A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat kezdeményezésére életre hívott Vásárszövetség vásárát a III. Hajdúsámsoni Ízek Fesztiválja keretén belül rendezik szombaton.
Az esemény fővédnöke Tasó László országgyűlési képviselő, védnöke pedig Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke és Dr. Papp László, Debrecen Megyei Jogú Város polgármestere.
Az augusztus 20-i nemzeti ünnephez kapcsolódóan a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapott több Hajdú-Bihar megyei személy, köztük a Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke által felterjesztett Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke, valamint Novotni Lajos, a HAJDU Cégcsoport Igazgatóságának elnöke. Mellettük megyénket képviselte a kitüntetést kapók között Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa, a Magyar Broilerszövetség elnöke is.
Az Áder János köztársasági elnök megbízásából az államigazgatás, a tudományos és a gazdasági élet területén kimagasló teljesítményt nyújtó szakembereknek kitüntetéseket átadó Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta: a most elismerésben részesültek nemcsak munkájukkal, hanem személyes példaadásukkal is hozzájárulnak Magyarország előrejutásához. Kiemelte: olyan tevékenységeket díjaztak, amelyekre a jövőnket építhetjük, és amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy nemzetünk a későbbiekben is megállja a helyét.
„HAJDÚDOROGI NYÁRBÚCSÚZTATÓ”
X. HAGYOMÁNYŐRZŐ SLAMBUCFŐZŐ VERSENY
A rendezvény ideje: 2017. augusztus 26. (szombat)
Helye: Városi Strandfürdő
A rendezvény fővédnöke: Pogácsás György, Hajdúdorog város alpolgármestere
PROGRAM
14.00
A főzőhely elfoglalása és kialakítása a Strandfürdőn
Fát és 1 bográcsra való burgonyát a szervezők biztosítanak
14.00- 18.30 Lakossági véradás
15.00
Csige Tamás, Hajdúdorog város polgármestere a Közösségi Csapat „tüzét” meggyújtja, a slambucfőző verseny kezdete
15.00-16.45
Kívánságműsor
Zenél: Barna István
17.00
DANKÓ SZILVI önálló műsora
18.00
Slambucok zsűrizése
A SZABADTÉRI SZÍNPADON FELLÉPNEK:
– AKÁCOS ÚT NÓTAKLUB
– BOCSKAI NÉPZENEI EGYÜTTES
– HAJDÚDOROGI MAZSORETT EGYÜTTES CSOPORTJAI
– HAJDÚDOROGI ŐSZIDŐ KULTURÁLIS EGYESÜLET KÓRUSA
– HAJDÚDOROGI SZIVÁRVÁNY HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET TÁNCKARA
20.30
Pogácsás György alpolgármester úr köszöntője,
X. Hagyományőrző Slambucfőző Verseny eredményhirdetése, szerencsejegy-, tombolasorsolás
21.00
DELHUSA GJON önálló műsora
Kísérőprogramok, kikapcsolódási lehetőségek:
Arcfestés, lufihajtogatás, kavicsfestés, buborék fúvás, óriás csocsó, óriás buborék, ugrálóvár, szumó, rodeóbika, népi játékok
FŐZŐVERSENY FŐDÍJA: PARTY ÜSTHÁZ SZETT
Szent István király domborművénél tisztelegtek államalapítónk előtt augusztus 20-án Debrecen városának vezetői, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Pajna Zoltán Pásztor Sándorral, Bihar Megye Tanácsának elnökével együtt koszorúzott, illetve számos polgári, politikai, állami, önkormányzati és rendfenntartó szervezet képviselője, és a debreceni orosz főkonzul is.
A debreceni Déri téren tartott államalapítási ünnepségen Kósa Lajos országgyűlési képviselő, a Fidesz frakcióvezetője díszbeszédében a magyarság elmúlt évezredekben történő fennmaradását és Szent István királyunk örökségét helyezte a középpontba. Emese álmától kezdve – amelyben egy turul madár megjövendöli Álmos vezér feleségének, hogy fia születik (Árpád), aki kivezeti népét Levédiából és új földön hazát talál -, a magyarok éntudatáig, illetve a mai Európában való megmaradásáig.
Mint Debrecen korábbi polgármestere kijelentette, Magyarország befogadó, ám akár külső nyomásnak is ellenszegülve önmaga szeretné meghatározni helyét és szerepét Európában, identitását pedig nem hajlandó feladni. Kósa Lajos a szabadságra és az önrendelkezés jogára is felhívta a figyelmet. Valamint azt is fontosnak tartotta az államalapítás ünnepén kinyilvánítani, hogy “ne kísérletezzünk, maradjunk azon az úton, ami eddig sikereket hozott” – utalt arra, hogy a nagy elődök által kialakított államiságot, önállóságot nem szabad feladni Európa szívében sem.
