Hírek

Idén is több ezren vesznek részt a Debreceni Nárcisz Futófesztiválon. 2016. április 7-én, csütörtökön, az emberi méltóság iránti tisztelete, egymás elfogadása és az élet szeretete jegyében sportolnak majd együtt a résztvevők. A Méltóság Mezeje program keretében megrendezésre kerülő, már hagyományos, VIII. futófesztiválhoz ebben az évben többek között a debreceni oktatási és nevelési intézmények diákjai, pedagógusai, az idén 150 éves Csokonai Színház színművészei, a debreceni vízilabda csapat, a DVSC kézilabdacsapata, Senánszky Petra világbajnok búvárúszó, valamint debreceni vállalatok, kulturális intézmények és Debrecen Város Közgyűlésének képviselői is csatlakoznak.

A fesztivál idén is egész napos program lesz. Délelőtt Debrecen és Hajdú-Bihar megye nevelési-oktatási és kulturális intézményeiben „Sok kicsi sokra megy! Mozduljunk meg egy időben minél többen” címmel közösen sportolnak majd a diákok, tanárok, a debreceni vállalatok, a civil szervezetek munkatársai, és mindenki, aki szerint fontos az élet végig tartó emberi méltóság tisztelete. A csatlakozók, 20 percen át futnak vagy bármilyen sporttal kapcsolatos mozgást végeznek, a program szimbólumának, a sárga nárcisznak a színében. Tavaly csaknem 10.000 résztvevő gondolta úgy Debrecenben és megyeszerte, Nyíradonytól Berettyóújfaluig, hogy csatlakozik a programhoz és sárga pólóban sportolva fejezi ki együttérzését és tiszteletét.

Délután 14.30 órakor dördül el a rajtpisztoly a Nagyerdei Stadion Északi kapujánál. Az érdeklődők a Debreceni Labdarúgó Stadion körül futnak egy kört. A mintegy 1800 méternyi távot a program szimbólumát kifejező sárga pólóban teszik majd meg a fesztiválhoz csatlakozók. Porkoláb Gyöngyi, a Méltóság mezeje program vezetője szerint mérföldkő az idei év: “Különleges alkalom az idei Futófesztivál. Nemcsak azért, mert az idei évben rekordot ért el a jelentkezések száma, hanem azért is, mert éppen egy éve, a futófesztiválon jelentette be Papp László polgármester úr, hogy a Debrecen Város Közgyűlése támogatja a Debreceni Hospice Ház megépítését. A tervek szerint haladnak az előkészítő munkálatok, és szándékaink szerint ősszel meg tudjuk nyitni az intézményt, amelyben nemcsak a cívisvárosból, hanem az egész megyéből fogadhatjuk majd az ellátást igénylőket”.

Az idei évi programhoz a most 150 éves Csokonai Színház színművészei is csatlakoznak. A teátrum igazgatója, Ráckevei Anna így gondol a Méltóság mezeje programra: Három évvel ezelőtt találkoztam először a programmal, és ahogy fontosnak tartom a születés méltóságát, visszahelyezését az emberi dimenzióba, úgy az életből való távozást én magam is szeretném méltósággal megélni. Megnyugtató lenne, ha mindazok, akik segítségre szorulnak, s családtagjaik is úgy érezhetnék, hogy egy nagyon nehéz helyzetben van hová fordulniuk.”

Várunk mindenkit sok szeretettel a VIII. Nárcisz Futófesztiválon!

A Méltóság mezeje program kilenc évvel ezelőtt indult el Debrecenben, Porkoláb Gyöngyi vezetésével. A szemléletformáló mentális program – amelyben jelenleg 17 debreceni oktatási és nevelési intézmény, óvoda, általános iskola, középiskola vesz részt több ezer diákkal, közel 100 pedagógussal, pszichológussal, és mentálhigiénikussal – a gyerekeken keresztül a családokhoz is elér. Segít számukra az élet értelmének felismerésében és a halál tabujának ledöntésében. A foglalkozásokon túl, amelyeken az elmúlásról, a veszteségről, a lemondásról, de mindemellett az élet értelméről, az öröm és a szeretet, valamint a gondoskodás fontosságáról beszélgetnek a gyerekek. A program nárciszültetéssel, irodalmi pályázattal, főzőversennyel, gazdagodott az elmúlt kilenc évben. A Méltóság mezeje szimbóluma a sárga nárcisz, amely szerte a világon a rákbetegeket, rákban szenvedő betegeket gondozó szervezetek szimbóluma; az életnek, a reménynek, a halál legyőzésének, a szeretetnek, a ragaszkodásnak a kifejezője.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Hajdú-Bihar Megyei Iparkamara közös ülésén került sor – a szakmai előadások mellett – a következő megyei közgyűlésre is, amelyen nem csak 13 napirendi javaslatot fogadtak el a képviselők, de részletes tájékoztatókat hallhattak a megye és az iparkamara közös nemzetközi tevékenységéről, már jelenleg is futó projektekről, szakképzési feladatokról, illetve a megye gazdaságfejlesztési lehetőségeiről. A közös fórumot olyan sikeresnek ítélték meg a felek, hogy egy képviselői javaslat nyomán a megyei közgyűlés a tervek közé vette a későbbiekben egy hasonló közös ülés megrendezését a Hajdú-Bihar Megyei Területi Agrárkamarával is, ezáltal teljessé téve a térség gazdaságára való rálátást.

A megyei önkormányzat nemzetközi tevékenységéről Ibrányi András, a Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai osztály vezetője beszélt, kiemelve, hogy csak a már támogatást nyert projektekről van szó. Így a közgyűlésen résztvevők információkat kaptak a CLUST&RIS3 és a PURE COSMOS projektekről, amelyek éppen aznap, április 1-én indultak, valamint a februárban elkezdődött PRACTYCE III projektről. Ezek a kis és középvállalkozások (KKV) fejlesztésében, versenyképessé tételében segíthetnek, illetve a megyei innovációt célozzák meg. A fentiek mellett Ibrányi András kitért az AGE+, a SMILE és a P4STI projektekre is. Hajdú-Bihar megye számára ezek a projektek várhatóan mintegy 150-200 millió forintos bevételt generálnak majd. (Az esemény képgalériáját a HBMÖ Facebook oldalán tekinthetik meg.)

