Hírek

2017 Arany János emlékév lesz a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. A hátralévő idő felkészülési munkálatairól Szárba szökkenő ünnep címmel tartottak konferenciát 2015. szeptember 24-én, Nagyszalontán, Arany János szülővárosában.

2014-ben Nagyszalontán indult az a konferencia-sorozat, amelynek keretében az Arany emlékév programjait szervezik. A magyar irodalom egyik legnagyobb alakjáról elnevezett emlékév 2017. március 2-án kezdődik. Az előkészítő munkálatokhoz kapcsolódóan készül egy honlap, amely az emlékév részletes programjait is tartalmazza majd. A tervek szerint már október 22-én, költőnk halálának évfordulóján üzemelni fog az internetes portál. A szervezők bíznak benne, hogy a készülő honlap interaktívan működik majd. A látogatók felöltik az Arany bicentenáriumhoz kapcsolódó rendezvényeken készített fényképeiket, beszámolóikat. A cél, hogy az Arany-év végére egy összefoglaló virtuális album készüljön el. Szintén az előkészítő munkálatokhoz kapcsolódóan 2016 szeptemberére egy kiadvány is készül, amely részletesen tartalmazza majd az Arany-év eseményeit.

Az elképzelések szerint az Arany-évben fesztiválokat, alkotótáborokat rendeznek majd, egyhetes turnusokban szakmai tábort szerveznek diákoknak és/vagy felnőtteknek. A táborok zárása egy-egy szabadtéri fesztivál lenne. A tervek szerint lesz irodalmi, filmes hagyományőrző, természetjáró, képzőművészeti tábor. Emellett a szervezők terveznek még többek között szabadtéri színház, mozi, tánc-, zeneművészeti, gasztronómiai fesztivált valamint kiállításokat is. Valamennyi tárlat vándorútra indul majd, és nemcsak a Nagyszalonta és környéki, hanem a magyarlakta területekre is. Az Arany emlékév programjain belül jön létre az Aranyút. A költő életének négy legfontosabb állomása Nagyszalontához, Debrecenhez, Nagykőröshöz és Budapesthez köthető. Az Aranyúton zarándokvonatot indítanának a települések érintésével.

Az egyeztető konferencián a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot Pajna Zoltán elnök és Bulcsu László alelnök képviselte, de részt vett az eseményen még többek között Csűry István püspök, Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára, és Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke.

2015. szeptember 12-én Budapesten a Szent István Bazilika előtt mind a 19 magyarországi megye és a határon túli magyarlakta területek képviselői bemutatkoztak az immár második alkalommal megrendezett Magyar Értékek Napján. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Nemzeti Művelődési Intézet megyei irodája közösen vett részt a Magyar Értékek Napján, ahol alakor csurdéfejű búzával és debreceni pároskolbásszal, valamint a színpadon az Anjou Udvari Lovagok Egyesülete előadásával mutatkoztak be.

A több száz fős nézősereg a magyarság értékeit a téren felállított megyei és a határon túli területeket bemutató standokon ismerhette meg, ahol egyebek mellett értéktár-kiállítások, válogatott helyi értékek, termények, termékek voltak láthatóak. A színpadon egész nap színvonalas előadásokat adtak a megyék művészeti csoportjai, alkotó közösségei, előadóművészei.

Különleges színfoltja volt a napnak a Terményáldás, ahol az áldásra szánt élelmiszereket a megyei elnökök és egy, a helyi értékek közé tartozó népviseletbe öltözött fiatal vitte az egyházi személyek dr. Gájer László káplán, dr. Lackner Pál evangélikus püspök, valamint Sebestyén Katalin lelkipásztor elé.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot Pajna Zoltán, elnök és Bulcsu László alelnök képviselte az ünnepi eseményen.

A hajdú-bihariak egyébként igazi lovagi bemutatóval lepték meg az érdeklőket. A Dr. Pávay Tibor vezette Anjou Udvari Lovagok Egyesületének célja az európai és speciálisan magyar lovagi kultúra fenntartása, értékeinek és eszméinek átmentése a mába. Példaképük a hajdú-bihari Toldi Miklós. A színpadi bemutatót követően a sátraknál „lovagsimogatóval”, fegyver-, és vívásbemutatóval, valamint Balassi-énekekkel várták a lovagok a közönséget.

