Események, rendezvények

Szerepen, a Nagy utcában adták át azt az új nyitott piacot, amely a helyi termékek igényes környezetben történő árusítása mellett egyéb kültéri kitelepülések megrendezésére is alkalmas. Az infrastruktúra fejlesztés során 30,5 millió forintot használhatott fel a Hajdú-Bihar megyei település a Széchenyi 2020 program keretében, az Európai Unió támogatásával – amit nem kell visszatéríteni a későbbiekben.

A bejáratnál kifeszített szalagot hárman vágták el a megnyitó során: Szerep polgármestere, Tóthné verő Tünde, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Pajna Zoltán és Bodó Sándor országgyűlési képviselő.

A szerepiek vágya volt egy ilyen elárusító hely létrehozása, amely a helyi termelők és vevők igényeit egyaránt szolgálja, egyúttal munkahelyteremtéssel is jár, az új piac segítségével pedig sokkal könnyebben jutnak el a helyi termékek a potenciális vásárlókhoz.

A helyszínen térkő burkolatot építettek, amelyen többségükben fedett asztalokat és padokat alakítottak ki. A fejlesztés fedett kerékpártárolót is magába foglal, támaszokkal egyetemben, illetve hulladékgyűjtőt, s egy kétoldalas hirdetőtáblát. A piac bejáratánál pedig egy a korábbi kerítéshez igazodó fa szerkezetes kaput építettek.

A területen a térvilágítást is korszerűsítették, napelemes, modern technológiát is felhasználva, de a piac akadálymentes kialakítására szintén gondot fordítottak a kivitelezők.

KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Figyelem! Az online a véleményezés határideje 2018. február 2., illetve a véleményezés az elnok@hbmo.hu és a maczik.erika@hbmo.hu címeken történhet.

A MEGYEI KLÍMASTRATÉGIA ELÉRHETŐ IDE KATTINTVA.

A Hajdú-Bihar Megyei Éghajlatváltozási Platform 2018. január 17-én Debrecenben, a Megyeháza Bocskai termében tartotta soron következő ülését, amelynek fókuszában a megye vízgazdálkodása állt a megyei klímastratégiában megfogalmazott jövőképpel és célrendszerrel
összefüggésben. A széleskörű szakmai konzultáció megteremtése érdekében ezúttal nemcsak a Platform tagjai, hanem a Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács (TTVT) tagjai is részt vettek, meghívottként.

Bulcsu László, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntőjében elmondta, hogy a megye nem csupán egy projektet valósít meg, hanem azonosulva a projekt céljaival valóban tényleges hatást kíván elérni a megye lakosainak, gazdasági, társadalmi és térségi szereplőinek szemléletében az éghajlatváltozással kapcsolatban.

Taksz Lilla, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat részéről bemutatta a Hajdú-Bihar Megyei Klímastratégia egyeztetési változatát, melynek társadalmasítása jelenleg zajlik. Ennek keretében a megyei önkormányzat honlapján, a vonatkozó menüpontban bárki elolvashatja ezt, véleményezheti (lásd fentebb).

Dr. Karvaly Elemér, a Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács elnöke hozzászólásában kifejtette, hogy a vízgazdálkodás különböző területeinek (árvíz, belvíz, ivóvíz és szennyvíz) jogi szabályozási környezetét kellene összehangolni ahhoz, hogy a beavatkozások hatékonyak legyenek.

A települések a megyében közel 100 %-osan ivóvízzel ellátottak, viszont a szennyvíz ártalommentes elhelyezésével 29 település a megyében még komoly feladat elé néz – tájékoztatta a meghívottakat Ménesné Óvári Judit, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság képviseletében. Elhangzott az is, hogy a 2000 LE – vagyis lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelés – alatti, elsősorban kistelepülések szennyvízkezelési programjaik készítésében és megvalósításában segítségre szorulnak, melyhez kapcsolódóan a megyei önkormányzat koordináló szerepkört láthat el.

További képek ITT!

Az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoksága szervezésében koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak Debrecenben, a Honvédtemető Pantheonjában, 2018. január 12-én, a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg 1943. évi Don menti hadműveleteiben résztvevő magyar katonák előtt tisztelegve. Az ünnepi eseményen a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat koszorúját Tasi Sándor alelnök helyezte el az emlékfal előtt.