Az iparkamara részéről Tóth Edina, a Nemzetközi Ügyek osztályának vezetője beszélt saját programjaikról, közülük is kiemelve az Enterprise Europe Network programot, amely szintén a KKV-re fókuszál. Az előadás többek között az üzleti és projekt partnerek kereséséről, innovációs tanácsadásról szólt, s az is kiderült belőle, hogy a benne résztvevő vállalkozások eddig 85%-ban elégedettek voltak a közösen elért eredményekkel.

A hozzászólások szakaszában Ábrahám László, a National Instruments Hungary Kft. ügyvezetője felvetette, hogy a kétségtelenül jó irányba mutató kezdeményezések legyenek a folyamat során és utána is mérhetőek, vagyis ésszerű, ha a projekt gazdái végigkövetik a megvalósulást is, és nem csak a tárgyalásig jutnak el. Ezzel Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke is egyetértett, Skultéti Éva, az iparkamara főtitkára pedig válaszában kitért arra, hogy csak már szerződésig jutó példákat hoztak fel az előadás során, amelyekről ezáltal folyamatosan vannak információik. Mindehhez Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Iparkamara elnöke azt tette hozzá, hogy az üzlet nem megy helybe sosem, azért érte kell menni, és eszerint a vállalkozások érdekeit központi témaként kezelve ambiciózussá kell tenni őket.

Az iparkamara szakképzési feladatairól Kontér Mária, az Oktatási és Képzési Osztály vezetője beszélt. A rengeteg részletre kiterjedő előadás során – miként később Pajna Zoltán fogalmazott – szó esett olyan adatokról is, amelyekre büszke lehet Hajdú-Bihar megye és olyanokról is, amelyek megmutatják milyen területeken kell többet fejleszteni még. A megye például meglehetősen Debreceni és Hajdúszoboszlói járás centrikus szakképzési intézetek terén, ezért célként fogalmazódott meg, hogy Hajdú-Bihar megye több térségében jobban be kell vonni a vállalkozókat abba, hogy az ipari tanulókat gyakorlaton (majd utána akár foglalkoztatottként) fogadják. A szakmai versenyeken ugyanakkor kiválóan szerepelnek a megye szakképzésben résztvevő diákjai, hiszen 2016-ban 14-en országos döntőbe jutottak.

Az előadás kitért az úgynevezett hiányszakmák feltérképezésére is, amelyeknek végső listája most áll elfogadás alatt, illetve arra is, hogy az ugyancsak az iparkamara által felügyelt mesterképzés rendkívül fontos. Ménes Andrea, a megyei közgyűlés Fidesz frakciójának elnöke, Vámospércs polgármestere szerint is kiemelten lényeges, hogy a későbbi szakemberek, leendő mesterek maguk is mesterektől tanuljanak – később egy másik napirendi pont kapcsán ez ismét felvetődött Buczkó József (Fidesz) képviselő által. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke kifejezte véleményét, miszerint a jó szakemberek képzése mellett arra is nagy figyelmet kell fordítani, hogy Magyarországon, illetve konkrétan a megyében tartsák azokat, hiszen már nem csak orvosok vagy mérnökök, de kiváló, itthon nagyon hiányzó szakmunkások is elvándorolnak. A témához tartozik Miklóssy Ferenc későbbi állásfoglalása, aki szerint Hajdú-Bihar megye gazdaságfejlesztésének egyik lényeges eleme, hogy foglalkozzanak a korfával, ami azt mutatja, hogy 2025-re, ha nem vándorol ki senki, akkor is mintegy 500 ezer munkavállalóval lehet kevesebb hazánkban, olyan nagy az elöregedés. Ebből kiindulva még fontosabb, hogy a megfelelő szakembereket kiképezzük, aztán megtartsuk. Ezt pedig a szakképzés mellett azzal lehet elérni, ha emelkednek a jövedelmek számukra, különben megszűnhet a motiváció arra, hogy szakmunkássá váljanak, majd itthon maradjanak. Emellett az iparkamara vezetője beszélt arról is, hogy egykor Magyarország tőkevonzó képességének fejlesztése volt az egyik fő cél, ám akkor arra nem fordítottak elég figyelmet a döntéshozók, hogy a már az országban működő kis- és középvállalkozások termelékenysége versenyképes legyen. Ezt muszáj javítani minél hamarabb. Emellett a gazdasági fejlődés szempontjából kimutatható – jegyezte meg az iparkamara elnöke –, hogy nem csak Magyarország osztódott két részre (Nyugat és Kelet), hanem Hajdú-Bihar megye is (Debrecenre és a többi településre).

Miklóssy Ferenc szerint a számok egyértelműen mutatják, hogy Hajdú-Bihar megye alul iparosodott, amin szintén javítani kell. Ugyanakkor Simon Zoltán, a Fidesz frakció képviselője felszólalásában jelezte, hogy hiba volna nem figyelembe venni a térség nem csupán magyarországi, de európai viszonylatban is kiemelkedő természeti adottságait, kiváló földminőségét, az erre építhető fejlett mezőgazdaságot. Vagyis a mezőgazdaságot, mint húzóágazatot továbbra is fenn kell tartani, ám természetesen emellett jelentős ipari fejlesztések is indokoltak a térségben. Az MSZP megyei képviselője, Gyula Ferencné is szorgalmazta az elhangzott fejlesztési terveket, megtoldva azzal, hogy iránymutató volna, ha a legjobb képességű diákokból is minél több számára válna vonzóvá a szakképző intézetekben való továbbtanulás és nem csak a gyengébb képességűek tartanák ezt pozitív jövőképnek.

Ezek után a képviselő-testület további előterjesztéseket fogadott el egyhangúan. Közéjük tartozott Hajdú-Bihar megye idegenforgalmi és turisztikai helyzetének felmérése, amelyből kiemelték, hogy a megyében nőtt a vendégéjszakák száma, valamint a belföldi turizmus fellendülést mutat. Emellett az együttműködési megállapodás születését is szorgalmazták a képviselők a megyei önkormányzat és a Hajdú-Bihar Megyei Mérnöki Kamara között. Itt kitértek arra, hogy a mérnöki kamara nem pénzbeli támogatásra tart igényt az együttműködés keretén belül, hanem felajánlja felhalmozott szellemi tőkéjét azokra a munkafolyamatokra, amelyekben szakértelmük elengedhetetlen. Hasonló megállapodást tervez a megyei önkormányzat az építészeti kamarával is.

