2026. október 16-án Derecskén adták át az idei Hajdú-Bihari Termékdíjakat. A 2026. évi felhívásra összesen 41 pályázat érkezett, a benyújtott termékeket pedig a bírálóbizottság szakmai szempontok alapján értékelte, majd döntött az idei díjazottakról.
2026. október 15-én Álmosd történetének egyik meghatározó eseményére, az 1604. október 15-én vívott álmosd–diószegi csatára emlékeztek a településen.
2026. október 15-én ünnepi programmal köszöntötték az időseket, amelyen Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke és Zara András is köszöntőt mondott.
Tiszacsege Város Önkormányzata 250 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert a TOP Plusz „Élhető települések” felhívás keretében. A Széchenyi Terv Plusz programban megvalósuló fejlesztés célja a települési infrastruktúra korszerűsítése, a közösségi terek fejlesztése és egy rendezettebb, élhetőbb városközpont kialakítása.
Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának október 13-i ülésén a 2027. évi központi költségvetés előkészítésével összefüggő, önkormányzatokat érintő kérdéseket, valamint az önkormányzati rendszer fejlesztésének lehetséges irányait tekintették át.
2026. Október 13-án rendezték meg Berettyóújfaluban az „Életet az éveknek” idősek napi ünnepséget, amelynek a Művelődési Ház adott otthont.
A 2026. október 9-én megrendezett sajtónyilvános projektnyitó rendezvényen Bulcsu László alelnök vett részt.
Több esemény is Berettyóújfaluba szólította Bulcsu Lászlót, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnökét.
2026. október 10-én Érsemjénben folytatódott a Hagyományőrző Napok programsorozata.
Az SReST projekt 2026. június 2-3. között, Szerbiában megrendezett zárókonferenciája nemcsak a projekt eredményeinek bemutatásáról szólt: a rendezvényen hat különböző térségben megvalósult pilotprogram tapasztalatai találkoztak, amelyek közös célja a helyi gasztronómiai örökség, a fenntartható turizmus, az agrobiodiverzitás és a társadalmi befogadás összekapcsolása volt.
A zárókonferenciának Čajetina adott otthont, ahol a résztvevőket elsőként Milan Stamatović, Čajetina polgármestere köszöntötte. Ezt követően Anita Dolenc, a projekt vezető partnerét, Postojna Önkormányzatát képviselve mondta el nyitó gondolatait, majd Natália Liholot, a Duna Régió Program projektfelelőse online kapcsolódott be a konferenciába. A nyitóbeszédek sorát Nemanja Nešić, a Nyugat-Szerbia Régió Turisztikai Szervezetének igazgatója zárta.
A konferencia központi részét a projekt hat pilottevékenységének bemutatása jelentette. Bár a pilotok eltérő országokban, különböző társadalmi és turisztikai környezetben valósultak meg, mindegyik ugyanarra a kérdésre kereste a választ: hogyan lehet a helyi élelmiszereket, tudást, hagyományokat és közösségeket úgy összekapcsolni a turizmussal, hogy abból hosszú távon is fenntartható és értékteremtő fejlődés szülessen?
Az első pilot a horvátországi Krk szigetén, Dubašnica térségében valósult meg a Dubašnica d.o.o. Önkormányzati Közösség vezetésével, szlovén partnerek közreműködésével. A kezdeményezés célja az volt, hogy a helyi gasztronómiai örökséget, a természeti és táji adottságokat, valamint a kulturális értékeket fenntartható, élményalapú turisztikai kínálattá formálja. A program részeként tanulmányút, idegenvezető-képzés, helyi gasztronómiai rendezvények és tematikus turisztikai útvonalak is létrejöttek. A “Krklicious Active Experience” vezetett gasztrotúra különösen jól példázta, hogyan válhat a helyi étel egy komplex turisztikai élmény részévé: a résztvevők helyi ételeket kóstoltak, kulturális és örökségi helyszíneket kerestek fel, és közvetlen tapasztalatokon keresztül ismerhették meg Dubašnica sajátos karakterét.
