Az új világcsúcsot az Egyesült Államokban érte el (470 m), ráadásul nem egyedül teljesített kiválóan, hiszen két tanítványa, Prokaj Kiara, valamint Mónus László is új csúccsal írta be nevét a kiváló íjászokat tartalmazó listára. Ők 35, valamint 62 méterrel lőttek messzebbre az előző legjobbnál, vagyis kiemelkedő új világcsúcsokat értek el ők is.

A világranglista egyes kategóriáit hamarosan frissítik és átírják, így hamarosan már nem csak egy magyar neve fog szerepelni a legjobbak között.

Centenáriuma van idén az I. világháború második évében lezajlott székely menekülésnek, amely során mintegy 20 ezren nyertek ideiglenes – vagy néhány esetben végleges – befogadást megyénkben. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 2016. szeptember 16-i ülésén Buczkó József, néprajzkutató, a téma ismerője tartott előadást a száz évvel ezelőtti eseményekről, valamint azok debreceni, és megyei vonatkozásáról, hatásairól.

A történelmi háttér, a román támadások erdélyi következményei archív fotók bemutatásával tárult a megyei közgyűlés elé, olykor sokkolóan. Az ingóságaikat magukkal cipelni próbáló, hosszú sorokban Magyarország felé elinduló, illetve ide érkező székelyek látványa ugyancsak szívszorító volt, akárcsak a hozzá kapcsolódó beszámoló. Buczkó József azonban nem csupán erről, de a Hajdú-Bihar megyében tartózkodásuk idejéről, az számukra nyújtott sok segítségről is beszámolt, ezeket is fotókkal alátámasztva.

Érdekességeket is megtudott a testület azon neves emberekről, akiknek köze volt akár az akkori, Erdélyt is érintő háborús eseményekhez, akár a székelyek meneküléséhez, valamint az ő megsegítésükhöz.

A témáról „Szállást adtunk hűséges, magyar véreinknek” címmel könyvet írt Buczkó József, hajdúnánási megyei képviselő.

A honlap képeire kattintva nagyíthatók. Képgaléria az eseményről a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

Hajdúnánás, a székely menekítés egyik megyei fellegvára a tisztelet kifejezését jelképező oklevelet kap a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzattól, amelyet vasárnap (szeptember 18-án) a városukban rendezendő emléknapon ad át Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke.

Pajna Zoltán a témához kapcsolódóan hozzátette, hogy az akkori székely menekültekre minden problémáik ellenére is jellemző volt, hogy a saját sorsukról is gondoskodni, dönteni akartak, így jöttek Hajdú-Biharba oltalmat kérni. Ugyanakkor a háborús pusztítások nem csak emberekben, jószágokban vagy éppen az infrastruktúrában tettek kárt, de a kultúra is komoly veszteségeket tudhat magáénak. „Ám a magyar székelyeknek – a hazatérésük után – volt lelki és fizikai ereje újjáépíteni környezetüket, otthonaikat, országukat” – jellemezte őket Pajna Zoltán.

Mohácsi László, a Jobbik képviselője a Bibliából vett idézetekkel és korábbi, más háborús helyzetekhez kötődő párhuzamokkal emlékezett a székelyek menekülésére.

A debreceni Ady Endre Gimnázium három diákja a székely kultúrához kötődő énekes-táncos műsorral színesítette a megemlékezést, majd a közgyűlés elnökétől könyvutalványokat vehetett át.

A további napirendi pontok szerint beszámolókról is döntöttek a képviselők – például a megyei önkormányzat nemzetközi projektjeinek előrehaladásáról, valamint nemzetközi kapcsolatainak alakulásáról. Erről Pajna Zoltán azt mondta, hogy 2 nemzetközi projekt már sikeresen lezárult, és továbbiak vannak folyamatban. A képviselőket pedig tájékoztatta, hogy bármilyen módon részt kívánnak venni a települések ezekben, a megyei önkormányzat munkatársainál jelezve megtehetik ezután is.

Az Interreg V-A Románia-Magyarország 2014-2020 Program végrehajtásának alakulásáról is tájékoztatást kapott a testület. A közgyűlés elnöke hozzáfűzte, hogy a korábbi, meglehetősen akadozó együttműködés az utóbbi időben kifejezetten jó irányban változott, sőt, már egy 8 partneres egyeztetésen is túl vannak.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés utolsó – zárt üléses – napirendi pontként az általa alapított kitüntető díjakról hozott határozatot.

