Események, rendezvények

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Pajna Zoltán elnök és Dr. Dobi Csaba jegyző koszorúzta meg az ünnepség keretében a Kossuth téri szoborcsoportot, a tisztelet jeléül az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei és szellemisége előtt. Ünnepi beszédet Dr. Pósán László országgyűlési képviselő mondott, aki Magyarország és Európa viszonyára, a kontinens országai között elfoglalt helyére, szerepére is utalt – szuverenitásunk és identitásunk, valamint a magyar értékek megtartása mellett.

A magyar nemzeti zászló ünnepélyes felvonása a Nagytemplom mellett vezette fel a március 15-i megemlékezést, amelynek végén nemcsak politikai és rendvédelmi, valamint önkormányzati és egyházi szervezetek, de civilek is elhelyezték a tisztelet koszorúit. Az ünnepség végén pedig a debreceni tömeg átvonult a Petőfi térre, hogy ott is főt hajtsanak a magyar szabadság egykori kivívóinak emléke előtt. 

Fotó (a honlap képei rákattintva nagyíthatók): Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva tekinthető meg.

A 2014-2020-as programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtásának menetét vizsgálva tartottak kétnapos megbeszélést a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Az egyeztető konzultáción a Hajdú-BIhar Megyei Önkormányzat részéről Pajna Zoltán elnök, Dr. Dobi Csaba jegyző és Dr. Csordás-László Enikő, illetve a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökségtől Czapp Zsuzsa ügyvezető-helyettes vett részt. A második napon tartott workshopon pedig Tasi Sándor alelnök képviselte a megyei önkormányzatot.

A TOP-os programok végrehajtásának hatékonysága mellett az önkormányzati koordináció tapasztalatairól is szó esett, akárcsak a megyei önkormányzatok ez irányú tevékenységéről, lehetőségeiről, hiszen ezek a feladatok – az egyes szereplők közötti közvetítés, munkájuk összehangolása – kiemelt fontosságúak a megyei önkormányzatok működése során. Mindemellett módszertani tájékoztatót is tartottak a workshop kapcsán.

További KÉPEK IDE kattintva érhetők el.

A magyar légimentés története és a Debreceni Légimentőbázis élete című fotókiállítás nyílt 2018. március 10-én, Debrecenben, a Simonffy utcai Ifjúsági Házban, amelyet Borsod-Abaúj Zemplén megyétől vett át Hajdú-Bihar megye – s majd adja tovább másnak. A vendégeket Halász D. János, az Ifjúsági Ház igazgatója köszöntötte, majd egy az alkalomhoz illő Kowalsky meg a Vega szám (“Tizenötmillióból egy”)  feldolgozásának előadásával vezették fel az eseményt.

Az ünnepélyes megnyitón Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy a mentési képeket nézegetve döbbenhetünk rá, hogy mi magunk is részesei lehetünk ilyen eseményeknek. Ám hajlamosak vagyunk arra, hogy azt higgyük, velünk ez nem történhet meg. “Azok az emberek, akik egy telefon riasztására odaérkeznek nagyon magas szintű mentális és szakmai felkészülés mellett pillanatok alatt kell hozzanak döntést – amelyen emberélet múlik -, majd megvalósítják a tényleges mentést” – tette hozzá Pajna Zoltán, aki tágabb értelemben is elmondta véleményét a mentősök, köztük a speciális légimentősök munkájáról. Hiszen sokan köszönhetik nekik az életüket, s ez a kiállítás a képeivel  rámutat arra is, hogy társadalmi felelősség az egymásra figyelés, hogy időben vegyük észre, ha baj van, a megfelelő módon jelezzük az illetékeseknek, kezdjük el akár mi magunk a segítségnyújtást, amíg a szakemberek megérkeznek. A megyei közgyűlés elnöke örömét fejezte ki amiatt is, hogy az egykor hányatott sorsú debreceni légi mentőbázis létrehozása megtörtént, s ma már számos kritikus esetben mentési központként funkcionál ebben a térségben, illetve megyénkben.

