Események, rendezvények

Színházi előadás keretében az egykor Tolnay Klári által felkutatott, lefordított színdarabot mutatják be, amelyben egykor a művésznő maga játszotta a főszerepet. A mostani előadásban Esztergályos Cecília ölti magára Maude szerepét.

Alsó tagozatos iskolásoknak szól az előadás a jól ismert A kis herceg című műből.

Helyszín: Petőfi Sándor Városi Könyvtár

A Petőfi Sándor Városi Könyvtárban 10-11 óráig lehet nevezni csütörtökön arra az izgalmas húsvéti mulatságra, amelyen 2-5 fős csoportokban keresik gyerekek és felnőttek a hímes tojásokat, amelyeket elrejtettek előtte. Többféle kategória van, lehet gyalog vagy biciklivel is keresgélni. A visszaérkezési határidő 13 óra.

2016. március 8-9-én disszeminációs konferencia zajlik Debrecenben, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat szervezésében, külföldi partnerek bevonásával. A fő téma az AGE+ elnevezésű program, amelyet előzőleg már bemutattunk. Ennek szerves részét képezi a P4ITS projekt, amelyet az alábbiakban ismerhetnek meg, s amelyet szintén az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökségtől vesz át a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, mint nemzetközi projektet.

A P4ITS projekt bemutatása

Az Age+ programmal együtt vette át a megyei önkormányzat a P4ITS – Innovációs közbeszerzés a Kooperatív Intelligens Közlekedési Rendszerek (C-ITS) területén elnevezésű pályázatot. A finanszírozó program a CIP Thematic Network (Versenyképességi és Innovációs Keretprogram –Tematikus Hálózat). Témája: Innovatív közbeszerzési megoldások bevezetésének előkészítése a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek területén.

A pályázat célja: egy a Kooperatív Intelligens Közlekedési Rendszerek területén innovatív termékek közbeszerzésével foglalkozó hálózat létrehozása; a közös tanulás és képzés feltételeinek megteremtése a tagok számára; egy külső konzultációs folyamat elindítása; figyelem felkeltése a téma és a hálózat iránt; kulcsfontosságú ajánlások (iránymutatás) megfogalmazása az innovatív termékek közbeszerzése (PPI) az ITS területén; a projekt fenntartható hálózatban való állandósítása.

A projekt időtartam: 2013. december 1– 2016. május 31.

A P4ITS projekt keretein belül egy olyan, a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek beszerzésében jártas (vagy más intelligens közlekedési rendszerek beszerzését ismerő, de C-ITS bevezetését tervező) magánszemélyekből és szervezetekből álló hálózat jön létre, akik a közbeszerzésen keresztül szeretnék javítani az innovatív közlekedési rendszerek piaci elterjedését, illetve érintettek a komplex innovatív megoldások kereskedelmi beszerzéséhez kapcsolódó jogi és operatív kihívások által. Ezek a szervezetek ezért egy olyan hálózatot szeretnének létrehozni, ahol közös problémákat és témákat vizsgálhatnak meg más ország- és szervezetbeli kollégáikkal azért, hogy egy összehangoltabb megközelítést fejlesszenek Európában, és hogy bizonyos fokig azonosítsák, hogyan lehet a releváns telepítési akadályokat leküzdeni.

A projektben partnerek: ERTICO (BE), Észak-Dániai Régió (DK), AUSTRIATECH (AT), ASFINAG (AT), Flamand Régió (BE), Vigo Város Önkormányzata (ES).    Autóipari innovációs, technológiai K+F-es és ipari ösztönzésért galíciai alapítvány (ES), Finn Közlekedési Ügynökség (FI), VTT (FI), ITS Bretagne (FR), Veronai Önkormányzat (IT), Henri Tudor Kutatóközpont (LU), ITS Sweden (SW), Liguria Régió (IT), OHLC (ES), TOPOS (FR).

A projekt a céljait 7 munkacsomag keretében kívánja megvalósítani. Feladatok többek között a hálózat menedzsmentje, a hálózat kialakítása – a megvitatandó pontok meghatározása; nemzeti/helyi stratégiák, tapasztalatok bemutatása, sikertörténetek és hiányosságok feltárása.

A megyei önkormányzat hátralévő feladatai: hozzájárulás a P4ITS munkaanyagok elkészítéséhez, részvétel a 9. projekttalálkozón Brüsszelben 2016. január 19-20-án, és részvétel a 10. projekttalálkozón Vigoban 2016. április 5-6-én.

A projekt eredménye: közös tanulás

–       A PPI közös megközelítése az ITS beszerzők körében

–       Az ITS közösségen belül magasabb fokú tudás megszerzése arról, hogy mi a PPI

–       PPI partnerségek kialakítása a C-ITS területén

–       Több sikeres PPI

Mindkét projekt 100%-ban finanszírozott.

Folyamatban lévő nemzetközi pályázataink

Practyce III. projekt bemutatása

2015. novemberének végén értesült a megyei önkormányzat arról, hogy az ÉARFÜ a COSME Erasmus programban is csatlakozott egy olyan nemzetközi projekt-együttműködéshez (ez az úgynevezett PRACTYCE III. elnevezésű projekt), amelyet az Európai Bizottság támogatásra alkalmasnak ítélt. A projekt vezető partnere, a spanyol Asociacion de Empresarios Jovenes de Valencia elnevezésű szervezet.

