február 22. 17.00 Életünk láthatatlan tanúi – köztéri művészeti alkotások Debrecenben
Kotricz Tünde előadássorozata. 11. rész, Jelenleg is alkotó szobrászaink.
Helyszín: Méliusz Újkerti Könyvtára (Jerikó u. 17-19., Tel.: 52/535-550)
február 21. 16.30 Dokumentumfilm-vetítés (témája: a debreceni zsidóság)
Előadó: Pálszabó-Jurovits Júlia, rendezőasszisztens
Helyszín: Méliusz Központi Könyvtára (Bem tér 19., Tel.: 52/502-474
február 17. 17.30 Kölcsönvett Földünk
Előadók: Deák Lívia és Deák István biogazdálkodók (Gilice Kertészet), Szatyor termelők
Együttműködő partner: Szatyor Debrecen Egyesület
Helyszín: DMK Csapókerti Közösségi Háza (Süveg u. 3., Tel.: 52/411-016, 52/541-321)
Lázár Ervin: A kisfiú meg az oroszlánok.
Török Sándor bérlet.
“Értékeink vetélkedő Hajdú-Bihar megyében” elnevezéssel térségi döntőket rendez a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2017. február 21-én általános iskolás, 22-én pedig középiskolás csapatok számára a debreceni Megyeháza Árpád termében.
A négyfős csapatok már túl vannak az első körös írásos teszteken, így kialakult a két korosztály megyei döntőinek mezőnye. Az első négy helyezett értékes jutalomban részesül, a legjobb Hajdú-Bihar megyei általános iskolás és középiskolás csapat pedig bejut az országos döntőbe, ahol megyénket képviselheti.
Ehhez kapcsolódóan a Best FM Rádióban február 14-20. között egyes időszakokban értékes, kétszemélyes mozijegyekért és fürdőbelépőkért játszhatnak a vállalkozókedvű hallgatók, akik úgy érzik, hogy jártasak a Hungarikumok Gyűjteményében. Súgunk egy kicsit: IDE KATTINTVA lehet informálódni hazánk szellemi és kézzel fogható értékeiről!
A hungarikumokkal kapcsolatos kérdések nemcsak megtornáztatják az agyat, de érdekes ismeretekkel is szolgálnak bárki számára. A rádióban elmondják majd mely telefonszámra várnak sms-t a remélhetőleg helyes válasszal!
A Best Fm Rádió játékos bejelentkezései:
Február 14. kedd – 15.00-17.00
Február 15. szerda – 9.00-10.00
Február 16. csütörtök – 11.00-13.00
Február 17. péntek – 9.00-10.00
Február 20. hétfő – 15.00-17.00
Az interneten is elérhető a Best FM: KATT IDE!
Hallgasd a rádiót és légy tájékozott nemcsak Hajdú-Bihar megye, de Magyarország hungarikumaival kapcsolatban is!
A „Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve” alkalmából „Elnémított történelem” címmel háromnapos konferenciát rendeznek Sárándon a hétvégén, amelynek ünnepélyes megnyitójára 2017. február 10-én, pénteken került sor.
Szántó József sárándi polgármester köszöntője mellett Pajna Zoltán a második világháború végén és az utána következő években saját házaikból kirángatott ártatlan, többségükben civilekről beszélt, akiket egyik alapvető joguktól – a szabad cselekvés jogától – fosztott meg az önkény uralma. Hivatalosan a német ajkúakat gyűjtötték be, ám a valóságban rengeteg magyar emberről volt szó. Köztük sok, túl sok volt a Hajdú-Bihar megyei is. Hajdúnánást vagy éppen Hajdúböszörményt érte nagy veszteség, míg Balmazújvároson begyűjtőtábor működött, ám sajnos más településeket is érintett a deportálás.
Sokan ismerhetik a hírhedt „májenkij robot” vagy a Gulág kifejezéseket, ám megélni mindezt borzalmas lehetett. A magyarországi gyűjtőtáborokba hurcolt, majd onnan a távoli ismeretlenbe, főként Szerbiába deportált emberek testileg, lelkileg megnyomorodva tértek haza sok-sok év múlva – vagy sehogy. Magyarországról körülbelül 700 000 embert került ekként a Gulágra, közülük 300 000 meghalt a rabság során.