A „Területi önkormányzatok határon túli regionális összefogása a Tisza vízgyűjtőjén” című előterjesztést is elfogadták a képviselők. Mohácsi László, a Jobbik képviselője, a pénzügyi bizottság vezetője külön üdvözölte a majdani, Szolnokon esedékes aláírást, amely magyarországi és határon túli térségek között történik meg. Mint megjegyezte, ez nagy jelentőséggel bír a Tisza-mente ökológiai egységének megőrzése érdekében.

Szóbeli előterjesztésként az egy nappal korábban négy fél (a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség, Debrecen városa és a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal) által aláírt foglalkoztatási paktumról szóló tájékoztatás is megtörtént, a képviselő-testület egyhangúan elfogadta azt. Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke összefoglalta a legfontosabbakat: egy korában még nem létező részletességű és pontosságú felmérést végeznek a projekt keretében a megyében, illetve Debrecenben, amelynek köszönhetően Hajdú-Biharban 4,7 milliárd, Debrecenben 3,6 milliárd forint felhasználásával összesen több mint 5000 munkavállalónak létesíthetnek munkahelyeket, a közelgő megyei beruházásokra támaszkodva.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat következő közgyűlését 2016. április 1-én tartja a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Baross Gábor termében (Debrecen, Vörösmarty u. 13-15. III. em.).

Derecske városa a 2016-os jubileumi évében hatodik alkalommal rendezi meg a határon átívelő találkozóját, a Kótsi Patkó János Minősítő Diákszínjátszó Fesztivált.

Március 25. péntek

9.00. Az eltűnt idő nyomában – Kocsis Csaba fotóművész kiállítása
9.30: Ünnepélyes megnyitó, köszöntőt mond Jantyik Zsolt, a DMK igazgatója, Derecske alpolgármestere
10.00: Berekenye Diákszínjátszó Csoport – Nagyszínpad
10.55: Tinikomédiások – Nagyszínpad
11.30: Alföld színpad – Mozi Stúdió

12.20: ebédszünet

13.20: Szolnok Gépszínház – Mozi Stúdió
13.50: Szolnok Arany Csillag Színjátszó kör – Mozi Stúdió
14.20: Miskolci Gézengúzok – Kiállítóterem Stúdió
15.00: Lakat Színpad – Nagyszínpad
15.30: Létra Nagyvárad – Kiállítóterem Stúdió
16.00: Fantázia Színjátszó csoport – Nagyszínpad
16.40: Létra Nagyvárad – Nagyszínpad
17.10: Fantázia Színjátszó csoport – Nagyszínpad
17.30: Komiszak – Lelkedbe bújva – Kiállítóterem Stúdió

Március 26. szombat

10.00: MOKODLI – Mauzóleum – Mozi Stúdió
11.00: Békéscsaba Féling Színház – Nagyszínpad
11.35: Csillagösvény Mozgásszínpad – Nagyszínpad

12.30: ebédszünet

13.30: BOGLÁRKA SZÍNPAD – Kiállítóterem Stúdió
14.10: A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumának Színjátszóköre – Kiállítóterem Stúdió
14.40: Dilemma Dráma Színpad – Nagyszínpad
16.00: Díjkiosztó gála, köszöntőt mond Bakó István, Derecske Város polgármestere

Kocsis Csaba fotográfus kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők majdnem egy hónapon keresztül Derecskén.

A megnyitón Pardi Sándor mond köszöntőt, az eseményt pedig Porkoláb Lajos, a Megyei Népfőiskolai egyesület elnöke nyitja meg.

A kiállítás 2016. március 25. és április 16. között látogatható.

Mintegy 200 gyerek tömegsportjára, torna óráira, szakköri képzéseire ad lehetőséget az a 12×24 méteres, a szükséges kiszolgáló helyiségekkel és infrastruktúrával (öltöző, szertár, orvosi szoba, közművek, fűtés) rendelkező tornaszoba, amelyet a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program tornaterem beruházásai keretében építenek fel Bárándon. A 2016. március 17-i ünnepélyes alapkőletétel alkalmával jelen volt Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke.

Kovács Miklós polgármester szerint nem csak egy tornaszoba, hanem a község álmainak is egyik alapkövét helyezték el, hiszen régóta várt létesítmény kivitelezése kezdődik el – amelyet a tervek szerint októberben át is adnak. Klebelsberg Kúnótól idézett a polgármester, miszerint „a nemzet pozitívumokat, koncepciókat, tetteket, elhatározásokat, műveket akar és nem izgalmakat”, amely pozitívumok megvalósulása éppen itt történik meg előttük, ebben a tornaszoba építésben, amely a mindennapos köznevelési feladatok ellátásához és az európai színvonalú körülményekhez ad nagy segítséget a 2700 fős településen élő gyerekek és pedagógusok számára.

Az általános iskola egyik elbontásra került épületszárnya helyén megvalósuló tornaszobára nagy szükség volt – folytatta Kovács Miklós –, hiszen nem olyan régen még igen nehezen tudtak eleget tenni a kötelezően tartandó testnevelés óráknak Bárándon, sőt, nem ritkán balesetveszélyes állapotok uralkodtak a beázott tető miatt. A községvezető szerint korábban az anyagi források hiánya és amiatt, hogy nem az önkormányzat volt a létesítményfenntartó nem tudtak javítani az akkori állapotokon. Éppen ezért örömmel fogadták a hírt, hogy a program keretein belül, s az elsők között kaphatnak egy ilyen létesítményt, kedvező feltételekkel.

