Események, rendezvények

Nemcsak az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörését ünnepeljük október 23-án, hanem az 1989-ben ugyanezen a napon kikiáltott harmadik Magyar Köztársaságot is. Ezt hangsúlyozták Biharkeresztesen az október 23-ai megemlékezésen, a város önkormányzata és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közös rendezvényén. A helyi Gárdonyi Zoltán Református Általános Iskola tanulóinak szuggesztív erejű zenés műsora, amely a történelmi előzményektől kezdve az utána következő évekig felölelt egy korszakot, valamint a Biharkeresztesi Szarkaláb Hagyományőrző Néptánc Egyesület produkciója után a tisztelet virágait helyezték el a településen lévő forradalmi emlékműnél. A megyei önkormányzat nevében Pajna Zoltán elnök és Tasi Sándor alelnök koszorúzott. Az ünnepségen jelen volt Bulcsu László alelnök is, valamint Dr. Dobi Csaba jegyző, Kraszitsné Dr. Czár Eszter aljegyző és a megyei közgyűlés több tagja.

Barabás Ferenc, Biharkeresztes polgármestere köszöntötte a meghívott vendégeket a Bihar Közösségi Házban.  Az ’56-os hősökre így emlékezett: “hittek és cselekedtek is, amikor kellett, sokszor nehéz, életre szóló döntést hozva azért, hogy évek múltán mi szabadon élhessünk”.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke ünnepi beszédében a nemzeti identitást emelte ki, amely egyedi gondolkodásunkon, művészetünkön, cselekedeteinken keresztül mutatja meg önmagunk számára is milyen magyarnak lenni. A nemzet kollektív emlékezete az egyének emlékeiből áll össze, ám ezek bizonyos esetekben elhalványulnak, máskor tű élesen megmarad bennünk minden – folytatta beszédét Pajna Zoltán. Az elnök szerint az 1956-os forradalom és következményei olyan történelmi események, amelyeket a magyarok örökre az elméjükbe véstek. Együtt azokkal az egykori szimbólumokkal – a lyukas nemzeti zászlóval, vagy éppen a sarlóval és a kalapáccsal -, amelyek jelentése egyértelmű üzenet számunkra.

Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő az európaiságról szólt, melyet nem feltétlenül az határoz meg, hogy az Európai Unió mit ért ez alatt. A politikus szerint megmaradhatunk európai magyaroknak ezen a kontinensen, szuverenitásunkat megtartva. A magyar kormány 2016-ra emlékévet hirdetett az ’56-os forradalom 60. évfordulója kapcsán, ám Vitányi István úgy fogalmazott, hogy ez nem korlátozódhat egyetlen esztendőre. Október 23-át szimbolikus dátumnak nevezte a képviselő, kiemelve: nagy erő rejlett a magyarság összefogásában akkor és ma is.

Az ünnepség részeként a „Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Emlékérmét” vehette át Pajna Zoltán elnöktől Dr. Békési László biharkeresztesi háziorvos. A fél évszázadon át praktizáló orvos családja és kollégái mellett megköszönte Biharkeresztes vezetésének támogatását is. Mint mondta, ennek is köszönhető például, hogy annak idején elindulhatott az ügyeleti rendszer, ami nagy előrelépést jelentett a gyógyításban. Egyéb, a térség egészségügyét érintő fejlesztések is segítették Békési László hosszú és eredményes orvosi munkáját. A kitüntetés adományozható azoknak, akik a tudományos, kulturális, sportéletben, valamint a megye nemzetközi kapcsolatainak építésében, vagy más területeken kimagasló eredményeket érnek el, vagy tevékenységükkel, eredményeikkel méltóvá váltak az elismerésre.

Dr. Békési László életrajza IDE KATTINTVA tölthető le.

Az október 23-ai programsorozat részeként a helyi református templomban Nagy Zsolt esperes-lelkész tartott ünnepi istentiszteletet. A megemlékezés keretében most első alkalommal adták át a Gárdonyi-emlékérmet több biharkeresztesi diáknak.

KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Október 30-ig látható a debreceni Megyeházán az a kiállítás, amit a „Nyári horgászélményeim” című pályázatra beérkezett több mint 500 rajzból és fotóból válogatott össze a szakértő zsűri. A Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetsége – a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat támogatásával – idén nyáron második alkalommal hirdette meg ezt az alkotó pályázatot általános- és középiskolás diákoknak. Az ünnepélyes eredményhirdetést és díjátadást október 18-án tartották.

