A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2016. január 29-én (péntek) 10.00 órakor tartja következő ülését, Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatala Dísztermében (Balmazújváros, Kossuth tér 4-5. I. emelet).
1989 óta január 22-én tartjuk a magyar kultúra napját – 1823-ban ugyanis ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát Kölcsey Ferenc. Ebből az alkalomból a debreceni Református Hittudományi Egyetemen Boda István főiskolai tanár ünnepi beszédében a magyar kultúra nagy alakjait idézte, így Kölcseytől, Hankiss Eleméren és Göncz Árpádon át Juhász Ferencig és József Attiláig hozott fel a rég- vagy közelmúlt nagyjai közül kiváló alkotókat, közéleti személyiségeket, velük példázva a magyar kultúra nagyszerű sokszínűségét.
Boda István a generációk különféle kulturális műveltségét is szemléltette a veteránoktól (az 1920-30-as években születettek) kezdve az x-generáción (1965-80-asok) a legifjabb, úgynevezett z-generációig (1996 után születettek). Ezt követően a meghívott díszvendégek a Kölcsey-domborművet, majd a Péterfia utcán található Kölcsey-szobrot koszorúzták meg.
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat képviseletében Dobi Csaba jegyző, a Református Hittudományi Egyetem részéről Bölcskei Gusztáv rektor és Eged Alice docens, mellettük a Főnix Rendezvényszervező Kft. igazgatója, Bódor Edit, illetve Danku Attila, a debreceni önkormányzat képviselője, a kulturális bizottság elnöke is koszorút helyezett el a domborműnél és a szobornál.
Újabb, 3000 négyzetméteres csarnokkal bővült az Epack zsineggyár, ahol a 2009-es alapítás óta 4 ezer tonnáról 20 ezerre nőtt a zsinegek, valamint 25 ezer tekercsről 280 ezerre a legyártott hálók száma, a foglalkoztatottak létszáma pedig 55 főről majdnem 300-ra emelkedett. A cég – amely a piacvezető izraeli TAMA csoportjába tartozik – bevétele 750 millióról 16 milliárd forintra emelkedett nem egészen egy évtized alatt. Az új csarnokot 2016. január 19-én adták át, de további fejlesztéseket tervez a vállalat, így – a tervek szerint – a megye foglalkoztatottságát javítja ezután is. Az ünnepélyes alkalomból Pajna Zoltán a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is köszöntőt mondott.
„Kötöző zsineg – jó üzlet megkötése – kötődés az üzletfelek, valamint Berettyóújfalu és a világ között” – az Epack Kft. fő profiljának számító zsineggyártásból kiindulva kezdte beszédét Pajna Zoltán. A megyei elnök komoly innovációnak nevezte azt, amit az Epack az elmúlt nem egészen egy évtizedben véghez vitt, majd elmondta, hogy a jövőben is erre kell koncentrálni, de ehhez felkészült szakemberek kellenek. Pajna Zoltán szerint ennek a termékcsoportnak van jövője, amire az itt dolgozók a bizonyítékok, hiszen folyamatosan egyre több embert kell felvenni, ez pedig azt is jelenti, hogy a cég növekszik és ide érdemes befektetni.
Sokan nem is gondolják, hogy ha egy általánosan ismert terméket használnak, a termelés, gyártás vagy éppen a szállítás, tárolás során szükség van ezekre a zsinegekre, tehát szinte mindenhez köthető – mutatott rá a zsinegek kiterjedt felhasználási területeire Győrfi Sándor, az Epack Kft. ügyvezető igazgatója. A cégvezető fontosnak ítélte meg a 2013-as évet, amikor a TAMA anyavállalat lépett egyet ismét, felismerve a zsineggyártás további fejlesztésének szükségességét, és további fejlesztéseket vitt véghez Magyarországon is. Győrfi Sándor beszélt a hazai körülmények előnyeiről (alacsony infláció, támogatások, a viszonylag stabilan gyenge forint például), ugyanakkor a hátrányokat is megemlítette – mondván ezeken kell javítani. Két dolgot emelt ki ezen a téren: a nem kellő mennyiségben rendelkezésre álló szakképzett munkaerőt, valamint a logisztikai infrastruktúra fejletlenségét.
Az utóbbi témához kapcsolódva jelentette ki Magyar Levente, gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár, hogy valóban, Berettyóújfalu még nincs kellőképpen bekapcsolva az úthálózatba, ám egyfelől ezen is dolgoznak, vagyis, hogy a logisztikai infrastruktúra fejlődjön, másfelől szerinte éppen ezért is nagy tett az Epack Kft-től, hogy a térség legnagyobb adóját befizető cége. Példamutató bátorságnak nevezte a politikus azt, hogy éppen a gazdasági válság éveiben, 2009-ben fogott nagy beruházásokba a cég, sőt, maga az Epack is ekkor alakult meg.
Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere újabb nagy ugrásnak tartja az új csarnok átadását a város és a cég életében. Nagy lehetőség Berettyóújfalu, sőt a térség számára, hogy újabb munkahelyeket teremtenek az Epack fejlődésével, mivel ez egyfajta pozitív referenciát ad róluk a lehetséges beruházók felé.
Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ország legdinamikusabb módon fejlődő megyéjének nevezte Hajdú-Bihart, amihez az Epack nagyban hozzájárult. Továbbá az iparkamara vezetője úgy gondolja, hogy hamarosan akár a megye top 10 cége között találhatjuk a zsineggyártó vállalat nevét, ha ilyen ütemben gyarapodik.
Dori Ivzori, a TAMA Hungary vezérigazgatója teljes megelégedettségének adott hangot, kiemelve azt, hogy annak idején szinte természetesnek érezték, hogy Berettyóújfalura essen a választásuk, amikor egy új leányvállalat magyarországi létrehozásáról döntöttek.
Testvértelepülések (Konyár, Szaniszló, Székelyhíd) hagyományos disznótoros találkozóját rendezik január 30-án Konyáron.
Programok:
7.00: Fogó pálinkák kóstolója, disznóvágás a magyar nép hagyományai szerint, disznóperzselés szalmalánggal
9.00: hagymás vér kóstolója
13.00: Ebéd – orja leves és toros káposzta
14.00: testvér települések hurka töltése
15.00: kolbásztöltő verseny – Szaniszló, Szentpéterszeg, Székelyhíd, Tépe, valamint Konyár önkormányzatának és civil szervezeteinek részvételével
16.30: kulturális, zenés, táncos program
19.00: hurka-kolbász vacsora és disznótoros mulatság – zenél: Görcsi Gyula (lika) és bandája
Jótékonysági bált rendeznek Ebesen, amely célja a hátrányos helyzetű gyermekek szünidei foglalkoztatásának támogatása. Emellett a rendezvény bevételét az ebesi gyermekek nyári táboroztatására fordítják.
Kapunyitás: 18 óra.
Fellép: Kaczor Feri.
Részvételi szándékát (2016. január 20-ig) az 52/565-048-as telefonszámon vagy az ebesoffice@t-online.hu címen jelezheti bárki.
A „Small World interaktív ismeretterjesztő, oktatási és művészeti galéria megvalósítása Debrecenben” című uniós projekt – amelyre a pályázatot 2012. szeptember végén nyújtotta be a Védangyal Kft. – a napokban befejeződött. Ez alkalomból (2016. január 14-én) átadták a fantáziavilágot és szerepjátékokat magában foglaló játszóházat, amely Debrecenben, a Széchenyi utca 64. szám alatt, négy emeleten járható végig gyerekeknek és felnőtteknek – télen-nyáron. Az ünnepélyes megnyitón a fővédnök, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke mondott köszöntőt.