A decemberi közgyűlést követően a vezető partner, miután értesült arról, hogy az ÉARFÜ a közeljövőben várható megszűnése okán már nem vesz részt a pályázat megvalósításában, megkeresést intézett önkormányzatunkhoz, hogy a társaság helyett részt vesz-e valamelyik tulajdonos önkormányzat a végrehajtásban.

Az ÉARFÜ 2015. december 17. napján megtartott taggyűlésén a tulajdonosok képviselői megvitatták a kérdést és megegyezés született arról, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat partnerként beléphet az ÉARFÜ helyett a projektbe. Mindezek alapján, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat bejelentette partneri csatlakozási szándékát a projekthez, melyhez azonban szükség van a Közgyűlés jóváhagyása is szükséges.

 A „PRACTYCE III” finanszírozó programja: a COSME Erasmus for Young Entrepreneurs (Erasmus – fiatal vállalkozóknak) Az Erasmus – fiatal vállalkozóknak program (továbbiakban: EYE) a törekvő európai vállalkozókat segíti hozzá egy európai kisvállalkozás elindításához és/vagy sikeres működtetéséhez szükséges képességekhez. Az új vállalkozók tudást és szakmai ötleteket gyűjtenek és cserélnek egy tapasztalt vállalkozónál, akinél tartózkodnak, és akivel együttműködnek az 1-6 hónapos időtartam során. A tartózkodást részben az Európai Bizottság finanszírozza. Új vállalkozóként előnyre tesz szert egy, a részt vevő országok valamelyikében lévő kis- vagy középvállalkozásnál folytatott szakmai oktatáson. Ez megkönnyíti a vállalkozásának sikeres beindítását, illetve az új vállalkozás megerősítését.

További előny az új piacokhoz való hozzáférés, a nemzetközi együttműködés és a külföldi üzleti partnerekkel való lehetséges együttműködés. Fogadó vállalkozóként saját vállalkozásában előnyre tehet szert egy új, motivált vállalkozótól származó új ötletekből. Előfordulhat, hogy olyan szakmai képességekkel vagy tudással rendelkezik az adott területen, amelynek nincsenek birtokában, és amely kiegészítheti a szaktudását. Ez olyan együttműködés, amelyben mindkét fél nyer, új európai piacokat vagy üzleti partnereket, illetve eltérő üzletviteli módszereket fedezhetnek fel. Hosszabb távon előnyre tehetnek szert a széles körű hálózatépítési lehetőségekből, és előfordulhat, hogy hosszú távú üzleti partnerekként az együttműködés folytatása mellett döntenek (pl. vegyesvállalatok, alvállalkozói tevékenységek, megbízási viszony stb.) A programot a helyi közvetítő szervezetekből, mint pl. kereskedelmi kamarákból, inkubátorházakból vagy egyéb, vállalkozásokat segítő szervezetekből álló hálózat irányítja, amelyek európai, nemzeti vagy helyi szinten már részt vettek vállalkozások támogatásában.

A helyi közvetítő szervezetek kiválasztásának célja, hogy kapcsolatot teremtsenek az új és a fogadó vállalkozókkal. Helyi kapcsolattartó pontként fő feladatuk az új vállalkozók és a fogadó vállalkozók közötti sikeres együttműködés lehetővé tétele. Ennek keretében elősegítik a program megvalósítását, tájékoztatást nyújtanak, ellenőrzik a jelentkezéseket, kapcsolatokat hoznak létre, ígérvényeket bocsátanak ki, és támogatást nyújtanak a tartózkodás időtartama alatt a fogadó szervezetnél történő tartózkodás kapcsán felmerülő költségekhez. Az új vállalkozó és a fogadó vállalkozó közötti kapcsolathoz két közvetítő szervezetre van szükség (az egyik az új vállalkozó kapcsolattartó közvetítő szervezete, a másik a fogadó vállalkozó kapcsolattartó közvetítő szervezete), mivel az új vállalkozónak és a fogadó vállalkozónak eltérő országból valóknak kell lenniük.

A PRACTYCE III pályázat fő célja, hogy folytassa azokat a tevékenységeket, melyek megvalósítására a PRACTYCE I és II pályázatok kapcsán került sor: új vállalkozások kapnak arra lehetőséget, hogy a fogadó vállalkozásoknál meghatározott időt töltsenek el a program keretében, melynek során lehetőségük nyílik jó gyakorlatok megismerésére, a vállalkozásmenedzsmenthez kapcsolódó szakmai készségeik növelésére, látókörük szélesítésére, kapcsolatépítésre. Kilenc közreműködő szervezet vesz részt és működik aktívan közre a projektben, melyek közül hatan már a korábbi PRACTYCE projektekben is partnerek voltak, hárman pedig újonnan kerültek be a partnerségbe. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat is új közreműködő szervezetként vesz részt a projektben.

A program időtartama: 2016.02.01-2018.01.31.

A PRACTYCE III projekt elvárásai között szerepel, hogy a hálózat erősítse a vállalkozói környezetet és a kisvállalkozások versenyképességét Európában köszönhetően a határon átnyúló kapcsolatoknak. A PRACTYCE III keretében körülbelül 70 újonnan létrejött és motivált vállalkozás fog gyakorlatban tapasztalatokat szerezni egy másik európai országban és ezáltal jobb rálátásuk lesz a nemzetközi üzleti perspektívákra is. A PRACTYCE III projekt hosszútávú együttműködések kialakítását fogja lehetővé tenni a résztvevő vállalkozások között, köszönhetően az utánkövetési és kapcsolatépítési tevékenységeknek.