A tornaszoba építése egyébként a második lépcsője egy komplex iskolafejlesztési folyamatnak Bárándon. 2015-ben energetikai modernizálást hajtottak végre az épületben, 2016-ban következik a tornaszoba építése, majd a régi épület belső rekonstrukcióját hajtják végre. A három fejlesztési munka összesen mintegy fél milliárd forint értékben történik. Ezen belül a tornaszoba 204 millió forintba kerül, és száz százalékban magyar beruházás.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 168. évfordulója alkalmából Nagy Zsolt esperes által celebrált szent misével és színvonalas, modern felfogású, a korabeli eseményeket a mai fiatalok számára is érthetőbben előadott műsorral emlékeztek a hősi tettekről Biharkeresztesen. A program végén Csengerújfalusi Osváth Pál, a szabadságharc hadnagya, később Biharkeresztes postamestere emlékművénél helyezték el a tisztelet koszorúit több szervezet képviselői, köztük Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke.

“Ehhez az ünnephez hozzátartozik az a közösségi érzés is, amit egyszer Torontóban tapasztaltam meg, az ottani magyar közösség köreiben. S ezt az érzést segítette a mai mise is. Az ünneplés rítusa végig kíséri az emberiség történelmét, ilyenkor átélve a múlt neves eseményeit” – fogalmazott Pajna Zoltán. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke ezt követően a múlt ismeretéről beszélt, utalva Nemeskürty István szavaira, aki szerint “a múltat nem lehet tőlünk elvenni, de csak akkor a miénk, ha ismerjük”. Képgaléria az ünnepi eseményről a HBMÖ Facebook oldalára kattintva érhető el. Pajna Zoltán ünnepi beszéde szintén Facebook oldalunkon tekinthető meg.

Mint Pajna Zoltán megjegyezte, mi ismerjük ezt a közös múltat,  az 1848. március 15-i eseményeket, hiszen évről évre megemlékezünk róla, felelevenítjük az akkori korszakalkotó történéseket.  A ’48/49-es szabadságharc a magyar történelem leghíresebb háborús konfliktusa volt – folytatta a megyei önkormányzat elnöke. Az események alakulásában szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Jelentőségét mutatja, hogy csak a cári Oroszország beavatkozásával lehetett legyőzni, amelynek soha ekkora hadserege addig nem járt még külföldön.

Pajna Zoltán Kossuth Lajos 1848. március 3-án, programszerűen megfogalmazott ellenzéki követeléseit elevenítette fel, úgymint a független magyar hon felállítása, a honvédelmi rendszer átalakítása, a jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés, a népképviseleti parlament, valamint a független magyar nemzeti kormány iránti egységes igényt. A ’48 március 13-i bécsi forradalmi tettekről is esett szó, amelyeket a legerőteljesebb ilyen jellegű európai eseménysorozat, a március 15-i magyar forradalom, majd a mintegy másfél évig tartó szabadságharc követett. Pajna Zoltán ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy az akkori forradalmak közül a pesti volt gyakorlatilag az egyetlen vér nélküli, ami talán annak is volt köszönhető, hogy mindenki egységesen állt ki a nemzeti célok mellett.

A mai kor hasonló feladatot ró ránk – került a megyei önkormányzat elnöke által mai környezetbe az egykori szabadságharc -, hiszen az akkori bátor kiállás üzenetet hordoz számunkra. A döntés felelősségére hívta fel ezzel a figyelmet Pajna Zoltán, valamint arra, hogy a történelem a bátrakat igazolja, ezért, bár most nem Bécsből, hanem Brüsszelből akarják megmondani nekünk, hogy kikkel éljünk együtt, saját magunknak kell döntenünk a mi életünkről. Vagyis az idegenek kötelező betelepítését szabályozó kvótarendszer elutasítását tartja fontos mai feladatnak a megyei önkormányzat elnöke.

Pajna Zoltán végezetül Európa józan többségéről beszélt, amely ma már egyetért a tavalyi magyar határzárakkal, holott sokan ellenezték itthon és külföldön is. Emellett a 2010-ben alakult kormányról beszélt, amelynek sikerült úgy is leküzdenie a gazdasági válságot, hogy nem a sugalmazott külföldi segítségekre támaszkodott elsősorban.

“Ez a mi mai felelősségünk: megvédeni határainkat, megvédeni a magyar érdekeket” – fogalmazott Pajna Zotlán.

Biharkeresztes polgármestere, Barabás Ferenc a pesti ifjakról, a nemzetiszínű kokárdáról, amely ekkor vált a magyarság jelképévé, valamint a magyarok egyik legboldogabb napjáról beszélt, amely 1848. március 15-én következett be. “Ez a nap különleges ünnep… amely a magyar ember számára egyet jelent a szabadsággal, az önmegvalósítás lehetőségével”. A bátrak történelmének nevezte a városvezető az egykori forradalmi eseményeket, amelyek a magyar nép számára vonzó normákat teremtettek, valamint jogokat, méltóságot és szabadságot a népnek, az országnak pedig függetlenséget. Március 15-ét a magyar nép öntudatra ébredésének napjaként említette Barabás Ferenc, ami azt is megmutatta, hogy milyen sokra vagyunk képesek összefogva egymással. Ugyanakkor ebből a népből akként válik nemzet, amint elkezd hinni erejében és meglévő értékeiben. A szabadság örököseinek nevezett Barabás Ferenc minden magyart, ami azonban csak lehetőség, azzal élnünk kell.

Az ünnepi zenés-prózai megemlékezés során helyi iskolás diákok a már ismert márciusi eseményeket oly módon adták elő, hogy abba már az internet használatát is bevonták. Az egykori közösség alkotó és forradalmi erejét a mai kor egyik vezető internetes közösségi fórumának posztjain és kommentjein keresztül mutatták be.

Érdekes, a látogatók által kedvelt rendezvénnyel ünnepelték meg Hajdúsámsonban mindenki kedvenceit: a süteményeket, kekszeket, tortákat. Az eseményt, amelyre hetvennégyen vitték el saját finomságaikat, a Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete szervezte, Hajdúsámson Város Önkormányzatának támogatásával.

A „Desszertek a Húsvét jegyében” címmel megrendezett Sütemény Fesztiválnak a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola aulája adott otthont 2016. március 5-én. Kiállítókban nem volt hiány, hiszen például Nyíradonyból, Újlétáról, Hajdúnánásról, Hajdúdorogról, Nyíracsádról, Mezősasról, Derecskéről, Váncsodról, Hajdúhadházról, Téglásról, Debrecenből is érkeztek süteményköltemények.