A megyei elnök beszédében kiemelte, hogy turisztikai szempontból is jelentős beruházás valósult meg, hiszen négy évszakon át folyamatosan látogatható a Small World. Emellett a gyerekek – korukból adódóan – fogékonyak az újra, ezért sokat számít, hogy ilyen élvezetes módon, szerepjátékokon keresztül tanulhatnak ezen a helyen, miközben játszanak is egyben, majd azt is kiemelte, hogy ezt a nagy, 420 négyzetméteres területet kiválóan töltötték meg tartalommal, ami valóban leköti a látogatók figyelmét, logikai, fejlesztő feladatokkal fűszerezve mindezt. Pajna Zoltán a családok közös kikapcsolódásának jelentőségét hangsúlyozta, amire a Small Worldben bármikor lehetősége nyílik, akár a helybélieknek, akár a környéken vagy a városban megszálló turistáknak.
Katona Erzsébet, az újonnan átadott létesítmény vezetője elmondta, hogy a projekt igazán nagy feladatot rótt ki rá és férjére, valamint családjára, hiszen egy üres telken kellett magát az épületet is felépíteni, majd abban a tartalmas galériát kialakítani. A projekt összköltsége több mint 140 millió forint volt, aminek a 70%-át 100 millió forint értékű, vissza nem térítendő uniós támogatást elnyerve tudtak finanszírozni.
A galéria belső értékeit adó játékparkot a tervek szerint időnként teljesen kicserélik majd – figyelembe véve a látogatók igényeit is –, ám az első időszak szinte teljesen a közismert Playmobil figurákra épül, amelyek a szerepjátékokat erősítik a fiatalokban. Ezt egészítik ki változatos kialakítású minigolf pályák. A Small World birodalmát első alkalommal a Szoboszlói Úti Általános Iskola második osztályának tanulói nagy örömmel vehették birtokukba, kipróbálva minden játékot és kérdéssort.
Jegyárakról és egyéb érdekességekről a Small World hivatalos honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.
Hajdúsámson is elismerésben részesült, az oklevelet Tarné Hajdú Judit – a szeptember 22-én megtartott autómentes nap szervezője – és Dandé Lászlóné, Hajdúsámson alpolgármestere vette át, amelyet a folyamatos és állhatatos munkáért, valamint az autómentes nap megrendezéséért kaptak.
Több mint 40 szervező vehetett át elismeréseket a 2015. évi Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap záró konferenciáján 2016. január 6-án, Budapesten. Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár az eredményeket összegző rendezvényen elmondta: „a fejlesztési tárca eredetileg 40 millió forintos keretösszeget különített el az eseménysorozat kapcsán benyújtott egyedi támogatásokhoz. A fokozott érdeklődés miatt azonban végül több mint 54 millió forint támogatást ítéltek oda összesen 160 önkormányzat számára.”
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által Tőkés László püspöksége idején meghonosított, több mint két évtizedre visszatekintő hagyomány jegyében 2016. január 9-én ismét megrendezték Nagyváradon az újévköszöntő ünnepélyt. Az est díszvendége Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke volt, aki tartalmas és átfogó köszöntőbeszédében a határokon átívelő nemzetegyesítés és együttműködés számos aspektusára is kitért.
„Bízunk benne, hogy átlépve az újévbe lesz erőnk, akaratunk, hitünk és kitartásunk megalkotni a jót, azt, amire igazán vágyunk, és amit az óévben már nem tudtunk megvalósítani. Továbbá reménykedem abban, hogy az a sok és kitartó munka, amit végzünk, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnál sikerrel zárulnak majd.”
Pajna Zoltán utalt arra is, hogy a megyei önkormányzat 2014-től újfajta szemléletmódot képvisel, ugyanakkor értékeit, hagyományait megőrzi, illetve igyekszik megmutatni az ide érkezőknek. A megyei elnök összekötő szerepűnek nevezte önkormányzatát, amely a magyarországi és a határon túli magyarlakta területek lakosságával is élénk kapcsolatot kíván fenntartani.
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke a hagyományok fontosságát Sebő Ferenc gondolataival érzékeltette, aki szerint “a hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!” Majd kifejtette: „a mi feladatunk az, hogy felkutassuk a Kárpát-medence értékeit, továbbadjuk a következő generációnak, s élő hagyományainkra, megőrzött értékeinkre olyan közösséget építsünk, amely biztos alapot nyújt identitásunknak.”
Ezt követően Pajna Zoltán örömét fejezte ki, hogy együtt köszöntheti az új esztendőt a nagyváradiakkal, s bízik benne, hogy sok közös programban, kezdeményezésben vesz részt majd Nagyvárad és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat.
Ezután beszélt a konkrét programokról is, amelyek már megvalósultak vagy folyamatban vannak, illetve a meglévő nehézségekről, amelyek például a 2014-2020-as uniós tervezés időszakában a határ menti úgynevezett interreg V-A Románia-Magyarország programot érintik.
Az eredeti célkitűzésének megfelelően az újévköszöntő fogadás célja a váradi és a bihari egyházi és polgári közélet nemzeti elkötelezettségű képviselőit volt hivatott közösségbe vonni. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti tanács elnöke maga így fogalmazott: „eszmeiségében pedig hitünk és nemzeti öntudatunk szellemében útnak indítani az új esztendőt”.
Az egyházkerületi székház dísztermében idén is tiszteletüket tették távolabbról érkezett meghívottak, politikusok, közösségi vezetők és közéleti személyiségek.
Ünnepi nyitóbeszédében az est házigazdája, Tőkés László röviden utalt arra, hogy honnan indultak 1989-ben, felidézte közösségi szintű eredményeinket és teljesületlen óhajaikat. Az elmúlt esztendő főbb sikereinek kiemelése mellett méltatta a szűkebb pátria azon személyiségeit, akik messze vitték a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jó hírét, illetve azokat, akik 2015-ben távoztak el az élők sorából. Emlékeztetett rá, hogy a posztkommunista visszarendeződés még mindig kísért Romániában, s ha az ország egész népe joggal elégedetlen a társadalmi-gazdasági-politikai folyamatokkal, akkor a romániai magyar nemzeti közösség még inkább az lehet. Ráadásul kontinensünk nyakába szakadt a migránsválság is, rengeteg a konfliktus, és az Európai Unió is megreformálásra szorul. Jövőt fürkésző felvetései-kérdései között első renden a kihívásokat említette: választások előtt áll az ország, sok a bizonytalanság határokon kívül és belül, erdélyi magyarságunkat sorozatosan megalázó vegzálások érik a főhatalom részéről, nyelvünk és nemzeti szimbólumaink háttérbe szorítása és üldözése egyvégtében önvédelmi harcra késztet minket a szabadság, igazságosság, jogosság és demokrácia jegyében. Karácsony szeretetüzenetét meghallva és magunkévá téve sem lankadhatunk a zászlóbontás és önvédelem terén, hiszen nekünk ugyanúgy ki kell állnunk erdélyi és magyar, mint európai értékeink mellett. Polgári és hitbeli elkötelezettséggel emeljük magasba és óvjuk a forradalmi magyar és román, a székely és a partiumi, valamint az uniós zászlót – utalt Tőkés László arra, hogy a parlamenti irodája falán lobogó szimbólumok együttállása jelképezi 2016 valóságát és esélyeit. Folytatni kell a rendszerváltoztatást, ott kell állni a normalitásért küzdő erők mellett, az európai és magyar nemzeti integrációt párhuzamosan kell megvalósítani, fokozva ugyanakkor az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseit. Mert mi nem lehetünk sem a meghátrálás, sem a megalkuvás, sem az elvándorlás emberei – mondotta európai képviselőnk, mielőtt Isten gazdag áldását kérte volna népünkre, egyházainkra, városainkra, közösségeinkre, családjainkra és minden jóakaratú embertársunkra az Úr 2016. esztendejében is.
