Hírek

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat még 2015-ben hagyományteremtő szándékkal indította útjára azt a kezdeményezést, hogy a települések jó gyakorlataikat, fejlesztési terveiket, megvalósult beruházásaikat az önkormányzat közgyűlésein mutassák be. A kezdeményezés folytatásaként 2016-tól úgynevezett kihelyezett üléseket tart az önkormányzat, amelyeknek a tervek szerint más-más település ad majd otthont. A megyei közgyűlés tagjai a napirendi pontok megtárgyalását követően, személyesen tudnak a települések értékeivel, a megvalósult projektekkel, és a fejlesztési elképzelésekkel megismerkedni. 2016. január 29-én Balmazújvároson tartották az idei első Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlést.

A legfontosabb napirendi pont a megyei önkormányzat 2016-os költségvetése volt. Mivel az állami támogatás nem változott az utóbbi évekhez képest (273 millió forint), főként azt szerette volna megtudni több ellenzéki képviselő (Mohácsi László a Jobbik, Tóth József a DK nevében), hogy milyen feltételek mellett tud a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat különböző uniós projektekben részt venni, így növelve költségvetését.  Ménes Andrea (a Fidesz frakció vezetője) a felvetésekre reagálva kifejtette, hogy az önkormányzat csak abban tud dönteni, arra képes befolyással lenni, ami a hatáskörébe tartozik. Viszont az állami támogatás mértékét központilag határozzák meg, így a megyei önkormányzat a saját gazdálkodásának vagy az itt élők lehetőségeinek javítását pont az olyan projektekben való szerepvállalással érheti el, mint amelyek közül néhány már a 2015-ös évben elindult.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke ehhez csatlakozva kijelentette, hogy 2016 igen aktív év lesz ebből a szempontból, hiszen mind a megyei önkormányzat, mind a 100%-ban saját tulajdonú cége, a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség a lehető legtöbb pályázati forrást igyekszik elérni és nemzetközi projektekben fog szerepet vállalni.

Demeter Pál (a Jobbik frakcióvezetője) indítványozta, hogy amint lehetőség nyílik rá a megyei önkormányzat növelje apparátusának létszámát, amely a korábbi óriási méretek után mintegy 20 fővel dolgozik jelenleg. Pajna Zoltán erre reagálva elmondta, hogy úgy nem tudnak létszámot növelni, ha annak nincs meg a fedezete, ám reméli, hogy idővel erre is sor kerül, emellett a fejlesztési ügynökségnél viszont rugalmasabb keretek vannak, amit az is mutat, hogy a kezdeti 5 főről mára 17-re duzzadt a létszáma.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közreműködő szervezetként két nemzetközi projektben is részt vesz. Jámbor Erika, a megyei önkormányzat területfejlesztési referense tartott beszámolót erről, majd a részvételről határozott a megyei közgyűlés.

A PRACTYCE III. nemzetközi projekt célja, hogy induló vállalkozások külföldön szerezhessenek tapasztalatot, gyakorlatot. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat segíti mind a befogadó vállalkozásokat, mind a hazai partnereket, akik szeretnének ily módon gyakorlatot szerezni. Kilenc közreműködő szervezet vesz részt és működik aktívan közre a projektben, melyek közül hatan már a korábbi (PRACTYCE I. és II.) projektekben is partnerek voltak, hárman pedig újonnan kerültek be a partnerségbe. A most induló PRACTYCE III. projekt ténylegesen 2016 végére juthat el gyakorlati fázisába.

A SMILE nemzetközi projekt kisebb költségvetésű, és a Central Europe uniós program keretén belül az úgynevezett SPICE projekt elő fázisának tekinthető, s kötődik a Visegrádi Alaphoz. Ebben helyzetfelmérés történik hazai közbeszerzésekről, valamint innovatív megoldások közbeszerzési eljárásainak megismerése történik külföldi tapasztalatok alapján.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatal 2014. július 1. és 2015. december 31. közötti működéséről szóló beszámolóhoz dr. Dobi Csaba jegyző hozzáfűzte, hogy a jelenlegi apparátussal is igyekezek további lehetőségeket keresni a minél hatékonyabb működés elérése érdekében, amihez azonban pénzügyi tartalékokra van szükség az alacsony állami támogatás mellett. A területfejlesztési program éppen ezért nagy kihívást jelentett a kollégái számára ebben az időszakban – jelentős pluszmunkát belefektetve –, de a jegyző szerint nagy szakértelemmel végezve a munkát megvalósították az eltervezett célokat. Később az Integrált Területfejlesztési Program szintén jelentős munkával járt, akárcsak a TOP (Területfejlesztési Operatív Program). Mindezt csak motivált és hozzáértő hivatali gárdával lehetett véghezvinni ilyen létszám mellett.

A kihelyezett közgyűlés zárásaként a képviselők megtekintették Balmazújváros legújabb fejlesztéseit, illetve helyi értékeit.

