Hírek archívum

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat klímastratégiai projektjéhez kapcsolódó, óvodások számára kiírt rajzpályázatára 39 kis-, 78 középső-, valamint 328 nagycsoportos gyermek adott be alkotást az ősz folyamán. Illés Jánosné nyugalmazott óvodavezető, Uzonyi Ferenc festőművész és Vincze Fruzsina, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat munkatársa, óvodapedagógus bírálta el a pályaműveket.

A díjakat, amelyekkel pénz- és tárgyjutalom is járt a Debrecenben, a Megyeháza Árpád termében adta át a Mikulás, valamint Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, két krampusz kíséretében.

Pajna Zoltán éghajlatunk védelméről – a gyermekek nyelvén – a környezetünk védelmének fontosságáról beszélt köszöntőjében, emellett biztatta a kicsiket, hogy maradjanak mindig olyan érdeklődők és a környezetükre odafigyelő emberek, mint amilyenek most is. Ez a befogadó szemlélet érződött ki ugyanis a sokféle, de egy-egy témára koncentráló alkotásból, nemcsak a fiatalokat, de felnőtt segítőiket is dicsérendő módon.

Egyébként a gyerekek mellett a legtöbb pályaművet beküldő Hajdú-Bihar megyei óvodák is kaptak elismerést.

Az ünnepi hangulatú eseményen a Fabula et Figura társulat karácsonyi bábjátéka szórakoztatta a kicsiket és felnőtt kísérőiket, míg Árváné Pintye Erika, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Foglalkoztatási Paktum irodájának munkatársa dallal köszöntötte az ügyes kezű versenyzőket, akik a program végén jóízűen fogyaszthatták el a szomszédos Bocskai teremben felszolgált adventi sütiket.

Szöveg, fotó: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnökének PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA a települési önkormányzatok Fenntartható Energia és Klíma akciótervének elkészítésére a CitiEnGov projekt keretében.

A PÁLYÁZATI ŰRLAP LETÖLTÉSÉHEZ KATTINTSON ERRE A SZÖVEGRE!

Debrecenbe is elért az az előadássorozat, amit a közművelődési törvény változásai kapcsán indított el az NMI Művelődési Intézet együttműködve az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkárságával. November 9-én Nagykanizsán volt a nyitány, a program december 12-én Tatabányán zárul.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló (1997. évi CXL.) törvény változásairól tájékoztatják országszerte az érintetteket, bemutatva az új lehetőségeket és irányvonalakat a helyi önkormányzatok közművelődési feladataiban.

A Hajdú-Bihar megyei szakmai napot november 27-én a Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Házban tartották. Bulcsu László, a megyei önkormányzat alelnöke köszöntőjében hangsúlyozta: nagy munka a kulturális, közművelődési tevékenységeket megfelelő jogi keretek közé szorítani, ám szükséges. Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója saját sok éves közművelődésben végzett munkájára visszaemlékezve úgy fogalmazott: „büszke vagyok arra, hogy nem a hivatalban, hanem mindig a megye településein dolgoztunk”.

Ehhez kapcsolódott előadásában Joós Tamás, az EMMI Kulturális Államtitkárság Közösségi és Művészeti Főosztályának főosztályvezető-helyettese. Mint elmondta, eddig is voltak jól, vagy kevésbé jól alkalmazható jogszabályok, ám ezek változtatásra szorultak. Joós Tamás tájékoztatása szerint a módosítások során többek között újrafogalmazták a közművelődési alapszolgáltatások körét, és pontosították, mit is kell érteni ez alatt. Emellett a személyi és infrastrukturális hátteret, valamint a közművelődés hálózatát is igyekeznek rendezni a jogszabályi változtatások által. A szakember utalt arra, hogy a kulturális törvény egyfajta legitimációt jelent, és hogy fontos a közművelődési tevékenységek társadalmi elfogadottsága, megítélése.

R. Simor Katalin és Hermann Attila, az NMI Hajdú-Bihar megyei irodájának módszertani referensei hozták helyi szintre az országos jelentőségű témákat, megmutatták azok megyei vonatkozásait. A szakmai napon szó esett az NMI Művelődési Intézet országos, területi és megyei szintű aktuális feladatairól (Kary József, az NMI közszolgáltatási igazgatója által), valamint a kulturális alapellátás gyakorlati kérdéseiről. Az előadásokat követő műhelybeszélgetéseken pedig témaként szerepeltek a közösségi és társadalmi aktivitás fejlesztésének lehetőségei, az értékek átörökítése, a kulturális alapú gazdaságfejlesztés, valamint a művelődő közösségek támogatása.

Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Pályázati támogatással valósította meg „Tudod-e?” programját a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat. A helyi-, tájegységi-, megyei értékek bemutatását, népszerűsítését célzó, települési rendezvényhez kapcsolódó kezdeményezésekre a Földművelésügyi Minisztérium HUNG-2017 pályázatának 1-es célterületén lehetett támogatást igényelni.  Hajdú-Biharnak sikerült a maximumot, 2 millió forintot elnyernie.