Kósa Lajos ugyanakkor arra is kitért, hogy önállóságunk megőrzése mellett el lehet fogadni azt a segítséget, ami támogatja magyarságtudatunk kiteljesedését, István király örökségének továbbvitelét.
Az ünnepi beszédet követően – a koszorúzások előtt – a Flaska zenekar Balogh Cintia népdalénekessel kiegészülve “Virágos kert vala híres Pannónia” címmel műsort adott elő a Déri téren, a dombormű falánál.
A honlap képei rákattintva nagyíthatók. Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs. KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA.
A 26. Farmer Expón (a megnyitóról IDE kattintva olvashatnak) a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat standját a sportcsarnoki térben találhatja meg minden érdeklődő. Itt többek között olyan 13+1 kérdéses teszttel várnak mindenkit, amely a klímaváltozással kapcsolatban méri fel tudását a bátraknak. A legügyesebbek sorsoláson vesznek részt, amelyet hétfőn, vagyis augusztus 21-én a Best Fm Rádióban nyilvánosan tartanak, s az itt legszerencsésebb kvízkitöltő egy igen értékes, mintegy 100 ezer forintot érő városi kerékpárt nyerhet, a megyei önkormányzat felajánlásából.
Érdemes tehát akár szombaton, akár még vasárnap is ellátogatni Debrecenben, a Debreceni Egyetem Agrárcentruma területén található Farmer Expóra, a Böszörményi úton, ahol egyébként a számos kiállító között a megyei önkormányzat nemcsak a “Klímatudatos tesztjével”, de a Foglalkoztatási Paktum irodája révén álláslehetőségekkel is várja a vendégeket, emellett Hajdú-Bihar, sőt, a határon túlról Hargita megye ízeivel is megismerkedhet bárki, aki délután 18.00 óráig kinéz az Agrárra.
A tesztben többek között a globális klímaváltozással, a Föld felszíni vizeivel, növényvilágával, a hulladékkezeléssel, illetve a magyarországi természetvédelemmel kapcsolatosan kapnak érdekes kérdéseket a játékos kedvűek, így nemcsak a bicikliért szállhatnak versenybe, de hasznos tudásra is szert tehetnek.
A Kabai Káposztás Napok szervezői idén is kitettek magukért, hogy ne csak közönségcsalogató, de érdekes, értékes rendezvényt hozzanak tető alá a város szépen felújított főterén, a polgármesteri hivatal előtt. A vonzerőre nem is lehetett panasz, hiszen összesen 24 közösség ragadott fakanalat és főzte, sütötte meg a maga káposztás ételét ezen a jelentős gasztronómiai hagyományokra épülő eseményen. A forgatagba “belekóstolt” Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is, Bulcsu László alelnök pedig megdicsérte a jól szervezett és színvonalas rendezvényt, amelyet jó példaként említett, mint egy olyan megyei vásárt, amely fokozatosan fejlődik évről évre. A díjak átadásában is segédkezett a megyei közgyűlés alelnöke, akárcsak Bodó Sándor országgyűlési képviselő, illetve Szegi Emma polgármester is. A megyei önkormányzat különdíját a főzőversenyben egyébként 2. helyezett Lukács Zsolt kabai bőrműves, énekes vehette át.
A 2016-ban életre hívott vásárszövetség programsorozatába is beletartozó megyei vásárt és a káposztás napokat kötötték egybe Kabán, ahol utóbbit immár 12. alkalommal, a vásárt másodszor rendezték meg ebben a formájában. A házigazda Kaba mellett két testvérvárosa, a romániai Élesd és Hegyközcsatár is megjelent a káposztás napokon a maga küldöttségével, akik főztek, illetve a szórakoztató műsorokban is részt vettek.
A programok során a gyerekek is megtalálták a nekik tetsző játéklehetőségeket, miközben 24 kézműves és kistermelő mutatta be portékáit, amihez a zenei hátteret a Hegyközcsatári Férfi Dalárda, valamint este Bunyós Pityu, az Irigy Hónaljmirigy, valamint Gáspár Laci adta. A jó ebédhez a Kabai Nótaklub énekelt, a Kabai Mennykő Néptáncegyüttes néptánc ropta a színpadon, míg a késő esti utcabálhoz az Old Boys zenekar szolgáltatta az alapot. Az ünnepség és vigasság tűzijátékkal fejeződött be.
A fotókat a kabai Mácsai Sándor Művelődési Ház adta közre.
Az augusztus 17-21. között megrendezendő 26. Farmer Expo Nemzetközi Mezőgazdasági- és Élelmiszeripari Szakkiállítás debreceni megnyitóján Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke a Farmer Expo régi résztvevőjeként mutatta be az általa vezetett szervezetet, amely idén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen állít ki az expón. Mint a megyei közgyűlés elnöke elmondta, újdonság az is, hogy mivel a klímaváltozással kapcsolatos tudnivalókra különös figyelmet fordít a megyei önkormányzat, ezért egy standjuknál érdekes információk mellett értékes nyereményért folyó játékkal várják az érdeklődőket. Aki a 13+1 kérdésre a legjobb válaszokat adja, majd az augusztus 21-én, a Best Fm Rádióban délelőtt nyilvánosan megtörténő sorsoláson szerencsés lesz, egy 100 ezer forint értékű kerékpárral gazdagodik.
