Skip to content Skip to left sidebar Skip to footer

Hírek archívum

TiCCA4DANU: Bécs adott otthont a projekt első közgyűlésének

Bécsben tartotta első közgyűlését a TiCCA4DANU projekt – zászlóshajó elismerést kapott a Duna Régió Stratégiában

Jelentős mérföldkőhöz érkezett a TiCCA4DANU projekt: 2025. június 26–27-én a Bécsi Egyetem adott otthont a Horizon Europe program által finanszírozott kezdeményezés első közgyűlésének. Az eseményen európai projektpartnerek, városi és regionális döntéshozók, valamint szakértők vettek részt annak érdekében, hogy új szintre emeljék az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a Duna régióban.

Forrás: https://ticca4danu.eu/

A kétnapos találkozó középpontjában a négy mintaváros-térség és határon átnyúló partnereik bemutatkozása állt. Az előadások rávilágítottak az egyes térségek sajátos éghajlati kihívásaira, és megalapozták azokat az átalakító megoldásokat, amelyek a helyi közösségek igényeire épülnek.

Forrás: https://ticca4danu.eu/

Forrás: https://ticca4danu.eu/

A közgyűlés egyik kiemelt témája a Helyi Zöld Megállapodások (Local Green Deals) bemutatása volt. Ezek olyan helyi együttműködések, amelyek az önkormányzatokat, vállalkozásokat, civil szervezeteket és lakosokat kapcsolják össze az Európai Zöld Megállapodás céljainak helyi megvalósítása érdekében. Az ICLEI – Helyi Önkormányzatok a Fenntarthatóságért – szakértői, valamint az elhangzott jó gyakorlat (Szombathely, Helyi Zöld Megállapodás) bemutatták, miként lehet a fenntarthatósági célokat konkrét, helyi intézkedésekké alakítani.

A program hangsúlyt fektetett a közös tanulásra és tapasztalatcserére is. Dominique Foray professzor (EPFL) előadásában kiemelte az transzformatív innovációs politikák szerepét, amelyek rendszerszintű változást tesznek lehetővé, miközben a kormányzatok az alkalmazkodási folyamatok összehangolóiként működnek.

Forrás: https://ticca4danu.eu/

Az esemény egyik legfontosabb eredménye, hogy a TiCCA4DANU projekt hivatalosan is a Duna Régió Stratégiájának zászlóshajó projektje lett. Az elismerést Dr. Jaroslava Szudi adta át az EU Duna Régió Stratégiája (EUSDR) nevében, megerősítve a projekt stratégiai jelentőségét és hosszú távú hatását.

Forrás: https://ticca4danu.eu/

„Ez az elismerés megerősíti azon törekvésünket, hogy erős, együttműködésen alapuló partnerhálózatot építsünk ki a teljes Duna régióban” – hangsúlyozta Dr. Oliver Ziegler, a projekt koordinátora. „Célunk, hogy a projekt eredményei jóval túlmutassanak a kezdeti mintavárostérségeken.”

A bécsi közgyűlés fontos lépést jelent a TiCCA4DANU számára abban, hogy tudományos alapokon, helyi cselekvéssel és közös európai ambícióval járuljon hozzá az igazságos és hatékony éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz a Duna régióban.

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Egyéb kategória

2026. évi Közgyűlési Jegyzőkönyvek

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Közgyűlési Jegyzőkönyvek

2026. évi Közgyűlési Határozatok

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Közgyűlési Határozatok

2026. évi Közgyűlési Előterjesztések

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Közgyűlési előterjesztések

Közösségi nap Derecskén

Tudásnap segítette a nemzetközi tapasztalatok térségi hasznosulását

A 2025. december 10-én “Tudásnap” néven megrendezett, igen széles körű érdeklődéssel övezett esemény keretében a terület- és településfejlesztés, az egyetemi kutatás, a szakképzés, a turizmus, a kultúra, az agrárium, a civil szféra, a helyi termelők és a kamarák képviselői vettek részt. Az öt tematikus nemzetközi együttműködés szakértői ülésének egy napra szervezése tudatos döntés volt, mivel ezek a kezdeményezések együtt rajzolják ki a komplex, integrált térségfejlesztés irányait Hajdú-Bihar vármegyében.