A második mintaprojektet a Pozsonyi Közgazdasági Egyetem vezette. A fejlesztés középpontjában egy olyan, slow food turizmusra épülő oktatási tanterv kialakítása állt, amely a fenntartható turizmust, az agrobiodiverzitást, a helyi gasztronómiai örökséget és a zero waste szemléletet gyakorlatorientált módon kapcsolja össze. A tanterv kidolgozását szakmai egyeztetések, kerekasztal-beszélgetések és fókuszcsoportos megbeszélések előzték meg Szlovákiában és Horvátországban. A programot Eperjesen hallgatók, oktatók, kis- és középvállalkozások, valamint turisztikai szakemberek bevonásával tesztelték. A tapasztalatok alapján a tanterv olyan gyakorlati oktatási eszköznek bizonyult, amely nemcsak a résztvevők tudását bővíti, hanem más oktatási intézmények és régiók számára is adaptálható. Képzés és munkaerőpiaci lehetőségek fogyatékossággal élő fiatalok számára
Ezt követően ismerhettük meg a bosznia-hercegovinai SERDA, a Szarajevói Gazdasági Régió Fejlesztési Ügynökségének mintaprojektjét, melynek helyszíne Szarajevó, elsősorban a Nišići-fennsík és a Bjelašnica térsége volt. A program középpontjában a fogyatékossággal élő fiatalok képzése és munkaerőpiaci esélyeik javítása állt. A résztvevők elméleti és gyakorlati képzés keretében sajátítottak el konyhai alapismereteket, élelmiszerbiztonsági tudást és főzési technikákat, miközben hagyományos boszniai ételek elkészítésével is megismerkedtek. A képzést workshopok, mentorálás és valós munkakörnyezetben szerzett tapasztalat egészítette ki. A pilot így egyszerre szolgálta a társadalmi befogadást, a készségfejlesztést és a helyi gasztronómiai örökség megőrzését.
A negyedik pilotot Postojna Önkormányzata, mint vezető partner, valamint a szlovén Nativa Fenntartható Növekedésért Intézet valósította meg a Primorsko-Notranjska régióban. A program azt vizsgálta, hogyan segítheti a helyi gasztronómia és a slow food szemlélet a bevándorló közösségek társadalmi és gazdasági integrációját. A résztvevők szakértői egyeztetéseken, gasztronómiai workshopokon, interkulturális főzőprogramokon, mentoráláson és kapcsolatépítő eseményeken vehettek részt. Megismerkedtek a helyi alapanyagokkal és hagyományos szlovén ételekkel, miközben saját kulturális hátterük gasztronómiai értékeit is bemutathatták. A közös főzés és a gyakorlati tanulás különösen hatékony eszköznek bizonyult a közösségi kapcsolatok építésében és a munkaerőpiaci lehetőségek bővítésében. A pilot egyik fontos eredménye, hogy az ukrán résztvevők közössége saját szervezet létrehozását is kezdeményezte.
Hajdú-Bihar megye mintaprojektje “A sérülékeny csoportok munkanélküliségének kezelése a slow food turizmuson keresztül” címmel valósult meg. A program a helyi tudásra, a vidéki vendégszeretetre, a termelői együttműködésekre és a gasztronómiai hagyományokra építve kínált gyakorlati tanulási lehetőségeket a résztvevők számára. Ebesen, Hortobágyon és Hajdúnánáson szakmai egyeztetések, képzési napok, termelői látogatások és közös főzések valósultak meg. A résztvevők megismerkedtek a helyi alapanyagokkal és hagyományos ételekkel, az őshonos állatfajtákkal, a kertműveléssel és a fenntartható gazdálkodás alapjaival, valamint azzal is, hogyan alakíthatók ezek az értékek turisztikai élménnyé. A pilot egyik kiemelkedő eseménye a megyében elsőként a Nemzeti Agrárkamara Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága által az önkormányzat közreműködésével megvalósított Helyi Kincsek Napja volt, amelyet a Derecskei járásban első alkalommal rendeztek meg 2025 októberében. A program több mint 1700 látogatót vonzott. A rendezvényen helyi termelők, gazdaságok és kézművesek mutatták be a térség értékeit. A program jól példázta, hogy a helyi élelmiszer, a termelői tudás, a kézművesség és a közösségi élmény együtt olyan turisztikai kínálatot alkothat, amely egyszerre erősíti a helyi identitást és a vidéki gazdaságot. A pilot részeként a talajegészség és a biodiverzitás is kiemelt figyelmet kapott. A kapcsolódó workshopok arra hívták fel a figyelmet, hogy a jó minőségű helyi élelmiszer alapja az egészséges talaj. A résztvevők a fenntartható termelés, a vízgazdálkodás, a komposztálás és a környezetbarát gazdálkodás lehetőségeivel is megismerkedtek.