A fentiek jó példája volt egy korábbi balesetet szenvedett hölgy, aki most párjával a debreceni kiállítás helyszínén köszönte meg a nagy nyilvánosság előtt, hogy tavaly az összehangolt segítségnyújtásnak köszönhetően életben maradt egy balul sikerült turistaút után.

Akkor az utastársak gyors reagálása elengedhetetlen volt a hölgy állapotának időleges stabilizálásához, majd a kiérkező mentősök, légimentők gyakorlatilag visszahozták őt a halálból – miután megállt a szíve. Ma már mosolyogva és örömkönnyek közepette egészségesen állhatott egykori megmentői elé, hogy köszönetet mondjon nekik.

Sajnos nem minden baleset vagy rosszullét végződik ilyen happy enddel, ám a szárazföldi, vízi- vagy éppen légimentők áldozatos tevékenysége nélkül sokkal több tragédia történne.

Az ünnepségen beszédet mondott Török Dezső, a BAZ Megyei Közgyűlés elnöke is, aki jelképesen átadta a stafétabotot Hajdú-Biharnak, valamint Dr. Papp Csaba tanácsnok, Debrecen Megyei Jogú Város képviseletében, aki egykor maga is mentőorvosként dolgozott éveken át, így bajtársakként szólította meg a jelenlévő mentési szakembereket.

A kiállítás képeit Leskó István, a Magyarországi Légimentésért Alapítvány kuratóriumának elnöke mutatta be, s beszélt keletkezésükről – mind valós helyzetben készült fotó, természetesen publikálható formában. A pohárköszöntőt Dr. Radnai Márton orvosigazgató tartotta, a Magyar Légimentő Nonprofit Kft részéről.

Az eseményhez kötődően önkéntes véradást tartottak az Ifjúsági Házban, a kiállítás képeit bárki megtekintheti az Ifjúsági Házban, hétköznaponként.

Szöveg, fotó: Koppányi Szabolcs (a honlap képei rákattintva nagyíthatók). KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Lányok, asszonyok, hölgyek, nők, csajok… Természetesen nemcsak ezen a napon, de ilyenkor kiemelve köszöntünk titeket sok szeretettel – mi férfiak.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség hölgykoszorúját lepték meg a Megyeháza elnöki tárgyalójában a nemzetközi nőnap alkalmából.

A névnapos Pajna Zoltán elnök, Tasi Sándor és Bulcsu László alelnök, valamint Dr. Dobi Csaba jegyző és férfi kollégáik a hivatal és az ügynökség nevében a nő dolgozóinkhoz méltó orchideákkal kedveskedtek nekik, egy kicsit megpihenve a napi munka közepette.

Minden hölgynek kívánunk boldog nőnapot ezúton is!

További képek IDE kattintva érhetők el.

Ebes Községi Önkormányzat „Fenntartható település közlekedésfejlesztés” című pályázat keretében 351,47 Millió Ft vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el, a Széchenyi 2020 program keretében.

A TOP-3.1.1-15-HB1-2016-00002 azonosító számú projekt a pályázaton belül a „Kerékpárút fejlesztése Ebesen” címet kapta. A fejlesztés eredményeként Ebest és Hajdúszoboszlót összekötő kerékpárút épül a két település együttműködésében. A nyomvonal kijelölésénél nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a legkisebb mértékben érintsék a mezőgazdasági területeket. A kerékpárút tervezett hossza mintegy 5,1 km, mely a tervek szerint a 4. sz.főút-48101 jelű ebesi bekötőút csomópontjánál meglévő gyalogátkelőhely mellett keresztezi a 4. sz. főutat, ahol a kerékpárút biztonságos átvezetése is megoldódik. A továbbiakban az Ebes Fő utca-Rákóczi utca nyomvonalán meglévő gyalogjárda kiszélesítésével egyesített gyalog-kerékpárútként alakítják ki 1,4 km hosszan. Ezen a belterületi szakaszon szórványos gyalogosforgalom mellett egy elválasztás nélküli gyalog-és kétirányú kerékpárút a tervezet.

A megépülő kerékpárút hozzájárul a biztonságos munkába járáshoz, a település gazdasági üzemeinek, vállalkozásainak kerékpáros közlekedéssel könnyebb megközelítéséhez.

