Hírek

Új utak a kézműiparban és a turizmusban 2016 elnevezéssel nemzetközi konferencia és ehhez kapcsolódó programsorozat kezdődött Debrecenben 2016. szeptember 22-én – és tart 24-ig. A Kossuth téren termékeikkel jelennek meg kiváló mesterek – előzetesen szakmai rostán estek át a pályázók, így kiszűrve a nívón aluli árukat. Emellett szakmai konferencia, megbeszélések, a Kölcsey Központban művészeti kiállítás és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara klaszterülése, valamint elnökségi tanácskozása is a program része.

A kézműves díjak (Magyar Kézműves Remek) átadására is először került sor Budapesten kívül – 2016-ban Debrecenben, a Kölcsey Központban. Örömteli tény, hogy a díjakat egészen fiatal, középkorú vagy éppen idős mesterek is átvették, a magyar kézműipar megannyi szegmensét képviselve. Méltó gazdára találtak ezek az elismerések, akikkel egyébként a látogatók a Kossuth téri fa házikók standjainál is találkozhatnak még szombat estig. A megtisztelő helyszínválasztás többek között azért is eshetett Hajdú-Bihar megye székhelyére, mivel ebben a térségben – ahogy Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke a ceremónia során elmondta – az egyéni alkotók mellett több kézműves dinasztia is régóta készíti egyedi, minőségi termékeit. A megyei közgyűlés elnöke egy nappal korábban az iparkamara elnökségi ülésén – Papp László, Debrecen polgármestere átfogó Új Főnix Tervet bemutató előadása mellett – a határmenti kapcsolatok, valamint Hajdú-Bihar kulturális lehetőségeiről beszélt.

A honlap képei rákattintva nagyíthatók. Az eseményhez kapcsolódó képgaléria a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

Mint a közgyűlés elnöke megjegyezte, „értékeink közösséggé formálnak minket” – ezáltal nem csak helyes, de a társadalom számára hasznos tett, ha bizonyos szinten visszatekint a hagyományokra. Szóba kerültek konkrétumok is, amelyekkel tevőlegesen is hagyományápolást végez a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, mint például az egykori szürkemarhák hajtóútvonalának az úgynevezett Oxenweg programon keresztül történő felelevenítése, és az útba eső megyei települések turisztikai fejlesztése. Emellett az idén életre hívott Vásárszövetség, amely több határon túli település mellett tucatnyi Hajdú-bihari települést tömörít magában (és várja továbbiak jelentkezését), éppen a helyi termékekért jött létre, azok megismertetéséért az emberekkel, valamint a piacon történő eredményesebb értékesítésükért.

Pajna Zoltán kifejezte reményét, hogy a mostani megbeszélések, konferenciák is elősegítik a térség, a megye, illetve a települések értékmegtartó tevékenységét a jövőben, illetve a kellő infrastruktúra létrehozását.

A több napos programok magas szintű vezetők jelenléte mellett zajlottak, zajlanak, hiszen Pajna Zoltán mellett, aki több eseményen is részt vett, Debrecen polgármestere, Papp László, Odrobina László, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos elnöke, Parragh László vagy a megyei elnöke, Miklóssy Ferenc is jelen volt, beszédet mondott. Mellettük Hubert Erzsébet, a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora, vagy éppen Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere is a kiemelt vendégek között volt. Ugyanakkor a főszereplők, vagyis a kézműves mesterek is tömegesen tisztelték meg a rendezvényeket.

A határon túli kapcsolatok erősítéseként a Kölcsey Központban Pajna Zoltán találkozott Nyilas Mihállyal is, a Szerb Köztársaság Vajdaság autonóm Tartomány kormányának alelnökével, akivel a kulturális és gazdasági, valamint turisztikai együttműködés lehetőségeiről esett szó.

Komádiban egyeztető megbeszélést tartottak határmenti fejlesztésekről hétfőn. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Pajna Zoltán elnök és Bulcsu László alelnök, a Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Pásztor Sándor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökei, Csűry István és Fekete Károly vettek részt az eseményen – a házigazda, Komádi polgármestere, Tóth Ferenc mellett. A helyszín azért Komádi lett, mivel Sulyok Istvánt háromszor választották meg annak idején az egyházkerület püspökének, s ő éppen itt, Komádiban született1859-ben.

