Események, rendezvények

A munkaerőpiaci problémák megoldására keresték az új lehetőségeket a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara debreceni konferenciáján. A kamara elnöke, Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke, Tasi Sándor, Dr. Barcsa Lajos Debrecen alpolgármestere, illetve Ádám Sándor, az Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkársága munkaerőpiaci programok főosztályvezetője tartott előadást. A szakmai fórumon a Hajú-Bihar megyei Kormányhivatal vállalkozástámogató programját Bánhalmi Sára munkaerőpiaci programvezető mutatta be.

Miklóssy Ferenc köszöntőjében felhívta a figyelmet, hogy szó szerint új irányokat kell feltárni, és azokon elindulni, hiszen komoly problémák vannak a munkaerőpiacon.

Tasi Sándor elmondta: tekintettel a foglalkoztatási helyzetre a megyei önkormányzat a fejlesztési források 10 százalékát erre a területre szánja. A munkaerőpiaci igények kielégítése érdekében mind a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, mind Debrecen városa kiemelten kezeli a maga Foglalkoztatási Paktumait. Ezáltal több ezer munkavállaló juthat a tervek szerint munkához. Az a speciális probléma azonban továbbra is fennáll, hogy a munkaadók és a munkavállalók sokszor „elmozognak” egymás mellett, mert akik munkát keresnek, sok esetben nem alkalmasak arra a tevékenységre, amire a foglalkoztató cégek, szervezetek várnák tárt karokkal a jelentkezőket. A megyei közgyűlés alelnöke beszélt a Megyeházán működő Megyei Paktumirodáról is, ahol a hét minden munkanapján 8 órában két munkatárs segít összehangolni a munkavállalók és a cégek igényeit, érdeket, összehozni a két oldalt. ELÉRHETŐSÉGÜK IDE KATTINTVA!

Tasi Sándor megyei alelnök és Barcsa Lajos alpolgármester egyetértettek abban, hogy bár a munkaerő mobilitást nem szabad gátolni, az sem észszerű, ha ösztönzik az elvándorlást. Barcsa Lajos megfogalmazása szerint nem Magyarország dunántúli felének kellene kitermelni a munkavállalókat, hanem helyben megtartani akit csak lehet. Ehhez azonban olyan élhető várossá kell tenni Debrecent – és ezzel együtt Hajdú-Bihar megyét -, ahonnan nem kívánkoznak el a lakosok. Az alpolgármester szerint erre minden esély megvan. Többek között például az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázat is erre irányul, emellett számos városi és megyei fejlesztés is ezt szolgálja. A különböző, uniós támogatású Operatív Programok, valamint a diákság számának növelésére irányuló projektek mind ennek a folyamatnak a részei. Barcsa Lajos a város által létrehozott, gazdaságfejlesztéssel foglalkozó EDC Debrecen Nonprofit Kft. működésére is felhívta a figyelmet.

Az előadások utáni fórumon a résztvevők kérdéseire is válaszoltak a szakemberek.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA érhető el.

Második alkalommal rendezett Klímakonferenciát a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2017. november 20-án, amelyen a Megyei Klímastratégia kidolgozása és a Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása állt a középpontban. A Megyeháza Árpád termébe a települések, a gazdasági és civil szervezetek képviselőit is meghívták, hogy egyeztessenek a klímaváltozás veszélyeiről, hatásairól, a megelőzés lehetőségeiről, és bemutassák az eddigi szemléletformáló akciók eredményeit.

A 2. Megyei Klímakonferenciát Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke nyitotta meg. Pajna Zoltán szerint ennek a környezetvédelmi projektnek akár mottója is lehetne, hogy „nyissunk ablakot, hogy átlássuk a tennivalókat, meglássuk feladatainkat”. A közgyűlés elnöke úgy gondolja: szükség van megfelelő szakmai szervezetek létrehozására, amelyek monitorozzák a klímavédelemmel kapcsolatos tevékenységeket. Mindemellett a szemléletformálás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az embereknek látniuk kell, hogy akár kicsiben is lehet tenni azért, hogy életterünk minél tovább a lehető legjobb állapotban megmaradjon számunkra.

A klímakonferencián Selmeczi Pál, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat osztályvezetője a stratégiakészítés módszertanáról tartott előadást, Taksz Lilla klímavédelmi szakreferens pedig a Hajdú-Bihar Megyei Klímastratégia egyeztetési változatait mutatta be.

A Klímabarát Települések Szövetségét képviselte Dobozi Eszter szakértő, ő a minőségbiztosítási tapasztalatokat ismertette. A megyei önkormányzat területfejlesztési referense, Maczik Erika a már megvalósított és a tervezett szemléletformáló akciókról számolt be, míg Mihalik Zsuzsa nemzetközi referens a kapcsolódó CitiEnGov projektről beszélt a résztvevőknek. Jó gyakorlatokat is ismertettek a rendezvényen, amelyekből bárki tanulhat és ötleteket meríthet. Mátrai Melinda csoportvezető – szintén a megyei önkormányzat részéről – a fényszennyezés mérséklésére több ország összefogásával indított Night Light projektet hozta példaként.

A konferencia is az egyik része volt a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat komplex, támogatott klímavédelmi programsorozatának.

További képek IDE KATTINTVA érhetők el.