A projekt tervezett befejezésének dátuma: 2018. 12.

A fotó illusztráció.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése pályázatot hirdet a 2017/2018-as tanévre, sportösztöndíj elnyerésére.

Azok pályázhatnak, akik olimpiai sportágban országos I. osztályú sportolók, emellett a tanulmányi eredményük átlaga legalább 3,51 az aktuális tanévben (2017. szeptember 1. – 2018. augusztus 31.), és tanulmányaikat felsőoktatási intézményben nappali vagy levelező tagozaton folytatják. Emellett kritérium, hogy magyar állampolgár legyen a pályázó, valamint Hajdú-Bihar megyei sportszervezet leigazolt sportolója legyen, illetve megyénkben lévő lakcímmel rendelkezzen.

Beadási határidő: 2018. március 26. 16.00

A pályázatokat SZEMÉLYESEN kell beadni, az alábbi helyszínen:

4024, Debrecen, Piac utca 54. Megyeháza, fsz. 7. szoba – Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Hivatal Jegyzői Titkársága.

Részletek, illetve pontos 2018-as PÁLYÁZATI FELHÍVÁS, valamint a 2018-as PÁLYÁZATI ADATLAP IDE KATTINTVA tölthető le – alatta találhatók a korábbi évek díjazottjai!

A fotó a 2017-es megyei sportösztöndíjasokról készült a Megyeházán.

Dédike mesél; Tisztapuszta harca; Füstjelzés; Születés a halálban; Környezetvédő diplomácia – hogy csak néhány találó címet említsünk egyes gyerekprózákból vagy fotókból, filmalkotásokból.

A debreceni Megyeháza Árpád termében tartották 2018. március 1-én azt a díjátadó ünnepséget, amelyen iskolás gyerekek, valamint oktatási intézményeik kaptak értékes tárgy- vagy pénzjutalmat egy-egy, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által kiírt szemléletformáló, a megyei klímastratégiával kapcsolatos pályázat kapcsán (a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében elnyert KEHOP-1.2.0-2016-00013 projekt keretén belül).

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat szeretné majd egy kiadványban megjelentetni azokat az irodalmi és fotó pályaműveket, amelyeket népszerű klímaprojektje kapcsán az egyes pályázatokra küldtek be az általános- és középiskolások. Ezáltal lenne egy összefoglalása a megyei gyerekek gondolatainak, elképzeléseinek a környezetvédelemről, illetve az éghajlatváltozás negatív hatásainak visszaszorításáról.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, Pajna Zoltán az utóbbi években mintegy duplájára nőtt károsanyag-kibocsátásra hívta fel a figyelmet, majd arról beszélt a gyerekeknek, hogy hozzájuk hasonló korában neki is volt egyfajta jövőképe, ezért is tartotta érdekesnek, hogy vajon most egy fiatal milyennek látja környezetét és milyen “látomásai” vannak 10-20 vagy még több év távlatában. A megyei önkormányzat klímastratégiával foglalkozó terveiről is szólt Pajna Zoltán, melyek szerint 2030-ra 6%-os, de 2050-re már akár 40-50%-os csökkenést is elérhet a klímaprogram a károsanyag-kibocsátás terén.

A környezettudatos gondolkodás jegyében több rövid, de velős előadás is növelte a fiatal vendégek és kísérőik tájékozottságát, szemléletes példákkal fűszerezve.

Csákberényi Nagy Gergely a Megújuló Energiapark Kutatócsoport Kft. ügyvezetője érdekességekkel érkezett a Megyeházára, ami a különböző energiafelhasználási módozatokat illeti. Sőt, kitért arra is, egy szimpla újratervezéssel, nulla forint beruházással is mennyivel növelhető egy adott fűtőrendszer hatékonysága, avagy milyen remekül felhasználhatók természetes anyagok (például a szalma) építkezésre, s egyúttal energiatakarékosságra.

Tuska-Mátrai Melinda, a megyei önkormányzat nemzetközi csoportvezetője egy rövidfilmmel mutatta be a 4 ezer fős lélekszámú dániai Samsø példáján keresztül, hogy szisztematikus fejlesztésekkel hogyan lehet néhány évtized alatt egy jelenleg több energiát előállító, mint felhasználó közösséget létrehozni. A dán település ráadásul ma már kizárólag megújuló energiaforrásokat használ.

