Hírek archívum

A délkelet-európai Albánia élő példája annak, miként képesek az évszázados hagyományok és a modern innováció kéz a kézben járni. Az ország erős mezőgazdasági gyökerei, családi vállalkozásai, valamint a minőség és fenntarthatóság iránti növekvő elkötelezettsége ideális helyszínt biztosított a FLAVOR projekt második tanulmányútjához, amelyet Vlorë városában rendeztek meg 2025. október 14-16. között. A tanulmányúton hazai jó gyakorlatok is bemutatásra kerültek, a szakmai munkát külső szakértőink, az ebesi Szender Kert, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar Vármegyei Szervezetének munkatársai segítették.

Dél-Albániában – különösen Vlorë és Berat térségében – a vidéki élet szorosan kapcsolódik a földhöz, a mezőgazdasághoz. Az albán vállalkozások körülbelül 85 %-a kis- és középvállalkozás, ezek többsége családi gazdaság, borászat vagy feldolgozóüzem. Ezek a vállalkozások nem csupán termelők, hanem a kulturális örökség hordozói is: ötvözik a hagyományos tudást a modern vállalkozói szemlélettel.

A tanulmányút első napja a házigazda AULEDA, illetve a régió és a település képviselőinek köszöntőjét követően szakmai projektmunkával folytatódott, melynek keretében a jó gyakorlatok, a sikeres tapasztalatok összegyűjtésének és bemutatásának módszertana került megvitatásra.

Az üléstermi munkát a sikeres helyi példák megtekintése követte.

A résztvevők elsőként a Mezőgazdasági Technológia-transzfer Központba (QTTB) látogattak, ahol a központ kutatói bemutatták, miként támogatja a tudományos kutatás és innováció a kistermelőket a termesztéstechnika fejlesztésében, a helyi fajták megőrzésében és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban. Ez az intézmény hidat képez a hagyomány és a technológia között, biztosítva, hogy Albánia mezőgazdasági jövője egyszerre legyen reziliens és fenntartható.

 

A Kantina Balaj családi borászat volt a látogatás következő helyszíne, mely egy kis családi borászat Dél-Albániában. A tulajdonos több évet töltött Olaszországban, ahol Toszkána és Friuli-Venezia Giulia borvidékein szerzett tapasztalatot, majd hazatérve elhatározta, hogy a megszerzett tudást saját szülőföldjén kamatoztatja. Az első ültetvényeit 2010-ben telepítette „Balian” néven, mintegy fél hektáron, Risili faluban. A Kantina Balaj filozófiája a természetes borászat elvein alapul. A borokat nem szűrik, nem használnak hozzáadott élesztőt, és nem alkalmaznak hűtött erjesztést. Az erjedés spontán, a szőlő saját mikroflórájának köszönhetően megy végbe, a palackozásig pedig nem adnak hozzá ként (szulfitot). Mindez azt a célt szolgálja, hogy a borok a lehető legjobban tükrözzék az albán terroir egyediségét.

A borászat különösen büszke arra, hogy őshonos albán szőlőfajtákat – például a Shesh i Bardhë (fehér) és Shesh i Zi (vörös) – dolgoz fel, de emellett néhány nemzetközi fajtával is kísérletezik, mint a Merlot. A kínálatban megtalálhatók vörösborok (például a Balian és a Plaku), valamint narancsborok, amelyek hosszabb héjon áztatással készülnek (Plithure és Orange néven). A Kantina Balaj nemcsak a borkészítésre koncentrál, hanem turisztikai élményt is kínál: a látogatók bejárhatják az ültetvényeket, részt vehetnek borkóstolókon, és megismerhetik a helyi borászati hagyományokat.

A borászat tevékenysége illeszkedik az albán borászat újjászületésének folyamatába: az utóbbi években egyre több helyi termelő fedezi fel újra a hagyományos fajtákat és a természetes borászat lehetőségeit. A Kantina Balaj e mozgalom egyik kiemelkedő szereplője, amely ötvözi az olasz szaktudást és a helyi örökséget, így híd szerepet tölt be a mediterrán és a balkáni borkultúra között.