Tasi Sándor köszöntötte a gyerekeket és felkészítő tanáraikat. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke a horgászat és a környezetvédelem sajátos kapcsolatáról beszélt, idézve Áder János köztársasági elnök korábbi szavait, miszerint a modern kor embere mindennapi tevékenységével olykor visszafordíthatatlan károkat okoz az ősi természetben. Tasi Sándor a megyei önkormányzat klímavédelmi stratégiájáról is szólt, amelynek része a térség vizeinek állapot-megőrzése, így a halállomány védelme is.

Cserepes Norbert, a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének elnöke a pályázat eredményhirdetésekor reményét fejezte ki, hogy az ifjú alkotók nem csak a bírákkal osztják meg műveiket, de ezeken keresztül társaiknak is megmutatják élményeiket.

Tamus István grafikusművész, a pályázat bíráló bizottságának vezetője a rajzversenyek debreceni hagyományairól beszélt. Példaként hozta a gyerekek tömegeit megmozgató egykori aszfaltrajzversenyeket a Nagyerdőn, amit a művész szerint érdemes lenne feleleveníteni, hisz az ilyen megmérettetéseken megmutathatják tehetségüket a fiatalok, érezhetik az alkotás örömét. Tamus István hozzátette: fontos, a gyerekek mindig a koruknak megfelelően rajzoljanak, s aszerint is kell műveiket mérlegre tenni.

A nyári horgászélményeket megörökítő pályázatra az ország minden részéről, sőt külföldről is érkeztek alkotások. 26 általános- és középiskolából összesen 553 tanuló adta be művét. A zsűri 29 darab díjat és különdíjat ítélt oda. A nyeremények között volt grafikai művészeti könyv, és a megyei horgászboltok is felajánlottak ajándékokat. Az egyéni elismerések mellett csomaggal jutalmazták a püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskolát, a debreceni Kós Károly Művészeti Szakközépiskola és Szakkollégium pedig pénzjutalmat kapott. A szervezők megköszönték minden gyermeknek, iskolának és pedagógusnak, hogy részt vettek a pályázaton.

Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs
KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Bruttó 235 millió forintból, a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében épült fel az új, korszerű tornaterem Szerepen. A beruházás elkészült, a 821 négyzetméteres létesítményt Sárfalvi Péter sportért felelős helyettes államtitkár, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Szerep polgármestere, Tóthné Verő Tünde, valamint Bodó Sándor országgyűlési képviselő jelenlétében adták át október 13-án. Az avató ünnepségen Török András lelkipásztor áldotta meg a tornatermet.

Magyarország Kormánya 2014-ben indította el a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programot, hogy európai színvonalú tornatermek, tantermek és tanuszodák épüljenek, amelyek hosszú távon szolgálják a fiatalok fejlődését, elősegítik az adott település köznevelési feladatainak ellátását, teret adva a mindennapos testnevelés óráknak is. A szerepi beruházás ennek köszönhetően teljes egészében állami támogatásból valósulhatott meg. Az alapkövet 2016. szeptember végén tették le, a gyakorlati kivitelezéssel ez év nyarára készültek el. A tornatermet bútorozva és sporteszközökkel felszerelve kapta meg Szerep Község Önkormányzata, amely mostantól tulajdonosa és fenntartója is az új épületnek.

Tóthné Verő Tünde polgármester az átadáson elmondta: elsősorban az általános iskola tanulóinak építették a tornatermet, ám reményei szerint nem csak a gyermekeket fogja szolgálni, hanem hatással lesz a település egészére is. A polgármester szerint a sport mellett a közösségépítés és a kultúra tere is lesz a létesítmény.

A facebookon is megtalálható a HBMÖ oldala.

20. alkalommal gyűltek össze a térség gazdasági szereplői, termelői, vállalkozói Berettyóújfaluban, a Bihari Számadó Napokon október 13-án és 14-én. Bondár Sándor, a házigazda Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Berettyóújfalui Szervezetének elnöke nyitotta meg a jubileumi rendezvényt, amelyen Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is részt vett.