Nemcsak ezért érdemes ellátogatni a debreceni Farmer Expo területén a Kecskeméti János Rendezvénycsarnokban található agrárkamarás és megyei önkormányzatos standokhoz – tudhattuk meg Pajna Zoltán beszédéből –, hanem például a partneri együttműködés keretében a romániai Hargita megyéből érkezett kiállítók termékeit megnézni, megkóstolni is. A jellegzetes erdélyi ízek lekvárokban, sajtokban, szörpökben ismerhetők meg, illetve a különleges gyöngytyúkpástétom is megkóstolható.
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Foglalkoztatási Paktum irodája is szeretettel vár mindenkit az expón, akik nemcsak pár finom falatot vagy ízletes kortyot szeretnének elfogyasztani standjuknál, de a munkahelyteremtő programról is többet szeretnének megtudni.
Valóságos információs dömpingről van tehát szó.
A megnyitó során Vaszkó László, a főszervező V-Trade kft. ügyvezetője mellett Farkas Sándor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke is a helyszínt méltatta, hiszen a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma nemcsak méreteiben, de szakemberei révén tudásbázisával is tökéletes a tavaly negyedszázados expó otthonaként.
Jávor András, a Debreceni Egyetemen belül nemrég megalakult agrárkabinet elnöke szintén az oktatási intézmény szellemi tőkéjét emelte ki, egyúttal röviden bemutatta a kabinet szervező munkáját a megjelenteknek.
Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere arról beszélt, hogy a számok is alátámasztják Hajdú-Bihar megye országos vezető szerepét az agráriumban. Míg Magyarországon 100 forintból 4,7 forintot termel a mezőgazdaság, ez megyénkben 11 forint felett van. Ugyanakkor a városvezető felhívta a figyelmet rá: van még hova fejlődni, amihez az ilyen országos jelentőségű agrárfórummal egybekötött vásárok is elvezethetnek.
A szokásos díjakat is átadták a megnyitó alkalmával, így azok a vállalkozók, akik sokat tettek a magyar mezőgazdaság fejlődéséért, népszerűsítéséért elismeréseket vehettek át az egyes kamarák, illetve Debrecen városa, valamint a főtámogató OTP Bank képviselőjétől.
Bukáné Zakar Zsuzsanna református lelkész megáldotta a Magyarok 2017-es Kenyerét, amelynek elkészültében Hajdú-Bihar megye is tevékenyen részt vett. Csak a megyénkből ugyanis 135 adományozó 38 tonna búzával járult hozzá, s ami örömteli, hogy 19 új adományozó csatlakozott a Magyarok Kenyere jótékonysági programhoz.
Az ünnepi ceremónia végén Jakab István, az Országgyűlés alelnöke is megemlítette a klímastratégia fontosságát, valamint azt a modern technikát, amelyet ma már a magyar agrárgazdaságban is használnak – s ez szervesen kötődik az egyetemek által nyújtott tudásbázishoz. Majd Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár megnyitotta a 26. Farmer Expót Debrecenben, egyúttal jelezte, hogy az aktuális agrárpályázatokat várhatóan augusztusban és szeptemberben elbírálják, így a mezőgazdasági fejlesztések is újabb lendületet vehetnek országosan, illetve itt, Hajdú-Bihar megyében is.
KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA. (a honlap képei rákattintva nagyíthatók.) Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs.
Augusztus 12-én tartotta új kenyér szentelő ünnepségét Nyírmártonfalva – a falunaphoz kötődően -, amelyen többek között Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is részt vett, beszédet mondott.
A község új kenyerét Szegedi Kálmán plébános atya és Dr. Petró László református lelkipásztor szentelte fel.
Az eseményt a Kék-Nefelejcs Hagyományőrző Egyesület által működtetett falumúzeum előtt rendezték.
A néptánc műsor mellett Szent István király szobra előtt koszorúkat helyeztek el a megjelentek.
KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA. A fotókat Nyírmártonfalva önkormányzata készítette.
Kiemelt turisztikai fejlesztési térséggé nyilvánította a kormány Debrecent, Hajdúszoboszlót, Hortobágyot és a Tisza-tó területét. A döntésről szóló határozat 2017. augusztus 14-én, hétfőn jelent meg a Magyar Közlönyben. A kormány ezzel együtt elfogadta a térség 2017-2030-ig szóló fejlesztési programját, valamint egyetért a tervezett beruházások támogatásával „a rendelkezésre álló forrás mértékéig”.
