Hírek archívum

A hajdúböszörményi Pünkösdölés programja alább olvasható!

Kálmán Imre nagy sikerű operettjét tekinthetik meg a nézők Hajdúböszörményben.

Az ebesi gyereknap programjait és egyéb információkat az alábbi plakáton olvashatnak. (Nagyításhoz kattintson a képre!)

Az ebesi egészségnap programjai az alábbi plakáton olvashatók! (Nagyításhoz kattintson a fotóra!)

A legtöbb hozzászólást kapó és a legrészletesebben megvitatott napirendi pont a Hajdú-Bihar megye közbiztonságának helyzetéről és a határőrizet rendjéről szóló volt a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 2016. május 6-i ülésén. Ehhez kapcsolódóan a Jogi, Ügyrendi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottságának javaslatára a megyei közgyűlés elnöke, Pajna Zoltán ezüst emlékérmet adományozott Asztalos János rendőr alezredesnek, a Hajdúhadházi Rendőrkapitányság vezetőjének, aki a megye közbiztonságának javításában elévülhetetlen érdemeket szerzett.

A Közgyűlés emellett elismerését fejezte ki a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság részére hasonló indokkal, és oklevelet adományozott a testületnek, amelyet Gyurosovics József dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány vett át.

A napirendi pont kapcsán a megyei közgyűlés szinte minden képviselője hozzászólt a témához vagy kérdést, felvetést intézett a rendőrség vezetőjéhez, aki előtte részletes beszámolót tartott a 2015-ös esztendő rendőrségi munkájáról, több évre visszamenő és aktuális adatok összehasonlításával. Képgaléria a HBMÖ Facebook oldalán tekinthető meg.

Gyurosovics József kiemelte, hogy ez elmúlt 25 évben nem volt ilyen alacsony a felderített bűncselekmények száma, vagyis negyed százada most a legbiztonságosabb Hajdú-Bihar megye. Az egyes bűncselekményi kategóriák, illetve azok felderítettségének tekintetében jelentős javulást mutatnak az adatok. Országos szinten megyénk a 2. a kiemelt bűncselekmények felderítésében, de sok más kategóriában is a legjobbak között szerepel. Egyetlen mutatóban nem tapasztalható javulás a megyében, ez pedig a személyi sérüléssel járó közúti balesetek, közte a halálos kimenetelű balesetek száma. Gyurosovics József megjegyezte, ebben a kategóriában a rendőrségnek van ráhatása a gépjárművek, illetve a gépjárművek vezetőinek állapotának ellenőrzésére. Ellenben a közutak minőségére nem. Viszont a baleseti okok rangsora évek óta szinte ugyanaz, és az okozók kategóriái is.

A megyei képviselők közül többen ehhez szóltak hozzá, és konstruktív javaslatként elhangzott (elsőként a fideszes Buczkó Józseftől, de később a legtöbben – a dandártábornok is – támogatták ebben), hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kisiskolások KRESZ-tanítására. Arról megoszlottak a vélemények, hogy az alaptanterv részét kellene képeznie a KRESZ-nek vagy sem. Pajna Zoltán felvetette, hogy civil szervezeteket lehetne bevonni abba, hogy minél előbb, már kisgyerekként elkezdődjön az oktatás, valamint az általános közlekedési morál tanítása.

A fix traffipaxokkal kapcsolatban rendőrségi részről elhangzott, hogy a nemrég telepített stabil mérőállomások és a továbbra is bevetett mobil traffipaxok együttes használatától a gyorshajtásos balesetek visszaszorulását remélik. Igaz, ez hosszú folyamat lesz, az általános szemléletmódon kell változtatni, vagyis el kell érni, hogy az esetleges balesetek okozásától tartsanak a gépjárművezetők, és ne a gyorshajtásért kirótt büntetéstől. A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények is több képviselőnél terítékre kerültek. Akadt, aki elnézőbb volt, más sokkal súlyosabb következményeket javasolt már a használókkal szemben is. Abban azonban mindenki egyetértett, hogy leginkább a kábítószer forrását, valamint hálózatát kell felderíteni, és nem a használói vagy közvetlen terjesztői a bűnfelderítés végső célpontjai.

Halmosi Zsolt arról beszélt, hogy Hajdú-Bihar megye rendőri szervezete kiváló minősítést kapott az országos besorolásban.

A megyei képviselő testület a továbbiakban a 2015. évi zárszámadásáról szóló rendelet mellett a 2016. évi költségvetési rendelet módosítását is elfogadta.  A „Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés” tárgyú felhívásra beadandó pályázatra is egyhangú igennel szavaztak a képviselők. Ennek kapcsán a „Magyar Szürkék Útja – Oxenweg” kulturális tematikus útvonal felállítása a cél (amely annak idején behálózta az egész Kárpát-medencét), illetve az, hogy Hajdú-Bihar megye váljon az Oxenweg program hazai és nemzetközi jó példájává. A tervezett útvonal mentén új beruházások, új munkahelyek megvalósulását várják a projekt révén. A debreceni Megyeházán pedig egy információs terminált fognak elhelyezni, amely érintőképernyőjén kulturális érdekességek, az útvonallal és a szürke marha tenyésztésével kapcsolatos tudnivalók érhetők el. A tematikus út megyei helyszínei lehetnek, ahol fejlesztések várhatók: Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Balmazújváros, Hortobágy, Nagyhegyes, Nádudvar, Hajdúszoboszló, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat. Mindez 975 millió forintos, az Integrált Területfejlesztési Programból származó forrásból valósulhat meg.