Dr. Vitányi Iván országgyűlési képviselő köszöntőjében értékelte az elmúlt húsz esztendőt, hangsúlyozva, hogy jelentős igény van a helyi vállalkozások, intézmények részéről az effajta seregszemlére, számadásra. A képviselő ezután röviden ismertette a Berettyóújfaluban és térségében a TOP pályázati program keretében hamarosan várható fejlesztéseket.

Muraközi István, a város polgármestere is méltatta a találkozót és két évtizedes múltját. Elmondta: az idei számadáson 61 kiállító jelent meg. Érkezett Romániából is résztvevő, hisz Berettyóújfalu testvérvárosa, Margitta visszatérő szereplője a rendezvénynek.

A Bihari Számadó Napokon a szórakoztató kísérő programok, termékbemutatók mellett szakmai konferenciát is tartottak a szakképzés újdonságairól, a támogatott szaktanácsadás rendszeréről, illetve az élelmiszeriparral kapcsolatos pályázatokról.

Hagyományosan több termék- és vásárdíjat is kiosztottak. (A Kamara Nyíri István-díját például 2017-ben Kogyilla Árpád kapta.) Az elismerések átadásakor köszöntötték a rendezvényt először életre hívó, majd több éven át szervező Balogh Sándort és feleségét, a Kamara korábbi területi elnökét és irodavezetőjét.

2017. október 12-én a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Lenerg Energiaügynökség Nonprofit Kft. közös szervezésében rendezték meg Hajdúböszörményben a második „Energy Café” elnevezésű rendezvény az Interreg Central Europe program CitiEnGov projektjének keretében. A rendezvényen részt vett Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere, valamint azon háztartások képviselői is, akik vállalták, hogy a projekt keretében megvalósuló kísérleti tevékenységben szerepet vállalnak, vagyis húsz hónapon keresztül kiemelt figyelmet fordítanak az energiatudatosságra az otthonukban. A kísérleti tevékenység első lépéseként energia audit készült ezekben a háztartásokban. A későbbiekben a lakók havonta számolnak be tapasztalataikról, eredményeikről a projektben partnerként résztvevő Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnak, húsz hónap elteltével pedig energetikai tanúsítványt kapnak házukról, lakásukról.

A rendezvényen a szemléletformáló előadás mellett a Budapest Bank képviselője tartott előadást kedvezményes hitel lehetőségről, melyet az otthonok energetikai korszerűsítésére lehet felhasználni.

A rendezvénysorozat folytatódik!

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés részéről Tasi Sándor alelnök, valamint Bernáth László, Kovács Zoltán és Antal Szabolcs képviselők is erősítették azt a csapatot , amelyik október 11-én a Nagyváradtól nem messze, dél-keleti irányban található Biharkabán a “Polgármesterek Sportnapján” lépett pályára egy izgalmas, ám elsősorban barátságos focimeccsen. Tasó László, a Miniszterelnökség államtitkára is jelen volt a sportnapon, amelyet jó ízű beszélgetés zárt a határ két oldalán lévő települések vezetői között.

A határokon átívelő kapcsolatok megerősítését is szolgáló sporteseményen nem az eredmény volt a fontos, hanem az összetartás.

A fotókat Biharkabáról küldték számunkra.

KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Nagyváradon, a város szülötte, Nagysándor József honvédtábornok emléktáblája előtt tisztelegtek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc aradi vértanúira emlékezve október 6-án az RMDSZ-szel és a történelmi egyházak képviselőivel együtt a határ mindkét oldaláról érkezett politikai szereplők. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke és Bulcsu László alelnök főhajtás mellett helyezte el a koszorút a tábla tövében. Beszédében Pajna Zoltán a hajdú-bihariak testvéri segítségnyújtásáról biztosította a nagyváradiakat, egyúttal kijelentette, hogy október 6-a fontos üzenetét tovább kell adni a jövő nemzedékének is.

Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke szerint egy nemzet ereje az egymásra utaltság felismerésében rejlik, s akkor van jelenünk és jövőnk, ha ezt mi is világosan látjuk a mindennapokban. Az önfeláldozásra, mint az aradi vértanúkra, de akár egy nagyobb közösségen belül élő és értékeket teremtő, elnyomott kisebbség hőseire is jellemző viselkedésre hívta fel a figyelmet továbbá Pásztor Sándor, aki arra is utalt, hogy az úgynevezett Minority SafePack polgári kezdeményezés, vagyis a kisebbségek mentőcsomagja program aláírása időszerű és szükségszerű. A kezdeményezés lényege, hogy a kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek.

