Események, rendezvények

Debrecenbe látogatott a köztársasági elnök, aki a klímaváltozás hatásairól tartott előadást a Kratochvil Károly Honvéd Középiskolában. Az eseményen részt vett a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke is.

Továbbiak...

Turistaútvonal létesül a Körösszegapáti határában található tanyavilág és az ott lévő tó körül, valamint kilátót is építenek. A projekt magyar-román együttműködés révén, Európai Uniós finanszírozásból valósulhat meg. Ennek keretében megújul a határ túloldalán a révi menedékház és megépül a fazekasok háza is.

Továbbiak...

Leves, pörkölt és egyéb kategóriában indultak a főzőverseny résztvevői a 2018-as Hajdúsámsoni Ízek fesztiválján, ahol Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, az esemény védnöke is részt vett.

Művészeti bemutatókat, családi rendezvényeket, fogathajtó versenyt, és a HISE öklözői által bokszbemutatót is láthattak a nézők. Nem csoda, hogy Antal Szabolcs polgármester büszkén jelentette ki, hogy a környező településekről is tömegeket vonzó, Hajdúsámson számára pedig a legnagyobb rendezvényről van szó.

Tasó László országgyűlési képviselő és Pajna Zoltán is Debrecen fejlődését, s az agglomerációjára való pozitív hatását emelte ki, mely kölcsönös, oda-visszaható, pozitív jellegű a megyeszékhely és a környező települések között.

A kulturális programokon kívül díjakat adtak át az erre érdemeseknek.

Közszolgálati díj: Bagolyné Szűcs Mariann
Közművelődési díj: Hajduné Hőgye Zsófia
Egészségügyi díj: Dr. Forgó Klára
Közbiztonsági díj: Dr. Uzonyi Attila
Sport díj: Tóth-Markos Szabolcs
Év vállalkozója díj: Euroservice-Plus Kft. sámsoni képviselői Balogh Tibor, Nagy Erzsébet Edit
Év Közéleti Személyisége díj: Sáfián László

Legszebb konyhakertek program nyertesei:

Mini kategória: Farkas Imréné
Normál kategória: Veres Miklós

Fotó: dehir.hu

A 471. sz. főút Debrecen – Hajdúsámson közötti szakaszának négysávosítása kapcsán tartottak szakaszindító sajtótájékoztatót a 471. sz. főút és a Kelence utca találkozásánál, amelyen Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is részt vett. A várhatóan a napokban, vagyis már szeptemberben elinduló, és 2020 augusztusában befejeződő beruházás 4,6 km hosszú, 2×2 sávos út, valamint vele párhuzamosan egy 5,9 km hosszú szervizút és 830 m kerékpárút megépítését jelenti. A teljes egészében hazai forrásból megvalósítandó útfejlesztés kivitelezője a “KE-VÍZ 21” Zrt, valamint a “ZEMPLÉNKŐ Kft.”. A nettó szerződéses összeg mintegy 7,5 milliárd forint, s a műszaki tartalomban az útépítés mellett 3 buszmegálló, buszforduló a Sámsonkert utcában, illetve új jelzőlámpás csomópontok (gyalogátkelőhelyekkel) szerepelnek (a Kelence, a Szikigyakor és a Sámsonkert utcáknál).

Dr  Papp László, Debrecen polgármestere kiemelte az eddigi fejlesztéseket Debrecen agglomerációja környékén, amelybe illeszkedik ez a mostani is. Ugyanakkor az utak minőségének javítása nem ér véget a Debrecen táblánál, hiszen tervezik, hogy a kapcsolódó bekötő utakat is fejlesztik, ami szintén időszerű. Mind Papp László, mind Hajdúsámson polgármestere, Antal Szabolcs felhívta a figyelmet arra a mintegy 11 ezer gépjárműre, amely ezen az útszakaszon halad naponta a két város között, ami szintén indokolja a beruházást. Antal Szabolcs hozzátette, hogy reményei szerint nemsokára már Sámsonba is járnak majd számozott autóbuszok Debrecenből, vagyis a városi buszbérlet, illetve a buszjegyek érvényesek lesznek erre az útvonalra.

Tasó László országgyűlési képviselő szerint sok vita előzte meg a projekt beindulását, de megérte, mivel a lehető legjobb megoldást találták meg. Pántya József, a NIF Zrt. útfejlesztési igazgatója pedig arról tájékoztatott, hogy a hosszú előkészítésnek köszönhetően a lehető leginkább balesetmentes útvonalat sikerült kijelölni, illetve a lehető legkevesebb ingatlant érinti így a beruházás.

Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs, a képek rákattintva nagyíthatók, KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA

A kora reggeli kerékpáros és retró autós felvonulással indult, végül a  Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és Bihar Megyei tanács közös kocsijával zárult a 49. Debreceni Virágkarnevál felvonulása. Az érmelléki borkultúra és a népi hagyományok témakörét elevenítette fel kompozíciónk. A Debrecen szőlőskertjeként is emlegetett Érmellék és a határon túli magyarlakta területek, valamint Hajdú-Bihar kapcsolata egyre erősebbé válik az utóbbi időkben, köszönhetően több közös kulturális vagy gazdasági projektnek. Ezt jelképezte a két megye együtt létrehozott virágkocsija, de ebbe a vonulatba sorolható Debrecen és Nagyvárad közös alkotása, amelyen a két nagyváros híres színházának homlokzata látható egymásnak háttal. A 49. Debreceni Virágkarneválon a fődíjat végül a Krones Debrecen folyamattechnológiák előállításával foglalkozó cég kocsija kapta. A 16 virágjármű a Megyeházától indult, szokásosan, majd több tribün előtt megállt a Nagytemplom felé haladva, majd azon túl a Nagyerdei Stadion felé, s a közöttük haladó művészeti csoportok szórakoztatták a nagyérdeműt. Érdekes kavalkádja volt ez különböző kultúráknak, melyek jól megfértek együtt, sőt, kiegészítették egymást. A már visszatérő vendégek mellett újdonságokkal is szolgáltak a szervezők.