A több kategóriában díjazott gyerekek értékes kerékpárokat, kamerás drónt, rollert, laptopot, illetve e-book olvasót, emellett könyveket vihettek haza. A legaktívabb iskolák is gazdagodtak 100-100 ezer forintos jutalommal – közöttük a debreceni Ibolya Utcai Általános Iskola vitte el a pálmát 58 beadott pályaművel.

Az ünnepség – amely falatozással fejeződött be – még emelkedett pillanatai voltak, amikor a Csokonai Színház három művésze, Dánielfy Zsolt, Darnai Gergő és Lehrer Zalán a Légy jó mindhalálig című musicalből adtak elő magukkal ragadó részleteket.

Fotó (nagyításért katt a képre), szöveg: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

“A magyar nemzeti Roma Platform” című program konferenciáját tartották Püspökladányban, amelynek köszöntőjében Tasi Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke kiemelte a romák felzárkóztatása szempontjából fontos országos jelentőségű törekvéseket megyénken belül is.

A Hajdú-Bihar Megyei Cigány nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Bernáth Bálint ugyancsak köszöntötte a meghívott vendégeket, akárcsak a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei kirendeltségének igazgatóhelyettese, Gerő Ildikó is.

Az előadások során fontos témaként beszéltek a felzárkóztatás-politika kormányzati szintű irányvonalairól, mind a szakképzésben, mind a felsőoktatásban. Sörös Iván, az Emberi erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője a felnőttoktatás mellett az országos programok előre mutató eredményeiről számolt be.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat részéről Fazekas Csaba felzárkózási munkatárs konkrétumokkal is szolgált az EFOP 1.6.3 projekten keresztül. Előadásában a felzárkózás-politikai együttműködések országos és helyi, illetve járási szintje mellett a megyei szint fontosságát emelte ki – segítve az esélyteremtés lehetőségét. A Kormány Partnerségi Megállapodásáról is szó esett, amelyben az állami partnerek mellett a civil, az önkormányzati , illetve az egyházi partnerek szerepe is jelentős.

A szegénység újratermelődését, a társadalmi-gazdasági javak egyenlőtlen elosztását pedig a Kormány a megyei önkormányzatok együttműködésével szeretné megvalósítani.

Fazekas Csaba tájékoztató előadása során a megyei szintű megvalósítás lehetőségeiről, a tervezett menetrendről, a bevonandó rétegekről és a célokról beszélt – az elkövetkező 3 évben.

Az előadásból kiderült, hogy közel 57 millió forint összegű támogatás felhasználásával a megyei szintű felzárkózás-politikai együttműködéseket alakíthatják ki, illetve fejleszthetik a jövőben, kapcsolódva a helyi esélyegyenlőségi programokhoz Hajdú-Bihar megyében.

A menetrend szerint 2018. március 12-én projektnyitó rendezvényt tartanak, amelyen sajtómegjelenések mellett a felzárkózási területeket mutatják be, a helyi és járási szintű esélyegyenlőségi programokat, illetve azok tapasztalatait foglalják össze, valamint a megyei projektet résztelesen ismertetik.

A későbbiekben a szemléletformáló akciók és rendezvények mellett a területi egyenlőtlenségeket igyekeznek csökkenteni, az oktatáshoz való egyenlőbb hozzáférés által is többek között, ahogyan az egészségügyi és szociális szolgáltatások igénybevételének kiszélesítését szintén célul tűzik ki a projekt során.

A Hajdú-Bihar Megyei Klímastratégia szemléletformáló akciói sorában már többféle nagy sikerű pályázat zajlott le, a legújabb pedig a megyei középiskolások számára – értékes nyereményekért – kiírt fotó- és filmpályázat volt, amelynek beadott alkotásait 2018. február 19-én bírálta el a szakmai zsűri a Megyeházán. Az ünnepélyes eredményhirdetés 2018. március 1-én lesz ugyanitt.