A konstruktív megbeszélés kapcsán közös sajtótájékoztatót tartottak a résztvevők arról, hogy az egészségügy fejlesztése lesz a stratégiai ágazata a két megye következő években történő együttműködésének.

A fő irányvonal ennél több mindent érint. A turizmus, az egészségügy, valamint a kultúra területén a 2020-ig tartó ciklusban 290 millió eurós uniós támogatási keretet is igénybe véve fejlesztenek a határon átívelő programokban. Ez négy-négy megyét érint majd mindkét oldalon.

A honlap képei kattintva nagyítható. Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

Pajna Zoltán az egyik tervről konkrétan beszélt, amely informatikai alapon működő szociális ellátás kiépítéséről szól: – A rászorultak azonnal tudják jelezni, ha például közbiztonsággal, fűtéssel, egészségüggyel, gyógyszerellátással vagy éppen betegszállítással kapcsolatos problémájuk van. Egyfajta komplex rendszert szeretnénk üzemeltetni, ami a felhasználónak ad biztonságot.

Pásztor Sándor elmondta, hogy több szintű együttműködésen dolgoznak, aminek a része a megyék, a települések, az egyházmegyék közötti közös projektek, színterei pedig az egészségügy, a kultúra, valamint a gazdaság. A nagyváradi klinika onkológiai részlegének felújítása, nagyváradi és debreceni klinikák közötti együttműködés, és egyéb, kulturális programokat érintő összehangoló munka is szóba került a Bihar megyei elnök által.

Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke az egyházak projektbe való bevonását méltatta. A fiatalok elvándorlása elleni közös munkát is kiemelte a politikus, ami szerinte nem csupán kulturális és oktatási kérdés, de gazdasági is, emellett igen hosszútávú folyamat. A programok kidolgozására és megvalósítására munkacsoportokat hoznak létre, ráadásul a fejlesztési ügynökségeket is bevonják. A finanszírozásról szólva Bulcsu László elmondta, hogy az uniós pénzek mellett hazai forrásokra is támaszkodnak majd.

Közös vásárok, piacok tartása is a tervek között szerepel, illetve elhangzott, hogy a turizmus úgy nyer értelmet ebben a térségben, ha olyan programokat szerveznek Romániában és Magyarországon is, amelyeket szívesen meglátogatnak innen is, onnan is, még jobban összehozva a határ mellett élőket.

Ennek lehet egy további katalizátora, ha régi, meglévő, ám a történelem során lezárt 8-10 határátkelőt ismét megnyitnának a két ország között.

A jövőben rendszeres megbeszéléseket tartanak a szervezetek delegáltjaiból alakult munkacsoportok, a gyakorlati megvalósulást szem előtt tartva. Legközelebb 2016. november elején kerül sor ilyen megbeszélésre.

A hajdúnánási Mónus József, tradicionális íjász megközelítette a bűvös 500 méteres határt az american longbow unlimited kategóriájában.

Az új világcsúcsot az Egyesült Államokban érte el (470 m), ráadásul nem egyedül teljesített kiválóan, hiszen két tanítványa, Prokaj Kiara, valamint Mónus László is új csúccsal írta be nevét a kiváló íjászokat tartalmazó listára. Ők 35, valamint 62 méterrel lőttek messzebbre az előző legjobbnál, vagyis kiemelkedő új világcsúcsokat értek el ők is.

A világranglista egyes kategóriáit hamarosan frissítik és átírják, így hamarosan már nem csak egy magyar neve fog szerepelni a legjobbak között.

Centenáriuma van idén az I. világháború második évében lezajlott székely menekülésnek, amely során mintegy 20 ezren nyertek ideiglenes – vagy néhány esetben végleges – befogadást megyénkben. A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 2016. szeptember 16-i ülésén Buczkó József, néprajzkutató, a téma ismerője tartott előadást a száz évvel ezelőtti eseményekről, valamint azok debreceni, és megyei vonatkozásáról, hatásairól.

A történelmi háttér, a román támadások erdélyi következményei archív fotók bemutatásával tárult a megyei közgyűlés elé, olykor sokkolóan. Az ingóságaikat magukkal cipelni próbáló, hosszú sorokban Magyarország felé elinduló, illetve ide érkező székelyek látványa ugyancsak szívszorító volt, akárcsak a hozzá kapcsolódó beszámoló. Buczkó József azonban nem csupán erről, de a Hajdú-Bihar megyében tartózkodásuk idejéről, az számukra nyújtott sok segítségről is beszámolt, ezeket is fotókkal alátámasztva.