A dísztribünön (a Nagytemplom előtt) Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke és felesége is végignézte a karneváli műsort, amely nemcsak a kocsik különbözősége miatt volt színes, hanem a fellépők okán is. Mindenki nagy tapsot kapott, hazai és külföldi csoportok egyaránt, s ki-ki ízlése szerint eldönthette magában, hogy neki éppen a Feeling Táncstúdió vagy a francia utcakabaré, esetleg a török csoport tetszett leginkább. Aki bekerült a forgatagba, annak valószínűleg mindegyik elnyerte a szívét, hiszen a sokféleség egybegyúrása, egy palettán való megjelenítése önmagában is már gyönyörködteti a lelkes nézőket.

Kiragadva néhányat, a lufis bohócok, illetve az  R ‘n B Dance Hip Hop Tánciskola nagyon vidám fiataljai magukkal ragadták a közönséget, akárcsak a francia White World gólyalábas, hófehér lepelruhába öltöztetett művészei, esernyős produkciójukkal. Iskolák is vonultak a nagy kocsik között a maguk kisebb, ám nem kevesebb munkával összeállított járgányai előtt-mögött, a Magyar Chan Wu szövetség “tigrisei” pedig kellemes borzongás közepette ijesztettek rá kicsikre és nagyokra egyaránt. Érdekes volt a már korábban is szerepelt Ballet Camara társulat Szenegálból, akikhez folyton beszaladtak a bámészkodók egy-egy közös szelfi erejéig. A horvátok karneváli maskarádéját és a török Yeditepe Folklóregyüttesét ugyancsak imádták Debrecenben, akárcsak az idehaza bemutatni már nem nagyon kellő Zenetheatrum Színitanodát vagy a piruetteseket, vagy akár a valcereseket.

Augusztus 19. és 22. között ismét megszervezték a Nyitott Ablak Európára rendezvényt Nagyváradon és Bihardiószegen is, a helyi és a megyei önkormányzatok együttműködésében. Kedd délután öt virágkocsi indult kísérő fellépőkkel, Debrecenből. A 10 éves FÓRUM Debrecen, az Aquaticum Debrecen, a Szent Korona kocsija (a Főnix Rendezvényszerző Kft-től), illetve a két közös virágkocsi (Debrecené és Nagyváradé, valamint Hajdú-Bihar és Bihar megyéé) szomszédolt a debreceni 20-i eseményeket követően.

Fotó (kattintva nagyíthatók a képek), szöveg: Koppányi Szabolcs, utolsó kép Hb-i Napló (KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA érhető el)

Ismét az agráriumé volt a főszerep a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán, a XXVII. Farmer Expo 2018 Debrecen, Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállításon, amelyen Pajna Zoltán elnök é Bulcsu László alelnök képviselte a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot a megnyitó során, a hagyományos díjátadások során pedig Pajna Zoltán Vaszkó Gábor cégvezetőnek adott át ajándékdíjat. A Civita Food Kft. az egészséges alapanyagokból készült alapvető élelmiszerek gyártója. A Farmer Expón többek között tiszteletét tette Dr. Papp László, Debrecen polgármestere, aki rövid beszédet is tartott, valamint  Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, illetve több megyei település vezetője, valamint Tasó László országgyűlési képviselő is.

Vaszkó László vásárigazgató és Dr. Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja köszöntötte a megjelent vendégeket a színházteremben. Dr. Nagy István agrár- és vidékfejlesztési miniszter pedig fórumot tartott, amely végén a vendégek soraiból többen kérdeztek tőle aktuális, a magyar mezőgazdaságot, illetve annak jövőjét érintő témákban – a miniszter válaszolt is mindenre. Előtte, felvezetésként pedig a legfontosabb előttünk álló feladatokról beszélt.

Ennek során Magyarország mintegy 5,7 millió hektáros szűkebben vett mezőgazdasági területének kihasználásának lehetőségeit taglalta, illetve kiemelt jelentőséget tulajdonított a globális klímaváltozásra, ami kisebb területeken, így például Magyarországon is sürgős intézkedéseket igényel mielőbb. Idehaza a legnagyobb problémaként Nagy István az aszályt említette, ami ellen szerinte – korábbi felvetésekkel is vitába szállva egyúttal – lehet úgy tenni, hogy a régóta fennálló “ivóvíz kontra öntözés” dilemmában jól döntsünk. Az agrárminiszter szerint ugyanis több vizet engedünk ki határainkon kívülre (folyóinkon keresztül), mint amennyi beérkezik Magyarországra. Ebből következően úgy véli jogunkban áll ennek egy részét felhasználni agráriumunk védelmében, fejlesztésében. Nagy István arra biztatott, hogy a felszín feletti vizeket alakítsuk szakmai igényeink szerint. Ez azt jelenti, hogy például olyan csatornákat kell létrehozni, mint a nemsokára Derecskénél átadandó lesz. Ezeket lehet ugyanis később hasznosan kiaknázni öntözésre is – s nem az ivóvíz kárára.