A megyei Önkormányzat „Tudod-e?” projektjében szerepelt egy kiállítássorozat, amelyet Hajdú-Bihar Megye Napjához (november 22.) kapcsolódóan 2017. november 20-a és 24-e között rendeztek meg a programba bekapcsolt öt településen, minden nap máshol mozgósítva a gyerekeket és a lakókat.

Hajdúnánáson a Városházán, Püspökladányban a Karacs Ferenc Múzeumban, Létavértesen – a megyenapi ünnepséget követően – az Irinyi Kiállítóteremben, Hajdúböszörményben a Városházán, Berettyóújfaluban pedig a Nadányi Zoltán Művelődési Házban fogadták a gyerekeket és felkészítőiket, valamint a helyi értékekről tájékoztatást adó szakembereket.

Az értékőrző rendezvények fontosak voltak a megyének és a településeknek egyaránt. Ezt mutatja, hogy a polgármesterek – Hajdúnánáson Szólláth Tibor, Berettyóújfaluban Muraközi István, Létavértesen Menyhárt Károly –, illetve  Hajdúböszörményben Sőrés István alpolgármester is részt vettek a programokon. Több helyszínen Tasi Sándor és Bulcsu László alelnökök képviselték a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot, míg Létavértesen Pajna Zoltán elnök is jelen volt, Korbeák György, a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője  pedig különdíjjal is elismerte a művek színvonalát. Az utolsó állomáshelyen, Berettyóújfaluban Kovács Zoltán megyei képviselő mondott köszöntőt.

Az értékeket bemutató szakemberek névsorában szerepelt Buczkó József muzeológus, megyei képviselő, Vályiné Pápai Viola, a Létavértesi Települési Értéktár Bizottság elnöke, a Megye Napján érdemérmet kapott Varjasi Imre levéltáros; akárcsak a megyei önkormányzat referense, a megyei Értéktár Bizottság tagja, Tóthné Bobonka Magdolna. A Földművelésügyi Minisztérium részéről két településen is csatlakozott a résztvevőkhöz Takács Krisztián, a Környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkárság munkatársa.

A „Tudod-e” programban a kiállítássorozatot minden helyszínen rendhagyó órák kísérték, ahol az iskolások tudásfejlesztő, ismeretterjesztő kérdés-felelet játék keretében foglalkoztak lakóhelyük értékeivel. A diákok aktivitása, tudása pozitív képet adott róluk és felkészítő tanáraikról. Örömteli tapasztalat volt a szervezőknek és a program helyi megvalósítóinak, mennyire tisztában vannak a gyerekek településük örökségével.

Az interaktív játékon kívül az iskolás csapatok részt vettek egy kreatív pályázatban is, a beadott pályamunkáknak a helyi értéktárban szereplő értékeket kellett valamilyen formában megjeleníteniük. Ezeket az alkotásokat ugyancsak kiállították a településeken.

Szöveg és fotó: Koppányi Szabolcs, további fotók: Árváné Pintye Erika, Vincze Fruzsina, Tóthné Bobonka Magdolna, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

HAJDÚNÁNÁSI KÉPEK

PÜSPÖKLADÁNYI KÉPEK

LÉTAVÉRTESI KÉPEK

HAJDÚBÖSZÖRMÉNYI KÉPEK

BERETTYÓÚJFALU KÉPEI

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti, hogy a megye lakossága, települései, gazdasági szereplői, közintézményei hatékonyan készüljenek fel a klímaváltozás várható hatásaira, közösen tegyenek azok mérsékléséért. A felvállalt küldetés része a szemléletformáló akciók indítása több korosztályban, melyekhez a forrást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében elnyert (KEHOP-1.2.0-15-2016-00013 azonosítószámú) projekt jelenti.

E projekt keretében hirdeti meg a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat klímavédelmi fotó- és filmpályázatát a megye középiskolásai számára.

A megyei szinten meghirdetett pályázat célja, hogy felhívja a középiskolás diákok figyelmét arra, hogyan változik meg körülöttünk a világ. Olyan fotókkal és kisfilmekkel lehet nevezni, amelyek a klímaváltozás hatásait, következményeit, az alkalmazkodás lehetőségeit mutatják be, illetve azt, hogy óvhatják az éghajlatot a fiatalok környezettudatosan.

Formai követelmények:

    Fotó pályázat

•    Elfogadott képformátum: JPG
•    Képek mérete: min. 1 MP
•    Előnyben részesülnek a digitális képjavítási módszerekkel nem módosított pályaművek

    Film pályázat

•    Kisfilmek terjedelme: 30-40 másodperc
•    Videók minősége: HD felbontású videó

Egy pályázó egy pályaművel indulhat, vagy fotó vagy videó kategóriában.
 

A pályaművek 2017. december 11-15. között nyújthatóak be.

Az egy intézményből érkező pályaműveket az iskoláknak összegyűjtve, együtt kell eljuttatniuk az alábbi címre:

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat
4024 Debrecen, Piac u. 54.

A borítékon tüntessék fel: „Fotó- és filmpályázat középiskolásoknak”

A pályázat nyereményeinek összértéke megyei szinten több mint félmillió forint!