Az RMDSZ Bihar megyei elnöke, Szabó Ödön szintén a valós összefogásra buzdított, amit egykor a szabadságharc hősei is tettek. Az utódok számára pedig elgondolkodtató lehet – fogalmazott -, hogy az egyéni és a közösségi életünk múltjában mi miért és hogyan történt, illetve most mi zajlik körülöttünk, illetve velünk. Ennek fényében pedig üzenni kell a jövőnek.

A koszorúzást követően a megemlékezők átvonultak a várad-olaszi református templomban, ahol Csűry István királyhágómelléki református püspök. Kiss Albert római katolikus főesperes-plébános, Mátyás Imola evangélikus esperes és Molnár Imola unitárius lelkész tartott ökumenikus szolgálatot, míg a Szacsvay Imre Általános Iskola diákjai a vértanúkról emlékeztek meg.

KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

A Bek Pál Kertbarátkör Egyesület rendhagyó helyszínen, a téglási Degenfeld-Schomburg Kastélyban tartotta taggyűlését október 9-én. A helyszínválasztás apropója részben az volt, hogy a kertbarátkör elnöke, Fejszés Imre két értékes tárgyat ajánlott fel a kastélyt fenntartó tulajdonosi cégcsoportnak.

Egy vadászjelenetet ábrázoló domborkép és egy antik falitükör volt az ajándék, amelyek egykor feltehetően a Degenfeld-család tulajdonában álltak, és a háború utáni államosítást követően kerültek el a kastélyból. A tárgyakra saját háza padlásán bukkant rá Fejszés Imre.

A kertbarátkör és a téglási kastély közötti kapcsolat, hogy a névadó, Bek Pál volt a birtok első tulajdonosa. 1799-ben kezdte az udvarház építését a település északi határán, 1804-re készült el a Bek-család lakhelye. Ma már Téglás igazi büszkesége a Helyi Értéktárban is szereplő Degenfeld-Schomburg Kastély, amely komoly műemléki és turisztikai vonzerővel bír.

A kastély tulajdonosi cégcsoportját képviselő Miklóssy Máté ügyvezető igazgató örömmel vette át az ajándékba kapott értékes tárgyakat. Hangsúlyozta: továbbra is számítanak a lakosság segítségre abban, hogy a kastély berendezési tárgyait a nemesi családoktól származó eredeti ereklyék is gazdagíthassák. Az építtető, földmérő Bek Pál nevét viselő kertbarátkör ebben szeretne példát mutatni.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Tasi Sándor alelnök is benne van abban a bíráló bizottságban, amelyik épp most dönt arról, kik részesülnek díjazásban a beérkezett 553 rajz ifjú alkotói közül.

Az elnöki és alelnöki irodák színes papírlapokkal telepakolva… A “Nyári horgászélményeim” című pályázatra beérkezett töméntelen munkát Tamus István grafikusművész, Toró József festőművész, a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének elnöke, valamint ügyvezető elnöke, vagyis Márkus Gábor és Cserepes Norbert, illetve Gyaraki Petra, a Nagy Debreceni Horgász Egyesület képviselője és Takácsné Gáspár Éva, a Csali Horgászbolt tulajdonosa nézi át.

A Magyarország minden tájáról, sőt, Szerbiából, Szabadkáról is küldött rajzok több korosztályban versenyeznek. A legjobbakból kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők 2017. október 18-tól, a debreceni Megyeháza második emeleti Bocskai terme előtti térben, amely a megyei közgyűlés következő, október 27-i üléséig lesz látogatható.

KÉPGALÉRIA IDE kattintva tekinthető meg.

Idén immár 3. alkalommal rendezte meg Hortobágy önkormányzata a Magyar Szürke-Barátok Találkozóját. A hagyományőrző kulturális és gasztronómiai rendezvény célja a tájegység településeinek összefogása, a kapcsolatok erősítése. A közös pont pedig most is a legeltető állattartás koronázatlan királya, a magyar szürke marha volt.

Az eseményre 15 településről érkeztek vendégek, a meghirdetett főzőversenyre összesen 24 csapat nevezett. A rendezvény díszvendégeként jelen voltak az érmelléki Szalacs képviselői, és a találkozó fővédnöke, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke is.

