Skip to content Skip to left sidebar Skip to footer

Események, rendezvények

Október 3-án Magyar Szürke Bika Vásár és Tenyészszemle

A Hortobágyi Nonprofit Kft. és a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete tenyészbika bemutatóra, bikák árverésére és kapcsolódó gyerekprogramokra várja az érdeklődőket. A 10 órakor kezdődő eseményről bővebb információk ezen a honlapon érhetők el.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

2013 óta 15 milliárd forintból fejlesztették az oktatást Hajdú-Bihar megyében

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2015. szeptember 25-ei közgyűlésén a megyei tankerületek működéséről és a szakképzés helyzetéről szóló első két napirendi pontot összevonva tárgyalta a testület.

A 2013. januárja óta működő Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál elérendő célként megfogalmazódott a minőségi oktatás fenntarthatósága, az átláthatóbb köznevelési rendszer, illetve az egyenlő esélyek megteremtése a tanulásra, a magasan képzett tanárok részére pedig megfelelő életpálya-kilátás biztosítása.

A részeredmények egyik lényeges eleme, hogy – hacsak nem volt pályaelhagyó – 2013 óta nem bocsájtottak el a megyében egyetlen pedagógust sem. Emellett komoly vívmány, hogy a korábbiakkal ellentétben mindenki időben megkapja a fizetését, valamint a többségében határozott idejű munkavállalói szerződéseket határozatlan idejűek váltották fel, ami nagyobb létbiztonságot ad a pedagógusoknak. Az ingyenes, iskolán túli képzések, szabadidős programok is bővültek.

A KLIK debreceni és hajdúhadházi tankerületi vezetője, Pappné Gyulai Katalin, illetve a Debreceni Szakképzési Centrum vezetője, Tirpák Zsolt számolt be az elmúlt időszakról. Ezen kívül a megye másik központja, a Berettyóújfalui Szakképzési Centrum helyzetéről, a hozzá tartozó intézményekről is tájékozódhattak a képviselők.

Tirpák Zsolt nyomatékosan kijelentette, hogy a honi szakképzés több évtizedes, összetett gondokkal küzdött, s elodázhatatlan átalakítása pár éve szükségessé vált, ám kellett hozzá némi idő, amíg ez a gyakorlatban is megvalósult. Korábban már Pajna Zoltán megyei elnök részéről is elhangzott, hogy egy jó szakma ér annyit, mint egy nem kellően átgondolt egyetemi diploma, amit most Tirpák Zsolt is megerősített, hiszen szükség van jó technikusokra, szakmunkásokra. „Nagy lehetőségek rejlenek a szakképzés fejlesztésében, ám nem szabad mindig csak a támogatásokra várni, alternatív forrásokat bevonva kell kihasználni minden adódó esélyt”.

A közgyűlés továbbá elfogadta az Észak-Alföldi Operatív Program, valamint a Területi Operatív Program végrehajtásáról szóló beszámolót, ahogyan a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és Kína Belső-Mongólia Autonóm Tartománya közötti együttműködési szándéknyilatkozatát is. Utóbbi a kétoldalú üzleti lehetőségek bővítését szolgálja, és nyáron Tasi Sándor alelnök írta alá az erről szóló megállapodást.

Az interpellációk során az úgynevezett ESZOSZ-ügyre és a debreceni menekülttáborra is kitértek a képviselők, bár abban nem volt vita, hogy egyik ügyet sem ennek a testületnek kell megoldania, ám mivel Hajdú-Bihar megyét is érintő témák, szükséges beszélni róla.

A szociális szövetkezettel való munkakapcsolat során károsultak esetleges megsegítésére reagált Rácz Róbert kormánymegbízott, aki elmondta, hogy a helyi munkaügyi központ gyakorlatilag minden olyan embernek segített és segíteni fog – a jogszerű kereteken belül –, aki jelentkezett vagy jelentkezik náluk azzal, hogy a közismert ügyben hátrányosan érintett. A korábbi megyei elnök kifejtette, hogy néhány olyan embernek nem tudtak csak foglalkoztatást helyettesítő támogatást vagy közmunkából eredő jövedelmet biztosítani, akik erre egyébként sem lettek volna jogosultak. Ugyanakkor Bódi Judit szocialista képviselő jelezte, hogy azokkal van gond, akik még mindig munkaviszonyban állnak az említett szervezettel, s mivel nem tudják felmondani azt, nem is jogosultak semmiféle juttatásra vagy nem helyezkedhetnek el ismét a munkaerőpiacon.

A menekülttábor kapcsán korábban Demeter Pál jobbikos képviselő indítványozta, hogy a testület látogassa meg a Sámsoni úton lévő tábort, így tájékozódva személyesen is az ottani helyzetről. A pénteki alkalommal rákérdezett, hogy történt-e gyakorlati lépés ez ügyben. Erre reagálva Pajna Zoltán elmondta, hogy amint kap hivatalos engedélyt a megfelelő szervektől nyitott a témára – ám amennyiben a közeljövőben bezárják az intézményt, ez oka fogyottá válhat.

A közgyűlés ismét teljes, hiszen a jobbikos Gál László Csaba vette át a nyáron tragikus hirtelenséggel elhunyt Vígh József képviselő helyét a megyei közgyűlésben. Vígh Józsefre néma főhajtással emlékeztek a képviselők.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

Arany-év és Aranyút

2017 Arany János emlékév lesz a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. A hátralévő idő felkészülési munkálatairól Szárba szökkenő ünnep címmel tartottak konferenciát 2015. szeptember 24-én, Nagyszalontán, Arany János szülővárosában.