1.    helyezett díja: 120.000 Ft értékű laptop
2.    helyezett díja: 100.000 Ft értékű kerékpár
3.    helyezett díja: 40.000 Ft értékű drónkamera

Hajdú-Biharban is új megyei elnököt és tisztségviselőket választott alakuló közgyűlésén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara november 24-én, a Megyeháza Árpád termében.

Az országos választáson, november 3-án a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos választásán újra a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és 17 szövetségese kaptak bizalmat a szavazóktól a szervezet irányítására, a voksok 84%-ával. A korábbiakhoz képest kiemelkedő volt az aktivitás, országosan 13% felett volt a részvételi arány a szavazáson és  Hajdú-Bihar megye a képzeletbeli rangsor elejére került a maga 21%-ával.

Ezt követte a mostani megyei szavazás, ahol a leköszönő, munkája során erős kamarai rendszert kiépítő, a továbbiakban tiszteletbeli elnökként tevékenykedő Szabó Sándor utódjának Szólláth Tibort, Hajdúnánás polgármesterét választották meg a voksolásra jogosultak egyhangú döntésével.

A NAK hajdú-bihari küldöttgyűlésen levezető elnökként részt vett Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a győztes listát állító jelölő szervezet, a MAGOSZ elnöke. Méltatta és megköszönte az eddigi megyei elnök, Szabó Sándor és munkatársai tevékenységét, kiemelve: jó alapokra építkezve folytathatja a munkát a következő elnökség. Jakab István a jövőről azt mondta, hogy „az elkövetkező 10 évben annyi változás várható a magyar agráriumban, mint az elmúlt 100 évben sem”. Utalt ezzel a magyar agrárgazdaság elérhető támogatási lehetőségeire és arra az összefogásra, ami szerinte nemzetközi szinten is példaértékű. A hazaihoz hasonló egységes, elnökséggel és küldöttekkel, sőt például etikai bizottsággal is rendelkező országos agrárszervezet nem nagyon van más nemzeteknél – jelentette ki a MAGOSZ vezetője.

Szólláth Tiborról, a megválasztott új megyei elnökről Jakab István azt mondta: kiváló szakmai tudása és a küldöttekkel való jó kapcsolata révén remek választás erre a pozícióra.

Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is pozitívumként emelte ki az országos választásokon tapasztalt magas részvételi arányt. Egyúttal felajánlotta maga és a megyei önkormányzat segítségét ahhoz, hogy az agrárgazdaságban továbbra is erősödjön a kapcsolat, az összefogás a települési önkormányzatok, a megyei és az országos agrárkamara között. Ebben – mint az alelnök megjegyezte – támaszkodhatnak a megyei önkormányzat jól képzett munkatársaira is.

Rácz Róbert, hajdú-bihari kormánymegbízott szerint a magas részvételi arány azt jelenti, hogy a magyar gazdák érdeklődnek a saját sorsuk és a magyar agrárium jövője iránt.

Szólláth Tibor az elkövetkező 5 évben lesz a NAK Hajdú-Bihar megyei szervezetének elnöke. Székfoglaló beszédében megköszönte a bizalmat, és a korábbi elnök munkáját elismerve a további építkezésről beszélt. Fontos eredménynek értékelte, hogy Hajdú-Bihar megye ilyen jól teljesített a szavazáson. „Nem a hátradőlés időszaka következik, hanem rengeteg kihívással nézünk szembe az elkövetkező időben. Ezért minden vélt vagy valós sérelmet félretéve, csakis együtt dolgozva tudunk eredményt elérni majd” – jelentette ki Szólláth Tibor. Az új megyei elnök elnök saját személyéről elmondta, hogy ő mindig is gazdaember volt, bármilyen más feladata is volt eközben. Megerősítette, hogy a megye minden agrárgazdaságban tevékenykedő szereplőjével fel szeretné venni a kapcsolatot, a MAGOSZ-t pedig az összefogás csapatának nevezte, akárcsak saját megyei stábját. Úgy fogalmazott: „már csak dolgoznunk kell, de az azt hiszem meglesz.”

A NAK Hajdú-Bihar megyei küldöttgyűlésén az új elnök, Szólláth Tibor mellett 7 alelnököt is megválasztottak, akik az ő munkáját segítik. Oláh Péter a mezőgazdaságért, Szabó Miklós az élelmiszeriparért, Dr. B. Csák István a vidékfejlesztésért, Örvendi László az általános agrárgazdasági ügyekért lesz felelős, Csóka Pál, Filemon Mihály és Polgárné Kóti Julianna pedig a helyi földbizottsági ügyekért. Az új megyei küldöttekre is voksoltak, az etikai bizottság elnöke Nagy Hajnal lett.

Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs. KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

A munkaerőpiaci problémák megoldására keresték az új lehetőségeket a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara debreceni konferenciáján. A kamara elnöke, Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke, Tasi Sándor, Dr. Barcsa Lajos Debrecen alpolgármestere, illetve Ádám Sándor, az Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért és Képzésért Felelős Államtitkársága munkaerőpiaci programok főosztályvezetője tartott előadást. A szakmai fórumon a Hajú-Bihar megyei Kormányhivatal vállalkozástámogató programját Bánhalmi Sára munkaerőpiaci programvezető mutatta be.