A klasszicista stílusú Semsey Kastély, amelyet 1798-ban kezdtek el építeni méltán nevezetessége a városnak. Az épületben található a Semsey Andor Múzeum is, ahol többek között a település híres szülötteit (az alapítót, vagy éppen a színész Soós Imrét, az író Veres Pétert) bemutató – eredeti használati tárgyaikat is felvonultató – kiállítás látogatható. Az épületben hamarosan Rembrandt-kiállítással várják a nagyközönséget. A Múzeum Kávéház az önkormányzat által üzemeltetett hangulatos vendéglő, amely az egészséges hagyományos ételek és a modern fogások széles palettáját nyújtja a vendégek elé. A képviselő testület meglátogatta a népművészet mestere címmel és számos más elismeréssel is büszkélkedő Mihalkó Gyula műhelyét is, amely egy kalap múzeumot is magába foglal. Itt magával a hagyományos, különféle (női és férfi), hortobágyi csikós, sobri, pásztor, betyár, matyó és még tucatnyi kalapfajtával is találkozhatnak a vendégek, akik több napot eltöltve a vendégháznak átalakított épületben akár a készítés folyamatába is belekóstolhatnak. A balmazújvárosi látogatás során a tavasszal, várhatóan márciusban átadásra kerülő labdarúgó-stadiont is megtekintették a Hajdú-Bihar megyei képviselők, amely Magyarország legkisebb költségvetéséből elkészülő ilyen jellegű épülete a maga 400 millió forintos bekerülési költségével. Tiba István miniszteri biztos, Balmazújváros korábbi polgármestere elmondta, hogy a helyi sportági fejlesztések szerteágazóak. A 2500 fős, fedett lelátóval rendelkező futballpálya mellett uszodát építenek, valamint egy mocsaras területen a keleti főcsatornához kötődő kajak-kenu tanpályát. A szálloda is közel van a sportkomplexumhoz, így ki területen komoly infrastruktúra van kialakulóban, amire még inkább lehet a turizmust építeni. Tematikailag mindehhez kapcsolódik a Hajdúszoboszló és Debrecen vagy Hajdúnánás mellett most már igencsak keresett balmazújvárosi Kamilla Gyógy-, Termál- és Strandfürdő vagy a diákok szálláshelyét megnövelő, idén először induló Veres Péter Gimnázium Szakképző és Szakközépiskola tetőterébe épített új, modern felszereltséggel rendelkező kollégium is.

2015-ben hagyományteremtő szándékkal indult el az a kezdeményezés, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár összeállítást készít arról, hogy milyen jeles események történtek a megyében az adott hónapban. Szendiné dr. Orvos Erzsébet, a levéltár vezetője – folytatva a tavaly elindult kezdeményezést – a Balmazújvárosban megtartott közgyűlésen a január jeles megyei eseményeiről tartott előadást – külön figyelmet fordítva a Balmazújvárosban történtekre.

Mivel az egyes önkormányzatok és intézmények szoros kapcsolatban állnak könyvvizsgáló cégekkel, ráadásul az előző évi számlákon szereplő teljesítések elszámolása 2016. január 31-ig esedékes – ugyanakkor több szabály megváltozott idén –, aktuális volt egy átfogó, részletes, szakmai előadás az érintett szakemberek számára. Az úgynevezett ASP (alkalmazás-szolgáltatás) rendszer 2016-os változásairól beszéltek a meghívott előadók január 28-án a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Árpád-termében az összegyűlt mintegy 100 önkormányzati szakembernek és könyvvizsgálónak. Emellett az államháztartási számvitel aktuális kérdései, az ASP általános bemutatása, országos kiterjesztése, illetve az ASP.Gazd szakrendszer ismertetése és annak előnyei szerepeltek a programban.

Az ASP rendszer gyakorlatilag arra szolgál, hogy a felhasználók a tevékenységük támogatásához szükséges ügyviteli vagy egyéb szoftvereket úgy veszik igénybe, hogy interneten keresztül kapcsolódnak a szolgáltatónál elhelyezett szerverekhez, az ezeken működő adatbázisokhoz és az adatokat kezelő programokhoz. A felhasználói gépeken csak egy egyszerű böngészőprogramnak kell futnia és internet kapcsolattal kell rendelkeznie.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke megnyitójában a 2014-es változásokról beszélt, amelyek annak idején az államháztartást és a számvitelt jelentősen érintették. Pajna Zoltán elmondta, hogy a jelenlévő szakemberek olyan kényes pénzügyi kérdésekkel találkoznak nap mint nap, amelyek a politikai döntések előkészítésekhez nagyon fontosak. Az ASP rendszer és annak fejlesztése pedig hasznos, mivel a valós képet juttatják el az emberekhez az önkormányzatok munkájáról.

A megyei elnök szerint jó lett volna már régebben is egy ilyen rendszer, ám az egyik fő cél most már az, hogy mielőbb mindegyik önkormányzat és intézmény számára elérhető legyen.

Ratku Antal, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnöke kitért arra, hogy ez a kapcsolat az intézmények és az önkormányzatok számviteli szakemberei, valamint a könyvvizsgálók között több mint 20 éves múltra tekint vissza. A megyében dolgozó mintegy 200 könyvvizsgáló nagyjából egyharmada rendelkezik olyan minősítéssel, ami által szakmai tanácsadással vagy belső ellenőrzési munkával, könyvvizsgálattal segítheti az önkormányzatok és intézmények munkáját. „A közelmúltbéli változások óta sok kérdés rendeződött, de vannak még nyitott kérdések és további változások. Ezért a témában legilletékesebb szakembert, Osgyári Juditot, a Nemzetgazdasági Minisztérium Államháztartási Szabályozási Főosztályának Főtanácsosát invitáltuk meg erre a szakmai napra, hogy tartson előadást” – tette hozzá Ratku Antal, aki kiemelte még, hogy szakmai napokat máskor is tartanak, amiben a megyei önkormányzat hosszú idő óta kiváló partnernek bizonyult.

Osgyáni Judit előadása felvezetéseként megjegyezte, hogy egyébként a pénzügyi szakemberek jelenleg éppen a munka dandárjánál tartanak, ezért leginkább azokról az aktuális változásokról beszélt, amelyekre figyelni kell minden pénzügyi szakembernek. Saját honlapot is szerkesztettek már a témához kapcsolódóan: allamhaztartas.kormany.hu.

 A Hajdú-Bihari Népművészeti Egyesület Virágok az Alföldön című kiállítása 2016. február 12-ig látogatható a hajdúsámsoni Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Közművelődési és Muzeális Intézményben.

Dandé Lászlóné alpolgármester köszöntője után az egyesület elnöke, Hubert Erzsébet mutatta be a kiállításra beválogatott, igényes kivitelezésű tárgyakat: textíliákat, kerámiákat, ékszereket, kiemelve a helyi Öltögetők klubja eredményes működését. Ezután köszöntötték Dobosné Hajdú Anikó szakkörvezetőt, aki a közelmúltban nyerte el a népi iparművész címet.