Korbeák György, a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztés Ügynökség igazgatója az előző év (2015) számviteli törvény szerinti beszámolója kapcsán tájékoztatta a nonprofit szervezet működéséről a képviselőket. A vállalkozói fórumokat is tartó Ügynökség első évét a stabilitás megteremtésének éveként jellemezte, amelyet, reményei szerint az követ, hogy egy jól prosperáló céggé fejlődik a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által létrehozott Ügynökség. A terjeszkedés is megkezdődött, hiszen Berettyóújfaluban irodát hoznak létre, segítendő a környékbeliek ügyintézését, így abból a térségből nem kell Debrecenbe utaznia feltétlenül a vállalkozóknak. Ráadásul nyereséggel zárták első évüket, az utóbbi 3 hónap alatt – immár 2016-ban – pedig már 71 pályázatot adtak be (Korbeák György szerint ez akár 300-ra is nőhet év végéig).

A hagyományos, az adott hónaphoz kötődő Hajdú-Bihar megyei történelmi eseményeket bemutató sorozat ezúttal sem maradt el. Szendiné Orvos Erzsébet, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár a május jegyében tartott tájékoztatót. Az előadás VIDEÓ anyaga a HBMÖ Facebook oldalán érhető el.

A Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség november óta 25 vállalkozói fórumot szervezett különböző településeken, párbeszédet kezdeményezve a helyi vállalkozókkal, hasznos információkhoz juttatva őket, megvitatva velük ötleteiket, kérdéseiket, tippeket adva nekik, hogy sikeresebben tudjanak pályázni uniós forrásokra. Legutóbb Nagyhegyesen jelentős érdeklődés mellett zajlott a fórum, amelynek házigazdája Bajusz Istvánné, a település polgármestere volt.

A 2016. május 5-ei fórumon Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke emlékeztetett rá, hogy a 2007-2013-as időszakban Hajdú-Bihar a többi megyéhez képest a legtöbb pályázati forrást tudta lehívni, de mint mondta ezzel nem lehetünk elégedettek. A most futó, 2014-2020-as időszakban is reméli, hogy hasonló mutatókkal zár megyénk, ami azt is jelentené, hogy a helyi vállalkozások 10-15%-a képes ilyen támogatásokhoz hozzájutni. Pajna Zoltán arról is beszélt a megjelent vállalkozóknak, hogy az Európai Unió általános szemlélete az, hogy olyanok vállalkozzanak, akiknek erre reális lehetősége van és van megfelelő piacuk – másként fogalmazva az EU nem jótékonysági intézmény. A megyében egymásra épülő projekteken keresztül képzeli el a vállalkozások fejlesztését a megyei közgyűlés elnöke, s mint jelezte, a különböző projektek hamarosan indulnak. Képgaléria a HBMÖ Facebookján látható.

Bodó Sándor, a térség országgyűlési képviselője az élelmiszer feldolgozásokban és az ehhez kapcsolódó vállalkozásokban látja a legtöbb lehetőséget a térség vállalkozásfejlesztését illetően. Arra azonban figyelmeztetett mindenkit, hogy aki a korábban szép számban induló, de mostanra elenyésző számú 100%-os támogatottságú pályázatokra vár, az csalódni fog, hiszen ezek ideje lejárt, és az unió is főleg azt preferálja, aki maga is hozzáteszi a saját részét egy-egy projekt megvalósulásához.

A szakmai fórum közvetlen megbeszélései előtt Nagyhegyes Önkormányzata részéről Kótai Csaba megbízott települési főépítész azt az új, várhatóan 2017 végére befejezett településrendezési tervet mutatta be, ami fontos tudnivalókat tartalmazott a vállalkozók számára is.

Ezt követően Ibrányi András, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Fejlesztési- Tervezési és Stratégiai Osztályának vezetője a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) való részvétel lehetőségeiről tartott előadást a kis- és középvállalkozások számára. Mint az osztályvezető elmondta, ezek a programok az EU 2020-as céljainak leképezését jelentik, és konkrétan a vállalkozásfejlesztésre mintegy 40%-uk szolgál. Ibrányi András bemutatta, mire nem lehet, mire lehet korlátozottan, és mire teljes mértékben pályázni majd ily módon. Az elérhető felhívásokra is kitért tájékoztatójában, valamint azokra is, amelyek még a felhívások megjelenése előtt állnak, illetve fontos technikai és a pályázatok beadásával kapcsolatos információkkal látta el a vállalkozókat.

A kis- és középvállalkozások Vidékfejlesztési Programban (VP) való pályázati lehetőségeiről Korbeák György, a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója, illetve Kovács Melinda, a Fejlesztési Ügynökség vidékfejlesztési osztályvezetője tartott előadást. Itt hangzott el, hogy a tavalyi 25 vállalkozói fórum után új sorozatot indítanak, hiszen ismét aktuális, hogy a megye vállalkozóit megfelelően tájékoztassák az elérhető támogatási lehetőségekről. Konkrétumokról, a mezőgazdasági és egyéb, már megjelent pályázatokról esett szó, amelyek többnyire 50-60%-os intenzitás mellett működnek (magyarán ennyi százalék a támogatás mértéke, a többit önerőből kell állnia a vállalkozásnak).