A Hortobágy környéki települések osztoznak a táj természeti és kulturális örökségén, együtt hatékonyabban ki tudják használni gazdasági és turisztikai adottságaikat. Ezért is volt jó lehetőség ez program a találkozásra a települések vezetőinek, önszerveződő közösségeinek. Bemutatkozhattak a térség hagyományait őrző népdalkörök, néptánc együttesek, a látogatók megkóstolhatták a hagyományos pusztai ételeket, megismerhették a közfoglalkoztatás keretében előállított helyi termékeket.

A rendezvény szervezői bíznak abban, hogy a Magyar Szürke-Barátok Találkozója hozzájárul a pusztai állattartás ma is élő hagyományainak megőrzéséhez.

A facebookon is elérhető a HBMÖ.

A hátrányos helyzetű, krízisben lévő emberek jobb szolgálatáért 11 létesítményét újítja fel, illetve építi újjá a Magyar Vöröskereszt. Az uniós és hazai forrásból 2017. július 1-től 2020. június 30-ig megvalósuló fejlesztés országos projektnyitóját Debrecenben tartották (október 9-én).

Soltész Miklós, az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az elmúlt évek katasztrófahelyzeteit felidézve a karitatív szervezetek összefogását, közös munkáját méltatta. Elmondta: ennek az együttműködésnek is eredménye, hogy egy eddig példa nélküli pályázatnak köszönhetően összesen mintegy 4 és félmilliárd forintot kapott fejlesztéseihez a Karitatív Tanács 9 tagszervezete és partnere. A Magyar Vöröskereszt 650millió forintos programja ennek a komplex projektnek a része.

Pajna Zoltán köszöntőjében a Magyar Vöröskereszt szellemiségéhez illő „gondoskodó társadalomról” beszélt. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke idézte a statisztikákat, melyek bizonyítják, hogy az utóbbi öt évben jelentősen csökkent a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetűek aránya a térségben. Hangsúlyozta azonban: nem a számok, a mögöttük lévő emberek a fontosak, és az a segítő munka, ami hozzájárult a helyzetük javulásához. Reményét fejezte ki, hogy egyre többen figyelnek oda egymásra, segítik a rászorulókat, éljenek azok határainkon belül vagy azon kívül.

A Magyar Vöröskereszt tevékenységét Kardos István főigazgató ismertette, majd Nagy Gábor főigazgató-helyettes számolt be munkatársaival a projekt részleteiről. A szervezet országszerte 11 helyszínen összesen több mint 4ezer négyzetméteren végez infrastrukturális felújításokat. Erre nagy szükség van, hisz sok vöröskeresztes létesítmény jelenleg olyan állapotban van, ami méltatlan a bennük dolgozók munkájának minőségéhez. Az épületek korszerűsítésében fontos szempont az akadálymentesítés és az energiahatékonyság. A főigazgató-helyettes úgy fogalmazott: „járó motorú autóban akarnak szereléseket véghezvinni”, vagyis a folyamatosan működő, állandóan akcióban lévő, segítséget nyújtó szervezet mindennapi munkája közepette kell elvégezni a fejlesztéseket. A projektnek négy új jármű és 257 informatikai eszköz beszerzése is része.

A segélyszervezet korszerűsítési programja Hajdú-Bihart is érinti, a Magyar Vöröskereszt megyei irodáját is felújítják Debrecenben.

A projekt az EFOP 2.2.15-16- 2017-00002 kódszámú pályázat keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

“Utolsó esély” – ezzel a címmel tartott konferenciát a Hajdú-Bihar Megyei Cigány Területi Nemzetiségi Önkormányzat a debreceni Megyeházán. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a romákat érintő fontos és aktuális témákat vitattak meg szakmai előadók segítségével.

A konferencián szó volt a roma partnerségről – papíron és a gyakorlatban -, a témáról Bernáth Bálint, a Hajdú-Bihar Megyei Cigány Területi Nemzetiségi Önkormányzat elnöke beszélt. A hátrányos helyzetű emberek és a romák integrálásának, társadalmi beilleszkedésének esélyeiről szólt Tapolcai Zoltán előadása, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának vezetője kiemelte a foglalkoztatási- és képzési lehetőségeket.

