Események, rendezvények

A viszonylag nagy széntartalmú kabai meteorit, amelyben szervesanyagot is kimutattak 1857-ben csapódott a földbe a Hajdú-Bihar megyei településen. Azóta számos, a Naprendszerrel kapcsolatos információkat is feltáró vizsgálatot végeztek rajta, megyei látványosság lett. Kaba városa ünnepi programsorozattal készült a 160 éves évfordulóra, amelyen Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke arról beszélt, hogy a mintegy 16 centiméter hosszú, 10 centiméter széles, valamivel több mint 2 kg tömegű, a világűrből érkező kőzet közösségi és tudományos kultúrát teremtett Kaba térségében. Az idővel turisztikai érdekességgé váló kabai meteorit azóta a település értékévé vált.

Szegi Emma polgármester nyitotta meg az ünnepséget, aki megköszönte a város lakói hagyomány- és értékápoló munkáját, valamint Dr. Fekete Károly a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének és a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma nyugalmazott igazgatójának, Dr. Nagy Mihálynak a kabai meteorit felelősségteljes őrzését, legendájának, történetének és tudományos jelentőségének kutatását.

A nyitórendezvényen felszólalók – Fekete Károly püspök, Nagy Mihály, Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság elnöke, Bodó Sándor országgyűlési képviselő, Sohajda Mihály református lelkész, Dr. Braun Mihály tudományos főmunkatárs (MTA ATOMKI) – szakterületeiket képviselve méltatták azt a kabai meteoritot, melyben a világon először fedezték fel az életre utaló szervesanyagot. A kabaiak az évforduló tiszteletére emléktáblát állítottak és avattak annak a Szilágyi Gábornak a volt háza előtt, aki észlelte és megtalálta a “lebkövet”. A programot a Kabai Mennykő Néptáncegyüttes Csillag csoportjának néptáncműsora, és a Lakat Színpad előadásában Dr. Nagy Mihály – Dr. Kirsch Éva: A Kaba-kő titka című tudománytörténeti színjáték színesítette.

Képek még IDE kattintva!

2017. április 21-én a debreceni Megyeháza Árpád termében Pajna Zoltán a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke köszöntötte az elismerésre rászolgáló rendőröket, illetve rajtuk keresztül az egész magyarországi állományt.

A Rendőrség Napja alkalmából Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Emlékérmét”, “Hajdú-Bihar Megye Rendőre” felirattal Mosolygó Csaba r. őrnagy vehette át. A rendőrség állományában 1997 óta dolgozó Mosolygó Csaba kitüntetésének indoklásában többek között az szerepel, hogy nagy szakmai hozzáértéssel végzi munkáját, osztályvezetőként példaértékű a kapcsolata beosztottjaival, rendkívüli alapossággal és odafigyeléssel, valamint széleskörű tájékozottsággal végzi a dolgát.

A díjat Pajna Zoltán adta át az őrnagynak, emellett beszédében kiemelte, hogy nemcsak a magyar, de az Európai Unió himnuszát is büszkén hallgathatják a rend idén kitüntetett őrei. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy nemcsak a magyar társadalom egyre növekvő elismerésére, de idővel az unióéra is számot tarthatnak a magyar rendőrök áldozatvállaló munkájuk okán.

A megyei közgyűlés egy hét múlva értékeli a megyei rendőrség előző évi munkáját. Előzetesként Pajna Zoltán elárulta, igen elégedettek a statisztikákkal, de óva int attól, hogy csak a számokat, az adatokat nézzük. Érdemes ezek mögé tekintve az embereket, vagyis a sértetteket, az elkövetőket, és a rendőröket látni. Emellett fontos a statisztikában nem szereplő bűnmegelőző tevékenysége is a rendőrségnek, amit sokszor velünk, állampolgárokkal közösen végez.

A közbiztonság nemcsak önmagában véve fontos, hanem például a turizmus fejlődésére is akkor lehet számítani – folytatta a megyei közgyűlés elnöke -, ha nyugalmas, biztonságos célpont egy térség a turisták számára. Magyarország pedig ilyen terület. Köszönhetően többek között a felkészült rendőröknek, határőröknek hazánkban. Pajna Zoltán szerint a rendőrség fejlődése tetten érhető, egy évtizedekkel korábbi erőszakszervezetből olyan, a közösségért dolgozó szervezetté vált, amely felé bizalommal fordulnak az emberek Magyarországon.

Dr. Gyurosovics József r. dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány a díjazottak méltatása mellett az elismerések átadását is elvégezte. Egyes esetekben azonban az adott települések vezetői is kezet fogtak a náluk szolgálatot ellátó díjazott rendőrrel, köztük Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere is. Az esemény végén pohárköszöntőt Rácz Róbert kormánymegbízott mondott.

KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető.

A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK), mint a térség turizmusának alakulásában fontos tényezőnek számító szervezet megtartotta 2017-es turisztikai szezonnyitóját. Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke és Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke köszöntötték a meghívottakat, majd a közelmúltat és a jövőt érintő érdekes szakmai előadásokat hallgattak meg a vendégek, amelyek során többféle aspektusból szemrevételezték megyénk idegenforgalmi helyzetét és a benne rejlő lehetőségeket.