A debreceni Kőr Dáma Egyesület szervezésében került sor arra a hagyományteremtő céllal megtartott konferenciára, amely a nő szerepéről, társadalmi, családon belüli szerepéről, a vele szemben támasztott elvárásokról, valamint arról szólt, hogy mindezek mellett hogyan tud mégis nő, anya, feleség lenni, aki az egyéni ambícióit is megélheti.

A 2016. május 5-ei eseményt a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnak is otthont adó Megyeháza Árpád termében tartották. A szervezők bíznak benne, hogy konferencia sorozatot indítottak el, amelynek ősszel ugyanitt lesz folytatása, de akár más városokban, szerte Magyarországon beindulhat ez az állampolgári eszmecsere a nőkről: nem csupán nők részvételével.

Porkoláb Gyöngyi, a Kőr Dáma Egyesület vezetője a “Cs.A.K. egy nő (Család Anya Karrier egy nő)!” konferencia  bevezetőjében elmondta, hogy igyekeztek csupa olyan előadót meghívni, akik a maguk területén kiváló szakemberek, emellett a nők szerepvállalásához akár saját társadalmi szerepük vagy munkájuk révén szorosan köthetők. Az anyaságról beszélve személyes élményeket osztott meg hallgatóságával Porkoláb Gyöngyi. Például amikor 45 évesen, három gyermek édesanyjaként idén átélhette a számára legtöbbet jelentő élményt, amikor gyerekei otthon, a lakás különböző pontjain elrejtett kis jókívánság cetlikkel fogadták őt anyák napja alkalmából. Mind úgy kezdődött, hogy “Hálás vagyok azért, hogy…”. A konferencia egyik alapvető mondanivalóját is a főszervező Porkoláb Gyöngyi adta meg: “Ne csak hallgassuk, hanem halljuk is meg egymást!” Képgaléria a HBMÖ Facebookján tekinthető meg.

Széles Diána, Debrecen alpolgármestere gyakorló édesanyaként mondott köszöntőt, amelyben nem csak saját magáról, hanem párjáról, férjéről is sok szót ejtett, lévén szerinte egy olyan társ, akire mindenben számíthat, elengedhetetlenül fontos, ha anyaként is és a munkájában is jól szeretne teljesíteni. Mint az alpolgármester asszony elmondta, sosem érezte azt, hogy bármiből is kimaradna az anyai örömök miatt, hiszen amikor otthon a gyerekével tölti az időt, akkor csak rá koncentrál, amikor viszont a munkáját végzi, akkor csak arra: másként nem működne ez. A családon belüli szerepek kapcsán viszont kitért arra Széles Diána, hogy szerinte egy dologban nem helyettesíthetik a férfiak a családanyákat, ez pedig az otthon melegének megteremtése. Éppen ezért arra még a legnagyobb karrierépítés közben is ügyelnie kell a nőnek, hogy az otthonteremtésre is elég energiát fordítson.

Rubint Réka, személyi edző, vállalkozó több témát is érintett előadása során. Őszintén beszélt neves férje, Schobert Norberttel való kapcsolatáról is, miként próbálta (csupán szeretetből és féltésből) elnyomni őt férje, miután gyereket szült, s hogyan tudott ebből a túlzott óvó-védő burokból kilépni, és úgy megvalósítani önmagát, hogy közben anya és feleség is maradjon. Az ismert fitneszedző elmondta, nagyon hisz az úgynevezett segítőkben. Olyan személyekben, akik akkor, amikor az embernek szüksége van rá, a megfelelő módon támogatják tanácsokkal. Neki is volt egy ilyen személy az életében – tudtuk meg az előadás második felében -, akinek a hatására az akkor már több mint két éve abbahagyott oktatást ismét beépítette életébe, s újra elkezdett fitnesz órákat tartani – leküzdve azt a beidegződést, hogy neki csakis otthon, a gyerek mellett van a helye.

A konferencia előadója volt szintén Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár is. A fiatal, többgyermekes édesanya elsősorban az anyák munkaerőpiacra való visszatérése köré építette mondandóját. Beszélt arról, hogy napjainkban kimutathatóan átlagban egy gyerekkel kevesebb születik meg Magyarországon, mint amennyit a párok terveznek. Valahogy menet közben “elvész” egy-egy gyermek, ami több okra vezethető vissza szerinte. Az egyik a stabil párkapcsolatok hiánya, a másik fontos ok az, hogy a nőknek, amikor elérkezik az idő, és gyereket szeretnének, általában dönteniük kell, a karriert vagy az anyaságot választják. Mint az államtitkár elmondta, nem kellene, hogy ez döntés tárgyát képezze, ráadásul szerinte sokan úgy vannak vele, hogy a megfelelő időpontra várnak, de ez talán sosem jön el, ezért az ilyen módon való halogatás szintén a gyermekszám csökkenéséhez vezet. Novák Katalin fontos szemléletmód változást szorgalmazott, miszerint a családbarát gondolkodást még meg kell honosítani Magyarországon. Akár a közéletben is. Vagyis arra biztatott minden nőt, hogy vállaljanak minél nagyobb szerepet a közéletben, akár akkor is, ha már édesanyák is közben.

