Hírek

A december 11-i megbeszélésen mások mellett Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Papp László, Debrecen polgármestere, Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke, valamint országgyűlési képviselők is részt vettek. 

Palkovics László azt hangsúlyozta, hogy a cél a teljes régió fejlesztése, Papp László pedig úgy fogalmazott: „a gazdaságfejlesztési folyamatoknak kéz a kézben kell járni a város- és térségfejlesztési folyamatokkal”. 

Pajna Zoltán a találkozón röviden ismertette az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónával kapcsolatos stratégiai tervezés folyamatát. Hangsúlyozta továbbá, hogy Hajdú-Bihar megerősödött térségi szereppel, valamint dinamikus és versenyképes, magas hozzáadott értékű gazdasággal rendelkező megye, mely elhivatott természeti és kulturális értékeinek megőrzésében, egyben nyitott a kreatív és innovatív kezdeményezésekre. 

(fotók:Miskolczi János)

Debrecenben a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat nevében Pajna Zoltán elnök helyezett el koszorút.

A nyíradonyi megemlékezésen Tasi Sándor alelnök képviselte a megyei önkormányzatot és mondott ünnepi beszédet. 

Az október 22-én tartott szakmai fórum elején Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke, Dr. Papp László, Debrecen polgármestere és Nagy Balázs, az Innovációs és Fejlesztési Minisztérium stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntötte a Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár Bereg, Heves és Nógrád megye képviseletében megjelenteket. 

Pajna Zoltán elmondta, hogy az értekezlet célja az operatív együttműködés kialakítása, a tervezett fejlesztések optimalizálása annak érdekében, hogy a következő időszak jól tervezhető legyen. 

Papp László úgy fogalmazott, a Debrecen fejlesztési körzetében létrehozott Agglomerációs Fejlesztési Tanács, valamint a Város, az Egyetem, és a Kamara szoros együttműködése, továbbá a Megye és a Város közötti kooperáció is példaként szolgálhat a környező megyék számára is.

Nagy Balázs pedig azt mondta, fontos, hogy a megyék megismerkedjenek, hiszen a fejlődéshez elengedhetetlen, hogy a várható fejlesztések kapcsolódjanak, kiegészítsék egymást. Hozzátette, a térségi fejlesztéseket össze kell hangolni például a turizmus tekintetében, és fontos, hogy azok egymásra épüljenek. 

Lenártek András, a BAZ Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezetője

Hubai Imre, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke

Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke

Sándor Ildikó, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöki tanácsadója

A Hajdú-Bihar Megyei Cigány Területi Nemzetiségi Önkormányzat Közgyűlése

2020. november 6-án (pénteken) 11.00 órakor,

a közgyűlés hatáskörébe tartozó, közérdekű kérdésekben közmeghallgatást tart. 

Helyszín:

Hajdúhadház Városi Önkormányzat Díszterme

(4242 Hajdúhadház Bocskai tér 1.)

Felhívom szíves figyelmét, hogy az önkormányzat épületében a közösségi terekben (folyosók, mosdók, tárgyalók, lift stb.) kötelező a szájat és orrot eltakaró maszk viselése. 

A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ban foglaltak értelmében – figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésére – a Hajdú-Bihar Megyei Cigány Területi Nemzetiségi Önkormányzat közgyűlésének ülése 2020. november 4. napjától nem hívható össze, illetve a már összehívott ülés nem tartható meg.

Négy település, Egyek, Görbeháza, Nagyrábé, Polgár, valamint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. konzorciumában szennyvízelvezetési és -kezelési fejlesztés valósul meg az érintett területeken. A projekt állásáról október 21-én tartottak tájékoztatót a települések Nagyrábén, ahol elhangzott: 

• Egyeken bővítik a csatornahálózatot, és fejlesztik a már meglévő szennyvíztisztító telepet, erre 1.637.365.217 Ft áll rendelkezésre. A fejlesztésen belül 615 db házi bekötés és több, mint 20 km csatorna lefektetése valósul meg. 

• Görbeháza ugyanezekre a feladatokra 586.792.858 Ft-ot kapott. A munkálatok során  281 db házi bekötés és több, mint 7,7 km csatorna lefektetése történik.

• Nagyrábén a csatornahálózatot bővítik és új szennyvíztelepet építenek, 1.725.617.639 Ft támogatásból. Ez 949 db házi bekötést, és mintegy 22,3 km csatorna lefektetését jelenti.

• Polgáron pedig 862.813.759 Ft jut a csatornahálózat bővítésére. 506 db házi bekötés és csaknem 10,7 km csatorna lefektetése valósul meg. 

A beruházás a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében jön létre, összesen 5.151.198.172 forint támogatással, „Északkelet-magyarországi szennyvízelvezetési és -kezelési fejlesztés 3.” elnevezéssel. A teljes fejlesztéssel várhatóan jövő januárra végeznek.