Tizenkilencedik alkalommal adták át az újévi fogadás keretében a Közjó Szolgálatában Díjat, amelyet a Szent László Napokat (is) szervező Szent László Egyesületnek ítéltek oda. A szombati ünnepi esemény adott alkalmat az Erdély Magyar Nemzeti Tanács elnökségének arra, hogy átnyújtsa a 2015-ös évre szóló Kós Károly Díjat, amelyre két kollektívát is méltónak tartott: a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának alkotógárdáját és a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap szerkesztőségét. A laudációk elhangzása után Tőkés László nyújtotta át gratulációk és biztató jókívánságok kíséretében a jelképes díjakat Zatykó Gyula főszervezőnek, Moszkovits János rádiószerkesztőnek és Farcádi Botond főszerkesztőnek.
A szombati ünnepélyen zenei intermezzókkal Andrejszki Judit ének- és csembalóművész, Kiss Adrienn Lívia, a Fölszállott a páva legfiatalabb elődöntőse és Imre Kamilla elsős, az Őszirózsa népdalverseny különdíjasa működött közre. Újévi pohárköszöntőt ifj. Szilágyi Ferenc egyetemi docens, a Partiumi Autonómiatanács elnöke mondott. A jótékony célú rendezvényen a Szent László Egyesület javára lehetett felajánlásokat tenni.
Éppen egy éve lett dr. Fekete Károly a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. Az egyház törvényei szerint egy éven belül a gyülekezet lelkészi szolgálatába kell állni. Beiktató ünnepségét a debreceni református Nagytemplomban tartották 2016. január 11-én, vasárnap. Az eseményen több magyarországi egyházi méltóság vett részt, ami a különböző vallások végső összetartozását jelezte. A beiktatási ceremónia során Oláh István lelkipásztor és Vad Zsigmond esperes mondtak imádságot, illetve méltatták az új püspököt, akinek életpályáját is bemutatták.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnökeként példabeszédekre hivatkozott köszöntőjében, emellett maga a szó (püspök: felügyelő) jelentéséből indult ki. A megyei közgyűlés vezetője úgy véli, Fekete Károly mindazon jeles tulajdonságok birtokában van, amelyek ezt a hivatalt jellemzik, s amire családi tradíciói vannak. Pajna Zoltán beszédében kifejtette, hogy a református egyház az ige egyháza, ám fontos, hogy értsék is az igét a hívek. Szerinte Fekete Károly a legalkalmasabb arra, hogy ezeket kifejtse nekik, hiszen édesapja révén a családjából hozta ezt a lelki nyitottságot. Pajna Zoltán kifejezte reményét, hogy az új püspök-lelkész olyan új értelmezést ad az igének, ami mindenkinek erőt ad a magányban és a nehéz percekben.
Bölcskei Gusztáv, a Református Hittudományi Egyetem rektora szerint – aki 1997 és 2014 között volt református püspök – Fekete Károly az elmúlt időszakban a gyakorlatban is megtapasztalta mi az alázat, ám mostanra végre elérkezett a református hierarchia csúcsára, amit nagyon megérdemelt – miként a hívek is egy ilyen lelkipásztort.
Papp László, Debrecen polgármestere kijelentette, hogy Debrecen és a református egyház elválaszthatatlanok egymástól, a Nagytemplom a város éltető ereje, Fekete Károly pedig az ország legnevesebb református gyülekezetének lett a vezetője. A református egyház számíthat Debrecen tevékeny segítségére ezután is.
Fekete Károly az ünnepi istentiszteleten kérte gyülekezete szeretetét és segítségét, hogy képes legyen mindenkinek továbbadni azt, amit istentől kapott ajándékba. Az új református püspök figyelmeztetett arra is, hogy az ige és az ember mélyreható találkozása nagy fontossággal bír abban a világban, ahol az egyik kulcsszó az állhatatosság lehet mindennapjainkban. Beszélt édesapjáról is, hogy talán neki kellene itt állnia, ahol most ő, hiszen mindig is erről álmodott, ám abban az időszakban apjának erre nem volt lehetősége.
A beiktatás során Vad Zsigmond esperes megáldotta Fekete Károlyt, majd átadta neki a Nagytemplom kulcsát és az egyházközség pecsétjét.
Fekete Károly Kisvárdán született 1960. január 8-án, igazi lelkészcsaládba. Édesapja (dr. Fekete Károly) református lelkész, teológiai professzor volt Debrecenben. Ifj. Fekete Károly a középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte, orgona szakon. Érdekes párhuzam Fekete Károly és elődje, Bölcskei Gusztáv között, hogy mindketten a templomi kórusban énekeltek. Fekete Károly kutatásai is részben az orgonologiai és liturgiatörténeti területekre koncentráltak. 1982-től a Debreceni Református Teológiai Akadémián tanult, amit ma Debreceni Református Hittudományi Egyetemnek neveznek, és amelynek később rektora volt püspökké választásáig. Az egykori teológus-lelkész szakos hallgatót 1992-ben szentelték lelkésszé: publikációi és egyházi tevékenysége folytán számos díj, elismerés birtokosa.
Hajdúsámson város önkormányzata és képviselő-testülete a Martinkai Lakosok Egyesülete szervezésében szilveszteri bálra hívja a város lakosságát – és másokat is.
Balogh Vilmos és zenekara zenél, korlátlan svédasztalos vacsora, pezsgős koccintás, üdvözlő ital.
Belépőjegy: 5000 Ft.
Jegyek elővételben: Hajdúsámson polgármesteri hivatal, illetve Petőfi Sándor Könyvtár.
További információk: 06/52590-592, illetve dandemelinda@hajdusamson.hu
Az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola korszerűsítésének célja az volt, hogy a Hajdúböszörmény önkormányzata által fenntartott intézményben a jövőben a gázenergia felhasználása takarékosabb, korszerűbb legyen. Ennek eredményeként az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkent. Lényeges volt a projekt megvalósításában az is, hogy a fenntarthatóságot szem előtt tartsák, emellett az épület a felújítás után esztétikailag illeszkedjen a város ezen részébe, hiszen ez helyi védett terület és műemléki környezet.
A munkálatok során komplex épületszerkezeti felújítást, nyílászárócseréket és utólagos hőszigetelést végeztek el az épületen. A homlokzat 6 cm, míg az épületen lévő lapostető 24 cm, a fűtetlen terek feletti zárófödém pedig 26 cm vastag hőszigetelő réteget kapott. Az iskola nyílászárói közül mintegy 300 ablakot és 10 ajtót cseréltek ki.
Az iskola energetikai felújítására a város önkormányzata 2015 szeptemberében 110 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert. A projekttel kapcsolatos munkálatokat három hónap alatt fejezték be.
A mellékelt fotók a beruházás különböző fázisait mutatják be, a végén az átadás kész épülettel.