A jó hangulatról és a hagyományok éltetéséről a helyi művészeti iskola népdalokkal, a debreceni Főnix Néptáncegyüttes Vadrózsák csoportja fergeteges táncokkal gondoskodott.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2016. január 29-én (péntek) 10.00 órakor tartja következő ülését, Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatala Dísztermében (Balmazújváros, Kossuth tér 4-5. I. emelet).

1989 óta január 22-én tartjuk a magyar kultúra napját – 1823-ban ugyanis ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát Kölcsey Ferenc. Ebből az alkalomból a debreceni Református Hittudományi Egyetemen Boda István főiskolai tanár ünnepi beszédében a magyar kultúra nagy alakjait idézte, így Kölcseytől, Hankiss Eleméren és Göncz Árpádon át Juhász Ferencig és József Attiláig hozott fel a rég- vagy közelmúlt nagyjai közül kiváló alkotókat, közéleti személyiségeket, velük példázva a magyar kultúra nagyszerű sokszínűségét.

Boda István a generációk különféle kulturális műveltségét is szemléltette a veteránoktól (az 1920-30-as években születettek) kezdve az x-generáción (1965-80-asok) a legifjabb, úgynevezett z-generációig (1996 után születettek). Ezt követően a meghívott díszvendégek a Kölcsey-domborművet, majd a Péterfia utcán található Kölcsey-szobrot koszorúzták meg.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat képviseletében Dobi Csaba jegyző, a Református Hittudományi Egyetem részéről Bölcskei Gusztáv rektor és Eged Alice docens, mellettük a Főnix Rendezvényszervező Kft. igazgatója, Bódor Edit, illetve Danku Attila, a debreceni önkormányzat képviselője, a kulturális bizottság elnöke is koszorút helyezett el a domborműnél és a szobornál.

Újabb, 3000 négyzetméteres csarnokkal bővült az Epack zsineggyár, ahol a 2009-es alapítás óta 4 ezer tonnáról 20 ezerre nőtt a zsinegek, valamint 25 ezer tekercsről 280 ezerre a legyártott hálók száma, a foglalkoztatottak létszáma pedig 55 főről majdnem 300-ra emelkedett. A cég – amely a piacvezető izraeli TAMA csoportjába tartozik – bevétele 750 millióról 16 milliárd forintra emelkedett nem egészen egy évtized alatt. Az új csarnokot 2016. január 19-én adták át, de további fejlesztéseket tervez a vállalat, így – a tervek szerint – a megye foglalkoztatottságát javítja ezután is. Az ünnepélyes alkalomból Pajna Zoltán a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is köszöntőt mondott.

„Kötöző zsineg – jó üzlet megkötése – kötődés az üzletfelek, valamint Berettyóújfalu és a világ között” – az Epack Kft. fő profiljának számító zsineggyártásból kiindulva kezdte beszédét Pajna Zoltán. A megyei elnök komoly innovációnak nevezte azt, amit az Epack az elmúlt nem egészen egy évtizedben véghez vitt, majd elmondta, hogy a jövőben is erre kell koncentrálni, de ehhez felkészült szakemberek kellenek. Pajna Zoltán szerint ennek a termékcsoportnak van jövője, amire az itt dolgozók a bizonyítékok, hiszen folyamatosan egyre több embert kell felvenni, ez pedig azt is jelenti, hogy a cég növekszik és ide érdemes befektetni.

Sokan nem is gondolják, hogy ha egy általánosan ismert terméket használnak, a termelés, gyártás vagy éppen a szállítás, tárolás során szükség van ezekre a zsinegekre, tehát szinte mindenhez köthető – mutatott rá a zsinegek kiterjedt felhasználási területeire Győrfi Sándor, az Epack Kft. ügyvezető igazgatója. A cégvezető fontosnak ítélte meg a 2013-as évet, amikor a TAMA anyavállalat lépett egyet ismét, felismerve a zsineggyártás további fejlesztésének szükségességét, és további fejlesztéseket vitt véghez Magyarországon is. Győrfi Sándor beszélt a hazai körülmények előnyeiről (alacsony infláció, támogatások, a viszonylag stabilan gyenge forint például), ugyanakkor a hátrányokat is megemlítette – mondván ezeken kell javítani. Két dolgot emelt ki ezen a téren: a nem kellő mennyiségben rendelkezésre álló szakképzett munkaerőt, valamint a logisztikai infrastruktúra fejletlenségét.

Az utóbbi témához kapcsolódva jelentette ki Magyar Levente, gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár, hogy valóban, Berettyóújfalu még nincs kellőképpen bekapcsolva az úthálózatba, ám egyfelől ezen is dolgoznak, vagyis, hogy a logisztikai infrastruktúra fejlődjön, másfelől szerinte éppen ezért is nagy tett az Epack Kft-től, hogy a térség legnagyobb adóját befizető cége. Példamutató bátorságnak nevezte a politikus azt, hogy éppen a gazdasági válság éveiben, 2009-ben fogott nagy beruházásokba a cég, sőt, maga az Epack is ekkor alakult meg.

Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere újabb nagy ugrásnak tartja az új csarnok átadását a város és a cég életében. Nagy lehetőség Berettyóújfalu, sőt a térség számára, hogy újabb munkahelyeket teremtenek az Epack fejlődésével, mivel ez egyfajta pozitív referenciát ad róluk a lehetséges beruházók felé.

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ország legdinamikusabb módon fejlődő megyéjének nevezte Hajdú-Bihart, amihez az Epack nagyban hozzájárult. Továbbá az iparkamara vezetője úgy gondolja, hogy hamarosan akár a megye top 10 cége között találhatjuk a zsineggyártó vállalat nevét, ha ilyen ütemben gyarapodik. 