A lovagi bemutatón túl a hajdú-bihari stand termékei, többek között a Hajdú-Bihar megyei Értéktárban szereplő híres nádudvari kerámia és a komádi hímzés is nagy sikert arattak. Az alakor búzából font használati és dísztárgyak készítését pedig bárki kipróbálhatta. Megismerkedhettek a látogatók még a csodálatos debreceni cifraszűrrel, láthattak valódi csikóbőrös kulacsot, sőt karikás ostort is, amelyet Szabó István népi iparművész időnként meg is „szólaltatott”.

A Magyar Értékek Napja rendezvény fővédnökei voltak: dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke; Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke; Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke; Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter; dr. Pesti Imre országgyűlési képviselő, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége elnöke.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

A Hajdú-Bihar megyeri településen a kísérleti jellegű programnak köszönhetően a jelentős gazdasági és turisztikai tényezőnek számító termálvíz kísérőgázának hasznosítása során évi 4000 tonna szén-dioxid terheléstől mentesítik a környezetet.

Magyarország kivételesen jó adottságokkal bír a geotermikus energia (akár termálvíz, akár földhő) hasznosítására, mely a jelenleg ismert és létező megújuló energiaforrások közül a leginkább egyenletesen rendelkezésre áll. A termálvíz használata azonban több esetben környezetvédelmi aggályokat vet fel, főként a vízben oldott sótartalom, a kísérőgázok, vagy egyéb szénhidrogének tekintetében. Az utóbbi 150 évben az üvegházhatású gázok közül a metán koncentrációja 150%-kal emelkedett, így ennek környezetbarát hasznosításával mindenképpen foglalkozni kell.

Az Észak-Alföldön több olyan termálkút üzemel, amelynél a kísérőgáz metán tartalma meghaladja a 60%-ot, viszont a jelentős energiatartalommal rendelkező kísérőgáz hasznosítása nem megoldott. A jelen projekt keretében létrejött K+F technológia a termálvíz kísérőgázát hasznosítja villamos energia termelésre egy gázmotor által hajtott kiserőművel, majd a füstgázt egy algabioreaktorban alga termelésével passziválja. A folyamatos fejlesztések eredményeként a keletkező szén-dioxid nem jut a környezetbe, hanem azt algatermeléssel értékes algaolaj és –fehérje előállításra használják Földesen.

A HU09-0059-A2-2013 számú és a „Metán tartalmú és magas sókoncentrációjú termálvíz integrált környezetkímélő hasznosítása zéró emissziós zárt rendszerben” című projekt nyitó rendezvénye 2015. szeptember 11-én kerül megrendezésre Földes Nagyközség Polgármesteri Hivatalának Tanácstermében. A projekt a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 Zöld Ipari Innováció Program Környezetbarát termelési technológiák fokozottabb használat – alprogramja keretében támogatott.

A projekt az EGT Alapok és a Norvég Alapok támogatásával valósul meg. A Végrehajtó Ügynökség az Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt., a Program Operátor a Szent István Egyetem.

Az elnyert támogatás összege 123.297.174 Ft, mely 73%-os intenzitást jelent. A megvalósítás végső határideje 2016. 04. 30.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2015. szeptember 14-én tájékoztató napot tartott az önkormányzatok számára a 2014-2020 között a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó, hamarosan megjelenő pályázati felhívásairól. Az elhangzott előadás anyaga ITT található, alul a csatolt dokumentumban!

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat az elmúlt 3-4 év során jelentős feladatot kapott a területfejlesztés kapcsán. A településekkel elindult egy együttműködés, melynek keretében minden szereplő megfogalmazta azon fejlesztéseket, melyek hatékonyan szolgálják a települések fejlődését.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat amellett, hogy koordinálta ezt a folyamatot, folyamatos kapcsolatot tartott a Nemzetgazdasági Minisztériummal, irányító hatóságokkal, hogy az alulról jövő elképzelések megfelelően tükröződjenek az operatív programokban, fejlesztési dokumentumokban, felhívásokban.