Dr. Lippai Péter ezredes, a Bocskai lövészdandár parancsnokhelyettese beszédében a doni harcokban résztvevő mintegy 200 ezer magyarra emlékezett, akik közül kevesebb mint a fele térhetett haza később. Az elégtelen ellátással és felszereléssel is hősiesen helytálló magyarok, akik szövetségeseiktől is főként csak ígéreteket kaptak, de valódi támogatást keveset, az ésszerűség határáig – vagy azon is túl – tartották frontvonalaikat. Mindezt hatalmas áldozatok árán.

A Honvédtemető koszorúzása során méltóképpen elevenítették fel a II. világháború hőseinek emlékét. A megyei önkormányzatot képviselő Tasi Sándor, valamint az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokhelyetteseként ünnepi beszédét követően koszorút is elhelyező Lippai Péter mellett tiszteletét tette az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság őrnagya, Rácz Károly is. Debrecen Megyei Jogú Város aljegyzője, Dr. Fauszt Zoltán, valamint a Bocskai István Bajtársi Egyesületből Szabó Sándorné és Móricz Mihályné, illetve a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium igazgatóhelyettese, Böjthéné Urbin Eleonóra és a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ezredese, Vida László ugyancsak főhajtással emlékezett a doni katasztrófa áldozataira.

Fotó: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke és Bulcsu László alelnök volt a házigazdája a Tiszafüred – Hortobágy – Debrecen kerékpárút tervezése kapcsán tartott szakmai megbeszélésnek a Megyeháza Bocskai termében.

A tanácskozáson részt vett még a Kerékpározásért és Aktív Kikapcsolódásért Felelős Kormánybiztosi Iroda kormánybiztosa, Révész Máriusz, illetve az iroda referense, Abelovszky Zsóka. Debrecen Megyei Jogú Város részéről Dr. Széles Diána alpolgármester is jelen volt – munkatársaival egyetemben -, de képviseltette magát a Hortobágyi Nemzeti Park, Balmazújváros, Hortobágy és Nagyhegyes települések is.

A munkamegbeszélés során elhangzott, hogy a kormánybiztosság egyik elsődleges feladatai közé tartozik az EUROVELO 14, vagyis az Európai Kerékpárút Hálózathoz kapcsolódó magyarországi szakasz nyomvonalának meghatározása és erősítése. A nyomvonal nagyobb távlatokban egy a Boden-tavat a Fekete-tengerrel összekötő kerékpáros út, melynek részét képezhetik megyénk kerékpárútjai.

Ennek figyelembevételével vitatták meg a lehetséges útvonalakkal kapcsolatosan pro és kontra érveket.

Végül a megbeszélés résztvevői megállapodtak abban, hogy elsősorban turisztikai jelentőségű kerékpáros utakról lévén szó a legfőbb szempont az, hogy a kikapcsolódást elősegítő, vonzó természeti környezetben fusson végig az út. Itt fontos megjegyezni, hogy többségükben már meglévő utak kijelöléséről, esetleg bizonyos mértékű feljavításáról lesz szó adott tematikus útvonal mentén, ami vonzó lehet a turisták számára és a végigtekerésük megfelelő kikapcsolódást biztosít az erre vágyóknak.

Szakmai szempontok és az útvonal menti települések figyelembevétele mellett különböző terveket mutattak be, s végül a Debrecenből kiinduló, Balmazújváros, Nagyhegyes felé kanyarodó, utána a Hortobágy-halastavakat megkerülő útvonalat találták a legoptimálisabb megoldásnak.

A várhatóan 2018-ban elkészülő, az országos kerékpáros turizmus fejlesztését megcélzó stratégiába illeszkedő Alföldi Kerékpáros Stratégia részét képezi majd a dokumentum, amely Hajdú-Bihar megye ez irányú fejlesztési terveit tartalmazza.

A közeljövőben az útvonal pontosítása történik majd. Emellett tervben van egy olyan kerékpáros bejárás, amely során a fejlesztésben résztvevők is nyeregbe pattannak, így gyűjtve további személyes tapasztalatokat a számításba vett utak jelenlegi állapotáról.

KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés utolsó 2017-es ülésén a meghirdetett napirendi pontokat egyhangúan elfogadták a képviselők. A megyei önkormányzat 2018-as ülésterve és belső ellenőrzési terve mellett a szervezet égisze alatt működő Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség 2017-es szakmai tevékenységét ugyancsak respektálta a testület. Az Ügynökség munkája több mint 170 benyújtott idei pályázatban és majdnem 20 milliárd forint támogatás kérelmezésében valósult meg.