Az aktuális feladatok mellett az önkormányzat 25 éves fennállásáról is megemlékezett a testület 2015. december 11-én.
A megyei közgyűlés intézménye 1990. december 21-én alakult meg. Az elmúlt 25 évről – a megyei önkormányzati rendszer eredményei előtt tisztelegve – tartott előadást Szendiné dr. Orvos Erzsébet, a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár igazgatója. A megyei levéltár vezetője bevezetőjében beszélt a többek között közgyűlésnek is helyet adó, több mint 100 éves megyeházáról, amely Magyarország egyik legszebb szecessziós stílusban létrehozott épülete, majd a közgyűlésről, annak szervezeti felépítéséről, korábbi és jelenlegi feladatairól. Az előadás során az Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozásról is szó esett, amely új távlatokat nyitott a megyei önkormányzatok, így a hajdú-bihari életében is. Ugyanakkor a 2012-es évtől – a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló 2011. évi törvény értelmében – a szervezet intézményfenntartó feladatai megszűntek, így jelentősen változott a megyei önkormányzatok szerepe a magyarországi közigazgatásban. Új lehetőséget jelentett azonban a számos uniós pályázatban való részvétel, ahogyan a hazai és nemzetközi partneri, valamint a civil kapcsolatokat és a sporttámogatási szerepüket is megtartották a megyei önkormányzatok, illetve a nemzetiségi jogok érvényesítésében van jelentős szerepük. Fontos volt ezután, hogy a városi értékek idővel megyei értékekké minősüljenek, valamint az értékekre alapozott új fejlesztések létrejöjjenek. Napjainkban a megyék szerepe ismét erősödik, lehetőségei újra kibővülhetnek.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke az előadást követően javaslatot tett arra, hogy hagyományosan minden év utolsó közgyűlésén legyen egy díjazott személy, aki az adott időszakban a legtöbbet tette az önkormányzatiság megyei szinten történő megvalósításáért. A javaslatot támogatta a képviselő-testület.
Tóth József DK-s képviselő a 2016. évi megyei közgyűlési ülésterv elfogadása kapcsán felvetette, hogy 2016 februárjában a testület elé kerüljön egy részletes beszámoló az eltelt egy év megyei közfoglalkoztatási viszonyairól, illetve aktuális helyzetéről, hiszen ez sok ezer embert érint Hajdú-Biharban. A képviselők támogatták a javaslatot; Pajna Zoltán elnök annyi kiegészítéssel élt, hogy ez nagyban függ a kormányhivatal munkájától is, tehát, ha időben rendelkezésre fog állni minden szükséges adat, erre még az aktuális közfoglalkoztatási program február végi lejárta előtt sor kerül, ha nem, akkor a következő ülésen tűzik napirendre.
A közgyűlés döntött az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. működését érintő döntésekről, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és az EU Service Agency (Szász-Anhalt Régió) közötti együttműködési megállapodás megkötéséről is. Az Észak-Alföldi Operatív Program végrehajtásának alakulásáról szóló napirendi pont kapcsán ugyancsak a megyei közgyűlés elnöke jelentette ki, hogy „jó munkát végeztek a projektek felhasználói és közreműködői egyaránt”.
Napirendre került két szóbeli előterjesztés is. Az egyik a megyei önkormányzat nemzetközi projektekben való részvételének alakulásáról adott tájékoztatást, amely érintette az együttműködő partnerek idő közbeni változását, valamint a tevékenységi körök változását is. A másik napirendi pont a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és civil szervezetek közötti együttműködésről szólt, amely gyakorlatilag az úgynevezett Civil Információs Centrumok kialakításáról szólt. Ezt a címet – a vele járó jogokkal és kötelezettségekkel együtt – az Emberi Erőforrások Minisztériuma adja a sikeres pályázóknak, s olyan egyesület vagy alapítvány nyerheti el, amely legalább 3 éve működik, székhelye a megpályázott megye egyik településén van, tevékenysége legalább az adott megyére kiterjed, és ugyanitt rendelkezik jól megközelíthető irodával. A megyei önkormányzat – a napirendi javaslat elfogadása értelmében – a Civilek a Fiatalokért Egyesületet támogatja, hogy pályázatot nyújthasson be az említett Civil Információs Pont cím elnyerésére.
Immár hagyománnyá vált, hogy változatos programokkal, emellett ajándékokkal, több tonna élelmiszerrel, gyógyszerekkel, ruhákkal kedveskedik a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoportja – a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatával közösen – a rászoruló gyerekeknek; idén 20 gyermekotthonban élő fiatalnak.
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről Tasi Sándor alelnök és Komolay Szabolcs alpolgármester is részt vett az ajándékosztáson. A 2015. december 12-én reggeltől késő délutánig tartó jótékony eseményen több debreceni nevezetességet látogattak meg a gyerekek.
A programok reggel 8 órakor kezdődtek, amikor a Böszörményi úton lévő Fogyatékos Gyermekek Intézetébe látogatott el a DEKOM a Mikulással közösen, ahol orvosi vizsgálatokat, egészségügyi szűrést is végeztek a szakemberek.
Ezt követően a Debreceni Repülőtéren többek között igazi utasszállító repülőgépben nézelődhettek a gyerekek, majd kevéssel dél után a Nagytemplomban vezették végig őket. Itt kapták meg a gyerekek – többek között – Tasi Sándortól és Komolay Szabolcstól a meglepetés-ajándékokat, akik ezután Dr. Késmárky András, a DEKOM vezetője és csapata, valamint Tasi Sándor társaságában beültek a főhajó padsoraiba, ahol együtt hallgatták meg a Nagytemplomról szóló érdekességeket. A fiatalokat egész nap kísérő Lala-bohóc és Bohócdoktor természetesen innen sem hiányozhatott.
A karácsonyi hangulatban közös ebéddel, majd a Nagyerdei Stadionban a DVSC labdarúgó-csapata bajnoki mérkőzésének megtekintésével folytatódott a program. Végül az Agóra Tudományos Élményközpontban a felejthetetlen élmények mellett a gyerekek ismeretei is bővültek.
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat december 11-én, az Árpád-teremben idén utoljára tart közgyűlést.
A közgyűlési előterjesztésekből kialakított napirendi javaslatokat ITT olvashatják el.
A Méltóság mezeje program kilencedik évében Debrecen mellett több Hajdú-Bihar megyei település is csatlakozott a kezdeményezéshez. 2015 őszén Berettyóújfalu, Vámospércs, Hajdúhadház, valamint legutóbb Nyíradony és Hajdúböszörmény gyerekei is nárciszhagymákat ültetett az emberi méltóság jegyében.
Kondásné Erdei Mária, Nyíradony polgármestere, emlékeztetett rá az ünnepek közeledtével a Méltóság mezeje program mondanivalója még inkább fontos, hiszen „sokan lehetnek a környezetünkben, akik család vagy törődés nélkül élnek, akiken segíteni kell, hogy ne érezzék magukat egyedül”.
Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke a program kapcsán megemlítette, bízik benne, hogy minél több megyei oktatási intézménybe eljut a Méltóság mezeje program üzenete. Egyúttal az alelnök kifejezte reményét, hogy a most csatlakozott települések népszerűsíteni fogják a programot, valamint annak szellemiségét továbbviszik és átadják más településeknek is.