Mindemellett Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a tradicionális magyar mezőgazdaság technológiájának újragondolása fontos – az értékek tiszteletben tartása mellett is van amit időszerű felváltani mással, ami gazdaságosabb, hatékonyabb.

Mindenféle változtatásra szerinte alig pár év áll a rendelkezésre.

Az expón az állatok látványos bemutatása mellett élelmiszerek, az agrárgazdaságban tevékenykedő vállalkozások jelentek meg a standok mögött, illetve sztárséfek látványkonyhája szolgált az ízek kedvelőinek érdekes programelemként. A Magyar Kenyér-Kenyérünnep során – a kenyérszentelés mellett – elhangzott, hogy idén 15 millió búzaszemet adtak össze a magyar gazdák országszerte, amelyből a kenyereket megsütötték. Hajdú-Bihar megye a harmadik legtöbbet adakozott hazánk megyéi közül. 

Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA nézhető meg.

Az MH 5. Bocskai István Lövészdandár debreceni laktanyájában búcsúztatták az MH Iraki Kiképzés-biztosító Kontingens (MH IKBK) hetedik váltásának katonáit augusztus 16-án. A kontingens jelentős részét a Bocskai lövészdandár katonái adják. Az eseményen Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is részt vett, több rendvédelmi vezető mellett Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere társaságában.

A felsorakozott katonák és szemben velük hozzátartozóik az ünnepségen Sándor Zsolt dandártábornok, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság (MH ÖHP) szárazföldi haderőnem főnöke hivatalos búcsúztató beszédét hallhatták. Ebben kiemelte, hogy a közel-keleti szolgálat a legveszélyesebbek egyike, az ott élők mintegy 40 éve harci tevékenységek között élik mindennapjaikat, ezért lassan már a békés állapotok tűnnek furcsának számukra – ehhez pedig alkalmazkodnia kell az ott tevékenykedő katonáknak is. A dandártábornok kifejezte reményét, egyúttal elvárását a hamarosan odautazók felé, hogy tudásuk legjavát adva, egymásra is vigyázva, figyelve szolgálnak majd az elkövetkező hónapokban.

Dr. Ruszin Romulusz dandártábornok, az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka és Sándor Zsolt együtt fogadták a kontingens tagjait, tisztelegtek a díszzászlók előtt.

Fotó: Koppányi Szabolcs (KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA érhető el.)

A Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség a GINOP-7.1.2-15-2017-00016 számú „Aktív lovasturisztikai hálózat létrehozása Észak-Magyarország és Észak-Alföld régiók területén” című, közel 700 millió Ft-ot érintő projekt keretében 6 megyét érintően (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megye) kívánja meghatározni a lovastúra gerincútvonalát. Ennek érdekében 2018. augusztus 7-én bizottsági ülést tartottak a debreceni Megyeháza alelnöki tárgyalójában Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye részvételével, amelyen Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is részt vett. A projekt jelenleg a kivitelezési szakaszban jár, az ülésen minden megye 1 szavazati joggal rendelkezett. A gerincútvonal kijelölése mellett a fejlesztési pontokat is megtárgyalták.

A facebookon is.

Báránd Községi Önkormányzat „Szociális alapszolgáltatások fejlesztése Bárándon, 2016” című pályázat keretében 45,00 Millió Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el, a Széchenyi 2020 program keretében.

A TOP-4.2.1-15-HB1-2016-00033 azonosító számú pályázaton belül, eredményként a Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Társulás fenntartásában működő Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ bárándi telephelyének fejlesztése valósult meg. Célja a bárándi telephely átalakítása, összekapcsolása az intézmény mellett lévő szolgálati lakással, ezáltal teret adva a már régebben is működő szolgáltatásoknak. Például a támogató szolgálat kap egy új irodát, valamint lehetőség nyílik egy új ellátás beindítására, és a gyermekjóléti szolgálat is kap interjúszobát, ahogy azt a jogszabály is előírja.

A fejlesztés része volt az épület fűtésének, villanyszerelésének korszerűsítése, napelemes kollektorok felszerelése, nyílászárók cseréje, légkondicionálás kialakítása, bútorok- és egyéb eszközök beszerzése. A régi konvektorok radiátorra kerülnek lecserélésre, a villamos vezetékrendszer felújítása is megtörtént. Az energiatakarékosság érdekében napelemek kerültek felhelyezésre, melynek eredményeképpen az épület fenntartási költségei csökkenni fognak.

Az infrastrukturális fejlesztésnek és az eszközbeszerzésnek köszönhetően a célcsoport tagjai olyan eszközöket tudnak igénybe venni, mint a televízió, laptop, projektor vetítővászonnal.

A pályázatban meghatározott fejlesztések teljes mértékben hozzájárulnak egy egészségesebb társadalom kialakításához több területen is. Hozzájárul a belső területi kiegyenlítődéshez azzal, hogy egy funkciót vesztett épületet hasznosít, valamint funkcióváltás is történik az épületben. Emellett munkahelyteremtés valósul meg általa, hiszen a fejlesztés eredményeként nő az intézmény humánerőforrás kapacitása. Valamint a gazdasági növekedési hozzájárulás is megmutatkozik abban, hogy új szociális alapellátási szolgáltatás valósul meg, mely hozzájárul a családi terhek csökkentéséhez.

A megvalósítás kezdetének dátuma: 2017. június 28. A projekt befejezésének dátuma: 2018. július 5.