A megyei területrendezési terv módosításával kapcsolatban Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke megjegyezte, hogy a legutóbbi, 2010-es ilyen jellegű terv elkészítése óta eltelt idő indokolja, hogy a szükséges változtatások terítékre kerüljenek, úgymond “leporolják kicsit” az akkori dokumentumokat.

A jövőre vonatkozóan tájékoztatta a képviselőket Mátrai Melinda, a megyei önkormányzat nemzetközi csoportvezetője a hamarosan a megyei önkormányzat részvételével beinduló Interreg Central Europe 3. nemzetközi pályázatairól. Ezek közül a CYCLONE nevűben vezető partnerként, a többi hétben pedig (CE4CE, HEALING PLACES, SMAC, DelFin, SODICE, WILD FAUNA, GOECOVIT) partnerként vesz részt.

Ami a megyei önkormányzat már zajló projektjeit illeti, ezek közül Pajna Zoltán kiemelte a megyei klímastratégiával foglalkozót, amely ráadásul nemcsak szemléletformáló akcióival, de sikeres konferenciáival és nagy számú pályázót megmozgató, gyerekeknek kiírt rajz vagy éppen irodalmi pályázataival került előtérbe. Emellett a Megyei Foglalkoztatási Paktumról (amely várhatóan 2018 januárjában a gyakorlati szakaszába léphet) vagy a turizmust és a településfejlesztést is elősegítő, tematikus útvonalként létrejövő Magyar Szürkék Útja projekteket is dicsérte. Természetesen vannak további, vagy már befejezett vagy még zajló projektek is, amelyek szintén sikeresek: például a megyei értékekkel vagy az esélyegyenlőség és a felzárkóztatás megcélzásával foglalkozó projektek.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés a 2017-es év befejezéseként Mohácsi László jobbikos képviselő, református lelkész ünnepi szavaival zárult, aki egyebek mellett az önvizsgálat tartás és az emberi jóakarat fontosságára hívta fel a figyelmet, amivel az emberi közösségeket segíthetjük mindenkor.

Szöveg, fotó: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Napjainkban az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése egyre erősödő hangsúlyt kap az Európai Unió tagországainak törekvéseiben. Az Európai Unió 2030-ig szóló éghajlat- és energiastratégiája az eddiginél is fontosabb szerepet szán e célkitűzésnek. A várható hatások csökkentése mellett kiemelt szerep jut a klímaváltozáshoz kapcsolódó széleskörű szemléletformálásnak, amely rávilágít, hogy nemcsak a gazdasági szereplőkön, döntéshozókon múlik éghajlatunk jövője, hanem mindannyiunkon. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára kiemelten fontos, hogy a megye lakossága és települései, gazdasági szereplői, közintézményei hatékonyan készüljenek fel a várható globális változások megyét érintő hatásaira, amelynek első lépése egy tevékenység- és információ-központú együttműködés megvalósítása.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat az érintett szereplők részére 2017. december 13-án rendezte meg Nyíradony Város Polgármesteri Hivatalának Dísztermében rendezte meg előadásokkal színesített munkamegbeszélését.

A workshop célja volt, hogy a megjelentek az előadások során megismerjék, véleményezzék a Megyei Klímastratégia egyeztetési változatát, valamint képet kapjanak az eddig lezajlott szemléletformáló akciók tapasztalatairól.  Az efféle rendezvények nagyban elősegíthetik, hogy együtt tegyünk azért, hogy a lakosság, a gazdasági szereplők és a közintézmények képesek legyenek eredményesen alkalmazkodni a klímaváltozás várható következményeihez és hatékonyan csökkenteni annak káros hatásait Hajdú-Bihar megyében.

Az esemény rangjának megfelelően Kondásné Erdei Mária, Nyíradony polgármestere, valamint Tasi Sándor, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntötte a vendégeket. Ezt követően – de még a munkamegbeszélések előtt – több előadás hangzott el a Hajdú-Bihar megyei klímastratégiával, az ebben a térségben folytatott szemléletformáló akciókkal kapcsolatban Taksz Lilla (klímavédelmi szakreferens, Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat) és Maczik Erika (Platform titkársági munkatárs, HBMÖ) által. Mihalik Zsuzsa (nemzetközi referens, HBMÖ) a CitiEnGov-ról, mint klímavbarát nemzetközi projektről adott információkat – ez szintén a megyei önkormányzat projektje.

További fotók IDE KATTINTVA érhetők el.