A hatodik pilotot a montenegrói Kisele Vode civil szervezet vezette, a Nyugat-Szerbia Régió Turisztikai Szervezetével és a Vedrina Polimlja civil szervezettel együttműködésben. A program olyan vidéki térségekre fókuszált, ahol a fiatalok, az idősek, a nők és más sérülékeny csoportok számára korlátozottak a gazdasági lehetőségek, miközben jelentős értéket képvisel a helyi gasztronómiai örökség és a hagyományos tudás. A résztvevők képzéseken, workshopokon, tanulmányutakon és promóciós eseményeken vehettek részt. A program a slow food szemlélet mellett a helyi termékfejlesztésre, a történetmesélésre, a vendégekkel való kommunikációra és a digitális marketingre is hangsúlyt helyezett. A pilot során több rendezvényen is lehetőség nyílt a termékek bemutatására, a látogatókkal való kapcsolatépítésre és a helyi szereplők közötti együttműködések erősítésére.
A pilotok bemutatását szakmai előadás és interaktív kerekasztal-beszélgetés követte, amely a SReST mintaprojektek, jó gyakorlatok és megoldások tesztelésének tapasztalatait összegezte.
Az értékelés több szempontot vizsgált, többek között:
A közös tapasztalatok alapján a slow food turizmus akkor tud igazán hiteles és sikeres lenni, ha helyi történetekre, személyes élményekre, valódi gasztronómiai értékekre és erős helyi partnerségekre épül. A kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők többek között a hitelesség megőrzéséről, a helyi közösségek bevonásáról, a látogatói élmény jelentőségéről és a fenntartható turizmus, illetve a tömegturizmus közötti különbségekről beszélgettek. A közönség QR-kódos kérdéseken keresztül maga is bekapcsolódhatott a szakmai diskurzusba. A szakmai programot partneri megbeszélés egészítette ki. A partnerek áttekintették az addig megvalósított tevékenységeket, valamint egyeztettek a következő időszak feladatairól, azok tartalmáról, ütemezéséről és megvalósításáról.
A találkozó így egyszerre jelentette a közös munka eredményeinek összegzését és a további együttműködés megalapozását.
Az első nap esti programja a Gastro Z rendezvény volt, amely közvetlenül a slow food szemléletére épült. A programban hat helyi hotel és étterem séfje vett részt. Az éttermek a mindennapi működésük során is helyi termelőktől szerzik be alapanyagaik jelentős részét, így a rendezvény a helyi termelők és a vendéglátás közötti kapcsolatot is láthatóvá tette. A résztvevők többek között halételeket, bárány- és borjúhúsból készült fogásokat, valamint málnás desszertet kóstolhattak. A kóstolópultok mellett helyi termelők is bemutatták termékeiket, így a látogatók közvetlenül találkozhattak azokkal, akik a térség élelmiszereit előállítják. A nagy érdeklődés jól mutatta, hogy a helyi alapanyagokra, történetekre és személyes találkozásokra épülő gasztronómiai események fontos szerepet játszhatnak egy térség turisztikai arculatának formálásában.
A következő napon félnapos szakmai látogatás mutatta be, hogyan kapcsolódhat össze a slow food turizmus a helyi identitással, a hagyományos termékekkel, a kézművességgel és a kulturális örökséggel. A program egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a slow food turizmus nem csupán az ételekről szól. Ugyanilyen fontos része a táj, a helyi tudás, a történetek, a kézműves hagyományok, az épített örökség és a közösségi emlékezet.
A résztvevők egy híres barlangot is felkerestek, majd Sirogojnóba utaztak. A település különleges kézműves örökségével, többek között a világszerte ismert kötöttáru-készítéssel is megismerkedhettek. A sirogojnói kézműves termékek nemzetközi szinten is ismertté váltak, és a helyi hagyomány a település turisztikai identitásának meghatározó részévé vált. A program egyik kiemelt helyszíne az ország egyetlen szabadtéri falumúzeuma volt. A múzeum nemcsak építészeti és néprajzi értékeket őriz, hanem azt az életformát is bemutatja, amelyből a térség gasztronómiai, termelői és kézműves hagyományai kialakultak. A látogatás során minden helyszínen megjelentek a helyi termelői termékek is. Ez jól érzékeltette, hogy a slow food szemlélet akkor működik igazán, ha nem önálló turisztikai programelemként jelenik meg, hanem szervesen beépül a térség teljes turisztikai élményébe.
A zárókonferencia és a hozzá kapcsolódó szakmai programok egyik legfontosabb tanulsága, hogy a slow food turizmus sokkal többet jelent a helyi ételek népszerűsítésénél.
A hat pilot különböző módokon mutatta meg, hogyan lehet a gasztronómiát:
A projekt tapasztalatai alapján a helyi élelmiszer akkor válik igazán értékes turisztikai erőforrássá, amikor mögötte ember, történet, táj, hagyomány és közösség is megjelenik, így a program világosan bemutatta, hogyan építhető a helyi termékekre és hagyományokra hiteles turisztikai kínálat.