2017. november 16-án stratégiai partnerségi együttműködésről írt alá keret-megállapodást a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Pajna Zoltán elnök és az olaszországi Marco Polo G.E.I.E. Idegenforgalmi Konzorcium elnöke, Martignano Ferdinando, az innováció és jó gyakorlatok cseréjének érdekében. A megállapodás aláírásánál jelen volt prof. dr. Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja, Kissné Gyarmati Ágnes, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatója és dr. Kiss András, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési és Innovációs Osztályának vezetője.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnökei, Tasi Sándor és Bulcsu László, valamint Mátrai Melinda nemzetközi csoportvezető szintén részt vettek a megállapodás aláírásának ceremóniáján.

Több mint három évtizede várt Kaba lakossága arra, ami november 10-én elérkezett: átadták a város új, mintegy 300 millió forintból felépült tornatermét. A mindennapos iskolai testnevelést és az egész közösséget szolgáló, több mint 1200 négyzetméteres korszerű sportlétesítmény a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében készült el.

Az ünnepélyes átadón Szegi Emma, Kaba polgármestere felidézte, milyen hosszú út vezetett idáig, és hangsúlyozta: sok-sok évnyi, olykor reménytelennek tűnő várakozás után nagy öröm az egész városnak, hogy elkészült a tornaterem. A polgármester köszönetét fejezte ki, hogy az eredetileg megítélt 50 százalékos állami támogatás mértékét az önkormányzat kérésére 100 százalékra emelték. Az úgynevezett B típusú tornaterem Kaba legnagyobb fedett közösségi tere, ezért a testnevelés órák, sportfoglalkozások mellett kulturális és szabadidős nagyrendezvények helyszíne is lesz – tette hozzá Szegi Emma.

Bodó Sándor, a térség országgyűlési képviselője többek között arról beszélt, hogy a sport végig kísérte az emberiség egész történetét. Mint mondta: ma kedvet kell csinálni a fiataloknak a mozgáshoz, hogy az életük mindennapos része legyen, és minél többen sportoljanak koruktól függetlenül. Ehhez pedig nem csak motiváció kell, hanem megfelelő körülmények, jó létesítmények is. Bodó Sándor számba vette, hogy az elmúlt időszakban a térség hány pontján épültek modern tornaszobák, csarnokok. Báránd, Szerep, Sárrétudvari és Nagyrábé után Kabán is siker az új létesítmény átadása, ráadásul Püspökladány és Földes új birkózó csarnokkal is gyarapodik – tette hozzá a képviselő.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: a sport megtanít arra, hogy energia és munka befektetés nélkül nincs siker. A sikerhez meg kell fogalmazni a célokat, az álmokat, és nap mint nap kitartóan küzdeni kell érte. Ez a tapasztalat pedig az élet minden más területein is hasznos. A közgyűlés elnöke ugyancsak hangsúlyozta a motiváció fontosságát. Ebben a testnevelő tanároknak, edzőknek fontos szerepe van.

A kabai tornaterem átadóján a helyi Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai adtak műsort, a legkisebbek és a focista gyerekek birtokba is vették a pályát. Az ünnepség a nemzeti színű szalag szimbolikus átvágásával és a tornacsarnok kulcsának átadásával ért véget.

A fotókat a kabai önkormányzat készítette. KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

7 szakmában 50 mestert avatott a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A sikeres mestervizsgát tett szakemberek oklevelüket a kamara elnökétől, Miklóssy Ferenctől vehették át a debreceni Kölcsey Központban 2017. november 15-én. A mesterlevelet megszerző, és ezzel saját szakmájukban kiemelkedő tudásukról számot adó ünnepelteknek Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke gratulált.

Pajna Zoltán köszöntőjében a munka tiszteletéről beszélt. Felelevenítette gyermekkorát, mikor még természetes volt, hogy a környéken lakók a „mesterhez” vitték javíttatni meghibásodott dolgaikat. A megyei közgyűlés elnöke a tömegtermeléssel szemben az egyedi, minőséget jelentő szakmunkát dicsérve kijelentette: a magyaroknak elsősorban nem kívülről jövő segítségre kell hagyatkozniuk, inkább saját erkölcsi, szakmai értékeikre, tudásukra.

A mesteravató ünnepségen Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is a példát adó, minőségi munkát emelte ki, hozzátéve: ma már a legegyszerűbb munkához is szükséges a megfelelő, magas színvonalú képzettség, ha valaki versenyben akar maradni az álláspiacon. A magyarok „kincse” a szaktudása, a szakma kimagasló ismerete pedig nemcsak hasznos, de erkölcsi tartást is ad – hangsúlyozta Miklóssy Ferenc.

Az idei ünnepségen többek között az autófényező, a fodrász, a szakács szakmák képviselői mellett legnagyobb számban a kereskedők vehették át mesterleveiket. Az 50 szakembernek ez az elismerés remélhetőleg újabb lökést ad a lelkiismeretes és magas színvonalú munkavégzéshez. A szakmai önfejlesztés kortalanságát érdekességként mutatja, hogy az olimpiai bajnok Mile József szakács is ezen az eseményen vehette át mesterlevelét.

Az ünnepségen a mesterek munkáját sajátos szemléletű homokanimációval jelenítette meg Sáli Levente festőművész.

Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Ötvenezer új munkahelyt sikerült teremteni az agráriumban az elmúlt hat esztendőben – többek között erről számolt be Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter november 13-án Hajdúböszörményben, a Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkollégium, Szakközépiskola és Kollégiumban. Az intézményben írt alá partnerségi megállapodást a versenyképes oktatásról a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az eseményen részt vett a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat elnöke, Pajna Zoltán és alelnöke, Bulcsu László is.