Fontos, emellett finom és aranyos dolgokat vitt a Mikulás a puttonyában a debreceni Fogyatékkal Élő Gyermekeket Ellátó Intézményébe. A DEKOM, vagyis a Debreceni Egyetem Különleges Orvos és Mentőcsoportja szervezésében az akció a régió több hasonló intézményére kiterjed. Ahogy Dr. Késmárky András, a DEKOM elnöke köszöntőjében elmondta,  felajánlásoknak köszönhetően ágy melletti monitorokkal, leszívó- és sterilizáló készülékekkel is gazdagodott a Böszörményi úti intézmény.

Az otthon lakói és munkatársai együtt, dalokkal köszöntötték az immár visszatérő vendégként üdvözölt Tankcsapda együttes tagjait, és a többi meghívott vendéget. Köztük Pajna Zoltánt, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnökét, Dr. Csernoch Lászlót, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettesét, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Hajdú-Bihar Megyei kirendeltségének igazgatóját, Dr. Verdó Györgyöt. Mellettük  Eric Watnik, az USA magyarországi nagykövetségének ideiglenes követtanácsosa és három tengerészgyalogos is ellátogatott a Böszörményi úti intézménybe, sőt később a díszegyenruhás ifjak végigjárták az egyes osztályokat is a Mikulás és két speciális mentőkutya, na, meg a gyerekek arcára mosolyt csaló további ajándékok kíséretében. Ezalatt a DEKOM orvosai más részlegeken végeztek orvosi vizsgálatokat, amelyekhez így nem kellett a gyerekeket beszállítani a klinikára. Mint Hegedűs Gábor logisztikai vezető közölte, előre egyeztették az intézménnyel, hogy kinek milyen típusú vizsgálatokra van szüksége, tehát már felkészülten, a kellő eszközöket és orvosokat magukkal hozva érkeztek.

A beszéd után a zenéé lett a főszerep a megnyitón, ám ezúttal felcserélődtek a szerepek, hiszen a Tankcsapda tagjai a nézők között tapsoltak elragadtatva az intézet produkcióinak, akárcsak a teljes nézősereg. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy amit például egy sérült lány előadott, az bármely, teljesen egészségeseknek rendezett tehetségkutató műsorban megállná a helyét. A zene, az ének olyan tiszta erővel tört elő belőle – ráadásul rendkívül szórakoztató módon -, hogy ha csak a fülünket hegyeztük, maximum abban érezhettünk különbséget közte és magunk között, hogy ő jobban énekelt legtöbbünknél…

Lukács Laciék tehát ezúttal csak hallgattak, tapsoltak, majd átadták mintegy 3 millió forint értékű, orvosdiagnosztikai eszközöket tartalmazó ajándékukat. A nemes célhoz egyébként a KITE Zrt. és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat is csatlakozott.

Szöveg, fotó: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Idén is elkészült a Hajdú-Bihar megye gazdaságának és legnagyobb gazdálkodóinak teljesítményét elemző TOP100 kiadvány. A hagyományokhoz híven a kiadvány ünnepélyes bemutatása alkalmából a kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtó vállalkozások képviselői elismeréseket vehettek át.

Mindössze egy 8 oldalas kiadványként jelent meg 18 évvel ezelőtt először a TOP100. Mára impozáns, a megye legfontosabb gazdasági szereplőinek, valamint Hajdú-Bihar megye gazdasági mutatóinak eredményeit felvonultató kiadvánnyá lett, amely 11 éve a Hajdú-Bihari Napló, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Adó- és Vámigazgatóság közös szervezésében kerül ki-adásra, bemutatásra.

Az idei TOP100 gálán Debrecen, valamint Hajdú-Bihar megye gazdaságának eredményeiről és a jövőbeli tervekről is hallhattak a megjelentek.

Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere köszöntőjében elmondta, hogy Debrecen ma az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. 2014-2017 között a pályázati forrásokat is figyelembe véve, mintegy 200 milliárd forintnyi tőke áramlott Debrecenbe és több, mint 4000 új munkahely jött létre a városban. Ez  az  eredmény kihat a megye és a régió fontosságára is. Papp László szerint a jövőbeli eredmények szempontjából is elengedhetetlen, hogy a KKV-k  hatékony beszállítói programokon keresztül be tudjanak kapcsolódni a nagyvállalatok működésébe. 

Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke szerint közös lépéseket kell tenni a megye népességének megtartó ereje, valamint a foglalkoztatás javítása érdekében. A 2017-es időszakban a Területi és Településfejlesztési Operatív Program nyújtotta támogatások lehívása a legfontosabb feladat, ennek összege mintegy 100 milliárd forintra tehető Hajdú-Bihar megyében.