A Hortobágy–Tisza-tó kiemelt turisztikai fejlesztési térségbe Abádszalók, Berekfürdő, Egyek, Hortobágy, Karcag, Kisköre, Kunmadaras, Négyes, Poroszló, Sarud, Tiszabábolna, Tiszacsege, Tiszaderzs, Tiszadorogma, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszanána, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tiszavalk, Tomajmonostora, és Újlőrincfalva települések tartoznak.
A döntés Hajdú-Bihar megyében Balmazújváros, Hajdúböszörmény, Egyek, Hortobágy, és Tiszacsege településeket érinti. Debrecen és Hajdúszoboszló együtt 23,6 milliárd forintot kaphat. A cívisváros ebből mintegy 18,60 milliárd forint kaphat.
Az összegből a debreceni Nagyerdő komplex turisztikai fejlesztése is megvalósulhat. Így például korszerűsödhet az állatkert és a vidámpark, „Debi-Közösségi” Bringaprogram kezdődhet, létrehozhatják a Vojtina Bábmúzeumot, de jut forrás az úgynevezett Adrenalin-kötélpálya kialakítására a Víztoronynál, valamint a kerekestelepi fürdőfejlesztésre is összesen 1 milliárd forint uniós és 17,6 milliárd forint hazai forrásból. Ugyanitt szerepek az „Aquaticum Mediterrán Élményfürdő szolgáltatásbővítése” is 1,5 milliárd forintos támogatással, illetve a Nagyerdei Szabadtéri Színpad fejlesztése is 1 milliárdos forintból.
Hajdúszoboszlón 1 milliárd forint uniós és 4 milliárd forint hazai forrásból többek között a gyógyparkot újítanák meg, bővítenék a strandot és a fedett élményfürdőt, valamint megépítenék a Tahiti Beach szabadtéri wellnessfürdőt.
A döntés értelmében Hortobágyon a világörökségi helyszín fejlesztésére mintegy 3 milliárd forint hazai forrás juthat. Tiszacsegét pedig érinti a Tisza-tó aktív turizmusfejlesztése, amelynek keretében kerékpáros infrastrukturális és szolgáltatási fejlesztés valósulhat meg az erre szánt 2,5 milliárd forintból.
Külön nevesít a kormányhatározat egy kiemelt térségi szintű fejlesztést mintegy 2,83 milliárd forint hazai támogatással; amelyből többek között gasztronómiai és borturisztikai mesterközpont kialakítása, valamint horgászturisztikai fejlesztés valósulhat meg.
Fotók: Koppányi Szabolcs (Hortobágy és Tiszacsege), valamint szallas.hu és tavitura.hu
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke látogatott Debrecenbe 2017. augusztus 14-én és találkozott a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Pajna Zoltán elnökkel és Bulcsu László, valamint Tasi Sándor alelnökkel.
A testvérmegyei kapcsolatok kínálta lehetőségekről esett szó többek között, valamint a közös nemzetközi pályázatokban való, illetve egymás vásárain történő részvételről. Érdekesség, egyúttal aktuális hír, hogy Hargita megye 3 termelője érkezik az augusztus 17-én nyíló debreceni Farmer Expóra, Hajdú-Bihar megye meghívására, megyénk pedig meghívást kapott a Hargita megyében megrendezésre kerülő Őszi Vásárra szeptemberben.
Ismét nagy sikert aratott és rengeteg vendéget vonzott a Kun László Fesztivál Körösszegapátiban, amelyet augusztus 12-13-án rendeztek meg. Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke, valamint Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő nyitotta meg, illetve a későbbi versenyek díjait is ők adták át.
A sport is szerepet kapott, hiszen a kispályás foci-bajnokság nagy érdeklődés mellett zajlott, ám a főzőverseny sem maradhatott el. Aki azonban a divat világa iránt érdeklődött, ráadásul lokálpatrióta érzelmű volt, annak külön érdekesség lehetett a nagyközség önkormányzatának dolgozói által készített ruhák bemutatója. S ha már helyi kötődésű, el is nevezték „Apáti Collection”-nek.
A fellépők száma szinte véget nem ért. Szombaton és vasárnap a Harsány Néptáncegyüttes, a Csicseriborsó Citerazenekar, a Bihari Sasok formáció, Tóth Gyula nótaénekes, az Őszi Csalogató Néptáncegyüttes, valamint a Komádi Mazsorett csoport szórakoztatta a nagyérdeműt. Rajtuk kívül a Peszterce Szabadidő Néptáncegyüttes. a Berekböszörményi Táncos Fitness Csoport, valamint a Berettyóparti Seniorok tették emlékezetessé a hétvégét.
A könnyűzene kedvelői Raul x Ábrahámot, Cairót, Jolly és Suzy-t, valamint a Children of Distance és Kaczor Feri dallamaira kapcsolódhattak ki, míg a legnagyobb név a Magna Cum Laude volt.