A szakmai fórumon Fazekas Sándor miniszter arról is tájékoztatott, hogy a versenyképes munkaerő biztosítása érdekében az elmúlt években egységes agrárképzési rendszert hoztak létre, és a tananyag-korszerűsítés eredményeként 15 új szakma várja a tanulókat az agráriumban. Fontos célként jelölte meg, hogy az agrár- és élelmiszerágazat sajátosságait figyelembe véve, a duális képzés erősítésével történjen meg a megújulás. Felhívta a figyelmet a szaktudás  és a szakképzés minőségére is, hisz ez meghatározó a nemzetközi versenyképességben. Fazekas Sándor szerint a mezőgazdaságban arra kell törekedni, hogy megélhetést, boldogulást biztosítson a magyar családoknak.

A szaktárca vezetője a Földművelésügyi  Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara partnerségi keret megállapodásáról elmondta: ez alapján szorosan együttműködhetnek a képzőintézmények és a gazdálkodók annak érdekében, hogy a középfokú agrárszakképzés megerősítésével elősegítsék az agrárvállalkozások versenyképességének növelését. Fazekas Sándor elismerően beszélt a hajdúböszörményi iskoláról. A Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkollégium, Szakközépiskola és Kollégium országosan az egyik legjobb teljesítményt nyújtja, az itteni diákok gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek, a partner cégeknél tudják elsajátítani a legkorszerűbb ismereteket.

Molnár Magdolna, az iskola igazgatója arról tájékoztatott, hogy az intézményben több mint 800 diák tanul, akik 35 féle szakmát választhatnak. Ő is megerősítette, hogy a versenyképes tudást a duális képzés biztosítja leginkább. Ennek jegyében 300 tanulói szerződéssel 35 gazdálkodó szervezetnél vesznek részt gyakorlati oktatásban a fiatalok. Most az ünnepi rendezvény keretében az iskola vezetője 12 környékbeli cég képviselőjével írta alá a partnerségi megállapodást.

Szabó Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hajdú-bihari elnöke közölte: az elmúlt években a megyében kötötték a legtöbb tanulói szerződést az ágazatban. A NAK évente 248 gazdálkodó szervezetnél 400 tanulószerződést gondoz, illetve 250 tanuló szintvizsgáztatását szervezi meg.

Az 1. világháború végét jelentette hivatalosan, hogy Németország 1918. november 11-én aláírta a fegyverletételt. A fegyverszünet évfordulóján a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárja koszorúzással tisztelgett a volt császári és királyi 16. huszárezred hősi halottai, valamint a harcokban elesettek emléke előtt. A megemlékezés virágait a Megyeháza épületének bejáratánál lévő emléktáblánál helyezték el. A dombormű alkotója, Manno Miltiades – képzőművész és olimpikon sportoló – maga is katonaként vett részt a háborúban, így átélte annak borzalmait, és műveiben gyakran ebből merített.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyeri Önkormányzat elnöke ünnepi beszédében felidézte az első világháború éveit és az azt lezáró békekötést. A csaták mellett szólt a nagyhatalmi érdekek mentén megkötött béke magyarokat érintő negatív hatásairól. Mint mondta: az USA 1917-es hadba szállása megváltoztatta az addigi erőviszonyokat. Wilson elnök ígérete, miszerint a népek önrendelkezését messzemenően szem előtt tartva kötik meg a békéket, nem valósult meg. Helyette a háttérben létrehozott titkos paktumok diktáltak, amiből a Trianon-szerződés nyomán Magyarország a legrosszabbul jött ki.

Pajna Zoltán a világháború technikai újításait is említette, hiszen sokféle új fegyver és harci eszköz (tankok, ideggázok, korszerű lőfegyverek, stb.) bevetése eredményezte az addigi legpusztítóbb, és gyakorlatilag az egész világot érintő háborút. A magyarok áldozatok is súlyosak voltak, a háborúban öt év alatt mintegy 4 millió magyar katona harcolt, ebből több mint 600 ezer elesett, a sebesültek és hadifoglyok száma összességében elérte a másfél milliót, vagyis a hadba állítottak nagyjából fele sérelmet szenvedett valami módon vagy elhunyt.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat jövőre, az első világháború végének 100 éves jubileumán konferenciát szervez – jelentette be az ünnepi megemlékezésen a közgyűlés elnöke -, amelynek többek között célja lesz az akkor okozott károknak, a háború akár máig megmaradó nyomainak, a közösségekre gyakorolt hatásainak feltárása a térségben.

Az 5. Bocskai István Lövészdandár törzsfőnöke, Polyák András ezredes a Megyeháza falán található domborművön is megörökített császári és királyi 16. huszárezredről beszélt bővebben. Az úgynevezett „16-os huszárokat” Debrecenben toborozták, de Bécsben állomásoztak. Ezredparancsnokságuk Marburgban volt, osztályparancsnokságuk Grazban, illetve Radkersburgban. Az egység pótteste Debrecenben állomásozott, méghozzá a Kassai úton, az egykori 7-es huszár laktanyában, ami később tüzér, majd szovjet laktanya lett, most pedig az egyetem campusa. Polyák András méltatta az emlékmű alkotóját, Manno Miltiadest is, akiről elmondta: a harcok során többször is megsebesült, de nem csak katonaként állt helyt. Művészként és sportolóként is kiemelkedő eredmények fűzhetők a nevéhez, labdarúgásban honi gólkirály is volt, és  evezésben  önmagának és nemzetünknek hírnevet szerzett az 1912-es olimpián Stockholmban.