2014-ben Nagyszalontán indult az a konferencia-sorozat, amelynek keretében az Arany emlékév programjait szervezik. A magyar irodalom egyik legnagyobb alakjáról elnevezett emlékév 2017. március 2-án kezdődik. Az előkészítő munkálatokhoz kapcsolódóan készül egy honlap, amely az emlékév részletes programjait is tartalmazza majd. A tervek szerint már október 22-én, költőnk halálának évfordulóján üzemelni fog az internetes portál. A szervezők bíznak benne, hogy a készülő honlap interaktívan működik majd. A látogatók felöltik az Arany bicentenáriumhoz kapcsolódó rendezvényeken készített fényképeiket, beszámolóikat. A cél, hogy az Arany-év végére egy összefoglaló virtuális album készüljön el. Szintén az előkészítő munkálatokhoz kapcsolódóan 2016 szeptemberére egy kiadvány is készül, amely részletesen tartalmazza majd az Arany-év eseményeit.

Az elképzelések szerint az Arany-évben fesztiválokat, alkotótáborokat rendeznek majd, egyhetes turnusokban szakmai tábort szerveznek diákoknak és/vagy felnőtteknek. A táborok zárása egy-egy szabadtéri fesztivál lenne. A tervek szerint lesz irodalmi, filmes hagyományőrző, természetjáró, képzőművészeti tábor. Emellett a szervezők terveznek még többek között szabadtéri színház, mozi, tánc-, zeneművészeti, gasztronómiai fesztivált valamint kiállításokat is. Valamennyi tárlat vándorútra indul majd, és nemcsak a Nagyszalonta és környéki, hanem a magyarlakta területekre is. Az Arany emlékév programjain belül jön létre az Aranyút. A költő életének négy legfontosabb állomása Nagyszalontához, Debrecenhez, Nagykőröshöz és Budapesthez köthető. Az Aranyúton zarándokvonatot indítanának a települések érintésével.

Az egyeztető konferencián a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot Pajna Zoltán elnök és Bulcsu László alelnök képviselte, de részt vett az eseményen még többek között Csűry István püspök, Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára, és Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke.



hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

Hajdú-Bihar megye is ott volt a Magyar Értékek Napján

2015. szeptember 12-én Budapesten a Szent István Bazilika előtt mind a 19 magyarországi megye és a határon túli magyarlakta területek képviselői bemutatkoztak az immár második alkalommal megrendezett Magyar Értékek Napján. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Nemzeti Művelődési Intézet megyei irodája közösen vett részt a Magyar Értékek Napján, ahol alakor csurdéfejű búzával és debreceni pároskolbásszal, valamint a színpadon az Anjou Udvari Lovagok Egyesülete előadásával mutatkoztak be.

A több száz fős nézősereg a magyarság értékeit a téren felállított megyei és a határon túli területeket bemutató standokon ismerhette meg, ahol egyebek mellett értéktár-kiállítások, válogatott helyi értékek, termények, termékek voltak láthatóak. A színpadon egész nap színvonalas előadásokat adtak a megyék művészeti csoportjai, alkotó közösségei, előadóművészei.

Különleges színfoltja volt a napnak a Terményáldás, ahol az áldásra szánt élelmiszereket a megyei elnökök és egy, a helyi értékek közé tartozó népviseletbe öltözött fiatal vitte az egyházi személyek dr. Gájer László káplán, dr. Lackner Pál evangélikus püspök, valamint Sebestyén Katalin lelkipásztor elé.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot Pajna Zoltán, elnök és Bulcsu László alelnök képviselte az ünnepi eseményen.

A hajdú-bihariak egyébként igazi lovagi bemutatóval lepték meg az érdeklőket. A Dr. Pávay Tibor vezette Anjou Udvari Lovagok Egyesületének célja az európai és speciálisan magyar lovagi kultúra fenntartása, értékeinek és eszméinek átmentése a mába. Példaképük a hajdú-bihari Toldi Miklós. A színpadi bemutatót követően a sátraknál „lovagsimogatóval”, fegyver-, és vívásbemutatóval, valamint Balassi-énekekkel várták a lovagok a közönséget.

A lovagi bemutatón túl a hajdú-bihari stand termékei, többek között a Hajdú-Bihar megyei Értéktárban szereplő híres nádudvari kerámia és a komádi hímzés is nagy sikert arattak. Az alakor búzából font használati és dísztárgyak készítését pedig bárki kipróbálhatta. Megismerkedhettek a látogatók még a csodálatos debreceni cifraszűrrel, láthattak valódi csikóbőrös kulacsot, sőt karikás ostort is, amelyet Szabó István népi iparművész időnként meg is „szólaltatott”.

A Magyar Értékek Napja rendezvény fővédnökei voltak: dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke; Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke; Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke; Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter; dr. Pesti Imre országgyűlési képviselő, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége elnöke.















hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

Új technológiát alkalmaznak Földesen a termálvíz kísérőgázának hasznosítására

A Hajdú-Bihar megyeri településen a kísérleti jellegű programnak köszönhetően a jelentős gazdasági és turisztikai tényezőnek számító termálvíz kísérőgázának hasznosítása során évi 4000 tonna szén-dioxid terheléstől mentesítik a környezetet.

