A finnországi Joenssuu városában zárult az EXPRESS projekt partnerek közös munkája
Az energetikai önellátás, az energiaközösségek, a biogáztermelés és a megújuló energiára épülő ipari fejlesztések álltak az EXPRESS projekt zárókonferenciájának fókuszában a finnországi Észak-Karéliában. A 2026. szeptember 24-én, Joensuu városában a lengyel, olasz, ír, magyar, finn és francia partnerekkel zajló program során bemutatott jó gyakorlatok több ponton is hasznosítható tapasztalatokat kínálnak a hazai, ezen belül a hajdú-bihari energetikai és gazdaságfejlesztési törekvések számára.
A szakmai program zárókonferenciájának Észak-Karélia Regionális Tanácsa adott otthont. A rendezvényt Markus Hirvonen, a regionális tanács elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta a regionális energetikai önállóság, a megújulóenergia-termelés és a bioökonómia helyi gazdaságfejlesztésben betöltött szerepét. A konferencián az Interreg Europe program képviselője, Verena Priem is ismertette az interregionális együttműködés tapasztalatait, valamint a program végrehajtásának várható új irányait.
A konferencia előadásai jól mutatták, hogy az energiaátmenet Európa különböző térségeiben eltérő adottságok mellett, de hasonló célok mentén zajlik.
A lengyel Podkarpackie régió képviselője a megújuló energiaforrások fejlesztési irányairól és a hálózati integráció kihívásairól beszélt. Az olasz Marche régióból érkező kollégák az energiaátmenet szakpolitikai hátterét, várható hatásait és a döntéshozatalt támogató digitális eszközöket mutatta be. Az ír tapasztalat pedig azt szemléltette, hogyan alakíthatók át a regionális gazdaság- és területfejlesztési stratégiák konkrét beruházási programokká és megvalósítható projektekké.
A finn házigazdák Joensuu térségének megújulóenergia-fejlesztéseit, többek között az Iiksenvaara mintaprojektet mutatták be. A francia példa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az energetikai korszerűsítés és a klímaadaptáció szorosan összekapcsolható: a társasházi energiahatékonysági és megújulóenergia-fejlesztések a városi hőhullámokhoz való alkalmazkodás eszközei is lehetnek.
Észak-Karélia regionális fejlesztési politikájában jelenleg is kiemelt szerepet kap az energiaátmenet, a tiszta energia, a körforgásos gazdaság és az erdőalapú bioökonómia. A régió hivatalos fejlesztési dokumentumai szerint a fenntartható gazdasági növekedést az innovációval, a klímaalkalmazkodással és a természeti erőforrások fenntartható használatával kívánják összekapcsolni.
A hajdú-bihari partner külső szakértőjeként Pesti Csaba, a Met3R Kft. képviselője mutatta be a Kisteleki Energiaközösség működését. A modell egyik legfontosabb sajátossága, hogy a decentralizált energiatermelést, az energiatárolást, az intelligens mérési rendszert és a közösségi fogyasztást egyetlen rendszerben kapcsolja össze. A nonprofit formában 2022-ben létrehozott energiaközösség 2025 óta valós számlázási rendszerben működik, jelenleg 64 taggal. A közösségben háztartási méretű napelemes rendszerekkel rendelkező fogyasztók, egy tizenkét alacsony jövedelmű háztartást magában foglaló szociális bérlakás-egység, valamint az önkormányzat is részt vesz. A rendszerhez 27 tetőre telepített napelemes egység, négy, egyenként 200 kWh kapacitású közösségi akkumulátoros konténer és két elektromos gépjármű-töltőállomás kapcsolódik. A bemutatott tapasztalatok szerint az energiaközösségi modellnek kézzelfogható gazdasági és környezeti előnyei vannak. Az aktív tagok energiaköltsége mintegy 40, a passzív tagoké körülbelül 25 százalékkal alacsonyabb az egyetemes szolgáltatási tarifánál, miközben a közösséghez kapcsolható szén-dioxid-kibocsátás mintegy 30 százalékkal csökkent. Különösen fontos tapasztalat ugyanakkor, hogy az energiaközösségek fejlődésének akadályai ma már nem feltétlenül technológiai természetűek. A Kisteleki Energiaközösség 2025-ben mintegy 116 MWh többletenergiát termelt, amelyet a jelenlegi hálózati és szabályozási környezetben nem tudott a saját tagjai között megosztani, ezért azt kedvezőtlenebb feltételek mellett kellett értékesíteni.