A megemlékezés végén a megyei önkormányzat részéről Pajna Zoltán elnök, Bulcsu László és Tasi Sándor alelnök, valamint Dr. Dobi Csaba jegyző koszorúzták meg a domborművet. Több Hajdú-Bihar megyei település polgármestere, alpolgármestere, illetve Dr. Szekeres Antal, Debrecen város jegyzője szintén tisztelgett a hősökre emlékeztető tábla előtt. Az MH 5. Bocskai István Lövészdandár részéről Polyák András ezredes, Hajdú-Bihar Megye Huszárbandériuma parancsnokaként pedig Csontos János huszárszázados koszorúzott.

KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Konferencia, koszorúzás és koncert várta a résztvevőket a „Tiszteletadás napja” rendezvényen Balmazújvároson. Az I. világháborús emlékműnél tartott ünnepi megemlékezésen Tasi Sándor alelnök helyezte el a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat koszorúját. Itt Dr. Tiba István országgyűlési képviselő, fejlesztésekért felelős miniszteri biztos mondott beszédet. Majd a Kossuth téri református templomban Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét és a Debreceni Helyőrségi Zenekar hangversenyét hallhatta az ünneplő közösség.

A programsorozatot nyitó szakmai konferencián Dr. Simicskó István honvédelmi miniszer, Balmazújváros polgármestere, Dr. Veres Margit, valamint Dr. Ruszin Romulusz dandártábornok, az 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka köszöntötte az emlékezőket a Veres Péter Kulturális Központban.

A rendezvény egyik apropója volt, hogy Balmazújváros önkormányzata nagyszabású együttműködést kötött a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezetével. Közösen akarták felkutatni, megismerni a város háborús katonai, személyi áldozatait. Az eredményeket most mutatták be. A település történetében egyedülálló kezdeményezés a helyi oktatási intézmények diákjainak bevonásával valósult meg, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a történelmi emlékezet, a közösségi és társadalmi felelősségvállalás szervesen beépüljön az iskolák pedagógiai programjába, a fiatal generáció mindennapi életébe.

Fotó: Szalka Miklós és Balmazújváros önkormányzata, TOVÁBBI KÉPEK IDE kattintva.

„A” típusú tornaterem és „C” típusú szabadtéri sportpálya – ezekkel az új sportlétesítményekkel gyarapodott a Hajdú-Bihar megyei Sárrétudvari. A beruházások avató ünnepségét Kiss Tibor polgármester nyitotta meg.

A fejlesztés részeként egy 18-szor 30 méteres küzdőtérrel rendelkező, több mint 7 méteres belmagasságú tornatermet építettek fel a település diákjainak és lakóinak, teljes mértékben állami finanszírozásból, nettó 195millió forintból, a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében. A tornaterem mellett kapott helyet egy kinti kondipark, ennek létrehozására 8 millió forintot költöttek a Nemzeti Szabadidős- Egészség Sportpark Program támogatásával.

A mindennapos testnevelést és az egészséges életmódot is szolgáló beruházás részeként új tornaeszközöket is beszereztek.

Az ünnepségen Bodó Sándor országgyűlési képviselő és Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnökével is köszöntötte a sárrétudvariakat – Kiss Tibor polgármester mellett. Az épületet Hézser Tímea református lelkész áldotta meg, a helyi Jókai Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói, valamint a Debreceni Maskara Mazsorett csoport adott műsort.

Fotó: Sárrétudvari nagyközség segítségével. KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

16 hónap alatt, a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében építették fel Nagyrábé nagyközség új tornatermét. A 100 százalékos állami támogatású, mintegy 230 millió forintos beruházásnak köszönhetően egy csaknem 822 négyzetméteres létesítménnyel gazdagodott a település.

Az ünnepélyes átadón Tiszai Károly polgármester elmondta: „nem egyszerűen csak tornaterem épült Nagyrábén, hanem hatalmas lépés ez a település fejlődésében és legfőképpen jövőjét illetően”. Az új tornaterem ugyanis élhetőbbé teszi a nagyközséget, egyúttal javítja a felzárkózás esélyét a sokkal jobb helyzetben lévő településekhez. A polgármester szerint  ezáltal csökkenhet a fiatalok elvándorlása – ami egyébként a település elöregedéséhez vezethetne -, sőt akár a lélekszám is növekedhet. Tiszai Károly úgy látja: a beruházással esély kínálkozik arra, hogy Nagyrábén megmaradjon az iskola, az óvoda, amelyekben sok gyerek fog felnőni, tanulni, valóban „élővé és élhetővé” téve az idén már 802 éves Nagyrábét.

Mintegy folytatva a polgármester gondolatait köszöntőjében Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is hangsúlyozta, hogy a vidéki települések fejlesztése elengedhetetlen. Kiemelte a gyerekek oktatásának fontosságát, amihez – mint mondta – igyekezni kell a lehető legjobb feltételeket biztosítani.

Az ünnepélyes megnyitón részt vett Sárfalvi Péter, a nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Dr. Vitányi István és Bodó Sándor országgyűlési képviselők. Az új sportlétesítményre Kis Dávid református lelkipásztor kért áldást.