A projektről bővebb információt Báránd önkormányzati oldalán olvashatnak.

Augusztus első szombatja hagyományosan az a nap, amikor a fülöpiek és a környező települések lakosai együtt ünnepelnek. Idén sem volt ez másképp. Augusztus 4-én ismét boldog ünneplőkkel telt meg a fülöpi sportpálya. Napos időben ünnepelhettek a község lakói. Már a kora délutáni órákban nagy volt a nyüzsgés a pályán, ahol ingyenes póni lovaglás és izgalmas játékok várták a legfiatalabbakat. Az egész napos, éjszakába nyúló program helyszínén azonban nem csak a gyermekek találhattak számukra érdekes elfoglaltságot. Mester Zsuzsanna rendőr százados határvadász toborzót tartott, az Egészségfejlesztési Iroda munkatársai pedig ingyenes egészségügyi állapotfelmérést végeztek. A környék egyik legszínvonalasabb falunapi rendezvényeként írhatjuk körül a fülöpit, ahol mindenki megtalálhatta a számára legszimpatikusabb elfoglaltságot a lehetőségek kifogyhatatlan tárházában.

Délután 14.00 órától színpadra léptek a helyi, környékbéli, illetve határon túli művészeti csoportok. Ezt követően az ünnepélyes köszöntők hangzottak el. Hutóczki Péter, Fülöp község polgármestere kihangsúlyozta, büszke arra, hogy fülöpinek születhetett és fülöpiként élheti életét. Mint mondta, Fülöp ereje az összefogásban és a tenni akarásban rejlik, példaként említve a közelmúltból a paprika szedést, ahol több mint 50 ember mozdult meg azonnal és önként, amikor az önkormányzat segítséget kért, a közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak létszáma ugyanis kevésnek bizonyult a termés mennyiségéhez mérten.

„A helyi roma lakosságtól, a polgármesteri hivatal dolgozóiig mindenki együtt dolgozott azért, hogy a paprika időben le legyen szedve”- tette hozzá a polgármester.

Tasó László országgyűlési képviselő, mint a program fővédnöke üzenetben köszöntötte a fülöpieket, mely üzenetet Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke tolmácsolásában hallgathattak meg a helyiek, aki saját jókívánságaival és gondolataival kiegészítve nyitotta meg a falunapot. Ezt követően díjak, kitüntetések átadása következett, ahol ajándékot vehettek át többszörös véradóink, köztük Hutóczki Imre, aki 70-szer adott vért. Mellettük köszöntötték még a község védőnőjét, Ilyésné Kuprák Kornéliát, aki 25 éve tevékenykedik a fülöpiek egészségéért. Ugyanitt köszöntöttek egy 50 éve elballagott osztályt is.

A sztárfellépők sorát Rico és Miss Mood nyitották, akik remek alaphangulatot teremtettek az őket követő A’la carte showband számára. A party-zenekar alaposan megmozgatta a közönséget, s a remek hangulatot az is mutatta, hogy ahol csak egy kis helyet találtak, ott táncoltak az emberek. Az este utolsó fellépője Janicsák Veca volt, aki színvonalas műsorával koronázta meg a napot.

A falunapon a résztvevők próbára tehették szerencséjüket is, a tombolasorsoláson nagyon értékes nyeremények találtak gazdára, köztük például kerékpár, magas nyomású mosó, sőt egy hatalmas televízió is.

A rendezvényt látványos tűzijáték zárta. Összességében egy nagyon tartalmas és élvezetes napot tölthettek el azok, akik szombaton kilátogattak a fülöpi falunapra.

Fotók, forrás: Fülöp Község Önkormányzata (KÉPGALÉRIA IDE kattintva)

1849. augusztus 2-án a később Debreceni csata néven ismertté vált ütközet zajlott a magyar szabadságharc hősei és a cári túlerő között. A végül vereséggel végződő, de a helytállás példájává váló csatára emlékezett a 169. évforduló alkalmából az aradi bértanú Nagysándor József honvéd vezérőrnagy emlékhalma előtt az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoksága. Az ünnepi megemlékezésen más szervezetek képviselői mellett  Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is koszorút helyezett el az obeliszk tövében. A tábla tanúsága szerint erről a halomról vezényelte a végső elszánt csatát Nagysándor József.

Díszbeszédjében Dr. Ruszin Romulusz dandártábornok a hősökre emlékezve elmondta, olyan szintű ellenállást tanúsítottak a magyar katonák a Debreceni csata során a sokszoros túlerővel szemben, ami útmutatás napjainkra nézve is, hogy miként kell hozzáállni hazánk védelméhez.

Bővebben IDE KATTINTVA olvasható a Debreceni csatáról,. amely az 1848-49-es szabadságharc egyik utolsó jelentős ütközete volt.

Fotó: Koppányi Szabolcs (a facebookon is további képek)

Sajtótájékoztató keretében számoltak be a szervezők a 2018-as debreceni virágkarnevál új elemeiről, amelyek elsősorban a határon átívelő kapcsolatokat erősítik Hajdú-Bihar megye és Bihar vármegye, illetve Debrecen és Nagyvárad között: több közös virágkocsit indítanak. A megyei alkotás fő témája az érmelléki borászat és a magyar népi művészet kapcsolata lesz.

Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke “intenzív együttműködésről, sőt, együttélésről” beszélt a debreceni polgármesteri hivatalban tartott tájékoztatón, s kiemelte, hogy a két szomszédos, vagyis a magyarországi, illetve a romániai, de jelentős részben magyarlakta megye kapcsolatainak, közös kultúrájának múltja és jövője is megjelenik a virágkarneváli projektben, a Debrecen közeli borvidékre felhívva a figyelmet. Bulcsu László megemlítette azt is, hogy gazdasági, turisztikai fejlődése várható a határon túli térségnek a jövőben, ezen az idei karneválon pedig “Érmellék ezzel a velünk közös virágkocsival végleg hazajön”.

Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke Érmellék mintegy 70 ezres magyar lakosságára hívta fel a figyelmet, amely Székelyföld után “a második legkompaktabb magyar közösség” Romániában.

Széles Diána, Debrecen alpolgármestere a térségben való gondolkodásról beszélt, ami nem egy városra korlátozódik, hanem a környező régióra is. Többek között ezt is jelképezi, hogy a 2018-as virágkarneválon 5 virágkocsi Debrecenből Nagyváradra tart majd augusztus 20-a után, hogy ott is megcsodálhassa a nagyközönség ezeket a kompozíciókat.

Többek között Bihardiószegre is eljut a konvoj, ahol – polgármestere, Mados Attila szerint – magyarok és románok együtt fognak ünnepelni egy kiadós zenei program keretén belül.

Florin Birta, Nagyvárad alpolgármestere szívélyesen invitált mindenkit Váradra az ünnepi napokban, s kihangsúlyozta, hogy a két megyei önkormányzat kapcsolata kiemelkedő.

Nemcsak Hajdú-Biharnak és Biharnak lesz közös virágkocsija egyébként, hanem Debrecennek és Nagyváradnak is. Emellett a hagyományos kompozíciók (pl. a magyar korona és a koronázási ereklyék) és természetesen érdekes új alkotások szerepelnek a 16 felvonuló kocsi között. A teljesség igénye nélkül: Debrecen és Esztergom is közös kocsival szerepel majd, valamint a Debreceni Nemzetközi Iskola is állít ki kocsit, akárcsak a főrendező Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft., a Debreceni Egyetem vagy a Debreceni Szakképzési Centrum, na meg több nagyvállalat, ahogy a korábbi esztendőkben is.

Idén is érdemes lesz ellátogatni a virágkarneválra, ahol a kísérőprogramok kavalkádja várja a nézőket a debreceni városvezetők szerint minden eddiginél színpompásabb virágkocsi-felvonulás mellett.

A még félkész alkotásokról, amelyeket készítőik szorgalmasan, egyre több munkaórát belefektetve, több helyszínen raknak össze aprólékosan, pár fénykép megtekinthető cikkünkben – jelenlegi készültségi állapotukban.

Bővebb INFORMÁCIÓ IDE KATTINTVA érhető el.

Fotók – a képek kattintva nagyíthatók: Koppányi Szabolcs (a facebookon is olvashatók vagyunk)

Berettyóújfaluban nemcsak a Gróf Tisza István Kórház mozgás rehabilitációs járóbeteg szakrendelése kerül át a Berettyóújfalu Strandfürdő uszodájának első emeletére, de új gyógyászati részleget is alakítanak ki mintegy 882 ezer euró forrásból. Ebből 85%-ot az Európai Unió, míg 5%-ot Berettyóújfalu Önkormányzata áll – a többit a magyar állam adja (10%). A Latinovits Színház befejezésére 13 millió eurót fordítanak majd, s a tervek szerint a 2020-as években két magas színvonalú színháza lehet Debrecennek – mondta Dr. Papp László polgármester. Mindez a határon átnyúló INTERREG V-A Románia-Magyarország 2014-2020 Programba bekapcsolódva lesz lehetséges Debrecen számára, amelyet a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat segített elő.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Bihar Megyei Tanács közös virágkocsit indít a 2018-as debreceni virágkarneválon, ezzel is jelképezve a szoros együttműködést a két határmenti megye között..

Ennek részeként a Románia-Magyarország Határ Menti Együttműködési Program ellenőrző bizottsága támogatta a Hajdú-Bihar megye és Debrecen kulturális életének fejlesztését célzó két projektet: a „Román-magyar határon átnyúló kulturális inkubátor az előadóművészetek számára” című, illetve a „Román–magyar határon átnyúló képzési központ és értéktár a kulturális és történelmi örökség számára” nevű projekteket. A független értékelők által végzett minőségértékelés eredményeivel és az Európai Bizottság álláspontjával összhangban – miszerint erőteljes hatással bíró és konkrét eredményekkel rendelkező projektek kerüljenek megvalósításra -, a 2018. június 28-i, Aradon megszületett döntés biztosítja az erőforrások kiegyensúlyozott elosztását, ezáltal hatékonyan hozzájárul a határmenti régió fejlesztéséhez és az életminőség javításához.
 
A „Román-magyar határon átnyúló kulturális inkubátor az előadóművészetek számára” projekt keretében a debreceni Csokonai Színház és a nagyváradi Szigligeti Színház közötti együttműködést fejlesztenék. Infrastrukturális, műszaki és technikai fejlesztéseket és eszközbeszerzéseket valósítanának meg a két intézményben, illetve közös színházi előadásokat és egyéb, határon átnyúló közös szakmai és művészeti tevékenységeket szerveznének. A projekt résztvevője magyar oldalról Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és a debreceni Csokonai Színház, román részről pedig a nagyváradi Szigligeti Színház a kedvezményezett.