Miklóssy Ferenc köszöntőjében felhívta a figyelmet, hogy szó szerint új irányokat kell feltárni, és azokon elindulni, hiszen komoly problémák vannak a munkaerőpiacon.

Tasi Sándor elmondta: tekintettel a foglalkoztatási helyzetre a megyei önkormányzat a fejlesztési források 10 százalékát erre a területre szánja. A munkaerőpiaci igények kielégítése érdekében mind a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, mind Debrecen városa kiemelten kezeli a maga Foglalkoztatási Paktumait. Ezáltal több ezer munkavállaló juthat a tervek szerint munkához. Az a speciális probléma azonban továbbra is fennáll, hogy a munkaadók és a munkavállalók sokszor „elmozognak” egymás mellett, mert akik munkát keresnek, sok esetben nem alkalmasak arra a tevékenységre, amire a foglalkoztató cégek, szervezetek várnák tárt karokkal a jelentkezőket. A megyei közgyűlés alelnöke beszélt a Megyeházán működő Megyei Paktumirodáról is, ahol a hét minden munkanapján 8 órában két munkatárs segít összehangolni a munkavállalók és a cégek igényeit, érdeket, összehozni a két oldalt. ELÉRHETŐSÉGÜK IDE KATTINTVA!

Tasi Sándor megyei alelnök és Barcsa Lajos alpolgármester egyetértettek abban, hogy bár a munkaerő mobilitást nem szabad gátolni, az sem észszerű, ha ösztönzik az elvándorlást. Barcsa Lajos megfogalmazása szerint nem Magyarország dunántúli felének kellene kitermelni a munkavállalókat, hanem helyben megtartani akit csak lehet. Ehhez azonban olyan élhető várossá kell tenni Debrecent – és ezzel együtt Hajdú-Bihar megyét -, ahonnan nem kívánkoznak el a lakosok. Az alpolgármester szerint erre minden esély megvan. Többek között például az Európa Kulturális Fővárosa 2023 pályázat is erre irányul, emellett számos városi és megyei fejlesztés is ezt szolgálja. A különböző, uniós támogatású Operatív Programok, valamint a diákság számának növelésére irányuló projektek mind ennek a folyamatnak a részei. Barcsa Lajos a város által létrehozott, gazdaságfejlesztéssel foglalkozó EDC Debrecen Nonprofit Kft. működésére is felhívta a figyelmet.

Az előadások utáni fórumon a résztvevők kérdéseire is válaszoltak a szakemberek.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA érhető el.

Második alkalommal rendezett Klímakonferenciát a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2017. november 20-án, amelyen a Megyei Klímastratégia kidolgozása és a Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása állt a középpontban. A Megyeháza Árpád termébe a települések, a gazdasági és civil szervezetek képviselőit is meghívták, hogy egyeztessenek a klímaváltozás veszélyeiről, hatásairól, a megelőzés lehetőségeiről, és bemutassák az eddigi szemléletformáló akciók eredményeit.

A 2. Megyei Klímakonferenciát Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke nyitotta meg. Pajna Zoltán szerint ennek a környezetvédelmi projektnek akár mottója is lehetne, hogy „nyissunk ablakot, hogy átlássuk a tennivalókat, meglássuk feladatainkat”. A közgyűlés elnöke úgy gondolja: szükség van megfelelő szakmai szervezetek létrehozására, amelyek monitorozzák a klímavédelemmel kapcsolatos tevékenységeket. Mindemellett a szemléletformálás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az embereknek látniuk kell, hogy akár kicsiben is lehet tenni azért, hogy életterünk minél tovább a lehető legjobb állapotban megmaradjon számunkra.

A klímakonferencián Selmeczi Pál, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat osztályvezetője a stratégiakészítés módszertanáról tartott előadást, Taksz Lilla klímavédelmi szakreferens pedig a Hajdú-Bihar Megyei Klímastratégia egyeztetési változatait mutatta be.

A Klímabarát Települések Szövetségét képviselte Dobozi Eszter szakértő, ő a minőségbiztosítási tapasztalatokat ismertette. A megyei önkormányzat területfejlesztési referense, Maczik Erika a már megvalósított és a tervezett szemléletformáló akciókról számolt be, míg Mihalik Zsuzsa nemzetközi referens a kapcsolódó CitiEnGov projektről beszélt a résztvevőknek. Jó gyakorlatokat is ismertettek a rendezvényen, amelyekből bárki tanulhat és ötleteket meríthet. Mátrai Melinda csoportvezető – szintén a megyei önkormányzat részéről – a fényszennyezés mérséklésére több ország összefogásával indított Night Light projektet hozta példaként.

A konferencia is az egyik része volt a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat komplex, támogatott klímavédelmi programsorozatának.

További képek IDE KATTINTVA érhetők el.