Magyarország kivételesen jó adottságokkal bír a geotermikus energia (akár termálvíz, akár földhő) hasznosítására, mely a jelenleg ismert és létező megújuló energiaforrások közül a leginkább egyenletesen rendelkezésre áll. A termálvíz használata azonban több esetben környezetvédelmi aggályokat vet fel, főként a vízben oldott sótartalom, a kísérőgázok, vagy egyéb szénhidrogének tekintetében. Az utóbbi 150 évben az üvegházhatású gázok közül a metán koncentrációja 150%-kal emelkedett, így ennek környezetbarát hasznosításával mindenképpen foglalkozni kell.

Az Észak-Alföldön több olyan termálkút üzemel, amelynél a kísérőgáz metán tartalma meghaladja a 60%-ot, viszont a jelentős energiatartalommal rendelkező kísérőgáz hasznosítása nem megoldott. A jelen projekt keretében létrejött K+F technológia a termálvíz kísérőgázát hasznosítja villamos energia termelésre egy gázmotor által hajtott kiserőművel, majd a füstgázt egy algabioreaktorban alga termelésével passziválja. A folyamatos fejlesztések eredményeként a keletkező szén-dioxid nem jut a környezetbe, hanem azt algatermeléssel értékes algaolaj és –fehérje előállításra használják Földesen.

A HU09-0059-A2-2013 számú és a „Metán tartalmú és magas sókoncentrációjú termálvíz integrált környezetkímélő hasznosítása zéró emissziós zárt rendszerben” című projekt nyitó rendezvénye 2015. szeptember 11-én kerül megrendezésre Földes Nagyközség Polgármesteri Hivatalának Tanácstermében. A projekt a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 Zöld Ipari Innováció Program Környezetbarát termelési technológiák fokozottabb használat – alprogramja keretében támogatott.

A projekt az EGT Alapok és a Norvég Alapok támogatásával valósul meg. A Végrehajtó Ügynökség az Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt., a Program Operátor a Szent István Egyetem.

Az elnyert támogatás összege 123.297.174 Ft, mely 73%-os intenzitást jelent. A megvalósítás végső határideje 2016. 04. 30.



hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

Tájékoztató a TOP pályázatokhoz kapcsolódóan

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2015. szeptember 14-én tájékoztató napot tartott az önkormányzatok számára a 2014-2020 között a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó, hamarosan megjelenő pályázati felhívásairól. Az elhangzott előadás anyaga ITT található, alul a csatolt dokumentumban!

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat az elmúlt 3-4 év során jelentős feladatot kapott a területfejlesztés kapcsán. A településekkel elindult egy együttműködés, melynek keretében minden szereplő megfogalmazta azon fejlesztéseket, melyek hatékonyan szolgálják a települések fejlődését.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat amellett, hogy koordinálta ezt a folyamatot, folyamatos kapcsolatot tartott a Nemzetgazdasági Minisztériummal, irányító hatóságokkal, hogy az alulról jövő elképzelések megfelelően tükröződjenek az operatív programokban, fejlesztési dokumentumokban, felhívásokban.

A települési projektek gyűjtése ezzel lezárult, azonban most, hogy a felhívások tartalma, megjelenítésének üteme, a rendelkezésre álló forrás nagyjából véglegesítésre kerültek, eljött az idő, hogy a tervezett elképzelések, projektek alapos megtervezése, előkészítése, majd megvalósítása is elinduljon.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat ehhez a feladathoz egy igen komoly szakértői bázissal rendelkezik, akiknek együttműködésével a zökkenőmentes lebonyolítás, a projektek előkészítése és megvalósítása megtörténhet.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

Ebes, Kaba és Sárrétudvari is büszkélkedhet már napelemekkel

A modern energiatermelési forma nemcsak költséghatékony, de környezetkímélő is.

2015. szeptember 8-án, Ebesen az Arany János Magyar-Angol Két Tanítási nyelvű Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Sárrétudvariban a Jókai Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tetőszerkezetére került 200-200, egyenként 50 kW teljesítményű napelem. A két település a beruházások megvalósításához egyenként több mint 35 millió forint támogatást kapott. Kabán a Polgármesteri Hivatal első, és hátsó homlokzatára építettek 103, egyenként 25 kW-os napelemet, itt a fejlesztés mintegy 20 millió forint vissza nem térítendő támogatásból jött létre.

Hajdú-Bihar megyében összesen 14 település nyert a „Napelemes rendszer telepítése” című, KEOP-4.10.0/N/14-2014 azonosító számú felhíváson támogatást. Szeptember közepére mindenhol átadták ezeket a napelem-együtteseket, amelyek nem csupán a települések energiagazdálkodásában jelentenek előrelépést, de a kivitelező cég vezetője, Csordás György szerint, településenként akár évi több tíz tonnányi károsanyaggal kevesebb kerül a levegőbe azáltal, hogy a hagyományos energiatermelést részben vagy teljesen felváltják napelemekkel. A napelemek egyébként 30 év teljesítmény garanciával rendelkeznek, amerikai gyártmányúak, és a kor követelményeinek maximálisan megfelelnek.

A keddi ünnepélyes átadásokon Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke arra biztatta a településeket, hogy a jövőben is vegyenek részt az energetikai pályázatokon, hiszen már 2015 decemberében várható újabb kiírás, amely ugyancsak jelentős forrásokat biztosíthat majd a nyertes települések számára.

Bodó Sándor a térség országgyűlési képviselője kihangsúlyozta, hogy a mai világban olyan szinten sokrétű akár egy magánlakás energiafelhasználása is, hogy nem kérdés, a közintézmények számára hatalmas megtakarítást jelent a napelem parkok felszerelése.

A modern energiatermelési forma nemcsak költséghatékony, de környezetkímélő is.