Fotó: Nagyrábé nagyközség segítségével, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Fotó: Koppányi Szabolcs és Szalka Miklós

KÉPGALÉRIA IDE kattintva.

A 2014-2020-as uniós ciklusban támogatott Operatív Programokról, eddigi megyei eredményeiről is tárgyalt legutóbbi ülésén a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés. A térség fejlődésében, gazdasági versenyképességében, megtartó erejében meghatározó projektekről Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke és Dr. Dobi Csaba megyei jegyző tartott tájékoztatót a sajtó képviselőinek a Megyeházán.

Pajna Zoltán emlékeztetett: az előző ciklusban a megyék közül Hajdú-Biharnak sikerült lehívni a legtöbb uniós forrást, több mint 570 milliárd forintot, és már most tudni lehet, hogy a Széchenyi 2020 program keretében meghaladják majd ezt az összeget. Eddig mintegy 562 milliárd forint támogatásról született döntés a különböző Operatív Programokban, és ha a most folyamatban lévő projekteket is hozzávesszük ehhez, akkor mintegy 650 milliárd forintra emelkedik a végösszeg – mondta az elnök. Hozzátette: megyeszerte több mint 1600 projekt valósulhat meg ennek köszönhetően, ami gazdasági fellendülést, új munkahelyeket, jobb életkörülményeket jelent Hajdú-Bihar megye lakosságának.

A legtöbb pénzt, 300 milliárd forintot az IKOP, azaz az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretéből hívták le eddig a megyei pályázók. Itt olyan nagy volumenű közúti és vasúti beruházásokról van szó, mint például az M35-ös autópálya, a 4-es számú főút vagy a Püspökladány-Ebes közötti vasúti pályaszakasz fejlesztése.

A GINOP, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretéből mintegy 600 hajdú-bihari projekt nyert eddig támogatást. 71,7 milliárd forintól már döntés született, a már beadott, folyamatban lévő pályázatokkal együtt 110 milliárdos forrásról van szó ezen a területen. Itt nagyon széles a támogatott projektek köre, az élelmiszer-kutatásoktól kezdve az orvostechnológiai fejlesztéseken keresztül az ipari beruházásokig.

A Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program, a KEHOP 53,2 milliárd  forint támogatást jelent Hajdú-Bihar megyének. A pályázók között van például a Hortobágyi Nemzeti Park, ami a régi bombázó lőtér rehabilitációjára nyert forrást, de a természetvédelem és a lakosság szempontjából egyaránt fontos ivóvíz-javító, szennyvízkezelési és vízgazdálkodási projektek is szerepelnek a támogatottak között, valamint a megyei középületek energetikai fejlesztésére is jutott pénz ebből a keretből.

Az EFOP – Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program – is csaknem 250 sikeres pályázónak hozott eddig támogatást, összességében 38,7 milliárd forintot. Itt mások mellett a három Hajdú-Bihar megyei tankerület, a debreceni, a berettyóújfalui és a hajdúböszörményi is jelentős forrást tudott elnyerni fejlesztéseihez.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, a TOP kereteiből eddig 74,2 milliárd forintról született döntés, több mint 200 sikeres projekt tartozik ide. Az elbírálásra váró pályázatokkal a támogatási összeg itt is jelentősen nőhet még, mintegy 93 milliárdra. Ebből a forrásból egyebek mellett a megye 15 településén alakíthatnak ki ipari parkokat, de idetartozik például a fenntartható közlekedés, a kerékpárutak fejlesztése, valamint az egészségügyi alapellátást biztosító épületek korszerűsítése is.

A Vidékfejlesztési Programokból is jelentős pénzösszegek juthatnak Hajdú-Biharba. A megye pályázói eddig 24,6 milliárd forintot nyertek el ebből a forrásból, a keret még 48,9 milliárdra is bővülhet. Ezen a területen is több mint 600 sikeres pályázatról lehet eddig beszámolni. Sok más mellett például a feldolgozóipar, a kertészet és az öntözés, az élőhelyfenntartás, üzemfejlesztések szerepelnek a támogatott területek között.

Október 31-én, a Reformáció Emléknapja debreceni ünnepségén több százan gyűltek össze a Nagytemplom mögötti Emlékkertben. A Reformáció 500 éves jubileumi programsorozatának kiemelt eseményén részt vett Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is.

Napra pontosan félezer éve Luther Márton kitűzte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. A korszakalkotó esemény mellett a cívisváros – és vele együtt Magyarország – az idei emlékévben kettős jubileumot ünnepel, hisz 450 éve annak, hogy az 1567-es Debreceni Zsinat elfogadta a II. Helvét Hitvallást, és ezzel elindult a magyar reformátusság.

A Reformáció Emléknapján felavatták Debrecen új reformációs emlékművét, amelyet a Tiszántúli Református Egyházkerület felkérésére a szobrász Győrfy testvérpár készített. A mintegy 6 méter magas, több részes, fő elemében tardosi vörösmárványból álló szimbolikus alkotáson debreceni és egyházi jelképek láthatók. Mint például a főnix madár, a bárány, tetején pedig a Kálvin-csillag. Az alakzat az egykor a Nagytemplom helyén álló András templomra is utal. Az előtérben a márvány Úrasztalán bronzból öntve az áldozás kellékei: bortartó kanna és a híres debreceni hólyagos kehely, kenyérosztó tál, valamint a nyitott Biblia. A kompozíciót kőpadok egészítik ki, énekes könyvvel, bibliai és irodalmi idézetekkel ékesítve.