Pajna Zoltán beszédében többek között az interaktivitás fontosságára hívta fel a figyelmet, ami ugyanúgy a megyét érintő turisztikai trendek egyike, mint a fejlesztések fenntarthatósága vagy éppen az, hogy a meglévő természeti és kulturális értékekre épülő gyógy- és egészségturizmus is az élményszerzés egyik kiemelt formája lehet ezután is az idelátogató családok számára. Pajna Zoltán szerint tanulni kell a 2007-2013-as időszak tapasztalataiból, amikor szerinte elég sok forrást használtak fel ellenőrizetlenül számos idegenforgalmi fejlesztésre.

Miklóssy Ferenc arról beszélt, hogy igen széleskörű egyeztetésen keresztül alakítja ki az megyei kereskedelmi és iparkamara azokat a rendezvényeit, amelyek turisztikai értékkel is bírnak. Emellett jelentős bevételre számítanak a kiemelt rendezvények kapcsán, hiszen a legfőbb cél az – erre gyakorlatilag minden előadó kitért valamilyen formában -, hogy minél több időt töltsenek itt a vendégek és értelemszerűen minél több pénzt költsenek, ami a település, és áttételesen a megye bevételeit növeli. A turizmus fontosságát adatokkal támasztotta alá Miklóssy Ferenc, miszerint 2016-ban az ország GDP-jének 4%-át közvetlenül az idegenforgalom adta, illetve a turizmusban 350 ezer foglalkoztatott és 46 ezer vállalkozás érdekelt Magyarországon, ami jelentős szám. Érdekes módon leginkább hazai tőkéből működnek ezek a főleg kis- és középvállalkozások.

További fotók facebookos KÉPGALÉRIÁNKBAN: KATT IDE!

A szezonnyitó végén pódiumbeszélgetés keretében mondta el álláspontját a Hajdú-Bihar megyei idegenforgalom kapcsán az az öt meghívott, akik többféle szegmensét jelenítik meg a megye turisztikájának.

Bulcsu László, a megyei közgyűlés alelnöke, mint a Vásárszövetség egyik alapítója arra hívta fel a figyelmet, hogy számos már ismert, népszerű rendezvény, mint például a Virágkarnevál és más rendezvények egymással szimbiózisban lehetnek életképesek, egymást támogatva. Feladatul tűzte ki szervezete elé bevonni azokat a szereplőket, majd megszervezni együttműködésüket, akik úgymond tudnak, képesek és akarnak is turizmust “csinálni”. Ráadásul nemcsak ebben a várhatóan hamarosan kiemelt turisztikai desztinációvá váló térségben, de a megye és a régió határain túl is tekintve.

Bódor Edit, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft igazgatója a korábbi évek tapasztalatairól, a rendezvények esetében nemritkán jelentős módon befolyásoló tényezőnek számító időjáráshoz való igazodásról is beszélt. Az is szóba került, hogy a két éve igen népszerű, a megyei értékeit bemutató úgynevezett Értéksziget kezdeményezés mintájára, ám az időjárást kicselezve idén is lesz augusztusban ilyen jellegű rendezvény, ám a Kölcsey Központ falain belül.

Az időjárást igen komoly bevételformáló tényezőnek tartotta Miklósvölgyi Péter, a Campus Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője is, aki azonban abban bízik, hogy az évek óta meglévő, nagyjából 15%-os vendégszám növekedést idén is megtartja az egyre nagyobb körben híres Campus Fesztivál, amely ebben az évben ünnepli 10 éves jubileumát, s ennek apropójából olyan, nemzetközileg is versenyképes produkcióval rukkol ki, mint például a Prodigy fellépése.

Tamás László, az Airport Debrecen járatfejlesztési igazgatója a könnyen és gyorsan elérhető alternatív turisztikai attrakciók kapcsán jegyezte meg, hogy ma már több mint ezer célpont érhető el Debrecenből repülővel. Ehhez csatlakozott – részben –  Gődény Gábor, a Visit Debrecen divízióvezetője, aki egyébként korábban előadása során Debrecen turisztikai célkitűzéseiről, eddigi eredményeiről adott tájékoztatást. Egyik vezérmotívuma az volt, hogy a vendégeket meg kell tartani, sőt, vissza kell csábítani ismételten.

Az úgynevezett hasznos információkat Monok Tamás, a NAV megyei ellenőrzési igazgatóhelyettese szolgáltatta a turisztika kapcsán. Ugyancsak egyfajta rálátást biztosított a térségi idegenforgalomra Fazekas Lajos, a Debreceni Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatójának beszámolója, akitől megtudhattuk azt is, hogy a megyeszékhelyen nem a klasszikus főszezoni időszak érvényes, mivel Debrecen elsősorban a konferencia és üzleti turizmus területén érdekelt, ezért egy októberi vagy éppen márciusi hónap magasabb szobakihasználási adatokat mutat, mind mondjuk a nyári hónapok.