Érdekességeket is megtudott a testület azon neves emberekről, akiknek köze volt akár az akkori, Erdélyt is érintő háborús eseményekhez, akár a székelyek meneküléséhez, valamint az ő megsegítésükhöz.

A témáról „Szállást adtunk hűséges, magyar véreinknek” címmel könyvet írt Buczkó József, hajdúnánási megyei képviselő.

A honlap képeire kattintva nagyíthatók. Képgaléria az eseményről a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

Hajdúnánás, a székely menekítés egyik megyei fellegvára a tisztelet kifejezését jelképező oklevelet kap a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzattól, amelyet vasárnap (szeptember 18-án) a városukban rendezendő emléknapon ad át Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke.

Pajna Zoltán a témához kapcsolódóan hozzátette, hogy az akkori székely menekültekre minden problémáik ellenére is jellemző volt, hogy a saját sorsukról is gondoskodni, dönteni akartak, így jöttek Hajdú-Biharba oltalmat kérni. Ugyanakkor a háborús pusztítások nem csak emberekben, jószágokban vagy éppen az infrastruktúrában tettek kárt, de a kultúra is komoly veszteségeket tudhat magáénak. „Ám a magyar székelyeknek – a hazatérésük után – volt lelki és fizikai ereje újjáépíteni környezetüket, otthonaikat, országukat” – jellemezte őket Pajna Zoltán.

Mohácsi László, a Jobbik képviselője a Bibliából vett idézetekkel és korábbi, más háborús helyzetekhez kötődő párhuzamokkal emlékezett a székelyek menekülésére.

A debreceni Ady Endre Gimnázium három diákja a székely kultúrához kötődő énekes-táncos műsorral színesítette a megemlékezést, majd a közgyűlés elnökétől könyvutalványokat vehetett át.

A további napirendi pontok szerint beszámolókról is döntöttek a képviselők – például a megyei önkormányzat nemzetközi projektjeinek előrehaladásáról, valamint nemzetközi kapcsolatainak alakulásáról. Erről Pajna Zoltán azt mondta, hogy 2 nemzetközi projekt már sikeresen lezárult, és továbbiak vannak folyamatban. A képviselőket pedig tájékoztatta, hogy bármilyen módon részt kívánnak venni a települések ezekben, a megyei önkormányzat munkatársainál jelezve megtehetik ezután is.

Az Interreg V-A Románia-Magyarország 2014-2020 Program végrehajtásának alakulásáról is tájékoztatást kapott a testület. A közgyűlés elnöke hozzáfűzte, hogy a korábbi, meglehetősen akadozó együttműködés az utóbbi időben kifejezetten jó irányban változott, sőt, már egy 8 partneres egyeztetésen is túl vannak.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés utolsó – zárt üléses – napirendi pontként az általa alapított kitüntető díjakról hozott határozatot.

Célja: a helybéliek elmondhassák véleményüket a kényszerbetelepítésről, illetve az új szociális helyzetről.
Ideje: 2016. szeptember 20. 17.00
Helye: Bocskai Filmszínház, Köztársaság tér 16.

A Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének 2016. szeptember 15-én megrendezett tisztújító küldöttgyűlését a debreceni Megyeháza Árpád termében tartották, megnyitó beszédét pedig Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke mondta el.

Ebben a vöröskeresztes dolgozók elhivatottságáról, áldozatvállalásáról beszélt, valamint arról, mennyire jellemző rájuk, hogy bármiféle krízishelyzet adódik, ők rögtön (jól) reagálnak arra. A segítségnyújtás és befogadás egyébként is jellemzője a magyaroknak – folytatta a megyei közgyűlés elnöke -, hiszen a tavalyi menekültválság idején vagy éppen a most 100 éves, úgynevezett Székely menekülés alkalmával megyénk is tanúságot adott erre való érzékenységéről. A Vöröskereszt azonban ezt nap mint nap megteszi, amiért egy szimpla köszönet nem is elég, de Pajna Zoltán a hétköznapi emberek nevében is kifejezte háláját és köszönetét a szervezet felé.