A fesztivál során az autentikus ízek is terítékre kerültek, így bárki megkóstolhatta milyen is Körösszegapátiban és környékén egy-egy erre a vidékre jellemző lekvár vagy sütemény – vagy vásárolhatott a száraztésztákból.
A gyerekek is számtalan programból választhattak, lufit hajtogathattak, bábszínházat nézhettek vagy éppen kézműves foglalkozáson vehettek részt. Mindezt ingyenesen.
Fotók: Körösszegapáti Nagyközség Önkormányzatától KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA.
A sok baleset helyszíneként elhíresült 471-es főút felújítását hatalmas várakozás övezi Hajdú-Bihar megyében. Bő egy évvel az alapkőletételt követően az első beruházási szakasz véget ért, így Hajdúsámson és Nyíradony között, 16 kilométeren, egészen a megyehatárig sokkal biztonságosabb lesz a közlekedés rajta mostantól. Az ünnepélyes átadást, amelyen Kondásné Erdei Mária, Nyíradony polgármestere mellett többek között Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is részt vett fesztivál követte a hétvégén Nyíradonyban, jelezve a fejlesztés fontosságát.
A Debrecent és Mátészalkát összekötő 471-es főút, amely Ukrajna és Észak-Erdély felé halad túl sok veszélyes kanyarral, valamint harmadrendű útburkolattal rendelkezett. Ezt javítják és fejlesztik a kormány kiemelt beruházásának keretében.
Az ünnepségen Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter példaértékűnek nevezte azt az együttműködést, amit megyénkben tapasztalt a felújítások során, és reményét fejezte ki, hogy ez megmarad a jövőben, akár a választások után is. Mint Lázár János kijelentette, a meglévő határok ellenére egyre kevésbé lehet érezni az elhatárolódást azáltal, hogy Magyarországról Romániába és Ukrajnába is egyre jobban, gyorsabban, biztonságosabban el lehet jutni és viszont.
Tasó László, a térség országgyűlési képviselője, a Miniszterelnökség államtitkára arra tért ki beszédében, hogy a korábbi fejlesztési ciklusban (2007-2013 között) már megújulásra váró főutat, akkor a politikai harcok közepette nem érte el a fejlesztés, ám ezt most pótolni tudják.
A beruházó a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A folytatást jelképező újabb alapkövet is elhelyezték.
Fotó: Szabó Anita. KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA.
A megye értékei két hétig a Kölcseyben tekinthetők meg.
Elismert alkotók és más érdeklődő vendégek, például jó néhány Hajdú-Bihar megyei település vezetőjének vagy a megyei közgyűlés képviselőinek népes társaságában nyitották meg a 2017. augusztus 11-26. között naponta 10.00 órától 18.00 óráig a Hajdú-Bihar Megyei Értéktárban lévő értékekből látható kiállítást a debreceni Kölcsey Központ Bényi Árpád termében. A kiállítás zárásáig kiváló megyei népművészeink alkotásait csodálhatja meg bárki, aki ellátogat ide a következő időszakban. A kiállítás ingyenesen tekinthető meg. A megnyitón a Gáborjáni Hagyományőrző Népzenei Együttes citera produkciója váltott ki a végén hatalmas vastapsot.
Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft ügyvezetője a kiállítás karneváli héthez való kapcsolódásáról és arról a büszkeségről beszélt, ami eltölthet minket a helyi, térségi értékes alkotások láttán, ezek között sétálva. Vermes Bella, a Földművelésügyi Minisztérium Hungarikum Főosztály Marketing és Kommunikációs Osztályának vezetője az értékteremtés és értékmegőrzés fontosságára hívta fel a figyelmet.
Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke egyfajta lobbit folytatott az értékek mellett – korunk tömegtermékeivel szemben -, egyúttal szükségesnek nevezte, hogy nemcsak megalkotni és fenntartani, megőrizni kell ezeket, de megmutatni a nagyvilágnak: ez a következő nagy feladat. Elhangzott, hogy az értékek hétköznapi felhasználása lehetne egy jövőbeli cél, hogy ne csak dísztárgyak legyenek. Bulcsu László reményét fejezte ki azt illetően, hogy ez az értékekkel kapcsolatos teremtő és továbbadó, megmutató folyamat itt nem áll meg megyénkben, hiszen a tervek szerint a településvezetőkkel folyamatos kapcsolatban újabb rendezvényekkel és egyéb módokon kívánnak egyszerre tanulni és tanítani is. Hiszen először saját magunkkal kell megismertetni sokak által elfeledett értékeinket, aztán a világnak is megmutatni.
A megnyitó után az alkotások között bámészkodva előfordult, hogy egy fotóra került a művész is, amint éppen szeretettel tekintett valamelyik saját műremekére.