Veres István László, a NAV Hajdú-Bihar Megyei Adó- és Vámigazgatóságának vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy az export és a belföldi értékesítés területén is komoly volument képviselnek a TOP100 cégek. A foglalkoztatás szempontjából a legnagyobb számú növekedés TOP100 körben a feldolgozó iparban és a kereskedelemben érték el. A megye nettó adóteljesítménye csaknem 300 milliárd forintot. 

Fodor István, az Inform Média Lapkiadó Kft. ügyvezetője köszöntőjében emlékezte-tett rá, hogy a kezdetekkor mindössze egy 8 oldalas kiadványként jelent meg a TOP100-as összesítés. Az Infom Média akkor is és a mai impozáns kiadvánnyal is küldetésének érzi, hogy tájékoztassa a megye lakosságát a gazdadaság legfontosabb eredményeiről.

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszön-tőjében elmondta, hogy a következő időszakban a magyar gazdaság előtt a legnagyobb kihívás nem a munkahelyteremtés, hanem a meglévő munkaerő hatékony foglalkoztatása, hiszen a munkaerőhalmaz nem növekszik, hanem csökken. Mindenkinek az az érdeke, hogy ebből a képességeknek megfelelően,  a lehető legtöbbet hozzuk ki. A Kamara elnöke szerint termelékeny, hatékony, értékláncokhoz igazodó vállalkozásoknak kell létrejönnie, vagy a meglévőknek ilyenekké kell alakulniuk.

A TOP100 gálán hagyományosan a kiadvány ünnepélyes bemutatása mellett, elismeréseket vehettek át a kiemelkedően teljesítő vállalkozások képviselői. Idén összesen hat kategóriában: a legmagasabb nettó árbevételt, a legnagyobb adózás előtti eredményt, a legmagasabb exportárbevételt, a legnagyobb hozzáadott értéket, a legnagyobb foglalkoztató és a legnagyobb arányú foglalkoztatás-bővítést végrehajtó vállalkozást díjazták. A TOP100-as listára felkerült vállalatok közül 2016-ban a legmagasabb nettó árbevételt a Kite Zrt. érte el, míg a legnagyobb adózás előtti eredményt és a legmagasabb exportárbevételt az NI Hungary Kft. produkálta. A tavalyi évben a legnagyobb hozzáadott értéket érte el és a legnagyobb foglalkoztatónak a TEVA Zrt. bizonyult. A legnagyobb arányú foglalkoztatás-bővítést hajtotta végre, és a legtöbb pozíciót javította a legjobban teljesítők mezőnyében a Tiszántúli Hőtermelő Kft. A  Tiszántúli Hőtermelő Kft. 2016. december 31-én beolvadt a Veolia Energia Magyarország Zrt.-be. A 2016-os év Napló TOP100 Gazdasági díjasai az elmúlt 27 év folyamán dinamikus gazdasági növekedéssel, stabil üzleti háttérrel, jól átgondolt stratégiával, emberséggel és példamutatással tették a dolgukat. Ezzel az eredmény-nyel a Napló TOP100 2016-os Gazdasági díját Szabó Miklós a TRANZIT-KER Zrt. cégvezetője és Szabó Ákos, a TRANZIT-KER Zrt. vezérigazgatója kapta.

Forrás, fotó (KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el): hbkik.hu

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat klímastratégiai projektjéhez kapcsolódó, óvodások számára kiírt rajzpályázatára 39 kis-, 78 középső-, valamint 328 nagycsoportos gyermek adott be alkotást az ősz folyamán. Illés Jánosné nyugalmazott óvodavezető, Uzonyi Ferenc festőművész és Vincze Fruzsina, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat munkatársa, óvodapedagógus bírálta el a pályaműveket.

A díjakat, amelyekkel pénz- és tárgyjutalom is járt a Debrecenben, a Megyeháza Árpád termében adta át a Mikulás, valamint Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, két krampusz kíséretében.

Pajna Zoltán éghajlatunk védelméről – a gyermekek nyelvén – a környezetünk védelmének fontosságáról beszélt köszöntőjében, emellett biztatta a kicsiket, hogy maradjanak mindig olyan érdeklődők és a környezetükre odafigyelő emberek, mint amilyenek most is. Ez a befogadó szemlélet érződött ki ugyanis a sokféle, de egy-egy témára koncentráló alkotásból, nemcsak a fiatalokat, de felnőtt segítőiket is dicsérendő módon.

Egyébként a gyerekek mellett a legtöbb pályaművet beküldő Hajdú-Bihar megyei óvodák is kaptak elismerést.