Az ülés rámutatott, hogy a megye jelentős természeti, kulturális és közösségi értékekkel rendelkezik, ugyanakkor ezek láthatósága és hasznosulása nem minden esetben megfelelő. Kiemelt kihívásként jelent meg az elvándorlás, a szolgáltatáshiány, a generációk közötti tudásátadás nehézsége, valamint a fejlesztések Debrecenre koncentrálódása. Fontos üzenetként fogalmazódott meg, hogy miközben Debrecen a térség motorja, a kisebb települések saját értékeit tudatosan be kell kapcsolni a tágabb fejlesztési folyamatokba.

A bemutatott projektek közös tanulsága, hogy a területfejlesztési stratégia akkor válik élő dokumentummá, ha valós helyi értékekre, partnerségekre és kipróbált kezdeményezésekre épül. A MTAV – More than a village projekt az okosfalu-átmenet eszközeivel a vidéki térségek újraélesztését célozza, nemzetközi mintaprojekteken keresztül, a digitális felzárkóztatás, a vállalkozásfejlesztés és az agrár-élelmiszer innováció területén. Ennek részeként a hajdú-bihari mintaprojekt és a SzeniorPont az 55 év feletti lakosság és a kisvállalkozások digitális kompetenciáinak fejlesztésére fókuszál, online platformmal, oktatási modulokkal, piactérrel és hálózatépítési eszközökkel.

A GOCORE projekt a közösségek ellenállóképességének erősítését szolgálja, nemzetközi jó gyakorlatok – többek között a madeirai Living Lab megközelítés – adaptálásával. A projekt célja, hogy kézzelfogható eszközöket adjon a közösségi aktivitás, az oktatás és a helyi jó gyakorlatok láthatóságának erősítésére. Ennek következő lépése egy szakpolitikai útmutató és egy érdekérvényesítésre épülő mintaprojekt kidolgozása.

Az SReST projekt a társadalmilag felelős „slow food” turizmus fejlesztését állítja középpontba. A hajdú-bihari mintaprojektek és a Helyi Kincsek Napja sikere – több mint 1700 látogatóval – egyértelműen jelezte, hogy jelentős igény van a helyi értékekre, személyes találkozásokra és lassabb, minőségközpontú turisztikai formákra. A FLAVOR projekt nemzetközi tapasztalatai pedig azt mutatták meg, miként válhat a regionális élelmiszerkultúra a vidékfejlesztés egyik motorjává, különös tekintettel a fiatalok és a nők bevonására.

A SYSTOUR projekt keretében készülő, 2026–2035-re szóló Hajdú-Bihar Turizmusfejlesztési Stratégia célja a tartózkodási idő növelése és a turisztikai kínálat minőségi bővítése. A stratégia hat pillérre épül, amelyek a vidéki térségek újrapozicionálásától a gasztro- és élelmiszerkultúra fejlesztésén át a digitális és közösségvezérelt turizmusig terjednek. A műhelymunkák és a Slido-felmérés eredményei megerősítették, hogy a fenntartható, felelős turizmus, a slow travel, valamint a fiatalok (18–35 éves korosztály) tudatos megszólítása kulcskérdés a jövőben.

A nap összegzéseként megfogalmazódott, hogy Hajdú-Bihar valódi ereje a részben még rejtett természeti, kulturális és gasztronómiai értékekben, a közösségek és a fiatalok aktív bevonásában, valamint az együttműködések megerősítésében rejlik. Ezekre építve egy hosszú távon fenntartható, élménygazdag és a helyi lakosság számára is megtartó turisztikai és térségfejlesztési modell alakítható ki. A következő szakértői ülés indikatív időpontja 2026 tavasza.

Az elhangzott előadások anyagai:

Tudásnap

More than a village projekt eredményei

GOCORE projekt előrehaladása

A turizmusfejlesztés irányai

A Slido felmérés eredményei

hirek_categories: Események, rendezvények hirek_categories: Felhívás hirek_categories: Közérdekű közlemények hirek_categories: Önkormányzat hirek_categories: Választás post_categories: Nemzetközi tevékenység