2017. november 16-án stratégiai partnerségi együttműködésről írt alá keret-megállapodást a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Pajna Zoltán elnök és az olaszországi Marco Polo G.E.I.E. Idegenforgalmi Konzorcium elnöke, Martignano Ferdinando, az innováció és jó gyakorlatok cseréjének érdekében. A megállapodás aláírásánál jelen volt prof. dr. Komlósi István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja, Kissné Gyarmati Ágnes, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatója és dr. Kiss András, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési és Innovációs Osztályának vezetője.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnökei, Tasi Sándor és Bulcsu László, valamint Mátrai Melinda nemzetközi csoportvezető szintén részt vettek a megállapodás aláírásának ceremóniáján.

Több mint három évtizede várt Kaba lakossága arra, ami november 10-én elérkezett: átadták a város új, mintegy 300 millió forintból felépült tornatermét. A mindennapos iskolai testnevelést és az egész közösséget szolgáló, több mint 1200 négyzetméteres korszerű sportlétesítmény a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében készült el.

Az ünnepélyes átadón Szegi Emma, Kaba polgármestere felidézte, milyen hosszú út vezetett idáig, és hangsúlyozta: sok-sok évnyi, olykor reménytelennek tűnő várakozás után nagy öröm az egész városnak, hogy elkészült a tornaterem. A polgármester köszönetét fejezte ki, hogy az eredetileg megítélt 50 százalékos állami támogatás mértékét az önkormányzat kérésére 100 százalékra emelték. Az úgynevezett B típusú tornaterem Kaba legnagyobb fedett közösségi tere, ezért a testnevelés órák, sportfoglalkozások mellett kulturális és szabadidős nagyrendezvények helyszíne is lesz – tette hozzá Szegi Emma.

Bodó Sándor, a térség országgyűlési képviselője többek között arról beszélt, hogy a sport végig kísérte az emberiség egész történetét. Mint mondta: ma kedvet kell csinálni a fiataloknak a mozgáshoz, hogy az életük mindennapos része legyen, és minél többen sportoljanak koruktól függetlenül. Ehhez pedig nem csak motiváció kell, hanem megfelelő körülmények, jó létesítmények is. Bodó Sándor számba vette, hogy az elmúlt időszakban a térség hány pontján épültek modern tornaszobák, csarnokok. Báránd, Szerep, Sárrétudvari és Nagyrábé után Kabán is siker az új létesítmény átadása, ráadásul Püspökladány és Földes új birkózó csarnokkal is gyarapodik – tette hozzá a képviselő.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: a sport megtanít arra, hogy energia és munka befektetés nélkül nincs siker. A sikerhez meg kell fogalmazni a célokat, az álmokat, és nap mint nap kitartóan küzdeni kell érte. Ez a tapasztalat pedig az élet minden más területein is hasznos. A közgyűlés elnöke ugyancsak hangsúlyozta a motiváció fontosságát. Ebben a testnevelő tanároknak, edzőknek fontos szerepe van.

A kabai tornaterem átadóján a helyi Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákjai adtak műsort, a legkisebbek és a focista gyerekek birtokba is vették a pályát. Az ünnepség a nemzeti színű szalag szimbolikus átvágásával és a tornacsarnok kulcsának átadásával ért véget.

A fotókat a kabai önkormányzat készítette. KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

7 szakmában 50 mestert avatott a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A sikeres mestervizsgát tett szakemberek oklevelüket a kamara elnökétől, Miklóssy Ferenctől vehették át a debreceni Kölcsey Központban 2017. november 15-én. A mesterlevelet megszerző, és ezzel saját szakmájukban kiemelkedő tudásukról számot adó ünnepelteknek Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke gratulált.

Pajna Zoltán köszöntőjében a munka tiszteletéről beszélt. Felelevenítette gyermekkorát, mikor még természetes volt, hogy a környéken lakók a „mesterhez” vitték javíttatni meghibásodott dolgaikat. A megyei közgyűlés elnöke a tömegtermeléssel szemben az egyedi, minőséget jelentő szakmunkát dicsérve kijelentette: a magyaroknak elsősorban nem kívülről jövő segítségre kell hagyatkozniuk, inkább saját erkölcsi, szakmai értékeikre, tudásukra.

A mesteravató ünnepségen Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is a példát adó, minőségi munkát emelte ki, hozzátéve: ma már a legegyszerűbb munkához is szükséges a megfelelő, magas színvonalú képzettség, ha valaki versenyben akar maradni az álláspiacon. A magyarok „kincse” a szaktudása, a szakma kimagasló ismerete pedig nemcsak hasznos, de erkölcsi tartást is ad – hangsúlyozta Miklóssy Ferenc.

Az idei ünnepségen többek között az autófényező, a fodrász, a szakács szakmák képviselői mellett legnagyobb számban a kereskedők vehették át mesterleveiket. Az 50 szakembernek ez az elismerés remélhetőleg újabb lökést ad a lelkiismeretes és magas színvonalú munkavégzéshez. A szakmai önfejlesztés kortalanságát érdekességként mutatja, hogy az olimpiai bajnok Mile József szakács is ezen az eseményen vehette át mesterlevelét.

