Hírek

Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc Évfordulója, március 15., nemzeti ünnepünk alkalmából 2017. március 14-én adta át a Földművelésügyi Minisztérium elismeréseit Budapesten, a minisztérium dísztermében. A Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést 6 személy kapta meg idén, közöttük Tóthné Bobonka Magdolna önkormányzati referens, aki 1998 tavaszától a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat munkatársa, és aki emellett a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság referenseként is sok éve végzi nélkülözhetetlen munkáját.

A kitüntetés indoklásában szerepel, hogy Tóthné Bobonka Magdolna a nemzeti értékek gyűjtését és népszerűsítését végző bizottságban való lelkiismeretes munkája révén részesült ebben a rangos állami elismerésben.

A megyei értékekkel kapcsolatos tevékenysége során nemcsak az adminisztrációt végzi Magdika, de nagy szakértelemmel rendszerezi, értékeli és a bizottság felé továbbítja a beérkező szépszámú javaslatot, valamint a kapcsolódó események esetében kiváló szervező munkát folytat, legyen szó kiállításról vagy a magyar értékekkel kapcsolatos vetélkedőről. A friss kitüntetett  a megyei önkormányzat és az értéktár napi működésében fontos aktív szereplő, akinek a munkája a hivatása.

A kilencvenes években a Hortobágyi Alkotótábor tagjaként festett, Hortobággyal kapcsolatos képeit vette át Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke a művésztől. Komiszár János mintegy 120 önálló kiállítással büszkélkedhet, a debreceni Brassai Galéria vezetője, és műveiben keveredik a természet iránti tisztelete, szeretete valamint az elvont formákhoz fűződő vonzalma, ami – mint önmagáról megfogalmazza – szimbolikus-absztrakt egységgé áll össze.

A Hortobágyi emlék, az Öreg halász, a Hortobágyi „hungarikum”, valamint a Hortobágyi csikós és Az öreg csikós című festmények, amelyeket összességében másfél millió forint értékben zsűriztek, a debreceni Megyeháza belső terét fogja díszíteni a jövőben, s ahogyan a festő megjegyezte, a legjobb helyüket itt érzi, ezért adományozta a megyei önkormányzatnak azokat.

Bővebben a művészről IDE kattintva tájékozódhat az olvasó.

Képgaléria IDE kattintva tekinthető meg.

A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi ülését tartották 2017. március 20-án, amelyen első napirendi pontként a megyei Foglalkoztatási Paktum jelenlegi helyzetét, céljait, eszközeit bemutató tájékoztatót tartott Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke.

A megyei önkormányzatnál működő, és a vállalkozók vagy munkavállalók felé a kapcsolattartást, koordináló jellegű ügyintézést végző Foglalkoztatási Paktumiroda két munkatársa, Szabó Marianna és Árváné Pintye Erika, valamint a Paktum kidolgozásának egyik felelőse, Híj Zoltán is jelen volt a hétfői eseményen.

Pajna Zoltán ismertette Foglalkoztatási Paktum kapcsán a TOP-os (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program), valamint a GINOP-os (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) pályázati lehetőségeket, illetve a keretösszegekről és a célcsoportokról is beszélt. A megyei közgyűlés elnöke kiemelte a toborzás jelentőségét, amelyet a megyei önkormányzat már hónapokkal korábban megkezdett, és a megye 7 járásában mintegy 450 vállalkozás vezetőjét szólította meg, hogy részt vegyenek a szakmai fórumokon, amelyek során konkrét információkhoz juthattak a Foglalkoztatási Paktumról, egyúttal felvethették észrevételeiket, javaslataikat. Ugyanakkor a részvétel részben nevezhető sikeresnek, hiszen a megkeresettek mintegy egynegyede vett részt ezeken a fórumokon – mondta Pajna Zoltán.

A Paktum céljai közül a megyei önkormányzat elnöke arra tért ki részletesebben, hogy nemcsak a munkaerőt, de a helyi vállalkozókat, vállalkozásokat is tartsák meg a térségben, a megyében, ez kiemelten fontos! Ennek érdekében egyfajta együttműködésen alapuló ösztöndíj rendszert kívánnak kialakítani, amelynek lényege, hogy a szakképzésben résztvevők számára bizonyos juttatásokat adnak, könnyítve ezáltal az őket alkalmazni kívánó vállalkozások terheit.

KÉPGALÉRIA a facebookon: KATT IDE!

Azt mind Pajna Zoltán, mind a szintén felszólaló Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egyértelműen jelezte, hogy nem csupán a program indikátorait (vagyis a teljesítéshez szükséges keretszámokat) akarják elérni, hanem valós eredményeket várnak a Foglalkoztatási Paktumtól. Miklóssy Ferenc – bevezetőjében – kijelentette azt is, hogy politikamentes kamarák kellenek Magyarországnak, hiszen enélkül a megfelelő szakmaiság nem lehet biztosított. Ehhez kapcsolódóan elhangzott az is, hogy a megyében működő kereskedelmi és iparkamara, valamint a megyei önkormányzat jól működik együtt, s a remek kapcsolat remélhetőleg folytatódik a jövőben is.

Az elnökségi ülés egyértelművé tette, a Foglalkoztatási Paktumban résztvevő tagok nem csak a rendelkezésre álló forrásokat akarják felhasználni – valamire –, hanem rendszer szinten összehangolva a munkafolyamatokat, nyitottan a menet közbeni párbeszédre – ahogyan a tanulmányban is szerepel -, kereslet orientált és komplex megoldásokat keresnek.