Az emlékmű felavatásán Balog Zoltán és Kósa Lajos miniszterek, Dr. Papp László, Debrecen polgármestere mellett Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke mondott ünnepi beszédet.

Fekete Károly köszöntőjében emlékeztetett rá, hogy Debrecenben ezen a helyen fordították 1567-ben a helvét irányba a honi reformációt. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a reformációról, mint a világosság isteni jogáért és kötelességéért folytatott örök küzdelemről beszélt, és számot adott a 2017-es emlékév néhány fontos eredményéről. Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter azt hangsúlyozta, hogy a keresztény felekezetek közötti különbségek mára nem olyan fontosak, mint az, ami összeköt. Papp László polgármester Debrecen szerepét emelte ki a protestantizmus magyarországi térnyerésében.

Az emlékmű felavatása után úrvacsorás ökumenikus ünnepi istentiszteletet tartottak a Nagytemplomban, ahol először mutatták be Vajda János Kossuth-díjas zeneszerző Istenes ének című zeneművét.

Fotó: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el. A honlap képei rákattintva nagyíthatók.

A Debreceni Egyetem 1949-ig gróf Tisza István nevét viselte. A néhai miniszterelnök halálának 99. évfordulóján megkoszorúzták szobrát az egyetem főépülete előtt.

Az október 31-ei megemlékezésen Debrecen városa, az egyetem, valamint több politikai, civil és rendvédelmi szervezetet képviseltette magát. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat nevében Tasi Sándor alelnök helyezte el a tisztelet koszorúját a szobornál. Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása egyébként sokáig a Klinika bejáratánál állt, 2016-ban avatták fel újra új, méltó helyén.

Gróf Tisza Istvánnak kulcsszerepe volt az egyetem 1914-es megalapításában Az ünnepi eseményen Dr. Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese méltatta az 1921-ben meggyilkolt miniszterelnököt. Beszédében rámutatott: „bár lehet, hogy személyisége ellentmondásos volt, az biztos, hogy élete egyik nagy eredményének tekintette, hogy Debrecenben egyetem létesüljön”.

A rendezvényt a Debreceni Egyetem zeneművészetis hallgatójának éneke, az 5. Bocskai István Lövészdandár Helyőrségi Zenekarának közreműködése és a Csontos János hagyományőrző huszárszázados által vezetett Hajdú-Bihar Megye Huszárbandériuma díszőrsége tette még ünnepibbé. A huszár hagyományőrzők feladatuknak érzik gróf Tisza István emlékének ápolását. 2016-ban például lovas emléktúrát is szervezték a tiszteletére.

Foró: Koppányi, KÉPGALÉRIA IDE kattintva.

Hajdú-Bihar közlekedésfejlesztése volt az egyik fontos napirendi pont a megyei közgyűlés október 27-ei ülésén. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a Magyar Közút Nonprofit Zrt., valamint az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. tájékoztatója keretében számoltak be az aktuális helyzetről.

Pántya József, a NIF Zrt. útfejlesztési igazgatója, valamint Kocsis Tibor közszolgáltatási igazgató (ÉMKK) tartottak prezentációt, A már elvégzett és a jelenleg folyamatban lévő közútfejlesztések mellett a közeljövő terveit is vázolták. Ezek között a Hajdú-Bihart érintő, és a megyén túlmutató beruházásokra is kitértek. Ilyen például egy Debrecen-Szeged közötti gyorsforgalmi út létrehozása.

Szoták Zoltán, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatója kérdésre válaszolva elmondta: további, Hajdú-Bihart érintő fejlesztési tervek már csak minisztériumi jóváhagyásra várnak, illetve pontosított költségvetést igényelnek.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke ennél a napirendnél – mivel Debrecen Megyei Jogú Város alpolgármestere, Komolay Szabolcs is jelen volt a megyei közgyűlésen – javaslatot tett arra, hogy a Debrecenben épülő intermodális központ beruházás előkészítő bizottságának tagjai sorába vegyék be Ménes Andreát is. Vámospércs polgármestere, a megyei közgyűlés tagja, ott a Fidesz frakció elnöke révén ugyanis Hajdú-Bihar megye is jobban beleláthatna a majdani fejlesztésekbe. Ezt indokolja, hogy a vasút- és autóbusz-állomásnak is helyet adó közösségi közlekedési központ rengeteg vidékit is szolgál majd, így a megvalósítása nemcsak debreceni ügy.

Tímár Zoltán, Mikepércs polgármestere részben ehhez a javaslathoz csatlakozva arról beszélt, hogy Debrecen déli területei szorulnak leginkább közlekedésfejlesztésre, ami felveti a városba vezető Mikepércsi út korszerűsítését is, amely nagy forgalmat bonyolít le, és most a jelenlegi vasútállomáshoz, később a megépülő intermodális központhoz vezet majd.

A képviselők részéről rengeteg hozzászólás és kérdés érkezett ehhez a témához, a szakemberek válaszoltak. Több a vasúti közlekedést érintő felvetés is elhangzott, például a Debrecen-Mátészalka vonal gyorsítását szolgáló korszerűsítés szükségessége. Felhoztak már elkezdett, de be nem fejezett, esetleg korábban beígért, de azóta háttérbe került közúti fejlesztéseket is. A jelenleg is épülő vagy már megépült kerékpárutak mellett a biciklis közlekedés további fejlesztését is szorgalmaztak egyes képviselők, ki-ki leginkább a maga szűkebb pátriáján belül.