A programok minden korosztály számára érdekesek, ezért érdemes apró gyerekeknek is megmutatni a kiállítást, hiszen a mellékelt fotón látható időpontokban kézműves foglalkozások keretében próbálhatják ki az egyes mesterségeket az érdeklődők. A bejárat mellett korhű csikós ruhába bújhat, aki szeretne a manapság népszerű szelfizésnek új értelmet adni, vagy akár az ismertető kiadványokat lapozgathatja, a megyei művészetekről szóló kisfilmet tekintheti meg.
A rendezvényt a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a Főnix Rendezvényszervező Kft. együttműködésével a Földművelésügyi Minisztérium támogatásából valósítja meg.
A honlap képei kattintásra nagyíthatók. Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs. KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA.
Bővebb információ IDE KATTINTVA!
…avagy a X. Bakonszegi Kemencés Nap és Hajdú-Bihar Megyei Érték Nap keretében bemutatkoztak a megye értékei!
10. alkalommal rendezte meg a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság és az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Módszertani Irodája által szervezett a már hagyományos értéknapot 2017. augusztus 5-én.
A rendezvény idén is lehetőséget kínálta helyi értékek feltárására és bemutatására, míg a kapcsolódó szakmai előadásoknak, amelyeknek Nadányi-Miskolczy Kúria adott otthont, az értékek jelenbe történő átörökítése, éltetése volt a célja.
Az eseményt Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke nyitotta meg, aki figyelmeztetett rá, hogy az értékmegőrzés önmagában nem elég, a jövőre gondolva mindenhol, a hátrányos helyzetű településeken is el kell kezdeni az értékek feltárást, tovább örökítését.
Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet ügyvezető igazgatója többek között az intézet módszertani tanácsadó szerepét hangsúlyozta az értékgyűjtésben és az értékfeltárásban. Hozzátette: minden településnek vannak értékei, amivel közös felelősségünk foglalkozni. Ha valaki ugyanis létrehozza a saját értéktárát, az még csak a kezdet, a települések továbbélése érdekében mindezt fejleszteni kell.
Bakonszeg polgármestere, Gara Péter a település történetét és értékeit ismertette, majd Tóthné Bobonka Magdolna, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság titkára egy helyi érték hungarikummá válásának folyamatát mutatta be, az úgynevezett értékpiramison keresztül. Emellett aktuális pályázataikról adott tájékoztatást. Az előadás során olyan hasznos tudnivalók is elhangzottak,mint például a hatályos jogszabályi háttér.
A Megyei Érték Nap szakmai programjának keretében a bárándi „Múltunk Házáról”, annak létrejöttéről és a közösségek meghatározó szerepéről Koroknai Béla intézményvezető beszélt. Kiemelve a négy, egymásnak háttal összeépített, Báránd főterének díszévé váló kemencét is – amelyek az előadó szerint helyi összefogás eredményei, hiszen megépülésükhöz Báránd lakossága adta össze a hozzávalókat.
A Bárándi Pásztorcsengő Gyűjteményről tartott előadásában Veres Sándor elmondta, hogyan vált vállalkozóból szenvedélyes országosan egyedülálló gyűjtemény tulajdonosává.
A jó gyakorlatok bemutatása a Furtai Érték Tarisznya programsorozattal folytatódott, amelyet a Berettyó Kulturális Központ igazgatója, Kállai Irén és a furtai Juhász Erzsébet Hagyományőrző Egyesület elnöke, Csordás Jánosné prezentált. A három szakaszban megvalósított program célja a helyi értékek népszerűsítése különösen az ifjabb generáció körében, a furtaiak lokálpatriotizmusának erősítése volt. Előadásában Csordás Jánosné elmondta, hogy terveznek egy Furtáról elszármazottak találkozóját is. A rendezvényre visszavárják mindazokat, akik akár évtizedek óta elköltöztek a településről.
Az előadásokkal párhuzamosan a bakonszegi művelődési ház udvarán Gyönyörű Zsigmond hagyományőrző, a Sárándi Hagyományőrző Egyesület képviseletében a kenyérsütés és a kemenceépítés hagyományairól tartott előadást, délután pedig megnyitotta a Sárándon fellelhető régi és mai kemencéket bemutató Vincze László által készített fotókiállítást. Megnyitójában az alföldi kemencék kialakulásáról beszélt, amelyből kiderült az is, hogy a keleti szlávokkal való kapcsolat eredményeként került nyelvünkbe a kemence szó, valamint, hogy az életmódváltozás és a népi építészet háttérbe szorulása miatt egyre kevesebb figyelmet kaptak a kemencék, ám örvendetes, hogy mára ismét egyre több településen van közösségi kemence.
A hagyományőrző napon a Berettyóújfalu, Bojt, Csökmő, Egyek, Furta, Gáborján, Hajdúsámson, Nagykereki, és Nyíradony mutatkozott be.