Külön érdekesség volt abból a szemszögből is megvizsgálni a turizmust, amit Dr. Morvai Gábor, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének megyei békéltető testületi tagja, ügyvivője képviselt. Mint elmondta, akkor, amikor már reklamál egy turista valami miatt, gyakorlatilag el is vesztette őt az adott idegenforgalmi hely, ezért idáig nem szabad eljutni. Az előadás során elővett tipikus szolgáltatói hibák tanulságos példaként szolgáltak az elvárt vendéglátói magatartás kapcsán.

Mindent egybevéve ugyanis azt az előadók jelentős része leszögezte, hogy Debrecen, de Hajdú-Bihar megye sem az a tipikus bakancslistás célpontja egy távolabbról érkező turistának, ezért kiemelten fontos az, mennyire érik pozitív élmények az ide látogatókat – és ez nemcsak a szállodákra, éttermekre, de minden helybélire vonatkozó intelem: vendégszeretőnek kell lenni. Ám, ha sikerül elérni (ezért az egyik legfontosabb az interaktivitás térnyerése, a modern technika tudatos használata a marketingben) őket és olyan vonzó, lehetőleg több dolgot egy csomagban kínáló turisztikai termékkel felkelteni a potenciális vendég figyelmét, akkor jó vendéglátás után számíthatunk arra, hogy visszatér az illető.

Stílszerűen a megnyitó során adták át 3000. Digitálisan Felkészült Vállalkozás díját a debreceni Kerekerdő Élménypark képviselőjének. Az átadó Koleszár Péter, a Modern Vállalkozások Programja vezető IKT tanácsadója bővebben is beszélt a digitális technika alkalmazásának már nem is lehetőségeiről, mint inkább kikerülhetetlen, egy modern turisztikai attrakció számára nélkülözhetetlen voltáról.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése 16 évvel ezelőtt, 2001-ben döntött úgy, hogy sportösztöndíjat alapít, hogy ezzel is támogassa mindazokat, akik felsőoktatási intézményben tanulnak és kiemelkedő eredményeket értek el mind a sportban, mind a tanulmányi eredményeikben. Az eltelt 16 évben több, mint száz sportolót tudtak támogatásban részesíteni. Ebben az évben további 7 fővel növekszik ez a szám. Az ünnepélyes díjátadást 2017. április 18-án tartották a debreceni megyeháza Bocskai termében.

Sportösztöndíjat kaptak:

Bakóczy András a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, nappali tagozatán, vegyészmérnök szakon tanul jelenleg. A DEAC sportolója, röplabdában. Edzője: Fodor Antal. Legfontosabb sporteredményei, a MEFOB-on, vagyis a Magyar Egyetemei Főiskolai Országos Bajnokságon 3. helyezést ért el, az NB I-ben 11. helyezett.

Gonda Daniella Csilla Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar anglisztika szakán nappali tagozatos hallgató.  A Hajdú-Gaboona-Debreceni Tollaslabda Club tollaslabdázója. Edzője: Mátyus Tibor. Legfontosabb eredményei: Eb csapat 9. hely, 2. hely Felnőtt (csapat), 3. hely MB (egyéni), 2. hely MEFOB.

Kiss Dávid a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán tanul, nappali tagozaton, általános orvos szakon. Szintén a DEAC-ban röplabdázik. Edzője: Fodor Antal. Legfontosabb sporteredményei, a MEFOB-on 3. helyezést ért el, az NB I-ben 11. helyezett lett.

Mihály Kata a Kerpely Kálmán Doktori Iskolában tanul, nappali tagozaton, doktori képzésen. A Debreceni Vívóklub sportolója, vívás, párbajtőr sportágban. Edzője: Serra Bendegúz. Legfontosabb sporteredményei, Világkupa 2. és 7. helyezés, OB-n 1. és 2. helyezett lett.

Pártos Zsófia a Debreceni Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán tanul, nappali tagozaton. Ő is a Debreceni Vívóklub sportolója, vívás, párbajtőr a sportága. Edzője: Serra Bendegúz. Legfontosabb sporteredményei: OB junior 3. helyezett, Világkupa 3. helyezett, OB 4. helyezést ért el felnőtt csapatban.

Remete László a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Karán matematika szakon, nappali tagozaton hallgató.  A DEAC kiváló röplabdázója. Edzője: Fodor Antal. Legjobb eredményei: NB 1. 11. hely, valamint a Magyar Egyetemei Főiskolai Országos Bajnokságon 3. hely.

Szikszai Marcell a Debreceni Egyetem sportszervező szakának nappali tagozatos hallgatója. A DEAC röplabdázója. Edzője: Fodor Antal. Legjobb eredményei: 11. hely – NB I felnőtt és NB I junior 11.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA érhető el.