A közgyűlésen arról is szó esett, hogy a települések vasútállomásainak fejlesztése önmagában nem elég. Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere például szorgalmazta, hogy mivel általában a települések peremén helyezkednek el a vasútállomások, komplex beruházásokkal az odavezető utakat is korszerűsítsék.

Abban viszont gyakorlatilag egyetértett a testület, hogy soha nem volt még ilyen mértékű és ilyen hatékony a közlekedésfejlesztés Hajdú-Bihar megyében, mint az utóbbi években. Elégedettségüknek többen is hangot adtak.

A megyei közgyűlés további fontos napirendi pontjai közül kiemelkedett még a három hajdú-bihari tankerület működéséről szóló beszámoló. Pappné Gyula Katalin a debreceni, Kapornai Judit a berettyóújfalui, Tóth Lajos Árpád a hajdúböszörményi kerülettel kapcsolatban adott széleskörű tájékoztatást. Az infrastrukturális fejlesztésektől kezdve a tanulói létszámokon át a speciális képzést igénylő gyerekek ellátásáig. Terveik között szerepel többek között, hogy a bihari térség határon inneni és túli összetartozást tovább erősítve romániai tankerületekkel cserélik ki tapasztalataikat.

Pappné Gyulai Katalin elmondta azt is, miért volt szükséges – és mint kiderült hasznos –, hogy a KLIKK-re korábban jellemző olykor túlságosan központi irányítás után közelebb került a döntési kör a tényleges tevékenységet folytatókhoz. Így jóval hatékonyabb lett a tankerületek működése.

A közgyűlésen szó volt Hajdú-Bihar megye mezőgazdaságáról is. Szabó Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke amolyan leköszönő-beszédet tartott, hiszen a jövő héten tisztújító választások lesznek a szervezetnél. A megye agrár-adatai alapján adott összefoglalót. Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke megköszönte négyéves áldozatos munkáját az agrárkamara élén, és további sikereket kívánt Szabó Sándornak.

A közgyűlésen a képviselők megszavazták azt a kérelmet is, amelyet Debrecen adott be a megyei önkormányzathoz, hogy támogassa a várost a Európa Kulturális Fővárosa pályázatban. Komolay Szabolcs alpolgármester arról beszélt, hogy ez a pályázat régebben elsősorban infrastrukturális fejlesztésekkel, építkezésekkel járt együtt. Manapság azonban már inkább kulturális projektekkel kapcsolatos fejlesztéseket kíván a pályázóktól. Mint az alpolgármester kiemelte, egy ilyen pályázat sikere nemcsak Debrecené, de a megyéé is lenne, és rengeteg pozitív hatást eredményezhetne. Pajna Zoltán jelezte: a megyei partnereket is bevonhatják majd az együttműködésbe, és természetesen felajánlotta a megyei önkormányzat segítségét.

Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

A megyei közgyűlés további fontos napirendi pontjai közül kiemelkedett még a három megyei tankerület működéséről szóló tájékoztató. Pappné Gyula Katalin, a debreceni, Kapornai Judit a berettyóújfalui, Tóth Lajos Árpád a hajdúböszörményi kerülettel kapcsolatban adott széleskörű tájékoztatást. Az infrastrukturális fejlesztésektől kezdve a tanulói létszámokon át a speciális képzést igénylő gyerekekkel való foglalkozásig. Terveik között pedig többek között szerepel, hogy a bihari térség határon inneni és túli egységét tovább erősítve romániai megyei tankerületekkel cserélik ki tapasztalataikat.

Pappné Gyulai Katalin elmondta azt is, miért volt szükséges – és mint kiderült hasznos –, hogy a korábbi, a KLIKK-re jellemző olykor túlságosan központi irányítás után a döntés közelebb került a tényleges tevékenységet folytatókhoz, így jóval hatékonyabbá téve a tankerületek működését.

Hajdú-Bihar megye mezőgazdaságáról Szabó Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke amolyan leköszönő-beszédet is tartott, hiszen a jövő héten tisztújító választások lesznek a kamaránál. Összefoglalójában átfogóan beszélt a megye agráriumáról adatokat felhasználva. Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke megköszönte négyéves áldozatos munkáját a szervezet élén, és további sikereket kívánt Szabó Sándornak.

A közgyűlésen a képviselők megszavazták azt a kérelmet is, amelyet Debrecen városa adott be a megyei önkormányzathoz, hogy az Európa Kulturális Fővárosa pályázatban támogassa. Komolay Szabolcs alpolgármester arról beszélt, hogy ez a pályázat régebben elsősorban infrastrukturális fejlesztésekkel, építkezésekkel járt együtt. Manapság azonban már inkább kulturális projektekkel kapcsolatos fejlesztéseket kíván a pályázóktól. Mint az alpolgármester kiemelte, egy ilyen pályázat sikere nemcsak Debrecené, de a megyéé is lenne, rengeteg pozitív hatással a jövőben.

Pajna Zoltán jelezte, a megyei partnereket is bevonhatják majd az együttműködésbe, és természetesen felajánlotta a megyei önkormányzat segítségét.

A vártnál is több gyermeket sikerült elérni a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat klímavédelemmel kapcsolatos rajzpályázatával. 38 megyei óvodából összesen 454 darab alkotást küldtek be a határidőig.