Nem csak az ízek csábították a  vendégeket, hanem a színvonalas műsor is, ami még izgalmasabbá tette a finomságok felvonulását. A zsűri külön díjazta a sós, az édes sütiket, valamint a tortákat. A legkülönlegesebb sütemény különdíjat kapott. További képek a HBMÖ Facebook oldalán tekinthetők meg.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a megszűnés alatt álló Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. (ÉARFÜ) egyes nemzetközi projektjei mellett továbbviszi azokat a partnerség megteremtésére irányuló kezdeményezéseit is, amelyek hasznosak lehetnek térségünkben.

Az EU Service Agency-nek (Szász-Anhalt régió, Németország), illetve a Mazovia Fejlesztési Ügynökség Kft. (Lengyelország) képviselői vettek részt Debrecenben azon a partnertalálkozón, amelynek a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat volt a házigazdája. A külföldi vendégek mellett 2016. március 10-én és 11-én több helyi partner is részt vett a találkozón.

Színházi előadás keretében az egykor Tolnay Klári által felkutatott, lefordított színdarabot mutatják be, amelyben egykor a művésznő maga játszotta a főszerepet. A mostani előadásban Esztergályos Cecília ölti magára Maude szerepét.

Alsó tagozatos iskolásoknak szól az előadás a jól ismert A kis herceg című műből.

Helyszín: Petőfi Sándor Városi Könyvtár

A Petőfi Sándor Városi Könyvtárban 10-11 óráig lehet nevezni csütörtökön arra az izgalmas húsvéti mulatságra, amelyen 2-5 fős csoportokban keresik gyerekek és felnőttek a hímes tojásokat, amelyeket elrejtettek előtte. Többféle kategória van, lehet gyalog vagy biciklivel is keresgélni. A visszaérkezési határidő 13 óra.

2016. március 8-9-én disszeminációs konferencia zajlik Debrecenben, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat szervezésében, külföldi partnerek bevonásával. A fő téma az AGE+ elnevezésű program, amelyet előzőleg már bemutattunk. Ennek szerves részét képezi a P4ITS projekt, amelyet az alábbiakban ismerhetnek meg, s amelyet szintén az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökségtől vesz át a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, mint nemzetközi projektet.

A P4ITS projekt bemutatása

Az Age+ programmal együtt vette át a megyei önkormányzat a P4ITS – Innovációs közbeszerzés a Kooperatív Intelligens Közlekedési Rendszerek (C-ITS) területén elnevezésű pályázatot. A finanszírozó program a CIP Thematic Network (Versenyképességi és Innovációs Keretprogram –Tematikus Hálózat). Témája: Innovatív közbeszerzési megoldások bevezetésének előkészítése a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek területén.

A pályázat célja: egy a Kooperatív Intelligens Közlekedési Rendszerek területén innovatív termékek közbeszerzésével foglalkozó hálózat létrehozása; a közös tanulás és képzés feltételeinek megteremtése a tagok számára; egy külső konzultációs folyamat elindítása; figyelem felkeltése a téma és a hálózat iránt; kulcsfontosságú ajánlások (iránymutatás) megfogalmazása az innovatív termékek közbeszerzése (PPI) az ITS területén; a projekt fenntartható hálózatban való állandósítása.

A projekt időtartam: 2013. december 1– 2016. május 31.

A P4ITS projekt keretein belül egy olyan, a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek beszerzésében jártas (vagy más intelligens közlekedési rendszerek beszerzését ismerő, de C-ITS bevezetését tervező) magánszemélyekből és szervezetekből álló hálózat jön létre, akik a közbeszerzésen keresztül szeretnék javítani az innovatív közlekedési rendszerek piaci elterjedését, illetve érintettek a komplex innovatív megoldások kereskedelmi beszerzéséhez kapcsolódó jogi és operatív kihívások által. Ezek a szervezetek ezért egy olyan hálózatot szeretnének létrehozni, ahol közös problémákat és témákat vizsgálhatnak meg más ország- és szervezetbeli kollégáikkal azért, hogy egy összehangoltabb megközelítést fejlesszenek Európában, és hogy bizonyos fokig azonosítsák, hogyan lehet a releváns telepítési akadályokat leküzdeni.

A projektben partnerek: ERTICO (BE), Észak-Dániai Régió (DK), AUSTRIATECH (AT), ASFINAG (AT), Flamand Régió (BE), Vigo Város Önkormányzata (ES).    Autóipari innovációs, technológiai K+F-es és ipari ösztönzésért galíciai alapítvány (ES), Finn Közlekedési Ügynökség (FI), VTT (FI), ITS Bretagne (FR), Veronai Önkormányzat (IT), Henri Tudor Kutatóközpont (LU), ITS Sweden (SW), Liguria Régió (IT), OHLC (ES), TOPOS (FR).

A projekt a céljait 7 munkacsomag keretében kívánja megvalósítani. Feladatok többek között a hálózat menedzsmentje, a hálózat kialakítása – a megvitatandó pontok meghatározása; nemzeti/helyi stratégiák, tapasztalatok bemutatása, sikertörténetek és hiányosságok feltárása.

A megyei önkormányzat hátralévő feladatai: hozzájárulás a P4ITS munkaanyagok elkészítéséhez, részvétel a 9. projekttalálkozón Brüsszelben 2016. január 19-20-án, és részvétel a 10. projekttalálkozón Vigoban 2016. április 5-6-én.

A projekt eredménye: közös tanulás

–       A PPI közös megközelítése az ITS beszerzők körében

–       Az ITS közösségen belül magasabb fokú tudás megszerzése arról, hogy mi a PPI

–       PPI partnerségek kialakítása a C-ITS területén

–       Több sikeres PPI

Mindkét projekt 100%-ban finanszírozott.

Folyamatban lévő nemzetközi pályázataink

Practyce III. projekt bemutatása

2015. novemberének végén értesült a megyei önkormányzat arról, hogy az ÉARFÜ a COSME Erasmus programban is csatlakozott egy olyan nemzetközi projekt-együttműködéshez (ez az úgynevezett PRACTYCE III. elnevezésű projekt), amelyet az Európai Bizottság támogatásra alkalmasnak ítélt. A projekt vezető partnere, a spanyol Asociacion de Empresarios Jovenes de Valencia elnevezésű szervezet.