A tájékoztató végén a megjelent vállalkozók felvetéseiket közölték, amelyek között szerepelt, hogy gazdaság vezérelt rendszer alakuljon ki, hogy álljon rendelkezésre megfelelő eszközrendszer majd a képzésekhez, munkavégzéshez, valamint az is, hogy egyfajta központi elbírálást kellene bevezetni arra nézve, kik milyen munka kapcsán jöhetnek szóba – magyarán ne az asztalfióknak képezzenek ki embereket bizonyos munkakörökre, úgy, hogy nincs rá esetleg akkora igény, mint amennyien kikerülnek a munkaerőpiacra.

Miklóssy Ferenc hozzátette még, hogy ő a régi, jól bevált magyar duális képzést szeretné visszahozni, amely jól teljesített annak idején, egyúttal felemlítette azt az adatot, miszerint Magyarország csak a 4. abban a rangsorban, amely a hazájuktól távol, külföldön dolgozók százalékos arányát rangsorolja.

Pajna Zoltán a téma lezárásaként kijelentette, legkésőbb április végén a vállalkozók által javasolt elvárásokkal kibővítve elindulhat a Foglalkoztatási Paktum gyakorlati része – amely kapcsán Hajdú-Bihar megyében 2020-ig a három fő vonalon (megyei, helyi és Debrecen MJV paktumok) összesen mintegy 5 ezer embert kell bevonni a programba, munkát és szakképzést adva számukra.

A 30. Országos Diákolimpia Úszódöntőjét rendezik Debrecenben a hétvégén. A sorozat elején ősszel nevezett 15 ezer fiatal közül a legjobb 1200 gyerek került be a fináléba a 19 megyéből és a fővárosból, számos korcsoportban, úszásnemenként. A szombati megnyitón, amelyet a Városi Sportuszodában tartottak, Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke mondott köszöntőt.

A résztvevők üdvözlése mellett Bulcsu László megköszönte a diákolimpia szervezőmunkáját a debrecenieknek, valamint a városnak azt, hogy lehetőséget adott ilyen díszletek között megrendezni az eseményt. Mint mondta, joggal feltételezhetjük, hogy évek múlva másmilyen dobogón állhatnak majd a most is ügyes úszópalánták legtehetségesebbjei, legkitartóbbjai – az akkori felnőtt világversenyek végén. Valamint örvendetesnek nevezte, hogy a megyében több településen tanuszoda fog működni a jövőben, elősegítve az egyébként is világszínvonalú magyar úszósport továbbfejlődését térségünkben, ösztönözve egyre több gyereket, hogy ezt a sportágat válassza.

Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere kijelentette, hogy Debrecen büszke arra, hogy rendezője lehet ennek a rangos országos sportdöntőnek, jelezve azt is, fontos a sport a város számára, ami egészséges embereket nevel testben és lélekben egyaránt. A versenyzőkhöz kifejezte reményét, hogy a példaképeket követve ők is eredményesek lesznek, de ha nem, akkor is szeressék a sportot.

Ha olimpia, akkor eskü is dukál a megnyitó során. Ezt a létavértesi Arany János Általános Iskola 3. osztályos tanulója mondta előre a versenyzőtársaknak.

A diákolimpiát Rádics Balázs, a Magyar Diáksport Szövetség ügyvezető igazgatója nyitotta meg, majd pár perc szünetet követően vízbe is csobbantak az I. és II. korcsoport gyorsúszói – hogy utána sorban következzen minden fiatal a kétnapos döntők alatt.

KÉPGALÉRIA a facebookon, KATT IDE!

Az ünnepi megemlékezések során a mikepércsi Wass Albert Kultúrház melletti téren Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke mondott ünnepi beszédet, aki négy szóban foglalta össze mit jelent március 15-ike a számunkra: nemzet, szabadság, érzelem és történelem.

Bulcsu László szerint őseink teljesítették a rájuk rótt feladatot, hogy történelemformáló szerepüket beteljesítsék forradalmi tetteik által. A mai kor generációinak pedig ugyanez a feladata, hogy a jövő nemzedékei számára teremtsék meg a hiteles, igaz világot Magyarországon.

A megyei közgyűlés alelnöke a nemzeti egységről, mint szükséges alapról is beszélt, ami nélkül semmi, így az akkori forradalom és szabadságharc sem jöhetett volna létre, akárcsak a világos, szilárd talapzaton álló eszmerendszer nélkül. A nagy elődöktől való tanulás és az utódok igaz tanítása szintén felelőssége a mai kor történelemformáló emberének, mint az is, hogyan kell egy nemzetben élni, annak részeként a nemzetért harcolni – mikor milyen szerepet kell ebben felvállalni politikusként, katonaként, vagy akár egyszerre mindkettőként, de mindenképpen gondolkodó emberként.

A képek rákattintva nagyíthatók. Fotógaléria a facebookon: IDE KATTINTVA!

A hazaszeretet felelősségére is felhívta a figyelmet Bulcsu László, hiszen ezt tanítja számunkra maga az ünnep, vagyis március 15-ike, amit a magyar nemzet megmaradásának, megőrzésének tudatával egyetemben manapság is szem előtt kell tartani – Európa szerves, tevékeny részeként, de nemzeti öntudatunkra alapozva.

Az ünnepség forradalmi hangulatáért a Békéscsabai Jókai Színház színművészei feleltek, akik a Mikepércsi Hunyadi János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 6. osztályos tanulóival kiegészülve idézték fel 1848. március 15-ike, majd az ezt követő hónapok szabadságvágytól vezérelt eseményeit Magyarországon.