A táborok bevallott fő célja a munkaerő-szükséglet kielégítése volt Szovjetunióban. Ám mellette a politikailag kifogásolható egyének összegyűjtése és a közéletből való kivonása is egyértelmű szándék volt. 1943-ban létrejött a szovjet jóvátételi programot kidolgozó bizottság, amely többek között ezzel is foglalkozott, ami ötmillió német kényszermunkás tíz éven át tartó rabszolgamunkáját vette tervbe.
A Gulág rendszer Sztálin 1953-as halála után kezdett hanyatlani, de végül csak 1960-ban számolták fel hivatalosan. Igaz, a politikai megfélemlítés ezt követően is jelen volt a Szovjetunió életében, amit főként a KGB rendszere tartott kezében.
A háromnapos sárándi emlékezés pénteken előadásokkal folytatódott, amelyeken történészek az elhurcolások jogi hátteréről, a táborrendszerekről, illetve az erdélyi magyarok és németek begyűjtéséről beszélt.
Szombaton és vasárnap további programokkal emlékeznek meg a Gulágok magyarjaira Sárándon. a Közösségi Házban február 11-én 10.00 órakor kezdődnek az előadások, míg február 12-én 10.00 órától a református templomban istentiszteletet tartanak az elhurcoltakra is emlékezve, majd 11.00 órától Varga Miklós énekel ismert számaiból egy csokorra valót. A program végén, 11.30 órakor emléktáblát avatnak Sárándon.
Megtartotta alakuló ülését a debreceni Megyeházán az a Foglalkoztatási Paktum, amelynek tagjai Hajdú-Bihar megyében a munkaerőhiány és a munkahelyhiány enyhítése végett fognak dolgozni a jövőben. Mindenképpen olyan munkát akarnak végezni, amelynek gyakorlati és lehetőleg minél hosszabb távú haszna van.
A 2017. február 9-ei alakuló ülésen – egy konstruktív vitafórum során – a tizenkét tag végül abban állapodott meg, hogy szükséges egy Munkacsoport létrehozása. Az ülésen beterjesztett, Híj Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség referense által bemutatott, részletesen és jól megírt, ám néhány kérdésben még konkrétabb kidolgozást igénylő Foglalkoztatási Stratégia terv és az ennek végrehajtását szolgáló akcióterv így nem került elfogadásra, ám egy közeli időpontban, 2017. február 13-án a Munkacsoport tisztázza a még nyitott kérdéseket, és ezt követően hamar dönthet a Foglalkoztatási Paktum tagsága a fenti témákban.
Tasi Sándor, a Foglalkoztatási Paktum Irányító Csoportjának elnökeként kérte fel a tagságot a megbeszélések végén, hogy a Munkacsoportot felállítsák. Ezt a tagok megszavazták, majd 8 taggal létrehozták. A Munkacsoport a Foglalkoztatási Paktum tagságának egy részéből áll:
– a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat,
– a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatal,
– a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal,
– a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség,
– a Debreceni Egyetem,
– a Civilek a Fiatalokért Egyesület,
– a Vállalkozók Országos Szövetsége,
– az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.
A Paktum további négy tagja még: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága, a Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Így összesen 12-en vannak, ám várhatóan hamarosan új tagokkal bővülhet a Foglalkoztatási Paktum.
Az eseményen Hágen Tímea és munkatársai is részt vettek a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatási Szolgálat Főosztálya képviseletében.
A Vásárszövetség égisze alatt zajló Hajdú-Bihar megyei vásárok 2017-ben 9 alkalommal várják vendégeiket – és árusítóikat, a kiegészítő programokon résztvevőket. Első állomásként Derecske városa adott jól bevált helyszínt az eseménynek 2017. február 4-én, amelyen nemcsak az ízek élvezete nyújtott élményt a piactérre kilátogatóknak, de a kísérő programok – Varga Miklós énekhangja például még mindig fantasztikusan cseng a jól ismert dalai során – is tartalmas szórakozást nyújtottak felnőttnek és gyereknek egyaránt.