2015. szeptember 8-án, Ebesen az Arany János Magyar-Angol Két Tanítási nyelvű Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Sárrétudvariban a Jókai Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tetőszerkezetére került 200-200, egyenként 50 kW teljesítményű napelem. A két település a beruházások megvalósításához egyenként több mint 35 millió forint támogatást kapott. Kabán a Polgármesteri Hivatal első, és hátsó homlokzatára építettek 103, egyenként 25 kW-os napelemet, itt a fejlesztés mintegy 20 millió forint vissza nem térítendő támogatásból jött létre.

Hajdú-Bihar megyében összesen 14 település nyert a „Napelemes rendszer telepítése” című, KEOP-4.10.0/N/14-2014 azonosító számú felhíváson támogatást. Szeptember közepére mindenhol átadták ezeket a napelem-együtteseket, amelyek nem csupán a települések energiagazdálkodásában jelentenek előrelépést, de a kivitelező cég vezetője, Csordás György szerint, településenként akár évi több tíz tonnányi károsanyaggal kevesebb kerül a levegőbe azáltal, hogy a hagyományos energiatermelést részben vagy teljesen felváltják napelemekkel. A napelemek egyébként 30 év teljesítmény garanciával rendelkeznek, amerikai gyártmányúak, és a kor követelményeinek maximálisan megfelelnek.

A keddi ünnepélyes átadásokon Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke arra biztatta a településeket, hogy a jövőben is vegyenek részt az energetikai pályázatokon, hiszen már 2015 decemberében várható újabb kiírás, amely ugyancsak jelentős forrásokat biztosíthat majd a nyertes települések számára.

Bodó Sándor a térség országgyűlési képviselője kihangsúlyozta, hogy a mai világban olyan szinten sokrétű akár egy magánlakás energiafelhasználása is, hogy nem kérdés, a közintézmények számára hatalmas megtakarítást jelent a napelem parkok felszerelése.





hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

Újabb három Hajdú-Bihar megyei település gazdagodott napelemes rendszerrel

Sárándon a Polgármesteri Hivatal, Hosszúpályiban a Szociális Szolgáltató Központ, míg Biharkeresztesen a Szivárvány Óvoda áramellátásának szükségleteit fedezi majd a tegnap átadott mintegy 600 napelem.

A beruházások mindhárom településen a KEOP-4.10.0/N/14-2014-0145 kódszámú pályázat keretében nyert településenként csaknem 40 millió forint vissza nem térítendő támogatásból valósultak meg.

A napelemes rendszerek kiépítésére 100%-os támogatású intenzitást nyújt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság által még 2014 júniusában kiírt pályázat. A projekt keretében minden egyes településre beszerzésre került többek között 200 darab 250W típusú napelem. A fejlesztésnek köszönhetően az Önkormányzatok hozzájárulnak a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentéséhez, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásának növeléséhez, ezáltal a környezetvédelmi kezdeményezésekhez is. A beruházások hatására csökkenteni tudják a szén-dioxid kibocsátását, valamint hatékonyabban tudják felhasználni az energiát. Mindemellett pedig jelentősen csökken az energiafelhasználásra fordított költségük a településeknek. Csak Sáránd esetében például a napelemes rendszer működtetésével az előzetes számítások szerint évente mintegy kétmillió forintot tud megtakarítani az önkormányzat.

Az átadó ünnepségeken Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke elmondta: Hajdú-Bihar megyében több mint 600 milliárd forint európai uniós forrás hasznosult az elmúlt időszakban, azt mondhatjuk, hogy eredményesek voltak a megye vállalkozói, az intézményei és természetesen készülünk a 2014-20-as időszakra.

Napelemes rendszer összesen 14 Hajdú-Bihar megyei településen kerül valamelyik közintézményre az eddiginél hatékonyabb és költségtakarékosabb energiafelhasználás érdekében. Sáránd, Hosszúpályi és Biharkeresztes mellett már Hajdúhadház, Téglás, Püspökladány, Egyek, Hajdúdorog is napelemekkel korszerűsítette az energiagazdálkodását.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

84 ezer gyereknek csengettek be a megyében

Idén
17 ezerrel több diák kezdi el a tanévet a hajdú-bihari általános
és középiskolákban, mint egy évvel ezelőtt. Debrecen pedig
2020-ig 10 milliárd forintot fordít a helyi oktatásra. Többek
között ezekről beszélt a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban
megtartott Szakmai Tanévnyitón Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei
Önkormányzat elnöke és Papp László, Debrecen polgármestere.
Szó esett arról is, hogy mindketten sokat várnak a duális
képzéstől, amelyben a szakmunkára irányuló képzés és az
általánosabb jellegű oktatás, valamint a gyakorlat hangsúlyossá
válik, illetve a valós piaci igényekhez igazodó felsőoktatási
képzés egyre nagyobb szerepet kap.

Pajna
Zoltán Váczi Mihály: Még nem elég! című verséből idézett,
arra utalva, hogy nem elég akarni, tervezni, de tenni is kell azért,
amit célként kitűzünk magunk elé. Hajdú-Bihar megye 126
iskolájában eltérő körülmények vannak – jelezte a megyei
elnök –, és az egyes települések nagysága, azok lehetőségei
sem egyformák. Mégis, a tehetségek felkarolása és a hátrányos
helyzetűek fokozottabb bevonása a tanulásba, majd ott tartása
közös feladata a pedagógusoknak, akiknek egymást és a diákokat
is inspirálni kell.