Célja: a helybéliek elmondhassák véleményüket a kényszerbetelepítésről, illetve az új szociális helyzetről.
Ideje: 2016. szeptember 20. 17.00
Helye: Bocskai Filmszínház, Köztársaság tér 16.

A Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének 2016. szeptember 15-én megrendezett tisztújító küldöttgyűlését a debreceni Megyeháza Árpád termében tartották, megnyitó beszédét pedig Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke mondta el.

Ebben a vöröskeresztes dolgozók elhivatottságáról, áldozatvállalásáról beszélt, valamint arról, mennyire jellemző rájuk, hogy bármiféle krízishelyzet adódik, ők rögtön (jól) reagálnak arra. A segítségnyújtás és befogadás egyébként is jellemzője a magyaroknak – folytatta a megyei közgyűlés elnöke -, hiszen a tavalyi menekültválság idején vagy éppen a most 100 éves, úgynevezett Székely menekülés alkalmával megyénk is tanúságot adott erre való érzékenységéről. A Vöröskereszt azonban ezt nap mint nap megteszi, amiért egy szimpla köszönet nem is elég, de Pajna Zoltán a hétköznapi emberek nevében is kifejezte háláját és köszönetét a szervezet felé.

A küldöttgyűlésen egyebek mellett egy együttműködési megállapodás megkötésére is sor került. Ez az előzetesen letartóztatottak, elítéltek és a szabadságvesztés büntetéséből szabaduló fogvatartottak visszailleszkedésének elősegítése érdekében történt.

Honlapunk képei rákattintva nagyíthatók. Képgaléria az eseményről a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

A megállapodást Ujvárosy Andrásné, a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei szervezetének igazgatója és Pancsusák Sándor ezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka látta el kézjegyével az erről szóló dokumentumon.

Megválasztotta új vezetőségét is a 2016-20-as ciklusra a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezete. Ettől a naptól a szervezet elnöke Dr. Lakatos Zoltán. Dr. Szép Imre 7 ciklus után búcsúzott el.

Megyei jogú városok – megyék, települések együttműködése programsorozat címmel a Belügyminisztérium szervezésében előadásokat tartottak a debreceni Kölcsey Központ előadótermében 2016. szeptember 15-én. Mások mellett a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Pajna Zoltán is az előadók között volt, aki a fejlesztési tapasztalatokon kívül az úgynevezett Oxenweg program – vagyis a hajdani szürkemarhák több mint 1000 kilométeres, Európát átszelő, jelentős részében Magyarországon, a Hajdú-bihari területeken vezető hajtóútjának turisztikai fejlesztése – lehetőségeiről tájékoztatta a vendégeket. Erre az Integrált Területfejlesztési Program (ITP) – megyei turisztikai keretéből elkülönített 0,975 Mrd Ft lesz a forrás.

A hajdúság és a hajdúvárosok történelme és a megye turizmusának rövid jellemzése mellett a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Programra is kitérő előadás során az egyik legnagyobb kihívásnak a megye turisztikai attrakcióinak hálózatba szervezését, valamint hazai és nemzetközi hálózatokhoz kapcsolását nevezte meg a megyei közgyűlés elnöke.

A Hajdú-Bihar Megyei ITP kapcsán sok pályázat érkezett már be a megyei önkormányzat fejlesztési osztályához, amelyeket folyamatosan értékelnek. Pajna Zoltán azonban kiemelte, hogy a projekt fenntarthatósága azon is múlik, hogy mennyire tudják az úgynevezett indikátor számokat teljesíteni, vagyis minél több vendéget bevonni ebbe, ami gyakorlatilag a látogatók elégedettségét jelzi.

A Magyar Szürkék Útja – kulturális tematikus útvonal céljait is elmondta Pajna Zoltán, úgymint a Hortobágy és környékéhez kapcsolódó külterjes állattenyésztés részeként a magyar szürke hajtásához, értékesítéséhez kapcsolódó több évszázados történet megalapozott feldolgozása és turisztikai célú hasznosítása, valamint a térségi turisztikai együttműködés erősítése, emellett a megye piaci pozíciójának megerősítése külföldön, belföldön egyaránt.