Tartottak előadást  a család, az anyaság és a karrier a nő viszonylatában férfiak is, úgy mint Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Iparkamara elnöke a vállalkozó nőkről, vagy például Guba András, piarista szerzetes arról, miként nevelünk fiúkat, lányokat? Mellettük Ábrahám László, a National Instruments Hungary Kft. vezérigazgatója a pályakezdő nők segítésének tapasztalatait osztotta meg a több mint 150 regisztrált hallgatóval.

A hagyományteremtő céllal létrehozott CS.A.K. egy nő! konferenciára legközelebb októberben kerül sor a tervek szerint.

Május utolsó vasárnapján a gyermekek veszik birtokba a Városi Strandfürdő területét Hajdúdorogon. Színes programok, vásári forgatag, játékos kalandozás a mesék világába, falmászás és meglepetés sztárvendég várja a gyermekeket és szüleiket május 29-én.

2016 május 28-án megrendezésre kerül az VI. Májusi Málé Fesztivál Létavértesen

Fellépőnek várják a szervezők: néptánctáncegyüttesek gyermek, és/vagy felnőtt csoportjait; kézműves alkotókat, akik árusítani kívánják portékájukat, illetve vállalkozó szellemű főzőcsapatokat, akik szívesen megmérettetnék magukat egy baráti versengésben.

A rendezvény egész napos (8-21 h-ig), a színpadi műsor 14:30-tól kezdődik.

PROGRAMOK

A délelőtt folyamán a gyermekeknek lehetőségük van különböző hagyományos kézműves technikák kipróbálására, ügyességi vetélkedőkön való részvételre (Kukorica János, és Serény Iluska viadal), illetve egész nap állatsimogatóval is kedveskednek nekik.
A színpadi műsort felnőtt és gyermek Máléfaló verseny, majd táncház követi.
A nap zenei kíséretéről a nagyváradi Soroglya Zenekar gondoskodik.
A belépés díjtalan, az elkészült ételekből kóstoló adag vásárolható.

Család Anya Karrier egy nő! címmel konferenciát tart a debreceni Kőr Dáma Egyesület a nők szerepéről több kontextusban.

A konferencia ingyenes, ám regisztrációhoz kötött: a www.csakegyno.hu oldalon tehetik meg (regisztráció menüpont).

0930 – 1000

Érkezés-regisztráció

1000

Köszöntők

Dr. Széles Diána

alpolgármester

Debrecen Megyei Jogú Város

Porkoláb Gyöngyi

elnök

Debreceni Kőr Dáma Egyesület

Bíró Rozália (videó-üzenetben)

szenátor

Bihar megye

1030

Balog Klára

családterapeuta

Társ és karrier – Társ a fejlődésben

1100

Tornay Krisztina Petra nővér

PhD SSND

Vultus muliebris Dei – Noi spiritualitas

1120

Guba András

piarista szerzetes

Lányokat nevelünk – Fiúkat nevelünk!

1140

Rubint Réka

személyi edző, vállalkozó

A mozgás összeköt

1210

kávészünet (ez idő alatt sajtótájékoztató a Bocskai teremben)

1240

Novák Katalin

család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

Emberi Erőforrás Minisztériuma

Anyaság, karrier – kell választani?

1300

Miklóssy Ferenc

elnök

Hajdú Bihar Megyei Iparkamara

Vállalkozó? Nő? Férfi? Számít? Mit tudunk a vállalkozó nőkről?

1320

Fazakas Pálma

elnök

Születésház Egyesület

Anyaság, Valóság, Képzelet

1340

Ábrahám László

vezérigazgató

National Instruments Hungary Kft.

Tapasztalatok, hogyan lehet segíteni a pályakezdő nőknek a karriertervezésben

1400

Roboz Zsóka

mediátor, coach

Család vagy karrier?

1420

Orosz Aurélia

Intézményvezető – DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központja

Előremutató fejlesztések

1440

Krisán László

vezérigazgató

KAVOSZ Zrt.

Mennyire versenyképes és innovatív a női munkaerő a kkv szektoron belül

1500

Porkoláb Gyöngyi

elnök

Debreceni Kőr Dáma Egyesület

a konferencia programigazgatója

Zárszó

Jelentkezés és információ:

Vígh Vanda

sajtókapcsolati és rendezvény koordinátor,

Debreceni Kőr Dáma Egyesület

0630 331 98 94

info@csakegyno.hu

www.csakegyno.hu

Építőipari Nívódíjat kapott több debreceni épület. 2016. május 1-én a nem csak a város, de Hajdú-Bihar megye, sőt a térség fiataljainak is szórakoztatva tanulást adó létesítménye, a Tudományok Palotája falára is elhelyezték azt a táblát, amely erről tanúskodik. Az ünnepélyes leleplezést Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, korábbi debreceni polgármestere, Somogyi Béla, az intézmény ügyvezető igazgatója, valamint a kivitelező Hunép Universal Zrt. vezérigazgatója, Szűcs Gyula végezte el.