„Maga
az intézményrendszer alkalmas, hogy fogadja a növekvő tanulói
létszámot. Július 1-től új szakképzési rendszer működik
Magyarországon. Bízom abban, hogy meghozza a várt áttörést,
hiszen elég sokféle véleményt hallottunk a közelmúltban a
magyar oktatással kapcsolatban: jót és rosszat is. Attól is sokat
várok, hogy Hajdú-Biharban a két nagy intézmény és az ezek alá
tartozó 12 debreceni, valamint 11 berettyóújfalui tagintézmény
sikeresen fog működni.”

Pajna
Zoltán szerint vissza kell adni a szakképzés becsületét mind a
szülők, mind a diákok szemében, hiszen egy szakmunkás
bizonyítvány is értéket képvisel.

Papp
László, Debrecen polgármestere ezután kijelentette, hogy a
felsőoktatásban az úgynevezett sláger szakokon, mint például a
biológia, közgazdaság, jog, még mindig sokan tanulnak, ugyanakkor
jó pár szakra egyre kevesebben jelentkeznek (például a
természettudományokhoz kapcsolódóan). Ezt egyensúlyba kell hozni
a jövőben.

A
polgármestert kitért a pedagógusok szakmai és anyagi
megbecsülésére is. A fizetésük idén bő 4%-os növekedést
mutatott, és 2016-ban, valamint utána folyamatosan emelkedni fog a
városvezető szerint.

„Debrecen
az a város, amely nem csak gondol valamit az oktatásról, de azt
városstratégiai kérdésként kezeli”
– folytatta Papp László.
„Megígérhetem, hogy itt mindig lesz színvonalas oktatás! Mi a
16. században nem várat, hanem kollégiumot alapítottunk
Debrecenben. Ez elkötelezettséget jelent a mai emberek számára
is”.

A
polgármester szavaiból kiderült, hogy 2020-ig 10 milliárd
forintot szándékoznak a helyi oktatásra fordítani. Ebből majdnem
4 milliárd forintot bölcsődére, óvodára, 3 milliárd forintot
alap- és középfokú képzést ellátó intézményre, 2 milliárd
forintot pedig egy nemzetközi általános és középiskola,
valamint óvoda felépítésére szánnak. Papp László – az új
intézmény létrehozása kapcsán – megköszönte a Nemzeti
Erőforrások Minisztériumának a segítő közreműködését is.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

Hajdúdorogon is átadták a napelemparkot

Napelemes
rendszert telepítettek Hajdúdorogon a Városi Strandfürdőben. A
beruházás célja az Önkormányzat által fenntartott intézmény
kiadásainak csökkentése megújuló energia felhasználásával,
hatékonyabb energiafelhasználás, valamint a környezettudatosságra
nevelés.

Hajdúdorog
Önkormányzati Képviselő Testülete a KEOP-4.10.0/N/14-2014-0267
kódszámú pályázat keretében nyert vissza nem térítendő
támogatást a napelemes rendszer telepítésére. A projekt
keretében többek között 200 darab 250W teljesítményű napelem
került beszerzésre. A rendszer képes a Strandfürdő csaknem
teljes elektromos áram igényének biztosítására.

A
napelemek és inverter beszerzésével az Önkormányzat nemcsak az
energiafelhasználást modernizálta, de hozzájárult a fosszilis
energiahordozók felhasználásának csökkentéséhez, valamint a
megújuló energiaforrások felhasználásának növeléséhez is. A
beruházás hatására csökkenten a szén-dioxid kibocsátás,
valamint hatékonyabb lesz az energia felhasználás. A Széchenyi
2020 program keretében megvalósított projekt le nem vonható
ÁFA-val számított elszámolható költsége 39,11 millió forint
volt, melyhez az Önkormányzat 27,93 millió forint vissza nem
térítendő támogatást nyert.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

Fociünnep Debrecenben, kezdődik a Karnevál Kupa

Tizenhárom kategóriában, hét ország 108 csapat képviselteti magát a jubileumi évfordulót ünneplő Karnevál Kupán Debrecenben. Az augusztus 15-16-i nemzetközi utánpótlás Labdarúgó Tornán többek között lengyel, szlovák, szlovén, román, ukrán foci csapatok lépnek pályára az olyan élvonalbeli magyar klubbok, mint a DVSC, a Honvéd, az MTK, a DVTK mellett. Az idén 25 éves Karnevál Kupát Hegedüs Gáborral az élen, a DHSE –Olasz Focisuli indította el. A szakember szerint már óvodás korban le kell rakni az alapokat, ezért is indult el az az Ovi-Foci program, melynek keretében az országban már több, speciálisan ennek a korosztálynak kidolgozott pálya épült és az óvodapedagógusokat is felkészítették a pályák használatára. A szakigazgató azt mondja az elmúlt 25 évben olyan rendszert építettek ki, amely nem kapcsolódott ugyan szorosan felnőtt labdarúgó klubhoz, mégis sikerült Hajdú-Bihar megyéből olyan klasszis játékosokat kinevelni és nemzetközi porondra juttatni, mint Tisza Tibor, Tőzsér Dánielt, Balogh Jánost és Máté Pétert. Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke szerint az Olasz Focisuli tíz hajdú-bihari településen fejlesztette ki azt az infrastruktúrát, amely lehetővé tette, teszi a toborzást. Kezdetben hiánypótló tevékenységként, mivel sok egyesületnek nem volt lehetősége az utánpótlás kiépítésére. A megyei önkormányzat elnöke úgy látja az Olasz Focisuli tevékenységéből nem csak Debrecen, de az egész térség labdarúgása profitál.  Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere szerint a cívisváros büszke a Karnevál Kupára, amely jelentőségével hozzájárul ahhoz, hogy Debrecen valóban kiérdemelje a nemzet sportvárosa címet. A város önkormányzata támogatásként kedvezményesen biztosítja a rendezvényre a sportpályákat. Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja szerint az egyetem is szeretné kamatoztatni az Olasz Focisuli nemzetközi kapcsolatait, hisz az egyetem is nagy hangsúlyt fektet a sportra és a sportszakemberek képzésére. Közép-Európa egyik legjelentősebb gyermek labdarúgó tornáját a Virágkarneváli héten rendezik meg, a mérkőzéseknek öt különböző pálya többek között az Oláh Gábor úti Sportcentrum, a Pallagi Labdarúgó Akadémia, valamint a DEAC ad majd otthont. 