A decemberi közgyűlést követően a vezető partner, miután értesült arról, hogy az ÉARFÜ a közeljövőben várható megszűnése okán már nem vesz részt a pályázat megvalósításában, megkeresést intézett önkormányzatunkhoz, hogy a társaság helyett részt vesz-e valamelyik tulajdonos önkormányzat a végrehajtásban.

Az ÉARFÜ 2015. december 17. napján megtartott taggyűlésén a tulajdonosok képviselői megvitatták a kérdést és megegyezés született arról, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat partnerként beléphet az ÉARFÜ helyett a projektbe. Mindezek alapján, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat bejelentette partneri csatlakozási szándékát a projekthez, melyhez azonban szükség van a Közgyűlés jóváhagyása is szükséges.

 A „PRACTYCE III” finanszírozó programja: a COSME Erasmus for Young Entrepreneurs (Erasmus – fiatal vállalkozóknak) Az Erasmus – fiatal vállalkozóknak program (továbbiakban: EYE) a törekvő európai vállalkozókat segíti hozzá egy európai kisvállalkozás elindításához és/vagy sikeres működtetéséhez szükséges képességekhez. Az új vállalkozók tudást és szakmai ötleteket gyűjtenek és cserélnek egy tapasztalt vállalkozónál, akinél tartózkodnak, és akivel együttműködnek az 1-6 hónapos időtartam során. A tartózkodást részben az Európai Bizottság finanszírozza. Új vállalkozóként előnyre tesz szert egy, a részt vevő országok valamelyikében lévő kis- vagy középvállalkozásnál folytatott szakmai oktatáson. Ez megkönnyíti a vállalkozásának sikeres beindítását, illetve az új vállalkozás megerősítését.

További előny az új piacokhoz való hozzáférés, a nemzetközi együttműködés és a külföldi üzleti partnerekkel való lehetséges együttműködés. Fogadó vállalkozóként saját vállalkozásában előnyre tehet szert egy új, motivált vállalkozótól származó új ötletekből. Előfordulhat, hogy olyan szakmai képességekkel vagy tudással rendelkezik az adott területen, amelynek nincsenek birtokában, és amely kiegészítheti a szaktudását. Ez olyan együttműködés, amelyben mindkét fél nyer, új európai piacokat vagy üzleti partnereket, illetve eltérő üzletviteli módszereket fedezhetnek fel. Hosszabb távon előnyre tehetnek szert a széles körű hálózatépítési lehetőségekből, és előfordulhat, hogy hosszú távú üzleti partnerekként az együttműködés folytatása mellett döntenek (pl. vegyesvállalatok, alvállalkozói tevékenységek, megbízási viszony stb.) A programot a helyi közvetítő szervezetekből, mint pl. kereskedelmi kamarákból, inkubátorházakból vagy egyéb, vállalkozásokat segítő szervezetekből álló hálózat irányítja, amelyek európai, nemzeti vagy helyi szinten már részt vettek vállalkozások támogatásában.

A helyi közvetítő szervezetek kiválasztásának célja, hogy kapcsolatot teremtsenek az új és a fogadó vállalkozókkal. Helyi kapcsolattartó pontként fő feladatuk az új vállalkozók és a fogadó vállalkozók közötti sikeres együttműködés lehetővé tétele. Ennek keretében elősegítik a program megvalósítását, tájékoztatást nyújtanak, ellenőrzik a jelentkezéseket, kapcsolatokat hoznak létre, ígérvényeket bocsátanak ki, és támogatást nyújtanak a tartózkodás időtartama alatt a fogadó szervezetnél történő tartózkodás kapcsán felmerülő költségekhez. Az új vállalkozó és a fogadó vállalkozó közötti kapcsolathoz két közvetítő szervezetre van szükség (az egyik az új vállalkozó kapcsolattartó közvetítő szervezete, a másik a fogadó vállalkozó kapcsolattartó közvetítő szervezete), mivel az új vállalkozónak és a fogadó vállalkozónak eltérő országból valóknak kell lenniük.

A PRACTYCE III pályázat fő célja, hogy folytassa azokat a tevékenységeket, melyek megvalósítására a PRACTYCE I és II pályázatok kapcsán került sor: új vállalkozások kapnak arra lehetőséget, hogy a fogadó vállalkozásoknál meghatározott időt töltsenek el a program keretében, melynek során lehetőségük nyílik jó gyakorlatok megismerésére, a vállalkozásmenedzsmenthez kapcsolódó szakmai készségeik növelésére, látókörük szélesítésére, kapcsolatépítésre. Kilenc közreműködő szervezet vesz részt és működik aktívan közre a projektben, melyek közül hatan már a korábbi PRACTYCE projektekben is partnerek voltak, hárman pedig újonnan kerültek be a partnerségbe. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat is új közreműködő szervezetként vesz részt a projektben.

A program időtartama: 2016.02.01-2018.01.31.

A PRACTYCE III projekt elvárásai között szerepel, hogy a hálózat erősítse a vállalkozói környezetet és a kisvállalkozások versenyképességét Európában köszönhetően a határon átnyúló kapcsolatoknak. A PRACTYCE III keretében körülbelül 70 újonnan létrejött és motivált vállalkozás fog gyakorlatban tapasztalatokat szerezni egy másik európai országban és ezáltal jobb rálátásuk lesz a nemzetközi üzleti perspektívákra is. A PRACTYCE III projekt hosszútávú együttműködések kialakítását fogja lehetővé tenni a résztvevő vállalkozások között, köszönhetően az utánkövetési és kapcsolatépítési tevékenységeknek.

Az európai partnerség 9 tagból áll, melyek közül 8 EU tagállamban található, széles területi lefedettséget biztosítva. Minden résztvevő partner széles kapcsolatrendszerrel rendelkezik új és fogadó vállalkozások terén, fontos feladatuk a vállalkozások indulásának és értékelésének a támogatása.