A napi programot a “Te Dreri” – más néven Llogora Turisztikai Falu –  komplexumba tett látogatás zárta, mely egy népszerű üdülőhely Dél-Albániában, a festői Llogara-hágó közelében, a Llogara Nemzeti Park szívében. A komplexum a hegyek és az Adriai-tenger találkozásánál fekszik, így egyszerre kínál hegyvidéki, erdei környezetet és tengerre nyíló kilátást. A komplexum célja, hogy a vendégeket megismertessék a helyi albán fogásokkal, a friss tengeri ételekkel, a helyi borokkal és termékekkel, ebben egy kis termelői bolt is segítséget nyújt.

 

A harmadik nap az interaktív munkaüléseké volt, ahol helyi szereplők és FLAVOR projekt partnerek, külső szakértők oszthatták meg tapasztalataikat, jó és sikeres gyakorlataikat. A Citrus Szervezet/The Citrus Organization bemutatta egyre népszerűbbé váló gasztronómiai rendezvényét, mely a Wine and Olive Oil Festival in Berat címet viseli, és amely egy kis közösségi eseményből nőtte ki magát nemzeti kulturális és gazdasági szimbólummá, magához vonzva a Balkán számos országából érkező látogatókat és termelőket.

A helyi Lord Byron vállalkozás megmutatta, miként teremthetők lehetőségek fiatalok és nők számára a vidéki térségekben gasztronómiai workshopok és kézműves turizmus segítségével – összekapcsolva a hagyományos recepteket a fenntartható turizmussal és a helyi foglalkoztatással.

Egy másik inspiráló kezdeményezés, az EPIC Project azt szemléltette, miként képes a helyi termelők, szállodák és hallgatók közötti együttműködés egyszerre gazdasági és társadalmi hatást kiváltani. A projekt a kulturális turizmusra és a fiatalok bevonására összpontosít, összekötve fiatal női vállalkozókat és design hallgatókat, hogy a közös értékalkotás (co-creation) keretében helyi brandet, helyi márkát hozzanak létre, ezzel nem csupán új piacokat, de erősebb közösségi kapcsolatokat is teremtve.

A helyi szereplők sikeres kezdeményezéseinek bemutatását a FLAVOR partnerek nemzetközi jó gyakorlatainak ismertetése követte. Ennek során a svájci Val Poschiavo fenntartható olívatermesztésével, az olasz FoodBrandMarche szövetséggel, amely egy közös regionális márka alatt egyesíti a helyi termelőket, valamint a magyarországi Szender Kerttel – egy kis családi permakultúrás „termőföldtől az asztalig” kezdeményezéssel, amely az oktatás, a tematikus műhelyfoglalkozások és az ökológiai gazdálkodás népszerűsítése révén vonja be a fiatalokat, ugyanakkor arra is példát mutatott, hogyan lehet a kistermelőket a hazai és nemzetközi piacokon pozicionálni az e-kereskedelem, a történetmesélés (storytelling) és az alkalmazások segítségével.

 

 

A tanulmányút utolsó szakaszában a következő hónapok szakmai munkájának ütemezését egyeztették a partnerek, melynek során a térségi helyzetértékelések kerülnek kidolgozásra.

Az albán tanulmányút rávilágított arra, hogy a gasztronómiai örökség egyszerre lehet a múlt őrzője és a jövő hajtóereje. Az olajligetektől a borászatokig, a fesztiváloktól a tantermekig minden kezdeményezés ugyanazt az üzenetet hordozta: a vidéki élet ereje a közösségben, a kreativitásban és a termőföld iránti gondoskodásban rejlik.

A helyi termelők, a szakpolitikai döntéshozók, a kutatási szféra szereplői és a turisztikai szakemberek közötti kapcsolatok révén a látogatás megerősítette a FLAVOR projekt közös jövőképét egy olyan Európáért, ahol a térségi élelmiszer-kultúra nem csupán megőrzendő, hanem aktiválható erőforrás a fenntartható fejlődés és a közösségi ellenálló képesség szolgálatában.

A FLAVOR projekt partnerei 2026 nyarán Debrecenben találkoznak ismét.

Árajanlatkeres_Piac utca 71 tervfelülvizsgalat_ROHU00617_web