A honlap képei rákattintva nagyíthatók. Képgaléria az eseményről a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

A települések, amelyeket az Oxenweg program és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések érinthetnek: Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Nagyhegyes, Nádudvar és Debrecen. Pajna Zoltán egyenként felsorolta az egyes településeket érintő konkrét fejlesztéseket, amelyek többnyire a turista vendégéjszakák számát növelheti a jövőben, illetve régi, patinás épületeket, közterületeket újítana fel és tenne ismét (vagy még inkább) hasznossá. Kiragadva egyet közülük, Hortobágynál például a megyei közgyűlés elnöke megemlítette, hogy jelenleg kiváló turisztikai látványosság található ott, ám egynapos kikapcsolódást nyújt, és úgymond átrobognak a településen a látogatók. Viszont az összehangolt helyi és megyei turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően ez remélhetőleg pozitív irányban fog változni.

Katona Ilona, a Magyar Turisztikai Ügynökség (korábban Magyar Turizmus Zrt.) Észak-alföldi regionális marketing igazgatóságának vezetője is ezt hangsúlyozta, vagyis, hogy a turisztikai adatok között a vendégek számánál sokkal jelentősebb a vendégéjszakák száma, ez ugyanis ott alvást, további pénzköltést feltételez a látogatók részéről, ami nyilvánvaló bevétel növekedést jelent az adott település számára. A turisztikai ügynökség regionális igazgatója arról is tájékoztatott, hogy a hazai turizmus részesedése a GDP-ből 9%, vagyis jelentős.

Az eseményen köszöntőt mondott Számadó Róza, a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda főosztályvezetője, míg Pajna Zoltán nyitotta meg a rendezvényt.

Előadást tartott még Bukovics István, a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda I. kutatási elnöke, Halasi Csaba, Debrecen és Hortobágy Turizmusáért Egyesület elnöke, valamint Varga Péter, a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda moderátora.

A nap folyamán workshop jellegű közös beszélgetést is folytatott a mintegy fél száz vendég.

Több fordulós közösségi kvízre invitálja a serény agyúakat Derecske Város Önkormányzata!

A Székely Menekülés és Befogadás centenáriumi ünnepségei zajlottak 2016. szeptember 9-11. között, három napon át Csíkszeredán, Csíksomlyóban, valamint Gyimesbükkön. Az I. világháborúhoz köthető 1916-os esemény volt, amikor Csík vármegye lakosságának jelentős része elhagyni kényszerült otthonát, és máshol, például a mai Magyarország területén lévő hajdúsági településeken nyert oltalmat. A romániai programokon részt vett Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, valamint alelnöke, Bulcsu László, illetve Hajdúnánás polgármestere, Szólláth Tibor és a megyei közgyűlés képviselője, Buczkó József néprajztudós is. Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba és Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert szintén jelen volt a jelentős eseményen.

A centenáriumi események Csíkszeredán kezdődtek, ahol a huszárok felvonulása után Márton Áron püspök szobránál helyezték el a tisztelet koszorúit a meghívottak. Az I. világháborúban, fiatalemberként harcoló és ott négyszer megsebesülő, akkor még csak leendő pap hírnevet vívott ki magának mind a hazájáért folytatott küzdelemben, mind azzal, amikor – immár felszentelt papként – a közösségért, szűkebb pátriáján belül a csíkiakért tevékenykedett. Márton Áron a II. világháborúban is igyekezett óvni az övéit, amikor a háború és a zsidók deportálása ellen tiltakozott, valamint az embertelen bánásmóddal szemben harcolt.

Az ünnepségsorozat a szomszédos Csíksomlyóban a Székely Hadosztály tiszteletére állított szobor avatásánál folytatódott, valamint az Emlékképek a Nagy Háborúról, Csíkszereda-Hajdúnánás című kiállítás megnyitójával.

Gyimesbükknél, az ezeréves határnál, valamint az ezt jelképező kőnél főhajtással tisztelegtek a megjelentek, bejárva a történelmi jelentőségű, kivételes szépségű tájrészt.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat következő közgyűlésén, szeptember 16-án szintén ünnepélyes megemlékezést fog tartani a százéves székely menekülés kapcsán, amikor is a román csapatok támadásai után mintegy 20 ezer csíki embert fogadott be Hajdú-Bihar megye (elsősorban Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Tiszacsege, Hajdúhadház és Hajdúdorog), valamint Debrecen.

A honlap képei kattintásra nagyíthatók. Képgaléria az eseményről a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.