A zsűri tagjai, Dr. Szabó József, a Debrecen Televízió ügyvezető igazgatója, Máthé András fotóművész , és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat képviseletében Már Norbert döntöttek arról, hogy külön a fotóknál – digitális és papír alapú képekkel is lehetett nevezni – és külön a rövidfilmeknél mely művek érdemelték ki az első három helyet. Az eseményen Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is részt vett, köszöntötte a vendégeket.

Abban egyetértett a zsűri, hogy a mai digitalizálódó világban élő, nevelkedő fiataloktól több beadvényt vártak, ám a minőségre összességében nem lehetett panasz. Főleg a videók között nem egy már-már félprofi alkotást is találtak – ahogyan a képek szemrevételezése során is kerültek elő kimagasló érdekességgel, látásmóddal és technikával készített fotók.

Érdekes volt az esetenként merőben különböző technikákat látni, illetve, ahogy ezeket felhasználva képre avagy mozgóképre álmodták a klímaváltozással, annak hatásaival kapcsolatos véleményüket, tapasztalataikat a középiskolások – olykor konkrétan megszólítva a szemlélődőt, felhívva a figyelmet erre a fontos, mindannyiunkat érintő témára.

KÉPGALÉRIA IDE kattintva nézhető meg.

Télűzés, “hangoskodás”, ízletes étkek és átváltozás – na, meg a kiszebáb égetésével mindenki megszabadult minden rossztól. Ezek mind részei a Debreceni Maskarádénak, amelyet idén már 17. alkalommal rendeztek meg a Kossuth téren.

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és több határon túli település, valamint megyénk számos városa, községe által 2016-ban létrehozott Vásárszövetség éves programjaihoz is kapcsolódó városi dínomdánom díszleteit és forgatagát fotózta le Führer Mária, a megyei önkormányzat munkatársa.

TOVÁBBI KÉPEK IDE kattintva tekinthetők meg.

Majdnem duplájára nőtt az eddigi steril kórtermek száma, valamint számos modern orvosi műszerrel bővült az eszközkészlet a Klinikai Központ csontvelő-transzplantációs részlegén az 500 millió forintos, csak saját forrást felhasználó beruházás hatására

A beruházás eredményeképpen Budapest mellett immár Debrecenben működik a második olyan központ Magyarországon, amely teljes kezelési lehetőséget biztosít a betegeknek. A klinikán így 150 csontvelő-transzplantációt végezhetnek el évente, ami tovább javíthatja a hematológiai betegek életkilátásait is.

Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán, egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt a 2018. február 12-i átadó ünnepségen, hogy igyekeztek nem olyan területet fejleszteni, ami egyfajta rivalizálás lenne szomszédos térségek hasonló intézményeivel, ezzel szemben erre nagy szükség volt itt Debrecenben és megyeszerte.

Dr. Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja arra utalt vissza, amikor az 500. sikeres transzplantációs beavatkozást végrehajtották Debrecenben, ráébredtek, hogy a továbblépéshez egyértelműen fejleszteni kell. Ám a kezdeti 150 milliósra becsült bekerülési költséget, bár a Debreceni Egyetem előteremtette erre a célra, növelni kellett. Mind a 100 éves épület, mind más járulékos tényezők ugyancsak fejlesztésre szorultak, így érték el a mintegy fél milliárd forintos határt. Ám a kancellár példaértékűnek nevezte azt, hogy Debrecenben az egyetem gyakorlatilag külső segítség, támogatás nélkül, saját büdzséjéből oldotta meg ezt.

Dr. Illés Árpád egyetemi tanár, a Belgyógyászati Intézet “B” épület hematológiai tanszékvezetője szakmai oldalról közelítette meg a fejlesztést. Mint elmondta, elsősorban nem a dolgozókért van, hanem a betegek miatt fontos ez a fejlesztés, ám az is nagy jelentőségű, hogy modern eszközökkel, a munkavégzéshez szükséges környezetben végezhetik gyógyító tevékenységüket a dolgozók.