Az európai partnerség 9 tagból áll, melyek közül 8 EU tagállamban található, széles területi lefedettséget biztosítva. Minden résztvevő partner széles kapcsolatrendszerrel rendelkezik új és fogadó vállalkozások terén, fontos feladatuk a vállalkozások indulásának és értékelésének a támogatása.

A projekt vezető partnere: Asociacion de Empresarios Jovenes de Valencia

Projektpartner: Fundacion Equupo Humano, Dublini Iparkamara, Gloucestersire-i Egyetem, Újvidéki Egyetem, BSC, Poslovno Podporni Cencer, DOO, Limousin Régiós Kereskedelmi és Iparkamara, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Hivatalos Spanyol Kereskedelmi Kamara Belgiumban és Luxemburgban

SMILE projekt bemutatása

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Visegrádi Alapra benyújtott SMILE: Smart Innovation Living Environment (Intelligens Innováció -Élő Környezet) című, alacsony költségvetésű, nyertes projektbe is részt vesz, amely a SPICE: innovációs kapacitások közbeszerzéseinek megerősítése a közszféra szervezetekben című, INTERREG Central Europe Program keretében benyújtott projekt előkészítő fázisának tekinthető.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a SPICE projektben történő részvételéről a közgyűlés határozatával döntött, a 2015. december 11-én.

A SMILE projekt a SPICE keretében összeállt nemzetközi partnerségből (a Visegrádi csoport) országainak együttműködésében került benyújtásra. A Visegrádi Alapra benyújtott pályázat egyfordulós volt, eredményét 2015. december végén tették közzé.

A „SMILE: Smart Innovation Living Environment” projekt célja:

A kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés (PCP) és az innovatív megoldások beszerzését célzó közbeszerzések (PPI) megvalósításának elősegítése a közigazgatásban a V4 országaiban. A jelenlegi helyzet nagyon kevés sikeres kísérletet mutat ilyen közbeszerzési eljárások lefolytatására, mindamellett, hogy az állami kereslet a K + F +I ösztönzőjeként az S3 (regionális innovációs és intelligens szakosodási) stratégiák végrehajtásához lényegesek az egész EU-ban, de különösen a közép-európai régióban az új programozási időszakban (2014-2020).

A program vezető partnere: Technical University of Košice, Faculty of Economics, projekt partnerek: Regional Development Agency of Usti Region, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, valamint a Technology Agency of the Czech Republic.

A hálózati tevékenység célja, hogy felhívja a figyelmet a potenciális PCP / PPI beszerzők számára ezen új típusú eljárások alkalmazására. A megrendezésre kerülő 4 szeminárium és 1 konferencia (nyílt vitafórum) egy szakértőkből és kezdőkből álló hálózatot hoz létre annak érdekében, hogy megkönnyítse a tanulási folyamatot és kiterjessze a meglévő szakértelmet.

A partnerek a Kassai Műszaki Egyetem Gazdaságtudományi Karának már meglévő PCP platformját fogják használni annak érdekében, hogy minél több embert érjenek el. Stratégiai ütemterv készül, mely a jelenlegi ismereteket és a PCP / PPI stratégiák és politikák fejlesztését tartalmazza, valamint hiányelemzést, a megvalósítás különböző szintjeit és a jó gyakorlatokat.  Stratégiai keretformában nemzeti szintű ajánlást fogalmaz meg, mely tartalmazza a hatékony PCP / PPI fejlesztés támogatásának optimális modelljét a V4 országokban.

A projekt időtartama: 2015. december 16-tól 2016. december 15-ig (tekintettel a december végi döntésre, várhatóan 2016. februárjától indulhat és legfeljebb 12 hónapig tart.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. december 11-i ülésén kapott tájékoztatást arról, hogy az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. (ÉARFÜ) több nemzetközi projektötlettel pályázott a 2014-2020-as fejlesztési ciklus már megjelent pályázati felhívásaira, és a társaság várható megszűnése miatt a tulajdonos önkormányzatoknak döntenie kell majd ezen pályázatok jövőbeni sorsáról is, amennyiben azok sikerrel járnak. Ezen az ülésen 2 folyamatban lévő nemzetközi projekt: az AGE+ és P4ITS átvételéről döntöttek a képviselők, amelyekkel kapcsolatosan a szükséges megállapodást a társaság és a megyei önkormányzat 2015. december 29. napján megkötötte.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2016. március 8-án – nemzetközi és hazai partnerek meghívásával – disszeminációs konferenciát tartott, amelynek fő témája az AGE+ projekt bemutatása, az eddigi eredmények egymás elé tárása volt. Ehhez kapcsolódóan a megyei önkormányzat szerepvállalásával kapcsolatos tudnivalókról Mátrai Melinda, a megyei önkormányzat területfejlesztési referense tájékoztatta a résztvevőket. Több fotó az eseményről a HBMÖ Facebook oldalán tekinthető meg.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke bevezetőjében arról beszélt, hogy azért is van szükség az ÉARFÜ projektjeinek továbbvitelére, mivel az eltelt mintegy tíz év során olyan eredményeket ért el az ügynökség, olyan kapcsolatokat alakított ki, amelyeket nem szabad veszni hagyni. Az AGE+ egy 2014-ben indult és 2016 végéig tartó projekt, amit tehát a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat vesz át. Pajna Zoltán szerint az AGE+ nagyban segíti majd a közigazgatásban dolgozókat, hogy az európai módszereket, valamint a nemzetközileg elfogadott, és hatékony kommunikációt elsajátíthassák. Ez elengedhetetlenül fontos ahhoz – utalt rá a megyei elnök –, hogy valóban versenyképes pályázatokat nyújtsanak be a magyarországi önkormányzatok, és minél nagyobb sikerrel hívhassák le az uniós forrásokból származó pénzösszegeket. Többször elhangzott ugyanis már a közelmúltban, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy 2020 után várhatóan jelentősen csökken vagy megszűnik a vissza nem térítendő támogatások keretösszege, addigra pedig jól meg kell tanulnunk az európai partnerkapcsolatok hatékony kialakításának módszereit.