A közeli templomkertben a ’48-as emlékműnél folytatódott a tiszteletadás a (h)ősök előtt, ahol Mikepércs község polgármestere, Tímár Zoltán és alpolgármestere, Rácz Gabriella, valamint Bulcsu László, a megyei közgyűlés alelnöke és megyei képviselője, Bernáth László is koszorút helyezett el. 

Rajtuk kívül a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, a Hunyadi János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, a Csoda – Vár Óvoda, a Napsugár Bölcsőde, a református egyház, a katolikus egyház, a kisebbségi önkormányzat, valamint a Mikepércsi Idősek Otthona képviselői is tiszteletüket tették az emlékműnél.

A hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola aulája megtelt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hangulatát, eseményeit színvonalas műsor által felidéző ünneplőkkel. Amint Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is megemlítette március 15-ei ünnepi beszédében, a megyei közgyűlés határozata alapján mostantól a nagyobb nemzeti ünnepek alkalmával mindig valamelyik hajdúsági vagy bihari, sárréti településen tartják a megemlékezést. Ezáltal is erősítve a megyei városok, községek együttműködését, összhangját.

A hagyományteremtő célú kezdeményezés első állomása Hajdúsámson volt (a megyei közgyűlés több képviselője is a főhajtó sorok között volt), ahol a márciusi ifjak másfél évszázaddal ezelőtti szellemiségéhez, a forradalomhoz méltó ünnepi műsorral készült a vendéglátó város. Gyerekek és tanáraik léptek fel, szavalattal, táncelőadással, hegedűvel kísért énekkel, fúvószenével, valamint Dandé Melinda egyéni ének-előadásával, amely szintén a nagy elődöket idézte fel hangulatában és a körülötte élőképeket formáló gyerekekkel.

Képeink rákattintva nagyíthatók. További fotók a facebook oldalunkon (KATT IDE)!

Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere a szabadság minden korban kiemelkedő fontosságáról, a bátrak iránti tiszteletről beszélt, akik tetteikkel szolgálták a reformkor, majd az utána következő időszak polgáriasodását, a demokrácia térnyerését Magyarországon. A sámsoni polgármester a nemzeti értékekért folytatott küzdelmeket a mai napig tetten érhetőnek látja, hiszen akkor a hazát védték szabadságharcosaink, ám szerinte a 21. században is aktuális a téma, hiszen jelenleg is katonák, rendőrök, határőrök óvják az illegális bevándorlóktól országunkat.

Ezt erősítette meg az idén 200 éve született Arany Jánostól származó idézettel kezdő Pajna Zoltán is, aki a migránskérdés kapcsán kitért arra, hogy a nemzeti identitást és az összetartozást bármi áron meg kell őriznünk – nem engedve a külső utasításoknak, megtartva döntési jogunkat saját hazánk ügyeit illetően -, illetve a magyarságon belüli kapcsolatokat erősítenünk napjainkban is – akár a kultúránk terjesztésével, akár a határok védelmével. Mint a megyei közgyűlés elnöke elmondta, a magyaroknak folyamatos feladata egymás megismerése, a kulturális kötődés fenntartása, ami igazi közösséggé, egységes nemzetállammá tesz minket.

A március 15-ei megemlékezés során a hajdúsámsoni Petőfi-szobornál helyezték el tiszteletük jeléül koszorúikat az ünnepség résztvevői, köztük a megyei önkormányzat részéről Pajna Zoltán elnök és Dr. Dobi Csaba jegyző is.

Szakmai fórumot tartottak a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat kezdeményezésére, amelyen a megyében dolgozó települési főépítészek és településtervezők vettek részt. Az adta apropóját, hogy az egyébként többévente esedékes országos és megyei területrendezési, valamint területfejlesztési tervek felülvizsgálata is zajlik idén, ezért érdemes lehet ezeket összehangoltan kezelni, ami nagy könnyebbséget jelentene a települési önkormányzatoknak is.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke arra biztatta a fórum résztvevőit, hogy mivel vannak olyan területek, ahol eddig jobban érvényesítették érdekeiket a téma kapcsán, úgy mihamarabb Hajdú-Bihar is tevőlegesen és egységesen vegyen részt ezekben a területi fejlesztésekben – egyfajta hiánypótló megoldásként. A megyei közgyűlés elnöke egyúttal megnevezte azokat a feladatokat is, amelyek kapcsán megyénknek javaslattételei vannak az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció 2017. évi felülvizsgálatához, megyénket érintően.

Ezek a következők:

– Speciális táji, környezeti problémákkal, adottságokkal rendelkező vidéki térségek fejlesztési feladatai – Hajdúhát-Dél-Nyírség megjelenítése a fejezetben;

– Jelentős társadalmi hátrányokkal, problémákkal rendelkező, kiemelt felzárkóztatást igénylő vidéki térségek fejlesztése – Bihar-Sárrét megjelenítése a fejezetben;

– Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése – Hortobágy, mint kiemelt táji értékű térség;

– Különleges táji értékekkel, rekreációs funkciókkal bíró övezetek – Javaslat az OFTK-ba történő beépítésre – Erdőspuszták – Gúthi-erdő.

Ezek mellett egyéb javaslatokat is tett a megyei önkormányzat, többek között a Debrecen – Hajdúszoboszló – Hortobágy – Tisza-tó kiemelt turisztikai térség megalapozására, amelyről már korábban is szó esett.

KÉPGALÉRIA a facebookon.

Gonda-Magyar Andrea, mb. megyei főépítész előadása során a területrendezési tervek kapcsán az eddigi javaslatokat, terveket, intézkedéseket és kezdeményezéseket foglalta össze, valamint a 2017 év végi határidőről is beszélt. Ennek megfelelően a főépítészek közötti hatékony együttműködés indokolt.