A küldöttgyűlésen egyebek mellett egy együttműködési megállapodás megkötésére is sor került. Ez az előzetesen letartóztatottak, elítéltek és a szabadságvesztés büntetéséből szabaduló fogvatartottak visszailleszkedésének elősegítése érdekében történt.

Honlapunk képei rákattintva nagyíthatók. Képgaléria az eseményről a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

A megállapodást Ujvárosy Andrásné, a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei szervezetének igazgatója és Pancsusák Sándor ezredes, a Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka látta el kézjegyével az erről szóló dokumentumon.

Megválasztotta új vezetőségét is a 2016-20-as ciklusra a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezete. Ettől a naptól a szervezet elnöke Dr. Lakatos Zoltán. Dr. Szép Imre 7 ciklus után búcsúzott el.

Megyei jogú városok – megyék, települések együttműködése programsorozat címmel a Belügyminisztérium szervezésében előadásokat tartottak a debreceni Kölcsey Központ előadótermében 2016. szeptember 15-én. Mások mellett a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Pajna Zoltán is az előadók között volt, aki a fejlesztési tapasztalatokon kívül az úgynevezett Oxenweg program – vagyis a hajdani szürkemarhák több mint 1000 kilométeres, Európát átszelő, jelentős részében Magyarországon, a Hajdú-bihari területeken vezető hajtóútjának turisztikai fejlesztése – lehetőségeiről tájékoztatta a vendégeket. Erre az Integrált Területfejlesztési Program (ITP) – megyei turisztikai keretéből elkülönített 0,975 Mrd Ft lesz a forrás.

A hajdúság és a hajdúvárosok történelme és a megye turizmusának rövid jellemzése mellett a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Programra is kitérő előadás során az egyik legnagyobb kihívásnak a megye turisztikai attrakcióinak hálózatba szervezését, valamint hazai és nemzetközi hálózatokhoz kapcsolását nevezte meg a megyei közgyűlés elnöke.

A Hajdú-Bihar Megyei ITP kapcsán sok pályázat érkezett már be a megyei önkormányzat fejlesztési osztályához, amelyeket folyamatosan értékelnek. Pajna Zoltán azonban kiemelte, hogy a projekt fenntarthatósága azon is múlik, hogy mennyire tudják az úgynevezett indikátor számokat teljesíteni, vagyis minél több vendéget bevonni ebbe, ami gyakorlatilag a látogatók elégedettségét jelzi.

A Magyar Szürkék Útja – kulturális tematikus útvonal céljait is elmondta Pajna Zoltán, úgymint a Hortobágy és környékéhez kapcsolódó külterjes állattenyésztés részeként a magyar szürke hajtásához, értékesítéséhez kapcsolódó több évszázados történet megalapozott feldolgozása és turisztikai célú hasznosítása, valamint a térségi turisztikai együttműködés erősítése, emellett a megye piaci pozíciójának megerősítése külföldön, belföldön egyaránt.

A honlap képei rákattintva nagyíthatók. Képgaléria az eseményről a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

A települések, amelyeket az Oxenweg program és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések érinthetnek: Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Nagyhegyes, Nádudvar és Debrecen. Pajna Zoltán egyenként felsorolta az egyes településeket érintő konkrét fejlesztéseket, amelyek többnyire a turista vendégéjszakák számát növelheti a jövőben, illetve régi, patinás épületeket, közterületeket újítana fel és tenne ismét (vagy még inkább) hasznossá. Kiragadva egyet közülük, Hortobágynál például a megyei közgyűlés elnöke megemlítette, hogy jelenleg kiváló turisztikai látványosság található ott, ám egynapos kikapcsolódást nyújt, és úgymond átrobognak a településen a látogatók. Viszont az összehangolt helyi és megyei turisztikai fejlesztéseknek köszönhetően ez remélhetőleg pozitív irányban fog változni.

Katona Ilona, a Magyar Turisztikai Ügynökség (korábban Magyar Turizmus Zrt.) Észak-alföldi regionális marketing igazgatóságának vezetője is ezt hangsúlyozta, vagyis, hogy a turisztikai adatok között a vendégek számánál sokkal jelentősebb a vendégéjszakák száma, ez ugyanis ott alvást, további pénzköltést feltételez a látogatók részéről, ami nyilvánvaló bevétel növekedést jelent az adott település számára. A turisztikai ügynökség regionális igazgatója arról is tájékoztatott, hogy a hazai turizmus részesedése a GDP-ből 9%, vagyis jelentős.