A tanszékvezető büszkén jegyezte meg, hogy kevés helyen van együtt 15 jól felkészített hematológus szakorvos, ám itt ez a helyzet. Emellett sok olyan vizsgálatot el tudnak mostantól végezni helyben, amelyekkel jelentősen könnyítik a gyógyítást és hosszabb távon felgyorsíthatják (lerövidíthetik) a várólistákat, ami manapság sarkalatos kérdés a magyar egészségügyben.

Illés Árpád szerint egyébként az út még nem ért véget, hiszen van tennivaló és megoldandó feladat, de most nagyot léptek előre.

A szalagátvágást a fejlesztett részleg ajtaja előtt ejtették meg a beszédet tartók, Dr. Berényi Ervinnel, a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának elnökével együtt. Az ünnepségen részt vett Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is.

Szöveg, fotó: Koppányi Szabolcs

A Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség és a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara konferenciája zajlott 2018. február 8-án, (csütörtökön) Debrecenben, a Nonprofit Gazdaságfejlesztő Szervezetek Házában, amelyet Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara  elnöke nyitott meg .Az előadásokat tartó szakemberek a közérthetőséget szem előtt tartva adtak hasznos, a jövőben számos eljárást, döntést megkönnyítő információt a megjelent vendégeknek.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke köszöntőjében több témát is érintett, s az átláthatóság hangsúlyozása mellett kiemelte, hogy milyen fontos megfelelően felkészülni az elektronikus ügyintézésre a közbeszerzések során is. Továbbá kijelentette, hogy a törvények folyamatosan alakulnak, idomulnak a leghatékonyabb eljárásrendhez, a hasznosságot szem előtt tartva. A Közbeszerzési Hatóság – amely a közpénzek nyilvános és átlátható elköltését segíti elő – tevékenységének bemutatása mellett az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerrel (EKR) is megismertették a vendégeket – Dr. Csányi István, a Miniszterelnökség közbszerzésekért felelős államtitkára által.

A tapasztalatokról is szó esett az EU-s támogatásokra támaszkodó beszerzések, valamint a hatóság szerződésellenőrzése kapcsán.

Hasznos útmutató volt az esetlegesen előforduló jellegzetes hibák taglalása a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokban, amelyekhez kapcsolódóan jogalkalmazási kérdések is felmerültek. Mindebből következően a jogorvoslati eljárás szabályainak legfontosabb változásai is egy külön témát alkottak a konferencia végén.

Szöveg, fotó: Koppányi Szabolcs

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a „Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások foglalkoztatási- gazdaságfejlesztési együttműködések” elnevezésű projekt nyitórendezvényét tartotta 2018. február 6-án, a debreceni Megyeháza Árpád termében. Sokan voltak kíváncsiak a hasznos információkra. Elsősorban megyei településvezetők tették tiszteletüket a rendezvényen.

A megnyitó során a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal főigazgatója, Vasas Lászlóné dr. a család társadalmi szerepéről beszélt, s arról, hogy egy jól működő családban fontos, hogy minél több keresőképes tag legyen. Emiatt is lényeges, hogy Hajdú-Bihar megyében 4,1 milliárd forintot – Debrecennel kiegészülve ennek a dupláját, vagyis több mint 8 milliárd forintot – fordítanak munkahelyteremtésre a közeljövőben.

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke azt emelte ki, hogy Magyarországon Budapesttől keletre egyre csökken a GDP, vagyis a megyei foglalkoztatási paktum egyik lényeges feladata ennek a csökkentése lehet hosszabb távon – a munkavállalók és a munkaadók közötti hatékony közvetítés által. A másik sarkalatos téma Pajna Zoltán szerint, hogy a térségből történő elvándorlást megállítsák a jobb életkörülmények kialakításával, megfelelő perspektívát nyújtva az itt élők felé, megtartásuk végett.