Bakó István, Derecske polgármestere a derecskei disznótoros rendezvények fejlődését emelte ki köszöntő beszédében, amely a kezdeti 4 résztvevő óta jelentősen kinőtte magát (idén 10 csapat 10 disznót vágva, mintegy 1200 adag étellel kedveskedett a vendégeknek, akik kóstoló és étkezési jegy ellenében jutottak ezekhez hozzá). Ráadásul immár nem csupán disznótorral várták az érdeklődőket, hanem 2016 után másodjára, a tavaly éppen Derecskén megalakult Vásárszövetség keretén belül egy helyi termékeket előtérbe helyező vásárral kötötték egybe, ami a hatalmas érdeklődést látva telitalálatnak tűnik.
A disznótoros hagyományok, valamint az az érzés, amikor gyerekként részt vett ezeken elevenedett fel Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnökének beszédében. Ám azokról a pályázatokról is szót ejtett, amelyek a térség fejlesztését szolgálhatják, és várhatóan az elkövetkező hetekben megtörténik a központi elbírálásuk. Ennek kertében nemcsak Derecskén, de Hajdú-Bihar megye számos településén belefoghatnak olyan beruházásokba, amelyek a helyiek számára előrelépést jelentenek majd a mindennapjaikat illetően. Pajna Zoltán arra is kitért, hogy Derecske érdeme, hogy képes volt megújítani hagyományos disznótoros rendezvényét, ami által egy közönségcsalogató, értékeket felvonultató eseménnyé nőtte ki magát.
A honlap képei rákattintva nagyíthatók.
KÉPGALÉRIA a facebookon.
Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere derecskei kötődése okán is örömmel érkezett a település kiemelkedő kulturális eseményére, ráadásul nem egyedül, hiszen Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata is egy erős csapattal vett részt a disznótoros versenyen.
A felszólalók között volt Mónus József világbajnok távlövő íjász is, akivel kapcsolatban a műsorvezető elsütötte azt a viccet, hogy a papírjára neki tájlövőt írtak. Az oldott, mondhatni barátságos hangulatra addig sem volt panasz, ám ezután végleg mosolygóssá vált mindenki. A kiváló sportember szintén a hagyományok jelentőségéről beszélt, valamint arról, hogy a délután során még egy előadás keretében beszél az íjászatról – sőt, aki akarta a helyszínen próbálhatott kihúzni egy igen erős íjat, Mónus József útmutatásait követve.
A főzőversenyben Mónus Józsefhez hasonlóan zsűritagként résztvevő Kaszás Géza színművész az efféle nagy események közösségteremtő hatását tartotta nagyon fontosnak, valamint azt, hogy hagyományainkat ne szégyelljük megélni, ragaszkodjunk hozzájuk. Magáról a gasztronómiai viadalról pedig – némileg hazabeszélve – egy Kovács Lázár séf és általa kitalált szlogennel mondta el a lényeget: “Nem a győzelem a fontos, hanem a készétel.”
A II. Derecskei Disznótor és Hajdú-Bihar Megyei Téli Vásár egy igazi népművészeti, gasztronómiai fesztiválként zajlott szombaton, amelyen késő délutánba nyúlóan kapcsolódhattak ki az ide érkező vendégek. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot Pajna Zoltánon kívül két alelnöke, a Vásárszövetség megteremtéséért sokat tevő Bulcsu László és Tasi Sándor is képviselte Derecskén.
Folytatás következik, Hajdú-Bihar megyében!
II. Derecskei Disznótor és Hajdú-Bihar Megyei Téli Vásár. Kapunyitás szombaton (2017. február 4.) 7.00 órakor, Derecske piacterén.
Rácz Anikó, Derecske alpolgármestere a manapság már egyre ritkább házi disznótorról beszélt egy nappal a Téli Vásár kezdete előtt, a hétvégén már emberekkel teli nagysátor mellett tartott sajtótájékoztatón, pénteken. Mint elmondta egykor családi ünnep volt ez sokfelé, ám ma már többnyire turisztikai látványosság lehet belőle. A kóstolással egybekötött derecskei disznótorra Nagyszalontáról, Székelykeresztúrról, a felvidéki Deresből, Mátraderecskéről, a szomszédos Tépéről, Debrecenből, illetve természetesen Derecskéről, illetve Hajdúnánásról érkeznek csapatok, amelyek disznót vágnak.
A finom falatok kavalkádja mellett színes kísérőprogramok szórakoztatják majd a vendégeket, akik szép számmal érkezhetnek, hiszen egy éve is 6-7 ezren kapcsolódtak ki az akkor első alkalommal együtt megrendezett Téli Vásáron és derecskei Disznótoron.