A települési projektek gyűjtése ezzel lezárult, azonban most, hogy a felhívások tartalma, megjelenítésének üteme, a rendelkezésre álló forrás nagyjából véglegesítésre kerültek, eljött az idő, hogy a tervezett elképzelések, projektek alapos megtervezése, előkészítése, majd megvalósítása is elinduljon.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat ehhez a feladathoz egy igen komoly szakértői bázissal rendelkezik, akiknek együttműködésével a zökkenőmentes lebonyolítás, a projektek előkészítése és megvalósítása megtörténhet.

A modern energiatermelési forma nemcsak költséghatékony, de környezetkímélő is.

2015. szeptember 8-án, Ebesen az Arany János Magyar-Angol Két Tanítási nyelvű Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Sárrétudvariban a Jókai Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tetőszerkezetére került 200-200, egyenként 50 kW teljesítményű napelem. A két település a beruházások megvalósításához egyenként több mint 35 millió forint támogatást kapott. Kabán a Polgármesteri Hivatal első, és hátsó homlokzatára építettek 103, egyenként 25 kW-os napelemet, itt a fejlesztés mintegy 20 millió forint vissza nem térítendő támogatásból jött létre.

Hajdú-Bihar megyében összesen 14 település nyert a „Napelemes rendszer telepítése” című, KEOP-4.10.0/N/14-2014 azonosító számú felhíváson támogatást. Szeptember közepére mindenhol átadták ezeket a napelem-együtteseket, amelyek nem csupán a települések energiagazdálkodásában jelentenek előrelépést, de a kivitelező cég vezetője, Csordás György szerint, településenként akár évi több tíz tonnányi károsanyaggal kevesebb kerül a levegőbe azáltal, hogy a hagyományos energiatermelést részben vagy teljesen felváltják napelemekkel. A napelemek egyébként 30 év teljesítmény garanciával rendelkeznek, amerikai gyártmányúak, és a kor követelményeinek maximálisan megfelelnek.

A keddi ünnepélyes átadásokon Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke arra biztatta a településeket, hogy a jövőben is vegyenek részt az energetikai pályázatokon, hiszen már 2015 decemberében várható újabb kiírás, amely ugyancsak jelentős forrásokat biztosíthat majd a nyertes települések számára.

Bodó Sándor a térség országgyűlési képviselője kihangsúlyozta, hogy a mai világban olyan szinten sokrétű akár egy magánlakás energiafelhasználása is, hogy nem kérdés, a közintézmények számára hatalmas megtakarítást jelent a napelem parkok felszerelése.

A modern energiatermelési forma nemcsak költséghatékony, de környezetkímélő is.

2015. szeptember 8-án, Ebesen az Arany János Magyar-Angol Két Tanítási nyelvű Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Sárrétudvariban a Jókai Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tetőszerkezetére került 200-200, egyenként 50 kW teljesítményű napelem. A két település a beruházások megvalósításához egyenként több mint 35 millió forint támogatást kapott. Kabán a Polgármesteri Hivatal első, és hátsó homlokzatára építettek 103, egyenként 25 kW-os napelemet, itt a fejlesztés mintegy 20 millió forint vissza nem térítendő támogatásból jött létre.

Hajdú-Bihar megyében összesen 14 település nyert a „Napelemes rendszer telepítése” című, KEOP-4.10.0/N/14-2014 azonosító számú felhíváson támogatást. Szeptember közepére mindenhol átadták ezeket a napelem-együtteseket, amelyek nem csupán a települések energiagazdálkodásában jelentenek előrelépést, de a kivitelező cég vezetője, Csordás György szerint, településenként akár évi több tíz tonnányi károsanyaggal kevesebb kerül a levegőbe azáltal, hogy a hagyományos energiatermelést részben vagy teljesen felváltják napelemekkel. A napelemek egyébként 30 év teljesítmény garanciával rendelkeznek, amerikai gyártmányúak, és a kor követelményeinek maximálisan megfelelnek.

A keddi ünnepélyes átadásokon Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke arra biztatta a településeket, hogy a jövőben is vegyenek részt az energetikai pályázatokon, hiszen már 2015 decemberében várható újabb kiírás, amely ugyancsak jelentős forrásokat biztosíthat majd a nyertes települések számára.

Bodó Sándor a térség országgyűlési képviselője kihangsúlyozta, hogy a mai világban olyan szinten sokrétű akár egy magánlakás energiafelhasználása is, hogy nem kérdés, a közintézmények számára hatalmas megtakarítást jelent a napelem parkok felszerelése.