Dori Ivzori, a TAMA Hungary vezérigazgatója teljes megelégedettségének adott hangot, kiemelve azt, hogy annak idején szinte természetesnek érezték, hogy Berettyóújfalura essen a választásuk, amikor egy új leányvállalat magyarországi létrehozásáról döntöttek.

Testvértelepülések (Konyár, Szaniszló, Székelyhíd) hagyományos disznótoros találkozóját rendezik január 30-án Konyáron.

Programok:

7.00: Fogó pálinkák kóstolója, disznóvágás a magyar nép hagyományai szerint, disznóperzselés szalmalánggal
9.00: hagymás vér kóstolója
13.00: Ebéd – orja leves és toros káposzta
14.00: testvér települések hurka töltése
15.00: kolbásztöltő verseny – Szaniszló, Szentpéterszeg, Székelyhíd, Tépe, valamint Konyár önkormányzatának és civil szervezeteinek részvételével
16.30: kulturális, zenés, táncos program
19.00: hurka-kolbász vacsora és disznótoros mulatság – zenél: Görcsi Gyula (lika) és bandája

Jótékonysági bált rendeznek Ebesen, amely célja a hátrányos helyzetű gyermekek szünidei foglalkoztatásának támogatása. Emellett a rendezvény bevételét az ebesi gyermekek nyári táboroztatására fordítják.

Kapunyitás: 18 óra.
Fellép: Kaczor Feri.

Részvételi szándékát (2016. január 20-ig) az 52/565-048-as telefonszámon vagy az ebesoffice@t-online.hu címen jelezheti bárki.

A „Small World interaktív ismeretterjesztő, oktatási és művészeti galéria megvalósítása Debrecenben” című uniós projekt – amelyre a pályázatot 2012. szeptember végén nyújtotta be a Védangyal Kft. – a napokban befejeződött. Ez alkalomból (2016. január 14-én) átadták a fantáziavilágot és szerepjátékokat magában foglaló játszóházat, amely Debrecenben, a Széchenyi utca 64. szám alatt, négy emeleten járható végig gyerekeknek és felnőtteknek – télen-nyáron. Az ünnepélyes megnyitón a fővédnök, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke mondott köszöntőt.

A megyei elnök beszédében kiemelte, hogy turisztikai szempontból is jelentős beruházás valósult meg, hiszen négy évszakon át folyamatosan látogatható a Small World. Emellett a gyerekek – korukból adódóan – fogékonyak az újra, ezért sokat számít, hogy ilyen élvezetes módon, szerepjátékokon keresztül tanulhatnak ezen a helyen, miközben játszanak is egyben, majd azt is kiemelte, hogy ezt a nagy, 420 négyzetméteres területet kiválóan töltötték meg tartalommal, ami valóban leköti a látogatók figyelmét, logikai, fejlesztő feladatokkal fűszerezve mindezt. Pajna Zoltán a családok közös kikapcsolódásának jelentőségét hangsúlyozta, amire a Small Worldben bármikor lehetősége nyílik, akár a helybélieknek, akár a környéken vagy a városban megszálló turistáknak.

Katona Erzsébet, az újonnan átadott létesítmény vezetője elmondta, hogy a projekt igazán nagy feladatot rótt ki rá és férjére, valamint családjára, hiszen egy üres telken kellett magát az épületet is felépíteni, majd abban a tartalmas galériát kialakítani. A projekt összköltsége több mint 140 millió forint volt, aminek a 70%-át 100 millió forint értékű, vissza nem térítendő uniós támogatást elnyerve tudtak finanszírozni.

A galéria belső értékeit adó játékparkot a tervek szerint időnként teljesen kicserélik majd – figyelembe véve a látogatók igényeit is –, ám az első időszak szinte teljesen a közismert Playmobil figurákra épül, amelyek a szerepjátékokat erősítik a fiatalokban. Ezt egészítik ki változatos kialakítású minigolf pályák. A Small World birodalmát első alkalommal a Szoboszlói Úti Általános Iskola második osztályának tanulói nagy örömmel vehették birtokukba, kipróbálva minden játékot és kérdéssort.

Jegyárakról és egyéb érdekességekről a Small World hivatalos honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.

Hajdúsámson is elismerésben részesült, az oklevelet Tarné Hajdú Judit – a szeptember 22-én megtartott autómentes nap szervezője – és Dandé Lászlóné, Hajdúsámson alpolgármestere vette át, amelyet a folyamatos és állhatatos munkáért, valamint az autómentes nap megrendezéséért kaptak.

Több mint 40 szervező vehetett át elismeréseket a 2015. évi Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap záró konferenciáján 2016. január 6-án, Budapesten. Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár az eredményeket összegző rendezvényen elmondta: „a fejlesztési tárca eredetileg 40 millió forintos keretösszeget különített el az eseménysorozat kapcsán benyújtott egyedi támogatásokhoz. A fokozott érdeklődés miatt azonban végül több mint 54 millió forint támogatást ítéltek oda összesen 160 önkormányzat számára.”

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által Tőkés László püspöksége idején meghonosított, több mint két évtizedre visszatekintő hagyomány jegyében 2016. január 9-én ismét megrendezték Nagyváradon az újévköszöntő ünnepélyt. Az est díszvendége Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke volt, aki tartalmas és átfogó köszöntőbeszédében a határokon átívelő nemzetegyesítés és együttműködés számos aspektusára is kitért.

„Bízunk benne, hogy átlépve az újévbe lesz erőnk, akaratunk, hitünk és kitartásunk megalkotni a jót, azt, amire igazán vágyunk, és amit az óévben már nem tudtunk megvalósítani. Továbbá reménykedem abban, hogy az a sok és kitartó munka, amit végzünk, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnál sikerrel zárulnak majd.”