Nádházi-Tálas Csilla, Derecske Városi Művelődési Központ és Könyvtár intézményvezetője szerint a kísérőprogramok mellett nem szabad elfeledkezni arról, hogy a disznótor is egy közönségcsalogató kulturális program, hiszen a különböző tájakról érkező vendégek más-más ízvilágot tárhatnak fel. A kóstolásra korlátozott számban lesz mód, de nem kell megijednie senkinek sem, hogy éhen marad, hiszen 1200 adagnyi ínyencfalatot osztanak ki majd a helyszínen beszerezhető ételjegyek ellenében.
A gasztronómiai élvezeteket pedig például olyan kiváló művészek műsora teszi még teljesebbé, mint például Varga Miklós fellépése, de a határon innen és túlról érkező hagyományőrző, népi együttesek is remek szórakozást nyújthatnak. Lesz gyermek-játszóház, kézműves foglalkozások kicsiknek és nagyoknak, népzene.
Ami pedig a standokat illeti, több mint 50 őstermelő vagy termelő, illetve kézműves árusítja helyi termékeit.
Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke is kiemelte, hogy önmagában a disznóvágás talán már nem lenne olyan vonzó, ám a kiváló helyi, térségi termékek piacával együtt bízvást számot tarthat nagyobb tömegek érdeklődésére. Ez a célja az egy éve éppen Derecskén aláírt szándéknyilatkozattal elindított Vásárszövetségnek, hogy az érdekes kulturális programokat és a kézműves remekek tárházát egy helyen kínálja a vendégek felé, közösségépítő eseményként.
2016-ban kiváló hangulatban telt a derecskei téli vásár és disznótor.
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat szakemberei csütörtökön is részletes információkkal szolgáltak azokon a megbeszéléseken, amelyeken az EFOP-1.5.3-16 “Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben-kedvezményezett térségek” című pályázat volt a téma, valamint az ehhez kapcsolódó, a közeljövőben megalakítandó konzorciumok létrehozása.
Bulcsu László alelnök és Maczik Erika területi referens Berettyóújfaluban és Derecskén, míg Tasi Sándor alelnök és dr. Csordás- László Enikő fejlesztési csoportvezető Balmazújvároson és Hajdúböszörményben tájékoztatta a megjelenteket a pályázatról.
A hallgatóságot elsősorban a házigazda és a környező települések polgármesterei képezték. A szakmai előadások mellett elhangzott, hogy Bulcsu László szerint a megyei önkormányzat szeretné szakmailag segíteni a településeket a hátrányos helyzetű aktív korú lakosság felkészítésében a munkaerőpiacra történő belépés során. Tasi Sándor ugyanakkor a kialakítandó konzorciumok esetében javaslatot tett arra, hogy bevonásra kerüljenek a helyi leader akciócsoportok, mint civilek is a megvalósítás folyamatába.
A konzorciumonként elvárt eredmények: 10 fő foglalkoztatása a program megvalósítása során, valamint csaknem 1500 fő bevonása a különböző felkészítő tevékenységekhez kapcsolódó programokba. Emellett a helyben maradást elősegítő programok száma 10 darab.
Jelenleg a felhívásban meghatározott feltételek szerinti konzorciumok kialakítása zajlik, majd 2017 márciusában, áprilisában kerül sor a pályázatok benyújtására a tervek szerint. A programok a képzésekkel várhatóan az év második felében indulnak el, majd jövő év első felében elkezdhetik munkavégzésüket az ebben a programban résztvevők.
A következő héten is folytatódik a szakmai tanácsadás Hajdú-Bihar megye további területein.
Nemcsak a házigazda Berettyóújfalu polgármestere, Muraközi István vett részt, de a környező települések meghívott vezetői, szakemberei is, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Bulcsu László alelnök és Maczik Erika területi referens azon az egyeztető tárgyaláson, amelyen az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) felhívását ismertették a megjelenteknek. Ennek segítségével a kedvezményezett járásokban a humán közszolgáltatásban dolgozóktól a hátrányos helyzetűekig terjedő, elsősorban fiatalokat magába foglaló célcsoportnak, de rajtuk kívül az úgynevezett aktív korúaknak is képzést, hosszabb távú munkalehetőséget, illetve feléjük történő mentorálást adhatnak megyénkben.
A Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség berettyóújfalui kirendeltsége biztosította a helyszínt a héten Püspökladányban és Kabán elkezdődött, a napokban folytatódó előadássorozat szerdai állomásának. Az EFOP-1.5.3-16 “Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben-kedvezményezett térségek” című pályázathoz kapcsolódó szakmai tájékoztató megbeszélések keretében a települések vezetői tájékoztatást kapnak a létrehozandó konzorciummal és a pályázat nyújtotta lehetőségekkel kapcsolatban is.
Jelenleg a felhívásban meghatározott feltételek szerinti konzorciumok kialakítása zajlik, amire 2017 márciusában, áprilisában kerül sor a tervek szerint. A programok a képzésekkel várhatóan az év második felében indulnak be, majd jövő év első felében elkezdhetik munkavégzésüket az ebben a programban résztvevők.
Az előadások ezután is folytatódnak megyeszerte.
Püspökladányban és Kabán tartottak első alkalommal Hajdú-Bihar megyében olyan egyeztető megbeszélést szerdán, amelyen a helyi polgármester mellett a meghívott térségi települések vezetői illetve fejlesztési szakemberei tárgyalták meg a lehetőségeket az EFOP-1.5.2-16 „Humán közszolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben” és az EFOP 1.5.3-16 „Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben-kedvezményezett térségek” 2016. december 30. napján megjelent felhívások kapcsán.
Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) két olyan felhívásáról van szó, amelyek segítségével a kedvezményezett járásokban a humán közszolgáltatásban dolgozóktól a hátrányos helyzetűekig terjedő, elsősorban fiatalokat magába foglaló célcsoportnak, de rajtuk kívül az úgynevezett aktívkorúaknak is képzést, hosszabb távú munkalehetőséget, illetve feléjük történő mentorálást adhatnak megyénkben.
Jelenleg a felhívásban meghatározott feltételek szerinti konzorciumok kialakítása zajlik, amire 2017 márciusában, áprilisában kerül sor a tervek szerint. A programok a képzésekkel várhatóan az év második felében indulnak be, majd jövő év első felében elkezdhetik munkavégzésüket az ebben a programban résztvevők.
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Bulcsu László alelnök és Maczik Erika területfejlesztési referens, míg a két házigazda város polgármestere, Dombi Imréné és Szegi Emma is részt vett az egyeztetéseken, akárcsak Bodó Sándor, a térség felelős országgyűlési képviselője. Bulcsu László szerint a megyei önkormányzat sokat segíthet a konzorcium tagjainak a szervezési folyamatokban és a felhívással kapcsolatos szakmai értelmezésekben.
További helyszíneken – többek között Berettyóújfaluban, Balmazújvároson, Derecskén, Hajdúböszörményben – folytatódik a szakmai egyeztetés, amelyben eddig tucatnyi település érdekelt.
Az Európai Unió területének több, mint 85%-a valamilyen szintű mesterséges megvilágításnak van kitéve. A természetes sötétség egyre nagyobb mértékű elvesztése negatív hatással van a biodiverzitásra, vagyis a biológiai sokféleségre, az ökoszisztémára, illetve a természet és környezet minőségére is.
Európa régióinak fokozniuk kell politikai erőfeszítéseiket, hogy csökkentsék a fényszennyezést és megvédjék a természetes sötét égbolttal rendelkező területeket, segítve ezzel a természetes és veszélyeztetett tájak megőrzését.
Az Interreg Europe Program pályázatának keretén belül megvalósuló Night Light projekt, célja a regionális politikák javítása a fényszennyezés csökkentése, illetve a csillagos égbolt védelme és felértékelése érdekében. A projekt megvalósításában a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat is részt vesz.
A projekt időtartama: 2017. január 1. – 2021. december 31.