Az ünnepi hangulatú eseményen a Fabula et Figura társulat karácsonyi bábjátéka szórakoztatta a kicsiket és felnőtt kísérőiket, míg Árváné Pintye Erika, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Foglalkoztatási Paktum irodájának munkatársa dallal köszöntötte az ügyes kezű versenyzőket, akik a program végén jóízűen fogyaszthatták el a szomszédos Bocskai teremben felszolgált adventi sütiket.

Szöveg, fotó: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnökének PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA a települési önkormányzatok Fenntartható Energia és Klíma akciótervének elkészítésére a CitiEnGov projekt keretében.

A PÁLYÁZATI ŰRLAP LETÖLTÉSÉHEZ KATTINTSON ERRE A SZÖVEGRE!

Debrecenbe is elért az az előadássorozat, amit a közművelődési törvény változásai kapcsán indított el az NMI Művelődési Intézet együttműködve az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságával. November 9-én Nagykanizsán volt a nyitány, a program december 12-én Tatabányán zárul.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló (1997. évi CXL.) törvény változásairól tájékoztatják országszerte az érintetteket, bemutatva az új lehetőségeket és irányvonalakat a helyi önkormányzatok közművelődési feladataiban.

A Hajdú-Bihar megyei szakmai napot november 27-én a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Házban tartották. Bulcsu László, a megyei önkormányzat alelnöke köszöntőjében hangsúlyozta: nagy munka a kulturális, közművelődési tevékenységeket megfelelő jogi keretek közé szorítani, ám szükséges. Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója saját sok éves közművelődésben végzett munkájára visszaemlékezve úgy fogalmazott: „büszke vagyok arra, hogy nem a hivatalban, hanem mindig a megye településein dolgoztunk”.

Ehhez kapcsolódott előadásában Joós Tamás, az EMMI Kulturális Államtitkárság Közösségi és Művészeti Főosztályának főosztályvezető-helyettese. Mint elmondta, eddig is voltak jól, vagy kevésbé jól alkalmazható jogszabályok, ám ezek változtatásra szorultak. Joós Tamás tájékoztatása szerint a módosítások során többek között újrafogalmazták a közművelődési alapszolgáltatások körét, és pontosították, mit is kell érteni ez alatt. Emellett a személyi és infrastrukturális hátteret, valamint a közművelődés hálózatát is igyekeznek rendezni a jogszabályi változtatások által. A szakember utalt arra, hogy a kulturális törvény egyfajta legitimációt jelent, és hogy fontos a közművelődési tevékenységek társadalmi elfogadottsága, megítélése.

R. Simor Katalin és Hermann Attila, az NMI Hajdú-Bihar megyei irodájának módszertani referensei hozták helyi szintre az országos jelentőségű témákat, megmutatták azok megyei vonatkozásait. A szakmai napon szó esett az NMI Művelődési Intézet országos, területi és megyei szintű aktuális feladatairól (Kary József, az NMI közszolgáltatási igazgatója által), valamint a kulturális alapellátás gyakorlati kérdéseiről. Az előadásokat követő műhelybeszélgetéseken pedig témaként szerepeltek a közösségi és társadalmi aktivitás fejlesztésének lehetőségei, az értékek átörökítése, a kulturális alapú gazdaságfejlesztés, valamint a művelődő közösségek támogatása.

Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Pályázati támogatással valósította meg „Tudod-e?” programját a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat. A helyi-, tájegységi-, megyei értékek bemutatását, népszerűsítését célzó, települési rendezvényhez kapcsolódó kezdeményezésekre a Földművelésügyi Minisztérium HUNG-2017 pályázatának 1-es célterületén lehetett támogatást igényelni.  Hajdú-Biharnak sikerült a maximumot, 2 millió forintot elnyernie.

A megyei Önkormányzat „Tudod-e?” projektjében szerepelt egy kiállítássorozat, amelyet Hajdú-Bihar Megye Napjához (november 22.) kapcsolódóan 2017. november 20-a és 24-e között rendeztek meg a programba bekapcsolt öt településen, minden nap máshol mozgósítva a gyerekeket és a lakókat.

Hajdúnánáson a Városházán, Püspökladányban a Karacs Ferenc Múzeumban, Létavértesen – a megyenapi ünnepséget követően – az Irinyi Kiállítóteremben, Hajdúböszörményben a Városházán, Berettyóújfaluban pedig a Nadányi Zoltán Művelődési Házban fogadták a gyerekeket és felkészítőiket, valamint a helyi értékekről tájékoztatást adó szakembereket.