Porkoláb Gyöngyi, a Méltóság mezeje program vezetője a Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskola diákjainak zenés-táncos produkciója láttán elmondta mennyire örül, hogy ilyen élettel teli, a táncban, verselésben örömüket lelő fiatalokat lát, akik azt jelképezik, hogy bár az elesettekről, a gondoskodásról, az élet méltósággal való befejezéséről szól elsősorban ez a program, ám ugyanakkor az élet körforgásáról és szeretetéről is.
Nyíradony után Hajdúböszörményben is elültették a gondoskodás virágait. Az ottani polgármester, Kiss Attila kiemelte, a törődés lényege nem csak a betegekkel való foglalatosságban rejlik, hanem abban is, amikor olyanokról gondoskodunk, akik elesettek vagy egyszerűen csak idősek, illetve élethelyzetükből kifolyólag erre a törődésre rászorulnak.
A hajdúböszörményi virágültetésen Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke az úgynevezett „jó gyakorlatokról”, ezek megyei kereséséről beszélt, amelyek keretében igyekeznek megtalálni azokat a programokat a térségben, amelyek előreviszik a gondoskodás újraértelmezését és példával szolgálnak mindenki számára. Az alelnök megemlítette azt is, hogy a civil szervezetek segítése ebben a témában igen fontos.
Porkoláb Gyöngyi Méltóság mezeje program vezetője a gyerekek nyelvére lefordítva adta át a program lényegét. Elmondta, hogy az embereknek is éppolyan simogatásra, becézgetésre, törődésre van szükségük, mint akár ezeknek a virágoknak. A hagyományokhoz híven Nyíradonyban és Hajdúböszörményben is több száz léggömböt engedtek a levegőbe, a kis cetliken rájuk írt kívánságokkal. Porkoláb Gyöngyi úgy fogalmazott, hogy ezek a kívánságok eljuthatnak azokhoz a szeretteinkhez is, akik valami miatt messze élnek tőlünk vagy már nem lehetnek közöttünk.
Debrecen már a legelején csatlakozott a Méltóság Mezeje programhoz, ám annak kilencedik évében több Hajdú-Bihar megyei település is követte példáját. A hagyományos nárciszültetésen kívül egyre vonzóbb a megyei települések számára a Nárcisz Futás és a személyiségfejlesztő iskolaprogramok is, amelyek során a diákokkal a gondoskodás és együttérzés fontosságáról beszélgetnek.
A héten Berettyóújfalu után szerdán Vámospércsen és Hajdúhadházon ültették el 120 kisgyerekkel együtt a település és a megye vezetői, valamint Porkoláb Gyöngyi, a Debrecen Hospice Ház Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Méltóság mezeje program vezetője a tavaszra sárga színbe boruló nárciszhagymákat, amelyek a súlyos rákbetegségben szenvedők szimbólumai is egyben.
Ménes Andrea, Vámospércs polgármestere a gyerekek nyelvére lefordítva próbálta bemutatni a program szemléletét, üzenetét. A generációk között lévő egymás megbecsüléséről, illetve arról beszélt, hogy a gondoskodás éppolyan fontos az erre szoruló családtagjaink bármelyike felé, mint amikor például egy kismacskával törődik valaki.
Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés alelnöke arra intette a kicsiket, hogy elsősorban éljék át a tartalmát a Méltóság Mezeje programnak, és tegyék a szívük mélyére a törődő gondoskodásról szóló gondolatokat.
Porkoláb Gyöngyi a Méltóság Mezeje program vezetője Vámospércsen elmondta, általában milyen nehéz beszélni az érzelmeinkről, ám akinek mégis sikerül az nagyon bátor. „Ez most egy nagyon törékeny világ, amiben a gondoskodás, a másokkal törődés még fontosabbá válik”. Ezután Porkoláb Gyöngyi kihangsúlyozta azt, hogy amikor valaki törődésre szorul, attól nem szabad elfordulni, hanem olyankor kell igazán mellette lenni, akár öregsége, akár betegsége folytán van erre szüksége.
Hajdúhadház főterén is nárciszt ültettek a gyerekek szerdán. Csáfordi Dénes polgármester a virág életén át utalt az emberi élet körforgására, hiszen minden mulandó, ahogyan ezek a szép virágok is. Majd hozzátette, hogy addig figyeljünk egymásra, illetve addig örüljünk a jónak, amíg lehet. A polgármester örömmel jegyezte meg azt is, hogy Hajdúhadház főtere most közös munkájuk révén szépül meg ismét, s invitálta a gyerekeket, hogy tavasszal majd újra legyenek itt együtt, amikor a most elültetett nárciszhagymák színpompás virágokká nőnek.
Porkoláb Gyöngyi, a Méltóság Mezeje program vezetője kiemelte sokszor nem tudunk örülni annak ami van, miközben az igazán nagy dolog az, ha elveszítünk valamit, és mégis méltósággal tudjuk ezt a helyzetet kezelni. “A család a társadalom egyik legtörékenyebb egysége manapság, ezért is fontos, hogy ha bárkinek otthon gondja van beszéljük meg vele, álljunk mellé.”
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke kérte a gyerekeket, hogy adják át szüleiknek, nagyszüleiknek azt, hogy itt voltak és közösen virágot ültettek. Majd ezt a fajta gondoskodást vigyék haza magukkal és otthon is ezzel a szeretettel viseltessenek az idős vagy beteg rokonok iránt.
Hajdú-Bihar megyében Debrecenen kívül először csatlakozott több település is a Magyar Hospice Alapítvány Méltóság mezeje programjához. Közülük Berettyóújfalu a Nárcisz Futás elnevezésű programban is részt vett már 2015-ben, november 23-án pedig nárcisz virághagymákat ültettek el az emberi méltóság jegyében.
Porkoláb Gyöngyi a Debrecen Hospice Ház Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Méltóság mezeje program vezetője kihangsúlyozta, hogy Berettyóújfalu elsőként csatlakozott a futáshoz. Majd a program megértését segítve arról beszélt a gyerekeknek, amikor például egy új családtag érkezik a családba, tapasztalhatják, hogy milyen gondoskodóan kell bánni a kis jövevénnyel. Akárcsak ezekkel a virághagymákkal, amelyeket közösen ültettek, s ehhez hasonlóan kell törődni azokkal az emberekkel is, akik életük vége felé járnak.
Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke arról beszélt, hogy a program üzenete az, hogy cselekvő, gondoskodó felnőtt váljon a gyerekekből.
Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere elmondta mennyire büszke arra, hogy a megyei települések közül Berettyóújfalu rendezhetett elsőként nárciszhagyma ültetést, valamint azt is, hogy fontosnak tartja, hogy elinduljon ez a szemléletformáló program náluk.
Ezt követően a meghívottak a gyerekekkel közösen elültették a rákbetegségben szenvedők jelképének számító sárga nárciszhagymákat, ezzel fejezve ki együttérzésüket a betegekkel és hozzátartozóikkal, illetve sárga lufik tömegét is a levegőbe engedték, amelyek ugyancsak ezt az együttérzést jelképezik.
A napokban Hajdú-Bihar megye további négy településén is nárciszhagymákat ültetnek.
Egy 7 hektáros területen – több mint 2 milliárd forintos beruházás folyamán – 2013 óta épült az egészségügyi létesítmény. A főépület 5 szintes, 50 szobával rendelkezik, amiből 18 családi lakosztály. Betegágyak, rehabilitációs és intenzív megfigyelésre alkalmas ágyak is találhatók benne. A Borostyán Medhotel 10 orvosi rendelőt, 2 magas színvonalon felszerelt műtőt, valamint 400 négyzetméteres gyógymedencét is magába foglal. A menedzserszűrés keretében speciális orvosi vizsgálatokra, illetve csontsűrűség mérésre és rákszűrésre is lehetőség lesz.