Sárándon a Polgármesteri Hivatal, Hosszúpályiban a Szociális Szolgáltató Központ, míg Biharkeresztesen a Szivárvány Óvoda áramellátásának szükségleteit fedezi majd a tegnap átadott mintegy 600 napelem.

A beruházások mindhárom településen a KEOP-4.10.0/N/14-2014-0145 kódszámú pályázat keretében nyert településenként csaknem 40 millió forint vissza nem térítendő támogatásból valósultak meg.

A napelemes rendszerek kiépítésére 100%-os támogatású intenzitást nyújt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság által még 2014 júniusában kiírt pályázat. A projekt keretében minden egyes településre beszerzésre került többek között 200 darab 250W típusú napelem. A fejlesztésnek köszönhetően az Önkormányzatok hozzájárulnak a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentéséhez, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásának növeléséhez, ezáltal a környezetvédelmi kezdeményezésekhez is. A beruházások hatására csökkenteni tudják a szén-dioxid kibocsátását, valamint hatékonyabban tudják felhasználni az energiát. Mindemellett pedig jelentősen csökken az energiafelhasználásra fordított költségük a településeknek. Csak Sáránd esetében például a napelemes rendszer működtetésével az előzetes számítások szerint évente mintegy kétmillió forintot tud megtakarítani az önkormányzat.

Az átadó ünnepségeken Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke elmondta: Hajdú-Bihar megyében több mint 600 milliárd forint európai uniós forrás hasznosult az elmúlt időszakban, azt mondhatjuk, hogy eredményesek voltak a megye vállalkozói, az intézményei és természetesen készülünk a 2014-20-as időszakra.

Napelemes rendszer összesen 14 Hajdú-Bihar megyei településen kerül valamelyik közintézményre az eddiginél hatékonyabb és költségtakarékosabb energiafelhasználás érdekében. Sáránd, Hosszúpályi és Biharkeresztes mellett már Hajdúhadház, Téglás, Püspökladány, Egyek, Hajdúdorog is napelemekkel korszerűsítette az energiagazdálkodását.

Idén
17 ezerrel több diák kezdi el a tanévet a hajdú-bihari általános
és középiskolákban, mint egy évvel ezelőtt. Debrecen pedig
2020-ig 10 milliárd forintot fordít a helyi oktatásra. Többek
között ezekről beszélt a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban
megtartott Szakmai Tanévnyitón Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei
Önkormányzat elnöke és Papp László, Debrecen polgármestere.
Szó esett arról is, hogy mindketten sokat várnak a duális
képzéstől, amelyben a szakmunkára irányuló képzés és az
általánosabb jellegű oktatás, valamint a gyakorlat hangsúlyossá
válik, illetve a valós piaci igényekhez igazodó felsőoktatási
képzés egyre nagyobb szerepet kap.

Pajna
Zoltán Váczi Mihály: Még nem elég! című verséből idézett,
arra utalva, hogy nem elég akarni, tervezni, de tenni is kell azért,
amit célként kitűzünk magunk elé. Hajdú-Bihar megye 126
iskolájában eltérő körülmények vannak – jelezte a megyei
elnök –, és az egyes települések nagysága, azok lehetőségei
sem egyformák. Mégis, a tehetségek felkarolása és a hátrányos
helyzetűek fokozottabb bevonása a tanulásba, majd ott tartása
közös feladata a pedagógusoknak, akiknek egymást és a diákokat
is inspirálni kell.

„Maga
az intézményrendszer alkalmas, hogy fogadja a növekvő tanulói
létszámot. Július 1-től új szakképzési rendszer működik
Magyarországon. Bízom abban, hogy meghozza a várt áttörést,
hiszen elég sokféle véleményt hallottunk a közelmúltban a
magyar oktatással kapcsolatban: jót és rosszat is. Attól is sokat
várok, hogy Hajdú-Biharban a két nagy intézmény és az ezek alá
tartozó 12 debreceni, valamint 11 berettyóújfalui tagintézmény
sikeresen fog működni.”

Pajna
Zoltán szerint vissza kell adni a szakképzés becsületét mind a
szülők, mind a diákok szemében, hiszen egy szakmunkás
bizonyítvány is értéket képvisel.