Szent-Györgyi Albert a sportról megfogalmazott gondolataival köszöntötte a sportolókat és edzőiket Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke, aki szerint a megyei önkormányzat álláspontja az, hogy a sportolók életében minden apró lépés fontos, és ami hozzásegíti őket a minél jobb eredmények eléréséhez, azt meg kell adni számukra. A megyei közgyűlés alelnöke kiemelte azt is, hogy a sportegyesületek, vagyis sporttal foglalkozó civil szervezetek kapcsán fontos az a szerep, ami a vidéki közösségek megtartásában, közösségépítő hatásában mutatkozik meg általuk. Azok a kiemelkedő sportolók és jó tanulók, akik ebben az ösztöndíjban részesülnek, pedig mindennek az élenjáró példaképei – tette hozzá Tasi Sándor, aki külön örömét fejezte ki amiatt, hogy idén a megyei önkormányzat emelni tudta ennek az ösztöndíjnak az összegét: minden személy 150 ezer forintban részesül ebben az évben.

Dr. Jávor András, a Debreceni egyetem általános rektorhelyettese elmondta, hogy az oktatási intézmény kiemelten támogatja a megyei önkormányzat sportösztöndíj programját, ami nemcsak kiváló sportolókat, de átlagon felül tanuló fiatalembereket segít. Jávor András külön említette azt a szerinte példaértékű együttműködést is, ami az egyetem, valamint a városi és a megyei önkormányzat között évek óta létezik.

Az ünnepi eseményen részt vett még Bernáth László, a megyei közgyűlés képviselője, valamint annak Jogi, Ügyrendi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottságának elnöke, aki a sportösztöndíjak odaítélésében szintén szerepet vállalt.

Április 11. Debrecen szabad királyi várossá nyilvánításának napja. Az erről szóló kiváltságlevelet I. Lipót magyar király 1693. április 11-én adományozta Debrecennek. Ez a nap a város napja, amelynek alkalmából hagyományosan ünnepi közgyűlést tart Debrecen képviselő testülete, ahol a város életében fontos szerepet betöltő polgárok kapnak kitüntetést és emléklapot.

Az idei ünnepi eseményen részt vett a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Tasi Sándor alelnök és Dr. Dobi Csaba jegyző is. Az elismeréseket Dr. Papp László, Debrecen polgármestere adta át, aki köszöntőjében kihangsúlyozta, hogy nemcsak jelenleg is Debrecenben élő vagy itt született emberek közösségért folytatott áldozatos tevékenységét szeretnék elismerni, hanem bárkiét, aki sokat tett Debrecenért, a város lakosaiért a saját szakterületén végzett kiemelkedő munkájával, emberségével.

A Debrecen Televízió rövidfilmeken keresztül mutatta be az idei év kitüntetettjeit.

2017. április 11-én a debreceni Kölcsey Központ báltermében színvonalas műsor keretében – amely során Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész révén emlékezhettünk vissza a 100 éve született, örök debreceni Szabó Magdára – Debrecen Város Díszpolgára címet adományoztak Dr. Balla György Széchenyi-díjas egyetemi tanárnak, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika igazgatójának, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, valamint Prof. Dr. Győri Kálmán Széchenyi- és Hatvani-díjas matematikus, professor emeritusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának.

KÉPGALÉRIA (fotó: Koppányi Szabolcs) IDE KATTINTVA! A honlap képei rákattintva nagyíthatók.

Debrecen közgyűlése Pro Urbe-díjat adományozott Bogsch Eriknek, a Richter Gedeon Nyrt. Széchenyi-díjas vezérigazgatójának, Alexander Mathew Davern-nek, a National Instruments Corporation elnök-vezérigazgatójának, valamint Derencsényi István református lelkésznek, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzőjének. Közülük Bogsch Erik egy későbbi időpontban, a 2017. október 23-i ünnepi közgyűlésen veszi át kitüntetését.

A közgyűlés Debrecen Város Mecénása Díjat adományozott Koizumi Hirosi japán színházi rendező, producernek, a Tojama Megyei Művészeti és Kulturális Szövetség elnökének és dr. Lakatos Zoltánnak, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatójának, tiszteletbeli egyetemi docensnek.

A közgyűlés Debrecen Város Sajtódíja elismerést adományozott M. Tóth Ildikó médiaszakembernek, a Debreceni Egyetem sajtófőnökének.

A benyújtott pályázatok értékelését követően a városi közgyűlés 2017-ben Kölcsey Ferenc-ösztöndíjat adományozott dr. Keczán Mariannak, a Tiszántúli Református Egyházkerület Múzeuma muzeológusának, irodalmárnak egy Szabó Magda pályáját tudományos igénnyel feldolgozó monográfia megvalósítására. A nyertes pályamű Szabó Magda születésének 100. évfordulója megünnepléséhez kapcsolódik.

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése emléklapot adományozott dr. Lippai Péter ezredesnek, hosszú távú kiváló szakmai teljesítménye elismeréseként, valamint Kiss Róbert zászlósnak, magas színvonalon végzett katonai munkájáért.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részvételével megvalósuló PURE COSMOS Interreg Europe projekt keretén belül április 11-12-én külföldi szakértői látogatást (Peer Review-t) szerveznek Debrecenben, amely során a szervezők szakmai véleményezést várnak a megyében feltárt problémakörök vonatkozásában a partnerrégiók szakértőitől.