A megjelent kollégáktól több kérdés és javaslat is érkezett mind a megyei területrendezési terv módosítását, mind a településképi arculati kézikönyv és rendelet tárgyát illetően. Az elhangzottakra egyenként reagált Gonda-Magyar Andrea megyei főépítész, akárcsak a szintén előadó Jambrik Imre állami főépítész, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal képviseletében.

További javaslatként merült fel egy olyan naprakész térinformatikai rendszer létrehozása, mely nagyban segíthetné a települések településfejlesztési, településrendezési munkáját.

A résztvevők megállapodtak abban, hogy a közös szakmai fejlődés és célok elérése érdekében, további szakmai találkozókon vitatják majd meg elképzeléseiket, melyek megrendezését a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat szívesen vállalta.

A Hajdúsági Sütödék Zrt vezérigazgatója, Szakács Tamás mutatta be azt a 17 évvel ezelőtt elkezdődött saját projektjüket a debreceni Hotel Divinusban , amely a “Smart Food” nevet kapja – le van védve, más nem használhatja – és teljes mértékben Hajdú-Bihar megyéhez kötődik. Célja, hogy a ma egyre népszerűbb (és sajnos a megyénkben több esetben az országos átlagot is meghaladó mértékű érrendszeri, keringési vagy éppen daganatos betegségek miatt) csökkentett vagy valamilyen összetevőjében teljesen mentes élelmiszerek egy új dimenzióját teremtse meg.

A Smart Food ugyanis több ezeknél, mint a vezérigazgató termékbemutató prezentációjában elmondta, ők nem szimplán elvesznek valamit egy élelmiszerből (például glutént vagy mást), hanem komplex megoldást kínálnak arra, ha valakinek olyan egészségügyi problémája van, amelyen még korszerű és egészséges táplálkozással segíteni lehet. Szakács Tamás nem mondja azt, hogy gyógyító az élelmiszerük vagy az maga a gyógyszer, de azok, akik az úgynevezett veszélyeztetett csoportok valamelyikébe tartoznak, mint mondta, bátran használhatják ezeket a termékeket az egészségük megőrzése vagy javítása érdekében.

A többéves kutatómunka során egyetemi vagy más külső laboratóriumi munkát nem vettek igénybe, így, bár hosszabb időbe telt, de teljesen saját fejlesztésűnek tekinthetők a “Vitajó” névre keresztelt termékek. Az egyelőre háromféle kenyérrel az élelmiszerpiacra belépő Hajdúsági Sütödék Zrt. árai – Szakács Tamás szerint – nem lesznek jelentősen drágábbak a jelenlegi hasonló, ám nem “okos” termékeknél, sőt, reményei szerint nagyjából azok árkategóriáján belül tudnak maradni. Azt viszont megígérte a vezérigazgató, hogy Hajdú-Bihar megyét kiemelten kezelik majd, vagyis a legolcsóbban itt lehet majd hozzájutni termékeikhez.

A sok-sok klinikai teszten is keresztülmenő, mindenféle jogi kritériumnak és uniós szabványnak megfelelő élelmiszerek kapcsán Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke megjegyezte, hogy megyénkben egyébként is van mit bepótolnia az itt élőknek, hiszen az országos adatokhoz viszonyítva több betegséget tekintve sajnos élen jár Hajdú-Bihar. Emellett az EU-n belül Magyarországon alacsonyabb a várható élettartam, mint sok más országban, amelynek egyik oka a nem megfelelő táplálkozás, illetve az, hogy nem tudatosan étkeznek sokan hazánkban.

Papp László, Debrecen polgármestere az intelligens élelmiszerek esetében arról beszélt, hogy ma már egyre inkább valami pluszt kell felmutatnia a gyártóknak, amitől többé válik egy új termék, mint a korábbiak. Ezzel együtt azonban javasolta, hogy a reményei szerint a piacon idővel sikereket elérő Hajdúsági Sütödék új termékei olyan megkülönböztető jelzéssel lesznek ellátva, amiből a vásárló rögtön felismeri azokat – hiszen egyébként nagyon hasonlatosak a más, hagyományos péktermékekhez.

Erre reagálva Szakács Tamás közölte, hogy a kutatások azt bizonyították, a fogyasztók nem bíznak azokban az új termékekben, amelyek jelentősen eltérnek ízben vagy formában a megszokottól, ezért nem kívántak teljesen új alakkal vagy ízvilággal megjelenni, ám a sajátos “Vitajó” csomagolás egyértelművé teszi majd, hogy mit kap a pénzéért a vásárló.

Kelet-Magyarországon mintegy 700 üzlet, országos szinten pedig az egyik multinacionális cég több mint 400 boltja forgalmazza majd a “Vitajó” kenyereket rövidesen.

A termékbemutatóval egybekötött sajtótájékoztató végén ezekből az intelligens élelmiszerekből készült finom ételeket kóstolhatták meg a jelenlévők.

A Hajdú-Bihar Megyei Vásárszövetség keretében megvalósuló programokon lehetősége nyílik a helyi termelőknek, hogy portékáikat minél szélesebb nyilvánosság előtt megismertessék. A vásárokon kiemelt szerep jut az értéktárak elemeinek, nemzeti értékeinknek, valamint a hungarikumoknak. Ennek tükrében a vásárokon helyet kapnak a települési értéktárakba és a Hajdú-Bihar Megyei Értéktárba felvett értékek, beleértve a külhoni értéktárak termékeit is. A vásárokon az értéktárakban szereplő értékeken kívül, a helyi közösségek életében fontos, a közösség szempontjából meghatározó, nagy népszerűségnek örvendő élelmiszerek, helyi gasztronómiai termékek, kézműves portékák is megjelennek.