Az eseményen Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke mondott köszöntőt.

A gyülekezet elnöksége egy éve, az első Nagytemplomi istentisztelet 200 éves jubileuma alkalmából döntött úgy, hogy az évfordulónak méltó és maradandó emléket állít. 

A megvalósításhoz 20 millió forintra volt szükség, mely széles körű összefogásnak köszönhetően rövid időn belül összegyűlt. Az adományozók között magánszemélyek, vállalatok, egyházi és önkormányzati szervek is szerepeltek. 

A város ikonikus épületének harangjátéka nemcsak az Istentiszteleteken szólal meg, hanem a Kossuth téren sétálók is hallhatják a dallamokat.

Az ünnepi istentiszteleten a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot Pajna Zoltán elnök képviselte.

(fotók: haon.hu)

Az esemény minden évben az adventi időszakra esett, most azonban a járványhelyzet miatt előrébb hozta a szervező Keleti Főcsatorna Egyesület, így október 17-én gyűlhettek össze az ikrek szabadtéren, a Városi Sport- és Rendezvényközpont előtt. 

A XII. Böszörményi Ikertalálkozó fővédnöke Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke volt. 

(fotók: Facebook)

Szólláth Tibor polgármester köszöntőjében elmondta, hogy a kendereskerti látogatóközpontot nyolc éve kezdték kialakítani, és azóta is egyre többen jönnek el a pásztorkultúra részét képező ki- és behajtási ünnepségre. Hangsúlyozta, hogy a pásztorkultúra fenntartása kiemelten fontos, hiszen ez a világörökség olyan része, mely csak hazánkban van jelen.

Dr. Tiba István, a térség országgyűlési képviselője mindezt kiegészítette azzal, hogy a tervek szerint a ház felső szintjén szobákat is kialakítanak majd, hogy az érdeklődők minden évszakban részesei lehessenek a hagyományápolásnak. 

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke beszédében ismertette a beruházást. Elmondta, hogy a Portéka Ház egy összetett program szerves része. Mégpedig a „Magyar Szürkék Útja – kulturális tematikus útvonal Hajdú-Bihar megyében” elnevezésű projekt egyik eleme, mely hét település (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Balmazújváros, Nagyhegyes, Hortobágy, Nádudvar, Hajdúszoboszló) és a megyei önkormányzat partneri együttműködésében egy olyan tematikus turisztikai kínálatot szeretne majd biztosítani, ami a közös múltat teszi egy zsinórmértékbe. Szerinte azok, akik hajtották a szürkemarhákat Ausztria, Olaszország vagy Németország piacaira, nemcsak egyszerű marhahajcsárok voltak, hanem egyfajta kultúrát közvetítettek és hoztak onnan hazánkba is. 

Dr. Nagy István agrárminiszter is jelen volt az eseményen, aki a pásztorokat méltatta. Mint mondta, szolgálatuk nem kevesebb volt, mint a kiemelkedő érték védelme. A 14. századtól a szürkemarha léte munkát, szakmát és kultúrát adott, sőt, a népi kézművesség fejlődéséhez is hozzájárult. Hangsúlyozta továbbá, hogy a pásztorkultúrát, ezt az alkotó életformát nem elég csak gyűjteményekben bemutatni, hanem élővé, mindenki számára elérhetővé kell tenni. Erre vállalkozott a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat. 

A Portéka Ház kiállítóterének egyik legfőbb értéke a nánásiak közösségi- és nemzettudatát is formáló, az állattartó életmódhoz kapcsolódó tárgyak bemutatása lesz. Mindez ötvöződik a helyi termékek bemutatásával, népszerűsítésével. 

A ház egyelőre még üres, de hamarosan megtelik helyi kézműves termékekkel. 

Jelenleg a Keleti-Főcsatorna építését bemutató sajtótörténeti kiállítást láthatják az érdeklődők.

A Portéka Ház az Európai Unió által meghirdetett Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében, 114.700.000 Ft támogatásból valósulhatott meg. A kivitelezés teljes költsége mintegy 121 millió Ft volt. 

A fejlesztés célja a gyorsabb és biztonságosabb közlekedés, valamint a környezetvédelem. A 100-as vasútvonal korszerűsítése már évek óta zajlik; Szolnok és Püspökladány között már 2015-re megvalósult, majd a Püspökladány és Ebes közti szakasz következett, mostanra pedig már elérte Debrecent a felújítás.

A munka része volt a 4-es főút, a Földesre vezető út és a Határ út csomópontjában egy vasúti felüljáró, valamint egy ötágú körforgalom megépítése is.