Az ünnepségen a mesterek munkáját sajátos szemléletű homokanimációval jelenítette meg Sáli Levente festőművész.

Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Ötvenezer új munkahelyt sikerült teremteni az agráriumban az elmúlt hat esztendőben – többek között erről számolt be Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter november 13-án Hajdúböszörményben, a Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkollégium, Szakközépiskola és Kollégiumban. Az intézményben írt alá partnerségi megállapodást a versenyképes oktatásról a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Az eseményen részt vett a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat elnöke, Pajna Zoltán és alelnöke, Bulcsu László is.

A szakmai fórumon Fazekas Sándor miniszter arról is tájékoztatott, hogy a versenyképes munkaerő biztosítása érdekében az elmúlt években egységes agrárképzési rendszert hoztak létre, és a tananyag-korszerűsítés eredményeként 15 új szakma várja a tanulókat az agráriumban. Fontos célként jelölte meg, hogy az agrár- és élelmiszerágazat sajátosságait figyelembe véve, a duális képzés erősítésével történjen meg a megújulás. Felhívta a figyelmet a szaktudás  és a szakképzés minőségére is, hisz ez meghatározó a nemzetközi versenyképességben. Fazekas Sándor szerint a mezőgazdaságban arra kell törekedni, hogy megélhetést, boldogulást biztosítson a magyar családoknak.

A szaktárca vezetője a Földművelésügyi  Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara partnerségi keret megállapodásáról elmondta: ez alapján szorosan együttműködhetnek a képzőintézmények és a gazdálkodók annak érdekében, hogy a középfokú agrárszakképzés megerősítésével elősegítsék az agrárvállalkozások versenyképességének növelését. Fazekas Sándor elismerően beszélt a hajdúböszörményi iskoláról. A Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkollégium, Szakközépiskola és Kollégium országosan az egyik legjobb teljesítményt nyújtja, az itteni diákok gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek, a partner cégeknél tudják elsajátítani a legkorszerűbb ismereteket.

Molnár Magdolna, az iskola igazgatója arról tájékoztatott, hogy az intézményben több mint 800 diák tanul, akik 35 féle szakmát választhatnak. Ő is megerősítette, hogy a versenyképes tudást a duális képzés biztosítja leginkább. Ennek jegyében 300 tanulói szerződéssel 35 gazdálkodó szervezetnél vesznek részt gyakorlati oktatásban a fiatalok. Most az ünnepi rendezvény keretében az iskola vezetője 12 környékbeli cég képviselőjével írta alá a partnerségi megállapodást.

Szabó Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hajdú-bihari elnöke közölte: az elmúlt években a megyében kötötték a legtöbb tanulói szerződést az ágazatban. A NAK évente 248 gazdálkodó szervezetnél 400 tanulószerződést gondoz, illetve 250 tanuló szintvizsgáztatását szervezi meg.

Az 1. világháború végét jelentette hivatalosan, hogy Németország 1918. november 11-én aláírta a fegyverletételt. A fegyverszünet évfordulóján a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárja koszorúzással tisztelgett a volt császári és királyi 16. huszárezred hősi halottai, valamint a harcokban elesettek emléke előtt. A megemlékezés virágait a Megyeháza épületének bejáratánál lévő emléktáblánál helyezték el. A dombormű alkotója, Manno Miltiades – képzőművész és olimpikon sportoló – maga is katonaként vett részt a háborúban, így átélte annak borzalmait, és műveiben gyakran ebből merített.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyeri Önkormányzat elnöke ünnepi beszédében felidézte az első világháború éveit és az azt lezáró békekötést. A csaták mellett szólt a nagyhatalmi érdekek mentén megkötött béke magyarokat érintő negatív hatásairól. Mint mondta: az USA 1917-es hadba szállása megváltoztatta az addigi erőviszonyokat. Wilson elnök ígérete, miszerint a népek önrendelkezését messzemenően szem előtt tartva kötik meg a békéket, nem valósult meg. Helyette a háttérben létrehozott titkos paktumok diktáltak, amiből a Trianon-szerződés nyomán Magyarország a legrosszabbul jött ki.

Pajna Zoltán a világháború technikai újításait is említette, hiszen sokféle új fegyver és harci eszköz (tankok, ideggázok, korszerű lőfegyverek, stb.) bevetése eredményezte az addigi legpusztítóbb, és gyakorlatilag az egész világot érintő háborút. A magyarok áldozatok is súlyosak voltak, a háborúban öt év alatt mintegy 4 millió magyar katona harcolt, ebből több mint 600 ezer elesett, a sebesültek és hadifoglyok száma összességében elérte a másfél milliót, vagyis a hadba állítottak nagyjából fele sérelmet szenvedett valami módon vagy elhunyt.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat jövőre, az első világháború végének 100 éves jubileumán konferenciát szervez – jelentette be az ünnepi megemlékezésen a közgyűlés elnöke -, amelynek többek között célja lesz az akkor okozott károknak, a háború akár máig megmaradó nyomainak, a közösségekre gyakorolt hatásainak feltárása a térségben.