Pajna Zoltán utalt arra is, hogy a megyei önkormányzat 2014-től újfajta szemléletmódot képvisel, ugyanakkor értékeit, hagyományait megőrzi, illetve igyekszik megmutatni az ide érkezőknek. A megyei elnök összekötő szerepűnek nevezte önkormányzatát, amely a magyarországi és a határon túli magyarlakta területek lakosságával is élénk kapcsolatot kíván fenntartani.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke a hagyományok fontosságát Sebő Ferenc gondolataival érzékeltette, aki szerint “a hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!” Majd kifejtette: „a mi feladatunk az, hogy felkutassuk a Kárpát-medence értékeit, továbbadjuk a következő generációnak, s élő hagyományainkra, megőrzött értékeinkre olyan közösséget építsünk, amely biztos alapot nyújt identitásunknak.”

Ezt követően Pajna Zoltán örömét fejezte ki, hogy együtt köszöntheti az új esztendőt a nagyváradiakkal, s bízik benne, hogy sok közös programban, kezdeményezésben vesz részt majd Nagyvárad és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat.

Ezután beszélt a konkrét programokról is, amelyek már megvalósultak vagy folyamatban vannak, illetve a meglévő nehézségekről, amelyek például a 2014-2020-as uniós tervezés időszakában a határ menti úgynevezett interreg V-A Románia-Magyarország programot érintik.

Az eredeti célkitűzésének megfelelően az újévköszöntő fogadás célja a váradi és a bihari egyházi és polgári közélet nemzeti elkötelezettségű képviselőit volt hivatott közösségbe vonni. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács elnöke maga így fogalmazott: „eszmeiségében pedig hitünk és nemzeti öntudatunk szellemében útnak indítani az új esztendőt”.

Az egyházkerületi székház dísztermében idén is tiszteletüket tették távolabbról érkezett meghívottak, politikusok, közösségi vezetők és közéleti személyiségek.

Ünnepi nyitóbeszédében az est házigazdája, Tőkés László röviden utalt arra, hogy honnan indultak 1989-ben, felidézte közösségi szintű eredményeinket és teljesületlen óhajaikat. Az elmúlt esztendő főbb sikereinek kiemelése mellett méltatta a szűkebb pátria azon személyiségeit, akik messze vitték a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jó hírét, illetve azokat, akik 2015-ben távoztak el az élők sorából. Emlékeztetett rá, hogy a posztkommunista visszarendeződés még mindig kísért Romániában, s ha az ország egész népe joggal elégedetlen a társadalmi-gazdasági-politikai folyamatokkal, akkor a romániai magyar nemzeti közösség még inkább az lehet. Ráadásul kontinensünk nyakába szakadt a migránsválság is, rengeteg a konfliktus, és az Európai Unió is megreformálásra szorul. Jövőt fürkésző felvetései-kérdései között első renden a kihívásokat említette: választások előtt áll az ország, sok a bizonytalanság határokon kívül és belül, erdélyi magyarságunkat sorozatosan megalázó vegzálások érik a főhatalom részéről, nyelvünk és nemzeti szimbólumaink háttérbe szorítása és üldözése egyvégtében önvédelmi harcra késztet minket a szabadság, igazságosság, jogosság és demokrácia jegyében. Karácsony szeretetüzenetét meghallva és magunkévá téve sem lankadhatunk a zászlóbontás és önvédelem terén, hiszen nekünk ugyanúgy ki kell állnunk erdélyi és magyar, mint európai értékeink mellett. Polgári és hitbeli elkötelezettséggel emeljük magasba és óvjuk a forradalmi magyar és román, a székely és a partiumi, valamint az uniós zászlót – utalt Tőkés László arra, hogy a parlamenti irodája falán lobogó szimbólumok együttállása jelképezi 2016 valóságát és esélyeit. Folytatni kell a rendszerváltoztatást, ott kell állni a normalitásért küzdő erők mellett, az európai és magyar nemzeti integrációt párhuzamosan kell megvalósítani, fokozva ugyanakkor az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseit. Mert mi nem lehetünk sem a meghátrálás, sem a megalkuvás, sem az elvándorlás emberei – mondotta európai képviselőnk, mielőtt Isten gazdag áldását kérte volna népünkre, egyházainkra, városainkra, közösségeinkre, családjainkra és minden jóakaratú embertársunkra az Úr 2016. esztendejében is.

Tizenkilencedik alkalommal adták át az újévi fogadás keretében a Közjó Szolgálatában Díjat, amelyet a Szent László Napokat (is) szervező Szent László Egyesületnek ítéltek oda. A szombati ünnepi esemény adott alkalmat az Erdély Magyar Nemzeti Tanács elnökségének arra, hogy átnyújtsa a 2015-ös évre szóló Kós Károly Díjat, amelyre két kollektívát is méltónak tartott: a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának alkotógárdáját és a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szerkesztőségét. A laudációk elhangzása után Tőkés László nyújtotta át gratulációk és biztató jókívánságok kíséretében a jelképes díjakat Zatykó Gyula főszervezőnek, Moszkovits János rádiószerkesztőnek és Farcádi Botond főszerkesztőnek.

A szombati ünnepélyen zenei intermezzókkal Andrejszki Judit ének- és csembalóművész, Kiss Adrienn Lívia, a Fölszállott a páva legfiatalabb elődöntőse és Imre Kamilla elsős, az Őszirózsa népdalverseny különdíjasa működött közre. Újévi pohárköszöntőt ifj. Szilágyi Ferenc egyetemi docens, a Partiumi Autonómiatanács elnöke mondott. A jótékony célú rendezvényen a Szent László Egyesület javára lehetett felajánlásokat tenni.