A konferencián Jámbor Erika, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Osztályának referense, mint a témák felelős vezetője működött közre. Anja Reutter, a Landenshauptstadt Magdeburg és Regina Mittendorf, pedig a vezető partner projekt koordinátoraként tartott előadást. Mellettük felszólalt Barbara Tosi és Elizabeth Gregersen, egy olasz és egy dán partnercég képviselője. A konferenciát felvezető sajtótájékoztatón Ibrányi András, a megyei önkormányzat Fejlesztési, Tervezési és Stratégiai Osztályvezetője támpontokat az AGE+ projekt kapcsán.

Konkrét példaként Hajdúböszörmény városa részéről Lévai Antal, a polgármesteri hivatal városüzemeltetési csoportjának vezetője mutatta be, milyen gyakorlati problémákkal kell szembenéznie egy településnek, amikor nemzetközi tevékenységet folytat, ugyanakkor annak előnyeit is megtudhattuk előadásából.

A disszeminációs konferencián elhangzott előadások közül az alábbiról részleteiben is érdemes szót ejteni.

Az AGE+ projekt bemutatása

Az AGE+ – A „közigazgatás európaivá válása” platform az e-tanulásért és a támogatások elősegítéséért program, amelynek finanszírozója az ERASMUS+. A pályázat témája az önkormányzatok „nemzetköziesedésének” elősegítése.

A cél:   Az önkormányzati alkalmazottak támogatása erősítése annak érdekében, hogy az élethosszig tartó tanulás segítségével sikeresen nézhessenek szembe a nemzetközi kihívásokkal.

Az AGE+ projekt megvalósításában 4 ország 7 szervezete vesz részt. A partnerség egy komplex vegyes tanulási tantervet (kevert képzési tananyagot) dolgoz ki a közszférában dolgozók számára, mely segítheti őket a nemzetközi szintérről érkező feladatok ellátásában.

Az előző (AGE) projektben készült egy felmérés elsősorban önkormányzati alkalmazottak körében, hogy melyek azok a készségek, melyek a nemzetköziesítéshez szükségesek. Az értékelés után három készséget azonosítottunk: interkulturális kompetenciák, nemzetközi projektmenedzsment és külső/belső kommunikáció. Ezeknek megfelelően három képzési modul is kidolgozásra került.

Az AGE+ projekt keretében a partnerek átnézik és optimalizálják a 3 modult, illetve tananyagot, majd átdolgozzák kevert képzésű tananyaggá, továbbá létrehozzák az úgynevezett AGE+ e-platformot. A nyílt platform virtuális testvéri kapcsolatok kiépítésére lesz alkalmas az önkormányzatok, illetve az ott dolgozó munkavállalók részére, valamint lehetőséget nyújt majd a jó gyakorlatok, ötletek és dokumentumok cseréjére is. Az oktató felület a kevert képzés tanulói, oktatói és képzési anyagait fogja tartalmazni. A kidolgozott képzési anyagnak köszönhetően a projektpartnerek egy gondosan kifejlesztett tananyagot fognak nyújtani. Azt remélik, hogy egyre több közszférában dolgozó fog hasonló kurzust elvégezni és az önkormányzatok aktív részvételével elkezdődik a nemzetköziesedési folyamat, azaz elkezdik kidolgozni a nemzetköziesedési stratégiájukat, amelynek eredményeképpen egyre több nemzetközi pályázatban vesznek majd részt nemcsak a projektpartnerek országaiból, hanem Európa-szerte.

A projektben vezető partner: Magdeburg Város Önkormányzata.

További projektpartnerek:  Iskolai, Közösségi és Vállalati Konzorcium, AICCRE – Európai Megyék és Önkormányzatok Bizottságának Olasz Egyesülete, Vejle Város Önkormányzata, RGGE – Európai Községek és Régiók Tanácsa, isw Intézet Kft. és Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat.

A projekt időtartama alatt megvalósult többek között az AGE+ képzési modulok fejlesztése, a módszertan; tanítási egységek formátuma, száma; az ellenőrzések eszközei és értékelés módszertanának egységesítése, a „Kultúrák közötti párbeszéd” modul fejlesztése (dánul és angolul). Emellett a „Projektmenedzsment” modul fejlesztése (németül és angolul), a „Külső és belső kommunikáció” modul fejlesztése (olaszul és angolul), az AGE+ e-platform fejlesztése, valamint a „Tanári kézikönyv” kidolgozása és összeállítása is megtörtént.

Hátralévő feladatai között szerepel az AGE+ anyagok lefordítása magyar nyelvre, a mostani disszeminációs konferencia szervezése, 2 fő oktató részvétele a hallei ötnapos oktatói képzésen (2016. májusban) és maximum 5 fő részvétele a római záró konferencián (2016. július/augusztusban).

A projekt eredménye többek között az AGE+ tanulási és tanítási anyagok, AGE+ e-platform, tanári kézikönyv, disszeminációs terv és disszeminációs eszközök/anyagok, kidolgozása, valamint trénerek képzése, minőségbiztosítási és értékelési tervek elkészítése.

Eszperantó Klub minden csütörtökön, a VOKE Egyetértés Művelődési Központban.

Március 10-én Villamoson utazók címmel – Cséti Imre útvezetésével – tartja következő összejövetelét a klub.

Internet fiesta!

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezi március 17-24. között ezt a programot, amelyhez a hajdúsámsoni Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Muzeális Intézmény is csatlakozik.

Programok miatt kövessék figyelemmel az esemény honlapját, valamint a könyvtár Facebook oldalán meghirdetett netes játékokat!

A hajdúsámsoni Petőfi Sándor Városi Könyvtár és Muzeális Intézmény szombaton 14 órától családi délutánt tart.

Téma: húsvéti készülődés.

További hasonló programok: április 16., május 21., június 25.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 168. évfordulója, valamint a magyar zászló és címer napja alkalmából ünnepi műsort adnak Hajdúsámsonban.

Program:

15.00: városi megemlékezés Magyarország zászlaja és címere iránti tiszteletből (közreműködnek a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulói)

15.10: ünnepi beszédet mond Antal Szabolcs polgármester

Az ünnepi műsor folytatásában közreműködnek: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, illetve a Csapókerti Általános Iskola tanulói.

16.00: koszorúzás a Petőfi szobornál

16.30: Piroska János hagyományőrző viseleteiből készült kiállítás megnyitója a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából ünnepi istentiszteletet tartanak 10 órától.

További program:

– 10.45 órától Tóth Ferenc polgármester ünnepi beszédét hallgathatják meg a jelenlévők,

– a Komádi Városi Népdalkör és a Körös-Körül Néptáncegyüttes ünnepi műsora a helyi moziban,

– koszorúzás a ’48-as emlékműnél.

A Tavaszi Színházi Esték 2016-os programsorozata részeként tekinthető meg Roland Topor: Albérlet az asztal alatt című vígjátéka két felvonásban.

Előadja az Éless-Szín társulata.

A Hortobágyi Nonprofit Kft. 2016-os fő rendezvényei között kiemelt helyet kap a Szent György-napi Kihajtási Ünnep.

Ennek során régi, hagyományos magyar haszonállatainkat is bemutatják, illetve egy ehhez kötődő tradicionális eseményt tekinthetnek meg az érdeklődők.

39. alkalommal nyitotta meg kapuit a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban az Utazás kiállítás. 2016. március 3-6. között Magyarország legnagyobb turisztikai seregszemléje várja a nagyközönséget és a szakma képviselőit. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat folytatva a 2015-ben elindított kezdeményezést, idén is a településekkel közösen mutatkozik be. Megyénk négy standdal, négy településsel – Hajdúhadházzal, Hajdúnánással, Hajdúböszörménnyel és Berettyóújfaluval – együtt jelent meg a kiállításon. Bulcsu László, a megyei önkormányzat alelnöke a kiállítás nyitónapján elmondta: „Hajdúhadház a tavalyi évben is kiállított a vásáron, és komoly eredményt értünk el a közös megjelenéssel. Hajdúnánás és Hajdúböszörmény szintén jelezték már 2015-ben, hogy szeretnének közösen bemutatkozni a megyei önkormányzattal. Berettyóújfalu is éppen most indít el egy olyan átfogó turisztikai koncepciót, amelyben a fejlesztési elképzeléseit megvalósíthatja. Így eldöntöttük, hogy az idei évben ez a négy település képviseli Hajdú-Bihar megyét a kiállításon az önkormányzat szervezésében. A vásár után értékeljük majd a befektetett munkát, és ha arra az eredményre jutunk, hogy koncepcióink, eredményeink beváltják a hozzájuk fűzött reményeket, elképzelhető, hogy jövőre egy szélesebb körrel, egy még erőteljesebb Hajdú-Bihar megyei turisztikai megjelenést fogunk prezentálni. Célunk az, hogy minél többen megismerjék a megyénket, minél többen vegyenek részt a programjainkon. Ebben segít a megyei önkormányzat új kiadványa, amely tartalmazza az idei év legfontosabb megyei eseményeit, rendezvényeit, amelyekre mindenkit várunk sok szeretettel”. További fotók az eseményről a HBMÖ Facebook oldalán tekinthetők meg.

Az Utazás kiállításon bemutatkozó megyei települések egyébként a helyi értékeikkel, termékeikkel érkeztek a vásárra, így a látogatók nemcsak megismerhetik, de meg is kóstolhatják többek a Hadháztáji termékeket, a Nánási Portékákat, sőt a legfinomabb Berettyóújfalui mézet is.

Az idei Utazás kiállítás, akárcsak a korábbi években, most is több száz kiállítóval, kedvezményes utazási ajánlatokkal, látványos programokkal várja a látogatókat. Színesíti az idei rendezvényt a Karaván Szalon, a Teszt&Go és a Bringaexpo is. 2016-ban összesen 28 ország 350 kiállítója mutatkozik be, az esemény belföldi díszvendége Budapest, kulturális díszvendége Brazília, míg külföldi szakmai díszvendége Kína. Brazília megjelenése a 2016. évi karneválhoz és az olimpiához kapcsolódik.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Események, rendezvények

„Helyi termék éve” címmel szakmai fórumot tartottak Berettyóújfaluban. A kistermelői élelmiszer-termelés, valamint az előállítás és az értékesítés feltételei mellett hasznos adózási ismeretekről esett szó. A termékek jelöléséről és védelméről és a piacnyitás feltételeiről is tartottak előadást 2016. március 2-án a meghívottak számára, amit egy konstruktív kerekasztal beszélgetés zárt, ahol sok gyakorlati kérdésre kaptak választ az érdeklődők. Az összes fotót, amelyek az eseményen készültek a HBMÖ Facebook oldalán tekinthetik meg.

Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke köszöntőjében utalt a február eleji ünnepélyes alkalomra, amikor Derecskén vásárszövetség alakítására írt alá szándéknyilatkozatot 10 határon inneni és 5 határon túli, érmelléki település, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat. Az a szövetség a helyi termékek megvédésére, az akár hálózatban történő értékesíthetőségükre alakult. A Derecskén hagyományosnak számító disznótoros találkozó egészült ki egy megyei vásárral, ami sikeres rendezvény volt, hiszen a korábban tapasztalt látogatószám növekedésével járt. A tervek szerint – tájékoztatta a jelenlévőket Bulcsu László – áprilisban Biharkeresztesen, májusban Komádiban is hasonló vásárral várják az érdeklődőket, amely eseményeken a termelők és gazdák szintén a helyi termékeket és a vásárszövetségben lévő települések termékeit vonultatják majd fel fel. Az év folyamán pedig ez a trend folytatódik, tehát 2016-ban a vásárszövetségbe tartozó települések több tagja is vásárokat fog rendezni, az alap okiratban rögzített feltételek mellett, őrizve a hagyományokat, kizárólag helyi értékeket a standokra téve. Bulcsu László szerint a fő cél az lehet, hogy ne csak megtermeljék a településeken a hagyományos helyi termékeket, hanem akár ott, akár szélesebb körben is tudják azokat értékesíteni.

A március 2-i előadásnak otthont adó Berettyóújfalu polgármestere, Muraközi István azt hangsúlyozta ki, hogy a helyi termékek jó lenne, ha helyben hasznosulnának, ami nyilvánvaló igény minden helyi termék gazdájától. Emellett az úgynevezett jó gyakorlatokat át kell adni egymásnak, illetve tudni kell tanulni másoktól.

Németh Jánosné, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) élelmiszerbiztonsági felügyelője a kistermelők oldaláról szemlélve tartott hasznos tájékoztatót a piacon való árusítástól kezdve az otthon történő termék árulásig, kitérve azokra a szabályokra, amelyekre fokozottan figyelni kell.

A Földművelésügyi Minisztérium, Élelmiszer-feldolgozási Főosztály minőségpolitikai szakreferense, Dömölki Marianna a termékmegjelölés kötelező elemeire hívta fel a figyelmet, kitérve a kivételt képező lehetőségekre (például kistermelői és kézműves termékeken nem kell a tápértéket megjelölni). A szakreferens előadása tartalmazta a napjainkban sokakat érdeklő allergén anyagok és összetevők megjelölését is, illetve beszélt a Magyar Élelmiszerkönyvről, amelyet kötelező jelleggel javasolt a helyi termékeket előállítóknak, árusítóknak.

Kontur Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium, Agrárfejlesztési Főosztály vidék- és térségfejlesztési szakreferense a piacnyitási lehetőségekről, az üzemeltetésnél fellépő esetleges problémákról, fontos tudnivalókról tartott előadást.

A Földművelésügyi Minisztérium, Eredetvédelmi Főosztály vezetője, Pallóné dr. Kisérdi Imola a Hagyományok-Ízek-Régiók védjegyprogramról beszélt, ami a hagyományos termékek piacra jutását segíti elő.

A kerekasztal beszélgetés során többek között felvetődött az őstermelők adózási szabályaival vagy éppen a saját területen folytatott erdőgazdálkodással kapcsolatos kérdés is.

AGE+, A „közigazgatás európaivá válása” platform az e-tanulásért és a támogatások elősegítéséért/Disszeminációs konferencia – Debrecen, 2016. március 8.

A programról és a konferencia témájáról részleteket itt olvashat.

Az AGE+ program az önkormányzatok európaivá válását célozza meg, illetve az e-tanulást segíti. A fő cél pedig az Európai Unión belül növekvő versenyre való felkészülés egy egyre inkább globalizálódó környezetben.

Egy korábbi program, a Lifelong Learning eredményeit veszi alapul az AGE+ projekt, melynek keretében 3 modul került kidolgozásra interkulturális kompetenciák, projektmenedzsment és kommunikáció témakörében – ami három igen fontos tényező a nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése szempontjából.

Mivel napjainkban az önkormányzatok szerepe fontos Európában, arra is nagy figyelmet kell fordítani, hogy a helyi szintű együttműködés elengedhetetlen a pénzügyi krízisen történő felülemelkedésen. A projekt a helyi szinten megalkotott nemzetközi stratégiák kulcs elemeinek megvalósításával foglalkozik – a közalkalmazottak képzésével – melynek keretében a közigazgatás nemzetköziesedését szolgáló képesség- és tudásfejlesztő képzési modulokra fókuszál.

AGE+, A „közigazgatás európaivá válása” platform az e-tanulásért és a támogatások elősegítéséért/Disszeminációs konferencia – Debrecen, 2016. március 8.

Helyszín: Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat – Árpád terem (4024 Debrecen, Piac utca 54, 2. emelet)

A program 9.00 órakor helyszíni regisztrációval kezdődik, majd 9.30-tól köszöntőt mond Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés Elnöke és Anja Reutter, projekt koordinator (vezető partner, Landeshauptstadt Magdeburg).

Az AGE+ projekt bemutatása 9.45 és 11.00 óra, illetve rövid szünetet követően 11.20 és 12.45 óra között történik az előadók által.

A projekt általános bemutatása és az elért eredmények ismertetése, a kommunikációs tevékenységek, valamint az önkormányzat nemzetközi tevékenységének bemutatása mellett igen érdekesnek ígérkezik az a téma, amelyik az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat szerepét ismerteti az AGE+ projektben.

A disszeminációs konferencián az eddigi eredmények megvitatásával szeretnék elérni, hogy a résztvevők hasznos információkkal gazdagodjanak.

Előzetes regisztrációs lap IDE kattintva tölthető le!

Az alábbi meghívóra kattintva nagyobb változat érhető el.

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 2016. elején kereste meg Hajdúsámson Város Önkormányzatát azzal a céllal, hogy ott mentési pontot kívánnak létrehozni. A gyors kivitelezésnek köszönhetően ezt 2016. március 1-én át is adták a településen. A kiemelten balesetveszélyes 471-es főút, valamint Hajdúsámson vonzáskörzete jóval gyorsabban mentős segítséget kaphat, mint eddig.

Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere kiemelte, hogy a lakosságnak, valamint a környező települések lakosainak is biztonságot fog adni ez a mentési pont, hiszen jelentősen rövidül a mentő kiérkezései a segítségnyújtás helyszínére. A polgármester elmondta, hogy szinte naponta kell esetkocsi szintű ellátás ezen az irányvonalon, így már esedékes volt egy mentési pont kialakítása, az pedig nem is volt kérdés, hogy Hajdúsámson elfogadja ezt a felkérést. Elindult tehát egy folyamat, amiből idővel egy 24 órás mentőállomás kialakítása lehet a végcél. További képek a HBMÖ Facebook oldalán tekinthető meg.

Dr. Pápai György, az OMSZ Észak-alföldi Régiójának igazgatója arról adott tájékoztatást, hogy a hajdúsámsoni mentési pont éppen ideális helyen van, mivel egy debreceni indulóponthoz képest innen hamarabb odaér a mentő a környékbeli helyszínekre. Ezzel az európai uniós 15 perces szabványnak is meg tudnak felelni ezután. Korábban ugyanis a kiérkezési idő Debrecenből Nyíradonyba akár 30 perc is lehetett, Hajdúhadházra pedig 20 perc, ami az új mentési pont üzembe helyezésével gyakorlatilag felére csökken. A regionális igazgató elmondta azt is, hogy Hajdú-Bihar megyében a legmodernebb mentési pontnak számít már most is a hajdúsámsoni, a segítségnyújtásban résztvevő autók felszereltségét tekintve.

Március 1-től az év minden napján 7.00-19.00 óra között a mentőszolgálat egy mentőorvosi kocsit biztosít Hajdúsámson területére. A személygépkocsi a segítségnyújtás helyszínére mentőorvossal vagy mentőtiszttel érkezik ki, a sofőr pedig  mentőápolói vizsgával rendelkezik. Az autó felszereltsége – a helyhiány miatt a hordágy kivételével – egy rohamkocsiéval megegyező, az életmentő gyógyszerek és műszerek azonban nem hiányoznak. Ugyanakkor ez a szolgáltatás minden nap kiegészül egy olyan mentőautóval, amelyet az OMSZ biztosít, és ebben hordágy is van. Amikor egy baleset helyszínére kiérkezik a két jármű, ott a mentőtiszt feladata lesz eldönteni, hogy ezt követően a beteget kórházba viszik vagy nem szükséges. Amennyiben be kell vinni a sérültet, akkor még azt is eldönti a mentőtiszt, hogy az ő jelenlétére továbbra is szükség van-e a szállítást végző járműben. Amennyiben nem, akkor az egyik jármű – és a mentőorvos – gyakorlatilag felszabadul és akár azonnal egy másik helyszínre siethet. Ezáltal sokkal hatékonyabban tudják beosztani a két jármű és a velük járó személyzet segítségnyújtási kapacitását.

Az OMSZ vállalja a gépkocsik üzemeltetését (üzemanyag, vizsgáztatás, biztosítás, gépjárműadó), a gépkocsik személyzetének minden költségét (bér, járulék, étkeztetés), a mentési pont gyógyszer és kötszer ellátását, a Hajdúsámsoni Önkormányzat vállalja az OMSZ által használt épületrész üzemeltetésének költségeit, a szükséges berendezéseket, valamint egy navigációs rendszer telepítését a mentő orvosi kocsiba.

Az ünnepélyes átadó ünnepségen a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat képviseletében Tasi Sándor alelnök vett részt.

A megyei települések képviselőinek és energetikai szakembereknek tartott kerekasztal megbeszéléssel egybekötött információs napot a Debreceni Egyetem 100%-os tulajdonában lévő LENERG Energia Ügynökség Nonprofit Kft. A fővédnök Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke volt, aki előadást tartott a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) aktuális kérdéseiről a 2016. február 25-ei eseményen. A megyei önkormányzat és a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség szervezte a programot. További fotók az eseményről a HBMÖ Facebook oldalánbook oldalán találhatók.

A megyei elnök összefoglalásként elmondta, hogy „a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára fontos az indikátoroknak, vagyis a teljesítménymutatóknak való megfelelés, hiszen nem elég a forrásokat lehívni, a hozzájuk kapcsolódó beruházásokat meg kell valósítani. A mai megbeszélésünk, amelyre energetikai szakemberek mellett a megye települési önkormányzatainak képviselői is meghívást kaptak, azt a célt szolgálta, hogyan lehet a legoptimálisabban felkészülni az egyes beruházásokra. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Fejlesztési Ügynöksége és a LENERG olyan megállapodást kötött, amely során a legfelkészültebb szakemberek tudják a megyei települések számára elkészíteni a felhívásokat. Az energetika éppen az a fejlesztési terület, ahol ezek még nincsenek meg, ráadásul az egyik legnagyobb odafigyelést igényli, mivel itt borzasztóan nehéz az indikátorszámokat teljesíteni. Ezért lényeges, hogy már a pályázat meghirdetése előtt, a közbeszerzési eljárás és a megvalósítás során legyen egy olyan mérnökszervezet, amely biztosítja azt, hogy amit a pályázók vállalnak, azt a végén is tudják teljesíteni.”

Az indikátorok által azt lehet lemérni, hogy egy beruházás milyen mértékben volt eredményes. Előzetesen kell megadnia ezeket az értékeket a beruházónak, amit utána ellenőriznek, hogy ténylegesen megvalósult-e vagy sem.

A Hajdú Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség vidékfejlesztési osztályvezetője, Kovács Melinda a TOP-os pályázatok energetikai vonatkozásáról tartott előadást, amely során felhívta a figyelmet arra, hogy a vidékfejlesztési programokban is nagy szerepet kap az energetika. Egyes pályázatok kifejezetten az energetikai hatékonyság javítását célozzák meg, másoknál csak a teljes pályázat egy részét képezi ez – de a legtöbb valamilyen szinten tartalmazza az energetikát. Több célterületről és a beadási határidőkről is szó esett, valamint arról, kik pályázhatnak: települési önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, önkormányzati társulások, nonprofit szervezetek vagy egyházi jogi személyek. Egyik jelentős célterületként megjelölték, hogy állami vagy nem önkormányzati épületeknek az energetikai korszerűsítésére van lehetőség. Emellett egy másik célterületet képez a megújuló energia hasznosítását célzó berendezések kiépítése is. Kovács Melinda a jelenlévőkkel megismertette a további célterületeket is, amelyek során például nem csak az energetika fejlesztésére, de az ahhoz tartozó infrastruktúra korszerűsítésére is van lehetőség a pályázaton belül. Ezeken felül külön kezeli a pályázat az ezer főnél kisebb lélekszámú településeket, amelyeknek önálló közösségi tér létrehozását is bele kell venni a pályázatban (vagy egy meglévőt fejlesztenek).

Az ESCO (innovatív pénzügyi konstrukció) finanszírozásról, illetve a 2020-ban várhatóan megszűnő vagy jelentős mértékben csökkenő vissza nem térítendő uniós támogatások helyét átvevő visszatérítendő támogatások adta lehetőségekről beszélt elsősorban Vámosi Gábor igazgató, a LENERG energiaügynökség vezetője. Előadásában hangsúlyozta, hogy olyan támogatásokról van szó, amelyek bár visszatérítendők, ám modern energetikai eljárások alkalmazásával elért energiamegtakarítás során jelentős részben finanszírozhatóak. A LENERG és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat együttműködése azért is lényeges, mert a cég az önkormányzat fejlesztési ügynöksége által beadandó energetikai pályázatokat előkészíti, sőt, előfinanszírozza, ami egy önkormányzat életében fontos. Az ESCO finanszírozás előnye, hogy a megrendelő önerő nélkül az energiahatékony rendszer és a hozzáértő üzemeltetés megtakarításaiból fizeti az ESCO vállalatot – jelen esetben a LENERGET.

Vámosi Gábor példákat is hozott minderre vonatkozóan, de teljesen kézzelfogható konkrétumokkal Bodó Béla energetikus, gépészmérnök szolgált. A szakember egy általános iskola, egy idősek otthona, egy polgármesteri hivatal és egy könyvtár fogyasztási adatait szedte táblázatba. Ezeken keresztül lehetett megnézni, hogy az energetikai fejlesztések milyen megtakarításokkal járhatnak, valamint milyen üzemeltetési költségekkel számolhatnak esetükben.

Ami pedig az Európai Unió kedvező támogatásait illeti, konkrétan egyről részletesen is szó esett. Szabó Valéria, a LENERG nemzetközi projektmenedzsere az ELENA (Európai Helyi Energia Támogatás) bemutatásával segített a megjelenteknek abban, hogy azt ezt követő kerekasztal beszélgetés előtt még lényeges információkkal gazdagodjanak.

A már kilencedik alkalommal megrendezendő Magyar-Román Lakodalmas és Vőfélytalálkozó programja:

10.00-12.00: gyülekező
12.00: vőlegény búcsúztató
16.00: helyi és határon túli vendégcsoportok szereplése
21.00: vacsora

Egy kis plusz érdekesség ide kattintva olvasható a programról.

A Szín-tér Tehetségkutató Verseny 2016-ban hatodik alkalommal kerül megrendezésre.

A Csapókerti Közösségi Házban május 13-án, egész napos rendezvény keretében mutathatja meg tudását várhatóan több száz állami gondozott gyermek a Ki-Mit-Tud jellegű vetélkedő során.

Verseny kategóriák: – próza, – ének, – tánc, – színdarab.

A program célcsoportja: Hajdú-Bihar megyei lakásotthonokban élő fiatalok (6-19 évesek) és gondozásból kikerült utógondozottak (19 éves kortól), valamint sajátos nevelési igényű fiatalok.

További információ a Bihari Állami Gondozottak Egyesülete (BAGE) honlapján olvasható, illetve emailben kérhető: buzas.lajos@bage.hu vagy szinter@bage.hu.