Az eseményen köszöntőt mondott Számadó Róza, a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda főosztályvezetője, míg Pajna Zoltán nyitotta meg a rendezvényt.

Előadást tartott még Bukovics István, a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda I. kutatási elnöke, Halasi Csaba, Debrecen és Hortobágy Turizmusáért Egyesület elnöke, valamint Varga Péter, a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda moderátora.

A nap folyamán workshop jellegű közös beszélgetést is folytatott a mintegy fél száz vendég.

Több fordulós közösségi kvízre invitálja a serény agyúakat Derecske Város Önkormányzata!

A Székely Menekülés és Befogadás centenáriumi ünnepségei zajlottak 2016. szeptember 9-11. között, három napon át Csíkszeredán, Csíksomlyóban, valamint Gyimesbükkön. Az I. világháborúhoz köthető 1916-os esemény volt, amikor Csík vármegye lakosságának jelentős része elhagyni kényszerült otthonát, és máshol, például a mai Magyarország területén lévő hajdúsági településeken nyert oltalmat. A romániai programokon részt vett Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, valamint alelnöke, Bulcsu László, illetve Hajdúnánás polgármestere, Szólláth Tibor és a megyei közgyűlés képviselője, Buczkó József néprajztudós is. Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba és Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert szintén jelen volt a jelentős eseményen.

A centenáriumi események Csíkszeredán kezdődtek, ahol a huszárok felvonulása után Márton Áron püspök szobránál helyezték el a tisztelet koszorúit a meghívottak. Az I. világháborúban, fiatalemberként harcoló és ott négyszer megsebesülő, akkor még csak leendő pap hírnevet vívott ki magának mind a hazájáért folytatott küzdelemben, mind azzal, amikor – immár felszentelt papként – a közösségért, szűkebb pátriáján belül a csíkiakért tevékenykedett. Márton Áron a II. világháborúban is igyekezett óvni az övéit, amikor a háború és a zsidók deportálása ellen tiltakozott, valamint az embertelen bánásmóddal szemben harcolt.

Az ünnepségsorozat a szomszédos Csíksomlyóban a Székely Hadosztály tiszteletére állított szobor avatásánál folytatódott, valamint az Emlékképek a Nagy Háborúról, Csíkszereda-Hajdúnánás című kiállítás megnyitójával.

Gyimesbükknél, az ezeréves határnál, valamint az ezt jelképező kőnél főhajtással tisztelegtek a megjelentek, bejárva a történelmi jelentőségű, kivételes szépségű tájrészt.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat következő közgyűlésén, szeptember 16-án szintén ünnepélyes megemlékezést fog tartani a százéves székely menekülés kapcsán, amikor is a román csapatok támadásai után mintegy 20 ezer csíki embert fogadott be Hajdú-Bihar megye (elsősorban Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Tiszacsege, Hajdúhadház és Hajdúdorog), valamint Debrecen.

A honlap képei kattintásra nagyíthatók. Képgaléria az eseményről a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés következő rendes ülésének előterjesztései:

NAPIRENDI JAVASLAT

Az 1916. évi székely menekülés és befogadás centenáriuma 

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2016. évi költségvetési rendeletének módosítása, alapítványok támogatása

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Integrált Területfejlesztési Programjának módosítása

Beszámoló a megyei önkormányzat nemzetközi projektjeinek előrehaladásáról

Beszámoló a megyei önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak alakulásáról

Tájékoztató az Interreg V-A Románia-Magyarország 2014-2020 Program végrehajtásának alakulásáról

A hazai decentralizált forrásokra kötött támogatási szerződések lezárása, módosítása

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése által alapított kitüntető díjak 2016. évi adományozása (zárt ülés)

A Kárpátia koncert plakátja:

A dumaszínházasok fellépésének plakátja:

2016. szeptember 3-án került megrendezésre Hajdúhadházon a hagyománynak számító Szüreti Felvonulás, melyen idén több mint harminc hajtó mutatta meg feldíszített szekerét. A hagyományos menetet ezúttal is huszárok, lovasok, hintók, pónilovak és veterán traktorok kísérték.