Ezek színvonalas körülmények között megvalósuló értékesítéséhez most egységes kinézetű árusító faházakat vásárolt a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat. A beszerzés költségét a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a Földművelésügyi Minisztérium a „Vásárszövetség létrehozása és működtetése” költségeinek fedezetére nyújtott 3.000.000 forint összegű egyszeri, vissza nem térítendő költségvetési támogatásból finanszírozta. A megyei önkormányzat – versenyeztetési eljárás lefolytatását követően – Tépe Község Önkormányzatával kötött vállalkozási szerződést 5 árusító faház elkészítésére, amelyeket már át is vett az önkormányzat vezetősége.

A magyar adózás történelmében 2017. március 15-től új időszámítás kezdődhet, hiszen élesítik az elektronikus ügyintézés újabb formáját, hamarosan elérhető lesz az egyelőre még csak tesztüzemben működő online felület, illetve fokozottan szeretné elérni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, hogy egyre inkább nőjön szervezetük működésének társadalmi elfogadottsága Magyarországon. Az ötödik alkalommal Debrecenben megrendezett Nemzetközi Adó- és Vámkonferencia március 9-én Tállai András parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár és Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke fővédnöksége mellett ülésezett a Kölcsey Központban – mint többen megjegyezték, Debrecen jó helyszín, konstruktívan együttműködő szakemberekkel, ezért térnek vissza ide már évek óta.

A köszöntők során Pajna Zoltán kifejezte reményét az iránt, hogy a folyamatos fejlesztések nyomán egységes rendszer és átláthatóbb adótevékenység alakul ki, amellett a társadalmi megítélés fontosságára is felhívta a figyelmet, ami szerinte az utóbbi években egyre inkább pozitív Magyarországon a NAV tevékenysége iránt.

KÉPGALÉRIA a facebookon.

A konferencia részeként a Vám, Jövedéki és Adóügyi Szolgáltatók Szövetségének Elnöksége díjakat adott át az arra érdemeseknek. Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke a debreceni adó- és vámszakmai konferenciák megrendezéséhez nyújtott többéves támogatásáért Szent Máté díjban részesült, amelyet Bók Mihály társelnök adott át neki.

Molnár Tamás, vámszakmai és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkár, valamint Bók Mihály is köszöntötte a szakmai konferencia vendégeit. ezek során elhangzott, hogy a 2017-es évet sem várják könnyebbnek, mint a 2016-os volt, a megyei NAV irodák vezetőinek legalábbis biztosan rengeteg dolga lesz, főleg, hogy több változás lép életbe idén.

Sinkáné Dr. Csendes Ágnes, a NAV Központi Irányítás adóügyi főigazgatója előadása során az adózói minősítésről, valamint az elektronikus számlákról és az E-SZJA rendszeréről tájékoztatta a jelenlévőket. Polcz Attila, a NAV Központi Irányítás rendészeti főigazgatója pedig elsősorban az EKAER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) folyószámla kezeléssel és végrehajtással való kapcsolatát ismertette az első szünetig.

Ami a legtöbb embert érdekelheti jelenleg, az a megváltozott adóbevallás kérdésköre volt. Ennek kapcsán kiderült, hogy jelenleg egyre többen, de nem elegen rendelkeznek ügyfélkapuval ma Magyarországon. A korábban tervezett több mint 3 millió felhasználóhoz képest jelenleg 2,2 millióan regisztráltak eddig, de közülük mintegy 1,7 millióan aktívak. Éppen ezért, bár hosszabb távon cél, hogy az elektronikus ügyintézésre bírják rá a magyar embereket, de természetesen az ügyfélkaput nem használók számára is segítséget nyújt a NAV. 2017. március 15-ig többféle módon jelezheti bárki a szerevezet felé (sms-ben, webes felületen, stb.), hogy szeretné, ha a NAV készítené el számára a bevallási TERVEZETÉT. Ez nagyon fontos, emelte ki Sinkámé Dr. Csendes Ágnes -, hogy tudja mindenki, ez még nem maga a bevallás, csak egy tervezet, amelyet még az adózó állampolgár ellenőrizhet és módosítást kérhet, ha valamilyen részében szerinte véleményes.

A még jelenleg nem üzemelő, de hamarosan elinduló új honlap kinézetét, menüpontjait is bemutatták a konferencián – csupán tájékoztató jelleggel, néhány részletében még bizonyára változni fog az indulásig.

Bővebben a NAV weblapján tájékozódhat mindenki.

A Tisza-tó – Hortobágy – Debrecen – Hajdúszoboszló – Alföld szíve (Jász-Nagykun-Szolnok megye) ötös „kötésben” jöhet létre kiemelt turisztikai térség. A kiemelt turisztikai térséggé nyilvánításra – kormánydöntés alapján – akár még 2017. első félévében sor kerülhet. A kiemelt térségekben uniós és hazai finanszírozású fejlesztések valósulhatnak meg több tíz milliárd forint összértékben.