A kétnapos rendezvény során a szervezők többek között megoldásokat keresnek a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és közigazgatási szereplők közti kommunikáció javítására, a célcsoportok elérésének hatékony eszközeire, a vállalkozások informatikai tudásának, képességeinek erősítésére. Mindezek mellett kiemelt téma még a kkv-k által alkalmazott információtechnológiai eszközök/megoldások arányának javítása, valamint az e-kormányzati megoldások körének szélesítése – új témák, folyamatok, módszertan megismerése a partnerek jó gyakorlatai alapján.

A rendezvény első napján a német, olasz és spanyol szakértők a Miniszterelnökség Területi Közigazgatás Fejlesztéséért Felelős Helyettes Államtitkársága, a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az országos és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a NAV Hajdú-Bihar Megyei Adó- és Vámigazgatósága képviselőitől hallgattak előadásokat a hazai, illetve a megyei helyzetről, majd kerekasztal-beszélgetés formájában igyekeztek egyeztetni a problémákat és lehetséges megoldásokat.

A második nap délelőttjén a tapasztalatok, az előző napi beszélgetések, illetve az előzetesen megküldött információk alapján a külföldi szakértők mutatják be főbb megállapításaikat, ajánlásaikat, átvételre javasolt jó gyakorlataikat.

A szakmai tanulmányi versenyek sorában különleges helyet foglal el a pénzügyi OSZTV (Országos Szakmai Tanulmányi Verseny) mint az egyetlen, közvetlenül a Nemzetgazdasági Minisztérium által rendezett megmérettetés. Idén a fennállásának 160. évfordulóját ünneplő Bethlen, azaz a Debreceni Szakképző Centrum Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma pályázott és nyerte el a rendezés jogát. Így 4 napon keresztül Debrecen lesz – legalább is középiskolás fokon – az ország pénzügyi fővárosa. Az iskola kezdeményezése mellé egy emberként álltak a Szakképzési Centrum vezetői és munkatársai, a város és a megye önkormányzata és közigazgatása.

A négy napon át tartó tanulmányi verseny okozta stressz oldásaként gazdag programkínálat várja a fiatalokat: színház látogatás, éjszakai Aquaticum, flashmob a Város Napjához kapcsolódva, pusztakocsikázás a Hortobágyon, és tábortűz a Koppány völgyében.

Ambrus Ilona gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg a hétfőtől csütörtökig tartó vetélkedősorozatot a megyei önkormányzatnak is otthont adó Megyeháza Árpád termében, aki egyúttal megköszönte a tanárok és a szülők áldozatos munkáját, hozzáállását a versenyhez, illetve kijelentette: akik itt vannak már mind győztesek, hiszen egy komoly tudás birtokosai – különben nem jutottak volna túl a korábbi, selejtező jellegű megmérettetéseken.

Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere köszöntőjében arról beszélt, hogy Debrecenben mintegy 3500 munkahelyet teremtenek hamarosan az ideáramló hatalmas tőkemennyiségnek köszönhetően, és ezek a munkahelyek többek között ezekre a fiatalokra várnak, akik most ezen a nívós tanulmányi vetélkedőn részt vesznek. Ezért is fontos, hogy versenyképes tudás birtokába jussanak az iskolapadban.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA érhető el.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke reményét fejezte ki, hogy a későbbi életükben is meghatározó lesz a fiatalok számára az itt elért eredmény. A legfontosabb ugyanis, hogy szeressék majd amit hivatásként művelnek, emellett igyekezzenek abban a legjobbak lenni – akárcsak most ezen a vetélkedőn. A megyei közgyűlés elnöke megemlítette azt a 22 ezer vállalkozást is, amely megyénkben működik, s amelyeknek folyamatosan szüksége lesz a jó szakemberekre – magyarán a tudás kifizetődhet. Egyúttal a jövőre utalva Pajna Zoltán jelezte, hogy 2020 után olyan közvetlen brüsszeli források megszerzésére lesz lehetőség, amelyek úgynevezett lehívására a felkészült pénzügyi, gazdasági szakemberek képesek.

Kincses-Aigner Márta, a Nemzetgazdasági Minisztérium osztályvezetője az elmúlt tizenhárom évről beszélt, amely során Magyarország minden részén megfordult már ennek az országos szakmai tanulmányi viadalnak a döntője. Ebben a térségben először rendezik meg a legjobbak megmérettetését, s mint az osztályvezető elmondta, rengetegen jelentkeztek rá. Majdnem 500-an mutatták be tudásukat az elődöntőben és közülük került ki a debreceni döntő 70 legjobb fiatalja.

Tirpák Zsolt, a Debreceni Szakképzési Centrum főigazgatója elmondta, nagy dolog ez a centrum életében, hogy egy ilyen nagyságrendű szakmai eseményt megszervezhetett. Tirpák Zsolt a jövő embereinek nevezte a debreceni döntőbe jutottakat, egyúttal győztesnek is őket, mert a szakképzést választották annak idején. A megszerzett pénzügyi tudás ugyanis nemcsak a munkájukban, de a mindennapi életben is nagy hasznukra válnak.