A felvonulás résztvevőit a Bocskai téren köszöntötte Csáfordi Dénes, Hajdúhadház polgármestere és Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke. A helyszínen a legszebbnek ítélt felvonulók elismerésben részesültek. Minden hajtó emléklapot vehetett át, a lovakra pedig feltűzték az úgynevezett rozettákat, vagyis rózsafejet mintázó díszítéseket.

A felvonulás jó hangulatáról a Főnix néptáncegyüttes, illetve Tordai Zoltán és zenekara gondoskodott.

A díjak átadását követően a felvonulók a Vásártéren fejezték be ünnepi menetüket, ahol a rendezvény szervezői ebéddel látták őket vendégül.

Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

Nyíradonyból indult kerékpáros felvonulók fogadása, a 30-as évek hangulatának, a debreceni Csokonai Színház neves színészei és Bőgös Attila orgonaművész segítségével zenés, humoros felidézése, ünnepi köszöntők és koszorúzás szerepelt a Harangi Imre Emlékév hajdúsámsoni programjaiban 2016. szeptember 3-án. Vranyecz Artúr színművész a konferálás mellett érdekes korabeli újsághírekkel és hirdetésekkel színesítette a műsort.

Antal Szabolcs polgármester és Tasó László államtitkár mellett Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is méltatta Magyarország harmadik ökölvívó olimpiai bajnokát, aki az 1936-os berlini ötkarikás győzelme után tölgyfacsemetét ültetett nemcsak szülővárosában, Nyíradonyban, de gyermekévei színhelyén, Hajdúsámsonban is.

Ezt a rendkívüli kötődést az egykori kistelepüléshez emelte ki Pajna Zoltán beszédében, aki szerint nehéz lehetett 14 évesen a fővárosba kerülni, és ott kőkemény, napi sokórás munka, valamint hosszú távú oda-vissza biciklizés mellett kiváló élsportolóvá válnia Harangi Imrének. Aki később, amikor már dicső tetteit végrehajtotta a ring világában, nem felejtette el, hogy honnan indult. Ő a jó példája annak, hogy egy kisvárosból származva, illetve ott felnőve is a legnagyobbak közé lehet kerülni – folytatta a megyei közgyűlés elnöke –, ami a mai remek sámsoni bunyósokra is inspirálóan kell hasson. A Harangi Imre Sportegyesület vezetőedzője, Máté Attila és jó néhány ügyes vagy már befutott bokszolója is jelen volt az ünnepségen. Közülük Varga Miklós éppen Harangi Imre súlycsoportjában, vagyis a 60 kilós könnyűsúlyúak között lett kétszeres Európa-bajnok, valamint kétszeres olimpikon, tehát méltó követője a nagy elődnek és névadónak.

Honlapunk képeire kattintva nagyíthatók. A HBMO facebook oldalán képgaléria tekinthető meg. A “Tölgyfától tölgyfáig” elnevezésű rendezvény programja ITT olvasható.

Pajna Zoltán szerint azonban nem feltétlenül olimpiai bajnoknak kell lenniük a fiatal sportolóknak, de minden nap legyőzni önmagukat, s azon dolgozni – miként Harangi Imre is tette –, hogy egyre jobbak és jobbak legyenek. A magyar sport gazdagságáról is beszélt az egykori debreceni alpolgármester. Hiszen csak Hajdú-Biharból több tucat olimpiai bajnokot, érmest és helyezettet lehetne felsorolni, emellett vélhetően kevesen tudják, hogy Magyarország az első helyen áll a világon abban az éremrangsorban, amely az olimpiát még nem rendezett nemzeteket listázza. Pajna Zoltán egyúttal gratulált a két településnek, Nyíradonynak és Hajdúsámsonnak, amelyek idővel már nem azzal a régi vitával foglalkoztak, hogy melyikük vallhatja magáénak a kiváló sportolót, hanem összefogva, közösen rendeztek, rendeznek ökölvívással, sporttal kapcsolatos eseményeket – miként Harangi Imre is egyaránt nagy becsben tartotta mindkét várost a szívében.