Az értékőrző rendezvények fontosak voltak a megyének és a településeknek egyaránt. Ezt mutatja, hogy a polgármesterek – Hajdúnánáson Szólláth Tibor, Berettyóújfaluban Muraközi István, Létavértesen Menyhárt Károly –, illetve  Hajdúböszörményben Sőrés István alpolgármester is részt vettek a programokon. Több helyszínen Tasi Sándor és Bulcsu László alelnökök képviselték a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot, míg Létavértesen Pajna Zoltán elnök is jelen volt, Korbeák György, a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője  pedig különdíjjal is elismerte a művek színvonalát. Az utolsó állomáshelyen, Berettyóújfaluban Kovács Zoltán megyei képviselő mondott köszöntőt.

Az értékeket bemutató szakemberek névsorában szerepelt Buczkó József muzeológus, megyei képviselő, Vályiné Pápai Viola, a Létavértesi Települési Értéktár Bizottság elnöke, a Megye Napján érdemérmet kapott Varjasi Imre levéltáros; akárcsak a megyei önkormányzat referense, a megyei Értéktár Bizottság tagja, Tóthné Bobonka Magdolna. A Földművelésügyi Minisztérium részéről két településen is csatlakozott a résztvevőkhöz Takács Krisztián, a Környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárság munkatársa.

A „Tudod-e” programban a kiállítássorozatot minden helyszínen rendhagyó órák kísérték, ahol az iskolások tudásfejlesztő, ismeretterjesztő kérdés-felelet játék keretében foglalkoztak lakóhelyük értékeivel. A diákok aktivitása, tudása pozitív képet adott róluk és felkészítő tanáraikról. Örömteli tapasztalat volt a szervezőknek és a program helyi megvalósítóinak, mennyire tisztában vannak a gyerekek településük örökségével.

Az interaktív játékon kívül az iskolás csapatok részt vettek egy kreatív pályázatban is, a beadott pályamunkáknak a helyi értéktárban szereplő értékeket kellett valamilyen formában megjeleníteniük. Ezeket az alkotásokat ugyancsak kiállították a településeken.

Szöveg és fotó: Koppányi Szabolcs, további fotók: Árváné Pintye Erika, Vincze Fruzsina, Tóthné Bobonka Magdolna, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

HAJDÚNÁNÁSI KÉPEK

PÜSPÖKLADÁNYI KÉPEK

LÉTAVÉRTESI KÉPEK

HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI KÉPEK

BERETTYÓÚJFALU KÉPEI

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti, hogy a megye lakossága, települései, gazdasági szereplői, közintézményei hatékonyan készüljenek fel a klímaváltozás várható hatásaira, közösen tegyenek azok mérsékléséért. A felvállalt küldetés része a szemléletformáló akciók indítása több korosztályban, melyekhez a forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében elnyert (KEHOP-1.2.0-15-2016-00013 azonosítószámú) projekt jelenti.

E projekt keretében hirdeti meg a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat klímavédelmi fotó- és filmpályázatát a megye középiskolásai számára.

A megyei szinten meghirdetett pályázat célja, hogy felhívja a középiskolás diákok figyelmét arra, hogyan változik meg körülöttünk a világ. Olyan fotókkal és kisfilmekkel lehet nevezni, amelyek a klímaváltozás hatásait, következményeit, az alkalmazkodás lehetőségeit mutatják be, illetve azt, hogy óvhatják az éghajlatot a fiatalok környezettudatosan.

Formai követelmények:

    Fotó pályázat

•    Elfogadott képformátum: JPG
•    Képek mérete: min. 1 MP
•    Előnyben részesülnek a digitális képjavítási módszerekkel nem módosított pályaművek

    Film pályázat

•    Kisfilmek terjedelme: 30-40 másodperc
•    Videók minősége: HD felbontású videó

Egy pályázó egy pályaművel indulhat, vagy fotó vagy videó kategóriában.
 

A pályaművek 2017. december 11-15. között nyújthatóak be.

Az egy intézményből érkező pályaműveket az iskoláknak összegyűjtve, együtt kell eljuttatniuk az alábbi címre:

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat
4024 Debrecen, Piac u. 54.

A borítékon tüntessék fel: „Fotó- és filmpályázat középiskolásoknak”

A pályázat nyereményeinek összértéke megyei szinten több mint félmillió forint!

1.    helyezett díja: 120.000 Ft értékű laptop
2.    helyezett díja: 100.000 Ft értékű kerékpár
3.    helyezett díja: 40.000 Ft értékű drónkamera

Hajdú-Biharban is új megyei elnököt és tisztségviselőket választott alakuló közgyűlésén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara november 24-én, a Megyeháza Árpád termében.