A munkához jutás a felzárkózás egyik legfontosabb eszköze. A megyei önkormányzat égisze alatt működő, a munkavállalók és a munkáltatók egymásra találását segítő Hajdú-Bihar Megyei Paktumiroda is bemutatta szolgáltatásait a konferencián. A szervezet tevékenységéről Szabó Marianna, a Paktumiroda  munkatársa tájékoztatott.

Aba-Horváth István, a debreceni Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a közösségfejlesztés fontosságára tért ki. A roma mentorok munkájáról a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltségének képviseletében Gerő Ildikó igazgatóhelyettes tartott előadást.

Dr. Pávay Tibor antidiszkriminációs szakértő előadása pedig az “Esély-Egyenlőség-Kultúra” témaköréről, valamint a benne rejlő anomáliák veszélyeiről szólt.

KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

2010-ben indult el a City Hungary Program, amelynek részeként 2013-ban alapították meg a Nemzeti Fenntartható Városdíjat, azaz a „Holnap városáért” védjegyet. Hajdúnánás ebben az esztendőben a „Fenntartható városért” kategóriában nyerte el az elismerést.

A City Hungary Program a fenntartható és élhető magyar városok vezető fóruma. Olyan hazai és nemzetközi modelleket, tapasztalatokat, eszközöket mutatnak fel, amelyek már eredményt hoztak, segítették az adott településeken a magasabb életminőség elérését.

Az idei „Holnap városáért” díjakat 2017. október 06-án a fővárosban adták át. A program fővédnöke, dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, az EMMI alapító minisztere az ünnepségen azt mondta:  „Fontos, hogy otthonosan érezzük magunkat a városban, amely befogad és összeköt Bennünket. Fontos, hogy egy város különböző részei harmonikusan kapcsolódjanak egymáshoz, hogy az emberek átlássák az egészet. Érdemes megőrizni bizonyos helyeket az állandóan változtató beavatkozásoktól”.

A „Fenntartható Városért” címet elnyert Hajdúnánás közössége és vezetése komoly erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy egy élhető, fejlődő, prosperáló várost teremtsen, ahol a családok otthonra lelnek, ahonnan a fiatalok is helyben képzelik el jövőjüket, ahol átgondolt, logikus beruházásokkal a következő generációknak is építkeznek. Ennek érdekében Hajdúnánás a korábban is helyben lévő, már-már elfeledett értékeit, erőforrásait egy szisztematikus, jól átgondolt stratégia szerint éleszti újjá egy önfenntartó város víziója mentén.  Az elmúlt években újragondolt és újra felfedezett értékek közé tartozik többek között a Kendereskert, a Nánási Portéka, vagy a Bocskai Korona.

2017-ben az alábbi települések nyerték el a „Holnap városáért” védjegy használatát:

FENNTARTHATÓ VÁROSÉRT kategória

    Hajdúnánás Városi Önkormányzat

    Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata

    Tata Város Önkormányzata

TISZTA VÁROSÉRT kategória

    Kisújszállás Város Önkormányzata

    Térségi Hulladék-Gazdálkodási Nonprofit Kft. (Nyíregyháza)

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK HATÉKONYSÁGÁÉRT kategória

    Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat

    Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata

ÜZLET A VÁROSÉRT kategória

    Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat

FENNTARTHATÓ KÖZÖSSÉGEKÉRT kategória

    Gödöllő Város Önkormányzata

MOZGÁSBAN A VÁROS kategória

    Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzat

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2millió forint támogatást nyert „Tudod-e?” című pályázatával a Földművelésügyi Minisztérium által kiírt HUNG-2017 pályázat I. célterületén. Ez a helyi-, tájegységi-, megyei értékek bemutatását, népszerűsítését célozta települési rendezvényhez kapcsolódóan. A pályázattal elnyerhető támogatás összege 1milliótól 2 millió forintig terjedt. A támogatást nyert tevékenységet 2017. december 31-ig kell megvalósítani.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat nyertes projektjében szerepel egy kiállítás, amelyet Hajdú-Bihar Megye Napjához (november 22.) kapcsolódóan 2017. november 20. és 24. között rendeznek meg. Emellett egy “Tudod-e” kérdés-felelet játék is része a programnak, amit azon a héten minden nap máshol, az érintett települések iskoláiban, rendhagyó óra keretében valósítanak meg.

A programban Hajdú-Bihar megye 5 települése vesz részt: Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Létavértes, Püspökladány. A rendhagyó órákon derül majd ki az is, ki lett az októberben meghirdetendő kreatív pályázat nyertese az adott településen.