Papp
László, Debrecen polgármestere ezután kijelentette, hogy a
felsőoktatásban az úgynevezett sláger szakokon, mint például a
biológia, közgazdaság, jog, még mindig sokan tanulnak, ugyanakkor
jó pár szakra egyre kevesebben jelentkeznek (például a
természettudományokhoz kapcsolódóan). Ezt egyensúlyba kell hozni
a jövőben.

A
polgármestert kitért a pedagógusok szakmai és anyagi
megbecsülésére is. A fizetésük idén bő 4%-os növekedést
mutatott, és 2016-ban, valamint utána folyamatosan emelkedni fog a
városvezető szerint.

„Debrecen
az a város, amely nem csak gondol valamit az oktatásról, de azt
városstratégiai kérdésként kezeli” – folytatta Papp László.
„Megígérhetem, hogy itt mindig lesz színvonalas oktatás! Mi a
16. században nem várat, hanem kollégiumot alapítottunk
Debrecenben. Ez elkötelezettséget jelent a mai emberek számára
is”.

A
polgármester szavaiból kiderült, hogy 2020-ig 10 milliárd
forintot szándékoznak a helyi oktatásra fordítani. Ebből majdnem
4 milliárd forintot bölcsődére, óvodára, 3 milliárd forintot
alap- és középfokú képzést ellátó intézményre, 2 milliárd
forintot pedig egy nemzetközi általános és középiskola,
valamint óvoda felépítésére szánnak. Papp László – az új
intézmény létrehozása kapcsán – megköszönte a Nemzeti
Erőforrások Minisztériumának a segítő közreműködését is.

Napelemes
rendszert telepítettek Hajdúdorogon a Városi Strandfürdőben. A
beruházás célja az Önkormányzat által fenntartott intézmény
kiadásainak csökkentése megújuló energia felhasználásával,
hatékonyabb energiafelhasználás, valamint a környezettudatosságra
nevelés.

Hajdúdorog
Önkormányzati Képviselő Testülete a KEOP-4.10.0/N/14-2014-0267
kódszámú pályázat keretében nyert vissza nem térítendő
támogatást a napelemes rendszer telepítésére. A projekt
keretében többek között 200 darab 250W teljesítményű napelem
került beszerzésre. A rendszer képes a Strandfürdő csaknem
teljes elektromos áram igényének biztosítására.

A
napelemek és inverter beszerzésével az Önkormányzat nemcsak az
energiafelhasználást modernizálta, de hozzájárult a fosszilis
energiahordozók felhasználásának csökkentéséhez, valamint a
megújuló energiaforrások felhasználásának növeléséhez is. A
beruházás hatására csökkenten a szén-dioxid kibocsátás,
valamint hatékonyabb lesz az energia felhasználás. A Széchenyi
2020 program keretében megvalósított projekt le nem vonható
ÁFA-val számított elszámolható költsége 39,11 millió forint
volt, melyhez az Önkormányzat 27,93 millió forint vissza nem
térítendő támogatást nyert.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, az Iparkamara, sőt a Debrecen városa is kitüntette a kiállítókat.

Továbbiak...

A Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és a X. HORTICO Zöldség – Gyümölcs – Kertészeti Szakkiállítás mellett idén első alkalommal a Megyei Kenyérünnep is gazdagította a Farmer Expo programjait.

Továbbiak...

A gasztronómiáé volt a főszerep szombaton, vasárnap pedig a sporté 2015. július 25-26-án Hajdúsámsonban, a város napján. A rendezvény fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes,
védnökei Tasó László államtitkár és Pajna Zoltán a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke voltak.

A főzőversenyre közel 50 csapat nevezett, melyből a zsűri 40 nevezőnek értékelhette a finomabbnál finomabb ételeit. A pálinkaversenyre is sok finom nedű érkezett, ezeket szakavatott zsűri értékelte. A sportviadalokon “C” típusú kettesfogathajtó verseny, sakk, foci, futás szerepelt a programban.

„Szerintem Magyarország minden településén van valami csoda a gasztronómia világában, amit érdemes bemutatni. Nagyon sokan erre alapozzák a rendezvényeiket, s azt hiszem, hogy a Hajdúsámsoni Ízek Fesztiválja is bele fog kerülni a nagy rendezvénynaptárba” – nyilatkozta Tasó László államtitkár.