Tapolcai Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának vezetője előadása során összefoglalta azokat a lehetőségeket, amelyeket munkáltatók és munkavállalók számára rejt ez a projekt, amelynek zárása 2020 februárjának végén lesz. Az osztályvezető bizakodva említette, hogy a már működő, és később is központi szerepet betöltő Hajdú-Bihar Megyei Paktum Iroda (a Megyeháza első emeletén működik) mellett nyáron további négy iroda kezdi el működését Püspökladányban, Derecskén, Balmazújvárosban és Nyíradonyban. Ugyanakkor kiemelte, hogy elsősorban az inaktív réteg megszólítása lesz hatalmas és első számú feladat az irodák számára. Több esetben ez képzéssel együtt járó munkalehetőséget jelentene számukra, a munkáltatók pedig adott időszakon keresztül (például 8 hónapig) bértámogatásban részesülnének. Távolabbi célként a keresetpótló juttatás nagyjából 80 ezer forintos összegétől a támogatott képzett bérminimum mintegy 180 ezer forintos összegéig  lehetne eljuttatni egyes, a programban résztvevő munkavállalókat.

Fotó, szöveg: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE kattintva érhető el.

Derecskén tartották az első idei téli vásárt, amely a Vásárszövetség égisze alatt, a helyi önkormányzat szervezésében – immár hagyományosan – indítja el az esztendőt Hajdú-Bihar megyében. A disznótorral egybekötött dínomdánom és kézműves kirakodás az esős idő ellenére is élvezetes, szórakoztató, s nem utolsó sorban ízek kavalkádját felvonultató volt.

A megnyitón Bakó István, Derecske polgármestere, Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára és Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő mellett részt vett Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is. Míg Bulcsu László alelnök arról beszélt a rendezvényen, hogy a hagyományok éltetése a cél továbbra is a piaci alapon működő megyei vásársorozaton. Ahol termelők, árusok és vevők találnak egymásra. Hajdú-Bihar megye kézművesei mutathatják meg portékáikat – és árulhatják -, emellett a gasztronómiai élmény is egyedi.

Az évkezdet tisztessége Derecskét illeti, hiszen 2015-ben ebben a megyei városban alapították meg a Vásárszövetséget, amely tucatnyi hajdú-bihari, valamint több határon túli magyarlakta település és a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat összefogásával jött létre, védendő a helyi értékeket, s azok piacra jutását.

Ebben az évben is további rendezvényeken várják a finom falatokra és a helyik termékekre, valamint a népi kultúrára vevő közönséget a Vásárszövetség tagjai, hiszen átlagosan minden hónapra jut egy-két ilyen esemény majd 2018-ban, megyeszerte.

Fotó: Derecske Város Önkormányzata (Pásztor Katalin) és HBMÖ (Führer Mária), KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA érhető el.
Szöveg: Koppányi Szabolcs

)

Közel sem rendhagyó vagy furcsa módon került étel olyan fazekas remekekbe, amelyekben elkészítették, majd onnan kitálalva – többek között – maguk a készítők és vendégeik fogyasztották el az ízletes étkeket. A Magyar Népművelők Egyesülete által meghirdetett “Kultúrházak Éjjel-Nappal” országos programhoz is kötődött az az összejövetel, amelyet Debrecenben tartottak február 2-án, a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület székházában, vagyis a Népi Mesterségek Házában.

A “Fazekasok Fakanállal” elnevezésű rendezvényen amolyan évindító beszélgetésre invitálta a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület azokat a partnereit, akikkel szakmai kapcsolatban állnak, együttműködési megállapodásuk van velük, illetve akikkel rendezvényeiket sok esetben közösen szervezik.

A finomságokat saját edényeikben főzték ki a fazekas mesterek és tálalták – mintegy utalva a 2018 májusában immár 10 éves jubileumát ünneplő Nemzetközi Fazekas Fesztivál közelségére.

A beszélgetéssel egybekötött estebéden részt vett Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke. A Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság, a Kézműves Alapítvány, a Déri Múzeum, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. megyei irodája szintén képviseltette szervezetét.

Fotó: Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület
Szöveg: Koppányi Szabolcs

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által vállalt szemléletformáló akciók egyike  – egyúttal a megye klímastratégiájának része -, az általános iskolák alsó tagozatos diákjait célzó, a klímaváltozás problematikájával, a klímatudatos magatartással foglalkozó tantermi színi előadások lebonyolítása. Ezek az előadások a megye településeinek 24 különböző helyszínén voltak, illetve lesznek láthatók. Február 2-án a debreceni Árpád Vezér Általános Iskolában Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke is megtekintett egy ilyen mintaórát, amelyen a Csokonai Színház három színésze, Edelényi Vivien, Papp István és Kránitz Richárd vonta be a gyerekeket a “Ha eljön Vilmos” című darabba.

A megyei önkormányzat által a Csokonai Színháztól egy pályázat keretében igényelt előadás nemcsak élvezetes, fantáziadús, a gyerekek figyelmét láthatóan kiválóan lekötő modern produkció, de egyben szemléletformáló jelentősége is kiemelendő. A Madák Zsuzsa által rendezett darab ugyanis egy fantáziavilág néhány gyereklakója szemén keresztül juttatja el a nézőket (esetünkben többségükben szintén gyerekeket, de felnőtteknek is ajánlható a mű megtekintése) egy eleinte “csak” mesés történettől odáig, hogy a darab második részében maguk a nézők is bekapcsolódjanak a sztori szövögetésébe, interaktívvá téve a színdarabot.

A színészek – és a rendező -, valamint az előadásban segédkező Gemza Melinda drámapedagógus remekül ötvözik a mesélős, a bábjátékos és a beszélgetős, feladatmegoldós elemeket a nem rövid, mintegy két órás darab során – közben szünettel. Ezáltal a gyerekek nem érzik tehernek a hosszú előadás megtekintését – főleg úgy, hogy időnként játékos, mozgással, sok nevetéssel is járó, a színészekkel közös produkcióba foghatnak. Ezek a kis játékok önmagukban is megálló csoportos foglalkozások, ám a produkció egészébe is szervesen illenek, egyúttal mindegyikkel előrébb jutnak a gyerekek a fő felismerés felé.

Az előadás tehát lassan, lépésenként vezeti odáig a gyerekeket, hogy saját kérdéseiket is megfogalmazva (és feltéve) értsék meg nagyobb távlatokban gondolkozva a társadalmi együttélés és az egymásra figyelés, szűkebb értelemben véve pedig környezetünk védelmének fontosságát.

A színdarab történetéről (amelyik minden egyes előadás során változik a vége felé, hiszen éppen ez a lényeg, hogy a gyereknézők maguk alakíthatják azt) nem lenne szerencsés bővebben beszélni. Legyen ez meglepetés minden gyerek és felnőtt számára!

Annyit elöljáróban azonban elmondhatunk, hogy az Árpád Vezér Általános Iskola kis diákjai a végén már együttes erővel és nagyon lelkesen léptek be a történet alakításába – a drámapedagógus és a színészek segítségével -, egyszerűbb részszerepeket maguk is eljátszva. A kiváló zeneválasztás, az első ránézésre feleslegesnek tűnő tárgyak tudatos bevonása a történetbe, az egyszerű, gyerekek számára is érthető, mégis, némi gondolkodást, valamint nagyon sok empátiát és logikus kérdésfeltevést igénylő színdarab minden bizonnyal hatékonyan osztja meg fő üzenetét a nézőkkel. Egyúttal rávezeti a fiatalokat (és felnőtteket), hogy melyek az igazi emberi, társadalmi és melyek a talmi értékek. Avagy: nem minden arany, ami fénylik… Érdekes az a megoldás is, hogy a kimondottan egyszerű, az iskolák bármilyen terméből percek alatt rögtönzött színpadot (és nézőteret) varázsoló díszlet és a gyerekek számára könnyen felismerhető, számukra egyből befogadható színi kellékek (pl. okostelefon és szimpla pomponok, porszívó és több funkciós zsámoly) milyen jól illeszkednek a darabba, milyen kifejezőek. Mindez megtoldva kiváló színészi alakításokkal. Az pedig, hogy a gyerekeknek maguknak kell rájönniük az igazi üzenetre telitalálat, hiszen ezáltal jobban rögzül bennük az és vélhetően mélyebben bennük is marad, mint egy szimpla tanóra felolvasása során.

HAJDÚ-BIHAR MEGYE KLÍMASTRATÉGIÁJA IDE KATTINTVA OLVASHATÓ.

Fotó (nagyításért katt az adott képre), szöveg: Koppányi Szabolcs, KÉPGALÉRIA IDE KATTINTVA tekinthető meg.