A „Román–magyar határon átnyúló képzési központ és értéktár a kulturális és történelmi örökség számára” projektben a határtérség történelmi és kulturális örökségének feltárását és feldolgozását végeznék el. Művészeti képzésekhez szükséges infrastrukturális, műszaki, technikai, tárgyi feltételeket alakítanának ki (pl. oktatótér variálható nézőtérrel, termek, sötétkamra, eszközök), létrehoznák a Közös Kulturális Értéktárat, valamint fejlesztenék a Körösvidéki Múzeumot és a Várad Kulturális Folyóiratot. A projekt részét képezik továbbá közös képzési és értékmegőrzési tevékenységek (pl. értékek digitalizációja, tananyagfejlesztés, képzések és művészeti gyakorlatok lebonyolítása, honlap- és applikációfejlesztés, szakmai, művészeti és egyéb rendezvények szervezése, közös médiatár elkészítése és disszeminálása) is. A projekt vezetője Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, magyar oldalról a debreceni Csokonai Színház, román részről pedig a Körösvidéki Múzeum és a Várad Kulturális Folyóirat a kedvezményezett.

A fotókra kattintva nagyíthatók.

TOVÁBBI KÉPEK IDE KATTINTVA!

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat nyilatkozattal támogatta Debrecen Megyei Jogú Város részvételét mindkét projektben. Ezek ugyanis illeszkednek a 2014-2020 közötti időszakra elfogadott Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Programhoz. Ennek 5. pontja célul tűzi ki többek között a kulturális intézményrendszer fejlesztését, a közösségformálást, informális tanulást erősítő terek, létesítmények fejlesztését. Így a közművelődést szolgáló létesítmények (közművelődési intézmények, könyvtárak, közösségi házak, kulturális központok, muzeális intézmények), szabadidős létesítmények, közösségépítést szolgáló egyházi tulajdonú épületek infrastruktúrájának átalakítását és továbbfejlesztését. A projekt összhangban van a megyei területfejlesztési tervvel, hiszen a művészeti képzésekhez szükséges infrastrukturális műszaki, technikai, tárgyi feltételek kialakításával, valamint a Közös Kulturális Értéktár működéséhez szükséges infrastrukturális, műszaki, technikai, tárgyi feltételek kialakításával a közösségépítést szolgáló épületek infrastruktúrájának átalakítását és a kulturális intézményrendszer fejlesztését szolgálja.

A beruházások várhatóan idén indulnak.

A RÉSZTVEVŐK

Az Interreg V-A Románia-Magyarország Program célja közös, román-magyar projektek finanszírozása, amelyek  közös  megközelítést,  valamint  innovatív  megoldásokat  követelnek,  a  határ  mindkét  oldalán felmerülő  igények  kiszolgálására,  hozzájárulva  ezáltal  a  jogosult terület  fenntartható  fejlődéséhez.  A Program   folytatja   a   régióban   megvalósított   határmenti   együttműködéseket,   összköltségvetése hozzávetőleg  232  millió  euró,  amelyből  189  millió  euró  az  Európai  Regionális  Fejlesztési  Alapból származó vissza nem térítendő támogatás. A támogatható határmenti terület a következő megyéket foglalja  magába:  Arad,  Bihar,  Szatmár,  és  Temeș  a  román  oldalon,  illetve  Békés,  Hajdú-Bihar, Csongrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg, a magyar oldalon.

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓK

Az együttműködésről és az elkövetkező évek fejlesztéseiről először július 11-én Nagyváradon, majd egy napra rá Debrecenben, a Megyeháza Bocskai termében, ezt követően pedig a Latinovits Színház épületében tartottak sajtótájékoztatót. Ezeken Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke adatokkal támasztotta alá, hogy az ilyen minőségi egészségügyi fejlesztések a várható élettartamra pozitív hatással lesznek, a kulturális fejlesztésről pedig azt nyilatkozta, hogy pár hónap, de maximum fél év múlva megköttethetnek a támogatói megállapodások. Egyúttal üzenet értékűnek nevezte, hogy a résztvevők közel azonos mértékben jutnak hozzá a forrásokhoz ebben a határon átnyúló programban. Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere már továbbgondolta városa kórházának fejlődését, és kijelentette: cél a minősített gyógyhellyé nyilvánítás elérése Berettyóújfaluban. Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő azt emelte ki, hogy a határon átnyúló együttműködést tartalommal töltötték meg, s nem csupán szavakban nyilvánul meg, egyúttal jelezte, úgy érzi Berettyóújfalu ezáltal végleg átlép a 21. századba. Pásztor Sándor, a Bihar Megyei tanács elnöke arról a 150 ezernyi magyarról is beszélt, akik a határ másik oldalán Bihar megyében élnek, akik biztosan nyernek ezekkel a fejlesztésekkel. Egyúttal külön köszönetet mondott a hathatós diplomáciai segítségért Bulcsu Lászlónak, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnökének is. Ezek mellett kijelentette Pásztor Sándor, hogy Nagyvárad mindenben segíteni fogja Debrecent a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa pályázat sikerességében. Míg Papp László, Debrecen polgármestere nemcsak a színház építésének befejezését és az előadások pár éven belüli megkezdését említette, hanem azt a lehetőséget is felvetette, hogy posztgraduális szakmai képzéseket folytassanak a Latinovitshoz kapcsolódóan, beépítve annak profiljába.

Biharnagybajom Napja, egyben lovasnap zajlott a Hajdú-Bihar megyei településen, amelynek keretében nemcsak a községi rendezvények szórakoztatták a nagyérdeműt, de ünnepi képviselő-testületi ülést is tartottak, ahol kitüntető díjakat adtak át.