Fotók: Tóthné Bobonka Magdolna és Szabó László
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a potenciális pályázók támogatása érdekében találkozót szervezett Hajdú-Bihar megye lehetséges kedvezményezettjei számára augusztus 8-án, a Megyeháza Bocskai termében, hogy bemutassa a program keretében rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket. A főszervező az INTERREG V-A Románia-Magyarország program volt a Közös Titkárságon keresztül, amely szervezet a Nagyváradi Regionális Határon Átnyúló Együttműködési Hivatal (BRECO) keretén belül működik.
A találkozó célja a megyében található stratégiai fontosságú pályázatok megbeszélése volt, kérdéseket tehettek fel az érdeklődők Lukács Sándor, a BRECO képviselőjének, aki előtte rövid, átfogó előadás keretében tájékoztatott mindenkit a jelenlegi lehetőségekről. A főbb témák a programon belül elérhető és támogatható projektötletek meghatározása, valamint az aktív pályázati felhívások megvitatása volt annak érdekében, hogy a lehetséges pályázatok még határidőn belül kerüljenek benyújtásra.
A program szerint a román-magyar (ROHU) határ menti régiókat tervezik közösen fejleszteni.
A megbeszélésen számos Hajdú-Bihar megyei településvezető vagy a települést képviselő személy vett részt, valamint Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is, aki felhívta a figyelmet a pályázók még nagyobb aktivitására, hiszen komoly fejlesztési lehetőségek vannak az úgynevezett ROHU-s programokban. Emellett a megyei közgyűlés elnöke biztatta a megjelenteket, hogy a sokszor elsőre hosszúnak és bonyolultnak tűnő pályázatok megírásához vegyék igénybe a megyei önkormányzat munkatársainak segítségét, hiszen a megyei fejlesztési ügynökség egyik fő profilja éppen ez.
2017. augusztus 11-26. között naponta 10.00 órától 18.00 óráig a Hajdú-Bihar Megyei Értéktárban lévő értékekből látható kiállítás a Debreceni Kölcsey Művelődési Központ Bényi Árpád termében. A rendezvényt a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a Főnix Rendezvényszervező Kft. együttműködésével a Földművelésügyi Minisztérium támogatásából valósítja meg.
A karneváli hét idejéhez igazodva a rendezvényre nemcsak a város, a megye lakosságát, hanem minden idelátogató turistát várunk. A kiállításhoz kézműves bemutatók és játszóházi foglalkozások kapcsolódnak. A tárlat ideje alatt néhány értékről videofilm is látható.
A kiállításon bemutatkoznak a megyei, valamint a települési értéktárakban található értékek. Amennyiben lehetséges, és tárgyiasult értékről van szó, akkor a megye népi iparművészei, Népművészet Mesterei által készített tárgyak kerülnek kiállításra, egyéb esetben fotókon, tablókon, roll-upokon keresztül mutatkoznak be a kincsek. Interaktívvá téve a rendezvényt az értékekhez kapcsolódóan mesterségek bemutatkozására, valamint játszóházi foglalkozásra is sort kerítünk.
A kiállítással a megyei önkormányzat az értéktárat, az értéktárban lévő értékeket, az értékgyűjtést kívánja népszerűsíteni.
A pénteki, 16.00 órai megnyitót megelőzően sajtótájékoztatón beszélt Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke arról, hogy milyen jó a helyválasztás, hiszen a kiállítás a széles közönség számára könnyen elérhető lesz a virágkarnevál forgatagában mintegy két héten át. Kiemelte, hogy a rendezvény által élővé válik Hajdú-Bihar megye az értékein keresztül a látogatók számára. A tervek szerint a kiállítási anyagot szeretnék egyben tartani és a megye több településén bemutatni majd a jövőben. Hosszabb távú cél, hogy túlmutatva kiállítás jellegén ezek a részben korábbi használati tárgyak szerves részét képezzék idővel a mindennapi életünknek.
Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft ügyvezetője hozzátette az értékkiállítás kulturális, azon belül a népművészeti, a gasztronómiai, és a turisztikai örökségünk bemutatására törekszik.
“Aki ezen a kiállításon végigsétál egyfelől elámulhat a látottak miatt, mi pedig nagyon büszkék lehetünk majd arra, hogy ezeknek az értékeknek így egyben birtokosai vagyunk, átfogó képet nyújtva a régió kiemelkedő művészetéről” – fogalmazta meg Bódor Edit a kiállítás lényegét.
Dr. Tar Károlyné, a Kézműves Alapítvány kurátora fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a népművészet mesterei készítették a kiállítás tárgyait, vagyis hazai viszonylatban a szakma csúcsát képező, legelismertebb művészek – megyénkben él szinte a legtöbb ilyen mesterember országos viszonylatban. A virágkarneválra utalva a kiállításon is sokféle virággal találkozhatnak az érdeklődők majd: csak éppen az alkotók fantáziájára és ügyességére bízva a végeredményt. Lesznek ugyanis hímzett, sikált, applikált, rátétes vagy éppen írókás virágok. Ezek mellett bemutatják a híres nádudvari Fazekas dinasztia kerámiáit, Balmazújvárosról a Mihalkó-féle pásztorkalapokat, Bagdi Lajosné által kitalált debreceni cifraszűr, valamint a Porkoláb-féle rátétes szűr is megtekinthető lesz – és a sor még hosszan folytatható.