Az Országgyűlés 2016 végén fogadta el azt az új turizmusfejlesztési törvényt, amely mindinkább területi alapon történő fejlesztéseket szorgalmaz – a korábbi termék alapú tervezést felváltva. Mindez abból az alapgondolatból indul ki, hogy immár ne egy-egy adott helyhez köthető attrakcióra építsék fel egy terület vagy település turizmusát és ne úgynevezett pontszerű fejlesztéseket vigyenek véghez. Ezzel szemben nagyobb térségben gondolkodnak (egyúttal hosszabb ott tartózkodást feltételezve) és arra törekednek, hogy az egymáshoz köthető, különböző, ám összehangoltan egységes turisztikai vonzerővel bíró épített és természetes környezet, valamint a környéki rendezvények, programok, a térségre jellemző gasztronómia képezzen egy komplex turisztikai programcsomagot. A törvénnyel összefüggésben zajlik az ország turisztikai desztinációs térképének, a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek kialakítása.

Ennek eléréséhez térségi brandek létrehozására van szükség. Az állam feladata, hogy országos szinten összehangolja ezeket a turisztikai desztinációkat. A végrehajtó feladatokat pedig a Magyar Turisztikai Ügynökség, vagyis a Magyar Turizmus Zrt. után létrehozott új szervezet látja el.

A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács (Tisza-tó TFT) elnöke, Kovács Sándor sajtótájékoztatóján a négy – a tó körül helyezkedő – megye, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén képviselői is jelen voltak, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzattól Bulcsu László alelnök.

Magyarország legkisebb és legújabb turisztikai régiójában az új feladatok felvállalása az alábbi tevékenységek előkészítését és megvalósítását is magában foglalja, rövid határidővel (kiemelt turisztikai térséggé nyilvánításhoz kapcsolódóan) :

– projektgyűjtés, projektgenerálás a tó térségében;
– 4-5 kiemelt turisztikai beruházás beazonosítása ( 1. Természet Operaháza 2. tematikus vízi tanösvény kialakítása (pl. Tiszafüred) 3. Hortobágy-Debrecen élmény kerékpárút teljessé tétele 4. Abádszalók-Kisköre tengely turisztikai turisztikai megerősítése (szálláshely és vonzerőfejlesztés) 5. Berekfürdő vonzerőfejlesztése ) és megalapozása;
– együttműködés kialakítása és elmélyítése a települési önkormányzatokkal, turisztikai szolgáltatókkal, turizmusban érintett, illetve ahhoz kapcsolódó szervezetekkel;
– Tisza-tó TFT szerepének megerősítését szolgáló szakmai rendezvények, workshopok, műhelymunkák szervezése a térségben.

Az átgondolt, egymásra is épülő fejlesztésekre azért is nagy szükség van ezen a területen, mert erre mindig is rá volt kényszerítve fiatal kora és helyzete révén. Az innovatív gondolkodás jegyében az elmúlt másfél évben átadták és/vagy felújították:

–  Kiskörei Hallépcső
– Tisza-tavi Vízi Sétány
– berekfürdői fürdő kül- és beltéri infrastruktúrája
– Tisza-tavi Kerékpáros Centrum (ez 2016. július elején nyílt meg a nagyközönség előtt).

A Tisza-tó és térsége mára elérte, hogy tudatosan lehet építeni rá ökoturizmust. A vendégéjszakák száma általában véve nem emelkedett az elmúlt években látványosan, ám egyes településein (Berekfürdő, Tiszafüred) igen. A szálláshelyek fejlesztése terén pedig elsősorban most már a felső kategóriát kell megcélozni a szakemberek szerint.

Szülővárosa már 2016-ban elkezdte az 1817 március 2-án, vagyis 200 éve Nagyszalontán született Arany János, a legnagyobb magyar epikus költő előtt tisztelgő ünnepség szervezését. Végül egy olyan, a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakjához méltó programsorozattal – az Arany-emlékévvel – tisztelegnek a Toldi-trilógia, A walesi bárdok vagy éppen az Őszikék megalkotója előtt, amely többek között egy konferenciát is magába foglalt 2017. március 2-án Nagyszalontán. Emellett a költőfejedelem szobrát koszorúzták meg. Ezen többek között Áder János, Magyarország köztársasági elnöke is köszöntőbeszédet mondott, illetve részt vett a megemlékezésen, valamint a konferencián felszólalt Pajna Zoltán a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is, Tasi Sándor alelnök társaságában..

Áder János beszédében Aranyról ekképp szólt: „az is részese lehet a heroikus küzdelmeknek, aki nem harcol az első sorban, nem alakít, csak ír – de maradandót…”.

A határokon átívelő kapcsolatok jegyében Pajna Zoltán – a nagyszabású, több országból érkezett előadók részvételével zajlott konferencián – a kultúrafejlesztés terén végzendő munkákhoz felajánlotta a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat segítő együttműködését az uniós források elérésében.

Arany János, aki elsősorban műveivel „harcolt” a magyarságért, és akiről köztudomású, hogy a legnagyobb szókinccsel rendelkező magyarnak tartják, kiemelkedő alakja volt a magyar nyelv művészetének.

Irodalmi munkássága során „a hallgatag ember”, a szalontai nótárius, nem mellékesen Petőfi kortársa és barátja, a lírától a tőle talán legismertebb elbeszélő költeményeken át a balladáig sokféle műfajban alkotott. Sőt, debreceni évei alatt kifejezetten szép hangú énekesként ismerték, aki értett nemcsak a kottaíráshoz, de gitározni és zongorázni is tudott. Mindemellett műfordítóként is tevékenykedett.

Néhány további érdekesség a költővel kapcsolatban.

A gördülékeny, tiszta magyar nyelvezetéért, kiváló íráskészségéért is kedvelt Aranyt gyerekkorában idős szülei tanították meg otthon írni-olvasni. A régi vágású magyar nyelvezetet ráadásul annyira megszerette Arany, hogy később a nyelvújító mozgalmat sem kedvelte emiatt.