Csütörtök délután hirdetnek végeredményt a 2017-es pénzügyi OSZTV-ben, akkor kiderül, kik a legfelkészültebb pénzügyet tanuló középiskolás diákok Magyarországon.

április 7. 19.00  Allegro Barbaro – Bartók és Kodály zongoramuzsikája a népzene szárnyán
A Muzsikás Együttes koncertje
Közreműködik: Fülei Balázs zongoraművész
Petrás Mária – ének
Farkas Zoltán és Tóth Ildikó – tánc
Helyszín: Vasutas Egyetértés Művelődési Központ (Faraktár u. 67., Tel.: 52/310-993)

április 7. 18.00 DVSC-TVP- Mosonmagyaróvár női NB I. kézilabda mérkőzés
Helyszín: Hódos Imre Rendezvénycsarnok (Kassai út 32-34., Tel.: 52/514-400)

április 7. 17.00 „Kedv, Remények, Trillák…” – Versmegzenésítési Pályázat 2017 – Nyilvános Döntő
Helyszín: DMK Belvárosi Közösségi Háza (Kossuth u. 1., Tel.: 52/413-939)

április 7. 14.30 Méltóság mezeje
Díjátadó ünnepség
Helyszín: Méliusz Központi Könyvtára (Bem tér 19., Tel.: 52/502-474)

A gyerekkortól elkezdhető megtakarításra hívja fel a figyelmet a Magyar Államkincstár 2015-ben elkezdődött, idén már harmadik alkalommal kiírt Mesterecset Pályázata. Ennek során 6-18 éves gyerekek küldhetik be alkotásukat, amelyek ettől az évtől kezdve nemcsak rajzok, de fotók is lehetnek.

A 6-14 évesek rajzait a “Forintokat gyűjtögetek – a jövőmbe fektetek” címmel, illetve ebben a témában várják, míg a 15-18 éves pályázóktól fényképeket kérnek “Mert megtakarítani érdemes!” témában.

A beadási határidő 2017. június 15. az elbírálásra augusztus 25-én kerül sor.

A pályázatról bővebben IDE kattintva olvashatnak.

PÁLYÁZATI KIÍRÁS

A kor követelményeihez igazodva indították el azt a webes felületet a Nánási Portékák számára, ahol anélkül válogathat a vendég a kínálatban, illetve úgy is vásárolhat, hogy nem lép ki az utcára, csak leül a számítógépe elé, illetve fogja az okostelefonját, és csatlakozik a világhálóhoz.

A nanasiportekapiac.hu oldalon barangolva étel-ital, ruhanemű, használati és ajándéktárgyak találhatók. A menüsor nézegetése alapján pedig érzékelhető, hogy bővülés várható a palettán hamarosan.

A helyi kézművestermékeket tehát Hajdúnánáson nemcsak a hagyományos, de az online piacra is kiviszik a termelők, ahova ugyanolyan szívélyességgel várják érdeklődő látogatóikat, mint a vásárcsarnok standjai mögött.

A Nánási Portéka a helyi őstermelőket fogja össze egy egységes márka alatt, védjegyoltalmat biztosítva számukra. Jelenleg több mint negyvenen állítanak elő Nánási Portéka termékeket jól ellenőrzött és biztonságos körülmények között az otthonukban, akik közül többen most arra vállalkoztak, hogy a helyi piac mellett itt is elérhetővé teszik az otthon ízeit idéző finomságait.

A rendelés során szerdánként van a határidő, és azon a héten pénteken a vásárlók már fogyaszthatják, használhatják, csodálhatják a Nánási Portéka Piacról beszerzett termékeket – ingyenes házhoz szállítás mellett, egyelőre Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Hajdúhadház és Debrecen területén.

A 2017. március 31-ei megyei közgyűlésen fogadta el a képviselő testület a Hajdú-Bihar megye turisztikai helyzetéről szóló tájékoztatót. Kabály Zsolt vezető szakértő, a Magyar Turisztikai Ügynökség Desztináció-fejlesztések Koordinációjáért Felelős Igazgatóságát képviselve tartott előadást a főbb adatokról és azok egymáshoz, a térség turisztikájához való viszonyulásáról.

Mint megtudtuk, az országos 5. helyét nemcsak tartja, de tovább erősítette megyénk a vendégéjszakákat tekintve, míg az Észak-Alföld régióban lévő három megye között markánsan vezető szerepe van Hajdú-Biharnak, hiszen ott 62%-os mutatóval rendelkezik – magyarán nagyjából az összes vendégéjszaka kétharmada erre az egy megyére esik.