„Nagyon fontos, amikor nem csak egy-egy település, hanem egy kisebb régió fog össze egy ilyen rendezvény megvalósítására. Látszik, hogy az emberek szeretik ezt” – hangsúlyozta Pajna Zoltán megyei elnök.

„Ha mindenkit beleszámolunk, mindenkit hozzáadunk, akkor száz ember dolgozott a rendezvényért. Egy hónappal ezelőtt azért nem ilyen körülmények voltak, mint ahol vagyunk jelenleg, hiszen terepalakítási munkálatokat kellett végeznünk” – nyilatkozta Antal Szabolcs polgármester az Epreskerti Rendezvénytérről.

Hajdúsámson is elindított ezzel egy új gasztronómiai fesztivált, hagyományteremtés, hagyományőrzés céljával.

Összesen 14 Hajdú-Bihar megyei településen kerül valamelyik közintézményre napelem, az eddiginél hatékonyabb és költségtakarékosabb energiafelhasználás érdekében.

A beruházások megvalósításához a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság által még 2014 júniusában kiírt 100%-os támogatási intenzitású pályázaton nyertek támogatást települések.

A „Fotovoltaikus rendszerek kialakítása” című kiírásra beérkezett „Napelemes rendszer telepítése” című, KEOP-4.10.0/N/14-2014 azonosító számú felhíváson a megyéből Püspökladány, Egyek, Tiszacsege, Kaba, Ebes, Sárrétudvari, Sáránd, Hosszúpályi, Biharkeresztes, Hajdúhadház, Téglás, Létavértes, Hajdúböszörmény és Hajdúdorog városa nyert támogatást az energetikai korszerűsítéshez.

A projekt elszámolható költsége egyenként mintegy 35 és fél millió forint. A kivitelezési munkálatok idén tavasszal kezdődtek és mostanra már mindenhol befejeződtek. Településenként valamivel több mint 200 napelemet telepítettek, amelyek termelése 50 kWh. A korszerűsítések által egyebek mellett csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása és növekedik a megújuló energiafelhasználás (villamos energia-termelés), valamint költségtakarékosabb és hatékonyabb lesz az energiafelhasználás. A napelemek ugyanis rásegíthetnek a melegvíz előállításra, a fűtési, a hűtési rendszerek működésére, valamint a villanyáram előállítására.

HAJDÚHADHÁZ, TÉGLÁS, PÜSPÖKLADÁNY és EGYEK az első átadók

A 14 településből a napokban 4 helyen adták át ünnepélyes keretek között a napelemmel korszerűsített épületeket. A többi érintett településen az ősz folyamán történnek meg az átadások.

Július 27-én Hajdúhadházon Csáfordi Dénes polgármester mellett Pajna Zoltán a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár mondott beszédet a polgármesteri hivatal udvarán – amely épület belső tetőszerkezetére szerelték a napelemeket.

Ugyanezen a napon szinte a szomszédban, Tégláson is átadták a városháza tetejére szerelt napelemeket. Pajna Zoltán és Tasó László itt is köszöntöt mondott, akárcsak a polgármester, Czibere Béla.

A július 27-ei napra esett még egy átadás: Püspökladányban azonban nem a hivatal épületére, hanem az egykori Aranycsapat cserekapusáról, Gellér Sándorról elnevezett sportcsarnokra kerültek fel a napelemek. Itt Dombi Imréné polgármester asszony mellett az itt született Bodó Sándor országgyűlési képviselő és Pajna Zoltán is beszélt a megújuló energiák hasznosításának jelentőségéről.

Egy napra rá, július 28-án Egyeken a település központjában lévő étteremre helyezték az energetikai korszerűsítés jegyében a napelemeket. Ez az épület egyfajta közösségi térként is funkcionál, mint megtudtuk Miluczki Attila polgármestertől. Bodó Sándor és Pajna Zoltán mondott köszöntőt még az átadó ünnepségen.

Pajna Zoltán megyei elnök több helyszínen is említette azt a bizonyos 20%-ot, ami visszatérő számadat, hiszen az Európai Uniós átlag szerint a 20%-ot kellene elérnie a megújuló energia felhasználásnak az összeshez képest. Ez ma Magyarországon mintegy 9%, ám Pajna Zoltán szerint a 14% reálisan elérhető a közeljövőben – többek között az ilyen beruházásoknak köszönhetően.