A kreatív pályázatra a jelentkező iskolás csapatoknak pályamunkájukban egy általuk kiválasztott, a helyi értéktárban szereplő értéket kell megjeleníteniük. A Megye Napjára szervezett, egy hétig tartó kiállításon a beérkezett pályaműveket is bemutatják minden résztvevő településen.

Október 6-án, a Nemzeti Gyásznapon a cívisvárosban Nagysándor József honvédtábornok kőhalmánál emlékeztek az 1848-49-es szabadságharc hőseire, az Aradon kivégzett 13 vértanú tábornokra és gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első felelős miniszterelnökére.

Debrecen és Hajdú-Bihar megye politikai és társadalmi vezetői, valamint a rendvédelmi szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Tasi Sándor alelnök rótta le kegyeletét.

Nagysándor József kőhalmánál a debreceni Ady Endre Gimnázium dráma tagozatos diákjai idézték fel előadásukkal a vértanúk utolsó perceit, azóta híressé vált mondatait.

Mazsu János debreceni tanácsnok, önkormányzati képviselő rövid előadással emlékezett a szabadságharc hős vértanúira. Szólt az akkori bel- és külpolitikai helyzetről is, amely a forradalomhoz, majd annak bukásához és a megtorlásokhoz vezetett.

Az október 6-ai megemlékezés a debreceni 2-es számú toborzóirodánál folytatódott. Nagysándor József emléktáblájánál Dr. Lippai Péter ezredes, a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárjának parancsok-helyettese mondott díszbeszédet, majd a megjelent szervezetek képviselői itt is elhelyezték a tisztelet koszorúit.

Fotó: Koppányi Szabolcs (A honlap képeire kattintva nagyíthatók, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.)

Az Idősek Világnapja alkalmából tartott ünnepséget a Nyugdíjasklubok és Idősek “Életet az Éveknek” Hajdú-Bihar megyei Szervezete Debrecenben, a Megyeháza Árpád termében. Mintegy 100 meghívott társaságában 10 aranylakodalmas házaspárt is felköszöntöttek.

Az 50 éve házasoknak Réz Szilárd, Nádudvar alpolgármestere, Kocsis Imréné, az “Életet az Éveknek” megyei elnöke, és Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke adta át az ajándékokat.

Bulcsu László köszöntőjében méltatta a szépkorúakat. “Tisztelet, szeretet, megbecsülés jár azoknak, akik ilyen kort értek meg” – mondta, majd arról is beszélt, hogy a család összetartó erejét jelképezik azok, akik 50 éven át tartó házasságban élnek egymással. Az alelnök hozzátette: a gondoskodást ilyen korban már vissza kell kapniuk az idősek, akkor is, ha amúgy nem szorulnának rá. Akkor pedig különösen igaz ez, ha szükségük van segítségre. Hiszen életük, tapasztalatuk nemcsak a múltat jelképezi, de a jövő tanításában is fontos szerepük van.

Réz Szilárd, Nádudvar alpolgármestere is köszöntötte az ünnepelteket. Beszédében nagy ajándéknak nevezve, amit születéskor kapunk: az életet.

Az Idősek Világnapjának ünnepén zenés, énekes, verses műsort láthattak a résztvevők, többek között saját költeményeket is előadtak a szépkorúak.

Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA érhető el.

Pintér Sándor belügyminiszter meghirdeti a Magyarországi Falumegújítási Díj 2017. pályázatot, „átfogóan gondolkodni” mottóval.

Az idén már hetedik alkalommal kiírásra kerülő pályázattal a meghirdetők célja, hogy felkutassák, díjazzák és ezzel „reflektorfénybe állítsák“, azokat a települési közösségeket, amelyek kimagasló és példaszerű színvonalon végzik jövőbemutató fejlesztési munkájukat.

A kiírók a példák bemutatásával, az információk cseréjével javítani kívánják a falumegújítást végző községek eredményeit, a jó példákkal el kívánják érni, hogy a falumegújítás mozgalommá szerveződjön.

A pályázat ezúttal is az „Európai Falumegújítási Díj” pályázati kiírás követelményein alapul, amelyet az Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösség írt ki.

A magyarországi pályázatnak – a hazai falufejlesztési tevékenységek elismerése mellett – az is célja, hogy kiválassza azt a települést, amely a leginkább méltó módon képviselheti hazánkat az európai megmérettetésen.