Pályafutása az „Elveszett alkotmány” című komikus eposszal indult a negyvenes évek közepén, amely azonban élete első komoly munkája is volt egyben, ám a Kisfaludy Társaság irodalmi pályázatának nyertese lett általa.

Utaltunk már rá, hogy Petőfivel milyen jó barátságban volt, ami igaz is – gondoljunk csak a forradalmi ifjú „Arany Lacinak” című versére, amely Arany fiának íródott –, ám a valóságban alig több mint 2 évig tartott baráti kapcsolatuk.

Az egykori Magyar Tudományos Akadémia-tag, Shakespeare jó pár művének magyarra fordítója, a szabadságharc után egy ideig bujdosó, de a megtorlásokat végül elkerülő, tanítóként, illetve egy időben a minisztériumban fordítóként dolgozó Arany János régről magával hordozott hörgőgyulladásába halt bele 1882-ben. A tüdőgyulladásba átcsapó betegség éppen Petőfi Sándor szobrának avatásán súlyosbodott, amikor megfázott. Egy hétre rá elhunyt.

Nemcsak Nagyszalonta, vagy azok a települések, ahol élt és alkotott – köztük Hajdú-Bihar megye székhelye, Debrecen is –, de az egész magyar irodalom büszke Arany Jánosra, aki kard helyett szavakkal, írásaival harcolt békésen a magyarság, de leginkább a kultúra egészéért.

Hogy biztosak legyenek a sikerben, több napon át tartott, ami alatt alaposan elbúcsúztatták a telet a határon túli Szentegyházán, február végén. A Hargita megyei hagyományőrző csoportok részvételével zajló mulatság a csíki, udvarhelyi és gyergyói falvak között felosztott utcákon hömpölygött végig, magával ragadva és tovaröpítve a cudar idő még meglévő maradékát is.

A 13 települést megmozgató esemény 25 éve mindig más helyszínre koncentrál: 2017-ben Szentegyházára.

A településeken élők egymás farsangi hagyományaival ismerkednek ezen alkalmakkor, sőt, ezeken a napokon mindent meg szabad kérdezni, ki lehet gúnyolni, az aktuális társadalmi kérdéseket megvitatni nyíltan.

2018-ban Csíkszentsimon településen kergetik világgá a telet, ünneplik a farsangot.

További KÉPEK a facebookon!

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és öt Hajdú-Bihar megyei település kínálja turisztikai attrakcióit az idei Utazás Kiállításon és Vásáron, Budapesten. A 2017. évi HUNGEXPO-n a megyei önkormányzat mellett Hajdúhadház, Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Hajdúnánás és a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. mutatkozik be.

A közös szakmai együttműködés célja Hajdú-Bihar megye látogatószámának, az itt töltött vendégéjszakák számának, valamint a térség turisztikai vonzerejének növelése. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egyébként a tavalyi évben az ország szinte minden területén, településén emelkedett a turistaforgalom vendégéjszakákban mért nagysága a megelőző évhez képest. Az első helyen szereplő Budapest mögött szorosan következik Hévíz, valamint Hajdúszoboszló.

Az összes vendégéjszakát tekintve országos viszonylatban 2016-ban az Észak-Alföldi régió 7,5%-os arányt tett ki. Ugyanez a belföldi vendégéjszakák tekintetében 10%, míg a külföldi vendégéjszakák megoszlása szerint 4,7%.

A legnagyobb vendégforgalmat bonyolító vidéki települések közül a második helyen szerepel Hajdúszoboszló, ahol tavaly több mint 900 ezer vendégéjszakát töltöttek. Az összesítés alapján elmondható, hogy egy évre visszamenőleg a külföldi vendégéjszakák 9,9%-kal, míg a belföldiek 8%-kal növekedtek Hajdúszoboszlón.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, valamint a települések elképzelése szerint a jelenlegi pozitív adatok közös összefogással, a turisztikai attrakciók együttes bemutatásával tovább erősíthetők, például az Utazás Kiállításon is, ahová minden település a rá jellemző attrakcióval készült.

Képgaléria a facebookon.

Hajdúhadház „zöld aranya” a Hadházi Lapos káposzta, és az abból készített termékek. Így nem csoda, hogy a település által berendezett (a pavilon egyik legegyedibb) standjánál, a káposzta gyalulását is megtekinthették az érdeklődők, valamint maguk is kipróbálhatták a készítés egy fázisát: egy nagy hordóban káposztát taposhatott meg bárki, aki felvette a gumicsizmát. Emellett Hajdúhadház egyéb kóstolókkal, így lekvárokkal, borokkal is várta vendégeit. Csáfordi Dénes, Hajdúhadház polgármestere szerint a település számára mindig jó lehetőség az Utazás Kiállításon való részvétel. “Lehetőséget kapunk arra, hogy megmutassuk magunkat, értékeinket. Célunk, hogy bemutassuk a kiállításra érkező látogatóknak a Hadházi Lapos káposzta értékeit, ízét, feldolgozási lehetőségeit és újabb lépést tegyünk a saját káposztafajtánk méltó helyére emelése érdekében. A kiállításon a káposzta taposása és helyi termékek kóstoltatása mellett bemutatjuk a Hadházi Káposztás Napok elnevezésű gasztronómiai rendezvényünket, ezzel is színvonalas programot kínálva a Hajdú-Bihar megyébe érkező látogatók számára”.  