Az országos választáson, november 3-án a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos választásán újra a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és 17 szövetségese kaptak bizalmat a szavazóktól a szervezet irányítására, a voksok 84%-ával. A korábbiakhoz képest kiemelkedő volt az aktivitás, országosan 13% felett volt a részvételi arány a szavazáson és  Hajdú-Bihar megye a képzeletbeli rangsor elejére került a maga 21%-ával.

Ezt követte a mostani megyei szavazás, ahol a leköszönő, munkája során erős kamarai rendszert kiépítő, a továbbiakban tiszteletbeli elnökként tevékenykedő Szabó Sándor utódjának Szólláth Tibort, Hajdúnánás polgármesterét választották meg a voksolásra jogosultak egyhangú döntésével.

A NAK hajdú-bihari küldöttgyűlésen levezető elnökként részt vett Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a győztes listát állító jelölő szervezet, a MAGOSZ elnöke. Méltatta és megköszönte az eddigi megyei elnök, Szabó Sándor és munkatársai tevékenységét, kiemelve: jó alapokra építkezve folytathatja a munkát a következő elnökség. Jakab István a jövőről azt mondta, hogy „az elkövetkező 10 évben annyi változás várható a magyar agráriumban, mint az elmúlt 100 évben sem”. Utalt ezzel a magyar agrárgazdaság elérhető támogatási lehetőségeire és arra az összefogásra, ami szerinte nemzetközi szinten is példaértékű. A hazaihoz hasonló egységes, elnökséggel és küldöttekkel, sőt például etikai bizottsággal is rendelkező országos agrárszervezet nem nagyon van más nemzeteknél – jelentette ki a MAGOSZ vezetője.

Szólláth Tiborról, a megválasztott új megyei elnökről Jakab István azt mondta: kiváló szakmai tudása és a küldöttekkel való jó kapcsolata révén remek választás erre a pozícióra.

Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is pozitívumként emelte ki az országos választásokon tapasztalt magas részvételi arányt. Egyúttal felajánlotta maga és a megyei önkormányzat segítségét ahhoz, hogy az agrárgazdaságban továbbra is erősödjön a kapcsolat, az összefogás a települési önkormányzatok, a megyei és az országos agrárkamara között. Ebben – mint az alelnök megjegyezte – támaszkodhatnak a megyei önkormányzat jól képzett munkatársaira is.

Rácz Róbert, hajdú-bihari kormánymegbízott szerint a magas részvételi arány azt jelenti, hogy a magyar gazdák érdeklődnek a saját sorsuk és a magyar agrárium jövője iránt.

Szólláth Tibor az elkövetkező 5 évben lesz a NAK Hajdú-Bihar megyei szervezetének elnöke. Székfoglaló beszédében megköszönte a bizalmat, és a korábbi elnök munkáját elismerve a további építkezésről beszélt. Fontos eredménynek értékelte, hogy Hajdú-Bihar megye ilyen jól teljesített a szavazáson. „Nem a hátradőlés időszaka következik, hanem rengeteg kihívással nézünk szembe az elkövetkező időben. Ezért minden vélt vagy valós sérelmet félretéve, csakis együtt dolgozva tudunk eredményt elérni majd” – jelentette ki Szólláth Tibor. Az új megyei elnök elnök saját személyéről elmondta, hogy ő mindig is gazdaember volt, bármilyen más feladata is volt eközben. Megerősítette, hogy a megye minden agrárgazdaságban tevékenykedő szereplőjével fel szeretné venni a kapcsolatot, a MAGOSZ-t pedig az összefogás csapatának nevezte, akárcsak saját megyei stábját. Úgy fogalmazott: „már csak dolgoznunk kell, de az azt hiszem meglesz.”

A NAK Hajdú-Bihar megyei küldöttgyűlésén az új elnök, Szólláth Tibor mellett 7 alelnököt is megválasztottak, akik az ő munkáját segítik. Oláh Péter a mezőgazdaságért, Szabó Miklós az élelmiszeriparért, Dr. B. Csák István a vidékfejlesztésért, Örvendi László az általános agrárgazdasági ügyekért lesz felelős, Csóka Pál, Filemon Mihály és Polgárné Kóti Julianna pedig a helyi földbizottsági ügyekért. Az új megyei küldöttekre is voksoltak, az etikai bizottság elnöke Nagy Hajnal lett.

Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs. KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.