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

Hajdúsámsoni Ízek Fesztiválja – első alkalommal

A gasztronómiáé volt a főszerep szombaton, vasárnap pedig a sporté 2015. július 25-26-án Hajdúsámsonban, a város napján. A rendezvény fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes,
védnökei Tasó László államtitkár és Pajna Zoltán a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke voltak.

A főzőversenyre közel 50 csapat nevezett, melyből a zsűri 40 nevezőnek értékelhette a finomabbnál finomabb ételeit. A pálinkaversenyre is sok finom nedű érkezett, ezeket szakavatott zsűri értékelte. A sportviadalokon “C” típusú kettesfogathajtó verseny, sakk, foci, futás szerepelt a programban.

„Szerintem Magyarország minden településén van valami csoda a gasztronómia világában, amit érdemes bemutatni. Nagyon sokan erre alapozzák a rendezvényeiket, s azt hiszem, hogy a Hajdúsámsoni Ízek Fesztiválja is bele fog kerülni a nagy rendezvénynaptárba” – nyilatkozta Tasó László államtitkár.

„Nagyon fontos, amikor nem csak egy-egy település, hanem egy kisebb régió fog össze egy ilyen rendezvény megvalósítására. Látszik, hogy az emberek szeretik ezt” – hangsúlyozta Pajna Zoltán megyei elnök.

„Ha mindenkit beleszámolunk, mindenkit hozzáadunk, akkor száz ember dolgozott a rendezvényért. Egy hónappal ezelőtt azért nem ilyen körülmények voltak, mint ahol vagyunk jelenleg, hiszen terepalakítási munkálatokat kellett végeznünk” – nyilatkozta Antal Szabolcs polgármester az Epreskerti Rendezvénytérről.

Hajdúsámson is elindított ezzel egy új gasztronómiai fesztivált, hagyományteremtés, hagyományőrzés céljával.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

Napelemekkel a költségtakarékosabb energiafelhasználásért

Összesen 14 Hajdú-Bihar megyei településen kerül valamelyik közintézményre napelem, az eddiginél hatékonyabb és költségtakarékosabb energiafelhasználás érdekében.

A beruházások megvalósításához a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság által még 2014 júniusában kiírt 100%-os támogatási intenzitású pályázaton nyertek támogatást települések.

A „Fotovoltaikus rendszerek kialakítása” című kiírásra beérkezett „Napelemes rendszer telepítése” című, KEOP-4.10.0/N/14-2014 azonosító számú felhíváson a megyéből Püspökladány, Egyek, Tiszacsege, Kaba, Ebes, Sárrétudvari, Sáránd, Hosszúpályi, Biharkeresztes, Hajdúhadház, Téglás, Létavértes, Hajdúböszörmény és Hajdúdorog városa nyert támogatást az energetikai korszerűsítéshez.

A projekt elszámolható költsége egyenként mintegy 35 és fél millió forint. A kivitelezési munkálatok idén tavasszal kezdődtek és mostanra már mindenhol befejeződtek. Településenként valamivel több mint 200 napelemet telepítettek, amelyek termelése 50 kWh. A korszerűsítések által egyebek mellett csökken majd az üvegházhatású gázok kibocsátása és növekedik a megújuló energiafelhasználás (villamos energia-termelés), valamint költségtakarékosabb és hatékonyabb lesz az energiafelhasználás. A napelemek ugyanis rásegíthetnek a melegvíz előállításra, a fűtési, a hűtési rendszerek működésére, valamint a villanyáram előállítására.

HAJDÚHADHÁZ, TÉGLÁS, PÜSPÖKLADÁNY és EGYEK az első átadók

A 14 településből a napokban 4 helyen adták át ünnepélyes keretek között a napelemmel korszerűsített épületeket. A többi érintett településen az ősz folyamán történnek meg az átadások.

Július 27-én Hajdúhadházon Csáfordi Dénes polgármester mellett Pajna Zoltán a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár mondott beszédet a polgármesteri hivatal udvarán – amely épület belső tetőszerkezetére szerelték a napelemeket.

Ugyanezen a napon szinte a szomszédban, Tégláson is átadták a városháza tetejére szerelt napelemeket. Pajna Zoltán és Tasó László itt is köszöntöt mondott, akárcsak a polgármester, Czibere Béla.

A július 27-ei napra esett még egy átadás: Püspökladányban azonban nem a hivatal épületére, hanem az egykori Aranycsapat cserekapusáról, Gellér Sándorról elnevezett sportcsarnokra kerültek fel a napelemek. Itt Dombi Imréné polgármester asszony mellett az itt született Bodó Sándor országgyűlési képviselő és Pajna Zoltán is beszélt a megújuló energiák hasznosításának jelentőségéről.

Egy napra rá, július 28-án Egyeken a település központjában lévő étteremre helyezték az energetikai korszerűsítés jegyében a napelemeket. Ez az épület egyfajta közösségi térként is funkcionál, mint megtudtuk Miluczki Attila polgármestertől. Bodó Sándor és Pajna Zoltán mondott köszöntőt még az átadó ünnepségen.