Éppen egy éve lett dr. Fekete Károly a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. Az egyház törvényei szerint egy éven belül a gyülekezet lelkészi szolgálatába kell állni. Beiktató ünnepségét a debreceni református Nagytemplomban tartották 2016. január 11-én, vasárnap. Az eseményen több magyarországi egyházi méltóság vett részt, ami a különböző vallások végső összetartozását jelezte. A beiktatási ceremónia során Oláh István lelkipásztor és Vad Zsigmond esperes mondtak imádságot, illetve méltatták az új püspököt, akinek életpályáját is bemutatták.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnökeként példabeszédekre hivatkozott köszöntőjében, emellett maga a szó (püspök: felügyelő) jelentéséből indult ki. A megyei közgyűlés vezetője úgy véli, Fekete Károly mindazon jeles tulajdonságok birtokában van, amelyek ezt a hivatalt jellemzik, s amire családi tradíciói vannak. Pajna Zoltán beszédében kifejtette, hogy a református egyház az ige egyháza, ám fontos, hogy értsék is az igét a hívek. Szerinte Fekete Károly a legalkalmasabb arra, hogy ezeket kifejtse nekik, hiszen édesapja révén a családjából hozta ezt a lelki nyitottságot. Pajna Zoltán kifejezte reményét, hogy az új püspök-lelkész olyan új értelmezést ad az igének, ami mindenkinek erőt ad a magányban és a nehéz percekben.

Bölcskei Gusztáv, a Református Hittudományi Egyetem rektora szerint – aki 1997 és 2014 között volt református püspök – Fekete Károly az elmúlt időszakban a gyakorlatban is megtapasztalta mi az alázat, ám mostanra végre elérkezett a református hierarchia csúcsára, amit nagyon megérdemelt – miként a hívek is egy ilyen lelkipásztort.

Papp László, Debrecen polgármestere kijelentette, hogy Debrecen és a református egyház elválaszthatatlanok egymástól, a Nagytemplom a város éltető ereje, Fekete Károly pedig az ország legnevesebb református gyülekezetének lett a vezetője. A református egyház számíthat Debrecen tevékeny segítségére ezután is.

Fekete Károly az ünnepi istentiszteleten kérte gyülekezete szeretetét és segítségét, hogy képes legyen mindenkinek továbbadni azt, amit istentől kapott ajándékba. Az új református püspök figyelmeztetett arra is, hogy az ige és az ember mélyreható találkozása nagy fontossággal bír abban a világban, ahol az egyik kulcsszó az állhatatosság lehet mindennapjainkban. Beszélt édesapjáról is, hogy talán neki kellene itt állnia, ahol most ő, hiszen mindig is erről álmodott, ám abban az időszakban apjának erre nem volt lehetősége.

A beiktatás során Vad Zsigmond esperes megáldotta Fekete Károlyt, majd átadta neki a Nagytemplom kulcsát és az egyházközség pecsétjét.

Fekete Károly Kisvárdán született 1960. január 8-án, igazi lelkészcsaládba. Édesapja (dr. Fekete Károly) református lelkész, teológiai professzor volt Debrecenben. Ifj. Fekete Károly a középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte, orgona szakon. Érdekes párhuzam Fekete Károly és elődje, Bölcskei Gusztáv között, hogy mindketten a templomi kórusban énekeltek. Fekete Károly kutatásai is részben az orgonologiai és liturgiatörténeti területekre koncentráltak. 1982-től a Debreceni Református Teológiai Akadémián tanult, amit ma Debreceni Református Hittudományi Egyetemnek neveznek, és amelynek később rektora volt püspökké választásáig. Az egykori teológus-lelkész szakos hallgatót 1992-ben szentelték lelkésszé: publikációi és egyházi tevékenysége folytán számos díj, elismerés birtokosa.

Hajdúsámson város önkormányzata és képviselő-testülete a Martinkai Lakosok Egyesülete szervezésében szilveszteri bálra hívja a város lakosságát – és másokat is.

Balogh Vilmos és zenekara zenél, korlátlan svédasztalos vacsora, pezsgős koccintás, üdvözlő ital.

Belépőjegy: 5000 Ft.

Jegyek elővételben: Hajdúsámson polgármesteri hivatal, illetve Petőfi Sándor Könyvtár.

Az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola korszerűsítésének célja az volt, hogy a Hajdúböszörmény önkormányzata által fenntartott intézményben a jövőben a gázenergia felhasználása takarékosabb, korszerűbb legyen. Ennek eredményeként az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkent. Lényeges volt a projekt megvalósításában az is, hogy a fenntarthatóságot szem előtt tartsák, emellett az épület a felújítás után esztétikailag illeszkedjen a város ezen részébe, hiszen ez helyi védett terület és műemléki környezet.

A munkálatok során komplex épületszerkezeti felújítást, nyílászárócseréket és utólagos hőszigetelést végeztek el az épületen. A homlokzat 6 cm, míg az épületen lévő lapostető 24 cm, a fűtetlen terek feletti zárófödém pedig 26 cm vastag hőszigetelő réteget kapott. Az iskola nyílászárói közül mintegy 300 ablakot és 10 ajtót cseréltek ki.

Az iskola energetikai felújítására a város önkormányzata 2015 szeptemberében 110 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert. A projekttel kapcsolatos munkálatokat három hónap alatt fejezték be.

A mellékelt fotók a beruházás különböző fázisait mutatják be, a végén az átadás kész épülettel.

Az aktuális feladatok mellett az önkormányzat 25 éves fennállásáról is megemlékezett a testület 2015. december 11-én.