A partnerség tagjai:
1. Frízföld Tartomány (NL)
2. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat (HU)
3. Avila Megyei Tanács (ES)
4. Our Nemzeti Park (L)
5. Samso Energia Akadémia (DK)
6. BSC, Vállalkozásfejlesztési Központ, Kranj (SI)
7. Basilicata Régió (IT)
8. Matera-Basilicata 2019 Alapítvány (IT)
9. La Palma Szigeti Kormányzata (ES)
A projekt keretében a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat fő feladatai többek között:
• a szakértői tapasztalatcsere, úgynevezett „peer review” módszertan kidolgozása és nyomon követése,
• 4 szakértői tapasztalatcserén való részvétel,
• 1 szakértői tanulmányút, illetve a zárókonferencia szervezése,
• 3 nemzetközi szakpolitikai szemináriumon és 2 konferencián való részvétel,
• a közös jó gyakorlat katalógushoz való hozzájárulás,
• regionális találkozók szervezése az érintettekkel,
• részvétel a menedzsmenttalálkozókon,
• a projekt képviseletében részvétel az Interreg szakpolitikai tanulási platformokon, illetve más külső rendezvényeken,
• hozzájárulás a kommunikációs tervhez, hírlevelekhez, honlaphoz,
• regionális akcióterv készítése,
• az akcióterv megvalósulásának nyomon követése.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is részt vett azon a kiemelkedő eseményen, amelyet Debrecenben, a Nagytemplomban tartottak annak alkalmából, hogy a protestáns világ 2017-ben ünnepli a reformáció kezdetének 500 éves jubileumát, a Kárpát-medence reformátussága pedig saját hitvalló közössége megalakulásának 450. évfordulóját.
A 2017. január 31-én tartott ünnepi istentiszteleten – amely köré egész napos programsorozat épült – Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi elnöke hirdette az igét, aki az 1567-es debreceni zsinatra is utalt beszédében, amikor is a Második Helvét Hitvallást elfogadták az ekkor már egyértelműen a svájci irányzatot követő magyar protestánsok. A Tiszántúlon létrejött első egyházszervezetük is. Szabó István, aki szülőfaluja után vette fel annak idején a Bogárdi nevet, mint elmondta „a reformációt nem valamitől való elszakadás (ahogyan egykor sokan vélték), hanem ragaszkodás Jézushoz és koncentráció”.
Az ünnepi beszédet Fekete Károly püspök, a Tiszántúli Református Egyházkerület vezetője tartotta. Ebben – legelőször is nem elfeledkezve a Verona melletti buszbalesetben elhunytakra való egy perces megemlékezésről – többek között pecsétjükről is szót ejtett, amely a szentháromságra utal, wittenbergi eredetű és az egyházkerület jelképe, Méliusz Juhász Péter, a nagy reformátor által közvetített értékeket is közvetítve motívumain keresztül. Fekete Károly a generális konvent nevében egyúttal megnyitotta a Magyar Református Egyház jubileumi évét.
Az ünnepség során a Kárpát-medencei református egyházak vezetői mellett a világszerte élő református partnerközösségek képviselői is részt vettek az 500 éves jubileumon és szolgáltak.
A Hollandiából érkező Bas Plaisier, a Református Egyházak Világközösségének alelnöke szintén üdvözölte a „csodás debreceni megnyitó” résztvevőit, aki úgy fogalmazott, hogy egyfajta branddé vált a protestáns vallás a világ többi vallása között az elmúlt évszázadokban. Emellett a magyar reformációt több szempontból is központi szerepűnek nevezte Európában.
Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelő államtitkár szerint közös kötelességünk a magunké mellett egymás hitét is megőrizni, valamint továbbadni. Mint mondta, a Kárpát-medencében 500 éve tesszük ezt. Az államtitkár kijelentette, hogy a kormány ennek a továbbadásnak és megőrzésnek a jegyében segíti számos református iskola felújítását vagy megépítését Magyarországon, valamint a partiumi, a felvidéki és egyéb határon túli, magyarlakta területeken.
Debrecen polgármestere, Papp László a történelmi jó kapcsolatra emlékeztetett, amely Debrecen városának magisztrátusa és az egyház között folyamatos volt, s amelyet példaértékűnek nevezett. A város polgármestere úgy fogalmazott, hogy amit Luther csak remélt, Kálvin megpróbált véghezvinni, az Méliusz Juhász Péter tevékenysége idején megvalósult Debrecenben.
Az ünnepi alkalmat élőben közvetítették a reformacio.ma oldalon is, valamint Debrecenbe érkezett az a nagy kamion, amelyben a reformáció történelme elevenedik meg, s bárki megtekinthette a nap folyamán.