Pajna Zoltán a kezdeti nehézségekről beszélt, hiszen az előkészítési fázis igencsak elhúzódott: mintegy 5 évig tartott a tervezés. A debreceni beruházások sorába, a környék egyetemi épületeinek összességébe jól illeszkedik be a Tudományok Palotája is – tette hozzá a megyei közgyűlés elnöke -, magas szintű műszaki tervekkel és hasonlóan nívós kivitelezéssel. A térkialakításról, a modern műszaki gépészeti megoldásokról is szó esett, amelynek kapcsán Pajna Zoltán nem csak a Debreceni Önkormányzat a projektben résztvevő munkatársai részére fejezte ki elismerését, de a Debreceni Egyetemen dolgozó kollégáiknak is, hiszen egy komplex projekt révén valósult meg az Agoraként is ismert tudományos létesítmény. Képgaléria a HBMÖ Facebook oldalán tekinthető meg!

Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője, Debrecen korábbi polgármester szerint a létesítmény akkor hasznos, ha betölti szerepét a fiatalok természettudományos érdeklődésének felkeltésében. Mindenesetre a cél az volt a Tudományok Palotájának létrehozásával, hogy ne egy üres, grandiózus épület, hanem egy valóban sokak által használt tudományos közösségi tér legyen belőle. Debrecen egykori vezetője kiemelte Pajna Zoltán szerepét a projektben, aki évekkel ezelőtt állhatatosan kiállt a Tudományok Palotájának felépítése mellett.

Szűcs Gyula, a generálkivitelező cég vezetője elmondta, hogy bő tíz éve oldanak már meg a Hunéppel különböző építészeti feladatokat a Debreceni Egyetem területén, amelyek közül már más is kapott nívódíjat. Az Agora esetében is lényeges volt, hogy ne csak az előzetes technikai elvárásoknak feleljen majd meg a létesítmény, de a pénzügyi feltételeknek is eleget tegyen: vagyis legyen fenntartható a működtetése. Ez, úgy véli, hogy megvalósult. Mindehhez azonban olykor olyan technikai bravúrokra is szükség volt, amelyek kivitelezéséhez szakmailag magasan képzett kollégákra és alvállalkozókra volt szükség.

Bálint Péter, az Építőipari Nívódíj Bíráló Bizottság elnökhelyettese adta át a tanúsítványokat az alvállalkozóknak, illetve tájékoztatta a nyilvánosságot a döntési mechanizmusról. A szakember megjegyezte, hogy mindig voltak olyan épületek Magyarországon, amelyek ezt az elismerést megérdemelték volna – még a gazdasági válság idején is. Ám ez a térség, illetve azon belül is Debrecen az egy főre jutó nívódíjak tekintetében szerinte még Budapestet is felülmúlja. Bálint Péter szerint ez köszönhető annak is, hogy egy jól bevált szakmai gárda dolgozik a helyi beruházásokon, több évtizedes összeszokottsággal és tapasztalattal.

2016. április 28-án az Országos Mikrohitel Konferenciát a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány rendezte Debrecenben, a Megyeházán.

Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke köszöntőjében visszaemlékezett azokra az időkre, amikor – gyakorló vállalkozóként – a kezdeti nehézségeket a már akkor is létező Alapítvány segítségével tudták kezelni a legtöbben. Mint a megyei közgyűlés alelnöke megjegyezte, minden vállalkozásnak, főleg a kezdeti szakaszában szüksége van támogatásra, amit az Alapítvány megad, ezáltal segítve a térség innovatív fejlődését, új lehetőségek teremtését. Éppen ezért Tasi Sándor nagy sikernek tartja, hogy az elmúlt 20 évben mintegy 3000 vállalkozásnak segített az Alapítvány, tevékenységük stabilabbá tételében, még úgy is, hogy a hitelek vonzereje idővel csökkent.

Az előadások során a sikeres vállalkozásfejlesztési programokról beszélt Mazsu Gergely, a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (HBMVFA) ügyvezető igazgatója, míg Nagygyörgy Zsolt, a Magyar Fejlesztési Bank compliance igazgatója a jogosulatlan forrásfelhasználásról. Fotógaléria az eseményről a HBMÖ Facebook oldalán!

Ezt követően a coworking irodák működését mutatták be többen, így például Aczél Anna, a Romániai Vállalkozásokért Egyesület irodavezetője, Radu Ticiu, a Temesvári StartUpHub irodavezetője és Nemessályi-Bistey Judit, a HBMVFA igazgatóhelyettese.

Az egri Start Upról Sedon Gabriella, a Heves Megyei VTA ügyvezetője beszélt, de érdekességként a Facebook közösségi marketingje is szóba került Bíró László online marketing szakértő által.

A Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványt 1993-ban a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, a megye városainak és településeinek önkormányzatai, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az OTP Bank, valamint vállalkozói érdekképviseletek, kamarák alapították az addig nem létezett kisvállalkozói támogatott hitelezés beindítására.

Az Alapítványok negyedéves-fél éves rendszerességgel tartanak Országos Mikrohitel Konferenciát az aktuális mikrohitelezési kérdések megválaszolására és új ötletek, projektek felvetésére, megbeszélésére. A konferencia szervezője minden alkalommal más-más megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány.

Az Alapítványnál jelenleg minden Magyarországon létező támogatott hitelprogram hozzáférhető, akár induló vállalkozások számára is, kedvezményes kamatszinttel, forint alapon. Az Alapítvány hiteleit az alapítás óta 3000 vállalkozás vette igénybe, 8,8 milliárd forint összegben, 3000 munkahelyet létrehozva ezzel.

A megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok összesen közel 100 milliárd forint támogatott hitelt folyósítottak nagyságrendileg 25 000 vállalkozásnak. Jelenleg körülbelül 30 milliárdos mikrohitel – portfóliót kezelnek.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

A Megyeháza Árpád termében – a Rendőrnap alkalmával – Pajna Zoltán köszöntője a rendőrökről a rendőrökhöz szólt, hiszen mint a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke megfogalmazta, a mindennapjaink biztonságát óvó emberekről van szó, akik hivatásuk gyakorlása közben a legjobb tudásuk szerint teszik biztonságosabbá életünket, vigyáznak ránk és értékeinkre, akár saját testi épségük kockáztatásával is.

A 2016. április 22-én tartott ünnepség alkalmával a megyei közgyűlés elnöke felhívta a figyelmet rá, a számadatok tanúsága szerint 2010 óta gyakorlatilag minden szegmensében fejlődött a Hajdú-Bihar megyei bűnüldözés és -megelőzés.

Pajna Zoltán két, a lakosok moráljára leginkább ható bűncselekmény kategóriát emelt ki.  Mint elmondta, örömteli, hogy 2010-hez képest 1/6-odára csökkent a személygépkocsi eltulajdonítások száma a megyében, ami kirívóan jó adat. Emellett a közterületen elkövetett bűncselekmények kapcsán a nyomozáseredményesség az elmúlt 5 évben 51%-ról 80%-ra nőtt. Ez azt jelenti, hogy csak minden ötödik ilyen jellegű bűncselekmény elkövetője ússza meg a felelősségre vonást. Képgaléria a HBMÖ Facebook oldalán.

Az összes bűncselekmény tekintetében is biztatóak az adatok, hiszen minden 3 esetből 2-t felderít a Hajdú-Bihar megyei rendőrség ma már.

A kiemelten kezelt bűncselekmények nyomozáseredményessége ugyancsak nagy javulást mutat: 2010-ben ugyanis még csak ezek egyharmadát tudták felderíteni, 2015-ben azonban már több mint a felét (53%). Az emberölések felderítése esetében pedig 2015-ben 100%-os volt a mutató.

Az illegális migrációról is szólt Pajna Zoltán, illetve az ehhez kapcsolódó jogellenes cselekményekről, amelyek az elmúlt 5 évben jelentősen, 400%-kal nőttek, ám ez a tavalyi migránsáradat miatt várható volt. Ugyanakkor érdekes, hogy az embercsempészések száma 5 alkalomra csökkent az egész előző évet nézve.

Gyurosovics József dandártábornok, Hajdú-Bihar megye rendőrfőkapitánya díjakat adott át a rendőrségi állomány több mint 100 tagjának az ünnepélyes alkalom során, ám előtte köszöntő beszédében többek között kiemelte, hogy sosem volt még ilyen jó a felderítettsége a megye bűnügyeinek, amiért dicséret illeti minden egyes kollégáját, végezzen bármilyen munkát is a rendőrség kötelékén belül.

Az elismerések egy részét nem egyedül, hanem a díjazott rendőrök szolgálati helyéhez köthető települések vezetői segítségével adta át.

A debreceni Kossuth téren 150 gyerek által alkotott színes élőképpel üzent a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2016 magyar olimpiai csapatának, buzdítva legjobb sportolóinkat a közelgő riói játékok előtt. A Toborzó Országfutás egyik jelentős mondanivalója az idei ötkarikás játékok és áttételesen a tervek szerint 2024-ben Magyarországon rendezendő olimpia melletti kiállás hangsúlyozása volt.

Emellett a honvédségre, mint életpálya modellre hívta fel a figyelmet az április 13-án Budapestről induló váltófutás, amely mielőtt május 20-án ugyanoda visszatérne, Magyarország több száz településén végighalad. Hajdú-Bihar megyében április 20-án Téglás kapcsolódott be elsőként a futásba, aztán Hajdúhadházon, Bocskaikertben, majd Debrecenben teljesítették a távot a katonák, illetve a hozzájuk kapcsolódó helybéliek. Debrecen főterén a honvéd fúvószenekar térzenével, a néptáncosok pedig saját produkcióikkal várták a nagyérdeműt. A honvédség sátraiban korabeli és modern fegyverekkel ismerkedhettek az eseményre kilátogatók. A nagyerdei Ködszínháztól induló és a Kossuth térre érkező futók a Kálvint tér felől érkeztek a református Nagytemplom elé, ahol az olimpiai karikák öt színébe, kékbe, sárgába, feketébe, zöldbe és pirosba öltözött gyerekek alkották a bizakodás és tisztelet élőképét.