Ami a megyén belüli eloszlást illeti, továbbra is Hajdúszoboszló vezet, mellette pedig Debrecen turisztikai vonzereje emelkedik ki. A két város viszi el az összes vendégéjszaka 95%-át, ami jelentős (67% Hajdúszoboszló, 28% Debrecen). Képviselői hozzászólás során erre is kitért Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere, aki a két település idegenforgalmi vezető szerepének elismerése mellett felvetette, hogy a jövőben a többi, akár termálvízzel, akár más idegenforgalmi attrakcióval bíró megyei település turisztikai ismertségét, jelentőségét tovább kellene erősíteni.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA!

Mindenesetre a jó adatok mellett is látható, hogy van amiben még jócskán lehet fejlődni, ez pedig a kapacitás kihasználtság – mondta Kabály Zsolt -, ami bár 2016-ban az országos átlag feletti növekedést mutatott Hajdú-Bihar megyében, ám általában véve még mindig az átlag alatt van – viszont a fejlődés egyértelműen zajlik ebben a térségben is, ami reményteli a későbbiekre nézve.

A turisztikai szakértő tájékoztatta arról is a megyei közgyűlés tagjait, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (amely a Magyar Turizmus Zrt. utódszervezete) egyértelműen a desztinációkban, vagyis az egymáshoz kapcsolódó területekben, azok turisztikai fejlesztésében gondolkozik, és az eddigi 3 desztináció fejlesztése mellett újabbaké várható hamarosan: 2017-ben például Hajdú-Bihar megyét is érintve, ahol rövidesen szakmai bejárások lesznek.

A közgyűlési tagok hozzászólásai között volt a Fidesz képviselő Kocsis Róberté is, aki a térségben élők és az ide jövő turisták kiemelt biztonságérzetére utalt, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ide szívesen utazzanak a vendégek – mint mondta ugyanis a képviselő, a turizmus a béke iparága.

Koroknai Imre (Fidesz) Balmazújvárost állította jó példaként a többiek elé, mondván más irányvonala is lehet a turisztikai fejlesztéseknek – ott például a sportturizmus ad kitörési lehetőségeket, amire fel lehet fűzni az infrastrukturális beruházásokat.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke megerősítette, hogy a hivatal számára fontos a turizmus, mint fejlesztési terület. Szerinte az egyre népszerűbb Utazás kiállítás (amelyen folyamatosan több településsel van jelen megyénk is) példája is mutatja, hogy érdemes egyre újabb attrakciókkal kirukkolni, hiszen a vendégek idecsábítása folyamatos feladat.

A megyei közgyűlés a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési feladatairól szóló tájékoztatót is elfogadta. Kontér Mária oktatási osztályvezető prezentációja során különös tekintettel foglalkozott az úgynevezett tanulószerződésekkel, amelyek 22%-al nőttek a megyében és bővült a befogadó intézmények sora is – többek között legutóbb egészségügyi intézményekkel. További előrelépést jelenthet a felnőttképzésben résztvevőkkel ugyanilyen tanulószerződés kötése.

A több táblázatban bemutatott tanulói létszámok kapcsán az egyik legérdekesebb a megyék országos összevetése volt, amelyből kitűnt, hogy Hajdú-Bihar a fenti majdnem 22%-al a legdinamikusabban fejlődik a tanulószerződések terén (az előző évhez képest), ám az adatok olykor csalókák, hiszen például  a budapesti területen azért került negatívba (-18%) ez az érték, mivel ott a felhalmozott források segítségével megengedhetik maguknak, hogy olykor pusztán a jobb anyagi lehetőségeikre támaszkodva csábítsanak oda munkavállalókat, a tanulószerződésre nincs olyan szükségük, mint sok más területnek.

Egészében véve a téma kapcsán fontos szerepe volt a pályaorientációnak és a motivációnak. Bódi Judit, az MSZP megyei képviselője több statisztikai adat gyakorlati megvalósulására kérdezett rá, amit egyébként Pajna Zoltán közgyűlési elnök is támogatott, mondván ezek a számok akkor érnek valamit, ha a valóságban tartalom is van mögöttük. Úgymint azok száma, akik visszatérnek oda dolgozni majd, ahol gyakorlati képzésüket folytatták, és hasonlók. Ménes Andrea, a Fidesz frakció vezetője a felnőttképzésben végzettek kiközvetítésére kérdezett rá.

Pajna Zoltán még hozzátette, hogy nemcsak a magas szintű képzés fontos, de a kiképzett szakemberek ezutáni megtartása is – ez visszatérő téma, de folyamatosan időszerű.

Simon Zoltán, a Fidesz megyei képviselője egy fontos értékrendi, neveltetésbeli problémára is felhívta a figyelmet. Szerinte ugyanis a mai fiatalok egyszerűen kellő motiváltság nélkül érkeznek abba a korba, amikor a munkavállalásukról lehet beszélni, vagyis sajnos nagy többségükben nem kapták meg otthon, a családjuk által azt a mintát, ami magát a munkavégzés szeretetét, megbecsülését beléjük sulykolná. Simon Zoltán úgy vélte, hogy már igen hamar egyfajta multifunkcionális térbe kellene áthelyezni gyerekeinket abból a sokszor virtuális világból, amelyben túl sokat élnek.