A projekt vezető partnere: Asociacion de Empresarios Jovenes de Valencia

Projektpartner: Fundacion Equupo Humano, Dublini Iparkamara, Gloucestersire-i Egyetem, Újvidéki Egyetem, BSC, Poslovno Podporni Cencer, DOO, Limousin Régiós Kereskedelmi és Iparkamara, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Hivatalos Spanyol Kereskedelmi Kamara Belgiumban és Luxemburgban

SMILE projekt bemutatása

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Visegrádi Alapra benyújtott SMILE: Smart Innovation Living Environment (Intelligens Innováció -Élő Környezet) című, alacsony költségvetésű, nyertes projektbe is részt vesz, amely a SPICE: innovációs kapacitások közbeszerzéseinek megerősítése a közszféra szervezetekben című, INTERREG Central Europe Program keretében benyújtott projekt előkészítő fázisának tekinthető.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a SPICE projektben történő részvételéről a közgyűlés határozatával döntött, a 2015. december 11-én.

A SMILE projekt a SPICE keretében összeállt nemzetközi partnerségből (a Visegrádi csoport) országainak együttműködésében került benyújtásra. A Visegrádi Alapra benyújtott pályázat egyfordulós volt, eredményét 2015. december végén tették közzé.

A „SMILE: Smart Innovation Living Environment” projekt célja:

A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (PCP) és az innovatív megoldások beszerzését célzó közbeszerzések (PPI) megvalósításának elősegítése a közigazgatásban a V4 országaiban. A jelenlegi helyzet nagyon kevés sikeres kísérletet mutat ilyen közbeszerzési eljárások lefolytatására, mindamellett, hogy az állami kereslet a K + F +I ösztönzőjeként az S3 (regionális innovációs és intelligens szakosodási) stratégiák végrehajtásához lényegesek az egész EU-ban, de különösen a közép-európai régióban az új programozási időszakban (2014-2020).

A program vezető partnere: Technical University of Košice, Faculty of Economics, projekt partnerek: Regional Development Agency of Usti Region, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, valamint a Technology Agency of the Czech Republic.

A hálózati tevékenység célja, hogy felhívja a figyelmet a potenciális PCP / PPI beszerzők számára ezen új típusú eljárások alkalmazására. A megrendezésre kerülő 4 szeminárium és 1 konferencia (nyílt vitafórum) egy szakértőkből és kezdőkből álló hálózatot hoz létre annak érdekében, hogy megkönnyítse a tanulási folyamatot és kiterjessze a meglévő szakértelmet.

A partnerek a Kassai Műszaki Egyetem Gazdaságtudományi Karának már meglévő PCP platformját fogják használni annak érdekében, hogy minél több embert érjenek el. Stratégiai ütemterv készül, mely a jelenlegi ismereteket és a PCP / PPI stratégiák és politikák fejlesztését tartalmazza, valamint hiányelemzést, a megvalósítás különböző szintjeit és a jó gyakorlatokat.  Stratégiai keretformában nemzeti szintű ajánlást fogalmaz meg, mely tartalmazza a hatékony PCP / PPI fejlesztés támogatásának optimális modelljét a V4 országokban.

A projekt időtartama: 2015. december 16-tól 2016. december 15-ig (tekintettel a december végi döntésre, várhatóan 2016. februárjától indulhat és legfeljebb 12 hónapig tart.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. december 11-i ülésén kapott tájékoztatást arról, hogy az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. (ÉARFÜ) több nemzetközi projektötlettel pályázott a 2014-2020-as fejlesztési ciklus már megjelent pályázati felhívásaira, és a társaság várható megszűnése miatt a tulajdonos önkormányzatoknak döntenie kell majd ezen pályázatok jövőbeni sorsáról is, amennyiben azok sikerrel járnak. Ezen az ülésen 2 folyamatban lévő nemzetközi projekt: az AGE+ és P4ITS átvételéről döntöttek a képviselők, amelyekkel kapcsolatosan a szükséges megállapodást a társaság és a megyei önkormányzat 2015. december 29. napján megkötötte.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2016. március 8-án – nemzetközi és hazai partnerek meghívásával – disszeminációs konferenciát tartott, amelynek fő témája az AGE+ projekt bemutatása, az eddigi eredmények egymás elé tárása volt. Ehhez kapcsolódóan a megyei önkormányzat szerepvállalásával kapcsolatos tudnivalókról Mátrai Melinda, a megyei önkormányzat területfejlesztési referense tájékoztatta a résztvevőket. Több fotó az eseményről a HBMÖ Facebook oldalán tekinthető meg.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke bevezetőjében arról beszélt, hogy azért is van szükség az ÉARFÜ projektjeinek továbbvitelére, mivel az eltelt mintegy tíz év során olyan eredményeket ért el az ügynökség, olyan kapcsolatokat alakított ki, amelyeket nem szabad veszni hagyni. Az AGE+ egy 2014-ben indult és 2016 végéig tartó projekt, amit tehát a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat vesz át. Pajna Zoltán szerint az AGE+ nagyban segíti majd a közigazgatásban dolgozókat, hogy az európai módszereket, valamint a nemzetközileg elfogadott, és hatékony kommunikációt elsajátíthassák. Ez elengedhetetlenül fontos ahhoz – utalt rá a megyei elnök –, hogy valóban versenyképes pályázatokat nyújtsanak be a magyarországi önkormányzatok, és minél nagyobb sikerrel hívhassák le az uniós forrásokból származó pénzösszegeket. Többször elhangzott ugyanis már a közelmúltban, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy 2020 után várhatóan jelentősen csökken vagy megszűnik a vissza nem térítendő támogatások keretösszege, addigra pedig jól meg kell tanulnunk az európai partnerkapcsolatok hatékony kialakításának módszereit.

A konferencián Jámbor Erika, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Osztályának referense, mint a témák felelős vezetője működött közre. Anja Reutter, a Landenshauptstadt Magdeburg és Regina Mittendorf, pedig a vezető partner projekt koordinátoraként tartott előadást. Mellettük felszólalt Barbara Tosi és Elizabeth Gregersen, egy olasz és egy dán partnercég képviselője. A konferenciát felvezető sajtótájékoztatón Ibrányi András, a megyei önkormányzat Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Osztályvezetője támpontokat az AGE+ projekt kapcsán.