A pályázatra 2017. október 9-e és 16-a között lehetett jelentkezni. A kiíró megyei önkormányzat olyan rajzokat várt az óvodásoktól, amelyek a klímaváltozás hatásaira, következményeire, az alkalmazkodás lehetőségeire hívják fel a figyelmet, és megmutatják, hogyan viselkedhetnek a gyerekek környezettudatosan az éghajlat megóvása érdekében.

A pályázatra beküldött képeket három korcsoportban – kis-, középső- és nagy-csoportos óvodás korosztályban – külön zsűrizték. A legtöbb rajz, 98 (!) alkotás a Földes Közösségi Napközi Óvodából érkezett. A második a mennyiségi rangsorban a debreceni Sípos Utcai Óvoda 62 képpel, a harmadik az Alsójózsai Kerekerdő Óvoda 26 rajzzal. A zsűri tagjai Illés Jánosné – nyugalmazott óvodavezető, Vincze Fruzsina – Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, valamint Uzonyi Ferenc – festőművész voltak. A 2017. október 26-i elbírálást a debreceni Megyeháza Bocskai termében végezték, amelyen Bulcsu László, a megyei közgyűlés alelnöke is részt vett.

Az eredményhirdetésre és a díjak átadására még várni kell a témához kötődő másik két érzékenyítő pályázat végéig.

Az éghajlat változása az Európai Unióban is egyre nagyobb hangsúlyt kap, erre több szemléletformáló akcióval hívja fel a figyelmet a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat.

Több képért KATT IDE!

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából Hajdúsámsonban is tartottak megemlékezést. Az ünnepségen a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot Tasi Sándor alelnök képviselte.

Fáklyás felvonulás vezetett az emlékműhöz, sorban érkeztek a tiszteletüket tévők, hogy elhelyezzék koszorúikat.

A Csapókerti Általános Iskola tanulója szavalt, míg a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjai elevenítették fel műsorukkal 1956 forradalmi eseményeit. Antal Szabolcs polgármester ünnepi beszédében hangsúlyozta: „Magyarország mindig élen járt Európában szabadságba vetett hitével. Több évszázadon keresztül – ahogyan most is – a kereszténység védőbástyája a magyar nép.”

A hajdúsámsoni megemlékezésen részt vett Tasó László is. A Miniszterelnökség államtitkára szerint a magyar nép a történelem során kitartásának, jövőbe vetett hitének köszönhette, hogy a vesztes háborúk után is mindig talpra tudott állni, és képes volt újult erővel elkezdeni országa építését.

Az ünnepség részeként adták át Hajdúsámson Város Önkormányzata Posztumusz Díszpolgári Díját. Az elismerést az egykor meghurcolt, katonai rangjától megfosztott, halála után rehabilitált hadnagyi, idén pedig utólagosan főhadnagyi rangot kapó id. Bertalan Zoltán nevében özvegye, Bertalan Zoltánné vette át.

Fotó: Dandé Melinda. KÉPGALÉRIA IDE kattintva található.

Befejeződött Berettyóújfaluban az 1974-ben átadott háziorvosi rendelő azóta elhasználódott épületének korszerűsítése. Az utóbbi években már nem tudtak érdemi felújítást végezni rajta, ezért volt időszerű, hogy 21. századi körülményeket teremtsenek benne.

2017. október 25-én a rendelő előtt Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő és a köszöntőt mondó Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke vett részt az ünnepélyes átadáson Oláh Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára, illetve Muraközi István berettyóújfalui polgármester társaságában. Majláth József református lelkipásztor áldotta meg az épületet.

Hajdú-Bihar megyében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében az elsők között valósult meg ez a beruházás.

Fotó: Berettyó Televízió, Kogyilla Zsolt

További képek ITT.

Számítógép, nyomtató, könyvtári polcok, tornatermi zsámolyok, térképek, pianínó – csak néhány tétel abból az adomány csomagból, amit pénteken szállított a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Nagyváradra. A tanszereket, iskolai felszereléseket a Szacsvay Imre Általános Iskolába vitték. Ezzel folytatódik a szeptemberben elkezdett jótékonysági akció. A teherautó indulásakor Pajna Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke is jelen volt.

Első alkalommal 2017. szeptember 14-én, az ünnepélyes tanévnyitó keretében adott át mintegy félmillió forint értékű felajánlást Bihar megye legnagyobb iskolájának Pajna Zoltán. Akkor az adományokat – számítógépeket, magyar nyelvű könyveket, asztalokat, padokat, tornaszereket – Hajdú-Bihar három tankerületi központja ajánlotta fel, az összegyűjtést és a szállítást pedig a megyei önkormányzat koordinálta.

A 350 diákot nevelő nagyváradi intézménynek szüksége van a támogatásra, a hajdú-bihari adomány segített, hogy a határ túloldalán élő magyarok magyarul tanulhassanak. Az akciót mindenképpen folytatni akarták, ezért gyűjtöttek össze és vittek Nagyváradra egy újabb szállítmányt.

A most felajánlott oktatási eszközök, bútorok két debreceni iskolából valók, amelyek bezárásáról döntöttek. Ezek a Nagysándor József Általános Iskola, illetve a Vénkerti Általános Iskola Kőrösi Csoma Sándor Tagintézménye Debrecen-Nagymacson. A használt, de jó állapotú felszereléseknek jó hasznát vehetik a Szacsvay Imre Általános Iskola tanulói és tanárai.

Fotó: Führer Mária