A pályázat mottója azt a tényt kívánja hangsúlyozni, hogy a döntéseknek és beavatkozásoknak messzeható következményei vannak. A falu- és vidékfejlesztés olyan kihívásokkal szembesül, melyek sem szűkös térbeli határok között, sem pedig szűk látókörű megoldásokkal nem válaszolhatóak meg. Jelzés kíván lenni, hogy ideje a változó valóság talajára állni és kezdeményező fejlesztőkként előremutató, fenntartható folyamatokat beindítani, innovatív, kreatív beavatkozásokkal. Meg kívánja szólítani mindazokat, akiknek településük, térségük fejlődéséhez közük van, vegyenek részt a helyi eseményekben, működjenek közre távlatos ötletek megfogalmazásában.

A pályázatokat 2017. október 15-ig kell benyújtani.

A pályázattal kapcsolatos részletes tudnivalók, kiírás és mellékletei letölthetők a http://www.mut.hu/?module=news&action=show&nid=232461 weboldalról.

A Bihari Népművészeti Egyesület 12. alkalommal szervezte az Országos Gyermek és Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat észak-alföldi kiállítását Berettyóújfaluban. Az eseményen díjakat osztottak ki az arra érdemes fiatal művészeknek.

Muraközi István polgármester és Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő mellett Török Istvánné, a Bihari Népművészeti Egyesület elnöke nyitotta meg az ünnepséget a Nadányi Zoltán Művelődési Központban.

A Pergő Hagyományőrző Műhely műsora szórakoztatta a résztvevőket, a díjak átadása után pedig játszóházi foglalkozást tartottak.

A pályázatban és a kiállítás megszervezésében közreműködő partner volt a Debreceni Művelődési Központ, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége, a Hagyományok Háza, valamint a Kézműves Alapítvány.

A Bihari Népművészeti Egyesületről további információkat találhatnak honlapjukon: ITT.

Szeptember 28-án hivatalosan elindult Komádiban az a projekt, amely a közeljövőben ott épülő büntetés-végrehajtási intézethez kapcsolódó útfejlesztést foglal magába. A leendő börtönhöz nélkülözhetetlen közút kiépítéséhez csaknem 114 millió forint támogatást kapott a város.

Dr. Vitányi István, a térség országgyűlési képviselője köszöntötte a megjelenteket. Beszédében emlékeztetett: a rendszerváltáskor sok munkahely szűnt meg Komádiban. Ezért is jelent sokat az itt élőknek a büntetés-végrehajtási intézet munkahelyteremtő beruházása, amellyel a település infrastruktúrája is fejlődik. Komádi jelenlegi vezetése sokat tett azért, hogy a város újra élhetővé váljon – jegyezte meg Vitányi István.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Pajna Zoltán gratulált az ipari beruházáshoz. Kijelentette, nagyszerű lehetőség ez a városnak. Úgy fogalmazott: „Komádi fejlesztés szempontjából ideális település”.

Tóth Ferenc, Komádi polgármestere a projekt átadásának napját fontos mérföldkőnek nevezte a település fejlődése szempontjából, ami új esélyt ad a városnak. A felépülő büntetés-végrehajtási intézet ugyanis 250 munkavállalónak nyújt majd elhelyezkedési lehetőséget és megélhetést. A börtönhöz vezető út egy további szakasza ráadásul a börtön mellett helyet kapó 6 hektáros iparterület elérhetőségét is biztosítja. (A 250millió forintos összköltséggel kiépülő komádi ipari park szolgáltatásai európai színvonalúak lesznek.)

A projekt átadó ünnepség keretében a polgármester a „Komádi városért” díjat adományozta Vitányi István országgyűlési képviselőnek, amelyet a város infrastrukturális fejlesztése területén, valamint a lakosság érdekében hosszú időn át kiemelkedően végzett példamutató tevékenység elismerésére hoztak létre.

Az ünnepi műsor részeként bihari és komádi népdalcsokrot adott elő Lisztes Ágnes, majd a szalag átvágása jelezte a projekt hivatalos kezdetét, amelyet Pajna Zoltán, Vitányi István és Tóth Ferenc mellett Bulcsu László, a megyei önkormányzat alelnöke végzett el.

További képeket a HBMÖ facebook oldalán tekinthet meg, IDE kattintva.