Az 5. Bocskai István Lövészdandár törzsfőnöke, Polyák András ezredes a Megyeháza falán található domborművön is megörökített császári és királyi 16. huszárezredről beszélt bővebben. Az úgynevezett „16-os huszárokat” Debrecenben toborozták, de Bécsben állomásoztak. Ezredparancsnokságuk Marburgban volt, osztályparancsnokságuk Grazban, illetve Radkersburgban. Az egység pótteste Debrecenben állomásozott, méghozzá a Kassai úton, az egykori 7-es huszár laktanyában, ami később tüzér, majd szovjet laktanya lett, most pedig az egyetem campusa. Polyák András méltatta az emlékmű alkotóját, Manno Miltiadest is, akiről elmondta: a harcok során többször is megsebesült, de nem csak katonaként állt helyt. Művészként és sportolóként is kiemelkedő eredmények fűzhetők a nevéhez, labdarúgásban honi gólkirály is volt, és  evezésben  önmagának és nemzetünknek hírnevet szerzett az 1912-es olimpián Stockholmban.

A megemlékezés végén a megyei önkormányzat részéről Pajna Zoltán elnök, Bulcsu László és Tasi Sándor alelnök, valamint Dr. Dobi Csaba jegyző koszorúzták meg a domborművet. Több Hajdú-Bihar megyei település polgármestere, alpolgármestere, illetve Dr. Szekeres Antal, Debrecen város jegyzője szintén tisztelgett a hősökre emlékeztető tábla előtt. Az MH 5. Bocskai István Lövészdandár részéről Polyák András ezredes, Hajdú-Bihar Megye Huszárbandériuma parancsnokaként pedig Csontos János huszárszázados koszorúzott.

KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Konferencia, koszorúzás és koncert várta a résztvevőket a „Tiszteletadás napja” rendezvényen Balmazújvároson. Az I. világháborús emlékműnél tartott ünnepi megemlékezésen Tasi Sándor alelnök helyezte el a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat koszorúját. Itt Dr. Tiba István országgyűlési képviselő, fejlesztésekért felelős miniszteri biztos mondott beszédet. Majd a Kossuth téri református templomban Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét és a Debreceni Helyőrségi Zenekar hangversenyét hallhatta az ünneplő közösség.

A programsorozatot nyitó szakmai konferencián Dr. Simicskó István honvédelmi miniszer, Balmazújváros polgármestere, Dr. Veres Margit, valamint Dr. Ruszin Romulusz dandártábornok, az 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka köszöntötte az emlékezőket a Veres Péter Kulturális Központban.

A rendezvény egyik apropója volt, hogy Balmazújváros önkormányzata nagyszabású együttműködést kötött a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezetével. Közösen akarták felkutatni, megismerni a város háborús katonai, személyi áldozatait. Az eredményeket most mutatták be. A település történetében egyedülálló kezdeményezés a helyi oktatási intézmények diákjainak bevonásával valósult meg, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a történelmi emlékezet, a közösségi és társadalmi felelősségvállalás szervesen beépüljön az iskolák pedagógiai programjába, a fiatal generáció mindennapi életébe.

Fotó: Szalka Miklós és Balmazújváros önkormányzata, TOVÁBBI KÉPEK IDE kattintva.

„A” típusú tornaterem és „C” típusú szabadtéri sportpálya – ezekkel az új sportlétesítményekkel gyarapodott a Hajdú-Bihar megyei Sárrétudvari. A beruházások avató ünnepségét Kiss Tibor polgármester nyitotta meg.

A fejlesztés részeként egy 18-szor 30 méteres küzdőtérrel rendelkező, több mint 7 méteres belmagasságú tornatermet építettek fel a település diákjainak és lakóinak, teljes mértékben állami finanszírozásból, nettó 195millió forintból, a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében. A tornaterem mellett kapott helyet egy kinti kondipark, ennek létrehozására 8 millió forintot költöttek a Nemzeti Szabadidős- Egészség Sportpark Program támogatásával.

A mindennapos testnevelést és az egészséges életmódot is szolgáló beruházás részeként új tornaeszközöket is beszereztek.

Az ünnepségen Bodó Sándor országgyűlési képviselő és Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnökével is köszöntötte a sárrétudvariakat – Kiss Tibor polgármester mellett. Az épületet Hézser Tímea református lelkész áldotta meg, a helyi Jókai Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói, valamint a Debreceni Maskara Mazsorett csoport adott műsort.

Fotó: Sárrétudvari nagyközség segítségével. KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

16 hónap alatt, a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében építették fel Nagyrábé nagyközség új tornatermét. A 100 százalékos állami támogatású, mintegy 230 millió forintos beruházásnak köszönhetően egy csaknem 822 négyzetméteres létesítménnyel gazdagodott a település.