Ennek során egy díszpolgári, egy sporttevékenységért, valamint két-két közszolgálatban folytatott tevékenységért járó díj, illetve Biharnagybajom-emlékérem talált gazdára.

A díjak átadásában Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke és Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő is segédkezett.

Szitó Sándor, Biharnagybajom polgármestere köszöntötte a kavalkádra érkezőket, majd a lovasnap apropójából akadályhajtás, emellett csikós- és lovasbemutató színesítette a programot. A sokszínűség jegyében azonban rengeteg esemény várta a kicsiket és a nagyokat ezeken kívül is. Fotókiállítás, főzőverseny, iskolai drámaelőadás, különböző szervezetek csoportjai léptek fel, majd Bunyós Pityu és a Valcer Táncstúdió mellett az újjá alakult Republic koncertezett – többek között.

A kísérő programokban az elszármazottak találkozója, kézműves bemutatók, freestyle biciklis trükkök és vásári forgatag is várta a vendégeket. A teljes programkínálatért KATTINTSON IDE!

Fotók: Biharnagybajom, PH (a facebookon is)

Magyarhomorogon a közintézmények fűtését szalmabálás kazánokkal oldják meg. Ez is ihlette az Aratófesztivál név felvételét annak a nyári mulatságnak, amelyet mostanra hagyományosan megrendeznek az évnek ebben a szakaszában.

A fesztivál azelőtt is tisztelgett, hogy a megyei településre sok önzetlen felajánlás érkezik a helyi és környékbeli gazdálkodóktól, így tudják megoldani a szalmabálás fűtést.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke, Bulcsu László is a díszvendégek között volt, akárcsak Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő. Házigazdaként Magyarhomorog polgármestere, Barabás Károlyné vezette körbe őket a fesztivál területén, büszkén megmutatva mi minden várta a vendégeket ezen a múlt hétvégi eseményen.

Volt is látnivaló bőven: a kis vonatos vagy lovashintós körbejárástól kezdve, az újszülöttek édesanyáinak ajándékos köszöntésén át a zenés-táncos, mulatságos programokig. Ihos József, a Groovehouse, valamint a közeli települések tánccsoportjai, kulturális előadói is szerepet vállaltak a jókedv megteremtésében. Mindezek mellett a magyarhomorogi Őszi Csalogató Néptáncegyüttes színvonalas műsorral lepte meg földijeit, a Bakator húzta a talp alá valót, a helyi Szabó Pál Általános Iskola növendékei pedig ropták a táncot a színpadon.

Este retro diszkó és Pál Dénes énekes várta a közönséget.

Fotó: Magyarhomorog, Polgármesteri Hivatal, KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA!

Teniszezők Országos Szenior Vidékbajnokságát rendezték a hétvégén Debrecenben, a DEAC salakos pályáin. A három nap során 110 nevező csapott össze 19 kategóriában, amelyre a határon túlról is érkezett jó pár versenyző. A fővédnökséget Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke látta el, sőt, maga is indult, és párosban – partnere a szombathelyi Sákovics Péter volt – korosztálya döntőjébe jutott, s végül ezüstérmet vehetett át.

A rendezést az A Mozgó Cívisért Közhasznú Egyesület és a Debreceni Utánpótlás Sport Egyesület (DUSE) vállalta idén, s mint Szentkirályi István versenyigazgató elmondta, 2018-ban még a szokásosnál is többen jelentkeztek a +35 év kategóriától egészen az akár 80 éveseknek kiírt kategóriáig erre a patinás viadalra, amely szinte egyidős a felnőtt magyar bajnokságokkal, oly régóta rendezik hazánkban.

A sportélmények időtállóak, ezt bizonyították a résztvevők Debrecenben, július 6-8. között.

Fotó (a honlap képei kattintva nagyíthatók): Koppányi Szabolcs (első csoportkép: A Mozgó Cívisért Közhasznú Egyesület) KÉPGALÉRIA IDE kattintva.

)

Új jogszabály készül a közvilágítás üzemeltetéséről, amelyben már hangsúlyos szerepet kap a fényszennyezés visszaszorítása. Ennek kidolgozását szorgalmazza az a szakértői munkacsoport is, amelyet a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat hívott össze. A munkacsoport célja a fényszennyezés elleni küzdelem és a csillagos égbolt védelme.

Az éjszakai égbolton jelentkező fényszennyezés a nagyvárosok egyik legjelentősebb problémája szerte a világon. A jelenség megzavarja az élővilág (különösen a madarak és a növények) életritmusát, nem egy esetben az állatok pusztulását okozza, sőt hozzájárulhat egyes fajok kihalásához is. A folyamatos, vagy a felesleges éjszakai megvilágítás az emberekre is káros lehet, megzavarhatja bizonyos hormonok termelését, a rövidebb ideig tartó sötétségnek szerepe lehet a szaporodási ráta csökkenésében, sőt az egyes típusú fények káros hatása összefügghet rákos megbetegedésekkel is. Emellett a nagyvárosokban megszokottá vált, hogy a természetes, csillagos égkép helyett a városi közvilágításból származó, szétszórt fény homályosítja el az égboltot.