A megyei közgyűlés intézménye 1990. december 21-én alakult meg. Az elmúlt 25 évről – a megyei önkormányzati rendszer eredményei előtt tisztelegve – tartott előadást Szendiné dr. Orvos Erzsébet, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója. A megyei levéltár vezetője bevezetőjében beszélt a többek között közgyűlésnek is helyet adó, több mint 100 éves megyeházáról, amely Magyarország egyik legszebb szecessziós stílusban létrehozott épülete, majd a közgyűlésről, annak szervezeti felépítéséről, korábbi és jelenlegi feladatairól. Az előadás során az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozásról is szó esett, amely új távlatokat nyitott a megyei önkormányzatok, így a hajdú-bihari életében is. Ugyanakkor a 2012-es évtől – a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló 2011. évi törvény értelmében – a szervezet intézményfenntartó feladatai megszűntek, így jelentősen változott a megyei önkormányzatok szerepe a magyarországi közigazgatásban. Új lehetőséget jelentett azonban a számos uniós pályázatban való részvétel, ahogyan a hazai és nemzetközi partneri, valamint a civil kapcsolatokat és a sporttámogatási szerepüket is megtartották a megyei önkormányzatok, illetve a nemzetiségi jogok érvényesítésében van jelentős szerepük. Fontos volt ezután, hogy a városi értékek idővel megyei értékekké minősüljenek, valamint az értékekre alapozott új fejlesztések létrejöjjenek. Napjainkban a megyék szerepe ismét erősödik, lehetőségei újra kibővülhetnek.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke az előadást követően javaslatot tett arra, hogy hagyományosan minden év utolsó közgyűlésén legyen egy díjazott személy, aki az adott időszakban a legtöbbet tette az önkormányzatiság megyei szinten történő megvalósításáért. A javaslatot támogatta a képviselő-testület.

Tóth József DK-s képviselő a 2016. évi megyei közgyűlési ülésterv elfogadása kapcsán felvetette, hogy 2016 februárjában a testület elé kerüljön egy részletes beszámoló az eltelt egy év megyei közfoglalkoztatási viszonyairól, illetve aktuális helyzetéről, hiszen ez sok ezer embert érint Hajdú-Biharban. A képviselők támogatták a javaslatot; Pajna Zoltán elnök annyi kiegészítéssel élt, hogy ez nagyban függ a kormányhivatal munkájától is, tehát, ha időben rendelkezésre fog állni minden szükséges adat, erre még az aktuális közfoglalkoztatási program február végi lejárta előtt sor kerül, ha nem, akkor a következő ülésen tűzik napirendre.

A közgyűlés döntött az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. működését érintő döntésekről, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és az EU Service Agency (Szász-Anhalt Régió) közötti együttműködési megállapodás megkötéséről is. Az Észak-Alföldi Operatív Program végrehajtásának alakulásáról szóló napirendi pont kapcsán ugyancsak a megyei közgyűlés elnöke jelentette ki, hogy „jó munkát végeztek a projektek felhasználói és közreműködői egyaránt”.

Napirendre került két szóbeli előterjesztés is. Az egyik a megyei önkormányzat nemzetközi projektekben való részvételének alakulásáról adott tájékoztatást, amely érintette az együttműködő partnerek idő közbeni változását, valamint a tevékenységi körök változását is. A másik napirendi pont a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és civil szervezetek közötti együttműködésről szólt, amely gyakorlatilag az úgynevezett Civil Információs Centrumok kialakításáról szólt. Ezt a címet – a vele járó jogokkal és kötelezettségekkel együtt – az Emberi Erőforrások Minisztériuma adja a sikeres pályázóknak, s olyan egyesület vagy alapítvány nyerheti el, amely legalább 3 éve működik, székhelye a megpályázott megye egyik településén van, tevékenysége legalább az adott megyére kiterjed, és ugyanitt rendelkezik jól megközelíthető irodával. A megyei önkormányzat – a napirendi javaslat elfogadása értelmében – a Civilek a Fiatalokért Egyesületet támogatja, hogy pályázatot nyújthasson be az említett Civil Információs Pont cím elnyerésére.

Immár hagyománnyá vált, hogy változatos programokkal, emellett ajándékokkal, több tonna élelmiszerrel, gyógyszerekkel, ruhákkal kedveskedik a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoportja – a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatával közösen – a rászoruló gyerekeknek; idén 20  gyermekotthonban élő fiatalnak.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről Tasi Sándor alelnök és Komolay Szabolcs alpolgármester is részt vett az ajándékosztáson. A 2015. december 12-én reggeltől késő délutánig tartó jótékony eseményen több debreceni nevezetességet látogattak meg a gyerekek.

A programok reggel 8 órakor kezdődtek, amikor a Böszörményi úton lévő Fogyatékos Gyermekek Intézetébe látogatott el a DEKOM a Mikulással közösen, ahol orvosi vizsgálatokat, egészségügyi szűrést is végeztek a szakemberek.

Ezt követően a Debreceni Repülőtéren többek között igazi utasszállító repülőgépben nézelődhettek a gyerekek, majd kevéssel dél után a Nagytemplomban vezették végig őket. Itt kapták meg a gyerekek – többek között – Tasi Sándortól és Komolay Szabolcstól a meglepetés-ajándékokat, akik ezután Dr. Késmárky András, a DEKOM vezetője és csapata, valamint Tasi Sándor társaságában beültek a főhajó padsoraiba, ahol együtt hallgatták meg a Nagytemplomról szóló érdekességeket. A fiatalokat egész nap kísérő Lala-bohóc és Bohócdoktor természetesen innen sem hiányozhatott.

A karácsonyi hangulatban közös ebéddel, majd a Nagyerdei Stadionban a DVSC labdarúgó-csapata bajnoki mérkőzésének megtekintésével folytatódott a program. Végül az Agóra Tudományos Élményközpontban a felejthetetlen élmények mellett a gyerekek ismeretei is bővültek.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat december 11-én, az Árpád-teremben idén utoljára tart közgyűlést.

A közgyűlési előterjesztésekből kialakított napirendi javaslatokat ITT olvashatják el.

A Méltóság mezeje program kilencedik évében Debrecen mellett több Hajdú-Bihar megyei település is csatlakozott a kezdeményezéshez. 2015 őszén Berettyóújfalu, Vámospércs, Hajdúhadház, valamint legutóbb Nyíradony és Hajdúböszörmény gyerekei is nárciszhagymákat ültetett az emberi méltóság jegyében.