Az épület látványossága, hogy 110 mázsa 9 karátos kristály van beépítve a csillárokba, amelyek közül az egyik 1,3 tonna. A hotel háta mögött egy park található tóval és a parton egy kápolnával, így akár esküvői helyszínnek is tökéletes lehet a Medhotel.
Az ünnepélyes megnyitón Boros József tulajdonos elmondta, hogy régi álma valósult meg ezzel a beruházással. Nem véletlenül választotta ezt a helyszínt, hiszen itt született és úgy érezte segíteni szeretné a helyi fejlesztéseket Nyíradony-Tamásipusztán. Tasó László az NFM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője szerint ezzel felkerült Nyíradony-Tamásipuszta a turisztikai térképre, hiszen a szomszédban lévő élményparkkal együtt nem csak betegek gyógyítására, kezelésére lesz alkalmas a Medhotel, de wellness-hotelként és szállodai, szabadidős szolgáltatásokkal is elnyerheti az idelátogatók tetszését.
Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke hozzátette, hogy a számos, a megye ezen területén megvalósult vagy a közeljövőben megvalósuló fejlesztést egészít ki a Medhotel projekt, hiszen a 471 -es út felújítása, a Debrecen-Nyíradony közötti kerékpárút vagy a hajdúsámsoni elkerülőút megépítése is segíti azt, hogy a megyének ez a része is egyre inkább ismert és kedvelt turisztikai célpont legyen.
Az igénybe vett Európai Uniós támogatás összege 997 millió forint volt.
A Hajdúkerület 1698. november 22-i létrejöttének emlékére a megyei közgyűlés 2003. júniusi ülésén döntött arról, hogy november 22-ét Hajdú-Bihar Megye Napjává nyilvánítja. Az idei Nyíradonyban tartott ünnepi ülésen Tasó László az NFM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára visszaemlékezett néhány fontos eseményre, személyes élményre, amely Hajdú-Bihar megye életéhez kötődik. Arra például, amikor a 2003-as megyei közgyűlésen elfogadtatták azt a rendeletet, amely ezt a napot a Megye Napjává tette. Vagy amikor a 2002-2006-os időszakban a megye szerepének megerősítése fontos politikai cél volt. Később voltak törekvések ennek ellenkezőjére – tette hozzá az államtitkár -, ám mindig érezte azt az összefogásra való hajlamot a megyei polgármesterekben, ami egységessé tette Hajdú-Bihart. “A mai Magyarországon a megyerendszer a legerősebb közigazgatási rendszerek egyike. Az a rendszer, amely értelmezhető, kézzelfogható és mindenki számára jelent valamit”. Tasó László fontosnak tartotta a közösség szempontjából azt, hogy mindig legyenek előtte példák, példaképek akikre felnézhetnek.”A mai díjazottak kiváló emberek és nagyszerű tevékenységet végeztek, akikre méltán lehetünk büszkék, akárcsak 1698. november 22-re, a megye születésnapjára, amikor is a hajdúkerületek létrejöttek”.
Az államtitkár ugyanúgy az összefogásra és az értékek megőrzésére utalt, mint a megyei közgyűlés elnöke, Pajna Zoltán, aki szerint közös erővel azon fáradoznak Hajdú-Bihar megye vezetői, hogy a mindennapok visszatükrözzék az itt élők gondolkodásmódját. „Szeretnénk megmutatni, hogy miért szeretjük megyénket, és helyi értékeink bemutatásával el kívánjuk érni, hogy mások számára is oly kedvessé váljon, mint nekünk” – mondta a megyei elnök. „Ugyanakkor összegyűjtött emlékeinket élő hagyománnyá kell váltani, nem csak őrizni azokat.”
Kondásné Erdei Mária, Nyíradony polgármestere a szorgalmas helybélieket méltatta, s jelezte, fontos, hogy kiemeljék a térség értékeit, ami ösztönzően hat mindenkire. A polgármester asszony beszélt az itt élők és a megyei vezetők áldozatos munkájáról is, illetve arról, mennyire közösségformálóak, egyben életminőséget meghatározóak a “megyegyűlések”, amelyek a történelem folyamán olykor csatározásoktól sem voltak mentesek.
A díjazottak nevében Mónus László József beszélt, aki elmondta, hogy a magyarság egységes erejét többek között az itt jelenlévő díjazottakban látja.
A Hajdú-Bihar megyéről készült kisfilmet tekinthették meg ezt követően az ünnepi közgyűlés vendégei, majd Szendiné dr. Orvos Erzsébet, a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának Igazgatója tartott előadást „Hajdú-Bihar Megye kronológiája” címmel.
A Megye Napja alkalmából tartott ünnepi ülésen a közgyűlés kitüntető díjait is átadták.
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Bocskai István-díját, – amely azoknak adományozható, akik munkájukkal, társadalmi megbízatásuk kimagasló színvonalú teljesítésével, közéleti tevékenységükkel, több évtizedes munkásságukkal jelentősen hozzájárultak Hajdú-Bihar megye fejlődéséhez, fejlesztéséhez, a megye értékeinek feltárásához és megismertetéséhez – idén Dr. Barta János kapta. A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Történelmi Intézetének professor emeritusza, iskolateremtő, nemzetközi hírű tudósa, a kora újkori magyar és egyetemes történet elismert, rangos kutatója. Tudományos pályája során többek között tagja, majd országos titkára volt a Történelmi Társulat országos választmányának, dolgozott az MTA Történettudományi Bizottságában, az MTA Egyetemtörténeti Albizottságában, majd az Agrártörténeti Bizottságban. 2008-tól a DAB Társadalomtudományi Szakbizottságának elnöke volt. 1995-től sorozatszerkesztője volt a Debreceni Csokonai Kiadó Csokonai História Könyvek és Történelmi Kézikönyvtár sorozatnak. Tudományos témája által nemzetközi kapcsolatait elsősorban a környező országok és Közép-Kelet-Európa kutatóival építette ki. Munkásságát számos elismeréssel, így például a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának emlékérmével, a Debreceni Akadémiai Bizottság plakettjével, valamint Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Csokonai díjával jutalmazták.
A Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Kölcsey Ferenc-díját – amely adományozható azoknak, akik a kulturális élet, az irodalom, a művészetek (zene, tánc, színház, képző- és iparművészet, építőművészet, népművészet, film- és fotóművészet) terén kiemelkedő művészi színvonalú alkotó tevékenységet, valamint a közművelődésben hosszú időn keresztül maradandó értékeket teremtő, kimagasló munkát végeztek – Gajdán Zsuzsa, Kállai Irén és Mercs Gáborné vehették át.
Gajdán Zsuzsa hajdúböszörményi születésű festőművész. 1976-ban Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát földrajz-rajz szakon, majd 1996-ban az Iparművészeti Főiskola környezetkultúra szakán végzett. 1976-tól napjainkig a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium rajztanára. 2000-től tagja a Magyar Alkotó Művészek Szövetségének, 2008-tól a Magyar Festők Társaságának. Festményei valójában lírai vallomások, sokszor drámai gesztusokkal, pillanatfelvételek a számára fontos emlékek felidézésével. A részletgazdag primer felületre gyűrött fóliát, hullámpapírt, megsárgult fényképeket, kalligrafált kézírást, nyomtatott szöveget ragaszt, s ezekre a felületgazdagító elemekre újabb festékréteget juttat, általában az akciófestés módszereit alkalmazva. Munkájának elismeréseként a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep nívódíját, a Hajdú-Bihar Megyei Tavaszi Tárlat- a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat díját, és az Emberi Erőforrások Minisztériumának fődíját is kiérdemelte.