A projekt arra is példát mutat, hogy a decentralizált energiatermelés hogyan kezelhető intelligens hálózati megoldásokkal. A rendszer valós idejű terheléseloszlási modellel és többlépcsős szabályozással képes kezelni a napelemes termelésből fakadó feszültségemelkedést, így szükségtelenné válhat a napelemes rendszerek indokolatlan lekapcsolása vagy teljesítményük korlátozása.
A konferenciát követő tanulmányút egyik fontos állomása a kiteei BioKymppi Oy biogázüzeme volt. A létesítmény a biohulladékok energetikai hasznosítását és a tápanyagok visszaforgatását kapcsolja össze: a szerves alapanyagokból biogáz, illetve újrahasznosított trágyatermék készül.
A BioKymppi saját bemutatása szerint biogázból helyi villamos- és hőenergiát is termel, emellett a gázt biometánná alakítva közlekedési üzemanyagként is hasznosítja. A rendszerben keletkező tápanyagokat tartalmazó termékeket pedig mezőgazdasági célra lehet visszaforgatni.
A finn tapasztalat Hajdú-Bihar szempontjából is különösen releváns. A jelentős mezőgazdasági termelésből származó szerves melléktermékek helyben történő energetikai hasznosítása egyszerre járulhat hozzá a fosszilis energiahordozók kiváltásához, a mezőgazdasági üzemek energiafüggetlenségéhez, az anyagkörforgások zárásához és a helyi tápanyag-gazdálkodás javításához. A finn példa arra is rámutat, hogy a biogáz-technológia nem kizárólag nagy, központi létesítményekben alkalmazható. Megfelelő alapanyag-ellátottság és helyi energiaigény esetén közvetlenül egy mezőgazdasági üzem működésébe is integrálható.
A tanulmányút következő állomása a Puhos ipari terület volt, ahol a résztvevők egy olyan fejlesztési modellt ismerhettek meg, amelyben a megújulóenergia-termelés, a logisztika, a bioökonómia és az ipari fejlesztések egymást erősítik.
A térségben Észak-Karélia első ipari léptékű naperőműve, multimodális bioterminál és mintegy húsz, többek között vegyipari, logisztikai és bioökonómiai vállalkozás alkot egymásra épülő gazdasági környezetet. A fejlesztési tervek között mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközponti beruházás is szerepel.
Puhos jó példája annak, hogy a megújulóenergia-termelés önmagában még nem feltétlenül eredményez térségi gazdasági átalakulást. A jelentős regionális hatás akkor jelenhet meg, ha az energetikai, ipari és logisztikai infrastruktúra összehangoltan fejlődik, és a helyben rendelkezésre álló, versenyképes energia új vállalkozások és beruházások számára is vonzóvá teszi a térséget. A Kitee városa által közzétett fejlesztési információk szerint a Puhos ipari területén kialakított multimodális bioterminál a vasúti, közúti és vízi kapcsolatokra, valamint a bio- és faalapú anyagok kezelésére, tárolására és továbbfeldolgozására épül. A fejlesztés célja egy olyan ipari és logisztikai környezet kialakítása, amely új vállalkozások letelepedését és a zöld gazdasági tevékenységek bővülését is támogatja.
A szakmai program egyik legfontosabb tanulsága, hogy a sikeres energiaátmenet nem egyetlen technológián múlik. Az energiaközösségek, a napelemes rendszerek, az energiatárolás, az intelligens hálózatirányítás, a biogáztermelés és a megújuló energiára épülő ipari fejlesztések akkor tudnak valódi térségi hatást kiváltani, ha összehangolt regionális rendszerként működnek.
A bemutatott finn és magyar példák közös pontja a helyi erőforrásokra építés: a Kisteleki Energiaközösség a helyben előállított villamos energiát és a helyi fogyasztást kapcsolja össze, a kiteei biogázüzem a környék szerves anyagáramait hasznosítja, Puhosban pedig a megújuló energia, a bioökonómia és a logisztikai infrastruktúra kapcsolódik egymáshoz.
A Hajdú-Bihar megye számára hasznosítható tapasztalatok között ezért különösen fontos lehet a mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosítása, a helyi energiaközösségek fejlesztése, az energiatárolás és az intelligens hálózati megoldások alkalmazása, valamint az energia- és gazdaságfejlesztés szorosabb összekapcsolása.
A négyéves nemzetközi együttműködésben zajló EXPRESS projekt zárórendezvénye egyúttal azt is megmutatta, hogy az európai régiók közötti együttműködés akkor válik igazán értékessé, amikor a jó gyakorlatok nemcsak bemutatásra kerülnek, hanem konkrét, helyi környezetben is alkalmazható tapasztalatokká és fejlesztési ötletekké alakulnak.