Kondásné Erdei Mária, Nyíradony polgármestere, emlékeztetett rá az ünnepek közeledtével a Méltóság mezeje program mondanivalója még inkább fontos, hiszen „sokan lehetnek a környezetünkben, akik család vagy törődés nélkül élnek, akiken segíteni kell, hogy ne érezzék magukat egyedül”.

Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke a program kapcsán megemlítette, bízik benne, hogy minél több megyei oktatási intézménybe eljut a Méltóság mezeje program üzenete. Egyúttal az alelnök kifejezte reményét, hogy a most csatlakozott települések népszerűsíteni fogják a programot, valamint annak szellemiségét továbbviszik és átadják más településeknek is.

Porkoláb Gyöngyi, a Méltóság mezeje program vezetője a Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskola diákjainak zenés-táncos produkciója láttán elmondta mennyire örül, hogy ilyen élettel teli, a táncban, verselésben örömüket lelő fiatalokat lát, akik azt jelképezik, hogy bár az elesettekről, a gondoskodásról, az élet méltósággal való befejezéséről szól elsősorban ez a program, ám ugyanakkor az élet körforgásáról és szeretetéről is.

Nyíradony után Hajdúböszörményben is elültették a gondoskodás virágait. Az ottani polgármester, Kiss Attila kiemelte, a törődés lényege nem csak a betegekkel való foglalatosságban rejlik, hanem abban is, amikor olyanokról gondoskodunk, akik elesettek vagy egyszerűen csak idősek, illetve élethelyzetükből kifolyólag erre a törődésre rászorulnak.

A hajdúböszörményi virágültetésen Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke az úgynevezett „jó gyakorlatokról”, ezek megyei kereséséről beszélt, amelyek keretében igyekeznek megtalálni azokat a programokat a térségben, amelyek előreviszik a gondoskodás újraértelmezését és példával szolgálnak mindenki számára. Az alelnök megemlítette azt is, hogy a civil szervezetek segítése ebben a témában igen fontos.

Porkoláb Gyöngyi Méltóság mezeje program vezetője a gyerekek nyelvére lefordítva adta át a program lényegét. Elmondta, hogy az embereknek is éppolyan simogatásra, becézgetésre, törődésre van szükségük, mint akár ezeknek a virágoknak. A hagyományokhoz híven Nyíradonyban és Hajdúböszörményben is több száz léggömböt engedtek a levegőbe, a kis cetliken rájuk írt kívánságokkal. Porkoláb Gyöngyi úgy fogalmazott, hogy ezek a kívánságok eljuthatnak azokhoz a szeretteinkhez is, akik valami miatt messze élnek tőlünk vagy már nem lehetnek közöttünk.

Debrecen már a legelején csatlakozott a  Méltóság Mezeje programhoz, ám annak kilencedik évében több Hajdú-Bihar megyei település is követte példáját. A hagyományos nárciszültetésen kívül egyre vonzóbb a megyei települések számára a Nárcisz Futás és a személyiségfejlesztő iskolaprogramok is, amelyek során a diákokkal a gondoskodás és együttérzés fontosságáról beszélgetnek.

A héten Berettyóújfalu után szerdán Vámospércsen és Hajdúhadházon ültették el 120 kisgyerekkel együtt a település és a megye vezetői, valamint Porkoláb Gyöngyi, a Debrecen Hospice Ház Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Méltóság mezeje program vezetője a tavaszra sárga színbe boruló nárciszhagymákat, amelyek a súlyos rákbetegségben szenvedők szimbólumai is egyben.

Ménes Andrea, Vámospércs polgármestere a gyerekek nyelvére lefordítva próbálta bemutatni a program szemléletét, üzenetét. A generációk között lévő egymás megbecsüléséről, illetve arról beszélt, hogy a gondoskodás éppolyan fontos az erre szoruló családtagjaink bármelyike felé, mint amikor például egy kismacskával törődik valaki.

Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke arra intette a kicsiket, hogy elsősorban éljék át a tartalmát a Méltóság Mezeje programnak, és tegyék a szívük mélyére a törődő gondoskodásról szóló gondolatokat.

Porkoláb Gyöngyi a Méltóság Mezeje program vezetője Vámospércsen elmondta, általában milyen nehéz beszélni az érzelmeinkről, ám akinek mégis sikerül az nagyon bátor. „Ez most egy nagyon törékeny világ, amiben a gondoskodás, a másokkal törődés még fontosabbá válik”. Ezután Porkoláb Gyöngyi kihangsúlyozta azt, hogy amikor valaki törődésre szorul, attól nem szabad elfordulni, hanem olyankor kell igazán mellette lenni, akár öregsége, akár betegsége folytán van erre szüksége.

Hajdúhadház főterén is nárciszt ültettek a gyerekek szerdán. Csáfordi Dénes polgármester a virág életén át utalt az emberi élet körforgására, hiszen minden mulandó, ahogyan ezek a szép virágok is. Majd hozzátette, hogy addig figyeljünk egymásra, illetve addig örüljünk a jónak, amíg lehet. A polgármester örömmel jegyezte meg azt is, hogy Hajdúhadház főtere most közös munkájuk révén szépül meg ismét, s invitálta a gyerekeket, hogy tavasszal majd újra legyenek itt együtt, amikor a most elültetett nárciszhagymák színpompás virágokká nőnek.

Porkoláb Gyöngyi, a Méltóság Mezeje program vezetője kiemelte sokszor nem tudunk örülni annak ami van, miközben az igazán nagy dolog az, ha elveszítünk valamit, és mégis méltósággal tudjuk ezt a helyzetet kezelni. “A család a társadalom egyik legtörékenyebb egysége manapság, ezért is fontos, hogy ha bárkinek otthon gondja van beszéljük meg vele, álljunk mellé.”

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke kérte a gyerekeket, hogy adják át szüleiknek, nagyszüleiknek azt, hogy itt voltak és közösen virágot ültettek. Majd ezt a fajta gondoskodást vigyék haza magukkal és otthon is ezzel a szeretettel viseltessenek az idős vagy beteg rokonok iránt.