Kállai Irén vezetője és egyben néprajzos muzeológusa a berettyóújfalui Bihari Múzeumnak. A közművelődés és kultúra terén végbement változások nyomán 2013. szeptember 1-jétől a Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár igazgatója. Ügyvezető alelnöke volt a Bihari Múzeum Baráti Körének, titkára és elnökségi tagja volt a Bihari Népművészeti Egyesületnek. Aktív tagja a Pulszky Társaságnak- Magyar Múzeumi Egyesületnek, a Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesületnek és a Bihari Természetbarát Egyesületnek is. 2005-ben kapta meg a Berettyóújfalu kultúrájáért és közművelődéséért járó Erdélyi Gábor-díjat. A közművelődési és közgyűjteményi törvény 2012. évi módosítása nyomán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából részt vett az ún. „járási múzeumi mintaprojekt” kidolgozásában és megvalósításában. A Bihari múzeum 2 minisztériumi különdíj után 2015-ben az Év Múzeuma lett. Kállai Irén népművészeti területen végzett tevékenységét ugyancsak 2015-ben, a 29. Mesterségek Ünnepén Király Zsiga-díjjal ismerte el a Népművészeti Egyesületek Szövetsége.
Mercs Gáborné Nyíradony szülötteként 2 évtizede végez aktív közösségi munkát a családjával együtt. A Nyíradonyi Vagyonkezelő Kft. megalakulása óta számviteli – pénzügyi területen dolgozik. A mindennapi munka mellett tevékenyen részt vesz többek között a településen működő szemét és hulladékszállítás kapcsán felmerülő problémák megoldásában. 1994-től Nyíradony Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottságának tagjaként, majd 1998 óta a választók töretlen megtisztelő bizalmából képviselőként dolgozhat a közösségért, és részt vehetett az elmúlt évek önkormányzati munkájában. A Pénzügyi Bizottság elnökeként, majd alpolgármesterként alkalma volt megismerni a gazdálkodás, a működtetés és a városvezetés nehézségeit. Munkássága elismeréseként az elmúlt években több kitüntetésben is részesült, többek között 2000-ben, a Millenniumi Közösségért Emlékéremmel jutalmazták.
A Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Maróthi György-díját – amely adományozható azoknak, akik huzamosan kiemelkedő nevelő és oktató munkát végeztek a gyermekek, a tanulók személyiségformálásában, képességfejlesztésében, tehetséggondozásában. Hosszú időn át kimagaslóan eredményes pedagógiai tevékenységet folytattak, iskolateremtő munkásságuk elméleti és gyakorlati eredményeit a megye több oktatási intézményében hasznosítják – Bríz Jánosné, Dandé Lászlóné és Kálnai Zsolt vehették át.
Bríz Jánosné 1978-ban a Hajdúböszörményi Óvóképzőben kapott óvodapedagógusi diplomát. Óvónői munkáját 1975-től 40 éven keresztül Nyíradony Város Önkormányzatának óvodájában végezte. Az óvoda szakmai kollektívájában vezető szerepet töltött be, és motorja volt az intézmény közösségének. A gyermekekért való rajongása, hivatásának szeretete ösztönözte arra, hogy folyamatosan részt vegyen szakmai továbbképzéseken, így szerzett fejlesztő pedagógusi képesítést is. Tevékenységében a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése, a szülőkkel való felelős kapcsolattartás, az óvoda munkatársi közösségében az őszinte kollegiális együttműködés kiépítése volt a jellemző. Több mint négy évtizedes munkássága középpontjában a gyermekek érdekeinek képviselete, a szülők gyermeknevelési tevékenységének támogatása, a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek családban történő fejlődésének elősegítése állt.
Dandé Lászlóné pedagógus diplomáját a debreceni Tanítóképző Főiskolán szerezte. 1980-tól a Hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Művészeti Iskola pedagógusa. 2002-ben elvégezte és szakvizsgát is tett a Szegedi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán mérés-értékelés szakon. 2002-től a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézetnél szaktanácsadói tevékenységet látott el, legfőbb feladatai között szerepelt a DIFFER iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése, elemzése valamint, hogy ennek alkalmazására felhívja a pedagógusok figyelmét. 2006-tól alsó tagozatos igazgatóhelyettesi megbízást kapott, önkormányzati képviselővé választották és az Oktatási, Művelődési és Sportbizottság elnökeként dolgozott. Jelenleg az iskolai könyvtár könyvtárosa. Közreműködött a tantárgyi és neveltségi szintméréseknél. Az iskolai évkönyvek, kiadványok társszerkesztője volt. Az iskola kiválóra minősített Tehetségponttá válását hatékonyan segítette, koordinálta. Munkája elismeréseként megkapta az Év pedagógusa díjat és a város Pedagógiai díját.
Kálnai Zsolt 1996 óta a berettyóújfalui Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola tanára, 2001-től igazgatóhelyettese, 2013-tól pedig igazgatója. Kiváló szakmai felkészültségét mind egyéni elismerései, mind pedig tanulóinak eredményei igazolják. Az iskolában számos önként vállalt feladatot lát el. Vezetői tevékenysége mellett továbbra is igyekezett pedagógusi, szaktanári munkájában helyt állni, módszertanilag tovább fejlődni. Örömmel és szívesen foglalkozott a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása mellett tehetséges tanulók gondozásával, fejlesztésével. 5 éves szakmai gyakorlata után bekapcsolódott az egyetemi hallgatók vidéki tanítási gyakorlatába, majd a tanárképzés rendszerének változásával összefüggő féléves gyakorlatuk mentorálásába, valamint vezető tanári feladatok ellátásába. A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata és a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Tanárképzési Kollégiuma 2008-ban kiváló mentortanár kitüntetést alapított, amit elsőként neki ítéltek oda. A társadalmi élet aktív tagja. Lakóhelyén a Debrecen-Árpád téri Református Egyházközség presbitere, illetve az egyházközség alapítványának kuratóriumi tagja.
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Kovács Pál-díját – amely adományozható azoknak az aktív vagy a versenyzéstől visszavonult sportolóknak, akik kiemelkedő sporteredményt értek el, valamint azoknak, akik sportvezetői, sportoktatói, sportpedagógusi munkájukat kimagasló színvonalon végezték – Mónus József László kapta idén.
Mónus József László a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola gépész-üzemmérnöki szakán szerzett diplomát. Önerőből kezdte el nemzeti múltunk kutatását, előtérbe helyezve a X. századi történelmünket és a harci íjászatot. 2006-ban kezdte el fiával együtt az íjászat világában megmérettetni magát. Mára harci céllövő és távlövő íjász lett. Évente általában 4-5 világversenyen szerepel. A fia ötszörös Európa Bajnok, nyolcszoros Európa Kupa győztes, háromszoros Világrekorder és kétszeres Európa rekorder íjász. Mónus József László eredményei között szerepel a 2007-es Európa Kupa, Ausztria- aranyérem, a 2008-ban Dél-Koreában megrendezett Hagyományos Íjász Világbajnokságon szerzett aranyérem. Ugyanitt szerzett világfesztivál aranyérmet és Nemzetek Nagydíja győzelmet. 2010-ben az Ausztriában megrendezett Európa Bajnokságot aranyéremmel, az USA-Wendover Távlövő íjász Világversenyét 6 aranyéremmel és 2 világrekorddal zárta. Eddig 6 világrekordot lőtt, és összességében 144-szer állt a dobogó legmagasabb fokán. Ezek mellett 2009-ben megkapta a „Hajdú-Bihar Megye legjobb férfi sportolója” címet és ugyanebben az évben a Duna Televízió „Mentor” oklevéllel tüntette ki.