Bodó Sándor országgyűlési képviselő, államtitkár az átadó ünnepségen azt mondta, a kormány stratégiai célnak tekinti a közösségi közlekedés versenyképességének növelését. Hozzátette, hogy a következő uniós ciklusban az előzőnél több EU-s forrást, akár 2000 milliárd forintot lehet majd a közösségi közlekedési fejlesztésekre fordítani. 

Pósán László országgyűlési képviselő pedig arról beszélt, hogy a minőségi vasúti pálya fontos szempont a befektetők számára, így ez újabb helyzeti előnyt hozhat Debrecennek. 

A teljes beruházás 15 milliárd 283 millió forintból, nagyrészt európai uniós finanszírozással valósult meg, a fennmaradó részt a magyar állam állta.

Az eseményen a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzatot Pajna Zoltán elnök képviselte. 

(fotók: dehir.hu)

Az október 16-i megnyitó ünnepségen Kolozsvári István, a Bihari Népművészeti Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Bulcsu László, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat alelnöke mondott ünnepi beszédet. Úgy fogalmazott, szívet melengető és gyökeret, magot találó érzés itt állni. Szerinte az alkotásnak nincs kora, nincs ideje, és ez a kiállítás is bizonyítja, hogy általa tökéletesen meg lehet jeleníteni, Biharban miként és hogyan élünk.

Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere pedig azt mondta, büszke arra, hogy a városban egy ilyen színvonalas és jelentős rendezvény megvalósulhat. Hozzátette, az alkotók és közösségek szerencsére tovább éltetik akár a népzene, akár a néptánc, vagy az alkotó népművészet területén ezeket a tárgyi örökségeket, ami elengedhetetlen. 

Az esemény az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Hagyományok Háza, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Bihari Népművészeti Egyesület szervezésében jött létre. A tárlat december 20-ig látható, hétköznapokon 13 és 17 óra között, de a 06-54/400-146-os telefonszámon vagy a nepmuv93@gmail.com e-mail címen történő előzetes bejelentkezés alapján bármikor megtekinthető. 

(fotók: berettyohir.hu)

A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt egyik pályázaton nyert forrást a települések számára, kulturális rendezvények megvalósítására. A jelentkező települések közül azok kaptak forrást, melyek megfeleltek az előírt kritériumoknak. A megyei önkormányzat így már több, mint harminc olyan kulturális eseményt tudott támogatni, amelyek előadó-művészeti tevékenységgel egészültek ki. Ilyenek voltak például a színházi előadások, az operett műsorok, a klasszikus fúvószenekari produkciók vagy a guruló zongora. 

A megyei önkormányzat célja, hogy kikapcsolódási lehetőséget biztosítson az adott település lakosai részére, és azt minőségi műsorokkal, elismert előadókkal valósítsa meg, a járványhelyzetre tekintettel lehetőleg külső helyszínen. 

Megkezdte a felkészülést a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklusra a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat. Az előkészítő munka egyik legfontosabb része a 2014-2020-as fejlesztési időszakra elkészített megyei területfejlesztési koncepció és program aktualizálása, módosítása az új programozási időszakra vonatkozóan. Ennek célja, hogy a megyei területfejlesztési dokumentumok a 2021-2027-es időszakra kijelöljék Hajdú-Bihar megye fejlesztési irányait, elképzeléseit, hogy támogassák a helyi igényekre alapozott, megyei szintű fejlesztéseket lehetővé tévő, az illetékes szakminisztériumok által kidolgozásra kerülő új területi operatív program végrehajtását.

A tervezési munka része a megye területén élő állampolgárok, az itt működő érdekképviseletek, társadalmi és szakmai szervezetek, vállalkozások fejlesztési igényeinek, elképzeléseinek megismerése is, hiszen Hajdú-Bihar megye folyamatos fejlődése közös ügyünk és érdekünk. 

A megyei önkormányzat ezért várja a véleményeket, elképzeléseket a hbmo.hu honlapon, a „Megyei tervezés 2021-2027” menüpont alatt közzétett online kérdőíven keresztül, de azok megküldhetők a megyeitervezes2027@hbmo.hu e-mail címre is 2020. október 31-ig.

Az ünnepségsorozat a Magyar Falu Program keretében felújított fogorvosi rendelőnél kezdődött, ahol Tóth Sándor polgármester elmondta, hogy a beruházásra 21 és fél millió forintot nyert az önkormányzat. Hozzátette, hogy az ehhez kapcsolódó eszközbeszerzés még folyamatban van, erre 3 millió forint áll rendelkezésre. 

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke beszédében úgy fogalmazott: „Az Európai Unió szemével ezek a kisebb települések nem biztos, hogy látszanak, de a Magyar Kormány felismerte a vidéken élők alapszolgáltatásai biztosításának fontosságát.” Hozzátette, a cél, hogy 2030-ra az északkelet-magyarországi övezetet alkotó hat megyében olyan gazdaságfejlesztések legyenek, amelyek a következő évtizedekre megalapozzák a térség dinamikus fejlődését. 