Konkrét példaként Hajdúböszörmény városa részéről Lévai Antal, a polgármesteri hivatal városüzemeltetési csoportjának vezetője mutatta be, milyen gyakorlati problémákkal kell szembenéznie egy településnek, amikor nemzetközi tevékenységet folytat, ugyanakkor annak előnyeit is megtudhattuk előadásából.

A disszeminációs konferencián elhangzott előadások közül az alábbiról részleteiben is érdemes szót ejteni.

Az AGE+ projekt bemutatása

Az AGE+ – A „közigazgatás európaivá válása” platform az e-tanulásért és a támogatások elősegítéséért program, amelynek finanszírozója az ERASMUS+. A pályázat témája az önkormányzatok „nemzetköziesedésének” elősegítése.

A cél:   Az önkormányzati alkalmazottak támogatása erősítése annak érdekében, hogy az élethosszig tartó tanulás segítségével sikeresen nézhessenek szembe a nemzetközi kihívásokkal.

Az AGE+ projekt megvalósításában 4 ország 7 szervezete vesz részt. A partnerség egy komplex vegyes tanulási tantervet (kevert képzési tananyagot) dolgoz ki a közszférában dolgozók számára, mely segítheti őket a nemzetközi szintérről érkező feladatok ellátásában.

Az előző (AGE) projektben készült egy felmérés elsősorban önkormányzati alkalmazottak körében, hogy melyek azok a készségek, melyek a nemzetköziesítéshez szükségesek. Az értékelés után három készséget azonosítottunk: interkulturális kompetenciák, nemzetközi projektmenedzsment és külső/belső kommunikáció. Ezeknek megfelelően három képzési modul is kidolgozásra került.

Az AGE+ projekt keretében a partnerek átnézik és optimalizálják a 3 modult, illetve tananyagot, majd átdolgozzák kevert képzésű tananyaggá, továbbá létrehozzák az úgynevezett AGE+ e-platformot. A nyílt platform virtuális testvéri kapcsolatok kiépítésére lesz alkalmas az önkormányzatok, illetve az ott dolgozó munkavállalók részére, valamint lehetőséget nyújt majd a jó gyakorlatok, ötletek és dokumentumok cseréjére is. Az oktató felület a kevert képzés tanulói, oktatói és képzési anyagait fogja tartalmazni. A kidolgozott képzési anyagnak köszönhetően a projektpartnerek egy gondosan kifejlesztett tananyagot fognak nyújtani. Azt remélik, hogy egyre több közszférában dolgozó fog hasonló kurzust elvégezni és az önkormányzatok aktív részvételével elkezdődik a nemzetköziesedési folyamat, azaz elkezdik kidolgozni a nemzetköziesedési stratégiájukat, amelynek eredményeképpen egyre több nemzetközi pályázatban vesznek majd részt nemcsak a projektpartnerek országaiból, hanem Európa-szerte.

A projektben vezető partner: Magdeburg Város Önkormányzata.

További projektpartnerek:  Iskolai, Közösségi és Vállalati Konzorcium, AICCRE – Európai Megyék és Önkormányzatok Bizottságának Olasz Egyesülete, Vejle Város Önkormányzata, RGGE – Európai Községek és Régiók Tanácsa, isw Intézet Kft. és Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat.

A projekt időtartama alatt megvalósult többek között az AGE+ képzési modulok fejlesztése, a módszertan; tanítási egységek formátuma, száma; az ellenőrzések eszközei és értékelés módszertanának egységesítése, a „Kultúrák közötti párbeszéd” modul fejlesztése (dánul és angolul). Emellett a „Projektmenedzsment” modul fejlesztése (németül és angolul), a „Külső és belső kommunikáció” modul fejlesztése (olaszul és angolul), az AGE+ e-platform fejlesztése, valamint a „Tanári kézikönyv” kidolgozása és összeállítása is megtörtént.

Hátralévő feladatai között szerepel az AGE+ anyagok lefordítása magyar nyelvre, a mostani disszeminációs konferencia szervezése, 2 fő oktató részvétele a hallei ötnapos oktatói képzésen (2016. májusban) és maximum 5 fő részvétele a római záró konferencián (2016. július/augusztusban).

A projekt eredménye többek között az AGE+ tanulási és tanítási anyagok, AGE+ e-platform, tanári kézikönyv, disszeminációs terv és disszeminációs eszközök/anyagok, kidolgozása, valamint trénerek képzése, minőségbiztosítási és értékelési tervek elkészítése.

Eszperantó Klub minden csütörtökön, a VOKE Egyetértés Művelődési Központban.

Március 10-én Villamoson utazók címmel – Cséti Imre útvezetésével – tartja következő összejövetelét a klub.

Internet fiesta!

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezi március 17-24. között ezt a programot, amelyhez a hajdúsámsoni Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Muzeális Intézmény is csatlakozik.

Programok miatt kövessék figyelemmel az esemény honlapját, valamint a könyvtár Facebook oldalán meghirdetett netes játékokat!

A hajdúsámsoni Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Muzeális Intézmény szombaton 14 órától családi délutánt tart.

Téma: húsvéti készülődés.

További hasonló programok: április 16., május 21., június 25.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 168. évfordulója, valamint a magyar zászló és címer napja alkalmából ünnepi műsort adnak Hajdúsámsonban.

Program:

15.00: városi megemlékezés Magyarország zászlaja és címere iránti tiszteletből (közreműködnek a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulói)

15.10: ünnepi beszédet mond Antal Szabolcs polgármester

Az ünnepi műsor folytatásában közreműködnek: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, illetve a Csapókerti Általános Iskola tanulói.

16.00: koszorúzás a Petőfi szobornál

16.30: Piroska János hagyományőrző viseleteiből készült kiállítás megnyitója a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából ünnepi istentiszteletet tartanak 10 órától.

További program:

– 10.45 órától Tóth Ferenc polgármester ünnepi beszédét hallgathatják meg a jelenlévők,

– a Komádi Városi Népdalkör és a Körös-Körül Néptáncegyüttes ünnepi műsora a helyi moziban,

– koszorúzás a ’48-as emlékműnél.