Az Európai Unió Interreg Európa Programjának támogatásában megvalósuló „Night Light” projekt célja a fényszennyezés visszaszorítása, a csillagos égbolt, mint természeti érték védelme, valamint az ebből fakadó előnyök turisztikai és gazdasági szempontú hasznosítása. A projekthez a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat is csatlakozott, hat másik országgal közösen. A projekt első hazai találkozóját tavaly tavasszal rendezték, majd szeptemberben egy nemzetközi tanácskozást szerveztek. Ezen a külföldi partnerek ajánlásokat fogalmaztak meg az itteni problémák megoldására.

A harmadik hazai munkacsoport találkozót 2018. június 20-án tartották a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnak is otthont adó debreceni Megyeháza Bocskai termében. A találkozón részt vett többek között az Agrárminisztérium, az E-ON, a Világítástechnikai Társaság, a Hortobágyi és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Nagyhegyes Község Önkormányzata, a HBM Kormányhivatal JH Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya, illetve a Magyar és a Magnitúdó Csillagászati Egyesület képviselője is.

A projektben tanulmányozott luxemburgi példa mintájára az Agrárminisztérium szeretne kiadni egy világítástechnikai kézikönyvet, melyben többek közt a Natura 2000-es területeken alkalmazandó mesterséges megvilágításra tesznek javaslatot. De a közterek világítását is lehet környezetbaráttá tenni, hiszen nem mindegy, hogy egy égő minden irányban szórja a fényét, vagy csak maga alá, koncentráltabban, és az sem mindegy, mennyi hőt termel közben. Fontos lenne, hogy a települések közvilágításának kialakításakor ilyen kérdésekről is kikérjék szakértők véleményét – hangsúlyozta Tuska-Mátrai Melinda, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatal Nemzetközi Csoportjának vezetője.

Szabó Tünde területfejlesztési referens a luxemburgi tanulmányút tanulságait, Gyarmathy István, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tájvédelmi referense pedig a materai út tapasztalatait ismertette az ülésen. Az Agrárminisztérium képviselője közölte, hogy a fényszennyezés ügye egyre inkább előtérbe kerül a minisztériumnál. A Világítástechnikai Társaság elnöke azt emelte ki, hogy már készül a közvilágítás üzemeltetését érintő új jogszabály. Jelezte, hogy a reklám- és díszvilágításokkal, illetve az ipari területek világításával is foglalkozni kell. Felhívta a figyelmet a hatékony állami szabályozásra azon fényforrások esetében is, amelyeket magányszemélyek és cégek (pl.: bevásárlóközpontok éjszaka) üzemeltetnek. Az E.ON Energiakereskedelmi Kft. képviselői hangsúlyozták, hogy a szabályozás újragondolásakor nem szabad figyelmen kívül hagyni a változó vevői igényeket és az azoknak megfelelő más-más fénytípusokat.

A résztvevők többek között kitértek a sportpályák káros fényszennyezésére, illetve azt a javaslatot is felvetették, hogy a Föld Órájához hasonlóan Debrecenben is kapcsolják le a közvilágítást egy időre, egy évben egyszer, hogy ezzel hívják fel a lakosság figyelmét a fényszennyezés veszélyeire. Az ülés résztvevői hangsúlyozták: a fényszennyezés elleni hatékony fellépéshez közös akcióterv kidolgozására van szükség minden érintett bevonásával.

A szinte teljes egészében magyarok lakta határmenti, de már a román oldalon lévő Ottományban tartották azt a projektnyitó rendezvényt, a “Hídtól hídig” elnevezésű projekt kapcsán. A RO-HU interreg projekt két résztvevője Hortobágy és Szalacs község, és az elnevezés a híres hortobágyi Kilenclyukú híd és az ennek mintájára épült szalacsi négylyukú hídra hajaz (Povolny Ferenc tervezte mindkettőt), valamint a partnerségen alapuló, kölcsönös fejlesztésekre. Cél a természeti értékek védelme, a vidéki kulturális értékek népszerűsítése a térségben.

Az EU-s támogatásra épülő, 1,4 millió eurós összköltségű projekt nyitórendezvényén Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is köszöntötte a vendégeket. Ennek során elmondta, hogy az elkövetkező 2 év alatt, reményei szerint ösztönző erővel kell hatnia a projektnek a térség gazdasági befektetéseire, emellett új lehetőségek alakulhatnak ki általa.

A romániai Szalacs polgármestere, Horváth Béla a két települést egykor összekötő sóutat említette, míg Vincze Andrásné, Hortobágy polgármestere saját településéről beszélt elsősorban. A fejlesztések során mintegy 150 millió forint jut Hortobágyra a projektből, s egy 12 állomásos vízi és egy 9 állomásos szárazföldi tanösvényt alakítanak ki a Hortobágy-folyón. Emellett a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat egyik futó nemzetközi projektjéhez (“Night Light”) tematikájában kapcsolódó fejlesztésre is jut forrás, hiszen fényszennyezés-mentes világítást alakítanak ki a településen (328 közvilágítási lámpát cserélnek le). Lesz nemzetközi önkéntes természetvédelmi tábor is Hortobágyon, amelynek résztvevői a Kilenclyukútól a vasúti hídig megtisztítják a folyót.

Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke, a térség országgyűlési képviselője kiemelte a Hortobágy-Szalacs közötti, Debrecent is magába foglaló turisztikai folyosó kialakításának szándékát az érmelléki térség fellendítése, hagyományainak, kultúrájának bemutatása érdekében.

Fotók: Szalacs község facebook oldala (Hortobágy, Kilenclyukú híd: Koppányi Szabolcs) KÉPGALÉRIA IDE kattintva.