Pajna Zoltán megyei elnök több helyszínen is említette azt a bizonyos 20%-ot, ami visszatérő számadat, hiszen az Európai Uniós átlag szerint a 20%-ot kellene elérnie a megújuló energia felhasználásnak az összeshez képest. Ez ma Magyarországon mintegy 9%, ám Pajna Zoltán szerint a 14% reálisan elérhető a közeljövőben – többek között az ilyen beruházásoknak köszönhetően.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

Koreai gazdasági potenciálok Hajdú-Bihar Megyében

Gazdasági együttműködés lehetőségéről tárgyaltak tegnap a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatnál.  A Koreai Köztársaság egyik legrégebbi és legnagyobb vállalata a KOTRA – Korean Trade-Investment Promotion Agency – a világ több országában, többek között Magyarországon is keresi a befektetési lehetőségeket. A megyeházán lezajlott találkozón egyebek mellett Hajdú-Bihar települési, kutatás, valamint turisztikai fejlesztési céljairól, gazdasági innovációs terveiről tájékozódott a KOTRA igazgatója, Kim Seungho, valamint a társaság befektetésekért felelős szakértője, Sebők Ferenc. A találkozón a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot Bulcsu László és Tasi Sándor alelnökök, Dr. Dobi Csaba jegyző és Ibrányi András, a Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Osztály osztályvezetője képviselte. A LENERG Energiaügynökség részéről Vámosi Gábor igazgató és Szabó Valéria nemzetközi projektmenedzser az energetikai fejlesztések lehetőségeit, az INNOVA ügyvezetője pedig a megyei innovációs irányokat, adottságokat, lehetőségeit vázolta fel a koreai vállalat képviselőinek.  
Az elképzelések szerint többek között az autóipar, az elektronika, az egészségügy, különös tekintettel a fogászati technológiák fejlesztésére, valamint az energetika, azon belül a nap- és a geotermikus energiát hasznosító, illetve energiahatékonyságot fokozó technológiák lehetnek a potenciális befektetési területek Hajdú-Biharban. A koreai vállalat képviselői különösen érdeklődtek a kutatásfejlesztési szektor lehetőségei iránt, a Debreceni Egyetemmel való együttműködés megvalósításában.
A tervek szerint egyébként az együttműködés keretében magyar vállalatok, projektek is lehetőséget kapnának, hogy Koreában, a Green Hub elnevezésű konferencián idén ősszel bemutatkozhassanak, valamint, hogy befektetőket találjanak elsősorban a megújuló energiák, az energiahatékonyság, a fenntartható technológiák területén.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

Bemutatkoztak a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár kincsei

Debreceni páros kolbász, hajdúszoboszlói gyógyvíz, bojti tájház, bárándi pásztorcsengő. Csak néhány a Hajdú-Bihar Megyei Értéktárban és az értékeket felvonultató kiállításon szereplő kincsek közül. A Megyeháza Bocskai terme előtt berendezett tárlat 2015. június 10-től 2015 június 23-ig látogatható. A kiállításon egyebek mellett épített környezet, agrár- és élelmiszergazdaság, valamint kulturális örökség kategóriákban szereplő megyei értékek kerülnek bemutatásra. 
A fellelhető helyi értékek nyilvántartására, annak adatbázisára, kategorizálására, értéktár bizottságok létrehozására, a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi törvény alapján kaptak felhatalmazást a települési, valamint a megyei önkormányzatok A hungarikum törvény végrehajtására vonatkozóan 2013. évben született meg az a végrehajtási rendelet, amely szabályozza a javaslattételt, az értéktárak működését, és meghatározza azt a nyolc kategóriát, amelybe a nemzeti értékeket sorolhatja a javaslattevő. 

A kategóriák a következők:
  • agrár- és élelmiszergazdaság,
  • egészség és életmód,
  • épített környezet,
  • ipari és műszaki megoldások,
  • kulturális örökség,
  • sport,
  • természeti környezet,
  • turizmus és vendéglátás.
Értékeink számbavétele egy alulról felfelé építkező rendszerben történik. A piramis első lépcsőfoka a települési, tájegységi értéktár, és a megyei értéktár, ezek fölött helyezkedik el a Magyar Értéktár, a piramis csúcsán pedig a hungarikumok állnak. Utóbbiak a Magyar Értéktárban lévő nemzeti értékekből kerülnek ki. A hungarikumok közétörténő felvételre javaslatot egyébként a nemzeti értéket nyilvántartó települési vagy megyei értéktár bizottság tehet. 
A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés 2013-ban azzal a céllal hozta létre a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottságot, hogy számba vegye, és összegyűjtse a megyében fellelhető nemzeti értékeket. A bizottság által azonosított nemzeti értékek a jogszabály adta lehetőségeknek megfelelőn szinte minden kategória besorolásának eleget tesznek (jelenleg a sport kategória nem tartalmaz elemet). A bizottság mostanáig mintegy félszáz értéket vett nyilvántartásba, ebből 15 értéket továbbított felvételre a Magyar Értéktárba, ahová a debreceni páros kolbászt(agrár- és élelmiszergazdaság kategóriában), valamint Irinyi János munkásságát és a zajtalan és robbanásmentes gyufát(ipari és műszaki megoldások kategóriában) be is választották.  
Az értéktár gyűjteménybe javaslattételt egyébként bárki kezdeményezhet. Települési szinten a polgármesterhez, megyei szinten a megyei közgyűlés elnökéhez címezve. A települési értéktár bizottságok az értéktárba történő felvétel mellett döntenek arról is, hogy javasolják-e a nemzeti értéket a megyei értéktárba történő felvételre. A javaslattételnek tartalmaznia kell többek között a javaslattevő adatait, a javasolt nemzeti érték adatait, a javasolt nemzeti érték fényképes/audiovizuális dokumentumait, a Hungarikum törvény nemzeti érték definíciójának való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat, szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét.A javaslattételt egy adatlapon kell benyújtani, amely a fent említett végrehajtási rendelet melléklete, de letölthető a megyei önkormányzat honlapjáról, a www.hbmo.hu/ertektar ’Javaslattétel’ menüjéből. Az újonnan létrehozott aloldalon lehetőség van a javaslattétel elektronikus úton történő benyújtására is. Abban az esetben, ha a településen nem működik értéktár bizottság, akkor a település polgármestere a javaslatot továbbítja a megyei közgyűlés elnökének, és a megyei értéktár bizottság dönt a javaslattételről, 90 napon belül. 
A Hajdú-Bihar megyében található értékek feltárása, rendszerezése a kiadványok elkészítésével, az értékeket bemutató kiállítással, a szakmai előadásokkal tarkított konferenciávalnem fejeződik be. A nemzeti értékek számbavétele egy folyamat, a nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény pedig állandóan gyarapszik.




hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

Klímaadaptáció és vízgazdálkodás fejlesztés

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a 2014-2020-as fejlesztési időszak során kiemelt figyelmet fordított a városok, települések fejlesztési igényeire. A teljes tervezés logikája alapján megszólított vállalkozásokat, egyházakat, non-profit szereplőket, hogy teljes képet kaphasson a fejlesztésekről Hajdú-Bihar megye területén. 
A javaslatok között szerepel a Hajdúhátsági-Erdőspuszták-Ligetalja-Nyírségi Többcélú Vízellátó Rendszer fejlesztésé, amely Hajdú-Bihar megye, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területét érintő vízgazdálkodási fejlesztések megvalósítását, egy komplex vízgazdálkodási rendszer létrehozását célozza meg. A vízellátó rendszer programterületen jellemzőek a szélsőséges időjárási és vízháztartási helyzetek (árvíz, belvíz, túlnedvesedés, aszály), melyeknek gyakorisága és intenzitása a klímaváltozási prognózisok alapján a jövőben növekedni fog, továbbá ezek a veszélyforrások alapjaiban határozzák meg a megye számára kiemelt jelentőséggel bíró élelmiszergazdaság jövőjét és versenyképességét. A versenyképes mezőgazdasági termelés feltételeinek megteremtését jelenti többek között a meglévő öntözési rendszerek és vízilétesítmények víztakarékosabb, hatékonyabb vízfelhasználást célzó korszerűsítése, valamint az öntözőberendezések hatékonyságának a javítása, hozzájárulva ezzel a komplex vízgazdálkodás rendszerhez. A térségi vízgazdálkodási tevékenységek (víztárolók építése, öntözés infrastrukturális hátterének kiépítése) megvalósítása a vízgyűjtőterületre alapozva, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Hajdú-Bihar megye közös együttműködésével történhet. 
A fejlesztési javaslat céljai szervesen illeszkednek a Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Program által megfogalmazott a fenntartható környezet, a megyei agrárium komplex fejlesztése, valamint az élhető vidék, élhető települések prioritásokhoz. 
A program Hajdú-Bihar jelentős területét érinti. A vízgazdálkodáson túl számos fejlesztési lehetőséget hordoz magában, így például a gazdaságfejlesztés, a munkahelyteremtés, a mezőgazdaság, az energetikai, a turizmus, valamint a rekreáció területén, mely különösen a kevésbé fejlett, hátrányos helyzetű térségekben jelenthet felzárkózási lehetőséget.
hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

Dimanikusan fejlődik Monostorpályi

Hajdúhadház után Monostorpályi is bemutatkozott a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlése előtt. A május 8-i ülésen Szabó József polgármester többek között a település gazdasági és szociális helyzetéről, üzemeltetési feladatokról, valamint hulladékgyűjtési és fejlesztési lehetőségekről tájékoztatta a közgyűlése tagjait. 
A testületi ülést követően a képviselők, Pajna Zoltán, megyei önkormányzat elnökének vezetésével Monostorpályiba látogattak, ahol egyebek mellett a megszépült tubusmagtárakat, a 2014 év végén átadott káposzta üzemet, valamint az önkormányzat napelem parkját is megnézték. 
hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

Hajdúszoboszló nyerte az Orbident Hajdú-Bihar Megyei Kupadöntőt

Igazi fesztiválhangulat volt június 7-én, vasárnap a debreceni Nagyerdei Stadionban. A megyei futball napját több ezren ünnepelték a kupadöntőn és a bronzmérkőzésen is. A bronzmeccset Nagyhegyes és Báránd vívta egymással, az eredmény 2-0-ás nagyhegyesi győzelem lett. Az Orbident Hajdú-Bihar Megyei Kupadöntőnek sem a meccsen, sem a hosszabbítás alatt nem dőlt el az eredménye, végül 11-gyesekkel legyőzte Hajdúszoboszló Sárrétudvari csapatát. A szurkolókat egyébként igazi családi nappal, színes programokkal várták. A Nagyerdei Stadion rendezvényterén kézműves kirakodással, valamint Hajdú-bihari ízek kóstoltatásával várták az érdeklődőket. 
hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények