Események, rendezvények

A találkozó első napjának reggelén Marcella Gasparnode (Torino város és a régió turisztikai menedzsere) “Európai főváros – Az okos turizmus zöld úttörője” c. előadása hangzott el. Az előadás kiválóan összefoglalta az európai okos turizmus program minden lényegi elemét, a kezdeményezés hátterét, illetve a pályázatnál figyelembe vett fő szempontokat, amelyek iránymutatásként szolgálhatnak minden pályázni kívánó városnak.

Ezt követte Alberto Ferry és Laura Zuccato előadása “Vittorio Veneto turizmusfejlesztésének akcióterve” címmel. Az előadás középpontjában az észak-olaszországi Vittorio Veneto régió adatalapú, ugyanakkor helyi specialitásokat figyelembe vevő turizmusfejlesztése állt.

A SYSTOUR projekt vezető partnerének koordinálásával kezdődött a munka következő szakasza, az úgynevezett “Complexity Map Learning Activity”: a Politecnico di Torino által kidolgozott helyzetelemzési módszertan segítségével egy kézzel fogható, vizualizált komplexitás térképet kaptunk  (a részletesen kidolgozott anyagokat már korábban megkapták a partnerek), amely a csoportos munka alapját képezte, és célja a teljes körű, átfogó helyzetelemzés, a “holistic diagnosis” kidolgozása volt.

Az együttes munka során feltártuk, hogy melyek a Hajdú-Bihar vármegye turizmusát leginkább segítő és hátráltató tényezők.

A délután folyamán egy előadást hallgathattunk meg a VisitPiemonte regionális turizmusfejlesztési cég képviselőjétől „Role of data in planning a sustainable tourism destination” címmel.

A nap egy közös, csoportos feladat végrehajtásával zárult “Co-Design Activity: Itinary mapping lab” címmel; itt feladatként egy Hajdú-Bihar vármegyei turisztikai programot kellett megalkotnunk, amely egyedi értékeken alapszik, ugyanakkor az egészséget és a fenntarthatóságot is figyelembe veszi.

A nap összefoglaló videója: https://lnkd.in/dHbC8Q7F

A második nap délelőtti szekciójában egy workshop keretében jövőtervezéssel foglalkoztunk, itt már szélesebb kontextusban, nem csupán Hajdú-Bihar vármegyére fókuszálva, emellett az egyes régiókban felmerülő, a vágyott célok elérését akadályozó tényezőket összesítettük.

A délutánt, egyben a találkozót a soron következő Irányító Bizottsági ülés zárta.

A More than a village projekt vendéglátó horvát partnere, Buzet város az isztriai régióban található, a szlovén és az olasz határ közelében, lakossága 5997 fő. A tanulmányút helyszínét a Buzet város tulajdonában álló Verzi inkubátorház biztosította.

A Verzi 2022. január 25-én alakult azzal a céllal, hogy támogassa az újonnan alapított helyi vállalkozásokat, illetve, hogy ösztönözze a régió újonnan alapított vállalkozásainak előrelépését. A Verzi üzleti inkubátorház projektjét a helyi fejlesztési ügynökség, az IDA d.o.o. támogatta. Maga a Verzi-palota a 17. századból származik, és Buzet óvárosának kellős közepén, a plébániatemplom közelében található egyszerű barokk palota, műemléki értékű épület. Egy közelmúltban lezárult nemzetközi együttműködés keretében lezajlott fejlesztés során az épület teljes rekonstrukciója mellett többcélú multifunkcionális csarnok, az inkubátorban 11 irodahelyiség az újonnan alapított cégek számára, valamint coworking terek kerültek kialakításra, mindezt azzal a céllal, hogy az inkubációs és a gyorsulási szakaszban lévő vállalkozók üzleti kapacitását növeljék. A Verzi üzleti inkubátort az újonnan alapított, illetve akár három éve működő cégek és kézművesek is igénybe vehetik. A 17. századi palota így a vállalkozást támogató kis központtá vált. A Verzi-palota új funkciója mellett Buzet óvárosi magjának kulturális örökségének műemlékeként is megmarad.

A találkozó első napja a polgármester köszöntőjével, illetve az inkubátorközpont bemutatásával indult.

Ezt követte a WP3 munkacsomag áttekintése. A munkacsomagot koordináló horvát partner vezetésével bemutatásra került a mintaprojektek értékelésének folyamata, illetve az egyes mintaprojektek várható eredményeinek ütemezése.

A munkacsomag megbeszélést követően nyílt lehetőség két olyan jó gyakorlat megtekintésére, melyek a térség vidékfejlesztési célkitűzéseit jelentős mértékben támogatja.

A résztvevőknek lehetősége nyílt megismerni két kiváló helyi családi vállalkozást, amelyek példaértékűen ötvözik a turizmust és az agráriumot.

Elsőként a Karlić Tartufi szarvasgomba farmra látogattak a partnerek és külső szakértőik. A Karlić család három generáció óta foglalkozik szarvasgomba-kereséssel és -feldolgozással. Bázisuk a festői Paladini faluban található, ahol a látogatók betekintést nyerhetnek a szarvasgomba-vadászat hagyományaiba és technikáiba.

A Buzet melletti Paladiniból származó Karlić család szarvasgomba-üzletét Ivan Rašpolić alapította a múlt században, egészen pontosan 1966-ban. Akkoriban a környező motovuni erdő még jóval nagyobb volt, mint ma. Az ott talált fehér és fekete szarvasgombát egyaránt a legjobb minőségű isztriai szarvasgombák között tartották számon. A család 12 kutyájuk segítségével naponta jár szarvasgomba vadászatra. Nincs kötött munkarend, ami azt jelenti, hogy a család bármelyik tagja mehet szarvasgomba vadászatra a kutyákkal; a legfontosabb természetesen az, hogy a család és a kutyák számára is megmaradjon a napi kiképzési rutin. A Karlić család sokéves szarvasgombaszedési tapasztalata, amely nemzedékről nemzedékre szállt, 1994-ben a GIR d.o.o. vállalat megalapításához vezetett, egy olyan vállalathoz, amely nagy odaadással foglalkozik a szarvasgombavadászattal, a friss és fagyasztott szarvasgomba felvásárlásával és értékesítésével, valamint a termékek feldolgozásával és hazai és nemzetközi piacra való bevezetésével.

A gasztronómiai kínálaton túlmenően lehetőséget biztosítanak szarvasgomba vadászatra is, illetve az ágazat és a család történetének megismerését egy kis múzeum is segíti. Munkájuk és szolgáltatásaik során számos digitális lehetőség segíti a látogatókat az ágazat és a helyi szolgáltatások megismerésében.

A tanulmányút következő bemutatott vidéki vállalkozása az Aura lepárlóüzem volt. Az Aura családi tulajdonban lévő üzem és vendéglátóegység Buzet szívében található, és prémium minőségű pálinkákat, likőröket, gineket, lekvárokat, valamint egyéb termékeket állít elő. A látogatás során megismerkedtünk a gyártási folyamat minden fázisával, a gyümölcs erjesztésétől kezdve a desztilláción át a palackozásig. Az üzem igényes kialakítása és a termékek kiváló minősége révén az Aura lepárlóüzem kiemelkedő turisztikai látványosság és programlehetőség a régióban, segítve ezzel e vidéki térség szélesebb körben történő ismertségének erősítését, illetve bevételeinek növekedését.

Mindkét vállalkozás inspiráló példát és ötletet nyújtott arra vonatkozóan, hogyan lehet a vidéki térségekben fellendíteni az agroturizmust, számos rendelkezésre álló okos megoldást is alkalmazva. A Karlić Tartufi és az Aura szeszfőzde olyan családi vállalkozások, amelyek sikeresen ötvözik a helyi termelést és a turizmust, ezáltal hozzájárulva a vidéki gazdaság fejlődéséhez és a helyi közösségek megerősítéséhez. Ezek a példák rámutatnak arra, hogy a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek és a modern turisztikai szolgáltatások kombinálásával fenntartható és vonzó élményeket lehet nyújtani a látogatóknak, miközben támogatják a helyi gazdaságot és kultúrát.

A program második napján a WP2 és WP3 munkacsomagok részleteit vitattuk meg. Elsőként a WP2 koordinátora, az ITC Murska Sobota tartott összefoglaló értékelést a mintaprojektek előrehaladásáról, majd a partnerek egyenként bemutatták saját mintaprojektjeik köztes eredményeit, a tervezett további tevékenységeket.

Ezt követően a WP3 munkacsomag keretében, kiscsoportos workshop biztosította a koordinátor intézmény, az IRMO kutatóintézet által kidolgozott módszertan segítségével a kölcsönös partneri javaslatok kidolgozását, a kísérleti intézkedések gyakorlati megvalósításával kapcsolatos tapasztalatok és meglátások megosztása.

A munkaülés után a management, a kommunikációval kapcsolatos ügyek és a következő hónapok tevékenységei kerültek megbeszélésre.

A soron következő szakmai tanulmányút házigazdája Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata lesz 2025 novemberében.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória post_categories: Események, rendezvények post_categories: Hírek

A találkozó első napja az olasz partnerintézmény, Marche Régió központjában, Ancona településen került megrendezésre. Az első program a régió bemutatkozásával kezdődött, illetve áttekintést kaphattunk az energiaközösségeket érintő hatályos olasz jogi szabályozásról, majd az illetékességi területen megvalósuló energiaközösség projektek rövid bemutatására került sor, többek között ismertették az aznapi tanulmányutak helyszíneit és az ott alkalmazott megoldásokat.

Az első tanulmányút az Ancona tartományban található első energiaközösséghez vezetett, Chiaravalle-ba, egy mezőgazdasági telephelyre, ahol egy 15 kWh és egy 100 kWh teljesítményű fotovoltaikus erőmű található. Ez utóbbi egy prototípus projekt, amelynek a megvalósítási költsége 120.000 euro volt, és már tervben van egy 1 MWh teljesítményű erőmű létesítése is. Ez a maximális teljesítmény, amelyet civil személyek, szervezetek üzemeltethetnek a helyi szabályok szerint. Az olasz törvények azt is előírják, hogy a megtermelt energia egy részét kötelezően át kell adni a helyi fogyasztók számára. Ez egyfajta „virtuális” módszerrel történik, tehát nem igényel hálózatfejlesztést. A fotovoltaikus erőmű egy hatékony és innovatív módszeren alapul. A panelek rögzítés nélkül helyezkednek el a talajon, ami lehetővé teszi azok egyszerű áthelyezését, miközben megőrzi a környezet érintetlenségét, hiszen sem perforáció, sem betonozás nem szükséges. Az erőmű területén elhelyezett fehér kavicsréteg elősegíti a napfény visszaverődését, ezáltal egy természetes fénytörési rendszert hoz létre, amely fokozza a modulok hatékonyságát. Ennek köszönhetően a napelemek nem csupán a közvetlen napfényt hasznosítják, hanem a visszaverődő sugárzásból is energiát nyernek. Ezen megfontolások miatt a paneleket tudatosan nem a hagyományos déli tájolással helyezik el, hanem kelet-nyugati irányban igazítják. Ennek több lényeges oka is van: egyrészt a déli órákban a panelek túlzott felmelegedése csökkenti azok teljesítményét, így nem képesek maximálisan kihasználni a rendelkezésre álló kapacitást. Ennél is jelentősebb azonban, hogy a villamosenergia piaci ára ebben az időszakban a legalacsonyabb, ezért gazdaságilag sokkal előnyösebb a termelést a reggeli és délutáni csúcsfogyasztási időszakokra optimalizálni, amikor az áram ára jóval magasabb.

A második tanulmányút során a Jesi városában található nonprofit energiaközösség bemutatására került sor. Ezt az energiaközösséget 2024. novemberében hozták létre, az alapítók között megtalálható többek között a helyi Vöröskereszt is. A szövetkezeti formában működő energiaközösség célja az önfenntartó működésen túl, a megtermelt energia elosztása a rászorulók számára egy bizonyos területi határon belül. A szövetkezethez egy egyszeri tagdíj megfizetésével bárki csatlakozhat, akinek a lakóhelye vagy székhelye ezen a határon belül található. Az energiaközösség céljai között szerepel továbbá az éghajlatváltozás káros hatásainak enyhítése a régióban. A tagok telephelyein található fotovoltaikus erőművek által termelt többletenergia elosztására virtuális „kredit” alkalmazásával kerül sor, akárcsak az előzőleg bemutatott energiaközösség esetében, vagyis a betáplált áramért kapott pénzügyi előnyt forgatják vissza a közösségbe. A tagok között elsősorban olyan szervezetek találhatók, amelyek aktívan hozzájárulnak a régióban élők életminőségének javításához. Ilyen például az Avis Ház, amely a véradások szervezéséért felel, az Odós Szociális Szövetkezet, amely a munkanélküliek támogatását segíti, valamint az Orto Del Sorriso, amely közösségi kerteket hozott létre a rászorulók számára.

A harmadik tanulmányútra egy „The Leaf Community Loccioni” nevű microgridnél került sor. Ez egy több épületből álló, modern ipari terület, amely szinte teljesen a saját maga által termelt megújuló energia felhasználásával működik. A helyben termelt energia több mint 90%-a helyben is kerül felhasználásra. A fejlesztésekhez több mint 3 millió eurós közterület-beruházásra volt szükségük, viszont ezzel elérték, hogy ne alakuljanak ki árvizek a terület mellett található folyón, valamint új készségeket, munkahelyeket és értéket is teremtettek a régióban. A telephelyen 2 MW teljesítményű napelemrendszer üzemel az épületek tetőszerkezetére szerelve, ehhez további 920 kW napelemes teljesítmény csatlakozik a talajra telepítve, illetve a vállalkozás megszerezte a hasznosítási jogot a közelben lévő folyó egy szakaszára is, ahol négy darab kisebb vízierőművet üzemeltetnek, amelyek éves összteljesítménye 550 MWh. A hasznosítási joggal vállalták azt, hogy folyamatosan monitorozzák a folyó és a környezet állapotát. Egy földalatti 450 m3 víztartályban tárolják a hőenergiát, illetve a telephelyen található 1.8 MWh újrahasznosított akkumulátorokból álló energiatároló egység. Ezen egység sajátossága, hogy elektromos autókból származó, degradálódott akkumulátorokat használnak fel az energia tárolására egy viszonylag egyszerű módszer segítségével, így az akkumulátorok hasznos élettartama további kb. 10 évvel meghosszabbítható. A telephelyen a legmodernebb energiamenedzsment rendszer található, amely az épületek energiahatékonyságát maximalizálni hivatott, így folyamatosan monitorozza az épület helyiségeinek hőmérsékletét, kihasználtságát, fényviszonyait, és automatikusan állítja az energiafogyasztó egységek és az egyéb környezetet befolyásoló szerkezetek működését a legoptimálisabb eredmény elérése érdekében. A szoftverfigyelmeztetéseket, jelzéseket küld az operátorok számára, ha beavatkozásra van szükség, vagy egyéb, a szokásostól eltérő értékeket észlel. A napelemek elhelyezésekor itt is világos felületet alakítottak ki a panelek alatt, és a fényvisszaverődésnek köszönhetően 5-20% közötti teljesítményjavulást értek el. Már tesztelés alatt van az időjárás előrejelzéssel támogatott további hatékonyságnövelő algoritmus, azonban ennek használatának előnyei egyelőre még nem nyertek egyértelmű megerősítést. A „The Leaf Community Loccioni” már az EXPRESS projekt jó gyakorlataként is elfogadásra került.

A második napon az Anconától kicsit több mint 100 km-re található Riminibe utaztunk, ahol megrendezésre került a KEY – The Energy Transition Expo elnevezésű energetikai témájú kiállítás. A hatalmas kiállítótér több szekcióra volt felosztva, az alábbi témakörök szerint:

• napenergia,
• szélenergia,
• hidrogén meghajtás és energiacellák,
• energiatárolási megoldások,
• energiahatékonyság,
• e-mobilitás,
• fenntartható városok.

A kiállításon számtalan energetikával foglalkozó cég képviselte magát megoldásaikkal, a legnagyobbak között ott volt a vármegyénkben gyárat építő akkumulátorgyártó CATL, a BYD, a Siemens, a Tesla, az ABB, és a Huawei is. A délelőtt folyamán sor került egy szemináriumra a projekt partnerek részvételével, amelynek címe „Közösségi energia és energetikai együttműködések: a kisüzemi energiatermelés szerepe a megújuló energián alapuló önellátásban” volt. A szeminárium három érdemi szekcióra volt felosztva. Az első a tudományos szekció volt, amelyben három olasz szakember tartott előadást. Az első téma a „saját fogyasztás és az önellátás kérdése az energiaközösségek esetében” volt, ahol kitértek az energiaközösségek hatásaira a szektorban. Ilyen hatások többek között:

• változások az energiafogyasztási tudatosság és a fogyasztói viselkedés területén,
• az energiatermelés megosztása,
• új beruházások az energiatermelésben,
• helyi felhasználása a megtermelt energiának és a hálózati vételezés visszaszorulása.

A következő előadás témája az épületek energiahatékonyságáról szólt, amely egy döntő tényező a megújuló energiaközösségek eredményességében. A harmadik előadás a „Környezetvédelmi minősítő rendszerek alkalmazása energiaközösség megvalósításának támogatásaként” címet viselte. Ennek keretében bemutatásra került az ún. ITACA módszer, amely épületek és tágabb környezetük környezetvédelmi besorolására szolgál Olaszországban. Az előadás jelmondata: „Ha nem méred, nem tudod javítani.” A szeminárium zárásaként a különböző európai régiókból származó partnerek bemutatták tapasztalataikat, amelyek közül a finn előadás kiemelendő, ahol elhangzott, hogy – meglepő módon – az energia szektor a legfejletlenebb iparágak között van a digitalizációt tekintve. Az energetika szinte valamennyi területén lehetőség van a fejlődésre a folyamatok digitalizálásával. A jövő energiaközösségeinek az alábbiakra lesz szüksége:

• új digitális megoldások,
• fenntartható digitális transzformáció,
• adatcsere,
• irányítás és optimalizáció.

Érdekes tapasztalat, hogy az energiaszegénység az olyan fejlett nyugati országokban is jelen van, mint Írország, ahol az energiaszegénység meghatározásába azok is beletartoznak, akik félnek felkapcsolni a fűtést, mert tartanak a magas energiaszámláktól. Az ilyen személyek száma meglepően magas, és főleg az idősebb lakosságból kerülnek ki. Valamennyi előadás meghallgatása után megállapítható, hogy az energiaközösségekkel kapcsolatban két általános probléma azonosítható Európa szerte. Az egyik, hogy a jogszabályi környezet a többi partner tagállamában sem teszi még lehetővé, hogy igazán elterjedjenek, illetve a rendeltetésüknek megfelelően működjenek ezek az entitások, sok még az adminisztratív akadály. A másik problémás terület az energiaközösségek bekapcsolása az energiakereskedelmi piacokra, amely nem megoldott a partnerek országaiban sem.

Az EXPRESS projekt keretében megrendezett szeminárium után lehetőség nyílt a kiállítás felfedezésére, amely méretében rendkívüli volt – annyira, hogy csupán néhány kiállítóval tudtunk érdemben beszélgetni. A rendezvény Olaszországba vonzott számos ázsiai és amerikai szakembert, céget, akik jelentősen fejlettebb technológiákkal rendelkeznek, mint a hazai szereplők, vagy a partnerrégiók intézményei.

A 11. Europe, Let’s Cooperate! (“Európa, működjünk együtt”) interregionális együttműködési fórumra 2025. március 19–20. között került sor a lengyelországi Krakkóban. Az esemény jelentős érdeklődést váltott ki: több mint 550 résztvevő jelent meg személyesen, és közel 900-an követték online a programokat. A fórum célja, hogy elősegítse az európai régiók közötti együttműködést és tudásmegosztást, miközben teret ad új szakmai kapcsolatok kialakítására és a legjobb gyakorlatok megismerésére. A rendezvény lehetőséget biztosított:

• új partnerkapcsolatok kiépítésére Európa különböző régióiból,
• a Policy Learning Platform (PLP; Szakpolitikai Tanulási Platform) szolgáltatásainak részletes megismerésére,
• szakpolitikai kihívások és tapasztalatok megosztására,
• egyéni konzultációkra a PLP szakértőivel,
• tanulmányi látogatásokra,
• jó gyakorlatok és eredmények feltérképezésére a régiók közötti együttműködés és fejlesztéspolitika terén,
• hatékony hálózatépítésre, megbeszélésekre és workshopokon való részvételre.

A fórum nyitóeseménye egy plenáris ülés volt, amely során négy előadó osztotta meg gondolatait a régiók közötti együttműködés, illetve a fejlesztéspolitika jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kilátásairól. Az elhangzottak között szerepeltek átfogó statisztikák a programban részt vevő régiók számáról, a futó projektek mennyiségéről és azok témáiról, amelyek jól tükrözik az Európai Unió aktuális szakpolitikai prioritásait. Ezt követően a PLP működését mutatták be. Részletes ismertetés hangzott el a weboldal főbb funkcióiról, mint például a jó gyakorlatok adatbázisa, a bevált szakpolitikai megoldásokat összegyűjtő tudástár, valamint a közösségépítést elősegítő események, amelyek lehetőséget biztosítanak a szakmai kapcsolatok kialakítására. A platform célja továbbá, hogy elősegítse a szakértők közötti kapcsolatfelvételt és tudásmegosztást a régiók közötti tanulás támogatására. A bemutató végén három, az európai régiók fejlesztését segítő lehetőséget ismertettek, amelyek hatékony támogatást nyújtanak a szakpolitikai kihívások kezeléséhez:

• Policy Helpdesk: gyors, célzott szakértői tanácsadás regionális szakpolitikai kérdésekben,
• Matchmaking: kétórás szakmai tapasztalatcsere, amely során a már tapasztalatokkal rendelkező szakemberek segítik a megoldást kereső régiókat,
• Peer Review: kétnapos, mélyreható szakértői elemzés, amely adott konkrét problémák megoldásához kínál javaslatokat.

A délutáni program keretében a résztvevők a Program 6 tematikus célkitűzése köré épülő szakpolitika-alkotást segítő szekcióülése, hálózatépítő beszélgetések és poszterszekció  közül választhattak, amelyek mindegyike interaktív módon járta körül az adott tématerülethez kapcsolódó kihívásokat és jó gyakorlatokat.

Az egyik legnépszerűbb szekció a „smart” tematikához kapcsolódott, és középpontjában a regionális missziók álltak, vagyis azok az innovatív szakpolitikai megközelítések, amelyek célja a nagy társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások lokális szinten történő kezelése. A megbeszélések során szó esett a stratégiai előrelátás jelentőségéről, valamint a kedvezményezettek felé irányuló kommunikációs stratégiák javításáról is. Az ülés célja az volt, hogy bemutassa, hogyan segíthetik a szakpolitikák az áttörést jelentő, társadalmi hatású innovációk megszületését, amelyek választ adhatnak a 21. század legnagyobb kihívásaira. Példaként említették a Xtela projektet, amely elősegíti a nagyvállalatok és a startupok közötti hatékony együttműködést, valamint egy ukrán jó gyakorlatot, amely a kis- és középvállalkozások támogatására irányul nehéz gazdasági körülmények között.

A következő szekció a társadalmi dimenzióra koncentrált, és a szakpolitikák végrehajtásának közös, partnerségi alapon történő irányítását állította középpontba. A résztvevők megismerhették, milyen szerepet játszanak a helyi együttműködések és partnerségek abban, hogy a különböző szinteken megfogalmazott célkitűzések a gyakorlatban is sikeresen megvalósuljanak. Az ülés során hangsúly került a közösségi szerepvállalásra és a helyi szereplők bevonásának fontosságára is.

A vármegye szempontjából is jelentős „zöld” szekció a klímaadaptáció, a környezeti megoldások tematikáit járta körül, és az éghajlatváltozásra adott regionális válaszlépésekre, valamint a fenntartható mobilitásra fókuszált. A bemutatott jó gyakorlatok között szerepelt az Attika régió Éghajlatváltozási Megfigyelőközpontjának működése, amely a környezeti változások követésével és adatalapú elemzésével segíti a régió döntéshozóit. Emellett ismertetésre került a REFOCUS projekt is, amelynek célja a regionális és helyi kapacitások megerősítése, különösen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitáshoz kapcsolódó inkluzív és részvételen alapuló döntéshozatali folyamatok támogatása terén. Az előadások rávilágítottak arra, hogy a környezetvédelmi célkitűzések eléréséhez nemcsak technológiai megoldásokra, hanem átgondolt, helyi szinten is működőképes szakpolitikai eszközökre van szükség.

Számos érdekes és hasznos vita zajlott továbbá a jobb kormányzást, a polgáraihoz közelebb álló, illetve a jobban összekapcsolódó Európát célzó témákban.

A fórum második napján a résztvevők tanulmányutakon (study visits) és tematikus üléseken vehettek részt. A tematikus szekciók ezúttal is a Program fő pillérei köré épültek. Az egyes ülések egy rövid bevezető előadással indultak, amelyet jó gyakorlatok bemutatása követett. Ezt követően a résztvevők kisebb csoportokban dolgoztak fel különféle kérdéseket workshop jelleggel: közösen megvitatták a felmerülő problémákat, megoldási lehetőségeket és saját tapasztalataikat, majd az eredményeket egymásnak is bemutatták.

A „smart” tematikus ülés célja az volt, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára bemutassa, hogyan támogathatja a mesterséges intelligencia az innovációt kulcsfontosságú területeken, mint például a mobilitás, az intelligens városfejlesztés és a hulladékgazdálkodás. Az Interreg Europe projektekben és más sikeres helyi kezdeményezésekben már bevált megoldások segítségével a résztvevők konkrét példákat ismerhettek meg az AI eredményes alkalmazására. Bemutatásra került például az ENAIBLER projekt, amely a mesterséges intelligencia integrálását tűzte ki célul a közszféra működésében, valamint az AI4Citizens projekt, amely az etikus és hatékony AI-alapú kormányzást segíti elő az európai városokban és régiókban.

A „zöld” tematikus ülés középpontjában az Európai Unió hulladékgazdálkodási politikái álltak. Az ülés rávilágított arra, hogy a növekvő hulladéktermelés és a szigorú uniós szabályozási környezet egyre nagyobb nyomást gyakorol a helyi és regionális hatóságokra. Ezeknek az intézményeknek ugyanis alkalmazkodniuk kell a változó szabályozásokhoz, és fejleszteniük kell saját hulladékkezelési megoldásaikat. A szekcióban bemutatták azt is, hogy a PLP milyen eszközökkel és szolgáltatásokkal tudja támogatni a közintézményeket gyakorlati példákon keresztül. A bemutatott projektek közül kiemelkedett a GOOD CITIES projekt, amely célja a városi környezetben történő megosztáson alapuló fogyasztási és térhasználati modellek ösztönzése, valamint a TEXAD projekt, amely fejlett körforgásos textilhulladék-megoldásokat kínál az önkormányzatok számára.

A társadalmi tematikus ülés a zöld és digitális átállás munkaerőpiaci vonatkozásait vizsgálta, különös tekintettel a megvalósítás kihívásaira és lehetőségeire. A szekció bevezető előadását a CEDEFOP szakértője tartotta, aki bemutatta intézményük tevékenységét, valamint az európai munkaerőpiacról készült elemzéseiket és az ezekből levont jövőbeli következtetéseket. Ebben a szekcióban került bemutatásra a legtöbb jó gyakorlat, és számos projekt szolgált inspirációként a résztvevők számára. Ilyen volt például az AccelerateGDT projekt, amely a klaszterpolitikák átalakítását célozza a zöld és digitális átmenet felgyorsítása érdekében, vagy a TOURBO projekt, amely a turizmusban működő kis- és középvállalkozások támogatásán keresztül segíti elő az átalakulást. Szintén bemutatásra került a GRANDIS projekt, amely elsősorban női vállalkozók támogatásával segíti a nemek közötti egyenlőséget, miközben a KKV-k zöld és digitális átállásához nyújt szakpolitikai és gyakorlati támogatást.

A rendezvényen számos lehetőség nyílt a vármegyei együttműködések, a fejlesztéspolitikai munka szélesebb körben történő megismertetésére, illetve új tapasztalatok megismerésére és lehetséges jövőbeni partnerségek feltérképezésére.