Az ünnepélyes átadón Tiszai Károly polgármester elmondta: „nem egyszerűen csak tornaterem épült Nagyrábén, hanem hatalmas lépés ez a település fejlődésében és legfőképpen jövőjét illetően”. Az új tornaterem ugyanis élhetőbbé teszi a nagyközséget, egyúttal javítja a felzárkózás esélyét a sokkal jobb helyzetben lévő településekhez. A polgármester szerint  ezáltal csökkenhet a fiatalok elvándorlása – ami egyébként a település elöregedéséhez vezethetne -, sőt akár a lélekszám is növekedhet. Tiszai Károly úgy látja: a beruházással esély kínálkozik arra, hogy Nagyrábén megmaradjon az iskola, az óvoda, amelyekben sok gyerek fog felnőni, tanulni, valóban „élővé és élhetővé” téve az idén már 802 éves Nagyrábét.

Mintegy folytatva a polgármester gondolatait köszöntőjében Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is hangsúlyozta, hogy a vidéki települések fejlesztése elengedhetetlen. Kiemelte a gyerekek oktatásának fontosságát, amihez – mint mondta – igyekezni kell a lehető legjobb feltételeket biztosítani.

Az ünnepélyes megnyitón részt vett Sárfalvi Péter, a nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Dr. Vitányi István és Bodó Sándor országgyűlési képviselők. Az új sportlétesítményre Kis Dávid református lelkipásztor kért áldást.

Fotó: Nagyrábé nagyközség segítségével, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Fotó: Koppányi Szabolcs és Szalka Miklós

KÉPGALÉRIA IDE kattintva.

A 2014-2020-as uniós ciklusban támogatott Operatív Programokról, eddigi megyei eredményeiről is tárgyalt legutóbbi ülésén a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés. A térség fejlődésében, gazdasági versenyképességében, megtartó erejében meghatározó projektekről Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke és Dr. Dobi Csaba megyei jegyző tartott tájékoztatót a sajtó képviselőinek a Megyeházán.

Pajna Zoltán emlékeztetett: az előző ciklusban a megyék közül Hajdú-Biharnak sikerült lehívni a legtöbb uniós forrást, több mint 570 milliárd forintot, és már most tudni lehet, hogy a Széchenyi 2020 program keretében meghaladják majd ezt az összeget. Eddig mintegy 562 milliárd forint támogatásról született döntés a különböző Operatív Programokban, és ha a most folyamatban lévő projekteket is hozzávesszük ehhez, akkor mintegy 650 milliárd forintra emelkedik a végösszeg – mondta az elnök. Hozzátette: megyeszerte több mint 1600 projekt valósulhat meg ennek köszönhetően, ami gazdasági fellendülést, új munkahelyeket, jobb életkörülményeket jelent Hajdú-Bihar megye lakosságának.

A legtöbb pénzt, 300 milliárd forintot az IKOP, azaz az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretéből hívták le eddig a megyei pályázók. Itt olyan nagy volumenű közúti és vasúti beruházásokról van szó, mint például az M35-ös autópálya, a 4-es számú főút vagy a Püspökladány-Ebes közötti vasúti pályaszakasz fejlesztése.

A GINOP, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretéből mintegy 600 hajdú-bihari projekt nyert eddig támogatást. 71,7 milliárd forintól már döntés született, a már beadott, folyamatban lévő pályázatokkal együtt 110 milliárdos forrásról van szó ezen a területen. Itt nagyon széles a támogatott projektek köre, az élelmiszer-kutatásoktól kezdve az orvostechnológiai fejlesztéseken keresztül az ipari beruházásokig.

A Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program, a KEHOP 53,2 milliárd  forint támogatást jelent Hajdú-Bihar megyének. A pályázók között van például a Hortobágyi Nemzeti Park, ami a régi bombázó lőtér rehabilitációjára nyert forrást, de a természetvédelem és a lakosság szempontjából egyaránt fontos ivóvíz-javító, szennyvízkezelési és vízgazdálkodási projektek is szerepelnek a támogatottak között, valamint a megyei középületek energetikai fejlesztésére is jutott pénz ebből a keretből.

Az EFOP – Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program – is csaknem 250 sikeres pályázónak hozott eddig támogatást, összességében 38,7 milliárd forintot. Itt mások mellett a három Hajdú-Bihar megyei tankerület, a debreceni, a berettyóújfalui és a hajdúböszörményi is jelentős forrást tudott elnyerni fejlesztéseihez.

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, a TOP kereteiből eddig 74,2 milliárd forintról született döntés, több mint 200 sikeres projekt tartozik ide. Az elbírálásra váró pályázatokkal a támogatási összeg itt is jelentősen nőhet még, mintegy 93 milliárdra. Ebből a forrásból egyebek mellett a megye 15 településén alakíthatnak ki ipari parkokat, de idetartozik például a fenntartható közlekedés, a kerékpárutak fejlesztése, valamint az egészségügyi alapellátást biztosító épületek korszerűsítése is.

A Vidékfejlesztési Programokból is jelentős pénzösszegek juthatnak Hajdú-Biharba. A megye pályázói eddig 24,6 milliárd forintot nyertek el ebből a forrásból, a keret még 48,9 milliárdra is bővülhet. Ezen a területen is több mint 600 sikeres pályázatról lehet eddig beszámolni. Sok más mellett például a feldolgozóipar, a kertészet és az öntözés, az élőhelyfenntartás, üzemfejlesztések szerepelnek a támogatott területek között.