Dmitrij Baranov, az Oroszországi Föderáció debreceni főkonzulátusának vezetője tette tiszteletét augusztus 7-én a Megyeházán, ahol Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke fogadta őt.
A korábban a Debreceni Egyetem Orosz Központja könyvtárának kialakításában is segítő főkonzul, aki jól beszél magyarul kötetlen beszélgetést folytatott a megyei közgyűlés vezetőjével.
Debrecenben tartották augusztus 4–6-ig a Magyar Baptisták 4. Világtalálkozóját „Valami új született!” címmel. A reformáció 500. és Kornya Mihály baptista evangélista halálának 100. jubileumi évében naponta több ezer látogató részvételével. A Magyar Baptisták Világszövetsége (MABAVISZ) 1992-ben, 2000-ben, majd legutóbb, 2006-ban Debrecenben tartotta világtalálkozóját. A konferencia fő előadója Paul Msiza dél-afrikai lelkipásztor, a Baptista Világszövetség elnöke volt.
A világtalálkozót augusztus 4-án sajtófogadás keretében nyitotta meg a MABAVISZ elnöksége a debreceni Sport Hotelben.
„Nagyszerű dolog, hogy ebben az évben a reformáció 500. évfordulóját ünnepelhetjük. Hálás vagyok azokért az emberekért, akiket Isten ebben a szolgálatában használ” – kezdte köszöntőjét Paul Msiza, majd elmondta, hogy a világszövetség több mint 125 ország baptistáit fogja össze. akik közel 40 millióan vannak, de baptista gyülekezetekbe világszerte több mint 100 millióan járnak.
Dr. Gergely István, a Magyar Baptisták Világszövetségének alelnöke az észak-amerikai baptisták köszöntését hozta, majd visszaemlékezett azokra az időkre, amikor még a magyar vallásos irodalmat csak csempészéssel lehetett a határokon átjuttatni. Kifejezte háláját azért, hogy ma itt ülhetnek, és már nem kell hasonló problémákkal küzdeniük. Dr. Gergely István beszédében elmondta, húsz éve alakult a Magyar Baptisták Világszövetsége (MABAVISZ). A szövetség tagjai feladatul tűzték ki az összefogás segítését, a hitmélyítést, valamint a missziói összefogást, különböző missziós programok anyagi támogatását.
Papp János, a MABAVISZ és a Magyarországi Baptista Egyház jelenlegi elnöke a MABAVIT 4. világtalálkozót mutatta be a jelenlevőknek. „Valami új született – ez a találkozó jelmondata, nagyszerű, ha a nemzetünk gyarapszik, és a most született gyermekekből olyan felnőttek válnak, akik felelősségteljesen tudnak élni” – hangsúlyozta beszédében. A következő napokban a közösségépítés, az együttlét és az istentisztelet, Isten dicsőítése került a középpontba.
Komolay Szabolcs, Debrecen város alpolgármestere a világtalálkozót köszöntő szavaiban hangsúlyozta, hogy Debrecen az ország egyik spirituális központja, ahol törekednek arra, hogy jó együttműködés alakuljon ki a városvezetés és az egymást támogató felekezetek között. Beszédében kiemelte, hogy 125 éve működik baptista gyülekezet Debrecenben, a baptista közösség része Debrecen oktatási és szociális ellátórendszerének. Megtisztelőnek nevezte, hogy a MABAVIT Debrecenben kerül megrendezésre, és kifejezte jókívánságait a világtalálkozóra.
Dr. Fekete Károly, a tiszántúli református egyházkerület püspöke örömét fejezte ki, amiért az elmúlt években Debrecen a felekezetek közötti együttélés bizonyságává vált. Felelevenítve a baptistákkal való együttműködés emlékeit hangsúlyozta, nem egy protokolláris köszöntésről van szó, hanem együttműködésről. Ahogy a Nagyhalászon aláírt együttműködési szerződés is mutatja, a párbeszéd növekszik a felekezetek között.
A sajtótájékoztatót Tony Peck, az Európai Baptista Szövetség főtitkára zárta a magyar nemzet erejéről és a határokon átívelő közösségről szóló beszédével. Egy filozófus gondolatát idézve elmondta: „Az életet előre tekintve kell élni, megérteni viszont csak hátrafelé tekintve lehet.” Az evangélium üzenetét nem tarthatjuk meg magunknak.
A „Valami új született!” jelmondattal igazodott a rendezvény a reformációi megemlékezések sorába, valamint a baptista közösség jellegzetességeit és évszázados értékeit is megjelenítette a találkozó során.
A facebookon is (további pár képpel).