Tasó László közlekedéspolitikai államtitkár, Nyíradony korábbi polgármestere legelőször is a jelen lévő Csiszár Antalt, a Harangi Imre Baráti Kör elnökét méltatta, aki nélkül nehezen lenne ilyen méltó módon ápolva a berlini bajnok emléke. Az államtitkár kitért Harangi Imre hatalmas küzdelmére is az 1936-os olimpia elődöntőjében, ahol lefejelték, ezáltal súlyos sérülést szenvedett, mégis nyert, majd a döntőben, ahol ezen felülemelkedve múlta felül egyértelműen riválisát, és állhatott fel a dobogó tetejére. Mint Tasó László elmondta, mi, egyszerű, nem versenyző utódok nem tudjuk milyen olimpiai bajnoknak lenni, ám a nagy elődök elmondhatják, hogy mennyi szenvedéssel, lemondással és munkával jár az, ha valaki eljut egyáltalán odáig, hogy részt vegyen az ötkarikás játékokon vagy ott érmet szerezzen.

Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere – aki az ünnepség után átöltözött, hogy a Sámsonból Adonyba tartó futóváltó első szakaszán maga is részt vegyen – Harangi Imre dicsérete mellett elmesélte, hogy a téren álló, egykor hatalmas lombú, ma láthatóan egy korábbi trauma után újra egyre dúsabbá váló emlékfa kis híján elpusztult. Felelőtlen döntések után, egy korábbi hibás engedélyezés kivitelezése során akarták néhány éve kivágni a már akkor majdnem 80 éves tölgyet, ám a polgármester és munkatársainak gyors és erélyes közbelépésének köszönhetően „csupán” megcsonkították azt, de nem vágták ki. Antal Szabolcs szerint a konkrétan az utolsó pillanatban megmentett fa, amely ma már ismét él és virul, jó példája annak a szemléletnek, ami Hajdúsámsont is jellemzi, vagyis nem hagyja magát, és élni akar, valamint élni lehetőségeivel. Ugyanez igaz a helyi sportéletre is – tette hozzá a polgármester. A városi önkormányzat pedig a szintén kiemelt labdarúgás mellett ezután is – lehetőségeihez mérten – támogatni fogja kiváló bokszegyesületét.

Az ünnepségen más irányú elfoglaltságai miatt személyesen nem tudott jelen lenni ifj. Harangi Imre, ám üdvözletét elküldte Hajdúsámsonba. A II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola földszintjén Harangi Imre kiállítás tekinthető meg, ahova érdemes ellátogatni, hiszen kivételes régi fényképek mellett hasznos információk is várják a vendégeket.

A koszorúzás során önkormányzati és civil szervezetek tisztelegtek Harangi Imre fája, egyúttal személye előtt – többek között Hajdúsámson alpolgármestere, Dandé Lászlóné, valamint Nyíradony polgármestere, Kondásné Erdei Mária és alpolgármestere, Sztancs Tibor is. Majd a programok Nyíradonyban folytatódtak, ahol három helyen is megálltak a nagy sportemberre és lokálpatriótára emlékezve, köztük a róla elnevezett rendezvénycsarnokban is.

A 111. tanév kezdődött meg a Debreceni Szakképzési Centrum Beregszászi Pál Szakgimnázium és Szakközépiskolájában, 24 osztállyal és 516 tanulóval. Ráadásul hamarosan kezdetét veszi az 1,3 milliárd forintos, a Főnix Terv keretében megvalósítandó épület felújítás, amely modernizálja az intézményt.

Nagyné Oláh Katalin igazgató nyitotta meg hivatalosan a 2016-17-es tanévet, s arról beszélt, hogy idén immár 5 szakmában indítanak felnőttképzést a szokásosak mellett, illetve, hogy a villamos szerelő tanulók 90%-ával tanulói szerződést kötöttek már. Az országos tanulmányi versenyeken a villamossági vagy informatikus tanulók rendre jó eredménnyel szerepelnek, emellett újdonság, hogy immár szakgimnázium is az iskola.

Dr. Odrobina László, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár azt emelte ki, hogy a társadalom számára szükséges tudás és szakképesítés megszerzésére kell törekedni, ami ebben az intézményben elérhető.

Honlapunk képeire kattintva nagyíthatók. Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán tekinthető meg.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke arról beszélt a fiataloknak, hogy az álmok nem hiábavalóak. Hiszen szerinte az elképzeléseiket a tanulás során meg tudják valósítani. A duális szakképzés kapcsán  a megyei közgyűlés elnöke arról a kettősségről beszélt, ami az iskolában megszerezhető elméleti tudás és az ebben a rendszerben ehhez kötődő, a munkahelyek által kínált gyakorlati lehetőségek által elérhető. Üzenete a fiatalok felé az volt, hogy higgyenek elsősorban önmagukban, emellett a jövőben.

Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere visszaemlékezett arra, amikor elsősként ő állt itt, ennek az iskolának a falai között, és várta az első becsengetést. Egyúttal a diákokat biztosította arról, hogy Debrecennek szüksége van rájuk, valamint arról, hogy az iskola után sem kell elhagyniuk majd, nemhogy az országot, de a várost sem, hiszen a jó szakembereknek lesz olyan munkája, ami versenyképes fizetést kínál.

Tirpák Zsolt, a Debreceni Szakképzési Centrum intézményvezetője kijelentette: Magyarországon szükség van a jól képzett, munkája iránt elhivatott szakemberekre. Szerinte azonban fontos a szakmával azonosulás is.

Harmadik alkalommal rendezték meg az Ízek Fesztiválját a Hajdú-Bihar megyei városban. A 2016. augusztus 27-én, szórakoztató programokkal egybekötött vigasság egész napos szórakozást nyújtott a szép számú vendégseregnek. 17 település, esetenként több vásározóval jelent meg, bőséges árukínálattal. A kísérőprogramok (például a fogathajtó versenyek vagy éppen a könnyűzenei koncertek, a táncos bemutatók) pedig remek kikapcsolódást nyújtottak mindenki számára.

Hagyományteremtő céllal Hajdúsámson polgármestere díjakat is adományozott ezen az ünnepségen, amit a településért sokat tévő személyek vehettek át.

Az illusztris vendégek által tartott köszöntők során gyakorlatilag minden felszólaló kitért Hajdúsámson közelmúltban elért eredményeire is. Így megemlítették azokat a fejlesztéseket, amelyek a közeli 471-es főutat érintik, hiszen kiemelten fontos ennek a rendkívül veszélyes útnak a már elkezdett megújítása – akárcsak az, hogy idén tavasszal egy a térségben egyedülálló, modern mentési pontot adtak át, ami ugyancsak nagy jelentőséggel bír a segítségnyújtás gyorsabbá válásában. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke továbbá – Árpád-kori nevén – Túrsámson bekapcsolódásáról is beszélt a 2016-ban megalakult Vásárszövetségbe, amely a helyi termékeket részesíti előnyben és kínál megfelelő piacot ezek számára. Ráadásul határon túli, romániai magyar lakta településeket is érint a szövetség, amely egyébként továbbra is nyitott, tehát nagy örömmel várják újabb tagok jelentkezését.

A honlap képei rákattintva nagyíthatók. Képgaléria a HBMÖ facebook oldalán!

Pajna Zoltán ugyancsak kitért Hajdúsámson egyre növekvő térségbeli szerepére, ahol a modernizáció mellett a hagyományokra is kiemelt figyelmet fordítanak. Jó példa erre, hogy szeptember elején (Nyíradonnyal közösen) a Harangi Emlékév kapcsán az 1936-ban, a berlini olimpián a magyar ökölvívósport harmadik aranyérmét szerző Harangi Imrére emlékeznek. A két Hajdú-Bihar megyei város közös rendezvény keretén belül rója le tiszteletét a mindkét település számára saját fiaként tisztelt kiválóság által Sámsonban ültetett, azóta hatalmasra nőtt egykori facsemete előtt.

A határ menti kapcsolatok további erősítését is kiemelte a megyei közgyűlés elnöke, ám ezzel nem maradt egyedül, hiszen Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke szintén ezt hangsúlyozta, valamint a Vásárszövetség jelentőségét, amely által a romániai magyar városok és községek még szorosabb kapcsolatot ápolhatnak majd.

Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere a beadott városfejlesztési pályázatok eredményességét hozta fel, ami jobb nem is lehetett volna, hiszen 10-ből 10-et nyertek meg az utóbbi időszakban. A folytatásban sem lassítanak azonban: a városi önkormányzat elsődleges célja a településen belüli közutak korszerűsítése, helyreállítása, karbantartása. A határon túli kapcsolatok ápolását szintén prioritásnak nevezte Hajdúsámson polgármestere.

Tasó László államtitkár szimbolikus jelentőségűnek nevezte a határon átívelő Vásárszövetséget, valamint az ennek nyomán sorra rendezett és a későbbiekben rendezendő vásárokat, amelyek a magyarság egységét fejezik ki ezáltal.