A megyében április 21-én Hajdúszovát, Földes, Sáp, Bihartorda, Nagyrábé, végül Biharnagybajom lesz az útvonal, majd a toborzó futás elhagyja Hajdú-Bihart. Képgaléria az eseményről a HBMÖ Facebook oldalán tekinthető meg.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke a toborzó futás érték közvetítéséről beszélt, mondván a legfontosabb a haza védelme. “Becsüljük meg azok munkáját akik felkészültségük révén nap mint nap ezt teszik. Ezzel a szerepvállalással ki tudjuk fejezni szolidaritásunkat a magyar honvédség felé. A másik fontos üzenet, hogy az olimpia évében a földrészek közötti egyenlőség és az összefogás felerősödik. Történjen bármi a politikában, a sportoló mindig bizonyítani akarja az olimpia alkalmával, hogy ő a legjobb. Ez a motiváltság nem baj, ha megvan bennünk is. A hétköznapokon úgy kell élni életünket, hogy minden nap jobbat akarjunk, akárcsak a sportolók. A gyerekek által, kezük összefogásával megformált olimpiai ötkarika is ezt szimbolizálja. Természetesen fontos esemény lesz a 2024-es nyári játékok is. Hajdú-Bihar megye is támogathatja a hazai rendezésű olimpiát. Bízunk benne, hogy a döntéshozók is támogatják majd Budapest és a vidék olimpiáját.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

A helyi házakat és a közterületet járják be és mérik fel azok állapotát minden évben, egyfajta verseny keretein belül. Emellett a településen készített étel és italkülönlegességek mustrája is része a hagyományos programsorozatnak.

Szentpéterszeg Község Önkormányzata, a Faluház, és Könyvtár, valamint a Szentpéterszegiek Baráti Körének Közhasznú Egyesülete tartotta 2016. április 16-án a XIII. Tavaszköszöntő Napot, amely során a finom ebédet követően kora délután egy kisvonattal járták körbe a települést, és szemrevételezték a község épített környezetét. Különféle szempontok alapján, az év során több másik alkalommal is bejárva Szentpéterszeget döntenek majd arról, mely házak vagy területek érdemlik ki az elismerést. Az eredményhirdetésre ősszel kerül sor.

A gasztronómiai versenyt a faluházban tartották, és a kiállított, majd később megkóstolható ételek, italok már küllemükben is készítőik törődő gondoskodásáról árulkodtak.

A különböző fajtájú borok, vagy a többféle szilva és birs, valamint törköly pálinka mellett a sós és az édes ízvilág is helyet kapott a terített asztalsoron. A helyi húsfeldolgozás remekei és a sajtok ötletes kompozíciói igazán jól mutattak az ezerféle színű sütemények társaságában. Pedig ekkor még csak szemlélték őket a zsűri tagjai. A kóstolás során aztán kialakulhatott bennük a végső vélemény. Végül eredményt hirdettek disznótoros; szalonna; hidegtál, reformétel; édes sütemény; édes kelt sütemény; sós sütemény; valamint befőtt, lekvár, szörp; illetve savanyúság; bor és pálinka kategóriákban.

A minőségi elbírálásról Boros József Venesz-díjas mesterszakács és Jӓger Istvánné séf gondoskodott. A zsűri többi tagja Szentpéterszeg civil egyesületének tagjaiból és a település vezetőiből állt, illetve meghívott vendégként részt vett az eseményen Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is. Képgaléria a HBMÖ Facebook oldalán tekinthető meg.

A tucatnyi Hajdú-Bihar megyei és öt határon túli település által megkötött Vásárszövetség idei rendezvényei közül – Derecske után – másodjára Biharkeresztesen tartottak a helyi értékeket felvonultató vásárt, amely a tizenkilencedik alkalommal megrendezett Bihar-Bihor Expo programjait színesítette. Az Expo egész napos eseménysorozatán kiváló minőségű helyi és térségi termékek között válogathattak az ide látogatók. A kézművesremekek és ételritkaságok jól egészítették ki egymást a sátrak sokaságában. Emellett a helyi sportcsarnokban színvonalas kulturális műsorokat tekinthettek meg a vendégek, ízletes ételek és italok elfogyasztása közben.

A megnyitón a Hajdú.Bihar Megyei Önkormányzat Pajna Zoltán elnök és a két alelnök, Bulcsu László és Tasi Sándor révén képviseltette magát. Pajna Zoltán utalt rá, hogy mindannyiunkban bennünk van a hagyományok ápolása, de emellett ezt meg is kell élnünk – például az ilyen események során. A Bihar-Bihor Expo és a hozzá kötődő vásár is kiváló alkalom arra, hogy a mindennapjaink részévé váljon közös nemzeti, térségi hagyományunk, ünnepet varázsoljunk abból, ami egyébként génjeinkben benne van és igényünk van rá. Az áru és a vevő közvetlen kapcsolatáról is beszélt Pajna Zoltán, ami több évszázados múlttal bír, és azokat az időket idézi, amikor még nem volt közvetítőként sokféle multinacionális cég ebben a rendszerben. A megyei önkormányzat vezetője úgy vélte, hogy a személyes kapcsolat hiányzik a mai életünkből, amikor a vevő és az eladó (aki a legtöbb esetben egyben az áru készítője is) egymás szemébe néz, és így kötnek üzletet, adják és veszik a terméket. Képgaléria az Expóról a HBMÖ Facebook oldalán található.

“Az ilyen vásárok lényege az, hogy azok a kistermelők is lehetőséget kapnak áruik bemutatására és értékesítésére, akik nem képesek versenyezni a nagy cégekkel e tekintetben.”