A megyei közgyűlés márciusi ülésén a 2017. évre vonatkozó sportösztöndíjakat is egyhangúlag megszavazták a képviselők. Így a hamarosan hivatalosan is tájékoztatott kiváló eredményeket elérő, emellett jó tanulmányi eredményt produkáló, arra érdemes sportolók részesülhetnek ebből a jutalomból.

Napjainkban az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése egyre erősödő hangsúlyt kap az Európai Unió tagországainak törekvéseiben, és az Unió ennek megfelelően a 2030-ig tartó éghajlat- és energiastratégiájában a korábbiaknál is nagyobb szerepet szán e célkitűzésnek. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat ugyancsak kiemelten kezeli ezt a témát, hiszen lényeges, hogy a megye településein élők, az intézmények és önkormányzatok miként készülnek fel a várható éghajlati változásokra, hogyan képesek alkalmazkodni azokhoz – s nem utolsó sorban mennyire tudunk takarékosan, környezettudatosan élni ebben a térségben, amit szűkebb értelemben vett hazánként ily módon is óvnunk, védenünk kell.

Ennek érdekében a megyei önkormányzat 2016 őszén indította el a „Hajdú-Bihar Megyei Klímastratégia kidolgozása és Éghajlatváltozási Platform létrehozása” elnevezésű projektet, amelynek céljai a klímaváltozással kapcsolatos széleskörű lakossági-intézményi szemléletformálás és egy olyan generáció felnövésének elősegítése, amely számára kézenfekvő a „természetben való gondolkodás”, mindennemű tevékenység várható környezeti hatásainak figyelembevétele.

A 2017. március 28-i konzultáció során a bevonni kívánt tagok a platform feladatairól kaptak tájékoztatást. A Platform tervezett tagjai a következők, amely a későbbiekben új tagokkal is kiegészülhet:

– Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara,
– Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága,
– Nemzeti Pedagógus Kar megyei képviselője,
– Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottsága,
– Hortobágyi Nemzeti Park,
– Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság,
– Debreceni Egyetem,
– Hajdú-Bihar Megyei Civil Információs Centrum,
– Klímabarát Települések Szövetsége,
– Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat.

KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA!

Mint Csik Attila, a megyei önkormányzat referense előadása során elmondta, a következő egy évben több fontos szakasza lesz munkájuknak. Legkésőbb 2017. június 20-ig megalakul a Megyei Éghajlatváltozási Platform – a gyakorlatban erre várhatóan már áprilisban sor kerül. Utána a Hajdú-Bihar Megyei Klímastratégia egyeztetési változata november 20-ig kell, hogy elkészüljön, amelyhez kapcsolódóan érdekes, egyúttal hasznos rendezvények is várhatók a közeljövőben, amellyel nemcsak a fiatalokat, de bárkit elérnek, így szórakoztató formában bővíthetik ismereteiket.

Szintén szemléletformáló előadásokon keresztül célozzák meg a fogékonyságuk és életkoruk alapján is a jövő szempontjából leginkább hatékonynak nevezhető korosztályt, vagyis a gyerekeket. Ezek is idén várhatók, de néhány programot várhatóan 2018-ban rendeznek meg. A projekt 2018. április 20-án zárul.

Mihalik Zsuzsa, a megyei önkormányzat nemzetközi referense az Interreg Central Europe CitiEnGov program szemszögéből nézve tartott előadást a megyei klímastratégiát érintően. Ezen belül olyan feladatok is lesznek, amelyek gyakorlatilag már elkezdődtek – például az úgynevezett Energy Café rendezvények már zajlanak: iskolásoknak rendhagyó tanóra keretében beszélnek játékos formában az energiatudatos és éghajlatunkat kímélő életmódról. Emellett kísérleti tevékenység, a tudatos energiafelhasználás támogatási formáival kapcsolatos adatgyűjtés és a SECAP, vagyis a fenntartható energiával és éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvési terv módszertanának elkészítése is szerepel a feladatok között. A kísérleti tevékenységek során a megyéből Hajdúböszörménnyel kötöttek megállapodást, hogy részt vesz benne, ami egyébként a 30 ezer fő körüli lélekszámú településekre vonatkozik, és a háztartásokat vonják be egyfajta energiatudatos kampányba.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke kiemelte, hogy ha erős társadalmi együttműködés jön létre a projekt során és a későbbiekben is, el lehet majd kerülni az esetleges félreértéseket és egymásra szervezéseket az éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységek során országosan is.

Fáry Ádám projektmenedzser a Klímabarát Települések Szövetségétől arról beszélt, hogy egykoron innen-onnan szedegették össze a hasznos információkat, adatokat egy-egy környezetvédelmi munka során, ám ebben az esetben a Platform magába tömörítené mindezt és saját tudástárából dolgozhatna.

A környezetvédelem, illetve a Föld klímájához való tudatos és óvó, a jövő generációi számára is megtartó hozzáállás ugyanis jó ideje fontos téma szinte mindenhol, ám a szervezett, szakszerű cselekvések nemcsak időszerűek, hanem szükségszerűek is.