A tavalyi évhez hasonlóan idén is megjelent a Vásáron Hajdúböszörmény. A város a legfontosabb turisztikai látványosságait, legnagyobb látogatószámú programjait kínálja az érdeklődők számára. Így például a Bocskai Strand és Gyógyfürdő kiváló termálvizes szolgáltatásait, valamint a Hajdúsági Expo és Traktorhúzó Versenyét és a Hajdú Hetet. Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere fontosnak tartja, hogy a hajdúsági települések a megye standján közösen is bemutatkozhatnak országnak-világnak. Hajdúböszörmény városa számára fontos, hogy ezen az eseményen továbbra is elsősorban a város turisztikai ajánlatait és a gyógyfürdő által nyújtott lehetőségeket ismertesse meg a nagyközönséggel.

Balmazújváros is a feltöltődésre vágyó vendégek számára kínálja a szintén gyógyító hatású termálvizét, ehhez kapcsolódóan a Kamilla Gyógy-, Termál- és Strandfürdő szolgáltatásait. A város standjánál a hungarikumként is számon tartott kamillából készült gyógyteát megkóstolhatják a kiállításra látogató vendégek. Dr. Veres Margit, Balmazújváros polgármestere szerint kiemelten fontos, hogy egy ilyen rangos kiállításon képviselheti hagyományait és értékeit Balmazújváros, ezzel felhívva a figyelmet arra, hogy egy kisvárosban is lehetnek olyan különleges turisztikai attrakciók, melyek a bel- és külföldi turisták számára is vonzóak lehetnek. A kiállítás nagyszerű platformot biztosít ahhoz is, hogy bemutassuk a nagyközönség számára májustól elérhető, négycsillagos Hotel Kamillát****. A hotel, valamint a szomszédságában található uszoda, sportcsarnok, az élő- és műfüves futballpályák sportturizmus szempontjából is kiemelendőek, hiszen az edzőtáborba érkező sportklubok számára magas színvonalú ellátást és felkészülési lehetőséget biztosítanak.

Az Utazás Kiállítás visszatérő vendégeként Hajdúnánás városa is fontosnak tartja, hogy minél szélesebb nyilvánosságot kapjanak a település értékei. A szalmafonás rejtelmeibe idén is bepillanthatnak a látogatók, akárcsak a szalmakalap készítés fortélyaiba.

A településekkel közösen a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. is kiállít az Utazás Vásáron. A kikapcsolódást, a rekreációt, a gyógyászatot, a tartalmas feltöltődést biztosító gyógyfürdő a szolgáltatások mellett a méltán híres Pávai Vajna természetes ásványvizet kínálta az utazni vágyóknak. Czeglédi Gyula, a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. vezérigazgatója elmondta: “Öröm számomra, hogy a megyei önkormányzat részéről felkérést és lehetőséget kaptunk a megjelenésre a Budapesti Utazás Kiállításon a Hajdúvárosok megyei standján, ahol igyekeztünk látványosan, szép színes installációval megjelenni és az utazók számra vonzó akciós ajánlatokat vinni.  Emellett attrakcióval is szeretnénk emelni az érdeklődést, hiszen a kiállítás mind a négy napján egy masszőr várja a vendégeket a Hungarospa Hajdúszoboszló standján. A szakmai napon sajnálattal tapasztaltam, hogy évről-évre szűkül a Budapesti Utazás Kiállítás. A drága belépő árak miatt egyre kevesebb a kilátogató közönség. A szolgáltatók közül sokan döntöttek úgy, hogy más eszközökkel próbálják elérni az utazni vágyókat, pedig kiállítás 40. születésnapja magában hordozta volna a megújulás lehetőségét.”

Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke a csütörtöki szakmai megnyitót követően arról beszélt, bizakodással tölti el, hogy valós brand alakul ki Hajdúvárosok néven a megyei turisztika területén. Előremutató az a szándék, ahogyan a hajdúvárosok és a Hungarospa Hajdúszoboszlói Zrt. közösen jelent meg a kiállításon, ahol impozáns, kreatív attrakciókkal, gazdag standokkal várják a látogatókat.

A HUNGEXPO Utazás Kiállítás és Vásár március 5-ig várja a látogatókat.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és 5 települése is bemutatkozik a 2017. évi Utazás turisztikai kiállításon Budapesten.

A megyei önkormányzat és települései közötti szakmai együttműködésének erősítését szolgálta az a rendezvénysorozat, mely 2016 őszén zajlott Hajdú-Biharban a Belügyminisztérium közreműködésével. Az együttműködés középpontjában a turizmus aktuális lehetőségei szerepeltek. A szakemberek az egyeztetések eredményeképpen azt állapították meg, hogy az értékek feltárása és bemutatása akkor lehet még hatékonyabb, ha az összefogással valósul meg.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat idén is – akárcsak a korábbi években – ennek a gondolatnak a jegyében szervezte a megye és a települések népszerűsítését a HUNGEXPO Utazás Kiállításon és Vásáron.

A március 2-tól március 5-ig tartó rendezvényen a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat mellett Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház, Hajdúnánás, és a Hungarospa Hajdúszoboszló Zrt. mutatkoznak be. A cél, hogy a látogatók minél jobban megismerjék a megyét és a településeket, akik erre az alkalomra helyi kézműves termékekkel érkeznek a kiállításra.

Az Utazás Kiállítás idei külföldi díszvendége Oroszország, így a látogatókat szamovárban főzött teával, a pavilonban a Vörös tér látványával fogadja. Gasztronómiai ínyencségekre is számíthatnak az érdeklődők, a színpadon a híres “guggolós” táncot mutatják be.

A rendezvény belföldi díszvendége Győr, míg a kulturális díszvendég a Pannonhalmi Bencés Főapátság.