Sok esetben ugyanis nem a jó termék előállítása a probléma, hanem annak eljuttatása a vevőkhöz, illetve a konkrét eladás. Amennyiben az idén megkötött Vásárszövetség (ide jön a link a derecskei eseményről) jól működik, idővel közös,  határon átívelő értékesítési hálózatot, illetve üzleteket tudunk fenntartani, a Terület- és Területfejlesztési Operatív Programok által pedig helyi piacok fejlesztésére, a helyi termékek bemutatóhelyeinek kialakítására nyílhat lehetősége a településeknek – közölte a megyei közgyűlés elnöke. A támogatási összegek kapcsán Pajna Zoltán figyelmeztetett arra is, azokat viszont tudni kell majd okosan elkölteni.

Biharkeresztes polgármestere, Barabás Ferenc az esemény házigazdájaként elmondta, hogy bár már ez a 19. Bihar-Bihor Expo a településen, az idei azonban rendhagyó az eddigiekhez képest, hiszen felelevenítenek egy régi hagyományt, amely az 1800-as évek közepéig nyúlik vissza. Akkor rendezték ugyanis az első nagyvásárt. Sokáig tartotta ez a hagyomány magát, de az 1960-as években kezdett ellaposodni. Barabás Ferenc köszönetet mondott a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat vezetőségének, amiért arra ösztönözték, hogy ismét elevenítsék fel a nagyvásár tartását Biharkeresztesen.

Csepreghy Nándor, a miniszterelnökség államtitkára arról a 12 ezer milliárd forint uniós támogatásról beszélt, amelyet Magyarország 3200 településén felhasználva 2020-ig le lehet hívni, munkahely fejlesztésre fordítva. Ez hatalmas lehetőség, amivel élni kell. A gazdaság fejlesztése és az élhető Magyarország megteremtése kapcsán Csepreghy Nándor megjegyezte, hogy annak nem csak Budapestről kiindulva kell megtörténnie, hanem a kisebb települések, a megyei önkormányzatok és a kormány együttműködésével valósítható meg még hatékonyabban. Hajdú-Bihar megyébe is több tíz milliárd forint támogatás érezik, de az államtitkár kérte, a helybéliek ötleteikkel is segítsék a közös munkát. Ezt a közös munkát pedig például az ilyen családias hangulatú megyei rendezvényekkel lehet megalapozni, mint a mostani Bihar Expo Határmenti Vásár és Találkozó is. Beszéde végén az államtitkár kérte a a biharkeresztesi polgármestert, hogy legyen ennek a közös munkának a mozgatója településén, a kormány pedig igyekszik ebbe a térségbe is a lehető legtöbb támogatási pénzt eljuttatni.

A 2016. április 16-i eseményen számos megyei polgármester, valamint a járási hivatalok képviselői és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közös szándékukat nyilvánították ki, hogy a térség települési fejlesztései lehetőségeit a legoptimálisabban használják ki a 2020-ig tartó időszakban – amíg az Európai Unióból jelentős összegű támogatásokat lehet lehívni.  Csepreghy Nándor miniszterhelyettes államtitkár egy sok részletre kiterjedő tájékoztató után megkérte a polgármestereket, hogy készítsenek feladattervet, valamint fejlesztési igényeiket írják össze, s ezeket – a megyei önkormányzat koordinálása mellett – juttassák el neki, amire rövid időn belül megfelelő válaszokat fog küldeni mindenki számára.

Országos Igazgatói Konferenciát tartottak Debrecenben, a Kós Károly Művészeti Szakközépiskolában. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke szerint azoknak, akik elégedetlenek az oktatási rendszerrel, két hétre cserélniük kellene egy hátrányos helyzetű kistelepülés iskolaigazgatójával, hogy megismerjék a magyar valóságot.

Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár minden érdekelt szervezetet meginvitált azokra a kerekasztal beszélgetésekre, amelyeket az oktatás átalakításáról folytatnak, ám – kijelentette – már jelenleg is jól haladnak a szakmai eszmecserék. A helyettes államtitkár arról is megnyugtatott mindenkit, hogy nem szeretnék, ha egy, a nyugdíjkorhatárt elérő pedagógus rögtön, tanév közben távozna – megoldási javaslatokat vár Sipos Imre a tankerületektől arra vonatkozóan, hogy miként lehet, akár jogszabály módosítással is élve ezt orvosolni.

A KLIK által korábban felhalmozott milliárdos adósságokról is szó esett. Ezeket az állam kifizette, ám ezután is jelentős pénzösszeget fordít majd az iskolák infrastruktúrájának fejlesztésére.

A konferencián szintén felszólaló Pósán László, az országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke kijelentette, hogy megfelelő intézkedések szükségesek, hiszen valóban nem emelkedett az utóbbi években a magyar gyerekek tudásszintje.

Forrás: Haon.

Az I. és a II. világháború áldozatairól emlékeznek meg Hajdúsámsonban.

10.00: a Református Templomban tartanak istentiszteletet.
11.00. a Világháborús Emlékműnél koszorúznak.

A hajdúsámsoni Petőfi könyvtárban 14.00 és 17.00 óra között családi foglalkozást tartanak 2016. április 16-án.

Téma: anyák napi készülődés (a nosztalgia sarokban: anyukák, apukák játékai).

További időpontok: 2016. május 21. és június 25.

A részvétel: ingyenes.