A Hajdú-Bihar Megye Önkormányzat Arany Sándor–díját, amely adományozható azoknak, akik a megye mezőgazdaságának fejlesztésével, az új technológiák elterjesztésével, a termelés hatékonyságát javító kutatásokkal, az agrárium európai uniós csatlakozását elősegítő tevékenységükkel, munkásságukkal hozzájárultak a mezőgazdaságból élők életminőségének javításához – Terdik Mihály vehette át.
Terdik Mihály 1990-ben alapította a mai napig működő első családi vállalkozását, amelyben zöldség- és gyümölcstermesztést folytatnak. A kezdeti időszakot követően mostanra túlnyomórészt zöldségekkel foglalkoznak, ezen belül paprika- és spárgatermesztéssel. 2003-ban a térségbeli termelők összefogásával új típusú termelői szervezetet (TÉSZ) alapítottak, amely az első időszakban több, mint 3000 taggal rendelkezett. 2012-ben a TÉSZ ügyvezető elnökévé választották A cégcsoporton belül minden évben a Dél-Nyírségi Régióban nagy létszámú – napi szinten akár 350 fő – mezőgazdasági idénymunkást foglalkoztatnak. A szakmai munka mellett a város társadalmi életének tagjaként is tevékenykedett: 1990-ben helyi képviselőnek választották, majd 1998 és 2006 között megtisztelő feladatként Nyíradony Város Alpolgármestere lehetett. Ez idő alatt a helyi sportéletben is tevékenyen részt vett, mint Sportelnök. 2000-ben a Millenium évében Nyíradony Városa az addig végzett munkájáért Közösségért Emlékérmet adományozott Terdik Mihálynak. 2010-ben pedig Nyíracsádért Emlékérmet vehetett át.
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Nemzetiségi-díját – amely adományozható azoknak, akik a megyében élő nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvi, tárgyi és szellemi kultúrájának, történelmi hagyományainak megőrzése, valamint a kisebbségi jogok védelme és gyakorlása, az integrált nevelés-oktatás elősegítése érdekében kimagasló munkát végeznek Takács Erika kapta.
Takács Erika pályáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzése után zenetanárként kezdte a balmazújvárosi állami Zeneiskolában, majd 1989-től 1998-ig az intézmény igazgatójaként tevékenykedett. 1998-tól 2003-ig a Veres Péter Általános Művelődési Központ igazgatója, 2003-tól 2007-ig igazgatóhelyettese. 2007 februárjától a Polgármesteri Hivatal közművelődési vezető főtanácsosa. Közösségépítő munkája során elevenednek meg a németek rég elfelejtett szokásai. 2006-ban elnöke lett a Német Kisebbségi Önkormányzatnak, a Németfalusiak Egyesületének elnökhelyettesi feladatát a mai napig ellátja. Aktív segítője Balmazújváros Német Közösségének. Takács Erika közösségszervező, közéleti munkájának magas színvonalát a város valamennyi rendezvényén megtapasztalhatták a Balmazújvárosba érkezők. Több nagy sikerű kulturális rendezvény kapcsolódik a nevéhez, például: „Lépjünk egyről a kettőre”, Kastélykerti esték rendezvénysorozat, Országos Trombitástábor, „Autómentes Nap, „Elszármazottak találkozója”, Soós Imre színész tiszteletére rendezett emlékülés. Kitartó munkáját 2010-ben Balmazújváros Kultúrájáért díjjal jutalmazták.
Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának az Év Civil Szervezete-díját – amely adományozható a Hajdú-Bihar megyében kiemelkedő tevékenységet végző azon szervezeteknek, amelyek az adott évben – tevékenységi területüktől függetlenül – támogatták a helyi civil társadalom épülését. A díj olyan civil szervezeteknek adható, amelyek szervezetileg és működésükben is a pártoktól függetlenek, önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, az önkéntesség elve alapján szerveződnek, bírósági nyilvántartásba vételük szerint Hajdú-Bihar megyében rendelkeznek székhellyel – a Derecskei Szivárvány Hagyományőrző Egyesület vehette át.
A Derecskei Szivárvány Hagyományőrző Egyesület 1996-ban alakult, elnöke Békési András. Célja a magyar népművészet tárgyi, szellemi örökségeinek gyűjtése és továbbörökítése, a fiatal néptáncos generáció és az őket támogató szülők, a folklórt szerető nagyközönség összefogása. A Verbunktalálkozó népdalkörösök, kézműveskör, lovas szakcsoport, valamint a helytörténeti alapítvány, fúvószenekar egyesület, nyugdíjasklub szervezetének együttműködése révén jött létre. Az egyesület a fenntartója a Derecskei Szivárvány Néptáncegyüttesnek. Az egyesület a szakmai színvonal megtartása mellett különösen fontos szerepet tulajdonít a fiatalok aktív közösségi életének formálására. E nemes cél vezérli az egyesület tagságát a nemzetek és népek közötti barátság ápolására, a határon túli magyarság (Erdély, Felvidék, Vajdaság) fiataljaival kialakított jó kapcsolat virágoztatására. A hagyományos értékmegőrző tevékenységük eredményességének egyik visszaigazolása azon elismerés, amellyel a Vállalkozók Országos Szövetségének Hajdú – Bihar Megyei szervezete 2013 -ban „Prima Primisszima” díjjal illette a néptáncos közösséget. Az együttes vezetői Szombathyné Törő Nóra és Nagy László.
A Hajdú-Bihar Megye Önkormányzatának Önzetlenség-díját – amely adományozható azoknak, akik önzetlen tevékenységükkel hozzájárultak Hajdú-Bihar megyében az értékteremtéshez, Megyaszai Szilvia kapta idén.
Megyaszai Szilvia szülővárosa, Püspökladány helytörténeti értékeinek felkutatását, feldolgozását, megmentését és digitális adattárba rendezését végzi. A civil helytörténeti honlap, egyik alapítójaként és három éve egyetlen szerkesztője. A Püspökladány Települési Értéktár Bizottság a település értékei közé választotta a honlapot és annak digitális gyűjteményét. Megyaszai Szilvia további társadalmi, közösségi feladatokat is ellát önkéntesként. A püspökladányi múzeum „Múzeumok Éjszakája” rendezvényén közreműködőként vett részt, a helyi múzeum által szervezett I. világháborús kiállítás megszervezéséhez gyűjteménye felajánlásával nyújtott segítséget. A „történeti értékek feltárása és rögzítése érdekében végzett különlegesen értékes és kiváló munka elismeréséül” a Vitézi Rend okirati dicsérő elismerését vehette át. Hajdú-Bihar megyei értékmentő tevékenysége vitathatatlan. Ismeretterjesztő munkája társadalmi célokat szolgál, szerénysége, alázata, töretlen lelkesedése és elhivatottsága példaértékű.