Tasó László országgyűlési képviselő pedig azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Falu Program keretében rég várt fejlesztések valósultak meg. A gazdaságfejlesztés azon ágát hozták létre, mellyel a kistelepüléseket próbálják helyzetbe hozni. 

Több, a Vidékfejlesztési Program keretében felújított bel- és külterületi utat is átadtak Álmosdon. Az ünnepségen Markocsány Tamásné alpolgármester elmondta, hogy az utóbbi időben a korszerűsített utakon kívül számos fejlesztés valósult meg a Magyar Falu Program, valamint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében is. Egyebek mellett megújult az Egészségház, új óvoda és bölcsőde épült, és már tanyabusz is van a településen. 

Tasó László a szalagátvágás előtt hangsúlyozta, hogy az útfelújítások sora folytatódik. Példaként említette, hogy a Vámospércsről Bagamér felé vezető út hiányzó három km-es szakasza is hamarosan megépül, majd épül tovább, Álmosd felé is. 

Az ünnepség a Bocskai Emlékműnél folytatódott, ahol múltidéző beszédekkel és koszorúzással is megemlékeztek a győztes Bocskai-csata 416.  évfordulójáról. 

Végül az általános iskola mellett kialakított rekortán pályát is felavatták. A többfunkciós sportpálya telepítésére 58 millió forintot nyert a település a BM-MLSZ pályaépítési program keretében. 

Kreatív fiataloknak 5 m ft jutalom és támogatás, az eredményes tanároknak és középiskoláknak 10-10 m ft jutalom, ill. támogatás!

KIK INDULHATNAK?

Egyénileg vagy kétfős csapatban pályázhatnak középiskolás fiatalok, határon túli magyar fiatalokat is beleértve.

MIT LEHET NYERNI?

A 3 db I. díjas, a 3 db II. díjas és a 4 db III. díjas pályázat készítői jelentős pénzjutalomban részesülnek. Különdíjat kap a legfiatalabb díjazott és a legsikeresebb díjazott határon túli fiatal.

Verseny 1-3. helyezettjei 100 többletpontot kapnak a 2021. évi felsőfokú felvételi eljárása során.

A legjobb fiatalokat (10-12 pályázó) felkészítő középiskolai tanárok differenciált, 500-800 E Ft-os jutalmat érdemelnek ki. A legeredményesebb iskolák 1 M Ft támogatást nyernek el.

A versenyen kiválasztott fiatalok nemzetközi versenyeken, szakmai utazásokon vehetnek részt, többek között az EU Fiatal Tudósok Versenyén, a tudományos versenyek olimpiáján az USA-ban (ISEF), a Nobel-díj átadási ünnepségen stb.

Az arra alkalmas pályázókat a Startup Campus ingyenesen üzleti és forrásszerzési képzésben részesíti.

MIVEL LEHET RÉSZT VENNI?

Pályázni lehet műszaki, természettudományi, környezetvédelmi, informatikai, valamint matematikai területről bármilyen innovatív alkotással, találmánnyal, kutató vagy fejlesztő, ill. tudományos munka terveivel.

HOGYAN KELL JELENTKEZNI?

A kidolgozandó feladat max. 2 oldalas tervét a www.innovacio.hu/nevezes oldalra kell feltölteni 2020. november 25-én, 15 óráig. Az 1. fordulóban elfogadott és részletesen kidolgozott pályázatok leírását 2021. április 1-én, 14 óráig beérkezően kell feltölteni a www.innovacio.hu/beadas oldalra. A pályázóknak 2021. április 14. és 23. között kötelező jelleggel, max. 5 perces prezentációt is kell tartaniuk.

A verseny szervezői a kidolgozás indokolt költségeihez max. bruttó 50 E Ft értékben járulnak hozzá. A verseny részletes pályázati felhívása, és a tanárok, ill. iskolák jutalmazási feltételei a www.innovacio.hu/felhivas c. oldalon olvashatók.

MIT ÉRTÉKELNEK?

A probléma megközelítésének eredetisége és kreativitása; a kidolgozás alapossága, ill. tudományos értéke; az önálló, saját munka kimutathatósága, nyilvánvalósága; az írásos anyag, ill. műszaki alkotás (vagy modell) színvonala, az elkészített eszköz működőképessége; a projekt befejezettsége és jövőbeni hasznosíthatósága; az eredmények ésszerű és világos értelmezése.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:

Magyar Innovációs Szövetség

(cím: 1116 Budapest, Fehérvári út 108-112.)

e-mail: innovacio@innovacio.hu | tel.: 06-1-430 3330 | portál: www.innovacio.hu

http://www.innovacio.hu/3a_hu_30_felhivas.php